AZ ATOMERŐMŰ CSAK ELŐRE HOZZA A KLÍMAVÁLSÁGOT M. Schneider, Párizs

Mycle Schneider (60) energia-szakértő Párizsban. Az atomiparról 2007 óta ad ki éves jelentést (World Nuclear Industry Status Report, WNISR), tagja a Princeton Hasadó Anyag Bizottságának (IPFM).

ZEIT: Schneider úr, Franciaország életben fogja tartani az európai atomipart?

Mycle Schneider: Semmiképp.

Z: A francia kormány 2035-ig hat új nukleáris reaktort akar építeni.

S: Konkrét tervek nincsenek. Nem tudják, hol, mikor, milyen típust akarnak.

Z: Van egy új reaktorsorozat, az EPR, az európai nyomottvizes reaktor. Kettő ilyen már üzemel Kínában, egy befejezés előtt áll a finneknél és Franciaországban, végül egy harmadikba belekezdtek Angliában.

S: Az EPR egy fiaskó. A finn reaktort 2005-ben kezdték, akkor 2009 volt a határidő, de ma sincs kész. A második, francia reaktor, ugyanazokkal a problémákkal küszködött: a beton és az acél gyenge volt, több komponens nem volt megfelelő és a francia beszállító-rendszer bizonytalan volt.

Z: 2011-ben volt Fukushima, ezért szigorítottak a biztonságon. Nem ettől lettek a problémák?

S: Az EPR nem Fukushimá-ra volt válasz, hanem az 1986-os Csernobilra. Csak ezt elfelejtették. Az atomipar válsága jóval Fukushima előtt kezdődött el. Kína már 2010-ben többet fektetett be a megújulókba, mint a nukleárisba.

Z: Tehát az első két kínai EPR nem a világ legbiztonságosabb reaktora?

S. Semmiképp. A legnagyobb reaktorok, igen, de ezzel nőtt a radioaktív leltár és a kockázat. Tetézi, hogy független szakértő nem vizsgálhatja a kínai reaktorokat. Japánban derült ki, olyan, hogy független szakértő, gyakorlatilag nem is létezik. Dél-Koreá-ban is botrányok voltak a minőségellenőrzés körül. Több ezer reaktorelem tanúsítványát hamisították. Senki sem tudja, Kínában mi is valójában a helyzet.

Z: Franciaországban sem jó az ellenőrzés?

S: Legkésőbb az EPR-projekt után ingott meg a francia atomenergia-felügyeleti szervben való bizalom. Megengedte, hogy a már beépített reaktortartály paramétereit utólag szépítsék, miután elégteleneknek bizonyultak. Ezzel a hivatal fölülírta saját irányvonalait. A tartály-gyártó Creusot Forge-ról kiderült, évtizedekig adatokat hamisított, részben az államilag ellenőrzött atomkonszernek tudtával. A francia nukleáris biztonsági kultúra mély válságban van.

Z: Mégis a francia villamos konszern, az EDF fölbecsülte egy új EPR árát: 7,3 mrd € - az eddigi fele.

S: Ez a francia atomipar régi stratégiája: olyan célokat tűz ki, melyek elérhetetlenek. Az EPR már rég export-sláger kellene, hogy legyen. Amikor Chirac elnök 2005-ben elindította az EPR-projektet, 2,5 mrd € volt a kiinduló ár, ma 12 mrd €. A politika az ipar adatai alapján dönt, a realitástól teljesen elszakadva. Később pedig ezt mondják: Nem tudunk leállni, ha már ennyit beleöltünk.

Z: A polgárokat Európában ez nem zavarja, alig van ellenállás. Ehhez jön a klímavita, melyben az atomipar azzal érvel, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Nem ez a jobb jövő?

S: Minden új atombefektetés csak ront a klímán. Aki a klímavédelembe fektet, válaszolnia kell arra, hogyan lehet nagy mértékben, gyorsan és olcsón CO2-őt visszafogni. Ezért teljesen jelentéktelen, hogy egy atomerőmű 20 év múlva mennyi szén-dioxidot vált ki. A válságot 10 éven belül kell elhárítani. Az üvegházgázokat más technikákkal sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet szabályozni. (Pl. nem megyünk autóval a sarokra, vagy nem veszünk csílei cseresznyét télen, sem máskor.RS21III11). 2018-ban a megújuló források, vízerő nélkül, világszerte 2000 mrd kWh-val több áramot termeltek, mint 2008-ban. Ez alatt az atomáram-termelés csökkent - kiszorította a megújuló. (A villamos energia az összenergia-fogyasztásnak csak 10-20%-a! RS).

Z: Akkor miért támogatja sok felvilágosult, okos francia az atomenergiát?

S: Mert 40 éve ezzel mossák az agyukat. Sokan azt hiszik, nincsen alternatíva.

ZEIT online, 14. 1. 2020.

"Atomkraft verschlimmert die Klimakrise"

MIÉRT NEM JÓ AZ ATOMERŐMŰ?

•Drága, hitelből épül, nem rugalmas, évtizedekre megköti a tőkét, ezalatt új technika nem alkalmazható.

•Kifogyó külföldi tüzelőanyaggal működik.

•Rendkívül bonyolult technika; beszállítók, szakemberek százaitól függ.

•Centrális energiatermelés, külön távvezeték-hálózatot igényel, nagyok a szállítási veszteségek.

•Meghibásodás esetén fogyasztók milliói károsodnak.

•Kizárja a kapcsolásos energiát (áram + távfűtés), emiatt rossz hatásfokú.

•Csak folyók, víz mellett építhető (hűtés, hulladékhő elvész).

•Külföldi beszállítókhoz köt (fűtőelem, javítások).

•Balesetkor emberek millióit veszélyezteti évtizedekig (Csernobil, Fukushima).

•Atombomba-anyagot termel (plutónium), növeli az atomháború veszélyét.

*Atomerőművekkel nem lehet atomerőműveket építeni.

•Nem a fogyasztó lakos kéri, hanem a nevében rendelik meg.

•Óriásvállalatok nyerészkednek, növeli a szegény-gazdag-szakadékot, szegénységet okoz.

•Zsarolásra használható, kedvez a diktatúráknak.

•A korrupció melegágya, az építők megvesztegetik a politikusokat.

A jó: a decentrális energiatermelés, jóval több munkahely, sok kis erőmű hálózata, a házi villanytelep; fogyasztás a termelés helyén, (lásd Robinzon-ház).

(ökobetyár-blog)