AZ UNALOM ÉS ELŰZÉSE – SPIEGEL/RózsaS

Silke Ohlmeier (37), szociológus könyvet írt az unaloműző stratégiákról. Pontosabban arról, hogyan juthatunk el a „Muße”-ig. Ez lefordíthatatlan, még a „relaxáció” közelíti meg a legjobban. „Zeit und Muße haben”: szabadidő, belső nyugalom valamilyen tetthez.

SPIEGEL: Frau O., Önt mi untatja a legjobban?

O: Az elhúzódó ülések, amikor a résztvevők nem tudnak megegyezni. Ilyenkor gondolatban kiszállok, nagyobb csoportban is, ha a beszélgetés felületessé válik.

Sp: Ez egy tipikus stratégia?

O: Persze. Így sokan észre sem veszik, hogy unatkoznak. Ez az el-álmodás meeting-eknél jobban megy, mint a csoportoknál.

Sp: Mi a rossz az unalomban?

O: Az unalom különböző érzések keveréke. Egyrészt fáraszt, passzívvá és lustává tesz, másrészt nyugtalanít. J. Eastwood így definiálta: „Az a kellemetlen érzés, amikor egy kielégítő tevékenységet végeznénk, de nem lehet.” Ez tehetetlenség érzését váltja ki és stresszel. Az unalom és a stressz együtt jár. Úgy a túlterheltség, mint az alul-terhelés kiválthatja. Ha a feladatok meghaladják energiánkat, az stresszel. Ha viszont hosszabb ideig pitiáner feladatot kapunk, testünk egyszer kimerül, lebénít a stressz.

Sp: Az unalom mindig kívülről jön?

O: Klasszikus helyzet: 8 óra a munkahelyen. Ekkor az unalom idegen forrásból jön. De van szabadidő-unalom is. Pl. vasárnap van, bármit tehetnék, de semmihez sincs kedvem. Relaxálni is képtelen vagyok. Az akku üres, nincs benne semmi energia. Krónikus unalom legyőzéséhez hosszú távú stratégia szükségeltetik. Össze kell, hogy szedjük magunkat, pl. kocogni menni. Ám ekkor rögtön két tűz közé kerülünk: az unalom és az erőfeszítés közé.

Sp: És ebből hogyan tudunk kikeveredni?

O: Relaxáló, ha pontosan azt teszem, amit szeretnék. De ha egyik dologtól rohanok a másikhoz, a lazulás hirtelen eltűnik és még arra is képtelen vagyok, hogy eldöntsem, mit is szeretnék valójában? (Nőkről van szó? RS). Jómagam ekkor sétálok egy nagyot vagy zenét hallgatok. De semmi esetre sem nyomogatom a mobiltelefonomat.

Sp: Sokan épp attól rettegnek, hogy nem történik semmi.

O: Elűzik a Muße-t, mert félnek az unalomtól. Sűrű napirendet írnak elő maguknak és ismét idegen-irányítás alá kerülnek. A Muße azonban önmeghatározó szabadidő. Nyugalom kell hozzá, meg kell kockáztatnunk az unalmat is. Így jutunk ahhoz, hogy egy szünetet egyáltalán élvezzünk.

SPIEGEL, 21. 7. 2023

KOMMENT

És ha a buszmegállóban várakozunk? Gondolkodni, megfigyelni, számolni, rejtvényt fejteni, szemetet összeszedni! Tudomást kell szereznünk a világ ezer és ezer csodálatos dolgáról! Ha berepül egy bogár, rögtön lekapom a Pareys Buch der Insekten-t. Ha a kertben szép gyomot találok, utánanézek a növényhatározóban. Kölnben végigtáncoltuk Európa táncait, a landlertől a hasapiko-ig. A Németh László-féle 1500 könyvteljesítményt is nyilván már abszolváltam. Ha eltűnök, marad néhány dolgom Nektek: a tartálykollektor, a házi villanytelep, a Robinzon-ház, a PEDAL GENERATOR ROZSA, a gerinc-tornapad, a SPINE EXERCISES INVERSION SHEET (lepedőhinta), a Kísérletek pillepalackkal, a Szelíd Energia Füzetek, a Testápoló kislexikon – és a „Barbária Bolondériával határos”. Idd a borod és tiszteld az istent, mondja a Prédikátor.

RS

1. Örvendezz a te ifjúságodban, és vídámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásiban; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von!
2. Vesd el a haragot a te szívedből, és vesd el a gonoszt a te testedből; mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
3. És emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében, míg a veszedelemnek napjai el nem jőnek, és míg el nem jőnek az esztendők, melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket!
4. A míg a nap meg nem setétedik, a világossággal, a holddal és csillagokkal egybe; és a sűrű felhők ismét visszatérnek az eső után.
5. Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.
6. És az ajtók kivül bezáratnak, a mikor is a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek a madár szóra, és halkabbakká lesznek minden éneklő leányok.
7. Minden halmocskától is félnek, és mindenféle ijedelmek vannak az úton, és a mandolafa megvirágzik, és a sáska nehezen vonszolja magát, és kipattan a kapor; mert elmegy az ember az ő örökös házába, és az utczán körül járnak a sírók.
8. Minekelőtte elszakadna az ezüst kötél és megromolna az arany palaczkocska, és a veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék a kerék a kútba,
9. És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt. (Prédikátor Salamon könyve).

10. Ne múljék el nap ének és tánc nélkül! RS