DÁN GETTÓ – ZEIT Hamburg/RózsaS
Valami itt nem illik össze, Mjølnerparken-ben, Koppenhága közepén. A négy lakótömb Dánia „legkeményebb gettójának” számít. Sok a munkanélküli, gyakori a bűnözés, sok a bevándorló.
A kormány változtatni akar, még a kényszer-kitelepítéstől sem riad vissza. A lámpaoszlopokon kamerák. »Området er video overvåget«, a környék videóőrizet alatt áll. A belső udvarokon azonban zöld gyep, fák, virágok, csinos játszótér. A balkonokon plakátok: „Vores hjem er ikke til salg” (Házunk nem eladó!), „Boligen er en menneskeret” (A lakhatás emberi jog).
Így néz ki egy „lepra-telep”? Ha itt rossz, mért akarnak itt maradni? Majken Felle (47), 6 éve lakik itt. „Sorry, lövöldözéssel nem szolgálhatok.” A központban él, még sincs zaj, a lakbér tűrhető – a világ egyik legdrágább városában. A szomszédokkal jól kijön. Ám most 260 lakótársával kiköltöztetik. 2 lakótömböt lebontanak, kettőt átépítenek. Felle csoportos keresetet nyújtott be a dán kormány ellen, etnikai diszkrimináció miatt. Az ún. gettó-terv sérti az EU-jogot és az európai emberi jogok egyezményét.
A gettó-terv 2018-ban kezdődött, a közép-jobb kormány, Lars Løkke Rasmussen elnöksége alatt. Most a szociáldemokrata Mette Frederiksen folytatja, 2030-ra föl akarja számolni a gettókat. A sajtó ezt az ország legnagyobb szociális kísérletének tartja. A politikusok párhuzamos társadalomról beszélnek, a csúnya „gettó” helyett. Egy negyed akkor gettó, ha legalább ezren lakják, 40%-a munkanélküli, a bűnözés 3x akkora, mint az átlag, 60% iskolázottsága nem több az eleminél. A dolgozók jövedelme 55%-a az átlagosnak, 30% nemnyugati országokból származik. Utóbbi alatt közelkeletiek és afrikaiak értendők.
A kormányok a gettó-tervet a meghiúsult integrációval indokolják. A bevándorlók és gyerekeik nem épülnek be a dán társadalomba, képzés és munka nélkül maradnak, főleg szociális segélyből élnek és gyakran kriminalizálódnak. Frederiksen: „El kellene fogadnunk, hogy vannak olyan települések, ahol az emberek félnek az utcára menni? Félnek gyerekeiket a játszótérre engedni?” Ez a retorika bejön ebben a kis országban, ahol sokan az idegenek túlsúlyától tartanak.
A dán szociáldemokraták szigorú migrációs politikával győztek. Azóta tovább keményítenek. A szírektől megvonják az itt-tartózkodást, akkor is, ha tovább képzik magukat. Az integrációs miniszter bejelentette, nemsokára egy menedékkérőt sem engednek be. Dánia 6 millió lakosából 14% migrációs hátterű, 9% származik nem-nyugati országból. (Németország: 26% migráns).
Bár a bevándorlók többen lettek, a helyzet mégis áttekinthető. Ezen kisebbség tényleg ilyen problémát okozhatna a világ harmadik legboldogabb országában? Tényleg szükségesek ellenük ezek a kínai módszerek? Német szemmel ez botrányos. Bár itt is vannak iskolák sok bevándorló gyerekkel, amiért a német nyelv kötelező lehet. Ám kitelepítésre politikai szándék nincs.
A dán bevándorlási politika egykor a legliberálisabb volt Európában. Ám ez a 90-es évek közepén megváltozott. 2004-ben merült föl először a bevándorló-gettó-probléma. Rasmussen rá volt utalva a szélsőjobb Dán Néppártra. Banda-bűnözés, iszlám-terror és a növekvő menekültszám tovább élesítette a helyzetet. 2015-ben Mjølnerparken-ben lelőttek egy rendezőt és egy zsinagóga-őrt. Akkoriban fiatal európaiak ezrei, dánok is, Szíriában csatlakoztak az iszlám államhoz. „A gettó csápjai elfojtják a dán egyenlőséget, liberalizmust és a toleranciát.” - mondta Rasmussen.
Az építési miniszter minden évben közzé teszi a gettó-listát. Ezen 2020 decemberében 15 lakónegyed volt, 40 000 lakossal. A kormány a párhuzamos társadalomtól tart, ezért vegyíteni akarja a lakosságot. Akár kitelepítés útján is.
ZEIT, 6. 1. 2021
Im falschen Viertel
Megjelent: 2021 krónikája (ökobetyár-blog).
