Ökobetyár

High tech vagy low tech? | öko-retro-bio-grín

GÁZ ÉS VÉR – A gáz-stop kiütné a német gazdaságot – ZEIT Hamburg/RózsaS

2022. március 11. 04:23 - RózsaSá

GÁZ ÉS VÉR – A gáz-stop kiütné a német gazdaságot – ZEIT Hamburg/RózsaS

 

Csak név nélkül!” - intettek a szövetségek és a hatóságok szószólói. A helyzet feszült: Háború, bizonytalanság, égbe szökő energiaárak. Senki sem akar szervezetének ártani.

 

Pedig csak ezt kérdeztük: Nélkülözni tudná-e Németország az orosz gázt? Kezdetben a szankciók csak az orosz bankokat és az oligarchák ingatlanjait érintette – az orosz gáz és olaj tovább folyik. Ezért a Nyugat milliárdokat fizet Oroszországnak – vagyis indirekt pénzeli Putyin háborúját. Ukrajna régóta bojkottra szólít föl. Biden le is állította az orosz gáz- és olajimportot.

 

Megtehette, amit a németek nem. Orosz gáz nélkül Németország gazdasága padlóra kerül. A Bundesrepublik gáz- és kőszénimportjának fele orosz, az olajnak 35%-a. Szén és olaj sok fáradozással, nagyon drágán beszerezhető lenne a világpiacon – gáz nem. Ennek szállításához pipeline-ek kellenek, vagy cseppfolyósító berendezések (Liquefied Natural Gas, LNG). Ehhez most nem lehet hozzájutni, mindent eladtak.

 

Most derül fény a végzetes függőségre: A lakásfűtés 2/3-ban gázalapú. Sok gyárnak a gáz energiahordozó és nyersanyag, nélküle leállna a termelés. Ezenkívül a kormány gázerőműveket, mint rugalmas áramtermelőket tervezett be, ha nincs szél és napsütés. A gázárak megugrottak: Az EU-ban 200 €/MWh – ez a tavalyi tízszerese, világcsúcs! Szerencsére sokan hosszú távú szerződést kötöttek alacsony áron.

 

De mi lesz embargó vagy orosz gáz-stop esetén? A nyár tartalékokból és LNG-ből átvészelhető. De télre hiány lép föl – nem tudni, mekkora. A brüsszeli thinktank Bruegel prognózisa szerint 2023 áprilisára az egész EU-ban kifogy a gáz java. Cégek sokasága áll le. Mekkora lesz a hiány, az függ az időjárástól és az ország következő lépéseitől. Ajánlatos visszafogni a gázfogyasztást, aki szobahőfokát egy fokkal csökkenti, 6% energiát takarít meg. Ezenkívül annyi gázt kell behozni, amennyit csak lehet.

 

Most bosszulja meg magát, hogy Németország nem épített saját NLG-terminálokat. A sietve tervezett Brunsbüttel-i és Wilhelmshaven-i terminálok 3 év múlva készülnek el. Addig a szomszédos államok fogadóállomásain át jöhet a gáz – lehetőleg azonnal, mert a kapacitások végesek.

 

Ám a fő probléma nem is az infrastruktúra. Sebastian Bleschke, Verein der Gasspeicherbetreiber Ines (gáztárolók egyesülete): „A gáz rendelkezésre állása a probléma. A versengés erőteljes, az EU főleg Ázsiával konkurál.” A kormány 1,5 mrd €-t különített el NLG-re, ez azonban nem lesz elég a következő télre.

 

Ellátás-válság esetére eljárás van előírva. Ekkor a „Notfallplan Gas” lép életbe és a Bonn-i Bundesnetzagentur veszi át az irányítást. Ott döntenek arról, ki kaphat gázt. A törvényileg védett fogyasztók vannak az élen: Magánháztartások, szociális szolgáltatók, kórházak, távhőművek. Az áramhálózat stabilitását biztosító gázerőművek szintén privilegizáltak. Ezek az összfogyasztás 40%-át teszik ki. Ezeket az EU-szabályzat szerint más EU-államok is kötelesek kiszolgálni. Egyes régiók azonban ekkor is hoppon maradhatnak, ha náluk szűk a pipeline-kapacitás.

 

A gazdasági minisztérium azon dolgozik, hogy a veszteseket kártalanítsa. A törvényileg nem védett fogyasztók nem kapnak gázt vagy csak keveset. Ezek főleg a nagy ipari üzemek, ők viszik el a gáz 36%-át. Ezek pl. a nagy kémia-konszernek. A BASF/Ludwigshafen évi 37 billió wh gázt fogyaszt (a német igény 4%-át), áram és gőzfejlesztésre, továbbá ammóniák, acetilén és H2 termelésre. Az EU legnagyobb kémiacége 2021-ben 1,5 mrd €-val többet fizetett a gázért.

 

A gázhiány olyanokat is érint, akikről nem gondolnánk: Az agrár-gazdákat. A műtrágyagyártás sok gázt fogyaszt, termelése nagyon megdrágult. Ez hozamcsökkentéshez vezethet.

 

Az új kormány elődje hibás energia- és geopolitikája következményeivel küzd. Új szén- és gáztartalékokat kell biztosítania és kompenzálni a kárvallottakat. A gazdasági minisztérium egy „energiabiztonsági stratégián” dolgozik és azon, hogyan lehetne visszafogni a gázfogyasztást. Előrehozzák az EEG-Umlage (Erneuerbare-Energien-Gesetz) törvényt, mely szavatolja a megújuló energiatermelés átvételi árát. A zöldáram-termelők kötelesek olcsóbban adni az áramot.

 

A magas gázár miatt az üveg- és acélgyárak csökkentették termelésüket ill. kihelyezték külföldre, ahol olcsóbb az energia. Energiaintenzív cégek kiszorulnak a piacról, termékeik árát fölemelik. Sietve alternatívát keresnek. Szélenergiát vesznek, ez a hiány egy részét pótolja.

 

Az USA orosz import-stopja után a Brent-olaj 133 $-ra ugrott, sokan 150-et is lehetségesnek tartanak. Az orosz miniszterelnök-helyettes 300 $-os árral fenyeget, a tilalom miatt. Az OPEC-nek be kell avatkoznia. Több olajat kellene termelniük, kérdés, van-e erre kapacitásuk? Mohammed Barkindo, OPEC: „Napi 7 millió barrel kiesést lehetetlen kompenzálni.” Ennyit exportált Oroszország. Az USA-nak nem nagy gond az olaj, eddig napi 200 000 hordó nyersolajat vett át az oroszoktól, ez az összes import 3%-a. Európa importjának 29%-a orosz.

 

Az USA maga is termel olajat, a vitatott fracking-módszerrel. Ám a naponta föltárt 12 millió hordón felül még 7 M hordóval fogyasztanak. Keresletük alakítja az árat. Megoldás lenne, ha többet termelnének. Ennek akadálya az anyag és fölszerelés beszállításának késése és a szakember-hiány. A járvány alatt olyan kevés olaj fogyott, hogy több fracking-cég tönkre ment. Logisztikai hiányosságok is fékezik a termelést. A nyersolaj először finomítókba kell, hogy kerüljön, ezek az olajkikötőknél vannak, viszont a fracking-olajat az ország belsejében termelik.

 

A különböző olajminőségek is szerepet játszanak. Sok US-finomító csak nehézolajat tud fogadni, Oroszországból, Venezuelából, Iránból. Hazai könnyűolajra átállni körülményes vagy nem lehetséges.

 

Az import-stop veszélyes szankció, Biden-t belpolitikai kockázatnak teszi ki. Eddig a lakosok 70%-a támogatja a szankciót, de a benzinár emelkedése átválthatja a hangulatot. (4 $/gallon, vagyis 0,96 €/l, a német 1,70 €/l). Tartósan magas árak új olajsokkot okozhatnak. A szankciók eszkalálása recessziót válthat ki világszerte.

 

ZEIT, 10. 3. 2022

Die Angst vor dem nächsten Winter

 

KOMMENT

Az Energiemenü-t 1993-ban adtuk közre Kölnben. Ideje, hogy a zöld gazdasági miniszter előszedje. Ha hallgattak volna ránk, most nem lennének pácban. Ám a zöldeket a hatalom jobban érdekelte. A Szelíd Energia Füzeteket 2004-től tettük közzé. A 13 füzetben minden alapvető energia-tudnivaló megtalálható. De a magyarokat sem érdekelte az energia (2-3 ezer letöltés) – mindmáig.

RS

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://okobetyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3717777776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása