LONG COVID ÉLETHOSSZIG – ZEIT Hamburg/RózsaS
Százezrek küzdenek a kovid utóhatásaival. A korábbi pandémiákat is követte egy 2. hullám. A spanyol nátha után is sokan ólomnehéz fáradtságra panaszkodtak. Az »Encephalitis Lethargica«-tól egy millió szenvedett.
Dr. Jördis Frommhold pontosan emlékszik 2020. április 14-re, amikor az első kovid-túlélő ült előtte. Korábban sportos, 40 éves férfi került ki az intenzívről. Szürke volt az arca, nehezen lélegzett. Frommhold főorvos a Median klinika (Heiligendamm, Ostsee) tüdőbetegségek osztályán.
A mostani páciensek teljesen másmilyenek. Főleg fiatalok, kórházban nem voltak, a fertőzést is alig érezték. Most azonban kimerültek, légzésük nehéz, izmaik fájnak, fejükben kábaság. Ez a long covid (LC). Kívülről láthatatlan, belülről pokol. „Némelyek sírva fakadnak, mert végre valaki hisz nekik.” - mondja a doktornő.
11 millió kovidgyógyult van Németországban, ám nem mind egészséges. 60%-nak fél év után is panaszai vannak. A társadalomra terhelő: Több millió ember vándorol évekig egyik orvostól a másikig. Beállnak a rehabilitációsok hosszú sorába? Rövidesen szakápoló hiány fenyeget, mert őket is kiüti a long covid? A járvány vége után long-covid-pandémia jön?
Madlon Schmidt asszony (45) korábban félmaratont futott. Most napi programja az osztályon: 7:00 inhaláció a tengeren, tartástorna, UH; 10:45 sole-inhaláció, du. légzőterápia, vízitorna. Ide egy év várakozás után került. 2020 novemberében fertőződött meg, hetekig csak aludt. Később 6 órás munkát vállalt, de annyira kimerítette, hogy este csak feküdt. Néhány hónapja, hogy a híradások nyomán döbbent rá: long covid – ez én vagyok.
Nincs egységes definíció, annyira különböznek a panaszok. Az orvosok a 4 hetes betegséget akut kovidnak nevezik, utána lehet a long covid-ról beszélni. A 12 héttől tovább tartó állapot hivatalos elnevezése: »Post-Covid-Syndrom«, ICD-Code U09.9.
A tünetek zavarbaejtőek: A levertség, bágyadtság, rossz koncentrálás vajon a vírus, vagy a home office, a bezártság, az otthon-tanulás következménye? Hamarosan ezreket fognak olyan betegségek miatt kezelni, amiket a poszt-kovid-check nélkül meg sem találtak volna. Schmidt-nél szívbillentyű-hibát észleltek és a pajzsmirígy-értékei is megváltoztak. Másrészt ez utóbbi nőknél nem ritka jelenség.
A legtöbb long-covid-tünet szubjektív, sem szív-, sem vérvizsgálat nem mutatja ki. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a finoman kiegyensúlyozott immunrendszer fölborulhat, testszövetek elleni antitestek mutathatók ki, mint az autoimmun betegségnél. Lehetséges, hogy a sokak által hordozott Epstein-Barr vírus kerül reaktiválásra. Ez a kórokozó fejfájást, alvászavart, fáradtságot vált ki. Többeknél csökken az oxigénfelvétel és szívritmus-zavar áll be. Lehetséges, hogy a szív- és az ereket szabályozó idegek sérültek meg. Az agyban hajszálerek is megsérülhettek és kevesebb vért tudnak szállítani. Némely long-covid-beteg agyi RMI-je csökkent aktivitású agyrészeket mutat.
Bár a tartós kimerültséget tanulmányok támasztják alá, a gyakorlatban azonban az orvosok lerázzák a betegeket. Tovább küldik vagy kiírják betegszabadságra őket. Hiányzik a szakterületek koordinációja, az orvosok továbbképzése. Andreas Gonschorek (Neurozentrum Berufsgenossenschaftliches Klinikum Hamburg): „Nehéz helyzet. Nincs teszt, ami a long-covid-ot kimutatná.” Kezdetben tüdőbetegségek közé sorolták és tüdőklinikákra küldték a betegeket. Sokaknál visszatért az ízlelés és elmúlt a fejfájás, de szaporodtak a pszichés és kognitív panaszok. Gonschorek klinikáján főleg ápolókat és kollégákat kezelnek, akik megjárták az intenzívet. Olyanok is vannak itt, akik túlterhelték magukat. „Ez olyan betegség, ahol a testet és a lelket nem lehet szétválasztani.” Agyi vérellátási problémák depresszióval járnak együtt.
Országszerte 80 LC-ambulancia működik, de talán 800 kellene. Mindkét orvos kolléga-páciensei kimerülésig dolgoztak, most kiégés fenyegeti őket. Az LC-ről való sok vita helyett törődni kell az érintettekkel, hisz majdnem 1 millió beteg, munkaképtelen emberről van szó. Senki sem tudja, elegendők-e a rehabilitációs helyek? A Wissenschaftliche Medizinische Fachgesellschaft (Tudományos Orvosi Szaktanács) úgy véli, a fertőzöttek 15%-a (1,65 M) posztkovid-tünetektől szenved - több nő, mint férfi.
Ám ez a szám bizonytalan – függ a módszertől. Orvos kérdezte ki őket, vagy maguktól töltöttek ki online-kérdőívet? Sokaknak már a pandémia előtt voltak pszichoszomatikus problémái. Az sem derül ki, hosszabb ideig voltak-e ízlelés-zavarai vagy olyan beteg, hogy egy lépést sem tud tenni? Ez a válság csak számolgatás eredménye?
Gyanítható, hogy 2 év ragály után mind egy kicsit posztkovidosok vagyunk. A Gutenberg Covid-19 tanulmány során 10 000 személy ¾ évig töltött ki kérdőíveket és adott vért vizsgálathoz, Rheinland-Pfalz-ban. 5% volt fertőzött, ¼ érezte magát rosszabbul hetekkel a fertőzés után. Ám a nem-fertőzöttek 22%-a is rosszabbul érezte magát.
Hajo Zeeb, Leibniz-Institut für Präventionsforschung und Epidemiologie, Bréma: „Ha fejfájás és légzéspanasz szerint soroljuk be a betegeket az LC-közé, több lesz, mint ha csak az ízlelés-zavarokat nézzük. Hosszú-kovidos nem lehet több 1-2%-nál.” Ezt egy dán tanulmány is alátámasztja. Ott 10 500 fertőzöttet követtek fél évig. 12 hét után csak 2% maradt beteg. Az oltás 40%-ban csökkenti az lc kialakulását, mutatja egy brit kutatás 6000 emberen.
A betegbiztosítók számai sem drámaiak. A Deutsche Rentenversicherung évi 1 millió reha-kérvényéből csak 40 000 volt koviddal kapcsolatos, 2021 első félévében. Jens Baas, a Techniker igazgatója: „ 11 millió biztosított közül 30 000-nél diagnosztizáltak LC-t.” Persze, az is lehet, hogy az orvosok még nem alkalmazzák a megfelelő kódot. Nem emelkedett a nem-specifikus „kimerülés” diagnózis sem. Ám Baas sem teljesen nyugodt. Az adatok sokára érnek a központba, az omikron hatásait még nem is regisztrálták. A gyors adatok sem érnek semmit, ha nem ismeretes, min alapulnak. „Biztos diagnózis-kritériumokat kell kialakítani, akkor dolgozhatunk megbízható alapokon és eldönthetjük, kell-e kezelés vagy sem.”
Az LC orvoslására nincs biztos módszer. Frommhold: „Megpróbáljuk enyhíteni a betegek szenvedését, kísérlet-tévedés megközelítéssel. Orvosi határokba ütközünk, együtt tanulunk a pácienseinkkel.” Tapasztalatait tovább adja. Az Uni Lübeck kollégáival most kezdtek egy vizsgálatba, a reha-hatékonyságról, hogy kiderítsék, mely kezelések eredményesek tartósan. Madlon Schmidt-nek a légzőgyakorlatok (guggoló-csavaró-tartás) segítenek a legjobban. O2-gépet is ajánlottak, de az több ezer € és hatása nem is igazolt. Ha autoimmunitás gyanúja áll fent, plazmaferézis ajánlott. Ez egy vér-átmosás, a káros antitestek eltávolítására. Az Uni Erlangen a Berlin Cures egy új gyógyszerével próbálja az antitesteket semlegesíteni, néhánynak segített. Az LC-kutatásra kevés pénzt ad a minisztérium, 6,5 M €-t; az USA-ban 1,15 mrd $-t szánnak rá. Frommhold bízik a sikerben. Szerinte van elég reha-hely. LC-orvos szövetséget alapított, továbbképzést nyújtanak, hogy a betegeket ne kelljen speciális ambulanciába tovább küldeni. A teleorvoslást szorgalmazza, jobb egy terápia-app, mint semmi. Klinikáján 3 hét a tartózkodás, hosszú a várólista.
Néhány hete ő is kovidos lett, most példát mutat: Nincs rohanás; sok szünet, pihenés mozgás van.
ZEIT, 3. 3. 2022
Atmen und durchhalten
