ZÖLD ATOM? -Csöbörből vödörbe- FAZ/RózsaS
Az EU Bizottság nagyot durrantott szilveszterkor: A gáz és az atomerő legyen „fenntartható”. Ez hozzájárulna az egységes ökológiai gazdasághoz. Rainer Klute, a „Nuklearia” egyesület alapítója ujjongott: „Mindig is tudtam.” Előadásokat szervez a modern és biztonságos atomenergiáról, az atomhulladék biztonságos tárolásáról, őrséget az utolsó atomerőműveknél, melyeket 2022 végén leállítanak.
Most megerősítették: Az atomenergia ökologikus, mert nélküle a klímakatasztrófa fenyeget. A megújulók fantasztikusak, de ha a szél nem fúj, a nap nem süt, beköszönt a sötétség. A zöld áram nem tárolható annyira, hogy ezeket a sötét napokat áthidalni lehessen. Különösen, ha még több millió E-autó is áramot akar. Tehát a hagyományos erőművekre föltétlen szükség van. Ezek gáz- és szénerőművek, melyek sok CO2-őt bocsátanak ki és a klímacél érdekében lekapcsolandók. Klute: „A tiszta atomáram nélkül a CO2-cél nem érhető el. Mi azonban az áramellátás biztosításáért piszkos szén- és gázerőműveket futtatunk. Ez energiapolitikai badarság.”
De mi van a lehető legnagyobb atom-balesettel, mint Csernobilban és Fukushimában? Klute: A nukleáris havária valószínűsége kisebb, mint a klímakatasztrófáé. A német atomerőművek nem voltak jóval biztonságosabbak a japánokénál? „Az újabbak kétségkívül”, mondja Rainer Moormann magfizikus. Egykor ökoaktivista, szerepe volt a Jülich-i reaktor leállításában, miután „nem biztonságos” tanúsítványt állított ki róla. Az elmúlt években mégis a reaktoridők meghosszabbításáért dolgozott. Veronika Wendland, technika-történész a maradék 6 reaktor 2030-ig való futtatását szorgalmazta. Ha addig nem sikerülne nagy tárolókat építeni, még új reaktorok is szóba jöhetnek – a klímacélok elérése érdekében. Moormann számítása szerint, ha az utolsó 3 reaktort tovább működtetik, az évi 5% CO2-őt fogna vissza. A francia 70% atomáramra hivatkozik, amivel a franciák az áramtermelést szinte dekarbonizálták. Németországban a megújulók csak egy kicsi szént és gázt váltanak ki, a fosszilisok nagy része marad. „Az egyetlen ökologikus és biztos energia az atomenergia.” A 6 reaktor csak 15%-kal növelné az atomhulladékot, amely kérdése egyébként is túlságosan föl van fújva. Egyrészt 2050-ig lesz biztonságos tároló, másrészt 50 000 év után a sugárzás az aszpirin szintjére csökken. Banglades-ben, a WHO szerint, az emberiség legnagyobb tömegmérgezése folyik, mert arzénos talajokba fúrnak kutakat. Ilyen az atomlágernél kizárt.
Hans-Otto Pörtner, IPCC, a fejét ingatja. A klímaváltozás tükrében az atomenergia ára túl magas. Nem fenntartható technológia, veszélyes hulladékot termel, amely évezredekig probléma lesz a jövő nemzedékeinek. Hogy ismét az atomerővel hozakodnak elő, az annak a jele, hogy nem merik elhagyni a megszokott pályájukat. Európa energiahálózatán kellene dolgozniuk. „Ez 'locked-in': egy infrastruktúrába óriási pénzeket fektettek be, hogy egy rövidlejáratú problémát megoldjanak és most nem tudnak kikeveredni belőle.”
Az atom-zöldítés főleg francia nyomásra készült el, bár van francia klímatörvény is. Ebben 2050-ig az atomáramot 50%-ra kell visszavenni. Heinz Smital, Greenpeace: „Ez mutatja Franciaország hatalmát az EU-ban. Macron próbálja a megingott és maródi atomiparát menteni. Elképesztő, hogy a minősítéssel hogyan irányítják téves irányba a pénzeket. Német adóbevételek nem szolár és hidrogénprojektekbe, hanem más országok atomterveibe áramolnak.”
A atomerő túlértékelt. Világszerte az összáram atom-része 10%, Németországban tavaly 11,3%. Az elektromos energia az összenergia 20%-a, a java része fosszilis: benzin, dízel, fűtőolaj, kerozin, távhő. Így a világ energiaigényének csak 2-3%-át adja az atomerő. A reaktorok nem is olyan biztos szolgáltatók. Brunsbüttel évekig nem működött tűz és egyéb hiba miatt. „Az állítás, a reaktorok a biztos szolgáltatók és a szél-nap kiszámíthatatlan, téves. Fordítva igaz!” Smital is beismeri, hogy a tárolótechnikák elégtelenek, de ez azért van, mert a nagykoalíció engedte a német szoláripart elhalni. Az autóipart pedig bőven támogatta. A Bürgerenergia (polgárenergia), szövetkezet formában, a „kiírások bürokratikus eljárásaival” szintúgy elfojtásra került. A megújulóknál nem egyes erőművekben kell gondolkodni. „Decentrális energiahálózatról van szó, jó szél-előrejelzésről, legjobb energia-hozam számításokról. Akkor nagyon kevés klímasemleges tartalékerőmű is áthidalhatja az év pár sötét óráját.” A Greenpeace már 2017-ben kiadott egy tanulmányt, mely szerint a hideg-sötét időszakot „klímasemleges áramrendszerrel”, megfelelő költséggel át lehet hidalni. Nyáron a fölös áramot elektrolízissel hidrogénba kell befektetni. Ezt és a biogázt télen vissza lehet alakítani villamosságba.
Kérdés azonban, az elektrolízist ki lehet-e országosan kellő iramban építeni, mielőtt beüt a klímaátcsapás? A hidrogént is szinte költségsemlegesen kell termelni, hogy az elektrolízis, mint megbízható tárolótechnika, elterjedjen.
A zöld energiapolitikus, Julia Verlinden, derűlátó. Szolár-vezeték-kiépítés délről északra, innovatív tárolótechnikák, több decentrális energiatermelés – mindezzel a Klimawende sikerülhet. Ehhez innovációkba és nem a régi atomtechnikába kell befektetni. Az áram keresleti oldalán is, nagy flexibilitással, sokat lehet nyerni. Pl. olcsó tarifával, megújuló energia-bőség idején.
Az EU terveket még Ausztria ellenállása sem állíthatja meg. Ehhez 20 EU-állam, 65% népesség kellene, vagy legalább 353 EU-képviselő – ez teljesen valószínűtlen. Mindez nem változtat azon, hogy a német atomerő lezárul. Verlinden: „Nem látom, hogy Németországban valaha is ismét atomtöbbség lenne.” Még Klute és Moormann is úgy hiszik, új reaktor vagy akár moratórium a maradékra szóba sem jön. Bár egy Yougov közvélemény-kutatás szerint a lakosság kicsi többsége a reaktorokat tovább futtatná. Ez a hangulat 2030-ig erősödhet. Akkor pedig új atom-befektetőkre volna szükség. RWE: „Az atomfejezet nálunk lezárult.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung am Sonntag (FAZ), 9. 1. 2022.
Atomkraft? Ja,bitte, oder Nein, danke: Die EU gibt einem alten Streit neue Energie.
Lásd még: Leyen-interjú, 13. 1. 2022, ZEIT.
KOMMENT
A szerkezetváltás túl gyors. Semmit sem szabad lerombolni, mindenben sok munka és energia van. A németek ismét kiszervezik a piszkos munkát külföldre: Ők ugyan atomtiszták, de külföldről vesznek atomáramot. A hidrogénből már 1988-ban kiábrándultunk Kölnben, amikor összeszoroztuk a hatásfokokat. Kapirgálás a felületeken nem versenyezhet a 3 dimenziós, tömény energiahordozókkal. Energiát tárolni nem lehet – ekkora fogyasztásra. Ami kell: Az embereket szembesíteni az energiával. Tekerjék csak fél óráig a pedálos generátort, hogy lássák, nem kWh-t, hanem csak pár Wh-t bírnak produkálni. (Pedal generator Budapest Rozsa, youtube). Az ENERGIESCHULE-t 1993-ban csináltuk Kölnben. Az Energiamenü magyarul is letölthető.
RS
