• Drága, hitelből épül, rugalmatlan: évtizedekre leköti a tőkét, közben átállás új technikákra nem lehetséges.
• Nem nyereséges, nincs energiatöbblet, (ha lenne, nekünk fizetnének a szemétért, a „hulladékhasznosító” szépítő kifejezés).

• Az égetőig hosszabbak az utak, mint a decentrális szemétkezelésnél; több gázolaj fogy, zaj és szennyezés betegíti a szállítóutak mentén lakókat.
• Föltárás: semleges, stabil anyagok (nehézfémek, műanyagok) égetéskor vízoldékonnyá, tüdőre veszélyessé válnak (rákkeltő dioxinok, furánok).
• Az égető koncentrálja a mérgeket, szennyvize tovább terhel; a por/salak elhelyezése újabb probléma.
• További fogyasztáshoz, szemétnövekedéshez vezet (visszaváltható helyett egyutas göngyöleg), agyoncsapja a szemétmegelőzést, szétválogatást (becsapják a szortírozó lakosokat: összeöntik és elégetik a papírt, flakonokat).
• Nem a fogyasztó lakos kéri, hanem a nevében rendelik meg.
• Korrupció, kartell veszélye az építők megvesztegetik a politikusokat (Köln 1999).
• Óriásvállalatok híznak, nő a szegény/gazdag-szakadék, szegénységet okoz.

A jó: a szemétmegelőzés, a maradékszemét keletkezési helyén való kezelése.