ÉLELEMKUKÁZÁS: ITT TILOS, AMOTT ELŐÍRT – Példás franciák – ZEIT/RózsaS
A német alkotmánybíróság 2020-ban úgy döntött, a kukázás büntetendő. Aki élelmet kotor ki a kukákból, tolvaj. A szupermarketek továbbra is dobhatnak ki élelmiszert.
Nem úgy a franciák! Náluk már évek óta a boltok az eladatlan élelmet el kell, hogy ajándékozzák, vagy takarmányra esetleg komposztásásra fordítsák. A törvényt 2018-ban a gasztronómiára is kiterjesztették. Az iskolában már az alsósok megtanulják, mekkora probléma az élelemtékozlás a világban. Egy másik példás rendelet szerint januártól zöldség- és gyümölcsfélét nem szabad műanyagba csomagolni. Ezzel akadályozzák meg a szeméthegyek növekedését. Az ökologikus intézkedések más cikkekre is kiterjednek. Gyártóknak és kereskedőknek tilos visszamaradt árut szemétként kezelni. Higiéné-termékeket, könyveket, tárolódobozokat és egyéb konyhai cikkeket el kell ajándékozni vagy újrahasznosítani (recycling). Ugyanez vonatkozik a ruhákra is. Franciaországban évente 10-20 ezer tonna ruhát dobnak ki.
A német kormány hasonló célokat tűzött ki. Bár a körkörös gazdasági törvényben benne van az ún. „Obhutspflicht”, ami a gyártókat és a kereskedőket a szemétmegelőzésre kötelezné, de a konkrét rendeletek még váratnak magukra.
ZEIT, 2. 6. 2022
Wegwerf-Verbote wie in Frankreich
WARUM HABEN WIR DAS NICHT?
VIRTUÁLIS VÍZ
Az élelemtermeléshez sok víz kell. Húsnál nemcsak az állat itatásához, hanem már jóval előbb, a takarmány előállításánál öntözni, mosni kell.
Nem minden víz egyforma. Az állattenyésztés szennyvize „szürke víz”. Az eső és a növények által fölszívott víz a „zöld víz”. Folyók, tavak de a talajvíz is „kék víznek” számít. Különböző termékek vízigényei:
- 1 liter ásványvíz 6,7 liter
-1 pohár vörösbor 120 liter
-1 csésze kávé 140 liter
-1 pohár tej 200 liter
-1 hamburger 2400 liter
-1 kg csirkehús 3900 liter
-1 kg marhahús 15000 liter
-1 farmernadrág 11000 liter
-1 autó 400 000 liter
Nem mindegy, a termék vízszegény vagy vízgazdag országból származik-e?
A víz mellett a klímakárosító szén-dioxid is fontos. Gyümölcsöknél a CO2 nagy részét a szállítás eredményezi. Az ühg-ok egyharmada az élelmiszertermelésből ered. Ebben benne a műtrágya, az épületek, a kereskedelem, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás. (Lásd Energiamérlegek a mezőgazdaságban, Szelíd Energia Füzetek, RS). Egy kg alma CO2 és víz adatai:
CO2 /kg/ víz /liter/
német, szezonális 0,53 0,37
Új-Zéland 0,87 10
spanyol 0,76 216
DRÁGA VAJ
A vaj egy érzelmi alapélelmiszer. Már a szólások is mutatják: Sich nicht die Butter vom Brot nehmen lassen (Ne engedd, hogy elvegyék a vajat a kenyeredről). Alles in Butter (Minden vajban). Anderen die Butter auf dem Brot nicht gönnen (Másnak nem gönnolni a vajat a kenyerére). Mibe kerül negyed kiló vaj? Ezt kérdezte a Die Brigitte 1985-ben, csak Otto Schily tudta a választ: 3-4 DM. 2002-ben a SPIEGEL kérdezte ugyanezt a Bundesbank elnökétől. Tudta: 2,5-3 €. Pár hónap alatt 30%-kal drágult.
Anni W. jól ismeri a vaj-árakat. Azaz ismerte, most fölösleges tudnia - nem vehet többé vajat. (Már évek óta vaj nélkül tengetem az életem. RS). Fiával szocsegélyből él (Grundsicherung). Elsejétől már a Tafel-től sem kaphat semmit, 6 hónapig. (Tafel: közhasznú segélyszervezet, a gyártóknál és a kereskedőknél visszamaradt élelmet szétosztja a rászorulóknak). A Hamburgi Tafel most csak az ukrán menekülteknek segít. Anni W. a Hartz-IV szerint 8,78 € ételpénzt kap naponta. Az infláció májusban 7,9%. Egyes élelmiszereknél a drágulás 25-30%.
Sebastian Dullien, Institut für Makroökonomie: „Sokaknak az áremelkedés meghaladja az inflációt. Az alsó 20% zavarba jön a boltban, semmi tartalékuk sincs, máról holnapra élnek.” Egy darab vajat nem vehetnek – egy olyan gazdag országban, mint Németország.
Ám, más oldalról, a vaj túl olcsó. Egy kg vajhoz 20 liter tej kell. A tehéntartás pedig klímakárosító gázkibocsátással jár. A zöldek, az olaj és a gáz után, az állati élelemre is CO2-adót követeltek. Az Umweltbundesamt szerint 1 t CO2 180 € költséget okoz. 1 kg vaj 5 kg CO2-t eredményez, ez 89 centnek felel meg. Erre jönne még 7 cent, ha a teheneket állatbarát módon tartanák. A 4 millió német tejtehénből csak 7% élvezi a bio-kritériumokat. 2/3 egész évben bezárva, megkötve él. Kukoricával és repcemaggal etetik őket. Utóbbi ára 2021 óta megkétszereződött. A műtrágya ötször, az üzemanyag 20%-kal drágább. Sok állattenyésztő bedobta a törülközőt.
Az élelemtermelés hátterét évtizedekig senki sem firtatta. Csak egy cél volt: Minél többet, minél olcsóbban termelni. Legyen a szegényeknek is elég vaj és bécsi szelet – olcsón. Ebből függőségek labilis konstrukciója lett. Magas hozamú búzákat tenyésztettek, mire megugrott a műtrágya-igény. Ehhez viszont gáz kell, így lett az orosz-függőség. A szarvasmarhák a „Kraftfutter”-től váltak függővé (takarmány koncentrátum). Ez viszont csak nagy nitrogéntartalmú műtrágyákkal termelhető.
Ez a hatékonyság-kártyavár omlik most össze, a háború miatt. Hermann Simon, vállalkozás-tanácsadó: „Emeljétek az árakat gyorsabban!” A vásárlók a stabil áraknál megfontoltabbak. Most, a növekvő inflációban, készek jelentősen magasabb árakat elfogadni. A cégek az erős áremelkedéseket a költségváltozásokkal magyarázhatják, mintha azok nem is volnának.
ZEIT, 2. 6. 2022
Alles wird teurer, besonders die Butter. Warum?
