VÍZALATTI HÁBORÚ – Putyin U-boot-jai akcióban – NZZ/RózsaS
A Balti tengeri robbantások a tenger fenekén futó vezetékek biztonságára hívták föl a figyelmet. (Távvezetékek építése értelmetlen – fölrobbantják. RS, 2014). Pipelin-ek sokasága szállít itt gázt, olajat, áramot, adatot. A Nordstream fölrobbantása vélhetőleg Putyin figyelmeztetése: erre is képesek vagyunk. (Nemzetközi vizeken történt, nehogy a NATO támadásként értelmezze.) Ha egyszerre 2-3 kábelt vágnak át, börzepánik tör ki?
Ezen vezetékek biztonsága szakmai körökben már rég vitatott. A szabotázs mellett kémkedés, adatlopás is fenyeget. Erre az USA és az UK is képes. A 2013-as Snowden-akció hátterében vélhetően ők álltak. A megcsapolás főleg a csatlakozó pontokban lehetséges.
A NATO 2015 óta figyel főleg 2 orosz atom-tengeralattjárót, melyek kémkedésre lettek átépítve. Rájuk kisebb atom-U-boot-ok csatlakozhatnak, melyek 1000 m mélyen lezuhant repülőket menthetnek, vezetékeket manipulálhatnak vagy lehallgató készülékeket rejthetnek el. Az elmúlt 2 évben orosz tengeralattjárók bukkantak föl Anglia és Írország partjainál. Ott húzódnak az USA-EU tengeralatti kábelek. 2020 decemberében a brit fregatta „HMS «Northumberland» egy Grönland körüli kábeleket kutató orosz U-boot-ot kergettek. Az oroszok olyan gyorsan fordultak, hogy megrongálták a brit több száz méteres szonár-rendszerét. Szerencsére a kapitány ezt nem háborús aktusnak minősítette, amire ellencsapás dukál, hanem csak egy téves manővernek. Az eset ismertté válása után a brit tábornok, Tony Radokin megfenyegette az oroszokat, hogy minden kábelrongálást háborús cselekménynek fognak tekinteni.
Az oroszok más hajókat is bevetnek, amiket „óceánográfiai kutatóhajóknak” neveznek. Ezek valójában kémhajók, melyeket az orosz mélytengeri intézet küld ki. Legismertebb a „Jantar”. A 110 méteres hajót többször a vízalatti kábelek fölött észlelték. Különös módon néha el tűnik az AIS-radarokról, amit kutatóhajók nem tudnak megcsinálni. Utolsó ismert helyzete a norvég partoknál volt. Szakértők szerint bevethető kábelek manipulálására. Két merülő boot-ja 6000 m mélyen is ügyködhet. Az Atlanti óceán mélysége erre átlag 3500 m. A hajó képes távirányított merülő robotokat bevetni aknák elhelyezésére és vezetékek szabotálására. H. I. Sutton szakember szerint az oroszok autonóm, fogókaros robotokat tesztelnek. Collin Wall, Center for Strategic and International Studies: „Egy adatkábelt megrongálni nem nagy kunszt.” A transzatlantik-kábelek viszik-hozzák az adatokat az USA és az EU között. Az európai adatok zöme Amerikában van tárolva. Sok szolgáltatás is ezeken a vezetékeken át folyik. Szerencsére a két kontinens között legalább egy tucat kábel van lefektetve. Ha egyet-kettőt elvágnának, azt egy rövid megszakítás jelezné. Az egész hálózat nem esne ki. Vannak alternatív utak Afrikán és Ázsián keresztül is. Egy kábel köti össze Portugáliát Brazíliával. (Elég hosszú lehet! RS).
Gond csak félreeső helyeken lehet. Tonga adatkábelét tavaly januárban egy vulkánkitörés szakította át. 5 hétig nem volt gyors-internet. (Éhen haltak? RS). Mivel földi állomásaik nincsenek, Starlink-műholdkapcsolat sem volt.
Hajóhorgonyok vagy halászhajók évente százszor is rongálnak meg véletlenül vízalatti vezetékeket. A javítások ideje és költsége az illetékes tulajdonos/állam fölkészültségétől függ.
Hosszan tartó, nagyobb kárt Putyin nehezen tudna okozni. Ám a cél érdekes lehet, nehéz megtalálni a tettest. Az oroszok egyszerűen letagadnák. Nemzetközi vizeken történt támadás esetén a nyugati államok nem föltétlen kötelesek reagálni. A pszichológiai hatás mégis célba találna: az USA és Európa lakosainak megfélemlítése.
Tavaly januárban megszakadt a norvég Svalbarg-kábel, mely az országot az Spitzbergákkal köti össze. Bár a szándékosság igazolódott, az oroszokat nem vádolták meg.
Moszkva sokat fektet be a vízalatti háborúba, ellentétben Európával. Csak a franciák és a britek kaptak észbe. Franciaországba 50 vízalatti kábel fut be, a világ hálózatának 10%-a. Így a franciák 6000 mélységben is operáló robotokat szereznek be. Portugália sérelmezi a koordináció hiányát. Nem tisztázott a kábelek jogi illetősége. Kinek a feladata a kábelek őrzése és karbantartása?
A britek, a kontinenssel ellentétben, már rég fegyverkeznek egy tenger alatti háborúra. 2024-ben bocsájtják vízre a legmodernebb technikával, távirányítású robotokkal fölszerelt speciális hajójukat, amely úgymond az orosz „Jantar” pandanja lesz.
NZZ, 9. 10 2022
«Der Verlust von einigen Kabeln wäre ein Problem, aber
keine Katastrophe.»
