SVÁJC, SZUVERENITÁS, EU - NZZ Neue Zürcher Zeitung/RózsaS
Három érv hivatott az új EU-keretszerződés általi szuverenitásvesztést szépíteni. A szuverenitás több, mint amennyire azt lenézői gondolják. Paul Widmer diplomata és szakkönyv-szerző.
A svájciaknak nem tetszik a szerződés. Az EU-pártiak viszont azt állítják, ez nem veszteség, hanem egyenesen a szuverenitás erősítése.
Az első érvet vazallus-érvnek nevezném. Eszerint a felségjogok leadása az EU-nak ténylegesen erősíti Svájc szuverenitását, mert egy ilyen hatalmas partnerrel többet elérhetünk, mint egyedül.
Pontosan így vezették be a középkorban a hűbéri rendszert. A hűbéres a hűbérúrnak hűséget esküdött. Ezzel föladta függetlenségét, de megkapta hűbérura védelmét. Ez lehet, hogy smart, de semmiképp sem szuverén.
A második érv a "Mitsprache" (beleszólás) joga - szavazati jog nélkül! Ez egy placebó! Szabad véleményt nyilvánítani, de ha döntésre kerül a sor, kitesznek az ajtó elé.
Harmadszorra jön a "gratis argument": Ma amúgy sincs már osztatlan szuverenitás. Mennyire igaz! A mai szorosan összeszövődő világban, nemzetközi szerződések ezrei, multilaterális konvenciók százai közepette a leghatalmasabb állam sem lehet autark.
Ám nem erről van szó. Ami számít. a jogosultság egyedül dönteni, mely jogainkat adjuk le és melyeket nem. A kompetencia kompetenciájáról van szó. Ez teszi markánssá a különbséget szuverén és nem szuverén állam között. A kompetencia jogosultságot kölcsönöz a szuverén tagállamoknak. Ezek döntenek arról, mely felségjogokat ruházzák át egy szupraállami szervezetre. Ezt a lépést jól meg kell fontolni. A döntés után a tagállam el kell, hogy ismerje Brüsszel illetékességét, vele az Európai Bíróságot (Europäische Gerichtshof,EuGH) is.
Az utóbbi időkben ezt az intézményt több bírálat is érte. A német alkotmányvédő bíróság ellenőrzési feladatai elhanyagolása miatt rótta meg. A francia legfelsőbb bíróság is kifogásolta, hogy egy ítéletét nem lehet végrehajtani (Orbán ellen? RS21V25). Franciaország jobban tudja, mi kell a terrorizmus leküzdéséhez, mint a távoli Brüsszel.
Ezek után Svájc az utolsó szót engedje meg az EuGH-nak? A keretszerződés erre kötelezné. A szerződés területén Svájcnak az új EU-törvényeket folyamatosan át kell vennie és az EuGH joggyakorlatát kell követnie. Egy nem EU-tag számára ez szuverenitás-korlátozás. Andreas Zünd, az EuGH svájci bírája figyelmeztet: Egy ilyen lépés hosszú távú következményekkel jár az emberi jogokra. Látni kell, hogy a keretszerződésnél nem bérvédelemről vagy uniós polgárjogról van szó, hanem az EU jogok dinamikus átvételéről. Stéphanie Riso, az EU-biztos Livia Leu nagykövettel szemben ezt el is ismerte. Lassan az EU-szimpatizánsoknak is be kell látni tévedésüket.
A gazdaság globalizált, a politika nem. Az állam és a gazdaság másképp fejlődött. Továbbra is az állam a legtöbb felségjog birtokosa. Svájc egy egészen más okból is vigyázzon szuverenitására: a demokrácia az állam szintjén sokkal jobban fejlődik, mint kiemelkedett szupranacionális képződményekben. A demokrácia uralmának feltétele a szuverén állam, amely semmiképp sem egy lejárt modell. Egy békés világban a szuverenitást a nemzetközi jog kell, hogy övezze. Ez pedig kooperációra épül, nem alárendeltségre.
NZZ, 23. 5. 2021.
Souveränität ist mehr, als ihre Verächter behaupten