KALANDOZÁSOM BARBÁRIÁBAN

Barbária szomszédos Bolondériával, de évek óta tűzszünet van, mert spórolnak a lőszerrel. Ha Barbáriába mégy, tegyél le minden eredeti gondolatodról. Ott megmondják, mi a teendő. Ha nem teszed, fejedet veszik. Levágjam ezeket a vadhajtásokat? Ne! Azért nem, mert ez nem nekem jutott eszembe. Akkor mi a lófasznak hoztál ide? Azért, hogy legyen ki fölött zsarnokoskodnod? Megaláz, átnéz fölötted, te egy senki vagy. Nem kérdezi, mit szeretnél. A senkinek nem lehet önálló gondolata. Bár Bolondériában nem dívik a kannibalizmus, de nagy tisztelői a kannibáloknak. Beszédeiket is így kezdik: Barátaim, kannibálok! Majd akkor utazol el, amikor én megengedem. Légy vagy a pókhálómban. Hiába kapálózol, annál rosszabb lesz neked. Mindenkit leuralok, aki csak bekerül a pókhálómba. Én vagyok a jog, én vagyok az igazság. Meg se nyikkanj! Ide jöttél, a foglyom vagy. Úgy táncolsz, ahogy én fütyülök. És ha Te jössz mi hozzánk? Akkor is úgy táncoltok. A vendég akarata szent. Akkor beváltom a vendégjogot. Velem nem fogtok úgy bánni, ahogy én bántam veletek. Mert akkor halálosan megsértenétek. Azt pedig nem tehetitek. Barbária vagy Bolondéria – egyre megy. A sorsod nem kerülheted el.