FÖLROBBANTANI AZ OLAJVEZETÉKEKET - A. MALM/ZEIT/RózsaS

Andreas Malm (43) megalkuvást nem ismerő humánökológus a svéd Lund egytemen. Májusban megjelent könyve, a »White Skin, Black Fuel. On the Danger of Fossil Fascism«, a KlimaX-et követte. A klímamozgalomban sokan hallgatnak rá. Vallja, hogy válság miatt az infrastruktúra ellen jogos erőszakot alkalmazni.

ZEIT: Malm úr, Ön a neves Lund egyetem kutatója, de az új könyve címe: "Hogyan robbantsuk föl az olajvezetékeket", nem egyeztethető össze a tudománnyal.

MALM: Tudós vagyok és aktivista. Mint humánökológus, összekötöm a természetet és a társadalomtudományokat. A történelmileg kifejlődött föltételeket kutatom, melyek blokkolják a fosszilis társadalom átmenetét a posztfosszilis társadalomba. Mint aktivista, ezt az átmenetet gyorsítani akarom, ezért veszek részt tüntetésekben, klímatáborokban és a szénbányák lezárásában.

Z: Ez nem problémás?

M: Mielőtt akadémikus voltam, már aktivista voltam. A szociális mozgalmak gyakran impulzust adnak a kutatásnak. Így volt ez a nőmozgalmaknál, az afroamerikai elismerés-küzdelmeknél és az ökológiánál. Miért is kezdték el a környezettörténészek a 70-es években a természet történelmi szerepét kutatni? Mert elindult egy környezetmozgalom, mely a természetnek új jelentőséget adott.

Z: Ön tehát elfogulatlannak hiszi magát, mikor ökológiát kutat és egyben politikai aktivitást is kifejt?

M: Számomra az értéksemleges szociológiai kutatás meghaladott. Törekedhetek objektivitásra

Z: Kiemelkedő klímaaktivisták, mint Bill McKibben vagy a tudománytörténész Bruno Latour szerint ez már háború a klímáért.

M: Nem hadseregek ütközését látjuk. A fosszilisek eltüzelését erőszaknak látom, mert emberek életterét, sőt, életét veszik el a tartós aszályok, a hőséghullámok, viharok és áradások.

Z: Ki alkalmaz itt erőszakot?

M: Egy Oxfam-tanulmány kimutatta, hogy az emberek gazdag 1%-a a 90-es évek óta kétszer annyi CO2-öt generál, mint a szegények fele. A dúsgazdagok súlya föltűnő: SUV-ok, jachtok, repülőutak, több lakás - az ilyen fogyasztás mind erőszakos cselekmény.

: Az autósok, mint erőszaktevők? Ön tényleg túlfeszíti a húrt!

M: Tudom, mi másképp gondolkodunk. Georg Floyd megölése emberek közti erőszak volt. A klímaválság erőszaka nem történik szemtől-szembe. Soha nem fogunk olyan 8 perces videót látni, amikor egy olajkonszern főnöke egy mozambiki parasztot megfojt. Itt a légkörön át hatoló erőszakról van szó. A fosszilisok eltüzelése föloldódik a légkörön át. Míg a következményeket nem látjuk, nincs szankcionálás. A legnagyobb károk pedig az okozóktól távol, a globális délen lépnek föl.

Z: Ezt az erőszakot természetesen mindenki visszautasítja: Az én részem nem számít. Az igazi problémát mások okozzák, akik sokkal több CO2-őt bocsátanak ki.

M: Én vétkezhetek, mert mások sokkal többet vétkeznek? Ez micsoda logika?

Z: Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a CO2-kibocsájtást erőszakként definiálják?

M: Van egy egyszerű összefüggés, amit Stanley Robinson írt le egy regényében: egy halálos hőséghullám megöl több millió embert. E szerint semmi kétség, hogy a CO2-kibocsátás az erőszak egy fajtája. Különböző csoportok megkezdik a fosszilis infrastruktúra szabotálását világszerte.

Z: Robinson egy sci-fi szerző!

M: Igen, a szcenáriót csak elképzelte. De segít nekünk, hogy rákérdezzünk: ennek be kell következnie? Egy népirtásra kell várnunk, hogy megértsük, a CO2 erőszakos jellegű.

Z: De épp, mert ez sci-fi, mondhatjuk, hogy ez valószínűleg nem fog bekövetkezni.

M: Hogy a közeljövőben egy halálos hőséghullám lecsap, nagyon is valószínű. A Nature Geoscience lapban előrejelezték, hogy már 1,5 fok alatt a trópusi zónák a hőség és a pára miatt lakhatatlanná válnak. Ott él az emberiség 40%-a. Erről egy ésszerű világban minden lapnak be kellett volna számolnia, de csak a Guardian tette.

Z: Sok emberben él a remény, hogy ez az egész még megállítható. Bill Gates pl. hiszi, hogy ha a problémát a kapitalizmusnak köszönhetjük, akkor a megoldást is hozhatja, pl. a zöld technológiával.

M: Ez nagyon csalóka. Bill Gates azt gondolja, hogy hivatott és hatalommal bíró embereknek olyan terveik vannak, melyek kihúznak bennünket a bajból. Ezt én veszélyesnek tartom. Ki szállna szembe a fosszilis gazdasággal?

Z: Most épp egy fordulatot élünk át. Joe Biden a klímaharcot elsődleges föladatul tűzte ki. Japántól Németországig szigorított emissziós célokat jelöltek meg. Ön miért kételkedik?

M: Sehol nem látom az ésszerű klímapolitika kulcskritériumát. A fosszilis befektetésekről nem szállnak le. A párizsi egyezmény ellenére ezek 2015 óta csak emelkednek.

Z: Mi az Ön javaslata?

M: A 2019-es mozgósítás hulláma, melyet főleg a Friday for Future indított el, a pandémia hatására megtört. Egy új protesztciklushoz még több embert kell megmozgatnunk, mint 2019-ben. Taktikánkat diverzifikálnunk kell, radikálisabb összeütközésekre is készen kell lennünk. Hasonlóan a Black-Lives-Matter-mozgalomhoz, militáns komponens is számba jöhet. Az erőszak ott a szociális mozgalom része volt, így sikerült az amerikai történelemben a legtöbb embert az utcára vinni.

Z: Milyen fajta erőszakra gondol?

M: Kizárólag dolog elleni erőszakra. Személy elleni erőszak szóba sem jöhet, ez csak ártana a mozgalomnak. A mozgalmak, melyek mélyen rögzült struktúrákat akarnak megváltoztatni, mindig is tartalmaztak dolog elleni erőszakot, a rabszolgaság eltörlésétől kezdve, a szüfrazsett-en át a XIX. századi korai munkásosztály harcáig. Fenyegető lázadás nélkül ritkán jönnek reformok.

(Tárgyakban befektetett munka, energia van, semmit sem szabad szétrombolni. Visszatetszést kelt, rögtön újjáépítik. Sokkal hitelesebb, saját CO2-nket lenyomni, lásd:Mekkora a karbon-lábnyomod? Persönlicher CO2-Fußabdruck. A klímakárosultak föllépése is rokonszenvesebb út lenne. RS21VII8).

Z: A dolgok elleni erőszak azonban gyorsan emberek elleni erőszakba csaphat át.

M: Mivel a fosszilisekből való kiszállásra ilyen soká vártunk, most egy eljárás sem kockázatmentes. Békés tüntetések hatástalanok maradhatnak. Szigorú állami beavatkozások autoritarizmushoz vezethetnek. A geoengineering egy egész sor veszélyes mellékhatással jár, ismerttel és ismeretlennel. Militáns akcióknak is van kockázata, emberek kerülhetnek veszélybe.

Z: A klímamozgalmak nem épp attól sikeresek, mert erőszakmentesek?

M: Igen. De a mozgalom valódi célját nem érte el: csökkenteni majd leállítani a CO2-emissziókat. Ráadásul a globális fölmelegedés egy gyorsuló folyamat: minél több CO2 kerül a légkörbe, annál rosszabb lesz. Ez ma teljesen világos, a kibocsájtások mégis emelkednek. Láthatjuk tehát, hogyan radikalizálódik a fosszilis tőke, ezt a klímamozgalom saját radikalizálódásával kell, hogy megválaszolja. Minél gyorsabban melegszik a világ, az emberek annál jobban hajlanak az olajvezetékek fölrobbantására. (Ne használják! Nem kell robbantgatni.RS).

Z: Ám a klímamozgalmakhoz is egyre többen csatlakoznak - még konzervatívok is. Ők visszariadnának, ha militáns erők lépnének föl.

M: Némelyek rövid távon talán visszariadnának, de összességében a dologi erőszak hatásai fontosabbak lesznek. Minneapolis-ban a Black-Lives-Matter-mozgalom megrohamozott és fölgyújtott egy rendőrőrst. Ez fölgyorsította a cselekvést és az emberek kitódultak az utcákra.

Z: Ön jogosnak tartja egy rendőrállomás fölgyújtását?

M: A roham megmutatta, hogy a rendőr-infrastruktúra nem érinthetetlen. Pont ez kell a klímamozgalomnak is. A fosszilis infrastruktúra a történelem egy terméke és le lehet választani a hálózatról.

Z: Egy ilyen akció kockázata igen nagy.

M: Ezen kockázatok minimalizálása a bevetési taktikától függ, egy objektumot szét lehet zúzni anélkül is, hogy valaki megsérülne.

Z: Egy demokráciában kompromisszumok által születik a konszenzus. Önnek a liberális demokrácia akadály?

M: Olyan döntéseket, mint a szénből való kiszállás, parlamentek hoznak. Ám ehhez a nyomás kívülről jön. A demokrácia sokkal több annál, ami a parlamentekben történik. Mért jött létre Németországban a szénbizottság egyáltalán? Mert az olyan kezdeményezések, mint az Ende Gelände, évekig nyomást gyakoroltak.

Z: Az Ende Gelände és az Ön energia-szövegeiben is az áll, hogy a kapitalizmus nem transzformálható.

M: Nem mondanám, hogy a kapitalizmus csak a fosszilis energiával élhet túl. Rugalmas és alkalmazkodó. Ám a posztfosszilis korba való átmenethez elengedhetetlen a fosszilis tőke megsemmisítése. Ehhez kemény összecsapás kell. Az ExxonMobil és a Shell nem fogják magukat föloszlatni és lemondani nyereségeikről. Az államnak kell beavatkoznia és a fosszilis tőkét likvidálnia. A klímaválságért az óriás energiacégek felelősek, most fizessék meg ők a károkat. (A fogyasztó a felelős, mert náluk vásárol.RS). Ezért őket államosítani és átépíteni kell. Legyen belőlük közszolgáltatói vállalkozás, a klímastabilizálás céljából. Szívják ki ők a CO2-őt a levegőből és ártalmatlanítsák. Ez eddig méreg drága. Ám ehhez nincs hiány tőkében, technikai tudásban és infrastrukturális forrásokban. (CO2-őt kiszívni fosszilis gépekkel? RS).

Z: Az állam ezt a tőkét már elkezdte megfékezni. A Shell 2030-ig köteles CO2 kibocsátását 45%-kal redukálni.

M: Ezek sokat ígérő kezdeményezések. Azt mutatják, hogy az államberendezés jogi ága reagál a klímavédő mozgalmakra. Látnunk kell, hogy a bírósági ítéleteket valóban végrehajtják-e? Ezt az ítéletet kissé vonakodom megéljenezni, mint a nagy fordulópontot. Sok a jelzés a másik irányú változásról is. A G7 a pandémia alatt is az olajat, szenet és a gázt jobban szubvencionálta, mint az alternatív energiákat.

Z: A járvány ellen csodálatos módon gyorsan sikerült ellenszert találni - míg a klímánál csak döcögés van.

M: A vakcina kifejlesztésnél még meglepőbb, hogy a járvány okainak kiküszöbölésére egy év után sem történik semmi. 2020-ban az esőerdők kiirtása gyorsult. Ez elkerülhetetlenül új zoonózisokat produkál. (Állatról emberre átterjedő betegség.RS). Itt találkozik a koronaválság a klímaválsággal: a kapitalizmus igen jó a tünetkezelésben, legyen az vakcina vagy CO2-tárolás. Ez azonban nem elegendő. Ha meg akarjuk oldani a válságot, gyökereihez kell nyúlnunk.

ZEIT, 1. 7. 2021.

Er will Pipelines in die Luft jagen