KÉT EGYHÁZI VEZETŐ HÖLGYET MOCSKOLNAK – Pedig békeaktivisták – ZEIT/RózsaS

Margot Käßmann (66), teológus, Hannover püspöknője, a Német Evangélikus Egyház ex-elnöke.

Petra Bahr (58), Hannover régiópüspöke, a Német Etikai Tanács tagja.

ZEIT: Käßmann asszony, Ön a fegyverszállítások ellen van. Nem érez együtt az ukrán áldozatokkal?

K: A békét a fegyverek csak késleltetik, még több halál és szenvedés fenyeget.

B: Alice Schwarzer és Sahra Wagenknecht békekiáltványáról beszélünk.

Z: Amit K. is aláírt. Tehát Önökről is szó van.

K: Rágalom, hogy „egoista” békevágyamat fontosabbnak tartom az áldozatoknál, csak azért, mert aláírtam valamit.

B: Számomra a szöveg fölszólítás a megadásra. Cinikusan a németek atomháború-félelmére játszik rá, a németek érzékeny közérzetére. Az agresszort meg sem szólítja. A háborús bűnöket, Ukrajna túlélési harcát, a legvégére hagyja.

Z: Önök ketten teológusok, egyikük még hivatalban levő püspök is. Lehet fegyverekkel békét kivívni?

B: A fegyverek ölnek. Mégis vannak helyzetek, amikor ezekkel meg lehet akadályozni a még rosszabbat. Remélhetőleg a protestáns etika „igazságos békéjét”, a jog és az igazságosság visszaállítását segítik elő. Egy ukrán lelkész az egyik légópincében így imádkozik: „Uram, ments meg bennünket a haláltól!” Mondjam erre, tartsd oda az arcod másik felét is? A pacifizmust igen tisztelem, de senkinek sem írhatom elő.

B: Dietrich Bonhoeffer-t idézem: „Nem elég a kerék elé állni, be kell nyúlni a küllők közé.” Iszonyú, de ehhez fegyverek kellenek.

K: Megdöbbentő, milyen lazán söpröd le a hegyi beszédet. Ez a német katonák imakönyvére emlékeztet: „Ne ölj. Csak háborúban.” A hegyi beszéd provokál: Ha nem ütsz vissza, a támadó zavarba jön, mert nem ezt várja. A háború spirálisát csak így lehet megakasztani. Rávenni az agresszort, hogy lépjen ki a háború logikájából.

Z: Úgy véli, Putyin zavarba jönne?

K: A fegyverek nem hoznak békét. A pacifisták egy fegyver nélküli világot szeretnének. Jól tudom, hogy ez utópia és most fegyverkezés folyik. Németország támadó fegyvereket szállít háborús övezetbe. Épp, mint német, úgy vélem, először mindig diplomáciával kell próbálkozni. Vigyázzunk az olyan szavakra mint „bátorság”, „hősök”, „véráldozat”, „győzelem”. Milyen győzelem? Felelőssé tesszük magunkat sok ember halálában.

B: Ha csak nézzük, akkor is felelősek leszünk.

K: Tudom. Cinkosok leszünk az egész világon, Szíriában, Jemenben. Avatkozzunk be mindenütt katonailag?

B: A németek kiemelt felelősséget viselnek. „Oroszország nélkül nem lehet”, mondta több kormányunk. A kelet-európai államok többször figyelmeztettek Putyin neoimperialista céljaira, de mi csak arrogánsabbak lettünk. Egyházainknak legkésőbb Krímnél, 2014-ben, riadóztatni kellett volna. Ehelyett csak ámítottuk magunkat.

K: Most vessük el a diplomáciát és jöjjön a militarizmus?

B: Ki hagyja el a diplomáciát? Németország megbízható európai partner.

Z: Az atomháborútól való félelem is szerepet játszhat?

K: Igen, ez az aggodalom valós. Döbbenetes, hogy így utólag mennyien hiteltelenítik az Európa Ház építését!

B: Eltérően nevelődtünk. Te a békemozgalomban, ahol az egyház főleg az USA-t kritizálta és teszi most is – én a kelet-európai szabadságmozgalomban. A félelmek ellenére a szabadság mindig megvédendő. A háború akkor kezdődött, amikor Ukrajna egyre inkább nyugati társadalom-modellt kezdett el építeni. Sajnos a vita nagyon eldurvult. Sok a mocskolódás. Téged balos némbernek, engem ami-kurvának titulálnak. Csak félelmüket palástolják.

...

ZEIT, 23. 2. 2023

Können Waffen Frieden schaffen?