MIÉRT KEVESEBB A KOVIDHALOTT ÁZSIÁBAN? - K. Mahbubani – SPIEGEL/RózsaS
Kishore Mahbubani, politológus, volt Szingapúr nagykövet, a Nyugat hanyatlását, Ázsia fölemelkedését elemzi könyveiben („Kína már győzött”).
A járványáldozat legtöbb Nyugaton ( 1 millió lakosra): Belgium 2218, USA 2187, Itália 2181, Németország 1131. Ezzel szemben Japán 144, Dél-Korea 53, Szingapúr 42. (Our World in Data).
A covid-19 az ember történelmének egyik legnagyobb megrázkódtatása. A gyorsuló globalizáció az utazás és a turizmus összeomlásával hirtelen leállt. Milliók haltak meg, milliók zuhantak szegénységbe. Le kell vonnunk a tanulságokat, akkor is ha ezek a nyugati olvasóknak kellemetlenek lehetnek.
Az első fázisban, amikor a járvány valószínűleg egy Wuhan-i piacon kitört, Kína megbotlott, mert a veszélyt csak lassan realizálta. A 2. fázisban a nyugati országok, elsősorban az USA, Trump-pal az élen először kárörvendően figyelték Kína küszködését, aztán a halálesetek száma náluk is emelkedett, holott megakadályozhatták volna. A 3. fázisban, az oltás után, a nyugati társadalmakban a helyzet stabilizálódott, ám a nagy fejlődő országok, Brazília, India inogtak meg. Ez mutatta, hogy a társadalom védelméhez erős állami szerkezetek szükségesek.
Egy rendszer vagy kormányzási forma nem állíthatja magáról, hogy természeténél fogva, másokkal szemben, fölényben volna. Mégis, számos nyugati állam kovidhalottjainak száma (kb. 2000) messze fölülmúlja az olyan kelet-ázsiai társadalmak ilyen számait, melyeknél direkt vagy indirekt a konfucionista ethosz érvényesül.
Felületes magyarázat, miszerint a nyugati demokratikusabb társadalmak több szabadságot engednek meg. Ám Japán, Dél-Korea, Szingapúr hasonlóan liberális, mégis kevesebb az áldozat. Ez a különbség kevésbé politikai, inkább kulturális és értéktisztelő okokra vezethető vissza. A nyugat a polgári jogokat jobban kihangsúlyozza, mint a kötelességeket, míg ez Kelet-Ázsiában egyensúlyban van. Trump pl. akkor is megtagadta a maszkviselést, a személyi szabadságra hivatkozva, mikor ennek védőhatását a tudomány egyértelműen igazolta.
Japánban már a kovid előtt maszkot viseltek a zsúfolt metrókban, hogy másokat védjenek. 1998-ban Helmut Schmidt, ex-kancellár, az ENSz egyik ülésén, az általános polgári kötelezettségekhez a következő kiegészítést javasolta: „Mi, polgárok, nemcsak, hogy élhetünk jogainkkal, hogy mások önkényétől védve legyünk, hanem kötelességeket és felelősséget is kell vállalnunk azokkal szemben, akikkel együtt élünk. Nincs olyan demokrácia, mely a szabadság és a felelősség kettős elve nélkül túlélhetne. Ha a nemzetek és államok, politikusok és vallásvédők nem tanulják meg más vallási, kulturális és civilizációs örökségeit tisztelni, ha nem tanulják meg a két kategorikus imperativusz (szabadság és felelősség) közötti egyensúlyt fölállítani és megtartani, akkor a béke ténylegesen veszélyben van.” Akkor azt hittem, Schmidt indítványa napirendre kerül, de megakadályozták.
„Az erényes embert a felelősség mozgatja, a nem erényest a profit.” Henry Rosemount filozófus: „A konfucionista gondolkodásban nincs elszigetelt „én”, melyet elvontnak lehetne tekinteni. Kínában történelmi gyökerű, hogy a szociális rendnek magasabb értéket tanúsítanak, mint az egyéni szabadságnak. A nép jobban szenvedett, mikor káosz volt, mint mikor erős központi uralom. Ha Nyugaton sokan is úgy hiszik, a kínai kommunista párt azért marad hatalmon, mert a népet elnyomja, tények mutatják, hogy a KP erős támogatást élvez. Az Ash Center for Democratic Governance and Innovation Harvard Kennedy School szerint 2003-ban 86% volt, 2016-ban 93%-os volt a KP elfogadása. (?? RS). A kormány járványkezelése tovább erősítette a bizalmat. Egy másik körkérdés 2020 áprilisából , a Wuhan-i shutdown után néhány hete, azt mutatta, hogy 20 000 kínai közül 49,2%-nak növekedett a bizalma a kormányban. (?? Miután járványt kaptak a nyakukba? RS).
A nyugati világnak nehezére esik elfogadni, hogy a kínai nép kész „szabadságát” föladni, hogy a KP szerint éljen. A történelmi tapasztalatok Nyugaton és Kínában különböző fajta „szabadságokat” produkáltak. Nyugaton az autoriter hatalomtól való szabadságot hangsúlyozzák, Kínában a „valamiért való” szabadságot. Ez egy boldog élet családban és barátok között, egy erős központi hatalom által védve, mely gondoskodik a rendről.
Amikor 1980-ban először Kínába utaztam, a kínaiak nem dönthettek arról, mit tanuljanak, hol lakjanak, mit dolgozzanak, milyen ruhát viseljenek. Ma mindezt megtehetik. 2019-ben 130 M turista utazott külföldre és tért vissza önként. A kínai nép az utóbbi 40 évben élte át személyi szabadságának legnagyobb növekedését, 4000 év óta. A kínai népnek is van egy „Weltanschauungja”, világnézete, de ezt nem akarja a Nyugatra rákényszeríteni. Örülne, ha a nyugati társadalmak megmaradnának autentikusnak, mert kreatív képességeket fejlesztenek. A vakcinákat nyugati tudósok dolgozták ki rekordidő alatt és ezzel milliók életét mentették meg. Az egész világ ünnepelte őket, különösen a fejlődő országok, melyeket erősen sújtott a járvány.
Mivel a Nyugat mindig jótevőnek adta ki magát, a fejlődő államok úgy hitték, a vakcinákból gyorsan nekik is adnak. Biden Ausztrália, India és Japán vezetőivel tervbe vette, hogy egy mrd vakcinát ad Délkelet-Ázsia 700 M lakosának. Nulla oltás érkezett. Kína viszont 2021 júliusáig 120 M adagot adott, részben ajándékba, holott 1,4 mrd saját lakosát is be kellett oltania.
A kovid nagy leckéje: Nyugat érdeke mindenki más érdekéhez kötött. Senki sincs biztonságban, míg mindenki nincs biztonságban. A Nyugat jobban járna, ha az egész világ be lenne oltva. A világnépesség beoltása az IWF szerint 50 mrd $-ba kerülne. Ez két szempontból is aprópénz. Először: A G7 országok 12 billió $-t adtak ki vállalatok és polgárok támogatására. Másodszor: Ekkora összeget Kína is fölajánlott az USA által generált 2008-as pénzügyi válság elhárítására.
A múltban az emberiség 193 hajóban élt, ma azonban egy hajó 193 kabinjában, ahol a vírus könnyen terjed. Ha egy kabinban tűz üt ki, minden utast az eloltásra kellene rávenni, nem azon vitatkozni, ki okozta a tüzet. A Trump adminisztráció ez tette, a szövetségesek pedig nem mondtak ellent. Az USA és Európa önmaga felelős azért, mert a járvány náluk is tarolt. Nyugat nem járt el racionálisan és ésszerűen. Csődöt mondott.
Bagatell 50 mrd $ elég lenne, hogy a Nyugat és Kína egymásra találjon. Európa föl kell, hogy szólítsa az USA-t és Kínát, tegyék félre geopolitikai kakaskodásukat, mely az amúgy is bajban levő világunkat veszélyezteti. Az egész világ nagy köszönetet mondana Európának. Kiváló alkalom, hogy Európa globális vezető szerepet vegyen át.
SPIEGEL, 23. 10. 2021
Warum China und andere Staaten Ostasiens das Virus erfolgreicher bekämpften als der Westen
KOMMENT
Mintha Peking írta volna ezt a cikket. Kínának sok a bűne: Tibet lerohanása, az ujgurok üldözése, Tajvan és Hongkong fenyegetése, agresszív nyomulása Európában, Mo.-on. A járvány Kínában tört ki, ott fékezhették volna meg először. Semmi konfucianizmus nem segített. Nevetséges a felelősséget a Nyugatra hárítani. Másrészt elvitathatatlan a nyugati polgárok felelőtlensége és szolidaritás-hiánya. Az oltás és a maszk megtagadása, mely mások halálát okozza, nem bocsátható meg. Ugyanez az önzés vezet a klímakatasztrófához is.
RS
