JÁRVÁNYSZCENÁRIÓ 2013-BAN – rbb24/RózsaS

A berlini Robert Koch-Institut (RKI) már 2013-ban kidolgozott egy pandémia-szcenáriót, mely zömében valósággá vált. Politikai konzekvenciák nem követték.

A kórokozót "Modi-Sars"-nak nevezték, mely végigsöpör az országon. 7,5 millió halott, egy teljesen túlterhelt egészségügyi rendszer, súlyos gazdasági károk, a lakosság elbizonytalanodása, politikai és társadalmi torzulások. A félelmetes: Ezek szinte pontról pontra bekövetkeztek. Másrészt a Sars-CoV-2 nem annyira pusztító, mint a Modi-Sars. Ám a valóságban az orvosok, a gazdaság, a társadalom és a politika védekezési lehetőségei épp oly korlátozottak, mint a szcenárióban.

Alapul szolgáltak a régi járványok: Influenza, HIV, SARS-CoV, H5N1. A Modi Sars valahol egy délkelet-ázsiai piacon ugrik át vadállatról emberre. Többen megfertőződnek, mert a vírus emberről emberre átvihető. Mivel a betegség nem azonnal lép föl, hosszú időbe telik, míg a veszélyt fölismerik. Két fertőzött utas repülőn érkezik Németországba. Egyik egy nagyvárosi ipari kiállítást látogat meg, a másik ösztöndíjasként folytatja tanulmányait egy délnémet egyetemen. Ez a két „index-páciens” és néhány beutazó terjeszti tovább a vírust, széleskörű szociális kontaktjain át. A fertőzés rohamosan terjed. A virológusok, ahogy a spanyol náthánál, 3 hullámra számítanak. Mivel a vírus mutálódik, fönnáll a veszély, hogy a gyógyultak is újból megfertőződhetnek. A hatóságok karanténokat rendelnek el, de ezek a járványt csak lassítják, nem állítják meg. Bizonyos fertőzésszámon túl a karanténok sem érnek sokat, bár nélkülük háromszor ennyi áldozat lenne. Az RKI orvosok időnyerésre játszanak, ahogy ma is. Az időt védőöltözetek gyártására, szétosztására, korrekt használatára használják föl.

Az előrejelzés szinte prófétai. Az intézkedések listája olvasható a parlamenti iratban (Bundestags-Drucksache 17/12051 [bundestag.de]). Javasolják a tömeges rendezvények lemondását, iskolák bezárását és a közélet lelassítását. A kérdés gyorsan fölmerült: Ha a kormány már 2013-ban ismerte a veszélyt, mért nem intézkedett? A gyenge pontok ismertek voltak. Utalások és javaslatok már akkor elhangzottak, pl. védőmaszkok és -öltözékek kellő mennyiségű tárolása, különösen kórházakban. A ZDF "Frontal 21" műsorában egy kórházi orvos elárulta, hogy a nagykereskedők nem tudtak több fertőtlenítőt szállítani, így osztályát be kellett zárnia. (2020 március, RS). A szövetségi belügyminiszter a föderalizmusra utal: A katasztrófavédelem a tagállamok feladata. Ők kell, hogy biztosítsák a személyi és anyagi forrásokat. A fociban ezt így mondanák:"Nimm Du den Ball, ich hab' ihn sicher." Ketten futnak a labdára, de mindketten azt hiszik, a másik kapja el.

Az akkori tapasztalatok bekerültek a nemzeti pandémiatervbe (Nationaler Pandemieplan [gmkonline.de], 2. März 2017). Ebben az RKI tervezési segédletet fogalmazott meg a kórházaknak és idős-otthonoknak. Védőálarcok, higiéné-szerek tartalékolását, valamint szervezési koncepciók előkészítését ajánlottak, vész esetére. Ám a berlini pandémiatervben, sem a land-kórháztörvényben kötelességről szó sincs. Arra sincs válasz, globális szállítási elakadás esetén mi a teendő. Pedig ez a kínai szerek átmeneti szállítás-leállásánál sokat segített volna.

Peer Rechenbach 2012-ben részt vett a Modi Sars-szcenárió kidolgozásában. „A katasztrófavédelem igen nyűgös dolog. Sok aktivitást leállítottak, mert költségnövekedéstől tartottak. Az egészségügy kiadásait kellett csökkenteni.”

A szcenárió még corona-büntetőtarifát is javasolt: Szociális távolság nem-betartása: 500 €. Az orvosi védőöltözetek és lélegeztetőgépek be nem készítése csak egy a sok hiányosság közül. Megfelelő szakképzett személyzet is kell, akik a technikai forrásokat használni tudják. Mindezeket a szövetség, a tagállamok, a községek az elmúlt években egyszerűen elmulasztották. Rechenbach: „Az exekutívában nagyon kevés szakember van, akik havária esetén képesek átfogó stratégiák kifejlesztésére és bevetésére.” Most a világ tapasztalataiból kell levonni a tanulságot. Konstantin von Notz, zöld belügy-szakpolitikus kérdezi, hogy az állam a sok járványtapasztalat után mért nem tette reziliensebbé a társadalmat? A kormány keveset tett. Most azonban nem a múlt firtatásának az ideje van, amikor le kell győzni a krízist. Utána lehet a jövőről gondoskodni.

A 2013-as szcenárió hasonló jeleneteket ír le, amilyenek ma is lejátszódnak a kórházakban. Emberek halnak meg és az orvosok csak tüneteket csillapíthatnak, de nem állíthatják le a vírust. A ragálygörbék úgy néznek ki, mint a maiak. Az egészségügyi rendszer ugyanúgy túlterhelt. Kezelési kapacitások hiányoznak, nincs elég felszerelés és az orvosok triázzsal döntenek élet és halál fölött. A szállítás és a közlekedés visszaesik, üzemek csődölnek be, hiányzik a képzett személyzet. A lakosság ellátása akadozik. A hatóságok képtelenek megbirkózni a helyzettel. Politikai szélsőségek sincsenek kizárva. A krízis addig tart, míg vakcinát nem találnak – 3 évig. Olasz- és Spanyolországban a szcenárió szomorú bizonyosság lett ezekben a napokban (2020. március).

Ma szerencsére tovább vagyunk, mint 2013-ban. Döntő különbség: A Sars-CoV-2 nem annyira halálos, mint a Modi Sars, amelynél 10% nem él túl. Ma sokkal több az enyhe lefolyás. Így az egészségügy nagyobb eséllyel küzd a ragály ellen. A szolidaritás is sokkal erősebb, mint a hipotézisben. A nemzetközi kutatás együttműködése kitűnő. Jó tesztekkel lehet mérni az immunitást. Jó a kilátás hatékony gyógyszerekre. Vakcina jóval hamarabb lesz, mint 3 év. Persze az egy évig tartó pandémia is óriási kihívás az emberiség részére.

KOMMENT

Björn KnautheFrankfurt/Oder, 03.04.2020

Van még régebbi szcenárió is, a LÜKEX07, 2007. Abból mi volt a tanulság és mi került megvalósításra?

Alien SpectatorGartenplanet, 02.04.2020

Valóban a tagállamok az illetékesek? Hallottak a THW-ről? Ott a BMI a gazda, az ő feladata a tartalékok és védőöltözetek tárolása. A cikk túl sötét, nincs egy politikus sem, aki megkérdőjelezné az intézkedéseket.

GrundrechteBerlin, 01.04.2020

Az alapjogok korlátozása mindig probléma. Így a jó. Különben a fogalom ad absurdumba torkoll. Mindig akad egy csoport, amelyik okot talál a korlátozásra – ezek a veszélyesek a demokráciára!

Ickedettekiekema, 01.04.2020

Ugyan mit csinál a Bundesamt für Bevölkerungsschutz und Katastrophenhilfe? (Országos Népesség- és Katasztrófavédelmi Hivatal). A hidegháború után a tartalékraktárokat megszüntették

Rundfunk Berlin-Brandenburg (rbb24), 31. 3. 2020.

Wie ein Szenario von 2013 Teile der Corona-Pandemie von heute vorwegnahm