BÖJT? AVAGY BÖLCSNEK ÉS BOLONDNAK EGY A VÉGE RózsaS
A szerző 35, makkegészséges. Mégis időszakos böjtöt gyakorol. Délig és este 8 után még egy almát sem eszik. Így akarja öregedését lassítani és életét meghosszabbítani. (És az anyós? RS). David Sinclair (54), Harvard-genetika professzor. Lifespan podcast-ja egy éves. 8 részben üzeni: Megőszülni, törékennyé válni,sztrókot, rákot, Alzheimer-t kapni nem kötelező. A tudomány megfékezi az öregedést, lehetünk 120 vagy 200 évesek is! Sportolj és tusolj hideg vízzel! De a legfontosabb: »Eat ... less ... often« . Egyél ritkábban – ez olyan genetikai programokat aktivál bennünk, amely életéveket hoz. Azzal kezdtem, hogy elhagytam a reggelit. („Reggelizz, mint egy király!” - valaki itt melléfog! RS). Csak 8 óránként eszem, 12 és 20 óra között. Délelőtt egy liter teát is megiszom. Az időszakos böjtöt másfél éve csinálom. Ennek egyik formája az 5:2 diéta. Ennél 5 napig normális adag fogyasztandó, két napig pedig ennek a negyede. Én a Sinclair-féle 16:8-at választottam. Nem tartom be szigorúan: mért kell barátaimmal mindig 20 óra után találkoznom? Feleségemet bosszantja, anyósom szerint éhezem (66 kg, 180 cm). Barátaim: Te egészségesen étkezel, sportolsz, akkor miért csinálod ezt? Az időszakos böjt hype-é vált: Nem azért gyakorolják, mert reumások, vagy cukorbetegségtől rettegnek, hanem mert egészségesek akarnak maradni. Utána akartam járni: 16 evésnélküli óra tényleg meghosszabbítja az életem? De Cabo gerontológus (National Institute on Aging USA) 297 hím egéren kísérletezett. Fele fehérjedús, zsír- és cukorszegény tápot kapott. Az eredmény meglepő volt: Alig volt különbség. A cukros ételtől a másik egerek nem öregedtek és pusztultak el hamarabb – a hipotézis ellenére. (Hát próbáld ki, egyél nagykanállal cukrot! RS) Ám egy másik eltérés jött napvilágra: Amelyek kevesebbet ettek, lassabban öregedtek és később pusztultak el. Böjtkor a szervezet a máj szénhidrátjait fogyasztja. Hosszabb böjtkor a zsírok következnek, ezeket a szervezet ún. ketontestekké alakítja. Kövér test több hétig is evés nélkül túlélhet. Ha csak a cukor anyagcseréjére lenne ráutalva, gyorsan meghalna.
A Buchinger Klinik egyike a legrégibb böjtklinikáknak. Otto Buchinger, a német császárság hajóorvosa volt. Mandulagyulladást kapott és izületreumát. Minden akkori medicinát kipróbált – hiába. Egy barátja tanácsára böjtölni kezdett. 3 hétig semmit sem evett. Úgy hitte, a másnapot sem éli meg. Véget vetett a böjtnek és aludni ment. Másnapra ujjá született: ismét tudott járni. Kifejlesztett egy módszert: „Heilfasten nach Buchinger”. Könyve bestseller lett, klinikát alapított Bad Pyrmont-ban, a Bodensee partján. Eljárását ükunokája ma is alkalmazza. Teljesen más, mint az időközi böjt. 1-4 hétig semmit sem eszünk, csak gyümölcs és zöldség leveket. Tea, víz, zöldségleves megengedett. „A 3. napig erős kihívás, utána könnyen megy.” A klinika szolgáltatásai: orvosi vizsgálat, sport, jóga, masszázs, iszapkezelés, nyomelemek adása. Néhány eljárást ma már nem alkalmaznak, pl. a „Rödern”-t. Ekkor a mandulákat egy fémpálcával lekaparják. Ám a hagyomány legnagyobb része marad – az üzletmodell elemei. „Óvatosnak kell lenni, tisztelni kell, amit a nemzedékek hagytak ránk.” - mondja Verena Buchinger-Kähler. Az ősrégi vallási-spirituális nézet részben fönn maradt. Aki ide jön, a kúrát lelki tapasztalatként kell, hogy érezze. A végén más emberként távozik. Sokan nemcsak fogyás végett jönnek. Betegség, stressz, kikapcsolódás céljából. A böjtölést sokáig nem vették komolyan. A SPIEGEL 1988-ban ezoterikus hókuszpókusznak titulálta. Buchingert azzal vádolták, hogy a fiatalodás kútját ígérte. „A böjtölő nők csak a trip után veszik észre, hogy a mellük lóg. A szükséges zsír eltűnt.” A cikk címe: „A bűnös testrészecske gyógyítása.” Valter Longo, Institut für Langlebigkeit an der University of Southern California in Los Angeles: „A böjt kifejezés semmit sem jelent. Ahogy az evés, úgy a böjt is jó lehet az Ön számára, vagy rossz.” A böjt olyan, mint egy gyógyszer. Alkalmazásakor tudni kell, hogyan hat az egyes emberre – és ismerni kell a mellékhatásokat. Az egérkísérletek nem vihetők át egy az egyben emberre. Nem mondható: A böjt jó. Inkább ez: Bizonyos böjtmódok jók lehetnek neked. Legyen egy orvosteam melletted. 21 nap után a diabetes eltűnhet, de mi lesz 3 hónap múlva? Sokan visszahíznak. Ha nincs tartós terv, súly-jojó jöhet, ami igen káros. Reggelit elhagyni? Ezzel nő a szív-keringés betegségek kockázata. Ezek az emberek korábban halnak meg. Az ok ismeretlen. Talán a böjt hosszú távon káros. Longo: „Az emberek alábecsülik a böjt káros hatásait.” Morten Scheibye-Knudsen, Center for Healthy Aging Koppenhága: „A legnagyobb kockázat betegnek lenni: az öregség. Aki 60+, 3500x gyorsabban kap rákot, mint egy 10 éves. Ez mellett a dohányzás, kevés mozgás, túlsúly kevésbé játszik szerepet.” (És ha halmozzák 60-on aluliak? RS). Sinclair: „Az öregség gátfutás. Minél jobban múlik az idő, annál több és magasabb gát torlódik föl előttünk: sztrók, rák, Alzheimer, szívelégtelenség. Aki elbukik, az a medicina még talpra állíthatja, de a következő gátnál jön az exitus.” Az öregedés lassítása nem wellness vagy lifestyle, hanem gondos megelőzés. Scheibye-Knudsen 60 idős embert kért meg egy 3 hónapos kísérletre. 15 sportfeladatot kapott, 15 ételkiegészítőket, 15 időközi böjtre lett fogva, 15 pedig semmire. Végeredmény még nincs, de a vezető elárulta, a böjt vezet. Az öregségkutató falán ez áll: MAKE AGING GREAT AGAIN! A résztvevők biológiai kormeghatározáson estek át. Ez nem a kalendáriumi, hanem a valódi öregséget adja vissza, amelyen javítani lehet. A biokor mérhető vérelemzéssel, szem- és járásvizsgálattal. „Átlagosan az öregedés enyhe visszafordítását találtuk. Időseknél volt a legerősebb a böjthatás, 10 évvel lettek fiatalabbak.” (Sokan lemondanának egy ilyen aszketikus életről egy élvezetesebb javára! RS). A 16:8-as böjtöt szívesebben vállalják be az önkéntesek. Szokásaikon relatív kevesebbet kell változtatniuk. „Nehéz az embereket kocogásra rávenni, könnyebb őket a hűtőszekrénytől távol tartani.” Sch-K következő kísérletében 1000 ember vesz részt több évig, eredmény 2027-re várható. A legtöbb kutató egyezik abban, hogy 12-14 óra evésszünet jót tesz. A test tartalék- és reparatúrmódra áll át. Tehát késő este ne vacsorázzunk és kora reggel se terheljük a gyomrunkat. Sajnos, a legtöbben ehhez nem tartják magukat. Amikor az USA-ban egy app-pal a túlsúlyosokat rávették, hogy evésidejüket 10-11 h közé szorítsák, lefogytak, jobban aludtak és egészségesebbnek érezték magukat. A vacsora elhagyása a szociális halál, mondja a szerző. Legtöbben ekkor étkeznek barátaikkal éttermekben.
Gyógyszerek, mint a metformin, NMN és a Resveratrol fiatalító hatása nem bizonyított. Sinclair Lifespan könyve borítóján ezt kérdezi: „Mit tennél +20 nyert jó évvel?” A kutató alapított egy anti-aging céget, majd 700M $-ért eladta. A böjtölők üzenete: „Nézzétek, milyen fegyelmezett, különb és emberfeletti vagyok.” A 35 éves szerző megkapta a laborból bioéletkorát: 26, 98 év.
ZEIT, 20. 7. 2023
