A VÍZ AZ ÚR – Fölkészülés az új normalitásra – SPIEGEL Hamburg/RózsaS
2014-ben a Leverkusen-i klinika palánkfalakat épített a 100 évenkénti esetre, amikor a 40 cm mély Dhünn patak elárasztaná a 12 m-rel magasabban elhelyezett tartalék áramforrásokat.
2021. július 14-én a víz betört, 2 trafó fölrobbant, a klinika elsötétült. Néhány akku működött és látta el a lélegeztető gépekre kötötteket. Telefon, szerver, lift – semmi sem működött. 468 beteget kellett evakuálni. A klinika szóvivője: „Ilyen magas vízállásra nem számíthattunk.”
Tényleg nem? A klímakutatók évek óta figyelmeztetnek a szélsőséges időjárás szaporodására. 2018 volt Németország legmelegebb éve, 1881 óta. A 2020, 2014 és 2019 év hasonló volt. Aszály és felhőszakadás egyre gyakoribb. Ami régen ritka volt, mára normálissá vált. Erre mindenkinek föl kell készülni, hatóságoknak, lakosoknak egyaránt.
A klímakutató Daniela Jacob a hamburgi Climate Service Center vezetője. 2009 óta terveket készít vállalatok és városok megvédésére. „Kezdetben ezeket tilos volt propagálni.” A politikusok attól tartottak, a lakosok azt fogják hinni, hogy megvédhetik magukat a klímaválságtól és a klímavédelem nem kap elég támogatást. „Sokan azt gondolták, kissé melegebb lesz és annyi.” Jacob a 2018-as különjelentés kidolgozását vezette, a Világ Klíma Tanács-nál. Ebben minden benne van, ami már visszahozhatatlanul elveszett és ami bennünket fenyeget 2 fokos melegedés esetén. A tanulmány fölszólítás, hogy mindkét fronton cselekedni kell: a klímavédelemben és a változáshoz való alkalmazkodásban.
2008-ban a német kormány először adta közzé a „Klímaváltozáshoz való német alkalmazkodási stratégiát” (»Deutsche Anpassungsstrategie an den Klimawandel«). 5 évente összefoglalják, amit eddig tettek. Most országszerte 180 program és intézkedés van folyamatban, ám a közvitában ezek alig kapnak szerepet. A biztosítási ágazat kritizálta, hogy az intézkedések elégtelenek. Friderike Otto, Oxford: „A hőséghullámok sokasodtak. Dublin-ban kétszer, Oszlóban háromszor, Koppenhágában ötször annyi lett, mint 1874-ben.” Az időjárás egyre gyakrabban megáll, vélhetően a 10 km magasan mozgó futóáramlás gyengülése miatt. Ez a szállítószalag kígyózik körbe a Földön és befolyásolja a ciklonokat (A: alacsony légnyomás) és anticiklonokat (M: magas légnyomás). A sarki levegő gyorsabban melegszik, mint a trópusi, a csökkenő hőfok-különbség lefékezi a futóáramlatot.
A júliusi áradásoknál is egy időjárás-perzisztencia játszhatott szerepet. Másik magyarázat: minél melegebb a levegő, annál több nedvességet vesz föl. Fokonként a mennyiség exponenciálisan nő. Ha a nehéz esőfelhőket a hegyek a hideg levegőbe nyomják, felhőszakadás lesz. A meteorológiai intézetek óriási munkával próbálják ezeket előre jelezni.
Ám néha nem használ sem intés, sem tervezés, sem átépítés. A természet megfékezhetetlen, az ember visszakozásra kényszerül. Karsten Smid, Greenpeace: „A klímaváltozásnál teljesen új katasztrófa-minőséggel van dolgunk. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy némely völgyet föl kell adnunk.” Hogy a víz lefuthasson, házakat kell kivenni az útjából, hidakat kell újjá építeni, folyómedreket renaturálni.
Weesenstein a szász-svájci Osterz-hegységben fekszik, 30 m mély völgyben, ahol a Müglitz folyik. Ha az erdőkből megindul a zuhatag, 2-3 óra marad az evakuálásra. 2002-be 10 házat sodort el az ár. Azóta gátak, tározók, palánkok épültek, 6,2 millió euró értékben – egy 200 lelkes faluért. Többeket ki kellett telepíteni. Az állam fölvásárolta a telkeket és kártalanította a kiköltözőket. A 100 és a 200 évenkénti áradás bármikor elérheti a falut, ismét sok ház állhat vízben. Akkor csak egyet lehet tenni: menekülni.
SPIEGEL, 24. 7. 2021
Rüsten für das neue Normal
