THE BATTLE OF SENTA – Egy percet Zentának – RózsaS

Zenta város kitett magáért: mintegy 30 rendezvénnyel ünnepelte a Zentai csata 325. évfordulóját.

Előtte nekem is volt egy kis „csatám” a zentaiakkal:

A zentai csata túl glorifikált?

*Más győztes csaták is besegítettek.

*A törökök amúgy is legyöngültek.

*Zentaiakhoz, magyarokhoz semmi köze, Habsburg-török meccs volt.

*Véletlenül csaptak össze Zentánál.

*Inkább megszállás, semmint fölszabadítás.

*Thököly Imre nem véletlenül harcolt a török oldalon.

*Utána a magyar vármegyéket még jobban szorongatták, ők inkább választották volna a toleráns törököket. Csupán megszálló-csere történt. A vármegyék csak a kiegyezéskor jutottak a csúcsra.

Tari László, helytörténész:

A zentai csatának nem ez a lényege,...vagyis, hogy kik csaptak össze kivel ...hanem az hogy a török végleg elhagyta a csata után Közép-Európa területét ! Ami Moháccsal kezdődött, az Zentánál ért véget (csak azért keltek itt át, mert volt egy sziget a Tisza közepén, ami segíti az átkelést...) A törökök számlájára írható az irdatlan népveszteség, ami a 150 valahány év alatt bekövetkezett. Mátyás király idejében Angliának és Magyarországnak egyformán kb 4, 4-5 millió lakosa volt. Angliának van ma kb 60 millió, Magyarországnak meg csak 10-12 millió körül beleértve az elcsatolt területeket is. Amikor a török kiment, a Rákóczi szabadságharc idején (1703-1711), Magyarországnak alig volt 2,8 millió lakosa, ebből 1 millió nem is magyar volt .... Na ez volt a török megszállás mérlege...Ma Magyarország közép európai nagyhatalom lenne, ha nem lett volna török megszállás... Ennek minden nappal való tovább tartása a lakosság veszteségével lett volna arányos ... Ezért jelentős a zentai csata ...vége lett a magyarok fogyásának ...(A törökök Mohács után, amikor 1529 őszén vonultak vissza, Zentát is felégették...ekkor 100 ezer magyar rabszolgát vittek ki az országból,... a nagy kínálat miatt a kairói rabszolgapiacon leesett a rabszolgák ára a túlkínálat miatt. ...)..a török nem volt túl toleráns, hacsak fel nem vetted az iszlám vallást,.... Erdély az politikai okokból más káposzta volt …

Eddig TariL levele, amelyben „Mo. nagyhatalom” nyilván csak egy „Wunschgedanke”.

Szülővárosom, Zenta, az élhető város. Se nem kicsi, se nem nagy. A Tisza-part teszi föl a koronát rá, bár ezért az aszimmetria: a város csak keletre tud nőni és aki a Kertekben lakik, bizony jókorát tekerhet a városházáig. Ezen épület is kissé nagyra sikeredett (majd hozzánő a város?), amikor a határban kapáltunk (1955-ben), onnét is ráláttunk.

Szorgalmasan abszolváltam az első két nap szinte minden programját. Az „Europe for Citizens” a városháza dísztermében folyt le, a testvérvárosok vendégeivel. (Bár Kölnben kérvényeztem ennek a pazarlásnak a megszüntetését, miután kiderült, az ottani polgármester sógora a testvérváros Sydney-ben él.) Itt láthattam, hogy Zenta zászlaja ukrán színekben virít, csak Vucsity meg ne tudja!

A magyar-szerb békeépítő egyik legfontosabb eseménye a bátyám által szervezett Zenta-Hódmezővásárhely 36. tenisz-találkozója. Két nyelven beszélgettünk, még a vásárhelyiekre is ráragadt néhány szerb szó. Sajnos, hiányoznak a nők és a fiatalok, bár Györe László több junior díjat nyert. Ahogy a szomszédos tekepályán, itt sincs utánpótlás. Zapletán Zsombor, osztálytársam fia, teke-világbajnok. Másik társam fia pedig Lékó Péter sakkozó.

A szerb pravoszláv crkva Sv. Arhanđela Mihajla (Szent Mihály arkangyal templom)„parastos” hálaadó misét celebrált, amely kissé rokon a mi halotti torunkkal. De volt megemlékezés a lezuhant lengyel pilótákról és a „bottyánsáncról”, utóbbi Paks kiállítása a zentai múzeumban.

A népkerti nagyszínpadon meglepett a sok hagyományőrző énekes és táncos. Itt, a déli végeken, erre jobban vigyáznak? Bőséges pénzeső is hull Pest felől, nem titkolt politikai szándékkal. A Don't stop the Queen” koncert kissé kínos, de hát nem tudhattak előre a királynő haláláról. A Csík zenekar kitett magáért, a Tisza-töltésről hallgatni egyedülálló élvezet, bár „vendég-dalaik” csak árnyékaik az eredetiknek. A milliós gázsiról nem is szólva.

Nem zárhatunk egy aggasztó zentai probléma megemlítése nélkül. A lakosság jelentősen megváltozott. A menekültek gyerekei már szavazók, ám a kisebbségi nemzet nem beszéli a többség nyelvét, csak egymás között érintkeznek (enkláve). A gimnázium szerb tagozatán nem szerepel a magyar nyelv, a magyaroknál a szerb igen – bár félő, a magyar gyerekek sem beszélnek szerbül. Angolul kommunikálnak? (Rám 3 évet próbáltak rám sózni, amikor 1972-ben megpendítettem a problémát, lásd Sympo-per). Amíg az egyik a másik kárára nem próbál előnyökhöz jutni, nem lesz baj. De bármikor jöhet egy uszító - mindkét oldalon!