INTERNET, A KLÍMAGYILKOS – SPIEGEL/RózsaS
Streaming, gaming, adatközpontok, terminálok milliói a világ villanyenergiája 6%-át viszik el. Az internet gyorsítja a klímaváltozást vagy segít megfékezni?
Az egyik G7-csúcs szünetében, a dán EU-biztos, Margrethe Vestager elpanaszolta, hogy étkezés előtt várnia kell, míg lányai lefotózzák az ételeket (»foodporn«). A német digitális miniszter, Volker Wissing (FDP) kételkedett, hogy ennyi fotó szükséges-e, miközben őt is instagramjain pizza és tonhalsaláta társaságában láthatjuk.
Az IPCC riadóztatott: Az IT egyre több energiát fogyaszt, 6-12%-át a globális áramfogyasztásnak, amely 1,4 mrd indiai fogyasztásának felel meg. Wissing bejelentette, a fenntartható IT neki fő témája. A kormány augusztusban, Meseberg-ben, közzé teszi új digitálstratégiáját.
Eddig minden digitális zöld imázsú volt. A járvány a homeoffice-szal, zoom-konferenciákkal ezt csak erősítette, hisz sok utazást kiváltottak. Ám ez csak az igazság egy része. Már 10 éve, hogy a Google kapott egyet a fejére, mikor egy Harvard-kutató kiszámolta, hogy 2 keresés 15 g CO2-őt eredményez. Azóta a világ adathalmaza, az alkalmazások, a terminálok száma az égbe szökött. Az emberiség fele a neten lóg.
A legnagyobb energiazabáló a streaming (repülőutakkal vetekszik). Egyetlen MI neurális háló edzése ötször annyi CO2-vel jár, mint amennyit egy autó egész életében kibocsát. Ott van még a metaversum, a cloudgaming, a magas fölbontású streaming. A kriptovaluták is sok áramot fogyasztanak, a bitcoin-bányászathoz az USA-ban régi szénbányákat reaktiváltak.
Avagy épp a digitalizálás segít a klímában: Bitcom, IT-ágazatszövetség: 2030-ig az energiamegtakarítások 41%-a digitalizálással érhető el. Az ipari termelés, az épület energiaszabályozása, a közlekedés javítása rendkívül hasznos lehet. Még a bitcoin is lehet zöld, ha napelemek táplálják.
Hogy az internet killer vagy megmentő lesz, az attól függ, a politika mennyire fékezi meg a negatív hatásokat. A német legfelsőbb politikai cél most a további gyors digitalizálás, mely ütközik a környezetvédelemmel. A zöld államtitkár, Franziska Brantner, a »Clean IT«-konferencián tettre szólította föl a techipart. Az adatközpontok energiafogyasztása a mai 15 tWh-ról, 2030-ra, 23 tWh-ra szökik föl. „Ezt nem bírjuk el.”
Alfred Kranstedt, az állam berlini szerverközpontjának igazgatója titoktartásra kötelez, amikor beenged. Kockázatos lenne, ha hacker-ek és terroristák ismernék a helyet. Itt vannak a Bund website-jai, de a polgárok adatai is. Az Informationstechnikzentrum Bund (ITZ-Bund) ezen felül még 3 ilyen központot üzemeltet az országban. Csak egy ilyen szerver-park havi fogyasztása 450 000 kWh, IT-feladatokra. Ekkora 2000 német háztartás fogyasztása. A szerverek nemcsak adatforgalmat produkálnak, de meleget is. Hűteni kell, ez ismét energiafogyasztás. Ha 15 percig nem lenne hűtés, a hőfok 70*C-re ugrana. A fenntarthatósági célok itt is megvalósulóban vannak: A szervereket szélgépek és napelemek áramával tervezik táplálni. Kranstedt könnyen megfelezné az energiafogyasztást, ám a politikusok maximális biztonságot és nonstop hozzáférést követelnek. A berlini központban, egy tűzbiztos ajtó mögött, még 180 ilyen szerver áll tartalékban. Az adatokat ráadásul tükrözik a többi központban – ez az ún. georedundancia, katasztrófa esetére. Az ukrajnai háború óta még egy biztonságmásolat (kommerc-cloud) is szóba került.
Frankfurt Osthafen ipari parkjában működik a világ legnagyobb internet csomópontja. Áramfogyasztása a város fogyasztásának ötöde. Frankfurt energiafogyasztását 2050-re a felére tervezi levinni. 2025-re az adatközpontok négyszer több energiát fogyasztanak majd, mint 2021-ben.
Az érem másik oldalát Hessen digitális miniszterasszonya, Kristina Sinemus, mutatja meg. „20 000 ember dolgozik ebben a szektorban. A gazdaság évente 350 M €-t fektet be új számítógép-központokba Frankfurtban.” Munkahely vs. ökomérleg – ismét egy konfliktus. Az új Westville-negyed példa lehetne egy megoldásra. Az új 1300 lakás fűtését főleg a szomszédos számítóközpont hulladékhőjével oldanák meg. (Akkor az egetverő képtelenség lenne, mint mikor búzával akartak fűteni. Ha a hatásfokokat, energiamérlegeket kiszámítanánk, csak veszteség jönne ki, egyébként sem általánosítható. RS). Waldhauser Béla, a Telehouse CEO-ja, 15 évig ingyen adná a hulladékhőt. „Nem a pár tonna CO2 miatt teszem, hanem, hogy érzékeltessem a nagyságrendet.” Bitcom: „350 000 lakást, 2030-ig Frankfurt összes házát tudnánk fűteni.” Csakhogy ehhez jól szigetelt házak kellenének, modern távfűtés-hálózat, kis távolságok. Akkor lenne valóban ökologikus, ha zöld áramot használnának. (Vagy akkor sem. A messzi szélturbinákat is karban kell tartani. RS).
Marina Köhn, Bundesumweltamt (UBA): „Azt sem tudjuk, mennyi számítóközpont van az országban. Csak durva becsléseink vannak, ezek nem adnának elfogadható energiaszámításokat.” További probléma: A túlkapacitás. Szerverek futnak gyakran szinte üresen, lerontva a hatékonyságot. Az UBA 2012 óta „Blaue Engel”-t ad a legenergiahatékonyabb központnak, ám eddig csak négyet sikerült kiosztani. Még saját maguknak sem adhatták ki.
Markus Haas, O2Telefónica: „Csak zöld áramot használunk. Szélgépekbe akarunk befektetni.” 20 szélkerék 30 000 mobilantennáját működtethetné. Szóba jött a szélturbinák és az antennaoszlopok kombinálása is. A berlini Mowea 52 oszlopjára kis szélkerekeket szerel föl. Ezzel áramszükségletének 2/3-át lefedi és 239 t CO2-őt tart vissza. Haas szerint az 5G 90%-kal kevesebb energiával továbbít 1 byte-ot. A végső mérleg azonban vitatott. Az országos 5G lefedettséghez nagyon sok antenna kell. Ezek szintén energiafogyasztók. Ezenkívül a széles sáv még több mobilalkalmazást, tehát adatforgalmat generálna. Ez a rebound-effekt az egész digitalizálás rákfenéje.
Tilman Santarius,, »Digitalisierung und Nachhaltigkeit« kutatócsoportot vezeti a TU Berlin-en. „Az internet átalány, a korlátlan hozzáférés egyre nagyobb fogyasztást eredményez. Ez fölemészti a digitalizálás hatékonyság-nyereségét” A forrásfogyasztás a techcégek ígérete ellenére tovább nő. Santarius kidolgozott egy »digital Suffizienz« koncepciót. A készülékek legyenek hosszabb életűek, a szolgáltatók ne adják automatikusan, sorban a videókat és ne kínáljanak szabványszerűen kisebb felbontásúakat sem. Programozzák a szoftvert és az algoritmusokat takarékos adat- és energiafogyasztásra. „ A számítóközpontokat kissé zöldíteni nem lesz elég. Az energiafogyasztást és az emissziókat nagyban kell csökkenteni. Ha a digitalizálást más területeken folytatjuk, konzekvensen így kell eljárnunk.”
Wissing:”Nem szabad azt a hibát újból elkövetni, amikor az iparosításkor a fenntarthatóságot mellőzték.” A kormány követelése, hogy a számítógép-központok klímabarát hűtést alkalmazzanak és a hulladékhőt jobban kihasználják. Ám a koalíciószerződésből hiányzik a kikötés, mely szerint a számítóközpontok 2027-ig klímasemlegesek legyenek és a Bund gépei megkapják a „Kék Angyalt”.
Paderborn környékén a Westfalenwind már előbbre van: A szervereket a szélturbinák oszlopaiba építik be.
SPIEGEL, 30. 7. 2022
Beschleunigen Digitalisierung und Internet den Klimawandel – oder können sie helfen, ihn zu bremsen?
