RÉGEBBEN A VIHAR AZ VIHAR VOLT hamburgi klímakutató kételyei ökobetyár küldi - aki nem kéri, az szól!

A klímakutató Hans von Storch az 1,5*C-célt elérhetetlennek tartja, de óva int a pániktól és az akcionizmustól. Storch a világ vezető klímakutatói közé tartozik (Max-Planck-Inst. Hamburg, Helmholtz-Zentrum f. Küstenforschung Geestacht).

SPIEGEL: Ön és kollégái Greta Thunberg és klímaaktivistái számára hősök („Hallgassatok a tudósokra.”) Ez csak tetszhet Önnek?

STORCH: Semmiképp. Thunberg kisasszony nyilván azokra gondol, akik azt mondják, amit ő hallani akar. Ám a klímakutatók nem azért vannak, hogy a politikusoknak diktáljanak. Végülis mind szakbarbárok vagyunk. Ki tudjuk számolni, hogy a fölmelegedés csak akkor tartható 2*C-on, ha a CO2-kibocsájtást a század közepéig a nullára visszük le. Ezután poltikai döntés, hogy ezt a célt el kell-e érni - az ellentétes érdekek kibékítésével.

SP: A sztrájkoló fiatalok pánikkeltése jogos?

St: Nem. Ilyen gyorsan mégsem fog az emberiség tönkremenni. (Amikor egy szimpla hóesés megbénít egy egész várost?RS19XI2) A tehetetlenség-érzetet sajnos néhány kollégám is szítja, mikor világvéget jósolnak. Ezek az emberek nem tesznek jót a tudománynak, mert föladják a kritikus távolságot. Mi klímakutatók is csak ideiglenes magyarázatokkal szolgálhatunk és ha új adatok jönnek, mindent revideálnunk kell. Tudást adunk és nem végső igazságot.

SP: A klímaváltozás terén mekkora a konszenzus a kutatók között?

St: Alapjában egyezünk, de fontos részleteknél nagy értelmezési eltérések vannak. Milyen gyorsan emelkedik a tengerszint belátható időn belül? Mennyire szaporodnak a szélsőséges csapadékok és az aszályok? Hol lesznek erősebb vagy gyakoribb viharok? Mindezek megválaszolása korántsem zárult le. Még nehezebb a fölmelegedés társadalmi következményeit előre jelezni. Lesz-e nagyszámú valódi klímamenekült?

SP: Mi aggasztja Önt legjobban?

St: A klímaváltozástól magától nem tartok. Még a tengerszint emelkedése is kivédhető, ha lesz elég idő és a változások korlátok között maradnak. A társadalmi klímaváltozástól jobban aggódom. Ha egyre több lesz az akcionizmus és a bűnbak-keresés, ez rossz vért szül és a szociális béke kerül veszélybe. Egyes klímaaktivisták még a demokráciát is föláldoznák a fölmelegedés elleni harcban. És mi történik, ha a jövőben valamilyen fanatikusok azt követelik, hogy háború induljon azon államok ellen, melyek nem kapcsolják le szénerőműveiket?

SP: Mit gondol Greta Thunberg-ről?

St: Bátor fiatal nő, aki figyelemreméltót teljesített, komoly személyes kockázattal. Sajnos, ma már üdvözítőként ünneplik. Ma már nem élünk a gyerek-keresztesháborúk korában. Ha azt akarják, hogy komolyan vegyük őket, a kritikát is el kell viselniük.

SP: Ön egy Greta-szkeptikus?

St: Ez egy bárgyú kifejezés. Csupán túlzásnak tartom, hogy azt a benyomást keltik, hogy a klímaváltozás az egy mindent uraló sorskérdés, minden idők legnagyobb fenyegetése. Hirtelen más problémák, mint a szegénység, éhség és betegségek leküzdése, hátra kerülnek. Nekem ez a gazdag nyugat nézőpontja. Egy kontinens, mint Afrika, óriási plusz-energia nélkül nem fog kikeveredni a nyomorból.

SP: A klímavédelmi mozgalom kiáll a 3. világért is.

St: De megkérdezték-e a lakosait, hogy a klímaváltozást tartják-e legnagyobb problémájukat? Attól tartok, a 3. világ népeit megint gyámkodás alá helyezik.

SP: Az éhséget, a szegénységet, a betegségeket a globális fölmelegedés nem fokozza?

St: Nem, legalábbis még nem. (?„Megbetegszünk, ha jön a klímaváltozás” /ökobetyár-on/, S. Gabrysch, Potsdamer Inst.,RS) A ma kihívásai sokkal sürgetőbbek, mint a klímaváltozás, amely osonva, évtizedeken át közeleg. Kínában pl. a szénégetés nem egy égető klímaprobléma, hanem légszennyezési. Segítene, ha gyorsan minden szénerőművet lekapcsolnának, de ezt gazdaság okok tiltják. Mihamarabb szűrőket kell fölszerelni, ahogy mi tettük a 80-as években, igen eredményesen.

SP: Nem kellene a fosszilisoktól mielőbb elbúcsúzni?

St: Ez vitatott. Pár évvel korábban, vagy később és pár tizedfok melegedés nem játszik szerepet. Csak az irány jó legyen.

SP: Greta Thunberg ezt másképp látja: „Elloptátok az ifjúságomat!”

St: Badarság, bugyuta beszéd. Ő maga mondja magáról, hogy jól védett szülői házban, a békés Svédországban él. Akinek ezt tényleg jogában állna mondani, az egy szíriai 16 éves lány, aki évek óta a puszta túlélésért küzd.

SP: A klímavita tele van hisztériával?

St: Valóban. Azt látjuk, hogy minden szélsőséges időjárást a globális fölmelegedésre akarnak kenni és ezzel azt az illúziót sugallják, hogy az ilyen természeti jelenségeket klímavédelemmel meg lehet akadályozni. Az emberek elfeledik, hogy viharok, aszályok és hurrikánok mindig is voltak. Ki emlékszik pl. az 1970-es bangladesi trópusi viharra, amelynek fél millió ember esett áldozatául?

SP: Ilyen extrém-események a jövőben jelentősen szaporodni fognak?

St: Ez kutatás tárgya. Mindenesetre ezek kivédésére a jövőben is készen kell állnunk. Régen a vihar egy vihar volt, ma egy világvége előhírnöke. Ez inkább egy pszichológiai probléma, nem egy fizikai. Nem a vihar változott meg, hanem ahogy érzékeljük.

SP: Ön szerint új technológiákkal a klímaváltozás megállítható? Van remény egy csodagépre?

SP: Nem hiszem, bár van sokféle innováció. A fűtés és a hűtés pl. hogy lenne elektromosan nagyban megoldható? Ha ez sikerülne, ez Sanghaj vagy Moszkva számára is vonzó példakép lenne. E helyett manapság sokan a lemondásról prédikálnak, ami nem járul hozzá jelentősen a fölmelegedés megállításához. (Kedves Hanzi! Ez végképp „dummes Zeug”! Mindent a fogyasztó rendel meg: árufölösleget és klímapusztítást. A Te karbon-lábnyomod mekkora?RS19XI2)

SP: Mégis nem volna ésszerű kevesebbet repülni?

St: Ellenkezőleg. Más kontinenseket megismerni béketeremtő tevékenység, esély, különösen fiatalok számára, idegen kultúrákat megismerni. Nem kevesebbet kellene repülnünk, hanem klímabarát üzemanyaggal utazni, pl. szintetikus energiahordozókkal. (?? Vízzel motort hajtani? 1988-ban csináltunk Kölnben egy H2-konferenciát – csúnyán leégtünk. Napelemekkel nem lehet napelemeket gyártani. Szántón nem lehet energiát termelni. Ha lehetne, nem vennénk olajat az araboktól. Bitte ENERGIEMENÜ lesen!RS)

SP: Vissza kell térnünk az atomenergiához, hogy csökkentsük a CO2-őt?

St: Ha úgy vélném, az emberiség a kihalás szélén áll, sok atomerőmű azonnali építését szorgalmaznám. De kiszállni a fosszilisekből másképp is lehet, nekem a nap és a szél befogása tetszik. A franciák CO2-kibocsájtása azért kisebb a miénknél, mert sok atomerőművük van. (? Az atomáram CO2/kWh faktorai: Francia: 8 g CO2, D: 32g, UK: 32g, RU 65g, US 62g, ZA 125g,RS).

SP: A szén-dioxidot utólagosan ki lehet vonni a levegőből?

St: Aligha. Pedig ilyen negatív emissziók nélkül nehéz lesz a fölmelegedést 2 vagy akár 1,5 fok alatt tartani. Sajnos, ilyen CO2 kiszűrés és végső tárolás nagyiparilag sehol sem történik. (Mert képtelenség: fosszilis égetéssel CO2-őt kivonni?RS). Óriási CO2 mennyiségekről van szó, ennek csak kis részét tudnánk lekötni. A nagyterületű erdősítés is csak keveset érne. Úgy vélem, ki kell békülnünk azzal, hogy az 1,5 fok cél nem lesz elérhető. Hozzá kell szoknunk egy jelentősen melegebb klímához.

SP: A Bundesregierung klímacsomagja jó irányt ad?

St: Igen, bár nem sokat használ. Ne feledjük, az ember egy átkozottul ellentmondásos lény. Egy kutatás szerint a németek többsége úgy látja, a klímavédelem nem eléggé hatékony. Másrészt, ugyanabban az interjúban, a benzin és fűtőolaj árainak emelését elveti. Ez sehogy sem illik össze.

DER SPIEGEL, 2019. okt. 19. /ökobetyár-on/