A GLOBALIZÁCIÓ NEM ÁLL LE - 3 ok miatt

Hogy a válságok alapvető változást hozzanak, néhány feltételnek fenn kell állnia.

A koronavírusnál egy ilyen sincs.

1. A kríziskiváltó ok endogén kell, hogy legyen.

2. Alternatívák legyenek kéznél.

3. A leváltandó rendszer lecsengőben legyen.

A pandémia kívülről jövő, exogén válságokozó, amelyről a vállalkozások nem tehetnek. Szerkezetváltás saját hibából keletkezett válságnál indul be.

Másodsorban a reformhoz könnyen kivitelezhető, nem túl drága alternatívák szükségeltetnek. Az ózonlyuk-problémánál a fluór-klór-vegyületeket relatív olcsón és gyorsan lehetett ártalmatlan anyagokkal helyettesíteni.

Egy váltás különösen akkor valószínű, ha a leváltandó rendszer amúgy is visszavonulóban van. A II. világháború azért vetett véget a gyarmatosításnak, mert az már amúgy is meghaladta csúcspontját.

Mindezt megfontolva, azt kell hinnünk, hogy a gazdasági globalizáció semmiképp nem lesz a vírus áldozata. A járvány egy exogén sokk és nem a globalizáció következménye. (??RS20IX23). Bár az endogén/exogén besorolás társadalmi konstrukció függvénye - az eredmény nemcsak objektív adottságok, hanem politikai értelmezési harcok által is meghatározott - mégis sok minden az mellett szól, hogy a pandémia, mint exogén sokk kerül minősítésre.

Pandémiát repülőutazásokkal is ki lehet váltani

A járvány először helyileg lép föl, aztán terjed a régióban. A globális fertőzéstérkép sok regionális epidémia köré rajzolt, többé-kevésbé vastag körökből áll. Globális járvány, pandémia akkor lesz, ha ezek a regionális járványkitörések összekötődnek. Ám hogy a vírus régióról régióra átragadjon, ahhoz nem kell elmélyült globalizáció. Elegendőek egy összefüggő világ normális közlekedés-kapcsolatai. A vírus csak akkor zárható be egy régióba, ha minden jármű - repülő, vonat, hajó, autó - leáll a régió körül. De ez nem csak a globalizáció végét jelentené, hanem visszaesést a XVIII. századba is.

Az Ázsiából induló kolerát 1831-ben sem sikerült - katonaság bevetésével sem - Európa határainál megállítani. A 90-es és a 2000-es évek további globalizáció-hullámainak szerepe is csekély a mostani pandémia kitörésében.

Kétség kívül akadna alternatíva a globális termelő- és szállító láncok kiváltásához. A gazdasági folyamatok parciális renacionalizálása lehetséges. Ez azonban emelné a költségeket és megnyirbálná a jólétet. Ha visszatér a normalitás, a privát és az állami adóssághegyek az égig érnek - globális recesszió köszönt be. A költségek gigantikusak lesznek.

(A járvány a globalizáció kisebb bűne. Súlyosabb - katasztrofális - hogy a globalizáció fölzabálja a világot. Ha nincs ez az őrült személy- és áruszállítás, fogyasztás, nemcsak a vírusok maradnak, de a létalapok fölélése is lefékeződik, kevesebb CO2 és több egészség, nyugalom, jó élet lenne. Ha a vírus lassan terjedt volna, lett volna idő a kivédésére. Költség, "jólét"-veszteség? Az e g é s z forog kockán - még életünkben!RS).

A globalizáció visszavonulása nem valószínű. Arcmaszkok, gyógyszerek gyártása visszakerülhet a nemzeti gazdaságba, de az össztermelés aligha. Az nem tagadható, hogy a globalizáció lelassult, de ez még koránt sem a gyökeres fordulat. A gazdasági globalizáció a járvány előtt nagyon magas szinten állt. A válság után valószínű visszatornázza magát oda.

A videókonferenciák állandósulnak

Legyünk tehát óvatosak, mielőtt a globalizáció halálhírét keltenénk. Exogén sokkok hosszú távon többnyire keveset mozdítanak, mint amennyit a krízis nagyságából levezetnénk. A válság természetesen új szociális érintkezési formákat hoz, melyek ha beválnak, meg is maradnak. Így vélhetőleg a krízis után több videókonferencia és kevesebb üzleti találkozó lesz. Ez jó lenne.

A kiskereskedelem további ritkulása is várható, míg az Amazon & Co piacrésze megnövekszik. Ez baj lenne. Összességében a vírus fölgyorsítja a digitalizálást, mert most is digitális technikákra vagyunk rákényszerülve. Talán a kézfogás és az üdvözlő puszi kiesik az életünkből. Ehhez valószínűleg hozzászoknánk.

Ám, hogy a vállalatok külföldi gyáraikat nagy mértékben lebontanák, nem valószínű. Bár sok cég, melyek Wuhan-ból való szállításokra voltak ráutalva, februárban bajba jutottak, ám ha beszállítói vagy gyárai itt, az NRW-ben lettek volna, a probléma itt is utol érte volna őket, csak később. Sok minden szól az mellett, hogy a "krízis után" lesz a "krízis előtt". A várható rossz gazdasági számok miatt sokaknak föl kell gyűrni az ingüket.

tagesspiegel.de, 2020.04.19.

Miért ne vághatná agyon a vírus a globalizációt? Exogén-endogén - egyre megy, ha a hatás elég erős és mindent letarol. Ha a globalizáció így marad, mindig jöhet egy másik vírus is és megismétlődik az egész. Ha a vírus együtt utazik az áruval és a munkaerővel, mindenki megfontolja, nem az egészsége fontosabb-e? Szerencsés esetben ezt a járványt leállítja a védőoltás. Marad egy erősen visszafogott globalizáció 2.0 - és marad a covid-19 visszaszorítva, mint a HIV, a TBC, az ebola.

RózsaS