KLÍMAVÉDŐK FASÍRTBAN – SPIEGEL/RózsaS
Tadzio Müller, klímaaktivista a Fridays for Future (FfF) címére: „Sokaknak nincs már kedve a klímasztrájkotokhoz.” Az FfF nagy démóját mégis támogatták. „Ha nem megyünk oda, az elég szarul néz ki.” Előzmény: Az FfF megvádolta a »Letzte Generation«-t (LG) , hogy éket ver a társadalomba. A klímaválság csakis össztársadalmi megoldásokkal gyűrhető le, nem úgy, hogy az embereket egymásra uszítjuk az útblokádokkal (Annika Rittmann, FfF). T. Müller: „Nem szabad a mozgalom vezető aktorának így nekiesni.”
LG, mint vezető? Sokáig az FfF volt. Csakhogy októbertől az LG kapta a legtöbb figyelmet. 2023 áprilisában róluk 15x több cikk jelent meg. Ezt adta ki az FAZ, Handelsblatt, SPIEGEL, Süddeutsche Zeitung, taz, Welt és a Zeit cikkeinek elemzése. Bár a nyilvános diskurzust a médiumok csak részben adják vissza, mégis elárulják, mennyire érnek egy mozgalom üzenetei célba. Ez a siker feltétele és ezt az FfF egyre nehezebben képes teljesíteni.
A klímasztrájkokra egyre kevesebben figyelnek. G. Thunberg 2018 aug. 20-án ezzel kezdte, szeptemberre 210-en sztrájkoltak 6 országban, majd 2019-ben 4,29 M ment ki az utcára, 151 országban, köztük 1,4 M német. Ez volt a csúcs, azóta nem volt ilyen. Akkor alakult az Extinction Rebellion, akik a tüntetések helyett utakat zártak le és ezt „A kihalás elleni felkelésnek” nevezték - ám gyér visszhanggal.
A pandémia után az FfF nem ismételte meg rekordjait – bár a klímaváltozás mindennapi téma lett. Az LG keményebben lépett föl: maximális zavarral akart maximális figyelmet kelteni, függetlenül attól, ez jó-e vagy árt a klímavédelemnek. Tenyeret az útra ragasztani, légi forgalmat zavarni, krumplipürével festményt megdobálni – ezek voltak az akciói, rögtön a social media felületeire kirakva. Kézikönyvük van arról, hogyan kell bánni az újságírókkal. 2022 végére a visszhang jóval nagyobb lett, mint amennyit az FfF valaha is elért. És mindezt kevesebb aktivistával.
SPIEGEL, 6. 5. 2023
Kleben statt schwänzen
