NÉMET KLÍMACSOMAG – MIT MOND A MINISZTER ASSZONY?

DIE ZEIT: Miniszter asszony, gondolt a visszalépésre, miután ez a klímacsomag átment?

Svenja Schulze, környezetvédelmi miniszter, SPD: Hát hagytam volna magára az uniót? De félre a tréfával, sokat lenyomtam a torkukon és tovább dolgozom.

Z: A CO2-illeték drágítja az üzemanyagot és a fűtőolajat. Ez a szegényebbeket terheli.

S: A terhelés elviselhető és a kisjövedelműek kompenzációt kapnak. Csökken az öko-áram-hozzájárulás és ezzel az áram ára. Aki új, klímabarát kazánra vált, erre 40% állami támogatást kap. Ezen felül megemeljük a lakáspénzt. (Kazánt 30-40 évente váltunk, régivel is lehet takarékosan fűteni, gáz-gömbcsapot felére állítani. Szelíd En. Füzetek Nr. 4: Fűtés.RS19X16)

Z: De a kisjövedelműek nem kapnak térítést a CO2-bevételből, ahogy ezt többen javasolták.

S: Azt akarjuk, hogy az emberek a következő autó vásárlásakor a hatékonyságra figyeljenek. Az egész programunk súlypontja: drágul az üzemanyag, a fűtőolaj, a gáz. Tehát kifizetődő a következő fűtésnél, autónál a takarékosságra és a klímavédelemre ügyelni.

Z: A benzin 2026-ig 10 centtel drágul. A sárgamellényesek, akiktől a német politikusok rettegnek, már 6 cent drágulásnál föllázadtak.

S: Egy teljesen más előtörténetnél: Franciaországban először a gazdagok kaptak kedvezményt, aztán jött a folyamatos CO2-adó és az üzemanyag árának emelése – a kisjövedelműek minden tehermentesítése nélkül. Ha alul mindig csak elvesznek és fölülre rápakolnak, az számomra nem szociális politika.

Z: Nem futunk-e ugyanabba az irányba, mint a franciák, ha a CO2-bevételek egy részét nem adjuk vissza a szegényebbeknek?

S: Az én javaslatom az azonnali 35€ CO2-díj volt, ez 10 cent benzindrágulást jelentett volna. Kiegyenlítésképp nemcsak az áram árát csökkentettem volna, hanem egy klímapénzt is visszafizettem volna mindenkinek, tehát egy direkt visszaosztást. Nem fogadták el, a CSU miatt. Most örülök, hogy egyáltalán elkezdtük a CO2-hozzájárulást. Emlékszem, egy éve, mikor ezt először szóba hoztam, a plafonig ugráltak és én egyedül maradtam.

Z: Több tudós is elhatárolódott a klímacsomagtól. Az intézkedések ökológiailag túl lassúak és szociálisan igazságtalanok. Franciaországban a hasonló rendeletet visszavonták.

S: Még egyszer: Nálunk más a helyzet. Mert ha nem is lesz klímaprémium, az áram ára csökken, ezzel a kisjövedelműek is jól járnak. De vannak más programjaink is.

Z: Ide tartozik a megemelt utazási támogatás (Pendlerpauschale). Ebből a szegényebbek megint nem látnak semmit, hanem aránytalanul csak a sokat adózók, tehát a magas jövedelműek.

S: Mint szövetségi környezetminiszter, ezt a támogatást nem fogom védeni.

Z: Ezért kérdeztük az elején, vissza lép-e?

S: Ami ezen nekem legjobban tetszik, a 2026-os határidő. Meglátjuk addig ezen mit javít a Bundestag. Az unió-frakcióvezető már nyitottságot jelzett. Szerencsére demokráciában élünk, kompromisszumokat kell kötnünk. Egyesek most azt követelik, hogy némely tudós koncepcióját vegyük át, egy az egyben, a CO2-illetéknél. Ezt nem tartom helyesnek. Emiatt össze is akaszkodom az utcán tüntető fiatalokkal. Ezt demokratikusan kell megoldanunk.

Z: Egy miniszter-leköszönés demokratikus eszköz.

S: A csomag egy részét, mint klímavédelmi törvényt, sikerült elfogadtatnom. És ez jó. Ez minden minisztérium számára kötelező, 2020-tól 2030-ig. Ezen a jövőben, ha Németország nem érné el a klímacélokat, rendszeresen javíthatunk.

Z: A klímavédő törvényre még visszatérünk, de beszéljünk egy másik pontról. A klímacsomag a hivatali jármű-privilégiumokat nem érinti. Tehát továbbra is támogatást kapnak a nagy, nehéz kocsik, így ismét a jólkeresők járnak jobban.

S: Az állami kocsik adókedvezménye alapjában megmarad. A rabatt azonban változik, hogy a kisebb elektro-autók piaci bevezetését segítse. Ezek vételprémiuma is magasabb lesz, mint a luxus-kocsiké. A kormány az egész jármű-adóztatást is úgy építi át, hogy a kisebb CO2-kibocsátó autótulajdonosok legyenek a kedvezményezettek.

Z: De az állam továbbra is szubvencionálja a luxusautókat, ugyanakkor a kisjövedelműeknek nem ad kárpótlást, stimmel?

S: Nem. Van ilyen kompenzáció: olcsóbb lesz az áram. Ha Önt jól értem, az állami kocsik kedvezményét teljesen törölni akarja. Nos, az SPD nem a zöldekkel van koalícióban, hanem az unióval. Ez már egy éve kijelentette, ha mi CO2-hozzájárulást vagy klímatörvényt akarunk, akkor az szocializmus. Hogy az SPD az uniót ettől a „nem-nem-nem”-től egyáltalán elmozdította, ezt ugyan reméltem, de nem vártam.

Z: Ön a sikereit azzal méri, mennyire győzi meg az uniót, vagy a realitást nézi?

S: A demokrácia a realitáshoz tartozik, a többség-elvvel együtt. Ettől eltekintve, a realitás gyökeresen változni fog.

Z: Apropó, realitás. A Klíma Világtanács e heti új jelentéséből csak egy részletet emeljünk ki! A század végéig a legtöbb európai sípálya el fog tűnni. Ez csak megmozgatja Önt?

S: Valóban. De menjen csak el egy nemzetközi konferenciára és hallani fogja, mennyi dicséretet kap Németország a megújuló energiafejlesztésért, a szénből való kiszállásért...

Z: A szaudiaktól, vagy kitől?

S: Nem, hanem világszerte! Óriási klímavédő programokat csinálunk, a megújulókon dolgozunk és nem tartozunk azok közé, akik a problémát atomárammal akarják megoldani. A közlekedésben ugyan túl kevés történik, ez egy probléma, világos. De ez is megváltozik, ha lesz egy klímavédelmi törvényünk. Ez minden kormány cselekedni kényszerít.

Z: A kormánynak ahhoz kell egy törvény, amire már 2015-ben Párizsban elkötelezte magát?

S: Pontosan. A nemzetközi jogot ültetjük át a nemzeti jogba. Eddig a kormányban mindig a környezetminiszter volt a hunyó, ha a klímacélok nem valósultak meg. A jövőben a közlekedési, az építésügyi és az agrárminiszter is számon kérhető lesz.

Z: És ha semmit sem tesznek, mi lesz velük?

S: Akkor láthatóan törvényt szegnek, ez nagyon kínos lesz a nyilvánosság előtt. 3 hónap alatt egy azonnali programmal kell kirukkolniuk. És a pénzügyminiszter lesz a nyakukon. Mert ha Németország a közlekedésben, az épületekben, a kisiparban vagy a mezőgazdaságban több szén-dioxidot bocsát ki a megengedettnél, certifikátumokat kell, hogy vásároljon a szomszéd államoktól. És ez komoly pénzekbe kerül.

Z: A közlekedési, sem az agrárminisztert nem zavarta, hogy a 2020-as klímacélokat nem értük el. A bajor kormányt be is perelték az európai bíróságon, mert nem tartja be a légszennyezési határértékeket és lám, kutya baja, épp most választották újra. Az Ön klímavédő törvénye nem helyettesítheti a politikai akaratot.

S: Az eddigi helyzet úgy változhat, hogy eddig a közlekedésben és a mezőgazdaságban nem volt külön meghatározott és kötelező al-cél, 2020-ra. Ezt csak a mostani klímatörvény írja elő. Bajorországnak be kell látnia, hogy különösen, mint kormány, a szabályokat be kell tartania, különben demokratikus jogállamunkat ássa alá.

Z: Összefoglalásul mondhatjuk, hogy Ön elégedett azzal, amit elért és így a nagykoalíció nincs veszélyben?

S: Mint környezetminiszter akkor leszek elégedett, ha a CO2-kibocsátás a valóságban is tartósan és érezhetően csökken. A nagykoalíció most rálépett erre az útra.

Z: Angela Merkel a klímacsomag bemutatásánál azt mondta, az a politika, ami lehetséges. Greta Thunberg elve viszont: a politika tegye azt, ami szükséges. Ön mit mond?

S: A politika föladata, hogy a kor problémáit pragmatikusan megoldja és fölfegyverezze a társadalmat a jövő problémáira.

Z: A politikát úgy is lehet érteni, hogy az embereket meg kell győzni a jó megoldásokról.

S: Megpróbáltam, beszédeim százaiban elmondtam, hogy a klímacsomag egy innovatív program lehet. Ezzel nem sikerült áttörnünk, mert óriási félelmek akadályozzák.

Z: Talán hiányzik az emberek bizalma a politikában vagy most, ebben a kormányban?

S: A Fridays for Future fiatal embereire ez érvényes lehet. De amit akkor élek át, amikor üzemekbe látogatok, az más. Az emberek attól tartanak, nem engedhetik meg maguknak a klímavédelmet. Őket akarjuk biztosítani, hogy az átállásnál nem hagyjuk őket magukra. Néha azt kérdem magamtól, mi jut el azokhoz, akik nem naponta foglalkoznak a klímavédelemmel? Érzékelésem szerint nem sok minden. De a klímavédelem csak akkor működik, ha többséget nyer.

(DIE ZEIT, 2019. okt. 3.)