ÖRÖKLÖTTSÉG ÉS SORS – Génjeink döntik el, mi lesz belőlünk – ZEIT, Hamburg/RózsaS
A berlini gazdaságkutató (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung, DIW) »Soziooekonomische Panel«, SOEP projektje 2009 óta vizsgálja, mekkora öröklött génjeink hatása.
„Egy teniszütő és egy labda összesen 110 €. Ha az ütő 100 €-val többe kerül, mint egy labda, mibe kerül egy labda?” Ezt a kérdést kapta Hannes Mangelsdorf (IT-Systemmanager) – egyike a 30.000 SOEP-résztvevőnek, akik készségesen fogadják a DIW munkatársát és még nyálpróbát is adnak a génprofilukhoz. Személyiségprofilok, gazdasági státuszadatok, politikai preferenciák örökölt génkapcsolata sokakat érdekel. Egyesek mért agresszívabbak, kockázatkedvelőbbek, introvertáltabbak, mint mások? Mekkora a szerepe a géneknek a szenvedélybetegségeknél? Génkérdés-e a gyerek iskolai és a felnőtt munkahelyi sikeressége? A „szociáltudományos genetika” kutatásai mutatják, hogy öröklött génjeink nemcsak egészségünket, de magatartásunkat is befolyásolják. Karrierünk, szociális életünk, lelkünk függ tőlük.
A témát új társadalomtudományi fogalmak tarkítják: »Genomweite Assoziationsstudien« (GWAS), »Single Nucleotide Polymorphism« (SNP), »Polygenic Score« (PGS), stb. Még a német Historikertag is napirendre tűzte a »Genetic History« kihívását.
Ha a gének ennyire sorsdöntőek, mennyire igazságos pénzzel és tisztelettel jutalmazni a kemény küszködőt és a könnyebb utast egyaránt? Mennyi egyenlőtlenséget kell elfogadnunk, ha már a tehetség nem egyenletesen elosztott?
Németországban a genetika és a szociológia kapcsolatában visszafogottság látható. A SOEP-ről még csak egy sajtóközleményt sem hallunk. A kérdés kényes. Svájcban egy hasonló projektet leállítottak. Gert Wagner, SOEP: „Nemzetközi kutatások érdekes eredményeket produkálnak. Akik a szociális eltéréseket kutatják genetikai információk nélkül, egy szemükre vakok maradnak.”
Ám ha genetikai szemmel is nézzük, mit ismerünk föl? Kathryn Paige Harden (Uni Texas) hisz a gének hatalmában. „Senki sem szolgált rá génjeire. Sok dolog, amire büszkék vagyunk – iskolai sikerek, magas jövedelem, stabil párkapcsolat – olyan okokra vezethetők vissza, amelyekre csak korlátozottan hathatunk.” Könyve, a „The Genetic Lottery. Why DNA matters for social equality” az új magatartásgenetika alapműve. Konkrét számokat is fölvonultat. Egy 70 éves US nyugdíjas magas „poligén számmal” átlagban 475 000 $-ral többet keresett, mint a kevésbé kedvező génvariáns kortársa.
Hamarosan szociológia, pszichológia és közgazdaság hallgatók új tárgyat vehetnek föl: a genetikát. Mások attól tartanak, hogy az oktatás és az igazságosság, a családalapítás és az identitás biologizálva lesz és ezzel kicsúszik a szociálpolitikai reformok alól.
Az új magatartásgenetika leggyakoribb fogalma a GWAS, »Genomweiten Assoziationsstudien«. E közben a kutatók egy tulajdonság gyakorisága mögött bizonyos génvariánsokat keresnek. Mát több ezer ilyen GWAS-tanulmány jelent meg, melyek a szkizofrénia, az anorexia, az alvászavar jelenségével foglalkoznak, de téma a magányosság, a húsevés és a kései szülés is. Népszerű az iskolai siker kutatása is, ez egyszerűen mérhető (Proxy). 2013-ban 120 000 résztvevővel 3 DNS-variánst találtak. A német Philipp Köllinger közgazdász 3 millió önkéntesnél 4000 kiemelkedő génpontot talált. A pozitív génvariánssal rendelkezők 70%-a érettségizett, a kedvezőtlen génűek csak 7 %-a. Az „agresszió- és a meleg-gén” megtalálása sikertelen volt. Az emberi tulajdonságok a gének összességéből erednek.
ZEIT, 12. 5. 2022
Die Macht der Herkunft
