Max Planck, Werner Heisenberg és még sokan mások is úgy érezték, a hatalomátvétel egy természeti katasztrófa, egy nagy lavina, amely egy törvény szerint föltartózhatatlanul gördül lefelé és végül megáll.

Einstein véleménye erről az analógiáról nem ismert. A II. világháború vége után, talán - utólag visszatekintve az eseményekre - valószínűleg ő is így gondolta. Hajlamos volt hinni az emberi magatartás tompa ösztönszerűségében, ami annyit jelent, a politikai események lefutása kényszerűleg be kell, hogy következzen, mintegy belső törvény szerint.

“HEISENBERG nagy kvantumtojást tojt.” - kommentálta EINSTEIN. “Göttingenben hisznek benne, (én nem).” HEISENBERGet elképesztette a visszautasítás. Úgy érezte, ezen kezdeményezése éppen EINSTEIN eszméinek a megvalósítása.

EINSTEIN egy másik úton járt. 1905-ben a sugárzással foglalkozott, 1925-ben a gázok tulajdonságai érdekelték. 1925-ös végkövetkeztetései sem voltak kevésbé forradalmiak: ezt a molekulák közötti interferenciaképleteivel mutatta be. Az anyagnak is hullámtulajdonságokkal kell rendelkeznie, ez volt a végeredménye. “A fény kettős természete, mint fényhullám és fénykvantum átvivődik az elektronra és tovább minden anyagra; anyagi természete mellett, elméletileg és kísérletileg egyenrangúan, hullámtermészete is kiviláglik.” Így foglalta később szavakba találóan ezt a fölismerést ARNOLD SOMMERFELD “Az atomszerkezet és a színképvonalak” c. tankönyvében. Nézetének alá támasztására EINSTEIN LOUIS DE BROGLIE disszertációjára utalt. “Egy részecske, úgy, mint energia és impulzus, ugyanúgy frekvencia és hullámhossz által is jellemezhető.”

VII. FEJEZET

A Kaiser-Wilhelm-Társaság

A “Big Science” kezdete

"Közben megérkeztünk az Angol Kertbe", számolt be tovább EWALD. "Laue azt kérdezte, mi a rezonátorok közötti távolság? Ewald azt válaszolta, hogy nagyon kicsi a látható fény hullámhosszához képest, talán 1/500 vagy 1/1000, de a pontos érték nem adható meg, a szerkezet elméleti ‘molécules intégrantes’ vagy a részecske ismeretlen jellege miatt. Amúgy a pontos távolság a probléma számára lényegtelen, elég tudni, hogy a hullámhossz egy töredéke. A további úton Ewald feladata kezelését magyarázta, de észrevette, hogy LAUE nem igazán figyel rá.

XII. FEJEZET

Az atomkorszak kapujában

A fizika világtörténet lesz

ÚT AZ ATOMKORSZAKBA  - A fizika világtörténelem lesz -

147 képpel, dokumentummal, autográffal

Armin Hermann, München, 1986

EGY MELLŐZÖTT KÖNYV

Armin Hermann: DER WEG IN DAS ATOMZEITALTER

(Út az atomkorszakba, www.okobetyar.blog.hu)

7. EVOLÚCIÓS SZOCIÁLÖKONÓMIA

Föltalálni egy „öko-kapitalista” fejlődési utat

11 társadalommodell -Társadalmi kiút-koncepciók az ökoválságból-

Adler/Schachtschneider: Green New Deal, Suffizienz oder Ökosozialismus

(Új Zöld Üzlet, elégségesség vagy ökoszocializmus) München, 2010

11 társadalommodell:* Rendszerváltás:1.Uralomkritika 2.Szubszisztencia 3.Ökoszocializmus  4.Radikális értékbírálat 5.Indusztrializmusbírálat *Modernizálás: 6.Ökológiai modernizálás 7.Evolúciós szociálökonómia *Fázisváltás: 8.Reflexív modernizálás 9.(Re)produktivitás 10.Kultúraváltás11.Alternatív szabályozás

6. ÖKOLÓGIAI MODERNIZÁLÁS

11 TÁRSADALOMMODELL -Társadalmi kiút-koncepciók az ökoválságból-

Adler/Schachtschneider: Green New Deal, Suffizienz oder Ökosozialismus

(Új Zöld Üzlet, elégségesség vagy ökoszocializmus) München, 2010

11 társadalommodell:* Rendszerváltás:1.Uralomkritika 2.Szubszisztencia 3.Ökoszocializmus  4.Radikális értékbírálat 5.Indusztrializmusbírálat *Modernizálás: 6.Ökológiai modernizálás 7.Evolúciós szociálökonómia *Fázisváltás: 8.Reflexív modernizálás 9.(Re)produktivitás 10.Kultúraváltás11.Alternatív szabályozás

A rendszer modernizálása

INDUSZTRIALIZMUSBÍRÁLAT

Föl a melegszívű elégedettségre!

11 társadalommodell:* Rendszerváltás:1.Uralomkritika 2.Szubszisztencia 3.Ökoszocializmus  4.Radikális értékbírálat  5.Indusztrializmusbírálat *Modernizálás: 6.Ökológiai korszerűsítés 7.Evolúciós szociálökonómia  *Fázisváltás: 8.Reflexív modernizálás 9.(Re)produktivitás 10.Kultúraváltás11.Alternatív szabályozás

Összefoglaló

Az indusztrializmusbírálat tárgya, az embert és a természetet egyszerre szétzúzó technikai racionális ipari termelés, az önző kapitalista gazdaság a lelki hiányállapotok és a beteljesületlen emberi alapérzelmek, mint a szeretet, az elismerés és a közösség.

RADIKÁLIS ÉRTÉKBÍRÁLAT

Teljes szakítás a kapitalista modernnel

11 társadalommodell:* Rendszerváltás:1.Uralomkritika 2.Szubszisztencia 3.Ökoszocializmus  4.Radikális értékbírálat  5.Indusztrializmusbírálat *Modernizálás: 6.Ökológiai korszerűsítés 7.Evolúciós szociálökonómia  *Fázisváltás: 8.Reflexív modernizálás 9.(Re)produktivitás 10.Kultúraváltás11.Alternatív szabályozás

Összefoglaló

Ezen koncepció középpontjában a Marx-féle értékviszony és tőkehasznosítás dinamikája áll. Az ökológiai válság a kapitalizmus átfogó és végleges krízisének a része és kifejeződése. A fenyegető környezeti és éghajlati katasztrófák fő oka a kapitalista termelésmód egy ellentmondásából ered: egyrészt tulajdonképpeni célját illetőleg (tőkehasznosítás) közömbös a természettel, az anyagokkal és azok érzékelhetően konkrét sajátosságaival szemben, amiket elhasznál.