2023: MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB KRACHJA Friedrich/Weik könyve

A jegybankok nyomtatják a pénzt, mintha nem lenne holnap, a takarék nem hoz kamatot, a konjunktúra elvérzik: ez a krach-próféták aranykorszaka. Mégis, mennyire lehet nekik hinni?

A piacok mágusa, Alan Greenspan, az USA jegybank FED elnöke szerint a spekulációs árbuborékot csak akkor lehet fölismerni, amikor kipukkadt.

Marc Friedrich (44) és Matthias Weik (43) szerint ők már most tudják: legkésőbb 2023-ban jön a Nagy Krach. („Lesz-e Bp 30 év múlva?” - ez volt egy előadásom címe, 1993-ban. 1993+30=2023;RS19XI30). A pénzpiacokról átcsap az egész társadalomra.

Ezer ember gyűlt össze a Göppingen-i Stadthalle-ban, ahol a két közgazdász bemutatja könyvét. Ez, amint megjelent, rögvest a SPIEGEL bestseller-lista élére hágott. „Ki hiszi, hogy a 2008-as krízis megoldódott?” Egy-két kéz lendül. „Ki hiszi, hogy valami félremegy ebben az országban?” A fiatalos outfit-ű szerzőkkel a polgári közönség egyhangúlag egyezik. Tapssal üdvözlik a bejelentést, miszerint az országot bohócok vezetik és az Europäische Zentralbank (EZB) meg akarja szüntetni a készpénzt és menteni a menthetetlent, aminek a vége az egész pénzrendszer összeomlása, a polgárok vagyonának megsemmisülése - a pénzreform után.

Valami tényleg nem stimmelhet, ha már ennyien reagálnak ezekre a tézisekre. „Egy lázmérő arra, milyen időket élünk.”(Friedrich). 300 könyvet adtak el, egy látogató egyszerre 15-öt dedikáltatott, „karácsonyi ajándékként”.

F&W irodájában vagyunk, Lorch-ban (Schwäbische Alb), még a padlón is a friss könyv százai, épp föllépésük előtt egy nappal érkeztek. „Nem mi tüzeltük föl a hangulatot – az emberekből jön. A teremben a középréteg volt, anarchisták nem voltak.”

Ez a réteg fél. Félti a pénzét. Fél a lecsúszástól.

A világon mindenütt emberek tódulnak ki az utcára, Franciaországban hetente. „Nem gyönge legények. A helyzet errefelé is megszorulhat, ha recesszió vagy pláne depresszió jön. Vagy az euró összeomlása. Akkor lesz itt 'Rambazamba'”

Recesszió még nincs, de 10 év konjunktúra után sokasodnak a krízis jelei, épp itt, Stuttgart térségében. Az autóipar, több tízezer dolgozóval, teljesen bizonytalan jövő előtt áll. Schuler beszállító gépgyártását itt, Göppingen-ben beszünteti. Bosch és Mahle karcsúsításokat tervez. „A jólét világát nem béreltük ki örökre.” (Weik). Ahogy Detroit „destroyed” lett, úgy Stuttgart-ból is „Kaputtgart” lehet. A régi bizonyosságok elpárolognak és épp itt, a sváboknak volt a legfontosabb, hogy a takarék gyümölcsözik. Ám kamat nincs többé, legalábbis pozitív. Aki pénzét az államnak vagy egy vállalatnak kölcsönzi, a kifutás után kevesebbet kap vissza. (Az semmi, a magyaroknál azt se: Postabank, Quaestor, ...RS19XI30). Elsőként a Raiffeisenbank Fürstenfeldbruck számít föl minden új ügyfélnek -0,5% kamatot.

Csoda, hogy a crash-próféták ennyire keresettek? Max Otte 600 oldalas könyve, „A krach világrendszere” szintén fölkúszott a SPIEGEL-listára. Otte azzal lett ismert, hogy a 2008-as pénzügyi válságot „Der Crash kommt” c. könyvével igen pontosan előrejelezte. (És hány könyv nem találta el? RS). Soká nem folytatta, de most érettnek látja az időt, amikor „a világ olyan irányt vett, amelyet előző könyvemben halkan jeleztem, de rémálmaim számára tartogattam”: az adósságállomány történelmi szinten, háború és válság, migráció- és terrorizmushullám. Európa egyre széthúzóbb és polarizáltabb. Ezért nemcsak egy pénzügyi válság fenyeget, hanem teljes világrendszer-krach is.

Míg Otte reménykedik, hgy a Nagy Összeomlás még elhárítható, F&W sötéten látók. Könyveikkel hiába figyelmeztettek és reformokat követeltek – semmi sem történt. Ma már késő – a krach elháríthatatlan. Első könyvükre 2012-ben még kiadót sem találtak („A történelem legnagyobb rablóhadjárata”). Mára összesen fél millió példányt adtak el. Legújabb könyvük az utolsó ebben a műfajban, „utána nem jöhet semmi” (Friedrich), vagy összeomlik az uralkodó rendszer és teljes a káosz az országban, vagy elvesztik hitelességüket.

Mindez igencsak merész föltételezés. (És szokatlan a crash-prófétáknál).

/1986-ban jött át hozzánk Aachen-ból Helmut Creutz, a Pénz-szindróma szerzője, hogy beavasson a pénzrendszer furcsaságaiba. Óvott attól, hogy a krachra időpontokat mondjunk.RS19XII1/.

F&W meglehetősen biztosak a dolgukban. Érvelésük: 2008 óta alapjában véve semmi sem változott, a világadósság kétharmaddal nőtt. A politikusok elmulasztották a pénzszektort átépíteni, ehelyett a bankokat mentették meg, az adófizetők számlájára. Így lettek a gazdagok még gazdagabbak, a kríziskiváltók pedig krízisnyertesek. Ezután a polgárok elveszítették bizalmukat a bankárokban és a politikusokban is.

A jegybankok nyomtatják a pénzt, hogy a legrosszabbat megakadályozzák. A kamatokat levitték rekordszintre, így időt vesznek maguknak – a polgárok terhére. Az alacsony kamatokkal – és az állampapírok EZB általi fölvásárlásával – tartják mesterségesen életben a dél-európai államokat, mellette egy sor gazdasági zombicéget.

Ezt az elemzést lényegében egy közgazdász sem vitatja. Kérdezik, ebből a slamasztikából hogyan akarnak az államok és a jegybankok kimászni? Egyáltalán: lehetséges-e? Ilyen aggodalmak terjedtek el épp a pénzügyi szcénában.

Ám amit a szerzők ebből a helyzetből levonnak, az több, mint merész. „A rendszer összeomlása elkerülhetetlen, 2008 egy szellőcske volt, most jön a cunami.” Ez pedig mindent magával ragad. A tőzsdék 80%-ot zuhannak, a munkanélküliség 10-20%-ra nő. Egy új nekifutás pénzreformmal elkerülhetetlen lesz. A lavinát az euró bedőlése indíthatja el, a túlélési esélye semmi, mondja F&W. Vagy jöhet egy új menekülthullám, aminek Európa nem lesz képes útját állni. (Majd Orbán önkioldó lövegei!RS19XII1). Vagy jön egy új bankválság – csak idő kérdése. Hogy mi és hogyan fog történni, nyitott, de a végén, a tézis szerint, az államok az adósságokat a polgárok kirablásával elégítik ki, mivel az EZB terve, olcsó pénzzel a gazdaságot futtatni, nem működik. „Minden idők legnagyobb jegybank-kísérlete bukásra van ítélve. Az összes buborék szülője, az állampapírok lufija, ki fog pukkadni.” Addig persze az EZB mindent megkísérel, hogy a „rágógumit tovább nyújtsa.” A pénzcsapokat teljesen kinyitja, hogy a recessziót megállítsa. Mínusz 4-6% kamatot vezet be. És ha ez nem sikerül, mert a polgárok a készpénzt a párnacihában fölhalmozzák, jöhet a készpénz megadóztatása. (Ismét furcsa találkozások: hát nem mi akartuk a kamatot megszüntetni, „lejáró” bankókat bevezetni? Lásd: szabad schilling, Wörgl, 1933.RS) És pont ezért – így az összeesküvés-elmélet – rakták Lagarde-ot az EZB élére.

F&W szemszögéből mindez igen kézenfekvő. Az IWF-nél tényleg létezik egy tézispapír, miszerint a készpénzt be kell vonni és a magánszemélyekre negatív kamatot kell kivetni. És pedig úgy, hogy a készpénz-kivételt korlátozzák és minden kivételnél negatív kamatot vonnak le. (Ehhez képest, dec.15-től kisebb lesz a kivételi díj.RS).

A készpénz elleni háború, ha hihetünk a szerzőknek, már rég elkezdődött. A „háború” erre erős kifejezés, egyelőre csak az 500€-s bankjegyek kibocsátásával álltak le és ha az ember több ezer eurót akar kivenni, ferde szemmel nézik a bankban és kérdezik, mire föl? „Ezt magam is átéltem.” (Friedrich). Közönsége egyetért, mert a legnagyobb taps erre jött: „Senkinek semmi köze, hogy mit milyen áron veszek.” F&W és közönségét a pénzért való aggódás és a hatalmasok iránti bizalmatlanság köti össze: „Balfácán elitek, inkompetens politikusok, manipuláló média. Nem engedjük, hogy befogják a szánkat, (mintha ezt valaki megkísérelte volna!) kimondjuk a dolgokat.” (Friedrich). Tévhit és őrület, ahová csak nézel, az egész „Kasperletheater”, agyszellentés, az összes politikus clown és komikus, F&W mindenütt a kezdődő diktatúra jeleit látja. Ez a populisták nyelve.

Otte-val ellentétben, aki nem tagadja AfD közelségét, Friedrich elutasítja a vádat: „Nem akarjuk az árkokat tovább mélyíteni.” Még Merkel-t is megvédi: „Biztos vagyok, hogy a legjobbat akarja.” Erre az egész terem fölhördül.

De hogy védekezhet ennyi baj ellen a polgár? Dologértékek az egyetlen biztos értékálló befektetés és „ez az egyetlen, amit a jegybankok nem nyomtathatnak”, tehát arany, ezüst, gyémánt, erdő – még a whisky is (csak biz. fajta és évjárat), továbbá a kriptovaluta bitcoin (amitől Otte kifejezetten eltanácsol). A privátvagyon 20%-a legyen fizikai bankjegyekben, trezorban vagy zárt szekrényben (ahol persze egy pénzreform után semmit sem érnek.)

Akinek mindez túl komplikált, beteheti pénzét Németország első „Sachwertfond”-jába, amit F&W kezdeményezett. Vagy kérjenek személyesen tanácsot a szerzőktől. Ugyan az alap eddig keveset hozott, de nem is ez a cél, hanem a vagyon biztosítása.

És mi van, ha a krach 2023-ig nem is jön? „Akkor kinyitunk egy üveg whisky-t és örülünk.”

DER SPIEGEL 2019. nov. 23.

(10 ÉV IDŐNYERESÉG Mivel a teljes összeomlástól tartanak, amikor mindenük elveszik, a milliárdosok, spekulánsok, bankok lemondanak a nemzetállamok iránti követeléseikről - leírják pénzeiket. Minél több zavargás, annál több leírás, évről-évre. Az EU nagyvárosaiban heves tüntetések, nap mint nap, ám a rendőrség ura a helyzetnek. „Húzd meg – ereszd meg”: a kormány pattanásig engedi feszülni a helyzetet, aztán enged és ezzel időt nyer. Megszorít, de újabb hiteleket vesz föl, ezzel segélyeket, állami munkahelyeket oszt. A normálpolgár nem repül többé Mallorcára, de megmarad a tévéje és a söre. Az EU időt nyer, de Párizs, London, Berlin utcáin állóháború – mint Izraelben. 5 jövőszcenárió, RS, 2013)

Disztópiákat azért írunk, hogy ne következzenek be. Kölnben ezt mondtuk: Inkább vállaljuk, hogy hülyét csinálunk magunkból, semmint, hogy igazunk legyen.

F&W és a többiek veszélyes játékot űznek, így hívják: önmagát beteljesítő prófécia.

RózsaS