ÚJ WIRTSCHAFTSWUNDER? Roaring twenties a németeknél-ZEIT Hamburg/RózsaS
Lámpának néznek ki, de nem világítanak: járókelő-számláló a német belvárosokban. A lézer-scanner-eket a kölni Hystreet szerelte föl, az adatok még ingyenesek, de egyszer majd eladják őket. A számlálás a pandémia idején értékes volt, csak 10% sétált 2019-hez képest.
Most azonban visszatérnek a vásárlók: Hamburg, Hannover, Dortmund már a régi szinten van, Frankfurt át is lépte. Hosszú otthon-dekkolás után az emberek ismét kimennek - és költekeznek. Ha a trend marad, a német gazdaság és jólét megugrik. Boltok, éttermek nyitva, a fürdők is. Az ipar föléledt, köszönve, nem utolsósorban a Kínába, USA-ba irányuló exportnak.
Fritzi Köhler-Geib, Institut für Weltwirtschaft: "Év végére elérhetjük a régi GDP-t." Gabriel Felbermayr, Förderbank KfW, már szerényebb: 2022 elejére teszi a visszatérést. Ismét növekszünk! A járvány a háború utáni legnagyobb gazdasági válságot hozta. A visszaesés nagyobb volt, mint 2008-ban. És 2021 elején még egy zuhanás. Mára azonban a pandémiát gazdasági szempontból gyorsabban lehagytuk, mint reméltük. Az USA-ban már roaring twenties-ről beszélnek, melyek, ahogy 1920 után, most is bejöhetnek. Az USA-ban már túlfűtöttségről és inflációról beszélnek.
A németeknek az arany húszas évek nem szép emlék: 1923-ban hiperinfláció volt. Ezért inkább az 50-es éveket emlegetik: "Wirtschaftswunder". Ám mára ez a gazdasági csoda szorongást is kivált. A gazdaság őrült tempóban nőtt, a pénz stabil maradt. Egytálétel (Eintopf), szociális piacgazdaság, Ludwig Erhard - ez jut mindenki eszébe. Erhard 1949 - 1963 között gazdasági miniszter, 1966-ig kancellár volt. Idejében nyerte vissza egy egész generáció a jólétét: az erős német márka, a VW bogár volt az NSzK büszkesége. (A kékhasú százmárkásért sok forintot kaptam, viszont a léghűtéses Käfer önindítója megkínzott, nem volt egy öko-autó!RS21VI17).
Ám a Wirtschaftswunder némelyeket megborzongat: a Mettbrötchen (darálthúsos zsemle), a sörpocak, a füstokádó szénerőművek, a mérgezett folyók - sötét oldalai a prosperitásnak.
Azon idők mértéktelensége jön most vissza? A 12%-os növekedés nyilván nem, a pandémia nem volt annyira pusztító, mint a háború. Ám pár évre föléledhet még a csoda - de nem mindenki tervében. A ragály elején néhányan lockdown forever-t álmodtak meg: kevesebbet repülni, autózni; nyaralni csak itthon és otthon dolgozni - egy kis összehúzódás nem ártana. A degrowth szappanoperája, a hátrafelé-növekedés és a lelassulás jó nekünk és a bolygónak. Ezt Maja Göpel (Balaton-csoport,RS) fogalmazta meg legszebben Újra gondolni világunkat c. könyvében: "A bolygónk pusztítását többé ne mondjuk növekedésnek." A bestseller rátapintott a lényegre: Hát a pandémia nem mutatta meg, hogy kisebb jólét jótékony a klímára és boldogságunkra is?
Egy év után kiderült, a csiki-csuki elkérte az árát : az állam csak milliárdokkal tarthatta életben a gazdaságot. Önfoglalkoztatók imádkoztak a túlélésért. Az emberek semmittevésre voltak ítélve, az unalom életkedvüket szegte. És akik előtte a lemondás dalait zengedezték, most elnémultak.
Így mindenki üdvözölte a mostani visszatérést a növekedéshez, a gazdasági és a pénzügyminiszter is, a sárga és a zöld ellenzék is. Még az AfD is csatlakozott. A növekedés a politikusok mentőhajója. Az állam adóssága hihetetlen 275 mrd €-val nőtt 2020-ban, a gazdasági teljesítmény 60%-áról 70%-ra ugrott. 2021-ben ennek fele várható. Az adósságot 3 módon lehet ledolgozni: takarék, adóemelés és növekedés útján. Minél nagyobb a jólét, annál kevesebb új adósságot kell csinálni, de lazán lehet. "Az új adósságokból főleg a növekedéssel húzhatjuk ki magunkat." (Olaf Scholz, pénzügyminiszter). A növekedés visszatér: friss, csillogó, reményteljes!
Nem úgy néz ki, hogy a járvány tanulsága egy új lemondás lenne, inkább a növekedés és a szabadság iránti áhítozás uralkodik. Ám nyakunkon a klímaválság. A politika 2045-ig klímasemlegességet akar. Már 2030-ban az emissziók 60%-a legyen visszafogva, 1990-hez képest. Ez persze nem megy, ha az emberek és a cégek a régi wirtschaftswunder-t újra játsszák. Leghatásosabb a CO2-bírság, ezzel az ostorral az emisszió visszaszorítható. Aki bízik az emberek és a vállalkozások találékonyságában, az új technológiákban és zöld energiákban reménykedik. Ez pénzbe kerül és a CO2 illetékeket addig is ki kell fizetni. (A nagy találmányok kora lejárt. Akár Lourdes-ba is mehetnének. 1980-ban tüntettünk Kalkar-ban a fúziós reaktor ellen. Mikor lesz kész? Mindig 40 év múlva, amikor kérdezik.RS21VI17).
Vajon a polgárok készek fizetni a klímavédelemért? Civey-kutató: Ezt mindenki az első helyre teszi a szeptemberi választásokon. De ha a kérdés úgy szól, személyesen mit tart fontosnak, a klíma rögvest lecsúszik és első a nyugdíj és a szociális rendszer. A közvélekedés és a személyes érdek elválik. Mind a klíma mellett vannak, 90% az Energiewende (fordulat) mellett, de csak 25% hajlandó pénzt kiadni hőszivattyúra, napelemre, e-autóra - mondván, nem kifizetődő. Csak lassan jut el hozzájuk, ha a CO2-őt tényleg vissza kell fogni, személyesen is érintettek lesznek. (Mindhárom technika csak zöldrefestés, perpetuum mobile. Hideg levegőből villannyal hőt kivonni? Napelem, e-autó a gazdagok bolondériája. Van elég erőmű, csak nem kell egyszerre sütőt, klímát, mosógépet bekapcsolni. Lásd Energiamenü, Robinzon-ház.RS).
A benzinár-vita mutatja, új elosztási konfliktus közeleg. A szegényebbek egyszer csak nem autózhatnak, nem repülhetnek - míg a gazdagok vígan folytatják. A megoldás erre is: növekedés. Ha a torta nagyobb lesz, a veszteseknek is több hull alá. A növekvő gazdaság fölszívhatja a becsődölőket. Hogy ez az új elosztás működjön, az eddig lehetetlennek tűnő jólét-klíma kombinációt kellene összesuszterolni. Sok közgazdász szerint ez mehet, hisz a növekedés nem eleve rossz a klímára. 2019-ben az EU-nak sikerült 1,5% növekedés mellett 3,5% emissziót visszafogni. Lassú, de legalább valami.
Ez a vállalkozás kemény dió. Fritzi Köhler-Geib, KfW: "Nem olyan, mintha az Eiger északi falát kéne megmászni, ahol eddig 70 halt meg. Olyan, mint ha a falat megnyitnánk a tömegturizmusnak." A legnagyobb növekedés abból eredhet, ha a cégek zöld technológiát találnak föl, fejlesztenek és üzletelnek vele. A német gazdaság startelőnyben van - nem, mint a digitalizáláskor - rendelkezésre áll a megfelelő "technológiaprofil". Német föltalálók dolgoznak a magas szélturbinákon, a tűzszercella-autókon. A végén egy újszerű gazdasági csoda jöhetne ki - nem szürke, hanem zöld. A klímafordulat üzletmodell lenne. Ez eretnekségként hangzik, de ha túltesszük magunkat az irtózástól, új ideák kora köszönt be. Reményt ad, hogy a vállalatok ellenállása föloldódik.
Christian Sewing, Deutsche Bank, a fenntarthatóságot igazgatósági feladatra emelte. A VW az E-autóra fogad. A csavarmilliárdos Reinhold Würth (86) a kormányt több klímavédelemre szólította föl. Hogy ezekből mennyi a PR, kiderül. Most ötletek kellenek.A kormánynak olyan változtatásokra van szüksége, melyek a cégek és a magánemberek számára még egyáltalán nem kifizetődőek.Tiltani semmit sem kell, csak a "relatív árakon" csavarni. A fossziliseket a CO2-árral drágítani lehet, ez ma a domináns út Európában.
Mehet fordítva is: a zöldet olcsósítani, legyen a zöld energia ára kisebb. Gabriele Felbermayr (Institut für Weltwirtschaft) : "Ezt szubvencionálni kell, mint az E-autókat. Áprilisban az új kocsik 40%-a volt E-autó vagy hibrid." Biden klíma billiós programja hasonló: a polgárok és a cégek klímakímélő fogyasztására való csábítására sok pénzt rászánnak és nem a fosszilisekre verik rá a büntető-adót. Ezt az utat az emberek inkább elfogadják, bár igen drága. De honnét jőjön a pénz, mielőtt az eladósodás megfojt?
Hát a növekedésből!
ZEIT online, 15. 6. 2021
Das neue Wachstum
