A TŐZSDE-HAWAII VÉGE – Az euró veszélyben – SPIEGEL/RózsaS
Amikor 2019-ben Christine Lagarde az Europäische Zentralbank (EZB) élére került, az infláció 1% volt. Az elnök asszony nemes célokat tűzött ki: A nők karrierjének támogatását és „zöld” pénzpolitikát. Mindezeket mára kénytelen volt legalsóbb fiókjába süllyeszteni.
Más központi bankokkal ő is sokáig csak hátradőlt, alábecsülte a drágulás visszatérését. Végre egy hete jelentett be kamatemelést. Ilyen legutóbb 2011-ben volt. Arról is lemond, hogy az EZB államkötvényeket vegyen. Ez eddig arra volt jó, hogy a piaci hitelkamatokat alacsonyan tartsa és megkönnyítse az eladósodást.
Az 1% kamatemelés azonban az árak visszafogásához édeskevés. 10%-os infláció fenyeget. Bezzeg a Federal Reserve (Fed) szerdán 75 bázisponttal, 1,75%-kal emelte az alapkamatot. Egyelőre. A 70-es évek tanulsága: Akkor elengedték az árakat és végül az alapkamatot 20%-kal kellett megemelni.
Az EZB attól tart, radikális intézkedés megfojtaná az amúgy is törékeny európai gazdaságot és szétfeszítené az eurózónát. A drágulás a következő hónapokban tovább fog rombolni és egy régi szcenáriót hozhat vissza: az euróválságét.
Hogy mennyire veszélyeztetett az eurózóna, azt az államkötvények piaca mutatja, ahol a kormányok adóspapírjaival kereskednek. Bár ez nem annyira szenzációs, mint egy tőzsdedráma, de nagyságrendileg többszörösen nagyobb és jelentősebb, továbbá ugyanúgy fölfuvódott az éveken át beömlő olcsó pénz által. Thomas Mayer, Flossbach von Storch Research Institute: „Az eladósodásválság visszatérhet.” A megrögzött EZB-bíráló Itáliát tartja aggasztónak, melynek papírjai már március óta esnek. A befektetők bizalma a nyakig eladósodott országban fogyatkozik, reformképességében sem hisznek igazán. Jörg Krämer, Commerzbank: „Olaszország nem végezte el házi feladatait és most a kamatfordulat fenyegeti.” 2023 elején választások lesznek, amikor EU-kritikus szélsőséges pártok juthatnak jelentős hatalomhoz. Mario Draghi, az eddigi stabilitás szavatolója, nem indul. Ha a populisták nyernek, az eurót fogják támadni.
A gondok az EZB-t is riasztották. Lagarde szükség-intézkedéseket jelentett be, amellyel ígérete ellenére tovább fűti az eladósodást. A központi bankot már régóta azzal vádolják, hogy államfinanszírozást gyakorol. Az elnök asszony nem árulta el, pontosan mit is tervez. A legvalószínűbb, hogy ismét államkötvényeket vásárol, mivel ezek a kutyának sem kellenek, főleg nem az olaszok. Ez Lagarde kapitulációja a valóság előtt. Pár éve még bizonygatta, hogy az EZB-nek nem feladata, Olaszország kötvényproblémáinak megoldása. Most szinte elsietve közli, Itáliát nem hagyják pácban. Volker Brühl, Center for Financial Studies an der Frankfurter Goethe Universität: „Bizonyos kötvények emelkedő kockázatprémiumai a normalizálódás jelei. Ezek az elmúlt években alacsony szinten mozogtak, köszönve a kiterjedt felvásárló programoknak.”
A pénzt az EZB az új vásárlásokhoz föl tudja hajtani, mivel a régi kötvények kifutnak. Tehát nem kell új pénz. De vajon elég lesz-e? Hitelrontó állapotát hosszabbítja meg, főleg Németországban. Kamatkondíciókat tesz mesterségesen olcsóvá és ezzel államköltségvetéseket pénzel. Mayer: „A kamatok olyan alacsonyak, hogy 5000 éve nem volt ilyen.” Ezt a groteszk helyzetet a központi bank politikája hozta létre. A kamatok hosszú távon emelkedni fognak. Érthető, hogy a szűkösség és a háború az inflációt és a kamatokat hajtja. De hogy minden befektetési osztály egyszerre zuhanjon, az rendkívüli és azt mutatja, hogy a hosszú kiskamatfázis a pénzpiacot fölfújta. A kötvények mellett a részvények is zuhannak. Krämer szerint ez történelmi esemény. Fiktív portfóliót raktak össze (60% US-részvény és 40% US-államkötvény) hogy megnézzék, hosszú távon hogyan viselkedik. „Normálisan, ha a kötvények drágulnak, esnek a részvények és fordítva. Most azonban mindkettő olyan mínuszban van, amilyen az USÁ-ban 1945 óta nem fordult elő.”
Az EU-ban a helyzet ugyanilyen, csak az amerikaiak problémája nagyobb, mivel idősellátásukat a tőkepiachoz kötötték. Biden népszerűsége olvad és a novemberi kongresszusválasztáskor borítékolható, hogy a demokraták elveszítik többségüket.
A tőzsdekerülő németek időközben mégis részvényeket vásároltak. Szinte nulla kamatnál ehhez nincs alternatíva. Még a vékonypénzűek is BionTech és Tesla részvényeket vettek. Most a drágulás ennek véget vetett, már a gazdasági visszaesés látszata is méreg a részvénypiacra.
A német tőzsdeindex, a DAX, január óta 19%-ot esett, az US S&P 500 23%-ot. Tőzsdések ezt „medvepiacnak” nevezik. Mayer egész évi stagnációval számol és a piacok nehéz helyzetével. A kamatváltozás nem vezet föltétlen krachhoz, de átértékeli a részvénypiacot. Ahol crash történt, az a technológia: Az US techtőzsde Nasdaq január óta 33%-ot zuhant.
Ez átterjedt az eddig vonzó és szabályozatlan befektetési osztályra, a kriptodevizákra. Itt profik üzleteltek, akik most megszorultak és megpróbálnak eszközeiktől megszabadulni. A bitcoin értéje a felére zuhant. A pénzkutató, Philipp Sandner: „A krach irama, mérete és frusztrációja nagyobb, mint valaha.” Az US-cég Celsius leállította kifizetéseit, hogy „stabilizálja likviditását”. A luna is összeomlott. „A kamatfordulás miatt sok befektető kivonja tőkéjét a kriptopiacról.. Az értékek zuhannak, több kripto-üzletmodell gyengesége most kerül napfényre.”
Vége a mézesheteknek, amikor vállalkozások álomprognózisokkal csaltak befektetőket lépre. A szállító Uber vagy a Delivery Hero, melyek a tőzsdén milliárdokat zsebeltek be (miközben piros számokat írtak), most böjtölhetnek. Az emelkedő kamatok miatt a várható nyereség zsugorodik. Friss pénzre főleg a techcégek szomjaznak, de ez drága lesz és részvényeik zuhanni fognak. A legendás Warren Buffett US befektető így fogalmazott: „ Amikor az apály jön, akkor látszik, ki az, aki meztelenül úszott”.
SPIEGEL, 18. 6. 2022
Da ist sie wieder, die Crashangst
