BREGMAN vs RózsaS
(R. Bregman: Utópia realistáknak;
RózsaS: Ökobetyár könyve)
Bregman: Itt van a Bőség Földje (7. o.).
RózsaS: Igen, de milyen áron? Valaki kiugrik a 100. emeletről és azt kiabálja: Repülök! Repülök!
Br: Gazdagok, képzettek lettünk, nincsenek fertőző betegségek, béke van (7. o.).
RS: A pénzt káros dolgokra költjük; amit tanulunk, nem a túléléshez szükséges (kettőhöz kell érteni: élelmet és meleget termelni); civilizációs betegségeket, rákot szerzünk be; a béke pedig a vihar előtti csend - beleszülettünk két világkatasztrófa közé.
Br: Mosógatógép és társai (10. o.).
RS: Még egy szög a klíma koporsójába. (Lásd: Nincs mosogatás! RS). A háztartási gépek nem csökkentették a háztartási munkaidőt (több a holmi). Egy igazgató régen 5-6 levelet válaszolt meg naponta, ma 60 e-mail-t kap a nyakába!
Br: 7 mrd-ból 6 mrd-nak van mobiltelefonja, 40%-nak internete (12).
RS: Tényleg? Nemcsak a gyártók mondják? A mobiltelefonnal indult be az arab tavasz tragédiája, a menekültözön, a migráció. Látják a képernyőn, hogyan élünk mi és elindulnak. Ezzel a kütyüvel sokkal gyorsabban fogyasztjuk el a Földet. Az internet vissza, vagy inkább előre állította a Végítélet Óráját?
Br: Arra fecsérlik tudásukat, hogy minél több embert vegyenek rá a reklámra.
RS: Ha csak arra! Mérnökök, akik valaha tartós, kiváló gépeket építettek, ma „öngyilkos” ketyerékkel vernek át bennünket! Piszkos bombákat, gyilkos drónokat terveznek. Fölesküdt orvosok, akik valaha járványokat fékeztek meg, ma egyszerűen megelőzhető civilizációs betegségeket kúrálnak; klónokat, ember-majom-hibridet, agymanipulátor kütyüket eszelnek ki – mivé lett a technikus jó ember?
Br: Az egyetemeken mindenki írni akar, senki sem olvas (21).
RS: Nemcsak ott – mindenütt! Mo.: Évente 14 000 új könyv, (naponta 38 ?!). Csakhogy: Ezek nem olvasók - ezek fogyasztók! Megvenni, belelapozni, félretenni, kidobni. (Lásd RS: Eldobható ipari könyv).
Br: Az USÁ-ban a várható élettartam csökken... (23)
RS: Különösen, ha lelövöldözik egymást...
Br: „Nemzedékünk legnagyobb koponyái arra fecsérlik tudásukat, hogy minél több embert vegyenek rá, hogy rákattintsanak egy-egy reklámra” (25).
RS: Az értelmiségi munka megvetendő. Az ember fedezze föl a kezét és a szívét (Köln, 1994).
Br: Miután a cseroki indiánok kaszinót kaptak, jólét köszöntött rájuk (62).
RS: Valóban? A kaszinó bűnöző műfaj. Honnét a pénz? Azért valaki, valahol, ténylegesen keményen megdolgozott. Ahány csernoki gazdagodott, annyi ember szegényedett valahol. Nem lehet mindenhová egy kaszinót odarakni.
Br: Miért csinálnak a szegények hülyeségeket? (63)
RS: Kis pénz – kis hülyeség. Nagy pénz – nagy karbonlábnyom.
Br: Leginkább a rászoruló szegények folyamodnak legritkábban állami segítséghez (70).
RS: Nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgy is, ha nem kérem.
Br (Mr. Alapjövedelem): Ingyenpénz. Osszon az állam készpénzt ingyen, feltétel nélkül (70).
RS: Kezdjük a pályázatokkal: Ne pályáztassanak! Kövessék a csoportok munkáját és látni fogják, ki dolgozik! Menjenek ki a csoportokhoz, vegyenek részt a munkájukban pár napig, ismerjék meg őket! Ekkor látni fogják, mire van szükségük és a fantomcsoportok is törölhetők (2015).
Br: Senki sem akarna olyan társadalomban élni, ahogy egy cipész ugyanannyit keres, mint egy orvos, legalábbis nem kockáztatná meg, hogy egy ilyen társadalomban feküdjön a kés alá (76).
RS: Kivéve a magyarokat.
Br: Franciaországban 1300 körül az éves szabadság a félévet is elérte... (148).
RS: Zentán, 1955-ben, miután novemberben az utolsó kukoricaszárat is hazakocsiztuk, márciusig „szabadságon” voltunk - ahogy a természet. Ám a jó gazda ekkor is mindig valamit reparált; cirokseprűt font, állatokat gondozott. Este olvastunk, sakkoztunk, szomszédoltunk, vagy korán lefeküdtünk. Rádiójátékokat hallgattunk a Kossuth Rádión. Ez a mai mű-„szabadság” az iparosítás átka!
Br: Nem elég, hogy a bolygó összes lakója potenciális rivális... (188)
RS: Nemcsak munka terén – mindenben! Hiába vagyok én a legjobb táncos a faluban, az ott a képernyőn jobban tudja. Inkább lebénít, mint ösztönöz. (A sasadi tsz levele a Pestiekhez, 2008). A youtube milliárd számú videói esztelen pazarlás, klímapocsékolás.
Br: Szögesdrót helyett nyitott határok (224).
RS: 8 mrd ember utazgat és föléli a klímát?
Br: 67-147 %-os világ-GDP növekedés kellene, a nyitott határok kétszer olyan gazdaggá tehetnék a bolygót (224).
RS: Na, ekkor lőttek végérvényesen a klímának!
Br: (Galbraith) A gazdasági előrejelzések egyetlen célja, hogy legyen valami, ami még a csillagjóslásnál is pontatlanabb (224).
RS: 33 kockázati tényező (Lesz-e Bp 30 év múlva? 1993) – szerencsejáték: eddig még nem lépett föl két kedvezőtlen körülmény egyszerre.
Br: Áruk, szolgáltatások, részvények szabadon áramolhatnak – kivéve a munkaerőt (226).
RS: A források akkor tartanak ki, ha mindenki marad a seggén. Élj meg a körzetben és a körzetből! A globalizáció a kapitalizmus piacnyerése, gyarmatosítás számítógéppel. A fehér ember szétzúzza a maradék szubszisztenciákat, a helyi forrásokból ökologikusan megélő közösségeket. Ne csak ember, áru se migráljon! (Egy földieper-joghurt 9000 km-t utazik, Wupperal Institut, 1992).
Br: Összességében a bevándorlók összértéke pozitívra jön ki Magyarországon... (237).
RS: El is hiszem. De ez átcsúszott a kormánycenzúrán?
Br: A migráció bizonyítottan az emberi fejlődés egyik legerőteljesebb motorja. A vándorlás a vénánkban van (239).
RS: Nem a letelepülés? Legkésőbb 10 000 éve, az első búzavetés után?
Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!
Br: Aki okos, az könnyebben megtalálja azokat az érveket, szakértőket és kutatásokat, melyek alátámasztják a meglévő nézeteit (245).
RS: Mint pl. Bregman?
Br: Ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, akik valahogy mindig ugyanazt mondják (267).
RS: Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak. (Betyáros bölcsességek, 2007).
Rutger Bregman
Utópia realistáknak CSER kiadó 2019, 4eFt
Gratis geld voor iedereen, 2016
Utopia for realists, 2016
