KOVID-GYORSTESZT MINDENKINEK - ZEIT,

Hétfőtől mindenkinek Németországban jár hetente egy ingyenes kovid-gyorsteszt. Aki önmaga akarja elvégezni, vesz egyet a boltban. Pár nap múlva kapható. Ez a Bundesregierung szerdai döntése.

A legfontosabb kérdések:

1. Milyen tesztek kaphatók?

Az ALDI szombattól árulja a teszt-dobozkákat, őt követi a dm és a Müller drogéria; a Rossmann pedig március 17-én. A kínai újév miatt késések lehetségesek.

A teszteket a gyógyszertárak is árulják, 5-10 euróért, a tesztelést is elvégezhetik kívánságra, vagy a vásárló haza viszi és önmaga próbálja ki a szert.

A Bundesinstitut für Arzneimittel und Medizinprodukte (BfArM) 6 féle gyorstesztet engedélyezett.

Az antigén-gyorsteszt akut fertőzést mutat ki a próbában levő vírusfehérjékből, 15 perc alatt. Az orrból kell kenetet levenni ("Popel/takony-teszt"). Az eredmény 95%-os (Preprint: Lindner et al., 2020).

2. Mikor esedékes egy teszt?

A gyorsteszt fertőzőképességet mutat ki, 2 nappal a tünetek előtt és 5-7 nappal utána. Ha valaki rizikócsoporthoz készül, a negatív teszt több biztonságot jelent.

A negatív teszt azt valószínűsíti nagymértékben, hogy a tesztelt személy a következő órákban biztosan nem fertőz. Ettől függetlenül lehet kovidhordozó, de a vírusszáma egy bizonyos határon alul van - ezért fertőzések átcsúszhatnak. A PCR biztosabb, hosszabb, drágább. A gyorsteszttel Ön megtudhatja, veszélyes-e családtagjaira, barátaira?

Iskolába járó diákok, tanárok hetente tesztelve lesznek ingyenesen, ahogy az üzemekben dolgozók is. A tesztelés önkéntes, egy bajor bíróság elvetette a kötelezővé tevést.

3. Mi a teendő, ha valaki pozitív?

Az érintett azonnal karanténba kell, hogy kerüljön és PCR-tesztet kell elvégeztetnie. A hatóság kontaktkövetést végez és ellenőrzi a karantént.

ZEIT online, 5. 3. 2021.

Teste sich, wer kann

Lásd még a videót uo.:

Corona-Schnelltests: So funktionieren die Selbsttests für zu Hause

(A gyorstesztelés bemutatása).

ELTÖRÖLNI A DOKTORI TITULUST! S. Huck, Berlin/dr. RózsaS, német-sajtó figyelő

Steffen Huck, a Wissenschaftszentrum Berlin igazgatója, az University College London közgazdász professzora. A doktori promóciós eljárás csak a témavezetők, a bürokraták és az akkurátusok hatalmát növeli.

Botrányok, plágiumok miatt a doktori promóció szóbeszéd tárgya. Az is téma, a politika és az ipar mért keveredik a doktori címmel ilyen végzetes flörtbe. Szigorítani kell az eljárást és növelni tudományos szintjét. Ez ugyan jól hangzik, mégis messze van a valóságtól és a modern tudomány működésétől.

A tudomány médiuma kezdettől fogva a publikáció. A XIII. században, a Bologna-i egyetem doktorai idejében, a közzététel igen keveseket ért el. Akkoriban a titulus a tudósok mobilitását segítette, hogy más egyetemeken is taníthassanak. Ezen a logikán a könyvnyomtatás föltalálása sem változtatott semmit. Legkésőbb az internet elterjedésével vált a közlés teljeskörűvé - mindenütt olvasható lett. A dolgozatok minőségéről bárki meggyőződhet, az is, aki nem igen járatos a szakágban. A publikáció közlési helye, a szakfolyóirat megbízhatósága ad támpontot.

Itt fontos, hogy a kívülálló megértse: a peer review-n (bírálói véleményen) alapuló közlésfolyamat más szakértők vizsgálatával megy végbe. (Csakhogy az abszurd szakosodás a hozzáértők számát annyira lecsökkenti, hogy a hitelesség veszélybe kerül. "Én idézlek téged, te idézel engem."RS21I9). Ez olyan szigorú, hogy nem hasonlítható a doktori eljáráshoz. De mért is kellene? Épp a világ legjobb egyetemein a doktori vizsga laza formalitás, hiszen a tudományos munkák megítéléséhez egy másik hatékony eszköz áll rendelkezésre: a nemzetközi publikációs eljárás. Ez az álláskeresésnél tükröződik a legjobban. A pályáztató jó benyomást nyer a pályázó publikációs listájának átfutásakor. A dolgozatok olvasása tovább visz a megítélésben. Hogy a pályázónak van-e doktori titulusa, csak azért fontos, mert ezt a bürokrácia előírja. De mért is egyáltalán?

A jelenlegi tudományos rendszerben a promóciós eljárás csak három funkciót tölt be: - növeli a fiatal kutatók függőségét témavezetőjüktől és az egyetemtől,

- a promóció-jogú intézetek hatalmát hizlalja,

- segíti az akkurátusokat, akik ezen az egyszerű módon próbálják a kutatóintézetek súlyát növelni.

ZEIT online, 8. 1. 2021

Schafft den Doktortitel ab!

1982-ben doktoráltam a kölni egyetemen. Jó buli volt, miután fejembe nyomták a doktori kalapot, kollégáim a régi szokás szerint kézikocsiba ültettek és háromszor körbetalicskáztak az egyetemalapító Albertus Magnus szobra körül. Ám soha nem éreztem igazi doktornak magam, ehhez hiányzott a széleskörű tudásom és bölcsességem. Bár másoknak is - szinte dobálták utánunk ezt a címet. Nem volt szép, de így búcsúztam az egyetemtől: Amit itt megtanultam, az az, hogyan zsákmányoljam ki a természetet és embertársaimat. Ennek egyensúlyozására hétvégi civil kurzusokon, konferenciákon gyűjtöttem azt a tudást, amit Nektek is elhoztam és letölthetitek. Lásd még: Professzorok és alattvalók - A tudományos kutatás diszkrét bája (Forschen auf Deutsch).

HALÁLKÖZELBEN - Egy pszichológusnő az intenzíven/Uniklinik Jéna/RózsaS, német-sajtó figyelő

Teresa Deffner a jénai egyetemi klinika intenzív osztálya munkacsoportjában dolgozik. Nap mint nap drámai sorsokkal, extrém helyzetekkel szembesül.

Amikor egy beteg az intenzívre kerül, úgy tűnhet neki, mintha egy másik bolygón lenne. Körülötte mozgó alakok tetőtől talpig védőruhában, maszkban, villogó-csipogó készülékek jobbról-balról. Ilyent eddig csak sci-fi filmekben láthatott.

Az én feladatom, hogy a pácienseket megnyugtassam és hogy kibeszéljék magukból a félelmeiket. Persze olyat nem mondhatok, hogy semmi baj, maga ezen szerencsésen túl fog esni és két hét múlva gyógyultan kisétál. Ehelyett: "Ez itt biztonságos, a legjobb hely, ahová most kerülhetett. Ha nem tud önállóan lélegezni, segítenek. Nézze meg nyugodtan az ápolókat, orvosokat, amikor bejönnek, ahogyan dolgoznak, figyelje a részleteket. Minden lehetőt megtesznek, szakmai rutinjuk megnyugtat. Ezek a készülékek életmentők. Néha sípolnak, ha valaki nagyon rosszul lesz, ilyenkor az ápolók gyorsan itt vannak és teszik, amit kell."

Félnek, hogy eszméletüket vesztik

Azért vagyok itt, hogy a betegek halálfélelmét csillapítsam. Amikor nehezen lélegeznek, csak pár szóra képesek. Ekkor megpróbálom azt tenni, ami jó lehet nekik. Néha segíthet, ha a halálfélelmükre direkt rákérdezek, ekkor a téma teret kap. Rövid, intenzív párbeszéd is kialakulhat, az oxigéntelítettségtől függően. Amikor vélhetően intubálás jön, erre fölkészítem őket. Sokan félnek az öntudatlanságtól. Hogy a lélegeztető csövet bevezethessék, mélyaltatásba kell helyezni őket. Ezt mesterséges kómának mondják, de ez inkább tartós narkózis. Sokan irtóznak ettől. Elmondom, hogy a helyzetük nem változik: "Ön továbbra is itt fog feküdni, ezen az ágyon, melyen aludni fog, mindent megkap, ami eddig. Nézze azt a férfit a másik ágyon, láthatja, hogy ellátják és ügyelnek rá."

Amikor hozzátartozó telefonál, az alvó beteg füléhez tartjuk a telefont. Nemrég egy beteg ezt látta és azt mondta, ő is ezt szeretné, ha öntudatlan lesz. A hozzátartozókkal való kapcsolat munkám fontos része. Elaltatás előtt mindig megpróbálunk még egy telefonálást, vagy videót. Ezek igen megható pillanatok, néha olyan intimek, hogy én nem is lehetnék jelen. Többnyire egyszerű közhelyek: "Maradj erős!" "Ki fogod bírni." "Szeretlek." Ezek számomra újak itt az intenzíven. Más betegségeknél ritka, mint itt, amikor látni, mi jön és az intubáció előtt még marad kevéske idő egy telefonra. Egy beszélgetésre, mely az utolsó lehet. Nem mindenki ébred föl.

"Talán korábban kellett volna kórházba vinnünk?" Erről ritkán beszélnek, pedig fundamentális; inkább valami mindennapiról váltanak szót. Nemrég egy idős házaspár arról beszélt, mi van otthon ebédre. Ekkor nem mondhatjuk, ez talán az utolsó beszélgetésük, beszéljenek valami fontosabbról.

A hozzátartozók fájdalma

Velük is napi kapcsolatban állunk, gyakran hetekig, mert a kovidosok hosszú ideig lehetnek az intenzíven. Fotókat készítünk a betegről és elküldjük a családnak, hogy a helyzetről legyen kézzelfogható képük. Úgy vélem, a hozzátartozók fájdalmáról kevés szó esik. Egész nap otthon ülnek és hívogatják a klinikát. Gyakran naponta többször is telefonálnak. Nálunk az intenzíven, 30 betegnél, ez igen sok hívás. Gyakran a kezelő orvossal vagy az ápolóval beszélnek. Minket is kapcsolnak, kolléganőmmel időnk 90%-át telefonálás-sal töltjük. Naponta kerülök tragikus sorsokkal szembe. Ám ez nem szabad hogy kiborítson lelki egyensúlyom-ból. Ezt az emberek rögtön megéreznék. Mindig érezniük kell, hogy a szörnyűséget, a fölfoghatatlant, amit közölnek velem, el tudom viselni.

A hozzátartozók kevés támogatásra számíthatnak. Szociális kontaktjaik alig, maguk is gyakran vannak karanténban, senkivel sem találkozhatnak. Ezt még anyagi gondok is tetézhetik. És újból és újból a kérdés: Ki fertőzhette meg a beteget? Ez szinte mindegyiküket kínozza. A fiú volt az, aki a munkahelyről hozta haza a vírust és megfertőzte apját? Ez akkora fájdalom, amit eddig még el sem tudtunk képzelni. Ilyen erős bűntudattal az intenzíven eddig még nem volt dolgunk. A drámai esetek, amilyeneket eddig még nem láttam, csak szaporodnak. Az év elején egy fiatalember pár hét alatt elvesztette apját-anyját. El sem búcsúzhatott tőlük, mert nem mehetett be. Ezek nyomot hagynak az emberben. A sorscsapásokat élőben látjuk, nem tudjuk, ki hogyan viseli el. Időközben a személyes elbúcsúzás megengedett lett. Ám a múlt héten volt egy esetünk, amikor az egész család karanténben kellett, hogy maradjon. Ilyenkor bejöhet a család barátja vagy a búcsú videón történhet. Ha a hozzátartozók személyesen nem jöhetnek be, fölhívjuk őket, hogy a haldoklótól búcsút vehessenek. Szép, ha néhány személyes szó elhangzik. Ha senki nem érhetünk el, mi vállaljuk az élettől való búcsúztatást.

Egy ritka species

Kolléganőmmel december óta váltjuk egymást a családdal való kapcsolatban. Vajon más kórházakban, ahol nincs pszichológus, ezt hogyan oldják meg? Akkor az ápolókra hárul ez a többlet-feladat. Hogy az orvosokat és az ápolókat ebben magukra hagyják, nem fair. Ilyen pszichológusok, akik az intenzív-csoport állandó tagjai, kevés klinikán találhatók. Mi egy különleges species vagyunk, sajnos. Nem az a kérdés, minek egy pszichológus az intenzíven, hanem, hogy miért nincs mindenütt? Egy kórház összes válságos esete az intenzíven gyűlik össze. Nálunk nincsenek könnyű esetek. Minden páciens életveszélyben van. Épp itt lenne magától értetődő, hogy az orvosokon és az ápolókon felül még valaki törődjön a betegekkel és a hozzátartozókkal. Valaki, aki folyamatosan kapcsolatban marad a páciensekkel, ha az orvosok és az ápolók már a következő sürgős esettel foglalkoznak.

A normalitáshoz hosszú az út

Ha valaki túl van az életveszélyen, az érzelmi támogatásnak még nincs vége. Ha valaki hetek után fölébred, az egy örömteljes esemény. Ám a beteg fölépülésében ekkor kezdődik a valószínűleg legkeményebb szakasz. A realitás visszanyerése kemény munka. Sokszor nem is hiszik el, hogy hetekig aludtak. Ez a narkózis alatti álmok miatt van. Olyan eseményekre emlékeznek, melyek meg sem történtek. Némelyek azt hiszik, háborúban vagy fogságban voltak, elrabolták és megkötözték őket. Egy páciens azt mondta, emlékszik, hogy mellette minden beteget lekapcsoltak a gépről és ő a félelemtől megdermedve várta, hogy őt is lekapcsolják.

Nem tudjuk, hogy ezek az álmok a hosszú narkózis, vagy a fokozatos ébredés alatt keletkeznek. Mindig nagyon valóságosnak és fenyegetőnek tűnnek. Nem hasonlíthatók össze a szokásos álmokkal. Az emberek később határozottan állítják, hogy ezek megtörténtek velük. Mi ott vagyunk, megbeszélhetik velünk. Természetesen ébredés után alig tudnak beszélni, de később óvatosan rákérdezek: Másoknál ébredés után így és így történt és magánál? Akkor bólintanak. Fontos, hogy ebben a fázisban valaki legyen mellettük, hogy ezeket az irreális élményeket kezelni tudják. Az intenzív után sokan lelkileg szenvednek és poszttraumatikus zavar is fölléphet náluk.

Ám vannak megható történetek is. Nemrég feküdt nálunk egy 60 éves hölgy, lélegeztető gépen volt. Altatás előtt fölhívta a lánya, mellette pici lány unokája is a kamera előtt volt. A lányka látta a képernyőn, hogyan alszik a nagyanyja. Amikor aztán a hölgy jobban lett és lassan magához tért, a kislány belekiabált a telefonba: "Nagyi, fölébredni!" Öröm volt látni, ahogy a kislány majd kibújt a bőréből, amikor ismét beszélhetett nagyanyjával. Ezek felejthetetlen pillanatok. Hogy az intenzívbetegek gondozását országszerte javítsa, Teresa Diffner kollégáival saját szekciót hozott létre a Deutsche Interdisziplinäre Gesellschaft für Intensiv- und Notfallmedizin (DIVI) nevű szervezetnél.

ZEIT online, 28. 02. 2021."Die meisten haben große Angst davor, das Bewusstsein zu verlieren"

MOBILITÁS-VÁLSÁG Th. Macho, Wien/RózsaS

Thomas Macho(68), filozófus, a bécsi Internationale Forschungszentrum Kulturwissenschaften vezetője. Könyve a "Das Leben nehmen" (Az életet venni) 2017-ben jelent meg.

ZEIT online: Önt mi foglalkoztatja mostanában?

Thomas Macho: Erre szót találni nem is könnyű. A leállított mozgásról, tehát a mobilitás kríziséről gondolkodom. Ez kétarcú: egyrészt a pandémia a kijárási tilalmak, utazási korlátozások és a határ-lezárások révén megbénítja rettentő mozgékony társadalmunkat. A Tirolban rekedt 17 brit síoktató példája mutatja, hogy a turizmus és a járvány nem fér össze. Másrészt azt látjuk, hogy a kiégett Moria vagy Lipa menekült-táboraiban emberek hideg télben helyhez vannak kötve, semmi eséllyel a továbbutazásra. Még a Toy-Toy-WC-ket is lakásokká alakították át. Tehát két fajta röghöz kötöttséggel szembesülünk:2019-ben 80 millió ember volt menekülő-úton -1,5 mrd pedig turista-úton. Ezt a két tömeget szétválasztva látjuk.

Z: Ön hogy kapcsolná össze?

TM: Még mindig külön állók. A New York-i Whitney-Museum-ban van egy kép, Eric Fischl: A Visit To/A Visit From/The Island. Két strandjelenet egymás mellett. Az egyiken egy félig meztelen család a tengerparton strandol, a másikon szintén félig meztelen menekültek érkeznek a strandra. A kép 1983-ban készült, majd' 40 éve. Tehát a válságnak, amiben élünk, már történelme is van. A világjárvány arra kényszerít bennünket, hogy más szemmel nézzük a turisztikai mobilitást és a menekülést. (EURÓPA HATÁRAI: VÍZBEFÚLTAK SÍRJAI? Lesbos, Lampedusa szaporodó sírhantjai nem tesznek jót az idegenforgalomnak, a nyaralóknak kissé kényelmetlen lehet, friss sírokkal a hátuk mögött a strandokon sütkérezni, ahol néha kisgyerekeket is kivet a víz és hullákat hoznak le a mentőhajókról. RS. 2016)

Z: Őszintén szólva, ezen kemény létkérdések mellett a "mobilitás krízise" szómágiának tűnik.

TM: Igen, a krízis szó már rég kong, ma már minden krízis. Ám ha az emberi tapasztalatok egy óriási változásáról és transzformációjáról beszélnénk, ezek a fogalmak ugyanúgy kopottnak tűnnének. Ez semmit sem változtat a tényeken, ezek továbbra is egy mély antropológiai törést jelentenek, melyet most átélünk. Az emberek mindig is mozgó lények voltak, maguktól vagy kényszerből úton és vélhetőleg sosem igazán letelepültek. És épp a modern éráját értjük a mobilitás korszakának, mely minden viszonyt mozgásba hoz. (Az emberek azt hiszik, ha A-ból B-be mennek, ott jobb lesz nekik.RS21I24). Most láthatjuk a pandémiában, mennyire különbözik az utazás a szökéstől. Mégis mindkettő az emberi alapszituációt mutatja: útra kelni akarni, a meghittől eltávolodni. A közelség és a távolság minden megszokott rendje a feje tetejére áll, a jelenlegi leállással.

Z: Nem, nem minden. Az új járvány-parancsolat: közelséget kerülni, távolságot tartani, a distancia egy új, modern kultúrtechnikáját hozza, ahogy ezt Helmuth Plessner szociológus leírja, a nem-túl-közelítés művészete néven ("Kunst des Nichtzunahetretens").

TM: Igen, mi régebbi tapasztalatokra építünk tovább, mint pl. az évszázadokig gyakorolt udvariasság stratégiájára. Másik példa: milyen gyakran figyelhetjük meg metróban vagy repülőn, hogy az emberek nem a mellettük ülőkkel kezdenek beszélgetést, hanem egy messzi emberrel, okostelefonon. Ezzel ezt jelzik: "Maradj tőlem távol." Inkább a távolba révedeznek, mert a közeli nekik kevésbé kellemesnek tűnik.

Z: Ez a régi szép idők gondjaként hangzik, azok az idők rég elmúltak.

TM: Most ezen régi tapasztalat kicsúcsosodását éljük át. Most a másik ember nemhogy kellemetlen, de egyenesen potenciálisan életveszélyes is lehet, ha túl közel jön. Ebben az értelemben mindenki "veszélyező". A mozgás, a közelség és a távolság fölkavarodása még komplikáltabb lett. A politikai kulcsszó most a digitalizálás. Ez még jobban kell, hogy terjedjen. Helyettesítenie kell a fizikai mozgást és a közeledéseket. Ám amiről alig esik szó, az a kötelező otthonmaradás által veszélyeztetett jövő mobilitásesély. Aki egy 5 fős családot homeoffice-ba küld, gondoskodnia kell 5 laptopról, 5 asztalról, csendes szobákban - különben elvesszük a gyerekek jövő társadalmi mobilitását, mert nem részesülnek hatékony oktatásban. A világ távoli horizontjai, amit a képernyőn látnak, számukra az életben nem lesz elérhető. (Elérhető lesz a nagymama hullája?RS21I25).

Z: Ön egy figyelmet érdemlő könyvet írt az öngyilkosságról. A mobilitás válsága, az Ön szemében, az élet elvételének egy formája?

TM: A leállást nem hiába asszociálják gyakran a halállal. A mobilitás kockázat lett. "Az életet venni" egyik értelme "elvenni", a másik: "elfogadni". Saját életünkért felelősséget kell vállalnunk. Ám ez a felelősség a mobilitás által gyökeresen megkérdőjeleződik.

Z: A modern mozgó élethez az is hozzátartozik, hogy az ismételten visszatérő momentumokat magunk mögött hagyjuk és mindig van egy új ötletünk holnapra. Ám most úgy tűnik, ez a fajta mobilitás is korlátozva van. Az idő mintha befagyott volna.

TM: Mi, modernek, egyben időutazók is vagyunk, amennyiben múltakra emlékezünk, újból elfelejtjük, másképp emlékezünk, másképp felejtünk és gondolatban a jövőbe is kirándulunk. A járvány egyik hatása, hogy belezuhanunk az óriási, kásás jelenbe, mintha semmi más nem menne már. Ez a kása elnyeléssel fenyeget bennünket, míg mi a push-hírek koncertjével folyton fogyasztjuk. Ez a jelenbe-zuhanás elveszi a jövő-elképzelő képességünket. Katharina Pistor javasolja, hogy a privát háztartások adósságait engedjék el - értékes ötlet! Különben csak az olyan lózungok maradnak, mint "fény az alagút végén", "visszatérés a normalitáshoz". Más utópia tényleg nem jut az eszünkbe?

Z: És Önnek?

TM: A jövő mobilitásához új utópiákra van szükségünk. Nem a távolkeleti turizmusra gondolok, amely egyébkén a kijárási tilalom mellett szépen folyik. Más világokat lehet meglátogatni stúdium vagy civil mozgalom céljából, továbbá üzletileg is. Nem turista terra-X perspektívából fogyasztani, hanem föltárni, tapasztalni, felelősséget vállalni. (Mi nincs még "föltárva"?RS). Ez az óhaj utópisztikus felhangú és egy politikai gyakorlat jó formája is lehet. És a jövőben az önkéntes és a kényszerű mozgás (lásd Fischl-kép) is összekapcsolható lehet. Figyelmünk és szolidaritásunk közelebb hozhatja egymáshoz ezeket az oly különböző vándorló embereket.

ZEIT online, 23. 1. 2021.

A filozófus elvtárs nagyon igyekszik senkit magára nem haragítani. Európa kirabolta és megnyomorította Afrikát és a Távol-Keletet. Most udvariasan fizesse meg adósságát! RS

www.okobetyar.blog.hu

AZ SPD KÉSZÜL A SZEPTEMBERI VÁLASZTÁSOKRA - Funke M, Reuters/RózsaS

A német Bundestag választása 2021. szeptember 26-án lesz. Az SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands) merész programmal startol: polgárpénz, tempólimit, 21€ órabér, 528€ családi pótlék.

Központban a szociális állam és a klímavédelem. Ezt olvashatjuk a Funke-Mediengruppe és a Reuters oldalain.

Hartz IV kifuttatása

(Peter Hartz kögazdász, volt VW elnökségi tag, 2002-ben segítette a német munkapiac teljes reformját. A nevét viselő segély megvalósult formájáról azt mondta, a munkásokat pórázra köti és bünteti. Hírnevét egy pikáns kalandja csorbította /majdnem yachtozás/RS.)

A Hartz IV helyébe ún. polgárpénz (Bürgergeld) lép. Ez tartalmaz együttműködési kötelességet is, de főleg segít és bátorít. A kancellárjelölt Olaf Scholz, SPD: "Az értelmetlen és megalázó szankciókat eltöröljük."

21€ minimál-órabér, gyerek-alapjuttatás (Kindergrundsicherung)

Ez leváltja az összes eddigi családsegélyt és nagysága (250-528€) a szülők jövedelméhez igazodik. A gyerek-adókedvezmény megszűnik, helyébe a gyerek-alapjuttatás lép. Óvodák, napközis iskolák, közközlekedés a gyerekeknek ingyenes.

Házastársi közös adózás (Ehegattensplitting)

Az új házasoknál korlátozzák. A mai adójog a férfi-nő klasszikus munkamegosztást rögzíti és már nem felel meg a társadalmi valóságnak.

Vagyonadó

1997-es formáját téves alapbecslések miatt az alkotmányvédő bíróság elvetette. Most megújulva térhet vissza. A "nagyon nagy vagyoni" 1% adóból a tagállamok profitálhatnak. Egyidejűleg megemelik az általános adókedvezményt (Freibetrag), hogy az adóteher a lakosság dúsgazdag részére koncentrálódjon. Az üzemek alapvagyona maradjon érintetlen, hogy a munkahelyek ne kerüljenek veszélybe. A nagy cégvagyonok örökösödési adójánál legyen egy hatékony minimális adó ("effektive Mindestbesteuerung").

A kis és közép-jövedelműek jövedelmi adóját csökkentik, a felső 5% összehúzandó.

Az ún. gazdagok adója továbbra is SPD-téma. 250 000 € évi jövedelemnél (házastársaknál 500 000 €) legyen 3% növelés.

130 km/h az autópályán

Hogy az ország haladjon a klímasemlegesség felé, a tempólimit elkerülhetetlen. 2030-ra legyen legalább 15 millió elektroautó.

Ökoáram-cent

Minden áramfogyasztó a megújulókra ökoáram-illetéket fizet. Ez 2025-től megszűnik és helyette a CO2-adózás jövedelme lép.

ZEIT online, 28. 2. 2021.

Bundestagswahl 2021: Entwurf fürs SPD-Wahlprogramm

AZ ATOMERŐMŰ CSAK ELŐRE HOZZA A KLÍMAVÁLSÁGOT M. Schneider, Párizs/RózsaS

Mycle Schneider (60) energia-szakértő Párizsban. Az atomiparról 2007 óta ad ki éves jelentést (World Nuclear Industry Status Report, WNISR), tagja a Princeton Hasadó Anyag Bizottságának (IPFM).

ZEIT: Schneider úr, Franciaország életben fogja tartani az európai atomipart?

Mycle Schneider: Semmiképp.

Z: A francia kormány 2035-ig hat új nukleáris reaktort akar építeni.

S: Konkrét tervek nincsenek. Nem tudják, hol, mikor, milyen típust akarnak.

Z: Van egy új reaktorsorozat, az EPR, az európai nyomottvizes reaktor. Kettő ilyen már üzemel Kínában, egy befejezés előtt áll a finneknél és Franciaországban, végül egy harmadikba belekezdtek Angliában.

S: Az EPR egy fiaskó. A finn reaktort 2005-ben kezdték, akkor 2009 volt a határidő, de ma sincs kész. A második, francia reaktor, ugyanazokkal a problémákkal küszködött: a beton és az acél gyenge volt, több komponens nem volt megfelelő és a francia beszállító-rendszer bizonytalan volt.

Z: 2011-ben volt Fukushima, ezért szigorítottak a biztonságon. Nem ettől lettek a problémák?

S: Az EPR nem Fukushimá-ra volt válasz, hanem az 1986-os Csernobilra. Csak ezt elfelejtették. Az atomipar válsága jóval Fukushima előtt kezdődött el. Kína már 2010-ben többet fektetett be a megújulókba, mint a nukleárisba.

Z: Tehát az első két kínai EPR nem a világ legbiztonságosabb reaktora?

S. Semmiképp. A legnagyobb reaktorok, igen, de ezzel nőtt a radioaktív leltár és a kockázat. Tetézi, hogy független szakértő nem vizsgálhatja a kínai reaktorokat. Japánban derült ki, olyan, hogy független szakértő, gyakorlatilag nem is létezik. Dél-Koreá-ban is botrányok voltak a minőségellenőrzés körül. Több ezer reaktorelem tanúsítványát hamisították. Senki sem tudja, Kínában mi is valójában a helyzet.

Z: Franciaországban sem jó az ellenőrzés?

S: Legkésőbb az EPR-projekt után ingott meg a francia atomenergia-felügyeleti szervben való bizalom. Megengedte, hogy a már beépített reaktortartály paramétereit utólag szépítsék, miután elégteleneknek bizonyultak. Ezzel a hivatal fölülírta saját irányvonalait. A tartály-gyártó Creusot Forge-ról kiderült, évtizedekig adatokat hamisított, részben az államilag ellenőrzött atomkonszernek tudtával. A francia nukleáris biztonsági kultúra mély válságban van.

Z: Mégis a francia villamos konszern, az EDF fölbecsülte egy új EPR árát: 7,3 mrd € - az eddigi fele.

S: Ez a francia atomipar régi stratégiája: olyan célokat tűz ki, melyek elérhetetlenek. Az EPR már rég export-sláger kellene, hogy legyen. Amikor Chirac elnök 2005-ben elindította az EPR-projektet, 2,5 mrd € volt a kiinduló ár, ma 12 mrd €. A politika az ipar adatai alapján dönt, a realitástól teljesen elszakadva. Később pedig ezt mondják: Nem tudunk leállni, ha már ennyit beleöltünk.

Z: A polgárokat Európában ez nem zavarja, alig van ellenállás. Ehhez jön a klímavita, melyben az atomipar azzal érvel, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki. Nem ez a jobb jövő?

S: Minden új atombefektetés csak ront a klímán. Aki a klímavédelembe fektet, válaszolnia kell arra, hogyan lehet nagy mértékben, gyorsan és olcsón CO2-őt visszafogni. Ezért teljesen jelentéktelen, hogy egy atomerőmű 20 év múlva mennyi szén-dioxidot vált ki. A válságot 10 éven belül kell elhárítani. Az üvegházgázokat más technikákkal sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet szabályozni. (Pl. nem megyünk autóval a sarokra, vagy nem veszünk csílei cseresznyét télen, sem máskor.RS21III11). 2018-ban a megújuló források, vízerő nélkül, világszerte 2000 mrd kWh-val több áramot termeltek, mint 2008-ban. Ez alatt az atomáram-termelés csökkent - kiszorította a megújuló. (A villamos energia az összenergia-fogyasztásnak csak 10-20%-a! RS).

Z: Akkor miért támogatja sok felvilágosult, okos francia az atomenergiát?

S: Mert 40 éve ezzel mossák az agyukat. Sokan azt hiszik, nincsen alternatíva.

ZEIT online, 14. 1. 2020.

"Atomkraft verschlimmert die Klimakrise"

A legfontosabbról szó sem esett:

a f é k t e l e n e n e r g i a t é k o z l á s r ó l !

-Vízmelegítésre túl finom az elektromos energia, ezt tartalékolni kell azokra, melyek csak villannyal mennek (elektromotorok).

-A villanyfűtés betiltandó.

-Minden szükségtelen és kiváltható áramfogyasztást rendeletekkel fékezni kell (garázsbejáró-villanyfűtés, trafók áram alatt, világítás nappal, klímák, stb.)

-Az indirekt energiafogyasztást is vissza kell venni: termelés-fogyasztás a régiókban.

CSÖRTE: SZELÍD ENERGIA VS. PAKS

Dugig a terem (100 fő) a BME Energetikai Szakkollégium SMR (Small Modular Reactor) /zsebreaktor/ előadásán. (2017.3.9) A Paks-főmérnök 90 percig részletezi az új atomtechnikát, amelytől mindenki azt várta, ha már atom, legalább legyen kicsi és moduláris. Az úszó, meg a tengeralattjáró-reaktornál már tűkön ülök, előbb robbanok föl, mint a reaktor. Végre vége, 15 perc marad kérdésekre, legott nyújtózkodom és – SZÓT ADNAK! (Nem sejtik, kinek). Ön az utolsó képen szépen fölsorolja az U-boot-reaktor hátrányait (időigényes, sebezhető, bonyolult, stb.) csakhogy ez minden centrális megaprojektre, legyen az szemétégető, részecskegyorsító, akármi, érvényes! A nevünkben rendelik meg, nem demokratikus… Mi a kérdés? Tessék, most bizonyítja, hogy antidemokratikus, nem engedi, hogy elmondjam az ellenérveket! Leülök. Megenyhül, folytassa! Ha problémája van Pakson, én Önnek nem tudok segíteni, ahhoz 5 évig itt kellene atomtechnikát tanulnom, de fordítva, ha eljön hozzám, két nap alatt megtanul egy tartálykollektort összerakni és egy házi villanytelepet, 300 eFt-ból… (Már integetnek, fogjam be). És a poént saját maga lőtte le, mikor kijelentette, ebből az SMR-ből mi semmit nem kapunk, Paks II a helyes! Akkor mire volt jó az egész előadás? Ezektől a fiatal mérnököktől veszi el a munkahelyeket, mert míg az automatizált, robotizált, új Paks csak kevés mérnököt igényel, egy decentralizált energiaellátásnál energetikusok ezrei kapnának országszerte munkát! De ezt már csak otthon gondoltam. (Ki szólt be az oroszlánnak? A nyuszi mérgesen hazamegy és otthon rácsap a konyhaasztalra: HÁT ÉN, A NYÚL!)

A német antinukleáris mozgalomból jövet, furcsa ide jönni, MOL-zászlót lobogtató fiatalok közé. Paks-mérnökök lépnek hozzám: Ez nem a vita helye. Utólag átgondolva: őket személyesen nem vádolhatjuk, a rendszer csapdájában, kényszerből „teszik a munkájukat”. Minden hiábavalóság, mondta Kohelet - nem véletlen, hogy nincs itt a Greenpeace, az Energiaklub, az LMP.

Ne veszekedj velük! Adta utamra előtte a feleségem.

Nyilván, hogy legyen energiám ő v e l e veszekedni!

MIÉRT NEM JÓ AZ ATOMERŐMŰ?

•Drága, hitelből épül, nem rugalmas, évtizedekre megköti a tőkét, ezalatt új technika nem alkalmazható.

•Kifogyó külföldi tüzelőanyaggal működik.

•Rendkívül bonyolult technika; beszállítók, szakemberek százaitól függ.

•Centrális energiatermelés, külön távvezeték-hálózatot igényel, nagyok a szállítási veszteségek.

•Meghibásodás esetén fogyasztók milliói károsodnak.

•Kizárja a kapcsolásos energiát (áram + távfűtés), emiatt rossz hatásfokú.

•Csak folyók, víz mellett építhető (hűtés, hulladékhő elvész).

•Külföldi beszállítókhoz köt (fűtőelem, javítások).

•Balesetkor emberek millióit veszélyezteti évtizedekig (Csernobil, Fukushima).

•Atombomba-anyagot termel (plutónium), növeli az atomháború veszélyét.

*Atomerőművekkel nem lehet atomerőműveket építeni.

•Nem a fogyasztó lakos kéri, hanem a nevében rendelik meg.

•Óriásvállalatok nyerészkednek, növeli a szegény-gazdag-szakadékot, szegénységet okoz.

•Zsarolásra használható, kedvez a diktatúráknak.

•A korrupció melegágya, az építők megvesztegetik a politikusokat.

A jó: a decentrális energiatermelés, jóval több munkahely, sok kis erőmű hálózata, a házi villanytelep; fogyasztás a termelés helyén, (lásd Robinzon-ház).

(ökobetyár-blog)

A KUTYA ÉS A KLÍMA - Technische Universität (TU) Berlin - A járvány alatt megszaporodtak a kisállatok a lakásokban. A TU Berlin megnézte, hogyan hatnak a klímaválságra.

A háziállatok enyhítik a magányt a bezártság alatt. Ám ökomérlegük katasztrofális. Még a Greta előtt néhány évvel az SPD, a Grüne és a Linke kezdeményezte, hogy kutyáikat bevihessék a parlamentbe. "Ez pozitív légkört teremt." A Német Állatvédő Szövetség (Deutsche Tierschutzbund) egy akciónapot javasolt, "Kutya-kolléga - egy állati szimatnap" címmel. („Kollege Hund – Ein tierischer Schnuppertag“). A kutyagazdiknak évente egy napot szabadjon bevinni a kutyáikat a munkahelyre. Ez jó hatással lesz a munkahelyi klímára.

Most derült ki: a globális klímára azonban rettenetes! A német lakásokban 25 millió eb él és egy millió tonna húst eszik meg évente. Ezt elő kell állítani, csomagolni, szállítani. A kutya-hús főleg az óriás vágóhidak terméke. További kutya-melléktermékek: ürülék, vizelet, foszfor, nitrogén, nehézfémek. A TU Berlin 2020 augusztusában közzétette, hogy egy 15 kg-os kutya 13 életéve alatt 8,2 t CO2-vel terheli a levegőt. Ez annyi, mint 13 Berlin-Barcelona repülőút szén-dioxidja. Egy ember ökomérlege Németországban 12,5 t üvegházgáz évente (ennek 2/3-át a kutya teszi rá). Ráadásul a kutyák és a macskák nem haszonállatok. Nem adnak sem tejet, sem tojást, sem szőrmét. Ürülékük nem trágya, külön kell ártalmatlanítani - ehhez plasztikzacskó, macskaalom és sok víz kell.

US-kutatók már 2017-ben jutottak hasonló eredményre. E szerint az összhús-termelés általi szennyezés 30%-át a kutyák és a macskák okozzák. Ha egy nép lennének, a húsfogyasztási lista 5. helyére kerülnének - Kína, USA, Brazília és Oroszország után.

Alternatíva: hörcsög vagy nyúl

Németország háziállat-állomány egy éve megy meredeken fölfelé. A növekvő kereslet fölveri az árakat. Az ok: kontakttilalom, távolságtartás, lezárás. Az emberek kisállatokkal próbálják társasághiányukat enyhíteni. Csak Berlinben 2020-ban 6000 ebbel lett több, mint 2019-ben. Tarthatók-e a kutyák vegán koszton? A szakértők megoszlanak, ahogy abban is, melyik a nagyobb klímakiller: a kutya vagy a macska? Míg a kutyák több húst esznek, a macskák több hulladékot hagynak maguk után. Csak az bizonyos, hogy a bio-hús kisebb környezet-szennyezéssel jár, mint a hagyományos vágóhídi hús. Aki nemcsak a házi, hanem a globális klímát is javítani akarja, tartson inkább tengerimalacot, nyulat vagy teknőst!

Tagesspiegel, 10. 3. 2021.

Haustierboom in der Coronakrise: Hunde und Katzen sind Klimakiller

ÁLLATOK NÉLKÜL NEM

Nemcsak azért tartottunk állatokat, hogy megegyük őket. Családtagok voltak: tyúkok, kacsák, malacok, tehenek, lovak - még fecskénk is volt, hozzánk fészkelt.

Kiscsibe, kisborjú, kiscsikó - mindenkinek örömet okozott. Hosszasan ültem a jászolnál, hogy a kérődző tehenet megértsem:nem unja magát, kikötve egész nap?

Az állatokat elláttuk, gondoztuk, ők pedig visszasugároztak ránk valami nyugalmast, kellemest.

ÍGY VOLT EGÉSZ AZ ÉLETÜNK.

Az ember emberré válása együtt történt az állatok háziasításával. Mindenki, aki ember, magában hordozza az "állattárs" igénylését.

Nem mondom, hogy akinek nincs állata, nem normális, de azt igen, hogy hiányérzete van, ha nem is tudja pontosan, mi után vágyakozik

Így nem lep meg, ha hallom, hogy malacot, kecskét, krokodilt tartottak a 10. emeleten. Betondzsungelben élni nyomasztó. (Berlinben már 1980-ban kezdték lebontani ezeket a betonkaszárnyákat, nemcsak azért, mert lakóikat betegítette, hanem mert bűnözőket termelt.)Ezért, tisztelt urbánus polgártársaim, tartsatok legalább egy macskát és vasárnap menjetek állatkertbe!

Írtam volt 2018 szeptemberében.

Így írja fölül az élet tegnapi "bölcsességünket"!RS

KÁLDI VS EGYSÉGFORDÍTÁS

Csúsztatások a Bibliában/RózsaS

A református Károlyi Gáspár bibliafordítása 1590-ben jelenik meg, a jezsuita Káldi Györgyé 1626-ban - kiegészítve a kimaradt 7 könyvvel. (Luthernek nem tetszettek.)

Ha a Prédikátor (Kohelet) könyvét egybevetjük a Stuttgart-i 1980-as német egységfordítással, néhány (szépítő?) eltérést találhatunk:

KÁLDI:

Préd 1,9 Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami ezután is történik, és semmi sem új a nap alatt.

EGYSÉGFORDÍTÁS:

Ami megtörtént, ismét megtörténik, / amit megtettünk, megtesszük újra. Semmi új a nap alatt.

KÁLDI:Préd 2,2 A nevetésről megállapítottam, hogy »esztelenség«, a gyönyörnek pedig azt mondtam: »Miért bolondulsz hiába?«

EF:A nevetésről azt mondtam: Mennyire elvakít!, / az örömről: Ugyan mit hozhat?

KÁLDI:Préd 2,16 Mert a bölcsnek emlékezete éppúgy nem marad meg örökké, mint a balgáé, mivel a jövőben egyképpen borít mindent a feledés. A bölcs meghal éppúgy, mint a balga!

EF: Hogy lehet, hogy a művelt éppúgy meghal, mint a műveletlen? (Bölcsnek és bolondnak egy a vége - Kiterítenek úgyis/RS)

KÁLDI:Préd 2,26 Mert annak, aki kedves előtte, Isten bölcsességet ad, tudást és örömet; a bűnösnek pedig azt a gyötrelmet és hiábavaló gondot adja, hogy gyűjtsön és halmozzon, és később olyannak juttassa, aki kedves Isten előtt. De ez is csak hiúság és szélkergetés.

EF:Vannak emberek, akiknek Isten kedvezni akar. Azoknak, akiknek tudást, képességet és örömet ajándékoz. És vannak emberek, akiknek az életük elhibázott.

KÁLDI: Préd 3,21 Ki tudja, vajon Ádám fiainak éltető lehelete felfelé száll-e, és vajon az állatok éltető lehelete lefelé száll-e? Úgy találtam tehát, hogy nincs jobb az embernek, mint hogy örvendjen cselekedeteinek, mert ez az osztályrésze. Ugyan ki adja neki tudtul, mi lesz majd utána? (Nincs mennyország? 21III17RS).

EF:Ki tudja, hogy az egyes ember lehelete fölfelé száll-e, míg az állatoké le a földbe? Ezért beláttam, nincs boldogság, csak ha az ember cselekedeteivel örömöt szerez.

KÁLDI:Préd 4,5 A balga pedig egymásba kulcsolja kezét, a saját húsát éli fel, és így szól: »Jobb egy marék nyugalomban, mint két tele marok fáradság és szélkergetés mellett.«

EF:A műveletlen ölébe ejti a kezét és mégis megkapja a maga húsétel-adagját.

KÁLDI:^{Préd 5,7 Ha látod, hogy elnyomják a szegényeket, tiporják a törvényt, és felforgatják a jogot a tartományban, ne csodálkozz rajta, hiszen az egyik nagy ember fölött van egy másik nagy ember, és fölöttük vannak mások, akik még nagyobbak. Legfelül pedig a király parancsol az egész alatta levő országnak.}

EF:Egyik hatalmas fedezi a másikat, kettejük mögött még hatalmasabbak állnak. Mégis előny az országnak, ha a megművelt föld egy király keze alatt van.

^{KÁLDI:Préd 7.15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él. Ne akarj túlságosan igaz} és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy! Ne légy szerfelett gonosz,és ne légy ostoba,

^{hogy meg ne halj időd előtt! (Mert bent hagyod a nyugdíjad! RS21III16)}

EF:Előfordul, hogy törvényhű ember nyomorúságosan végzi, és olyan is akad, aki fütyül a törvényekre és mégis hosszú életű lesz. Ne tartsd magad túl szigorúan a törvényhez és tarts mértéket a tudás megszerzésében!

KÁLDI:^{Préd 7,26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.}

^{EF:Mindig újból azt találom, hogy az asszony a halálnál is erősebb. Ő egy ostromgyűrű, szíve vadászháló, karjai kötelek. Akinek Isten kedvez, az megmenekül előle, aki életét elhibázza, rabjául esik.}

KÁLDI:Préd 8,11 Az is hiúság, hogy nem mondják ki az ítéletet a gonosz fölött tüstént, ezért az emberek fiai a gonoszságot minden félelem nélkül cselekszik, Mivel a bűnös, aki a rosszat százszor is elköveti, sokáig marad életben irgalmasságból.

EF:Ahol nem büntetnek, ott gyorsan terjed a bűn. Ezért az emberek lelkükben gyorsan rákapnak a gonoszságra. Egy bűnös százszor is bűnözhet mégis hosszú ideig él.

KÁLDI:Préd 9,7 Rajta tehát! Edd jóízűen kenyered, és idd jó kedvvel borod, mert tetteid elnyerték Isten tetszését!

EF:Tehát edd örömmel a kenyered, idd jókedvvel a borod, mert amit teszel, azt az Isten már rég elrendelte, ahogy neki tetszik.

KOMMENT

Balga helyett műveletlen? Bűnös helyett megtévedt? Családomban vitára bocsátottam "szőrszálhasogatásom". Egyetértettek a modern fordítással, hisz az Aranyember sorsára jutna, Shakespeare-t sem olvasná senki. A "modern" fordító, Luther, egyetlen szócskát csempészett az Újszövetségbe, de az élet-halál fontosságú volt: c s a k a hit által igazul meg az ember (Róm, 3,28). (Sola fide - Allein durch den Glauben.) Ez a "csak" még Károlyinál is hiányzik. (Lásd: Luther, a rebellis szerzetes, 2017. 10. 29., az ökobetyár-blogon.)A "megtévedt" közeledik B. Russel-hez ("Miért nem vagyok keresztény?):

A vallás alapja a félelem. Az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat. Ez megvetésre méltó. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség. Nem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Föl kell állnunk és nyíltan kell a világ arcába néznünk. RS

GYERMEKEK VÉDELME A VÍRUSTÓL - Köln

A kölni főpályaudvar hátsó bejáratán, sor és időpont nélkül belép Johanna M. tanárnő, FFP2-maszkban. Kap egy piros S-vignettát és egy űrlapot kitölteni. Hozzálép egy egészségügyes teljes védőruhában és orrából kenetet vesz le. 20 perc múlva kész az eredmény. Johanna tanár az egyik kölni gimnáziumban, ahol a 100-as esetszám ellenére jelenléti tanítás folyik. Heti 2 teszt lenne esedékes az iskolában, még sincs semmi, 3 hó lockdown után. "Visszaküldenek a frontra, senki sem érti!" Johanna, hogy magát és másokat védjen, elmegy az ingyenes tesztpontokra, kétszer hetente.

Németország teszthátrányban

Az ingyenes tesztelés egy hete folyik (Bürgertest), amit az egészségügyi miniszter a szeptemberi választások serkentésére ajándékoz a szavazóknak. Bár Spahn márc. 1-re ígérte, de nem először ígérget. Az EU egészségügyi hivatal (ECDC) tesztelés-listáján Németország a 22. helyen áll, rekorderek Ciprus, Ausztria, Dánia.

Nem tudni, mekkora a tesztelési igény. Országszerte tesztpontokba várják a lakosokat rendelőkben, patikákban, szállodákban, fitnesztermekben. Lehet a walk-in és a drive-in pontokhoz is menni.

Köln tesztpontjaiban nem nagyon tolakodnak. Maga a város is nyitott kettőt. A teszt-piacon sok cég versenyez, még a privátok is. A projektvezető, Torben Vogler: "Sokkal kevesebben jönnek, mint amire kapacitásunk van." Sokan nem is tudnak a lehetőségről. Azért nem jönnek, mert nincs nyitás - a vendéglők, színházak, mozik zárva.

Több biztonság a tesztek után?

Tübingen legalábbis ezt reméli, miután elindított egy modellprojektet a nyitás érdekében. Aki negatív tesztet mutat föl, shoppingolhat és fodrászhoz is mehet. Vendéglők is kiszolgálhatnak a szabad térben, színházak is fogadhatnak nézőket ilyen tanúsítvánnyal. Vogler: "Szerencsére van elegendő teszt-kit". Központi beszerzés azonban a községeknek nincsen, minden tesztpont maga gondoskodik a szerekről. A költségeket a betegbiztosítók megkapják az államtól, 12-15 €/db. Ez 15 euróval kevesebb, mint a fizetős teszt. Vogler: "Valamennyi nyereségünk van, de ezzel nem fogunk meggazdagodni." A PCR-expresszteszt ára 159,9 €.ZEIT online, 17. 3. 2021.

Hoffnung auf ein klein wenig Sicherheit