A TÖMEGTÁRSADALOM ÁTKA - A tavirózsa látszatsikere - RózsaS
LEMENT KUTYÁBA
négyről
két lábra állt
de a sok út közül
a legkönnyebbet választotta:
a gépekét
ez becsábította a városba
ott meggazdagodott
de elhagyta istenét
elűzte barátait
és ismét négy lábra állt:
lement kutyába
körülötte tömegek
még sincs senkije
A városodással jött a járvány
A kőkorszakban nem voltak járványok. Ha el is indult egy vírus, az első néhány áldozat után leállt - nem volt hova terjednie. Az első utalás epidémiára Kr. e. 1500-ból ered, egyiptomi városokból. Az ősközösségek vadászgyűjtögetői "civilizálódása" elkérte az árát: a magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a magas vérnyomást, a cukorbetegséget.
Ökológiai átcsapások
Köthető az ökológiai kisiklás pontokhoz?
Két egyenlet tűnik végzetesnek a századfordulón:
1. 3H2 + N2 = 2NH3 (ammónia-szintézis, 1910)
2. N + He = O + H (atomátalakítás, 1913)
(3. Technika-telítettség)
Levegőt eszünk: Fritz Haber-nek sikerül a levegő nitrogénját megkötni és a szerves trágyát nagyban leváltja a mű. Egyszerre létfontosságú és ingyenes nyersanyag válik a műtrágyagyártás számára hozzáférhetővé, korlátlan mennyiségben. A mezőgazdaság tömegeket képes etetni: népességrobbanás következik be. Sajnos, szó szerint is: a nitrogén alapú robbanószerek muníciót adnak a két világháborúnak. Kérdés: a népszaporulat találja meg az új eszközt, vagy a tudomány dobja meg a népszaporulatot? Egy biztos: a műtrágya ökológiai átcsapást jelent, megjelenik az új, kemizált, olajfüggő, gépesített mezőgazdaság, minden áldásával és átkával. (Ivóvizek szennyezése, eutrofizáció, élelem-mérgezés, biotóp-beszántások; munkanélküliség). Ellensúlyként megjelenik az ökologikus élelemtermelés.
Egy másik alkimista, E. Rutherford, fiúból csinál lányt: nitrogénből oxigént. Ekkor csap át a l e í r ó tudomány s z é t z ú z ó tudománnyá.
A lepkehálóval bóklászó rovarászprofesszor olcsó volt és legfeljebb a füvet taposta le. A svájci óriás-részecskegyorsító atomfizikusa méregdrága és fekete lyukak generálásával ijesztgeti a világot. A kapitalizmus alapföltétele, a növekedés, nagyfogyasztásra kényszerít. A kisfogyasztóra már nem lehet mit rásózni, így az ő nevében, fogyasztóként, az állam lép föl és űrhajókat, atomreaktorokat, jó hosszú távvezetékeket rendel meg.
Tömegtársadalom
A tavirózsa, ha kicsi a tó, elszaporodik és megfojtja önmagát.
Az ember túlszaporodott. A tömegtársadalom sodródik. Ráadásul mindenki egy helyen akar lakni: városban. Régen, faluhelyen, a tolvajt kiböjtölték: az áldozat addig nem evett, míg a tettes el nem árulta magát. A tömegtársadalomban megszűnik a szolidaritás: nem figyelhetek egyszerre ezer emberre. Már egy ismeretlen arc is az utcán ősi reflexeket riadóztat: menekülj vagy támadj. Csoda, ha a városlakók nem esnek egymásnak percenként. Falun távolabb laknak, mégis közelebb vannak egymáshoz, mint a panelben. A tömeg, békében is, kisebb tatárjárás: mindent eltapos, mindent fölél, mindent tele szemetel. (Lásd záruló Velence, Plitvicai tavak). Végkiárusítás: "Gyorsan oda, amíg van!" A tömegtársadalmak fölélik a létalapokat és kitör a harc a maradékért.
A nagyváros védhetetlen
A városba özönlés megállíthatatlan. A szerény, de biztos megélhetést nyújtó vidék elnéptelenedik. Rábízzuk magunkat a globalizációra,és ha bukik, levegőért kapkodunk, mint a devizahitelesek. Ma mobilt és autót akarunk, holnap egy darab kenyérnek is örülnénk. Egy szimpla hóesés képes az egész várost lebénítani – mi lesz egy komoly havária esetén? (2014-es intés). Minden rendes háznál tartanak gyertyát, kórházban áramfejlesztőt, csak a nagyváros purcan ki, ha megszűnik a beszállítás. A nagyváros: inkubátor, vezetékeken csüng, mint a beteg az intenzív osztályon. Minden városi építkezés (épület, metró, híd) értelmét veszti, mert egy ház 100 éves életében olyan időkbe nyúlik bele, amikor lakóinak ellátása megszakad. További új családi házak veszik el a zöldet, a levegőt. Több százezer ház áll üresen szerte az országban.
Óriásvárosok összeomlása
Idestova 40 éve már, hogy F. Vester figyelmeztetett: Agglomerációk válságban (Ballungsgebiete in der Krise, könyv, 1976). Ám ez idáig az összes ökológiai és szociális fenyegetéseket sikerült kordában tartani (lég- és ivóvízszennyezés, élelemmérgezés, szemét, hajléktalanok, bűnözés). Ez persze nem garancia a következő 40 év jólétére.
A városba özönlés egy ponton meg fog állni, a bányák, gáz- és olajmezők, de főleg az élelemtermelések vidéken vannak, így bizonyos számú lakosságot muszáj vidéken tartani.
Ha a népszaporulat költözik a városokba, akkor pedig a városok felvevő képessége a határ. Vannak 20-25 millió lakosú városok, ezeket is a kisszámú vidéki lakosság lát el, köszönve a mezőgazdaság gépesítésének és az olcsó energiának.
A nagyvárosokat továbbra is az alábbiak növekedése sújtja: rossz levegő, szemét, ivóvízszennyezés, szállítás, energiafogyasztás, neurózis, szegénylázadások, járványok.
A víz-, élelem-, energiaszállítás előbb is megszakadhat, mielőtt a források kimerülnek.
Ukrajnában most robbantottak föl egy gázvezetéket (2014. jún.) . A Nabuccotól rég elment a kedvük a gázcégeknek, a Déli áramlatot pedig most tiltotta le az EU, de ha meg is épül, nem lehet minden 100 méterére egy katonát állítani. Távvezetékek építése most már értelmetlen.
A peak-oil-vészjóslóknak sem lett igazuk: továbbra is dől és olcsó az olaj - egyelőre. Ám a palagáznak és a palaolajnak ne dőljünk be: ára tömegek számára nem lesz megfizethető.
Mi okozhatja végül is a nagyvárosok pusztulását?
Tornádó, özönvíz, szárazság, járványok, ellátás-stop?
A következő évtizedekben az óriásvárosok halála akkor következik be, ha a csapások
-
hirtelen jönnek
-
több szerencsétlen körülmény esik egybe.
A szerencsés szcenárió az elmúlt 40 év szcenáriója: a veszélyek lassan gyűrűztek be és a kormányoknak mindig volt elegendő idejük a kivédésükre.
Csak imádkozhatunk, hogy ezután is így legyen!
Az óriásvárosok (egy tucat 20 milliós) a legsérülékenyebbek: járvány, földrengés, szökőár bármikor végezhet velük; de elég, ha csak valamelyik beszállítás szűnik meg (víz, élelem, energia). A kormányoknak nem, hogy B, de A tervük sincsen.
Megijedünk pár ezer menekülttől, mi lesz, ha innét útra kelnek:
1.TOKIÓ 34M
2.HONGKONG 26M
3.SANGHAI 26M
4.SZÖUL 25M
5.JAKARTA 25M
6.MEXIKÓVÁROS 23M
7.DELHI 23M
8.KARACSI 22M
9.MANILA 22M
10.NEW YORK 22M
11.SAO PAULO 21M
12.MUMBAI 21M
Ám a legközelebbi, ahonnét megindulhatnak felénk: Isztambul, 15 millió lakos.
Minden nagyvárosi sérült
Ha ép volna, nem volna nagyvárosi…
-Nézzék meg, mennyi a neurotikus a metróban! (Vízi E. Szilveszter)
-Nem a természetes reakciókat kell gyógyszerezni, hanem egészséges életkörülményeket kell teremteni! (Tüntetés a MTudE ellen, 2004)
Az Erzsébet téren, egy provokatív kísérletkor, csak minden huszadik figyelt föl a csecsemősírásra. Egy közlekedésmérnök tartott egy kiváló előadást a főváros jól szervezett közközlekedéséről – csupán egyről feledkezett meg: az egész alapjában fals. Kisvárosban nem kell földalatti, sem busz, sem villamos - biciklivel mindenhová el lehet jutni.
Elmaradott falu
"A mi falunkban nagy a haladás: van már szemétszállító, szennyvízvezeték, kábeltévé."
Ja, hogy régen nem volt sem szemét, sem szennyvíz és magunk énekeltünk, táncoltunk?
Micsoda elmaradott falu!
Városok világa - biztos jó?
Városok világa, előadás, Mindentudás Egyeteme (2004)
MtudE (Mindentudás Egyeteme): A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerűbb és legösszetettebb produktumainak…emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sőt szellemi egység is.
SZEA (Szelíd Energia Alapítvány): Végzetes zsákutca, halálos csapda, stressz. Ma a nagyváros a legdrágább és a legveszélyesebb településforma. Egykor jónak tűnt, de átcsapott tömegnyomorrá: melyik az a bolond élőlény, amely hegyén-hátán szeret lakni? Minden ragadozó, rágcsáló, kukac pontosan elfoglalja ökológiai életterét, csak az ember épít beton-dzsungeleket; tapossa, kínozza egymást utcán, buszban, várótermekben – ahelyett, hogy egyenletesen belakná a vidéket. Halálos függőségben, inkubátorban él - ha megszűnik a beszállítás: megfagy, éhen hal.
Képtelenség: 3 millió ember egy rakáson! A baromfinak EU-szabvány a minimális kifutó, kapirgáló – de a lakótelepinek mennyi zöld terület jut? Szegedre előbb jutsz, mint a város másik felébe. Életévek mennek rá buszozásra, utazgatásra. Életek mennek rá a rossz, betegítő levegő belélegzésére, milliárdok a „felszabadító városi levegő” hatásának kúrálására. Hiába keres sokat a főváros, ha ki is adja. Városi neurózis irtja a józan észt. Csoda, ha holnap nem dől össze minden!
Mindenki rohan, az óráját nézi. „Nincs szükség időmutatókra. Reggel a nap följön, este lenyugszik. Ám az élet a halállal befejeződik. Csak ennyit kell tudnia az embernek”. (Lukanga Mukara, IV. levél).
Minden munka romboló
Még a szívsebészé is, aki könnyen megelőzhető civilizációs betegségeket műt, melyek netán a műtét háttéranyagai, -energiái, az orvos fizetése előteremtésekor keletkeztek.
Ma a fogyasztó: áruházi huligán, aki messze a lánc elején pusztít. Elég lemennem a közértbe, máris megrendeltem a rombolást. Bolti élelem: termelésében romboló, fogyasztásában mérgező. A gyár oda viszi a termelést, a hol nincs környezetvédelem, sem szakszervezet. Az árut szállítják, de az emberi jogokat nem. Egy kalapácsért ugyanannyit fizet a hegyen, mint a kohó mellett lakó.
A hálózat tökéletes: egy doboz kólával megrendelője vagyok az erőszaknak, az esőerdők kiirtásának, ember-állat megnyomorításának - fényévekre a bolttól.
Telhetetlen energiafogyasztás
A sétakocsikázó autós háborúkeltő, 12 hónapból 1 hónapot kocsijában tölt - fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben. Nem utazik egyedül: O. B. Laden ül mellette. A mértéktelen húsevő indiai parasztokat tesz éhezővé – gyarmatosítás szgéppel. A biodízel éhínséget okoz Afrikában. A fogyasztó nem fog lemondani fejadagjáról (50 000 kWh primer/év, lásd Energiamenü), katonákat küld az olajért, netán a saját fiát. Amit megtettünk, megtesszük újra. Aki a legtöbb energiát fogyasztja, az okozza a legnagyobb pusztítást. A 2020-ban születőnek már a nagyapja is nagy fogyasztó volt. NSzK 1950-1990: a zaba-, ruha-, lakáshullám után az állam, mint fogyasztó lép föl a polgár nevében: fegyvereket, űrkutatást, atomreaktorokat rendel meg – a gazdaságot növekedésben kell tartani, de a túltermelés elkerülendő. Ha a fogyasztás nem elég, jöhet a háború: tőkemegsemmisítés, újratermelés – újra jólét. A takarékos is háborúkeltő. Beleszülettünk két világkatasztrófa közé: ki hiszi el, hogy újabb 70 békeév hullik az ölünkbe? Gáz-, olajvezeték építése értelmetlen, mert fölrobbantják. Olajat csak katonai konvojjal lehet majd szállítani. Az egyenletesen belakott vidékeknél kevesebb az áldozat. A távutazás megszűnik: nincs üzemanyag, sem cél, sem biztonság.
A tudomány és a technika hozta
-az abszurd szakosodást, munkamegosztást és a teljesítménynövelést,
-a szakosodás a pénzt, a szétköltözést és az elidegenedést,
-a pénz a kényelmet, a fényűzést (10 000 tárgy a házban)
-a kényelem a jóléti betegségeket (infarktus, agyvérzés, daganat).
Ez a gazdaság önző, lusta, türelmetlen fogyasztóvá tesz bennünket. A pénz teszi tönkre a világot.
Ez a gazdaság szétszed: ketten külön – két hűtőszekrény.
A szegények összezárnak, közös eszközkihasználatuk magas, lelkileg erősítik egymást.
Ez az ember tragédiája, a 7 főbűn: superbia (kevélység), luxuria (bujaság), avataria (kapzsiság), ira (harag), gula (torkosság), invidia (irigység), acedia (jóra való restség).
LESZ-E BUDAPEST 30 ÉV MÚLVA? (1993)
-
pénzrendszer-összeomlás
-
kamatígéret
-
növekedéscsapda
-
túltermelés
-
tőkemegsemmisítés
-
pánikbevásárlás
-
olaj-világháború
-
ivóvízháború
-
termőföld-megszállás
-
vallásháború
-
terrorizmus
-
alvó génaknák
-
nanokatonák
-
klónozott katonák
-
peak oil
-
élelmiszerhiány
-
munkabeszüntetés
-
munkaképtelenség
-
szegénylázadás
-
elöregedés
-
fiatal-öreg polgárháború
-
yuppie-diktatúra
-
élettérhiány
-
klímamenekültek
-
szegények inváziója
-
fölriasztott vírusok
-
kiszabadult gének
28. rezisztencia
29. nukleáris tél
30. klímaátcsapás
31. tengeráram-változás
32. vulkán, földrengés, árvíz, aszály
33. csendes meghülyülés
+ a titkosítottak + a hihetetlenek
A "Köln 2020" jövőszcenárió és amivé lett
Robert Jungk jövőműhelyében (Zukunftswerkstatt) tanultunk demokráciát és jövőt építeni,
1986-ban Kölnben. „Lesz-e Budapest 30 év múlva?” Ez volt a címe egy előadásomnak - 1993-ban.
Tehát még 7 évem van, hogy hülyét csinálok magamból.
Inkább, mondtuk Kölnben, semmint, hogy bekövetkezzen.
Disztópiákat azért írunk, hogy ne következzenek be.
Köln 2020 - Egy város- és társadalomutópia; 8 követelmény -
(1989, lerakva a Salzburg-i jövőkönyvtárban):
1. A sűrítettséget föloldani
2. Átépítés (Ma 4*-os hotel, holnap kecskeistálló)
3. Ökológiai egyenjogúság mindenkinek
4. A szociális rend visszaállítása
5. Ismét túlélőképes
6. Ismét letelepült
7. Nincsen beteg ember többé
8. Szellemiek anyagiak helyett
2/3 lakosság kiköltözik a városokból
Falvak benépesítése, tanyák kibővítése,
új települések létesítése
bolo!bolo-közösségek a városokban
A toronyházak, épületek, gyárak, berendezések
új funkciót kapnak: a lakosság élelmezési és
energetikai önellátása: szelíd technikák fölsze-
relése, zöldség, gyümölcs, hal, gomba termesztése.
Föltételek:
-Pozitív energiamérleg
-A hulladékok beiktatása a bio-körökbe
-Méregmentesség
-Humánus munka
Senki ne károsodjon ökológiai ill. környezet-higiénés szempontból
(Ne autózz az én körzetemben, én sem a tiédben
-A környezeti kárköltségek bevétele a gyártási költségekbe-áru drágább a szűz vidékeken-Szűnjék meg a 3000,-márkás autószubvenció)
Legyen ismét nagycsalád avagy létesüljenek közösségek
Teljes önellátás és önfenntartás a körzetben,
a munkamegosztás visszavétele egészen a körzetszintig
(Nyersanyagoktól, technikáktól független)
- Nincsen turizmus, nincsen utazás többé, élj meg a körzetben és a körzetből
-Megszűnnek a betegségek, mert megszűnnek kiváltó okaik, az ember visszatér egy alapvetően egészséges életformához
- A nagy klinikák, életmeghosszabbító technikák megszűnnek; a kétkezi és szellemi munka mindenkit jó erőben tart
- Fűtsünk kalotaszegi legényessel!
Szórakoztasd önmagad. Senki ne lépje túl a biológiai alapszükségletet. A szellemi tevékenység fölöslegessé teszi a konzumot. Csak az lesz a konzum áldozata, aki család, barátok híján az elismerést, szeretetet, figyelmességet luxuscikkekkel akarja pótolni.
Itt egy másik, az 5 jövőszcenárió-blokkból (2013):
VISSZAHÚZÓDÁS A RÉGIÓKBA
A források kimerülése világszerte, a gazdasági pangás, a klímaátcsapás életmódváltoztatást kényszerít ki. A kormánynak sikerül a lakosságot ésszerű fogyasztásra rábírni, nagyban csökken a pazarlás és a létalapok fölélése. A visszaesés lassan jön, így van idő átállni egy ésszerű, józan életmódra. Az esztelen anyag- és személyszállítás megszűnik. Vége a világkereskedelemnek és a globalizációnak. Az élet visszahúzódik mentsváraiba: a régiókba. Itt régiópénz lesz a fizetőeszköz, ill. visszatér a barter és csere-kereskedelem: élelmet olajért, szolgáltatást szerszámért. Kisvasutak vezetnek a városokból a vidékre. Az ország ismét egyenletesen belakott. Új közösségek alakulnak, az élet olcsóbb és emberibb lesz. Mindenkinek lesz munkája: műveli a kertjét, építi a házát. Visszatérnek az igás állatok, az emberi erők. Az emberek nem fitnesz-centerekben edzenek, hanem zsákolással és pedálos generátorral. Az új technikákat (LED-világítás, napelemek) kombinálják a hagyományosokkal. Mielőtt az óriásgyárakat bezárják, örökéletű gépek gyártanak, kopó alkatrészek tartalékolásával. A maradék energiahordozókat és nyersanyagokat csak állam- és életvédelmi célokra tartalékolják.
A vírus, amely megmentette a világot
Életmódot csak akkor változtatunk, ha nagyon erős hatás ér bennünket. Most úgy tűnik, a Covid-19 azt a leckét hozza, amire ember nem volt képes: alaposan fölrázza, főleg a nyugati tömegtársadalmakat. A karanténban mindenki nyugodtan átgondolhatja, hogyan él és hogy ő is felelős-e a vészhelyzetért? A vírus rákényszerít, hogy belássuk, az anyagi oldalról milyen kevés is elegendő. Csupán kettő: élelem és meleg. Néhány alapélelmiszernél, két rend ruhánál, meleg szobánál nem kell több - de mit hozhat ez a féktelen túlfogyasztás, kényelem és luxus? Ez a vírus kellett, hogy mindenki észbe kapjon: micsoda őrült dolog ez a globalizáció, ez az esztelen személy- és áruszállítás.
De amiből több kell, ami nélkül tényleg istentelen, lelketlen szerencsétlenek leszünk:
"emberi-melegség".
RózsaS
A TÖMEGTÁRSADALOM ÁTKA - A tavirózsa látszatsikere - RózsaS
LEMENT KUTYÁBA
négyről
két lábra állt
de a sok út közül
a legkönnyebbet választotta:
a gépekét
ez becsábította a városba
ott meggazdagodott
de elhagyta istenét
elűzte barátait
és ismét négy lábra állt:
lement kutyába
körülötte tömegek
még sincs senkije
A városodással jött a járvány
A kőkorszakban nem voltak járványok. Ha el is indult egy vírus, az első néhány áldozat után leállt - nem volt hova terjednie. Az első utalás epidémiára Kr. e. 1500-ból ered, egyiptomi városokból. Az ősközösségek vadászgyűjtögetői "civilizálódása" elkérte az árát: a magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a magas vérnyomást, a cukorbetegséget.
Ökológiai átcsapások
Köthető az ökológiai kisiklás pontokhoz?
Két egyenlet tűnik végzetesnek a századfordulón:
1. 3H2 + N2 = 2NH3 (ammónia-szintézis, 1910)
2. N + He = O + H (atomátalakítás, 1913)
(3. Technika-telítettség)
Levegőt eszünk: Fritz Haber-nek sikerül a levegő nitrogénját megkötni és a szerves trágyát nagyban leváltja a mű. Egyszerre létfontosságú és ingyenes nyersanyag válik a műtrágyagyártás számára hozzáférhetővé, korlátlan mennyiségben. A mezőgazdaság tömegeket képes etetni: népességrobbanás következik be. Sajnos, szó szerint is: a nitrogén alapú robbanószerek muníciót adnak a két világháborúnak. Kérdés: a népszaporulat találja meg az új eszközt, vagy a tudomány dobja meg a népszaporulatot? Egy biztos: a műtrágya ökológiai átcsapást jelent, megjelenik az új, kemizált, olajfüggő, gépesített mezőgazdaság, minden áldásával és átkával. (Ivóvizek szennyezése, eutrofizáció, élelem-mérgezés, biotóp-beszántások; munkanélküliség). Ellensúlyként megjelenik az ökologikus élelemtermelés.
Egy másik alkimista, E. Rutherford, fiúból csinál lányt: nitrogénből oxigént. Ekkor csap át a l e í r ó tudomány s z é t z ú z ó tudománnyá.
A lepkehálóval bóklászó rovarászprofesszor olcsó volt és legfeljebb a füvet taposta le. A svájci óriás-részecskegyorsító atomfizikusa méregdrága és fekete lyukak generálásával ijesztgeti a világot. A kapitalizmus alapföltétele, a növekedés, nagyfogyasztásra kényszerít. A kisfogyasztóra már nem lehet mit rásózni, így az ő nevében, fogyasztóként, az állam lép föl és űrhajókat, atomreaktorokat, jó hosszú távvezetékeket rendel meg.
Tömegtársadalom
A tavirózsa, ha kicsi a tó, elszaporodik és megfojtja önmagát.
Az ember túlszaporodott. A tömegtársadalom sodródik. Ráadásul mindenki egy helyen akar lakni: városban. Régen, faluhelyen, a tolvajt kiböjtölték: az áldozat addig nem evett, míg a tettes el nem árulta magát. A tömegtársadalomban megszűnik a szolidaritás: nem figyelhetek egyszerre ezer emberre. Már egy ismeretlen arc is az utcán ősi reflexeket riadóztat: menekülj vagy támadj. Csoda, ha a városlakók nem esnek egymásnak percenként. Falun távolabb laknak, mégis közelebb vannak egymáshoz, mint a panelben. A tömeg, békében is, kisebb tatárjárás: mindent eltapos, mindent fölél, mindent tele szemetel. (Lásd záruló Velence, Plitvicai tavak). Végkiárusítás: "Gyorsan oda, amíg van!" A tömegtársadalmak fölélik a létalapokat és kitör a harc a maradékért.
A nagyváros védhetetlen
A városba özönlés megállíthatatlan. A szerény, de biztos megélhetést nyújtó vidék elnéptelenedik. Rábízzuk magunkat a globalizációra,és ha bukik, levegőért kapkodunk, mint a devizahitelesek. Ma mobilt és autót akarunk, holnap egy darab kenyérnek is örülnénk. Egy szimpla hóesés képes az egész várost lebénítani – mi lesz egy komoly havária esetén? (2014-es intés). Minden rendes háznál tartanak gyertyát, kórházban áramfejlesztőt, csak a nagyváros purcan ki, ha megszűnik a beszállítás. A nagyváros: inkubátor, vezetékeken csüng, mint a beteg az intenzív osztályon. Minden városi építkezés (épület, metró, híd) értelmét veszti, mert egy ház 100 éves életében olyan időkbe nyúlik bele, amikor lakóinak ellátása megszakad. További új családi házak veszik el a zöldet, a levegőt. Több százezer ház áll üresen szerte az országban.
Óriásvárosok összeomlása
Idestova 40 éve már, hogy F. Vester figyelmeztetett: Agglomerációk válságban (Ballungsgebiete in der Krise, könyv, 1976). Ám ez idáig az összes ökológiai és szociális fenyegetéseket sikerült kordában tartani (lég- és ivóvízszennyezés, élelemmérgezés, szemét, hajléktalanok, bűnözés). Ez persze nem garancia a következő 40 év jólétére.
A városba özönlés egy ponton meg fog állni, a bányák, gáz- és olajmezők, de főleg az élelemtermelések vidéken vannak, így bizonyos számú lakosságot muszáj vidéken tartani.
Ha a népszaporulat költözik a városokba, akkor pedig a városok felvevő képessége a határ. Vannak 20-25 millió lakosú városok, ezeket is a kisszámú vidéki lakosság lát el, köszönve a mezőgazdaság gépesítésének és az olcsó energiának.
A nagyvárosokat továbbra is az alábbiak növekedése sújtja: rossz levegő, szemét, ivóvízszennyezés, szállítás, energiafogyasztás, neurózis, szegénylázadások, járványok.
A víz-, élelem-, energiaszállítás előbb is megszakadhat, mielőtt a források kimerülnek.
Ukrajnában most robbantottak föl egy gázvezetéket (2014. jún.) . A Nabuccotól rég elment a kedvük a gázcégeknek, a Déli áramlatot pedig most tiltotta le az EU, de ha meg is épül, nem lehet minden 100 méterére egy katonát állítani. Távvezetékek építése most már értelmetlen.
A peak-oil-vészjóslóknak sem lett igazuk: továbbra is dől és olcsó az olaj - egyelőre. Ám a palagáznak és a palaolajnak ne dőljünk be: ára tömegek számára nem lesz megfizethető.
Mi okozhatja végül is a nagyvárosok pusztulását?
Tornádó, özönvíz, szárazság, járványok, ellátás-stop?
A következő évtizedekben az óriásvárosok halála akkor következik be, ha a csapások
-
hirtelen jönnek
-
több szerencsétlen körülmény esik egybe.
A szerencsés szcenárió az elmúlt 40 év szcenáriója: a veszélyek lassan gyűrűztek be és a kormányoknak mindig volt elegendő idejük a kivédésükre.
Csak imádkozhatunk, hogy ezután is így legyen!
Az óriásvárosok (egy tucat 20 milliós) a legsérülékenyebbek: járvány, földrengés, szökőár bármikor végezhet velük; de elég, ha csak valamelyik beszállítás szűnik meg (víz, élelem, energia). A kormányoknak nem, hogy B, de A tervük sincsen.
Megijedünk pár ezer menekülttől, mi lesz, ha innét útra kelnek:
1.TOKIÓ 34M
2.HONGKONG 26M
3.SANGHAI 26M
4.SZÖUL 25M
5.JAKARTA 25M
6.MEXIKÓVÁROS 23M
7.DELHI 23M
8.KARACSI 22M
9.MANILA 22M
10.NEW YORK 22M
11.SAO PAULO 21M
12.MUMBAI 21M
Ám a legközelebbi, ahonnét megindulhatnak: Isztambul, 15 millió lakos.
Minden nagyvárosi sérült
Ha ép volna, nem volna nagyvárosi…
-Nézzék meg, mennyi a neurotikus a metróban! (Vízi E. Szilveszter)
-Nem a természetes reakciókat kell gyógyszerezni, hanem egészséges életkörülményeket kell teremteni! (Tüntetés a MTudE ellen, 2004)
Az Erzsébet téren, egy provokatív kísérletkor, csak minden huszadik figyelt föl a csecsemősírásra. Egy közlekedésmérnök tartott egy kiváló előadást a főváros jól szervezett közközlekedéséről – csupán egyről feledkezett meg: az egész alapjában fals. Kisvárosban nem kell földalatti, sem busz, sem villamos - biciklivel mindenhová el lehet jutni.
Elmaradott falu
"A mi falunkban nagy a haladás: van már szemétszállító, szennyvízvezeték, kábeltévé."
Ja, hogy régen nem volt sem szemét, sem szennyvíz és magunk énekeltünk, táncoltunk?
Micsoda elmaradott falu!
Városok világa - biztos jó?
Városok világa, előadás, Mindentudás Egyeteme (2004)
MtudE (Mindentudás Egyeteme): A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerűbb és legösszetettebb produktumainak…emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sőt szellemi egység is.
SZEA (Szelíd Energia Alapítvány): Végzetes zsákutca, halálos csapda, stressz. Ma a nagyváros a legdrágább és a legveszélyesebb településforma. Egykor jónak tűnt, de átcsapott tömegnyomorrá: melyik az a bolond élőlény, amely hegyén-hátán szeret lakni? Minden ragadozó, rágcsáló, kukac pontosan elfoglalja ökológiai életterét, csak az ember épít beton-dzsungeleket; tapossa, kínozza egymást utcán, buszban, várótermekben – ahelyett, hogy egyenletesen belakná a vidéket. Halálos függőségben, inkubátorban él - ha megszűnik a beszállítás: megfagy, éhen hal.
Képtelenség: 3 millió ember egy rakáson! A baromfinak EU-szabvány a minimális kifutó, kapirgáló – de a lakótelepinek mennyi zöld terület jut? Szegedre előbb jutsz, mint a város másik felébe. Életévek mennek rá buszozásra, utazgatásra. Életek mennek rá a rossz, betegítő levegő belélegzésére, milliárdok a „felszabadító városi levegő” hatásának kúrálására. Hiába keres sokat a főváros, ha ki is adja. Városi neurózis irtja a józan észt. Csoda, ha holnap nem dől össze minden!
Mindenki rohan, az óráját nézi. „Nincs szükség időmutatókra. Reggel a nap följön, este lenyugszik. Ám az élet a halállal befejeződik. Csak ennyit kell tudnia az embernek”. (Lukanga Mukara, IV. levél).
Minden munka romboló
Még a szívsebészé is, aki könnyen megelőzhető civilizációs betegségeket műt, melyek netán a műtét háttéranyagai, -energiái, az orvos fizetése előteremtésekor keletkeztek.
Ma a fogyasztó: áruházi huligán, aki messze a lánc elején pusztít. Elég lemennem a közértbe, máris megrendeltem a rombolást. Bolti élelem: termelésében romboló, fogyasztásában mérgező. A gyár oda viszi a termelést, a hol nincs környezetvédelem, sem szakszervezet. Az árut szállítják, de az emberi jogokat nem. Egy kalapácsért ugyanannyit fizet a hegyen, mint a kohó mellett lakó.
A hálózat tökéletes: egy doboz kólával megrendelője vagyok az erőszaknak, az esőerdők kiirtásának, ember-állat megnyomorításának - fényévekre a bolttól.
Telhetetlen energiafogyasztás
A sétakocsikázó autós háborúkeltő, 12 hónapból 1 hónapot kocsijában tölt - fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben. Nem utazik egyedül: O. B. Laden ül mellette. A mértéktelen húsevő indiai parasztokat tesz éhezővé – gyarmatosítás szgéppel. A biodízel éhínséget okoz Afrikában. A fogyasztó nem fog lemondani fejadagjáról (50 000 kWh primer/év, lásd Energiamenü), katonákat küld az olajért, netán a saját fiát. Amit megtettünk, megtesszük újra. Aki a legtöbb energiát fogyasztja, az okozza a legnagyobb pusztítást. A 2020-ban születőnek már a nagyapja is nagy fogyasztó volt. NSzK 1950-1990: a zaba-, ruha-, lakáshullám után az állam, mint fogyasztó lép föl a polgár nevében: fegyvereket, űrkutatást, atomreaktorokat rendel meg – a gazdaságot növekedésben kell tartani, de a túltermelés elkerülendő. Ha a fogyasztás nem elég, jöhet a háború: tőkemegsemmisítés, újratermelés – újra jólét. A takarékos is háborúkeltő. Beleszülettünk két világkatasztrófa közé: ki hiszi el, hogy újabb 70 békeév hullik az ölünkbe? Gáz-, olajvezeték építése értelmetlen, mert fölrobbantják. Olajat csak katonai konvojjal lehet majd szállítani. Az egyenletesen belakott vidékeknél kevesebb az áldozat. A távutazás megszűnik: nincs üzemanyag, sem cél, sem biztonság.
A tudomány és a technika hozta
-az abszurd szakosodást, munkamegosztást és a teljesítménynövelést,
-a szakosodás a pénzt, a szétköltözést és az elidegenedést,
-a pénz a kényelmet, a fényűzést (10 000 tárgy a házban)
-a kényelem a jóléti betegségeket (infarktus, agyvérzés, daganat).
Ez a gazdaság önző, lusta, türelmetlen fogyasztóvá tesz bennünket. A pénz teszi tönkre a világot.
Ez a gazdaság szétszed: ketten külön – két hűtőszekrény.
A szegények összezárnak, közös eszközkihasználatuk magas, lelkileg erősítik egymást.
Ez az ember tragédiája, a 7 főbűn: superbia (kevélység), luxuria (bujaság), avataria (kapzsiság), ira (harag), gula (torkosság), invidia (irigység), acedia (jóra való restség).
LESZ-E BUDAPEST 30 ÉV MÚLVA? (1993)
-
pénzrendszer-összeomlás
-
kamatígéret
-
növekedéscsapda
-
túltermelés
-
tőkemegsemmisítés
-
pánikbevásárlás
-
olaj-világháború
-
ivóvízháború
-
termőföld-megszállás
-
vallásháború
-
terrorizmus
-
alvó génaknák
-
nanokatonák
-
klónozott katonák
-
peak oil
-
élelmiszerhiány
-
munkabeszüntetés
-
munkaképtelenség
-
szegénylázadás
-
elöregedés
-
fiatal-öreg polgárháború
-
yuppie-diktatúra
-
élettérhiány
-
klímamenekültek
-
szegények inváziója
-
fölriasztott vírusok
-
kiszabadult gének
28. rezisztencia
29. nukleáris tél
30. klímaátcsapás
31. tengeráram-változás
32. vulkán, földrengés, árvíz, aszály
33. csendes meghülyülés
+ a titkosítottak + a hihetetlenek
A "Köln 2020" jövőszcenárió és amivé lett
Robert Jungk jövőműhelyében (Zukunftswerkstatt) tanultunk demokráciát és jövőt építeni,
1986-ban Kölnben. „Lesz-e Budapest 30 év múlva?” Ez volt a címe egy előadásomnak - 1993-ban.
Tehát még 7 évem van, hogy hülyét csinálok magamból.
Inkább, mondtuk Kölnben, semmint, hogy bekövetkezzen.
Disztópiákat azért írunk, hogy ne következzenek be.
Köln 2020 - Egy város- és társadalomutópia; 8 követelmény -
(1989, lerakva a Salzburg-i jövőkönyvtárban):
1. A sűrítettséget föloldani
2. Átépítés (Ma 4*-os hotel, holnap kecskeistálló)
3. Ökológiai egyenjogúság mindenkinek
4. A szociális rend visszaállítása
5. Ismét túlélőképes
6. Ismét letelepült
7. Nincsen beteg ember többé
8. Szellemiek anyagiak helyett
2/3 lakosság kiköltözik a városokból
Falvak benépesítése, tanyák kibővítése,
új települések létesítése
bolo!bolo-közösségek a városokban
A toronyházak, épületek, gyárak, berendezések
új funkciót kapnak: a lakosság élelmezési és
energetikai önellátása: szelíd technikák fölsze-
relése, zöldség, gyümölcs, hal, gomba termesztése.
Föltételek:
-Pozitív energiamérleg
-A hulladékok beiktatása a bio-körökbe
-Méregmentesség
-Humánus munka
Senki ne károsodjon ökológiai ill. környezet-higiénés szempontból
(Ne autózz az én körzetemben, én sem a tiédben
-A környezeti kárköltségek bevétele a gyártási költségekbe-áru drágább a szűz vidékeken-Szűnjék meg a 3000,-márkás autószubvenció)
Legyen ismét nagycsalád avagy létesüljenek közösségek
Teljes önellátás és önfenntartás a körzetben,
a munkamegosztás visszavétele egészen a körzetszintig
(Nyersanyagoktól, technikáktól független)
- Nincsen turizmus, nincsen utazás többé, élj meg a körzetben és a körzetből
-Megszűnnek a betegségek, mert megszűnnek kiváltó okaik, az ember visszatér egy alapvetően egészséges életformához
- A nagy klinikák, életmeghosszabbító technikák megszűnnek; a kétkezi és szellemi munka mindenkit jó erőben tart
- Fűtsünk kalotaszegi legényessel!
Szórakoztasd önmagad. Senki ne lépje túl a biológiai alapszükségletet. A szellemi tevékenység fölöslegessé teszi a konzumot. Csak az lesz a konzum áldozata, aki család, barátok híján az elismerést, szeretetet, figyelmességet luxuscikkekkel akarja pótolni.
Itt egy másik, az 5 jövőszcenárió-blokkból (2013):
VISSZAHÚZÓDÁS A RÉGIÓKBA
A források kimerülése világszerte, a gazdasági pangás, a klímaátcsapás életmódváltoztatást kényszerít ki. A kormánynak sikerül a lakosságot ésszerű fogyasztásra rábírni, nagyban csökken a pazarlás és a létalapok fölélése. A visszaesés lassan jön, így van idő átállni egy ésszerű, józan életmódra. Az esztelen anyag- és személyszállítás megszűnik. Vége a világkereskedelemnek és a globalizációnak. Az élet visszahúzódik mentsváraiba: a régiókba. Itt régiópénz lesz a fizetőeszköz, ill. visszatér a barter és csere-kereskedelem: élelmet olajért, szolgáltatást szerszámért. Kisvasutak vezetnek a városokból a vidékre. Az ország ismét egyenletesen belakott. Új közösségek alakulnak, az élet olcsóbb és emberibb lesz. Mindenkinek lesz munkája: műveli a kertjét, építi a házát. Visszatérnek az igás állatok, az emberi erők. Az emberek nem fitnesz-centerekben edzenek, hanem zsákolással és pedálos generátorral. Az új technikákat (LED-világítás, napelemek) kombinálják a hagyományosokkal. Mielőtt az óriásgyárakat bezárják, örökéletű gépek gyártanak, kopó alkatrészek tartalékolásával. A maradék energiahordozókat és nyersanyagokat csak állam- és életvédelmi célokra tartalékolják.
A vírus, amely megmentette a világot
Életmódot csak akkor változtatunk, ha nagyon erős hatás ér bennünket. Most úgy tűnik, a Covid-19 azt a leckét hozza, amire ember nem volt képes: alaposan fölrázza, főleg a nyugati tömegtársadalmakat. A karanténban mindenki nyugodtan átgondolhatja, hogyan él és hogy ő is felelős-e a vészhelyzetért? A vírus rákényszerít, hogy belássuk, az anyagi oldalról milyen kevés is elegendő. Csupán kettő: élelem és meleg. Néhány alapélelmiszernél, két rend ruhánál, meleg szobánál nem kell több - de mit hozhat ez a féktelen túlfogyasztás, kényelem és luxus? Ez a vírus kellett, hogy mindenki észbe kapjon: micsoda őrült dolog ez a globalizáció, ez az esztelen személy- és áruszállítás.
De amiből több kell, ami nélkül tényleg istentelen, lelketlen szerencsétlenek leszünk:
"emberi-melegség".
RózsaS
(Bocs, hogy régi "prédikációimból" ollóztam össze!)
