EZ A VÉG? - A visszafordíthatatlanság - SPIEGEL HH/RózsaS

Évezredes hőségrekord, felhőszakadások, aszály – a világot szélsőséges időjárások sorozata teszi próbára. A klímaváltozás belépett a visszafordíthatatlanság szakaszába?

1

Lytton (Br. Columbia) polgármestere nevetve mesélte a riporternek, hogy a szomszéd polgármester jön neki egy sörrel, mert abban fogadtak, kinél lesz melegebb. Akkor még nem sejtette, hogy 2 nap múlva farmja porig ég, ahogy az egész falu is. A Fraser-kanyonban, Koblenz szélességi fokán, június 27-én 49,6*C-ot mértek. A tüzet vélhetőleg egy vonat szikrája okozta. Lytton 15 perc alatt lángban állt, a lakosokat evakuálták, legtöbb ház porig égett. Washington, Oregon állam szintén hőségrekordot jelentett, 5 fokkal magasabbat az eddigieknél. Kalifornia, Arizona, Nevada, Utah államokban tartósan megállt a forró levegő. Ezt egy előrejelzés sem mutatta. Történelmi hőséghullám, mega-aszály uralkodik.

Két hétre rá Hagen-re és Wuppertal-ra egy nap alatt 150 l/m2 víz zúdult. Közép-Európába is megérkezett a klímaváltozás. Görög- és Törökországba szintén, Antalya-ban 40 *C-ot mértek, éjszaka 30 fokot. Tüzek lángoltak föl, a tűzoltók sok házat képtelenek voltak megmenteni.

2

A tűz CO2-je Ny-USA-ban kezdi meghaladni a pandémia alatt visszafogott szén-dioxid mennyiségét. Helsinki és Moszkva is rekord hőfokot jelentett. Több, mint egy millió hektáron ég az erdő. Szibériában is próbálják oltani. A tüzek veszélyeztetik az üvegházgázok (ühg) csökkentését. A Perzsa öbölben egy melegkupola 50*C-ra emelte a hőséget. Afganisztánban, Madagaszkáron éhínség fenyeget. Az emberek sáskákat esznek. A brazil Rio Iguacu vize ötödére csökkent, a világ egyik legnagyobb vízerőműve nem tud elég áramot szolgáltatni. Taiwan is a szárazságtól szenved. A számítógépipar innét kapja chip-jei nagy részét. Kína legnagyobb sivatagában rekord mennyiségű eső esett.

3

Igaz, az időjárás szeszélyes. Ám most mintha teljesen megbolondult volna. Eddig a szakemberektől ezt hallottuk: Az ilyen események szaporodnak, de az egyes esetek nem köthetők a klímaváltozáshoz. Igen valószínűtlen, de véletlenekről lehet szó. Mára a WWA (Watches, Warnings & Advisories) a véletlent kizárta. Ez annyit jelent, ha nincs klímaváltozás, Lytton község ma is lenne. Friederike Otto, Uni Oxford: „Hogy a klímaváltozás hőséghullámokat okoz, annyira igazolt, mint az, hogy a dohányzástól rákot kapunk.”

Az is elképzelhető, hogy a „nem-lineáris kölcsönhatások” fokozódnak. A klíma új és váratlan viselkedést mutat. A kanadai hősokk kétségbe vonja a hőséghullámok keletkezésének magyarázatát.

4

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése is vizsgálja a klímarendszer instabilitását. A kutatók olyan helyszíneket keresnek, ahol a globális fölmelegedés gyorsuló folyamatokat indít el. „Tipping points” után kutatnak, olyan billenő kapcsolók után, amelyek visszafordíthatatlan változásokat indítanak el. Ha permafagy-talajok ezrei fölolvadnak, erős ühg-metán jut a légkörbe és tovább melegíti. Ez viszont a további olvadást erősíti. A sarki jégolvadás a fehér hófelületeket vízzé alakítja, ezek több hőt nyelnek el. A víz tovább melegszik, még több jég olvad. A Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK) a „Nature”-ban fölhívást tett közzé: „Bolygónk stabilitása került veszélybe.”

Az IPCC aug. 8-án tette közzé 6. jelentését, az eddigi kutatások összefoglalását. Ez minden kormány klímapolitikai alapja. Most erre jobban odafigyel a nyilvánosság, mint a 2013-as jelentésre. Azóta 190 állam írta alá a párizsi egyezményt, miszerint a fölmelegedést 2 fok alatt kell tartani. A megújuló energiák bevetése, a közlekedés villamosítása fölgyorsult. Az USA visszatért a párizsi egyezményhez. Biden megígérte, 2050-ig (?? Hol lesz Biden addigra? RS) kiegyensúlyozott ühg-mérleget érnek el. Az EU 2030-ig 55%-kal csökkenti kibocsátásait, 1990-hez képest. Kína is csatlakozik. (Közben szénerőműveket épít? RS).

De vajon mindez elegendő lesz-e? A klímaváltozás belendült, a párizsi célok veszélyben vannak. A Föld rendszere nagy tehetetlenségű: egy azonnali, radikális ühg-redukció is csak nagyon későn hatna. Most a helyzet egyre romlik. Ami ma évszázad-nyár, az 10 éven belül évente lesz. Több víz párolog el, több lesz a rendszertelen csapadék, száraz régiók pedig eső nélkül maradnak.

5

Az ún. attribúciós kutatás azt próbálja tisztázni, hogy a szélsőséges időjárások az előrejelzések keretein belül hol lelhetők föl és mennyire valószínű, hogy ezek a klímaváltozás következményei. A Br. Colubia-i hőség után a WWA számítógépes elemzést végzett. Az eredmény: még a már melegebb légkörben is, egy ilyen esemény 1000 év alatt legfeljebb egyszer következhet be – antropogén éghajlatváltozás nélkül pedig gyakorlatilag lehetetlen. Ha egy klímadémon fölébred, követi a többi. A billenő kapcsolók össze vannak kapcsolva, „billenő kaszkádokról”, „dominóhatásról” beszélnek.

Johann Rockstrom (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung, PIK) : A viszonyok paradicsomiak, a legutóbbi jégkorszak után. A globális átlaghőfok 14*C és az utóbbi 10 000 évben csak egy fokot ingadozott. Ennek köszönhető, hogy az ember mezőgazdaságot, magas kultúrát teremthetett. Ez a klímastabilitás semmiképp sem magától értetődő. Az elmúlt sok száz ezer évben 14+-5*C uralkodott. Nem csoda, hogy a homo sapiens csak késve kezdett neki a földművelésnek, ha előbb próbálkozik, a termést elveri az időjárás.

6

A PIK-becslést nem mindenki osztja. Otto: „Túl sok szó esik a billenő kapcsolókról.” Marotzki, Max-Planck-Institutfür Meteorologie, Hamburg: „A kiváltott önerősítő folyamatok bár kézenfekvőek, de a modellek túl leegyszerűsített feltevéseken alapulnak. A legtöbb átcsapó jelenséget klímamodelljeinkben nem látjuk, a világ végének semmi jele.” Ám a klímaváltozás „tipping point”-ok nélkül is elég fenyegető. A szuperszámítógépek fontos folyamatokat még nem tudnak leképezni. Lehet, hogy a modelleink stabilabbak, mint a valóság.

Óvatosságra intenek a jégkorszaki hőfok-ugrálások. Ezt egy klímamodell sem tudja visszaadni. És ha a modellek a múlt rekonstrukciójára képtelenek, miként jelezhetik a jövőt? Különösen a sarki régiók tartogathatnak még meglepetéseket. A jég az, ami erősen beleszólhat a klímába. Grönland jege egy óriási billegő kapcsoló lehet. Ötször nagyobb, mint Németország, 1-3 km vastag jéggel. Itt még a kétkedő klímakutatók is látnak veszélyt. Ha a jégolvadás egyszer saját dinamikába megy át, megállíthatatlan lesz. Ekkor az egész jég eltűnhet az ún. olvadás-magasság-visszacsatolás miatt. Minél több méterrel csökken a jégpajzs magassága, annál melegebb lesz a légréteg és annál gyorsabban olvad a jég.

7

Még vitatott, hogy a globális fölmelegedés elérte-e már a kritikus küszöbértéket, amikor az olvadás már nem tud leállni. Ricarda Winkelmann, PIK: „Az átcsapás 0,8-3,2 fok között lehet. Ma a Föld 1,2 fokkal melegebb, mint 150 éve – tehát már meghaladhatta a kritikus küszöböt és Grönland sorsa már eldőlt. A tenger 7 m-t emelkedik, ha az összes jég elolvad.” Anders Levermann, PIK: „Ez ok a klímavédelemre, de nem a pánikra.” Azt nem várja senki, hogy az összes jég máról holnapra az óceánba omlik. Hogy nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen keletkezik – ehhez évtizedek kellenek. Az összeomlás lassított film-szerű, akkor is, ha Grönlandon naponta 8 km3 jég olvad el és a Sermeq Kujalleq gleccser 46 méter csúszik. Ez 2021-ben 18 cm tengerszint-emelkedést okoz. Jörg Schäfer (Columbia Uni NY) átfúrta Grönland jegét és a sziklamintázatokról megállapította, hogy azok sokszor voltak napsütésben. Tehát a jég az évmilliók alatt többször leolvadt - vagyis kevésbé stabil, mint gondolnánk.

8

Brazília: Az Amazonas-esőerdő szerepet cserél. A stresszes El Nino években több CO2-őt ad ki, mint amennyit elnyel. Az óriás széntározó ühg-kibocsátó lesz. Antonio Donatos, brazil klímakutató intézet INPE: „Ha a tarolás nem szűnik meg, megváltozik a helyi éghajlat és nem csak Brazília, de Bolívia, Paraguay, Argentína mezőgazdasága is veszélybe kerül. Ha az esőerdő 40%-a eltűnik, a sztyeppesedés már nem állítható meg.”

9

A kutatók 2 frakcióba sorolhatók. A többség ragaszkodik ahhoz, hogy csak biztos tudásra szabad támaszkodni. A számítógépes modellek, bár elégtelenek, nem mutatják, hogy a klíma kisiklana. Marotzke, Hamburg: „A nem-linearitások annál inkább lesznek láthatatlanok, minél komplexebb egy modell. Vagyis: minél stabilabb.”

A másik frakció szerint a kockázat túl nagy, hogy ignorálhatnánk. A visszacsatolások valósak, destabilizálhatják a rendszert. Ha ez beindul, az intézkedések lekéstek. Rockström, PIK: „A következő 10 év megmutatja, borul-e a klíma.” Ezek a kutatók a mostani zavarok forrását a 10 km magasban kígyózó futóáramlat gyengülésében látják. A sarki és a szubtropikus hőfokok különbsége mozgatja nyugatról keletre, közben ciklonokat és anticiklonokat hoz létre. Másrészt az áramlat a sarki tenger fölött elválasztja a hideget a melegebb déli régióktól. Hogy a klímaváltozás befolyásolja-e a jetstream-et, ez megosztja a kutatókat. Stefan Rahmstorf, PIK: „A hőfok-különbség csökken, mert a globális fölmelegedés miatt az Arktisz gyorsabban melegszik, mint a Föld sivatag-öve. A futóáramlat veszít erejéből, a ciklonhullámok messze északra és délre is kiterjednek. Legrosszabb, ha egy keleti nyúlvány nem mozdul tovább. Ekkor egy régió fölött állandósul az időjárás (Br. Columbia, Eifel).

10

De mindez csak föltételezés, mondja Marotzke. Bár stimmel, hogy az Arktisz talajhőfoka gyorsabban megy föl, de a troposzférában épp az ellenkezője történik. A futóáramlat minden magasságban érzi a hőfok-különbséget, kérdés, a végén melyik hatás fog dominálni? A kutató a mostani szélsőségeket statisztikai kiugrásoknak véli és nem egy új, még hiányosan értett időjárásrendszer jelének. „Mielőtt a jövőbeni nem-linearitásokról beszélnénk, meg kellene győződnünk, vannak-e egyáltalán ilyenek?”

Ami a klímapolitikát illeti, mindkét frakció egyetért: a CO2-emissziót gyorsan vissza kell venni, világszerte. Az attribúciós kutatók szimulációi szerint további 0,8*C emelkedés várható, ezzel elérjük a 2*C-ot. Kanadában 5-10 évente ismétlődni fog az évezredes hőségsokk.

SPIEGEL, 7. 8. 2021.

Sind wir noch zu retten?

KOMMENT

A valóság lehagyja a tudományt. Most aztán okosabbak lettünk! Ha tovább dajdajozunk, tényleg nyakunkon a világvége. Ha pánikolunk, kitör a végkiárusítás: gyorsan oda, amíg van. Ahhoz, hogy embermódra viselkedjem, nem kell nekem kutatás. Az állat „tudja”, mennyit szabad legelnie. A józan ember is érzi, nem vezet jóra ez az esztelen tékozlás. De mintha itt mindenki alaposan be lenne lőve!

RS

SPIEGEL, 7. 8. 2021.

Sind wir noch zu retten?