HIDROGÉN ÉS AZ ENERGIEWENDE – K. Reiche, CDU – ZEIT/RózsaS
Katherina Reiche (48) 2015-g CDU Bundestag-képviselő volt, most a Westenergie igazgatója. Választ keres arra, milyen gyorsan lehet az energiaszektor klímasemleges.
DIE ZEIT: Reiche asszony, Németország az első félévben több szén-áramot fogyasztott, mint ökö-áramot. Miért ilyen kevés a zöld-áram?
Katherina Reiche: A megújulók kiépítése nem haladt olyan gyorsan, ahogy azt a politika akarta és ahogy azt a vállalatok tervezték. Ennek oka, többek között, a természet- és a környezetvédelem. Az engedélyezési eljárások olyan hosszasak és komplikáltak, hogy egy kis szélpark építése is 7 évig tart. A következő kormány feladata olyan kerettörvények meghozása, amely az érdekek között egy ésszerű egyensúlyt tesz lehetővé.
Z: 2020-ban 545 TWh áramot fogyasztottunk, 2030-ra 645 TWh-val kell számolnunk. Ehhez 30 000 szélturbina szükséges. De hát hol lesz hely nekik?
R: A szélerőre több területet kell rászánni. A klímacélok eléréséhez okosan kell a javakat kiegyensúlyozni.
Z: Természetvédelem a klímavédelem ellen. Az anti-szélerő mozgalom hasonló lesz, mint az anti-atom-mozgalom?
R: Ma sok projektnél a polgárokat intenzíven bevonják. A gazdaság tanult a múltból. Bár a klímasemlegességnél nagy társadalmi konszenzus van, a különböző peres eljárások a végtelenségig elhúzódnak. Ez nem mehet így tovább.
Z: Ezt hogy lehetne fölgyorsítani?
R: Minden projektnél űrlapok százait kell benyújtani. De ha ezeket lelkiismeretesen be is nyújtottuk, nem jelenti azt, hogy a hatóság biztosan megadja az engedélyt. Országosan egységes, kötelező normaelőírások kellenek. Világos, gyakorlatias irányvonalak. És ha mindez megvan, befektetők számára jogbiztonság kell. Továbbá az is segítene, ha a tervezési és engedélyezési folyamatokat konzekvensen digitalizálnák.
Z: Egy napelem-tető gyorsabban elkészül, mint egy szélturbina.
R: Itt is hiányzik a politikai ambíció. Napelemek a középületeken inkább ritkaság, pedig ez kevésbé ütközik konfliktusokba. Ösztönzők segítenének a befektetőknek.
Z: És miért ilyen sok a szénnel készült áram?
R: Ez az év rendkívül szélszegény. Az első félév szél-áram termelése harmada az előző évinek. A hiányt pótlandó, hagyományos erőművek ugranak be. Ha teljesen át akarunk állni a megújulókra, nemcsak a napi ingadozásokat kell kiküszöbölni, hanem az éves változásokat is. Figyelembe kell venni a téli és a nyári igényeket is. Ehhez sürgősen több áramtárolókra van szükségünk, melyek most nem gazdaságosak. (Áramot nem lehet tárolni – ilyen mennyiségben. Víztornyok és magas tavak sem elegendőek, a H2 pedig többet visz, mint hoz. RS). Az energiatörvény eddig nem ismerte a tárolókat, két készülékként kezelte: egyszer, mint fogyasztót, egyszer, mint termelőt. Így készeres járulékterhet róttak ki rájuk. Ezt csak a ciklus végén kezdték elkerülni. A következő kormány feladata, hogy anyagilag ösztönözze azt, aki áramot tárol és ezzel stabilizálja a rendszert. Ez nagy teher a kormányzatra. Óriási a különbség, 2050-re klímasemlegesnek lenni 80-90%-ban vagy már 2045-ben 100%-ban, ahogy most eldöntötték. A célokhoz kell az eszközöket alakítani. Mai teljesítményünk 220 GW fosszilis és megújuló. Ebből 93 GW szén, olaj és gáz. 2038-ig 50 GW szén-áram fog kiesni. A szénstopot még előre is hozhatják a koalíciós tárgyalásokon. Ekkor ezt az 50 GW-ot pótolni kell, az energiagazdaságnak ez holnaputánt jelent. Ha továbbra is egy szélpark csak 7 év után lesz kész, legkorábban 2028-ra ad áramot. Ezután csak 2 évünk marad, ha 2030-ra szenet többé nem használhatunk.
Z: Ha az E-autómat szénárammal töltöm, szennyezőbb, mintha dízelest hajtanék. Mi erre az energiapolitika válasza?
R: Nem szabad az E-mobilitással addig várni, míg az utolsó kWh is zöld lesz. Bár a klímamérleg nem stimmel, ha ennyi szénrész van a mostani energia-mixben, mégis most kell befektetnünk E-autókba, töltőállomásokba, akkumulátorokba. Senki nem vonhat ki egy gombnyomással 40 millió benzinest, hogy helyükbe E-autókat tegyen. Nálunk, a Westenergie-nél 1400 töltőállomás várja ügyfeleinket. Júliusban 260 000 kWh, augusztusban 290 000 kWh ment ki rajtuk. A növekedés rendkívüli. Ilyen iramban kell a szél- és a napenergiát is befognunk, hogy az E-autókat zöld-árammal működtethessük.
Z: Ön a Nemzeti Hidrogén Tanács elnöke. Miért hiszi, hogy a hidrogén jó energiahordozó lehetne?
R: 2045-re az egész gazdaság klímasemleges kell, hogy legyen. Ez annyit jelent, hogy pl. a Thyssenkrupp, Európa legnagyobb acélműve Duisburg-ban, 20 év után semmi CO2-őt nem szabad, hogy kibocsásson. Most a Ruhr-vidék összkibocsátásának 25%-át adja ki. Ezt nem lehet zöld-áramra átállítani. A klímasemlegességhez ilyen nagy fogyasztóknak, de a közepeseknek is hidrogénre van szükségük. Mindenütt, ahol nincs direkt villamosítás vagy nem gazdaságos, H2 kerül fölhasználásra. Olyan ipari államoknak, mint Németország, csak így lehet az értékalkotás-láncok és a munkahelyek megtartása mellett a klímasemlegességbe való transzformáció sikeres.
Z: A H2-termelés is energiafogyasztással jár, ez hiányozni fog másutt.
R: Ezért kell a H2-gyártáshoz más forrásokat is keresni, a szolár-áram és a szél-áram mellett. Átmenetileg földgázból fogjuk kinyerni. Más államok bejelentették, „pink” hidrogént akarnak atomárammal előállítani. Mi „narancs” hidrogént fogunk szemétégetőkben előállítani. Mielőtt zöld hidrogén ipari méretekben állna rendelkezésünkre, más forrásokat kell kihasználnunk. Az út a zöld hidrogénig igen tarka. Ha most elkezdünk minden színűt gyártani, 2050-re csak zöld H2 lesz.
Z: Mi teszi Önt ilyen bizakodóvá?
R: A hidrogénbefektetésbe világszerte 245 mrd $-t helyeztek kilátásba, ebből 83 mrd-ot le is kötöttek. Ez tehát egy globális trend. Egy példa: Kína állami energiaszolgáltatója 3,3 mrd $-t fektet be, 5,5 GW teljesítménybe. Ez több, mint az egész 2030-ra tervezett német kapacitás. Kína célja, hogy versenyképes árakkal, nagy mennyiségű hidrogént dobjon piacra.
Z: Ez még nem válasz arra, honnan jöhet ez a sok zöld áram a hidrogén előállításához?
R: A jelenlegi kapacitás tényleg nem elegendő. Hidrogént – a hazai termelés mellett – importálni fogunk. Már most energiánk 70%-át behozzuk. A jövőben ez nem szén, olaj vagy gáz lesz, hanem hidrogén és szintetikus termékei. Ehhez energiapartnerekre van szükségünk, akik klímakímélően állítanak elő H2-őt. Ilyen kooperációkkal új geopolitikai stabilitást is építünk. Az energiarendszer transzformációját vonzóvá tesszük olyan államok számára, melyek eddig csak olajjal és gázzal kereskedtek.
ZEIT, 14. 10. 2021
