REPÜLŐ VÍRUS, IMMUNITÁS, HALÁL Legújabb hírek, RózsaS
ALÁBECSÜLTÉK W. Krämer statisztikus és a vak statisztika
Március 10-én, amikor a dráma már javában zajlott, Krämer professzor, a neves német statisztikus, mai szemszögből igen vitatható kijelentéseket tett. A Covid-19 "enyhe lefolyású", csupán "kellemetlen" és 3-4 hónap múlva mindenki szégyenkezni fog, amiért a média is ekkora hisztériát keltett. Más kollégák és kockázatkutatók hasonlóan vélekedtek - ám a pandémia dinamikáját és kihatásait mélyen alábecsülték. A prof és társai, Gerd Bosbach, Gerd Gigerenzer évekig más szakértők gondolkodási hibáit és pánikkeltését bírálták - gyakran jogosan. A madár-influenza és a Creutzfeldt-Jakob-betegségnél, az előre jelzéseknél, jóval kisebb lett az elhalálozás. Ám a mai corona-pandémiánál a relativizálások inkább cinikusnak tűnnek. Bár valószínű, hogy a Covid-19 a 2020-as év elhalálozási statisztikáját alig fogja emelni, többek között azért, mert sok idős ember a következő hónapokban amúgy is meghalt volna. Az is megeshet, hogy ebben az évben több serdülő és fiatal felnőtt fog meghalni autóbalesetekben, mint a járványban. Ám ezek a száraz statisztikai adatok semmit sem mondanak a rengeteg drámáról és mellékhatásról, amit a vész okoz. Nem láttatják az egészségügy határait, sem a roppant gazdasági és szociális következményeket. A statisztika kinyithatja szemünket, de vakká is tehet bennünket.
REPÜLŐ VÍRUSOK Terjedhet a koronavírus a levegőn át? W. Ristenpart, USA
Természetesen vigyáztak, a templom bejáratánál fertőtlenítették kezeiket. Nem ölelték meg egymást és távolságot tartottak. Ám a közös énekpróbáról nem akartak lemondani. A 60 tagú kórus (Seattle, Mount Vernon) március 10-én ismét találkozott. A hatóságok szerint a régió vírusmentes volt. Két és fél órán át próbáltak, senki sem köhögött, senki sem tüsszögött, mindenki egészségesnek érezte magát. 3 héttel később 45 kórustag tesztje pozitív lett, ketten meg is haltak a kórházban. Pedig a WHO által, a Covid-19 fertőzési útjairól közzétettek szerint, nem kellett volna megfertőződniök. Eddigi vélemény, a berlini Robert-Koch-Intézet szerint is, a fertőzés főleg akkor terjed, ha egy fertőzött valakinek direkt az arcába köhög, tüsszent vagy huzamosabb ideig, közel az arcához, nedves lehelettel beszél. Ekkor viszonylag nagy váladékcseppek repülnek, részben percekig, mielőtt a földre hullanának. Kevésbé gyakran az ilyen cseppfertőzés bőrkontaktussal is terjedhet, egy vírusos tárgy érintésével (WHO). Aki fertőzést hord az ujjain és a szeméhez nyúl, szintén beviheti a vírust a szervezetébe.
Ám az amerikai templomkórus esete mutatja: a vírus képes a levegőben is repülni, ha erre a WHO nem is figyelmeztet. Hogy ez hogyan lehetséges, ezt próbálja William Ristenpart (Davis-Uni, Kalifornia) tisztázni. Különösen éneklésnél, beszédnél, de egyszerű lélegzésnél is az ember légutaiból parányi nedves részecskék szabadulnak el. Ez a szakvilágban már évtizedek óta ismert. Ezek a láthatatlan "bioaeroszolok" alig ezred mm átmérőűjek, mégis képesek vírusokat szállítani a környezetbe. Ez érvényes a kanyaró, a TBC, az influenza kórokozóira is - ahogy a Sars-CoV1-re szintén (2002-2003), a mai Sars-CoV2 elődjére. Bár ezen lebegő részecskék gyorsan kiszáradnak a levegőben, ám bennük a vírusok hosszabb ideig megmaradnak és a légáramlatokkal nagyobb távokat is megtehetnek. Laborkísérletek szerint 3 óráig is fertőzőképesek maradhatnak. Ha egy ilyen részecskét az ember belélegez, az a parányi méret miatt egész mélyen bejuthat a tüdőbe.
A kutatók előtt eddig rejtély volt, mért képesek egészséges fertőzöttek, akik nem köhögnek, nem tüsszögnek, ilyen mértékben tovább fertőzni. Ristenpart szerint, a gyors terjedés oka a repülő bioaeroszol. Ha ez bebizonyosodik, egy vírushordozó már akkor is fertőzhet, ha kinyitja a száját. Minél hangosabban beszél (vagy énekel) annál több lebegő vírust bocsát ki a környezetébe. ("Aerosol Science and Technology"). Ha mindenki orrát és száját befedné, maszkot hordana, a tünetmentes vírushordozók általi terjesztést le lehetne fékezni. ("National Academies Of Sciences). Ezzel az akadémia szakértői mást mondanak, mint a WHO.
Joshua Santarpia (USA) zárt szobák levegőjét vizsgálta, ahol egy tucat fertőzött, de egészséges ember tartózkodott. A légminták több, mint felében kimutatta a vírust, bár kis koncentrációban. A kutató még a kórházi folyosók levegőjében is talált vírust.
A koronavírus biológiája sok kérdésben teljesen tisztázatlan. Ez érthető, hisz alig 100 napja vizsgálják. Senki sem tudja, valójában mennyire veszélyesek a bioaerosol vírusai, melyek ott lebegnek az irodák, éttermek, metrók levegőjében. Senki sem ismeri a minimál-dózist, ami még fertőz. Lehetséges, hogy kevés vírus a levegő belélegzésével csak enyhe tüneteket okoz; nagy vírusdózis viszont súlyos megbetegedést. Utóbbi tisztázná, mért halt meg ennyi fiatal ápoló és orvos Kínában, Olaszországban és Spanyolországban.
SPIEGEL, 2020. ápr. 11.
HOGYAN ERŐSÍTSÜK IMMUNRENDSZERÜNKET?
A München-i Ali Önder Yildirim (45, Helmholtz-Zentrum) tüdőorvos interjúja
SPIEGEL: Yildirim úr, mit tehet minden egyes ember, hogy testét a koronavírus ellen fölvértezze?
YILDIRIM: Erősítenie kell az immunrendszerét és főleg légutaira kell ügyelnie. Köhögés, nátha, torokfájás, légszomj a fertőzés jele lehet, mindez a légutakat érinti. Tüdőgyulladás fenyeget. A súlyos állapot nemcsak idősöket veszélyeztet, hanem a dohányzókat és a más betegségben szenvedőket is. A Covid-19 és a dohányzás közötti összefüggés egyértelmű.
Sp: Az 50-60 éves német nők 25%-a, a férfiak 31%-a dohányzik. Ez a csoport tehát kiváltképp veszélyeztetett?
Y: Igen. Minden szívásnál 4000 vegyületet lélegeznek be. Ez megemeli az ún. ACE2-receptorok számát a légutak epitélsejtjein. Az új vírus épp ezeken keresztül jut be a szervezetbe. Aki dohányzik, könnyebben megfertőződik.
Sp: A szervezet a belélegzett levegőt rendszerint megtisztítja a kórokozóktól és a szennytől. Erre hogyan hat a dohányzás?
Y: A dohányfüst az epitélsejtek csillószőröcskéit károsítja, így ezek nem képesek a szennyrészecskéket kitessékelni. Ezenkívül fölgyorsítja a váladéktermelést a légutakban, ami csökkenti a gázcserét. A tüdőhólyagocskák nem képesek ismét jól szén-dioxidot fölvenni és oxigént a vérbe leadni. Erős dohányosok kortizonnal csökkentik a nyálkahártya duzzadását és ezzel a váladékképződést is. Ám a kortizon legyöngíti az immunrendszert - ez növeli a fertőzés veszélyét. A Covid-19 elszaporodik a tüdőben és gyulladást okoz. Ödéma keletkezik, kóros folyadék-fölgyülemlés. Ez pedig tovább csökkenti a gázcserét, ezért az ilyen súlyos betegek lélegeztető géppel oxigéndús levegőt kapnak - különben megfulladnának.
Sp: Megrögzött dohányos kijavíthatja tüdő-károsodásait, hogy csökkentse a tüdőgyulladás kockázatát?
Y: Sohasem késő! Azonnali dohányzás-stoppal a tüdő ismét regenerálódhat és az immunrendszer tehermentesül. A védősejtek többé nem a füstrészecskék ellen küzdenek, hanem teljes számban a koronavírus ellen fordulhatnak. Ám vírus nélkül is a dohányzás a leggyakoribb elkerülhető elhalálozási ok az ipari államokban.
Sp: Németországban a gyerekek 10%-a, a fölnőttek 5%-a asztmás és légszomjtól szenvednek. Ők hogyan készüljenek föl?
Y: Az asztmások kockázata sajnos nagyobb, mert tüdejük sérült és sokaknak kortizont kell szedni. Az érintettek tovább kell, hogy bevegyék gyógyszereiket. Óvakodjanak a fertőzésektől és tartsanak másoktól biztonságos távolságot. Viseljenek maszkot, ha ez nem nehezíti meg túlságosan a légzésüket.
Sp: A többi civilizációs betegség, mint a magas vérnyomás, a szívkoszorúér elmeszesedése és a cukorbetegség mért súlyosbítja a koronavírus-fertőzést?
Y: Ezek gyöngítik az immunrendszert vagy a szívet. Egy gyönge szív elősegíti a folyadék-fölgyülemlést a tüdőben. Sok idős páciens magas gyógyszerdózisokat szed, ezzel jól védi magát. Ha azonban egy agresszív tüdőkárosító vírus támadja meg, ördögi körbe jut. A test sok energiát fölhasznál az alapbetegségek leküzdésére, ez az erő hiányozni fog az immunrendszerben. Ugyanígy a rákos betegeknél, akiknek immunrendszere szintén legyöngült.
Sp: Németországban milliók élnek ilyen betegségekkel. Képesek életmód-változtatással szervezetüket jobban védeni a vírus ellen?
Y: Szedjék továbbra is megszokott gyógyszereiket és óvakodjanak a fertőzésektől. Nem kell föltétlen otthon maradniuk. Naponta sétáljanak ott, ahol tiszta a levegő, pl. parkban. Ezzel erősítik immunrendszerüket és javítják tüdőműködésüket.
Sp: Viseljenek maszkot a szabadban?
Y: Az nem árthat. Probléma, hogy a légúti betegségben szenvedők amúgy is nehezen lélegeznek. A maszk elviselhetetlen lehet. Mégis menjenek sétálni és tartsanak 2 m távolságot a többiektől.
Sp: Az egészséges életmód lassíthatja a természetes öregedést - látható ez a tüdőn is?
Y: Igen. Egy 60 éves, aki jó karban tartja tüdejét, erősebb védőrendszerrel bír, mint egy 30 éves túlsúlyos dohányzó.
Sp: Az egészségi tanács gyakran falra hányt borsó. Változik most valami?
Y: Olyan fázisba jutottunk, ahol egy vírusinfekció nagy hatással van az életünkre. Most tanuljuk meg, milyen fontos lett volna, ha már előzőleg is vigyázunk egészségünkre. Az erős immunrendszer megmentheti életünket. A pandémia hosszabb ideig is eltarthat, ezért életstílusunk változtatását bármikor elkezdhetjük. És ki tudja, a koronavírus után nem jön-e egy jóval agresszívabb?
Sp: Mit gondol az általános kijárási tilalomról?
Y: Figyelni kell a járvány számait és aszerint kell cselekednünk. A teljes vesztegzár nem csak előnyökkel járna. Sok ember kihagyná a sportot, testsúlya növekedne, ez gyengítené immunrendszerüket. Ezenkívül lelkünk is igényli a szabadban tartózkodást. Mindezeket mérlegelni kell és a vírus elleni biztonsági intézkedésekkel összehangolni.
SPIEGEL, 2020. ápr. 11.
NAPIRENDEN A HALÁL Bernhard Gill (61), szociológia professzor, Ludwig-Maximilians-Universität, München.
A géntechnológia kockázat értékelésének pionírja, ma is bántja, hogy szülei, akaratuk ellenére, kínzó kórházi halált haltak.
A szenvedés és a gyász elkerülhetetlennek tűnik, ahogy életünk korlátozása is. Különböző epidemiológiai stratégiák közül kell választanunk. Hogyan kell az új tüdővészt kezelnünk? Választásunkkal arról is döntünk, hogyan bánjunk a halállal. A kérdés, melyik eljárás jár szélesebb körű pusztítással: a fertőzés elnyomása vagy a szabályozott kiterjedése? Az elsőt Kelet-Ázsiában humánökológiai okokból gyakorolják, a gyakori gripa-járványok miatt ennek itt hagyománya van. A világ többi részén inkább a laissez faire volt látható: bizakodás saját immunrendszerünkben és sok embert engedtek az influenzával meghalni. Jól jegyezzük meg: az influenzával és nem az influenzában. Régen ezt egyszerűen végelgyengülésnek nevezték. Az aktuális koronavírus ezt a hozzáállást megkérdőjelezi. Ami Olaszországban történt, azt minden áron meg kell akadályozni. Minden más cinizmus. Értsük úgy: Minden mérlegelés cinizmus?
Össze kell hasonlítanunk
Ennek a morális reflexnek ellentmond, hogy mi mindig a halált, pontosabban, az elveszett életéveket hallgatólagosan elfogadtuk. Németországban a kevésbé kedvezményezett rétegek tagjai 7 évvel korábban halnak meg, mint a privilegizáltak. Az OECD-lakosok 80 évet élnek, Szaharától délre, Afrikában 61 évet. Elviseljük, hogy Európa kapui előtt a menekült-táborokban évente tízezrek pusztulnak el. Elfogadjuk, hogy az obszcén luxusfogyasztásunkért a klímát és ezzel a jövő generációkat föláldozzuk.
Ennyit a most sokat emlegetett szolidaritásról.
Burkoltan már a normálállapotban mérlegelünk, most ezt nyíltan is meg kell tennünk. Csak kérdés: Milyen mértékekkel?
(Eddig tudtam leszedni).
SPIEGEL online, 2020. ápr. 13.
