AZ UTOLSÓ GENERÁCIÓ – Mi pusztítottuk el a Földet – ZEIT/RózsaS

Bolygónk fölmelegítése folyik tovább. A „point -of-no-return” vagy már itt van, vagy biztosan jön.

Berlin, 2021. aug. 30. 7 fiatal ember tábort üt a parlament előtt és éhségsztrájkba kezd. „Mi vagyunk az első generáció, amely a klímakollapszust érzi és az utolsó, amely tehet valamit ellene.” A csoport követeli, hogy vállalja a nyilvános vitát Armin Laschet (CDU), Olaf Scholz (SPD) és Annalena Baerbock (Grüne). Csak az utóbbi jelentkezik telefonon, röviden. 4 hét múlva két ember marad, egyikük a 21 éves Henning Jeschke, aki az italt is visszautasítja. Végül Scholz – a választások után – vállalja a szembenézést.

Egy évre rá Jeschke a vádlottak padján ül, kényszerítés kísérlete miatt, egy útblokád útján. Ez az első eljárás a Letzte Generation ellen, több tucat követi. Az aktivisták a bíróságot színpadként akarják használni. J. önmagát védi, társaival jogi szövegeket tanulmányoz. A BTK 34. cikkelyére hivatkozik, a „jogos önvédelemre” ( Rechtfertigende Notstand). A klímaveszély olyan nagy, hogy nem marad más eszköz, csak a civil engedetlenség. J. a bírónő fejéhez vágja: „A gyermekeink le fogják köpni sírjainkat. Döntse el, melyik oldalon áll!” A bírónő Jeschke-t 20x10€ pénzbírságra ítéli. „Nem hiszem, hogy az útlezárásokkal elérik, amit akarnak.”

Amit kétségkívül elértek: a figyelemkeltés. Ám ha megáll, hogy minden államerőszak a népből indul ki, a figyelem nem elegendő a politikai célok eléréséhez. A polgárok megértése és rokonszenve is kell hozzá. A Fridays for Future békés fölvonulásaival megnyerte a német lakosság szimpátiáját. A Letzte Generation azonban ellenszenvet kelt, nem utolsó sorban egy kerékpáros halála miatt. A Civey szerint 86% véli úgy, hogy az ilyen akciók csak ártanak. Christian Volk, tiltakozás-kutató, Berliner Humboldt-Universität: A klímapolitika helyett sokan arról beszélnek, mennyire idegesítők az ilyen akciók.”

Michael Brüggemann, Uni Hamburg: „Az ilyen akciók miatt a tiltakozók kriminalizálása történik.” Ockenfels, gazdaságkutató Köln: „Aki krumplipürével önt le festményeket, a kínai vagy amerikai szövetségeseit riasztja el. Csak nemzeti célokat követ (9€-Ticket), nemzetközi kompromisszumok helyett, melyek a világ nemzeteit közös szabályok felé vinné.

Nov. 7-én, Sarm-el-Sejkben (Egyiptom) tartották az ENSZ klímakonferenciáját. A németek elvárják a kínaiaktól, hogy engedjenek, a kínaiak a németeket szorongatják. A klímakonferencián minden állam egyenlő. A kis szigetállam, Tuvalu, ugyanolyan súlyú, mint az USA. A klímavédelemben viszont gigantikusak az eltérések. Az éves ühg-emisszióért főleg 3 állam felel: Kína (33%), USA (13%), India (7%): Németország a 7. helyen áll, 2%-kal. Mit ér, ha Németország szigorít, de Kína, USA, India nem tesz semmit? A helyzet bonyolutabb. Egy átlagos német négyszer több kibocsátásért felelős, mint egy átlagos indiai. Így Indiát ösztökélni furcsa. Kína fejenkénti emissziója meghaladja a világátlagot, de kevesebb, mint az USA-ban. Mint állam, az USA kibocsátása fele annyi, mint Kínáé. Ezzel Kínát erősebb klímavédelemre lehet ösztökélni.

Ezek a számháborúk már évek óta folynak. Ha Németország semmit nem tesz, mi lehet? Akkor Kína és India is tétlen. Potyautasok további potyautasokat generálnak. Ha viszont Németország klímasemleges lesz, az üzenet más államoknak: Ti is meg tudjátok csinálni. A német megújuló-energiatörvény kiváló exportpélda lett. Nap- és széltechnikáit is az egész világ átveszi. Az Agora Energiewende világszerte keresett. Ha a németek csökkentik emissziójukat, az a világklímára alig hat valamit. De a követők jelentős hatást érhetnek el. Sarm-el-Sejk-ben nemcsak tárgyalások folytak, zöld technikák is terjesztésre kerültek. A Letzte Generation már 500 tagot számlál. Lakásokat bérelnek Berlinben. Kiadásaik vannak: fölszerelés, perköltségek, büntetések. BILD-Zeitung: „Olaj-örökösök pénzelik a radikális klíma-kaótákat”. Aileen Getty, az 1976-ban elhúnyt olajmágnás, Jean Paul Getty unokája, a Climate Emergency Fund egyik alapítója, egy millió dollárt adott, Adam McKay, a klímapolitika-szatíra, Don’t Look Up, rendezője 4 M $-t.

ZEIT, 17. 11. 2022

Was nützt der Klima-Aktivismus?

ÉRTELMES ÉLET – T. Schnell, STANDARD/RózsaS

Tatjana Schnell, az Innsbruck-i egyetem pszichológiai intézetének professzora. Kutatási témája az értelemkeresés.

STANDARD: A vélt biztonságunk megingott. Akinek megmaradt a munkahelye, az is aggódik. Az értelemkeresés új korszaka köszön be?

Schnell: A kérdés dominánssá lett. Az embereket nyomasztja, hogy nem látnak értelmet életükben. Gyakran a világmentéssel keverik össze. Valójában cselekvésünk miértjéről van szó, nem arról, hogy még perfektebbek legyünk. Az értelemkeresés mindig az objektív kényszerek és szükségességek megkérdőjelezése is. Munkánkat értelmesnek tudni egészséges.

St: Minél jobban keressük, annál nehezebben találunk rá...

S: A hatékonyság maximalizálása háttérbe szorította a munka miértjét. Csak a perfekcióra gondolunk, listákat pipálunk ki. Ezt látjuk minden ágazatban: hatékonyság, mennyiség, profit.

St: Zsákutca? Az értelemhiány visszaüt a turbokapitalizmusra?

S: Szeretném így látni! A legtöbbeknek ez a status quo csak árt – életüket nem tölti ki. Alternatívákat keresnek.

St: Az eliteknek könnyebb dolguk van...

S: Igen. Nekik kevesebbet kell dolgozni, nem hajtja őket a pénzkeresés. Más foglalatosságokban kereshetnek kielégülést. Az alapjövedelem biztosítaná mindenkinek az értelmes munkát. A polgárok egyik fele lát értelmet életében, másik fele azt mondja, erre nincs is szükség. Tehetetlennek érzik magukat, hisznek a tudományban és a technikában, de felelősséget alig vállalnak. Az iskolázatlanok megbélyegzettek, ahogy a bevándorlók is. Nem vesznek részt a társadalom alakításában. Nincs helyük, nem hallgatják meg őket. Csak az elitek beszélnek.

St: A munkanélküliség szégyellni való?

S: Igen. Akik a járvány miatt vesztették el munkájukat, könnyebben elviselik, mert a kovidot okolják. Ám az értelemkeresés nem lesz kevésbé fájdalmas. Nyomaszt a kérdés: ki vagyok én, mint ember? Ha nincs munkám, mi az életem értelme? Elméletileg ez jó alkalom ezeket a kérdéseket megválaszolni, ha nem éreznénk magunkat fogságban. Ami hordozott bennünket, eltűnt, de jött valami új. Akik ezt végigcsinálták, ezt mondják: „Eddig éltetve voltam, most élek.” Ez jó félelem. Azt sem hihetjük többé, csak rajtunk múlik, eröltessük meg magunkat. Ezek a rendszer lényeges kérdései. Az értelemhez jelentőség, hovatartozás, irányultság és koherencia kell. Az értelemkeresés fájdalmas.

St: Sok cég ettől akar megkímélni. Igen népszerű a munkatársaknak „értelmet adni” vagy ezt reklámozni.

S: A menedzserek nem adhatnak értelmet az alkalmazottaknak. Ez önhittség és arrogancia. Az értelmes munka önkizsákmányolásba is ácsaphat. Ezt persze sok vállalat ismeri és kisebb fizetést ad. Vállalati értelemdogmát vetnek be. Ez történik a rendszerreleváns ágazatokban, ahol sok a nő. Ha engem, mint munkatársnőt igazán komolyan vesznek és értékelnek, az egy jó kezdete az értelemkeresésnek.

St: Ön négy „purpose”-t, értelemérzetet sorol föl.

S: A jelentőséget az angolok „mattering”-nek mondják. Amit teszek, annak van rezonanciája, relevanciája. Sokan – stigmatizáltak, sérültek – ezt nem élik át. A hovatartozást nem csak barátaink számával mérjük. Ez az a bizonyosság, hogy érzem, jó, hogy itt vagyok, van helyem a világban. Aki ezt nem érzi, kiabálni kezd, konteógyártók és gyűlöletpostázók viselkednek így. Az orientáltság mutatja, hogy valami felé megyünk, nem hánykódunk. Ez ebben az opciókkal teli világban nagyon nehéz. Akinek nincs irányultsága, nehezen mond nemet, ez még több orientáltság-hiányhoz vezet. Végül sérülhet a koherencia is, ha a munkahely ellentmondásos. Olyat kérnek tőlem, aminek nem látom értelmét.

St: Termékek, melyek ártanak nekünk és a bolygónknak? Olyan utasításokat adnak, melyeket nem akarunk vagy nem tudunk teljesíteni?

S: Ilyen is előfordulhat. Ez lehet egy előírt dresszkód is, amikor olyan ruhákat vetetnek velem, amilyeneket nem akarok. Vagy olyanokat, amelyeket embertelen módon gyártottak.

St: Nyilván nem lehetséges az összes ilyen visszásságot megszüntetni. Tegyünk le erről az illúzióról?

S: Könnyít, ha belátjuk, mindent nem tudunk kijavítani.

STANDARD, 25. 10. 2020

Arbeit in der Krise

SITZEN STATT SPRITZEN! - Ülve vizelni/RózsaS

Amióta lejöttünk a fáról (ott hogy vizeltünk?), elkülönült a női és a férfi vizelés. A férfi ui. állva is képes rá. Ha eltalálja a WC-kagylót. Ha már kezd szagosodni, ki tisztítja többször? A férj vagy a feleség? A németeknél tanultam meg: SITZEN STATT SPRITZEN! Egy egyszerű és hálás könnyítési póz - hogy a magyarok nem jönnek rá? Előbb találják föl az atombombát. „Férfiatlan?” Az egyenjogúsági harcban már csak ez maradt? Aki kipróbálja, meglepődik, mennyire praktikus módszer, hogy nem jutott előbb az eszébe? Rajta hát, férfi nemtársaim, ne a lenti szervünkre hallgassunk, hanem a fentire!

RS

LEGYŐZNI A 7FEJŰ INFO-SÁRKÁNYT - A. Kozyreva – Süddeutsche Zeitung/RózsaSAnastasia Kozyreva, a berlini Max-Planck-Institut für Bildungsforschung kutatója, a „kritikus ignorálást” javasolja.Minden felől zúdulnak ránk a sztorik, hírek, mende-mondák, állítások, konteók, pletykák és narcisztikus önbemutatkozások. Csalikat vetnek be, hogy figyelmünket fölkeltsék és kattintást, view-t, lájkot szerezzenek. Minél vadabb, fölháborítóbb egy kijelentés, annál több figyelmet kap. Az őrület és a valóság között hogyan lavírozzunk? Szűkös időnkkel hogyan gazdálkodjunk okosan? K. a „kritikus ignorálás” technikáját az iskolákba is be akarja vinni. „Pár egyszerű módszert tanítunk az info-fogyasztás irányítására.”

Az információ értékét a forrás kritikus átvilágításával kezdjük. Aki először olvas és aztán vizsgál, már a felét megette. A tartalmak megítéléséhez idő és mély szaktudás kell. Ilyennel pedig alig valaki rendelkezik. Csapdába esnek és máris beültettek világképükbe egy kakukktojást. Tehát: használjunk először keresőgépet és pár perc alatt megtudhatjuk, ki áll egy-egy állítás mögött és mennyire bízhatunk a forrásban. (Ez erre az írásra is vonatkozik?RS). Ellenvethető, hogy a legtöbben amúgy is csak szalagcímeket és töredékeket olvasnak, nem teljes írásokat. Az első bull-shit-kontaktust próbáljuk meg elkerülni: korlátozzuk telefonidőnket, töröljük az időigényes app-okat, csatornákat némítsunk el és fojtsuk el a fölugráló ablakokat. „Akinek nincs söre a hűtőjében, az kevesebbet iszik.” Mindez banálisnak és pofonegyszerűnek tűnik, ám az info-diéta épp oly nehéz, mint lefogyni. És ahogy a fast food-dal is túlehetjük magunkat, fölösleges információkkal is teletömhetjük agyunkat.

Süddeutsche Zeitung. 12. 11. 2022

Bitte nicht beachten!

KOMMENT

Szívós harcot vívok családom és a reklám ellen. Márkaneveket tanulnak meg és reklám-termékeket választanak. Észre sem veszed és elültették a fejedben! Ha nem lenne hatásos, nem csinálnák. Reklám-immunitásom évtizedes önfegyelmezés eredménye. Csapkodom őket, mint a legyet. „Jó bornak nem kell cégér.” A jó termék választása bizony fáradságos és időigényes. Nem lékelhetek meg minden csomagolást! Úgy járok el, mint szüleim a jó dinnyével: magjait eltették.

AZ INTELLIGENS EMBEREK BOLDOGABBAK? - E. Stern, Zürich – ZEIT/RózsaS

Elsbeth Stern (64), az ETH-Zürich viselkedéstudományi tanszékét vezeti. 20 éve kutatja, hogyan hat az IQ az egészségre, a párkapcsolatokra, a karrierre. Tudja, hogyan járnak pórul a nagyokosok.

ZEIT: Az okosok tényleg boldogabbak?

Stern: Van két, egymásnak ellentmondó lelet. Egyrészt az intelligensebbek céljaikat jobban elérik. Ez boldogít. Ha azt érzik, szabadon dönthetnek, elégedettebbek. Eleve így választják meg feladataikat, környezetüket. Másrészt pl. az öngyilkosok is valamennyire intelligensebbek. Ám ebből nem következik, hogy az intelligencia boldogít. Szerencsére, a suicid-szám nagyon alacsony, ezért nem reprezentatív. Nem állítható, hogy a növekvő intelligenciával több lenne az öngyilkos.

Z: Ön a könyvében („Intelligencia”) azt írja, az intelligencia „egy protektív faktor a negatív életesemények ellen”.

S: Ők nem maradnak soká munka nélkül, kevésbé zuhannak mélyszegénységbe. Ritkábban lesznek akaratlanul terhesek, kevesebben válnak és kevesebben kerülnek börtönbe. Nem gondolják: „Jól fog elsülni”, hanem kalkulálnak a worst-case-szenario-val is. Ha pl. a ciklusom közepén szexelek, nem gondolom, „úgy sem lesz semmi”, fölösleges védekeznem. A bohémok eufóriát élhetnek át, de könnyebben is hozzák magukra a bajt.

Z: Az okosabbak ritkábban bűnöznek?

S: Egy rendőrpszichológus mondta egyszer nekem, csodálkozik, hogy a piti-bűnözők IQ-ja milyen alacsony. A kutatás szerint az IQ 75-ösöknél hétszer annyi a bűnöző, mint a 125-ösöknél. (Azok nem hagyják magukat megfogni!RS). Nyilván az eszesebbek jobban fölmérik a kockázatokat, vagy más utat választanak. (Pl. a miniszterelnökit.RS).

Z: Az US-pszichológus, Daniel Goleman szerint az intelligencia nem olyan fontos a sikerességhez, még a szakmában sem. Az érzelmi és a szociális képességek fontosabbak. (A hízelgők, a szinészkedők is „sikeresek”!RS).

S: Quwatsch! Az érzelmi elem csak 5-7%-ot tesz ki a karrierben – a klasszikus kognitív intelligencia viszont 30%-ot!

Z: Az intelligensebbek többet is keresnek? A pénz is boldogít.

S: Az összes személyiség-ismérv közül az IQ hat legjobban a jövedelemre. Ám ez a hatás nem óriási, pénzhez sok módon lehet jutni. Az intelligens emberek célja nem föltétlen a meggazdagodás. Ám ők jobban kiismerik magukat a gazdaságban és jobban fölmérik a pénzügyi kockázatokat.

Z: És egészségesebbek is?

S: Valóban, és tovább is élnek. Jobban tudják, mi árt az egészségüknek, bár nem mindig tartják magukat ehhez. Ritkábban próbálják magukat kibeszélni, egyensúlyra törekszenek. Ha túlsúlyos vagyok, nem teszek rá még egy lapáttal a dohányzással. Ám úgy az alkoholt, mint a túlsúlyt és a dohányzást is kivették a statisztikából. A bőrrákot szintén, bár nem nagyon okos dolog agyonégetni a bőrünket a napon. Így is maradt: az intelligensebbek valamivel tovább élnek – de nem a viselkedés miatt.

(Az örökölt gének a döntők!RS).

Z: Hanem?

S: Még nem tudjuk. Talán, mert az intelligencia egy általános robusztusságot jelent, de ez csak hipotézis. Az intelligencia: képesség, információkat gyorsan földolgozni és a rendelkezésre álló tudással újat létrehozni. Ehhez persze fontos az infók tárolása. Még fontosabb a nem relevánsakat félre tenni – csak ekkor használhatjuk hatékonyan a gondolkodás-forrásainkat. Az a kérdés, milyen jól tudjuk a világot szétválogatni.

Z: Egyáltalán, ki számít intelligensnek?

S: Az IQ középérték 100, 115-ön felül átlagon felüli intelligenciáról beszélünk. Ilyen a lakosság 15%-a. 130-tól fölfelé (2%) jönnek a rendkívüli tehetségek. (Mint pl. Hitler.RS).

Z: Ezek kissé aszociálisak?

S: Sokan így hiszik, talán irígységből. Kiegyenlítő igazságosság lenne. Ám a magas IQ nem szorgalom, hanem adottság kérdése. Ugyanúgy vannak közöttük is introvertáltak és extravertáltak is. A túl intelligens emberek nincsenek úgy ráutalva a szociális kontaktusokra. Mi mind igényeljük a társaságot, csak kérdés, kiét? Olyanokat keresünk, akik hasonlóan intelligensek, mint mi. Az okosoknak nincs kedvük kevésbé okosokkal kvaterkázni, mivel jóval öntudatosabbak és mindent jobban tudnak. Akkor inkább leszek egyedül, mondják.

Z: Önnel is így van?

S: Igen, néha. Az intelligenseket az boldogtalanítja, ha nem élhetik ki intelligenciájukat. Nem szívesen figyelnek azokra, akik náluknál butábbak.

Z: És ha ez a főnökük?

S: Rázós! Rossz fölállás, különösen, ha észre sem veszi. Ha ügyes, engedi munkatársait, vessék be intelligenciájukat. Ez aztán mindenkinek jó. Ha főnök vagyok, reagálnom kell a váratlan dolgokra, ez elterel céljaimtól. Magas IQ-val ne legyünk főnökök. Ekkor teljes erővel koncentrálhatunk kitűzött célunkra.

Z: Különböző IQ-knál van különbség a személyiségben?

S: Csak egyetlen pontban: az intelligensebbek nyitottabbak az új tapasztalatokra. Az új által nem érzik magukat fenyegetve. Bíznak magukban, hogy azzal is megbírkóznak.

Z: Mennyire tudjuk fölbecsülni saját intelligenciánkat?

S: Nem igazán jól. Legtöbben túlértékelik, de partnerükét még inkább. (Okos, mondják rám, csak, mert a chess.com-on 1400 pontnál tartok. Nem okos – tanulékony!RS).

Z: Mennyire megbízhatók az IQ-tesztek?

S: Az IQ nem úgy mérhető, mint a testmagasság vagy a testsúly, de jobban, mint a többi pszichikai személyiség-ismérv. Ám ez mindig relatív, a maradék lakossággal vetjük egybe. Ha a világon csak egy ember lenne, súlyát és magasságát meg lehetne adni, de nem az IQ-ját. Nem mérhetné senkivel szemben.

Z: Ön is megmérette az IQ-ját?

S: Természetesen. Akkor gondoltam, IQ-kutató leszek.

Z: És hány pontja lett?

S: Azt nem mondom meg. Nem szeretném viselni, mint a testmagasságomat. És egy másik teszt mást hozhat ki.

Z: Úgy mondta, az IQ tiszta szerencse. Tényleg nem változtathatunk rajta?

S: Ez tényleg fogantatásunk génlottójától függ. Nem fair, mert ma az életben több IQ-ra van szükség. Régen a testi erő számított többet.

Z: Szorgalom, motiváció sem segít?

S: Valamennyire. Egy tanulmány azt állította, hogy az iskolában az önfegyelem fontosabb, mint az IQ. Csakhogy a gyerekek IQ-ja hasonló volt, ezért emelkedett ki az önfegyelem. Ráadásul matekbólvizsgáztak, ahol a szorgalom javíthat valamit. De azt nem is kérdi, van-e nembeli különbség?

Z: Gondoltam, nincs, csak a térbeli érzékelésnél, ahol a férfiak jobbak.

S: Valóban. Az IQ-skála két szélén kevesebb a nő. Ám ha a karrier tisztára IQ-kérdés lenne, a matekprófok 1/3-a nő lenne! A nők intelligenciájukat nem bonthatják ki annyira. Ez társadalmi probléma: nemük, származásuk sokakat megakadályoz intelligenciájuk érvényesítésében.

Z: Az intelligenciának semmi hátránya sincs?

S: Gyakoribb a rövidlátóság. Nagyobb agy, nagyobb szem. Ám az összefüggés csekély. Az intelligencia nem káros!

ZEIT, 10. 11. 2022

Sind intelligente Menschen

glücklicher, Frau Stern?

KOMMENT

*Az értelmiségi munka megvetendő.

*Könyvet írni bűn.

*Az információ méreg.

*Általában mindenki hülyeséget csinál.

Az ökologista mindig örül:

-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.

-Ha fúj a szél, forog a szélkerék áramfejlesztője.

-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.

-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.

Kertészkedjünk, borászkodjunk, gyűjtsünk vetőmagokat, neveljünk állatokat!

Könnyű más kenyerét enni. Aki a saját kertjéből lakik jól, mindent másképp lát. Ha magam krumplit termelek, az más, mintha csak bemondom a rádióban.

Marad az ember, ha játszik. Minél többet játszol, annál kevesebbet vásárolsz.

Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

Idd a borod és tiszteld az istent!

Tilos minden globalizáció-vita, mért szednéd a világ összes gondját a nyakadba?

A világot nem válthatjuk meg, de a saját lelkiismeretünket igen.

Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a kezét!

Ösztönödre hallgass, ne az eszedre!

A ma forradalmárja kertjében kapál, vagy a gyerekével játszik.

Mindehhez nem kell több, csupán egy csöpp jó ízlés és emberi mérték.

Még egy kicsi és mindnyájan a föld alatt vagyunk.

Mért ne tennénk valami jót?

RS

KATAR: A NORVÉG FOCIHÖLGY SÍPOLT – L. Klaveness vs FIFA - FAZ/RózsaS

Lise Klaveness (41), 2011-ig norvég női válogatott, márciustól az ottani szövetség (NFF) elnöke. Ekkor szólalt föl Doha-ban, a FIFA kongresszuson.

Frankfurter Allgemeine Zeitung, FAZ: Ön 6 percig bírálta a FIFA-t és elnökét, Gianni Infantino-t.

Klaveness: Eltökélt voltam. Magam mögött tudtam a norvég labdarúgó bizottságot. 2021-ben heves vitát folytattunk Katar bojkottjáról. A többség elvetette, de a bírálatot megszavazták. Így lett kötelességem az emberi jogok védelme.

FAZ: Nem félt?

K: Ügyvéd vagyok. Igazságomról meg vagyok győződve. Igaz, három hetes elnökként nem volt könnyű dolgom. Milyen a FIFA kultúra? Senkit sem ismertem, még északi kollegáimat sem. De nem féltem.

FAZ: Érezte a légkört?

K: Ellenséges volt. Ám jól fölkészültem, figyelmeztettek. Sokan szóltak, erre vigyázz, arra vigyázz. Politikai karierrem tettem kockára, de gondoltam, hát legyen.

FAZ: Saját beszéde volt?

K: Igen. Megmutattam társaimnak, néhány mondaton civakodtunk. Ez Norvégia beszéde volt.

FAZ: Szemére vetik, hogy a térség országait kritizálja.

K: Semmiképp. Nem ítélkezem kutúrájukról. Vannak arab barátaim. Jöhetnek többen Norvégiába. (+40*C-ből -40*C-be? RS). Fontos a különböző kultúrák megvitatása. A probléma maga a FIFA. Nagy kockázatot vállalt. Katar-hoz nagyon jó és átgondolt terv kell. Definiálni, mért bízzuk rá ezt a mega-eseményt. A cél nem lehet az óriási pénzek behajtása. Ezzel embereket ölünk meg.

FAZ: Ön szerint mi a labdarúgás szerepe?

K: Nem a problémamegoldás. Ez a VB veszélyes, mert nem készült világos terv a kultúrák áthidalására. Mi, melegek, Katar-ban veszélyben vagyunk. Az NFF, a norvég labdarúgó szövetségünk kicsiny, de épp ezért beszélhetünk nyiltan. Behúznak bennünket a politikába. Nem vagyunk nagyok, mint a DFB (Deutsche Fußball Bund). Tisztelem őket, Bernd Neuendorf elnökükkel. Elsőként hívott föl a beszédem után. A brit Debbie Hewitt is fölhívott. Bernd beszél Infantino-val, meg velem is. Kissé konzervatív. Ám mi nem vagyunk moralisták, amit ránk akarnak fogni. A szövetségek között építünk hidakat, több átláthatóságot. Nem féltem a pályafutásom, nem akarok sportpolitikus lenni. Változást akarok. Ha nem sikerül, ismét visszahúzódom.

FAZ: Nem terheli túl magát?

K: Ez kihívás, eredménye előre nem látható. Egy forró vitába ugrottam bele, már nem csak Norvégiáról van szó, hanem a nőjogokról, az LGBTQ-ról - világszerte. Közben figyelek az engem érő kritikákra is, a katariakra is. Elismerem, hogy történtek változások. De továbbra is hiányzik a szabad véleménycsere. Tisztelet azoknak, akik ott a változásért küzdenek, gyakran csak titokban. Minél közelebb vannak a kormányzathoz, annál nehezebb nekik.

FAZ: A futball oldhat meg problémákat?

K: A futball egy globális hatalom. Emberek milliárdjait befolyásolja, dollárok milliárdjait forgatja. Vannak értékei, infrastruktúrája, nőrészvétele is. Ezért szeretem. Nem célom, hogy Katar-t kizárják. A FIFA-t sem bírálom egészében, hisz valamennyi ország részvételét megengedi és megszervezi. Ám le kell fékeznünk, mert az egész egy mega-event-té, egy super-league-gé válik. Ez szétzúzza a világfutballt. Erre felé tereli néhány nagy részvényes. Vannak jó érveik, ahogy nekem is. Ám a VB-előkészületeknél emberek haltak meg! Értékelem, ha politikai ellenfelek csapatai játszanak egymással.

K. beszédére a VB-főszervező, Hassan Al-Thawadi sértődötten reagált. Szavait egész Katar visszhangozza.

Frankfurter Allgemeine Zeitung, 6. 11. 2022

„Ich fordere das System heraus“ Warum legt sich diese Frau mit

Qatar und der FIFA an? Weil es nicht anders geht, sagt die Norwegerin Lise Klaveness.

KOMMENT

Visszatértünk a középkor nyilvános kivégzéseihez? RS

AMNESTY.AT

2,3 millió bevándorló él Katar-ban. 20 000 dolgozik a VB-stadionokon, utakon, metrón. 173 000 nő a háztartásokban. Ha kezdődik a VB, ők szolgálják ki a vendégeket a hotelekben, éttermekben, biztonsági szolgálatoknál. A munkahelyért óriási közvetítői díjat fizettek. A vendégmunkásokat a végkimerülésig dolgoztatják, sokan bérüket sem kapják meg. Más munkát sem kereshetnek. A kenyai aktivistát, M. Bidali-t, 2021-én a katar-i rendőrség elrabolta és egy hónapig fogva tartotta. Bidali biztonsági őrként dolgozott és föltárta a munkások kihasználását és jogfosztottságát. A szobalányokat tulajdonukként kezelik. Ha megerőszakolják őket, az áldozatok inkább nem tesznek följelentést, mert elveszítik munkájukat és jövedelmüket. 70% soha nem tér vissza hazájába. Bár egészségesen érkeznek meg, a hőségben végzett kimerítő munka végez velük – a hatóságok szerint természetes halállal vagy szívelégtelenséggel. Az Amnesty 2010-2019 között 15 000-re becsüli a halottak számát. A munkaadók ellen nem járnak el. A FIFA föl kell, hogy szólítson a családtagok kárpótlására. Létesüljön egy alap, annyi pénzzel, amennyit a VB-győztes kap: 440 millió dollárral. Ezt könnyen megtehetik, hisz a FIFA 6 mrd $-t keres a VB-n és még 1,6 mrd-t tart tartalékban. A szurkolók milliói követeljék a FIFA-tól az emberi jogok betartását és a kárpótlást! (amnesty.at;Hashtag#PayUpFifa).

NEKEM SEM KÖNNYŰ – Politikusok a burn-out-ról – SPIEGEL/RózsaS

Nyke Slawik (28), Bundestag-képviselő, egy reggel azt érezte, nem képes fölvenni a munkát. „Hiába volt minden jóga és meditáció, a megterhelések kikészítettek. A klímapolitikánk és a valóság között ég és föld. Tetejébe azt is megkapjuk, hogy csak a lábunkat lógatjuk.”

A politika maraton és nem sprint. A jelenség általános, az ország történetében még soha nem volt egyszerre ennyi krízis: klímaválság, orosz háború, energiaproblémák, infláció, kovid 7. hullám. Gyorsan kell találni, pontos, jó megoldásokat – gyakran nincs második kísérlet. Az elvárások óriásiak. Nem csoda, hogy a sürgető idő miatt egymást követik a téves döntések. Habeck, zöld gazdasági miniszter: „Az embereim belebetegednek. Burn-out-ot, tinnitiszt, fülzúgást kapnak.” A pénz-, az egészségügyi tárcánál, a kancelláriában – akiktől legjobban várják a megoldásokat - hasonló a helyzet. Michael Roth (52), a külügyi bizottság elnöke: „Olyan volt, mintha egy jeges tengeren, az egyre olvadó jégtáblákon ugrálnék.” Roth több hétre elvonult. „Megerősödve tértem vissza, ám azt kellett látnom, hogy a válságok csak fokozódtak. Ráadásul a lakosság csak pocskondiáz minket”

Minden eset egyedi – ám a leírás hasonló: éjszakába nyúló ülések, munka-hétvégek, család és barátok elhanyagolása, bizonytalan jövő, megválasztanak-e újból? A social media oldalain szidalmaznak, sértegetnek. Minden sértés apró karcolat a lelken – míg egyszer túl sok lesz.

Habeck szelfi-videóit kemény munkával rakja össze, jutalma a magas instagram, twitter, TikTok követő-szám. Állandóan láthatónak, elérhetőnek kell lenni. Ez fölőrli a képviselőket. Soha ennyi nem távozott, mint a múlt ciklus végén. Amikor egy újságíró megkérdezte Habeck-et, mikor jön a segély, a miniszter kiborult. „Egy törvény nem lesz egy pattintásra. Vizsgálatok előzik meg, alkotmányossági összeférést kell ellenőrizni, Brüsszel-lel egyeztetni. Egyik hétvége megy rá a másik után. Az embereknek alvásra és evésre is kell idő, senki ne gondolja, hogy csak malmozunk. 20 törvényt, 28 rendeletet csináltunk 9 hónap alatt. Száz ezer a túlórák száma.”

SPIEGEL, 5. 11. 2022

Kranke Politik

KÁTÁR: NINCSEN HÁTÁR? A focilabda árnyékai/SPIEGEL/RózsaS

Sokáig vártam, hogy mégis lefújják. A korrupt FIFA magába száll és észhez tér. Ám túl naiv voltam – előbb lesz a maffiából leánykórus. Megszabadítottak volna meghasonulásomtól: Mint focidrukker, hogyan élvezzem – lelkifurdalás nélkül – a játékokat? Egyrészt tényleg érdekel a torna. Másrészt azt kell hinnem, a FIFA&Co mindent lenyom a szurkolók torkán. Odadobni a VB-t Katarnak a pimaszság tetőfoka, a korrupció diadala, mint 2006-ban Németországban.

Katar klimatechnikailag egy katasztrófa. Katar emberjogilag egy katasztrófa. Munkások ezrei estek a stadionépítések áldozataivá. A VB a diktatúrát mossa fehérre. Franz Beckenbauer, a Kaiser: „Nem láttam egy rabszolgát sem.” Azóta a Császárt átneveztem Emírnek. Szemet-fület befogni – és kaszálni. Sigmar Gabriel (SPD): „A hátrányok ellenére vannak pozitív fejlemények.” Igen, láthatók a VB-vendéglátó Putyin országában. Másrészt pedig mit meg nem tesz az ember a gázért? Scholz kancellár meg is hajolt az emír előtt. Mint korrupcióedzett szurkoló hálás vagyok Habeck-nek. Ő az alibim. (EnBW, RWE, Vattenfall, E.On, Lex Uniper – egy sem kötött gázszerződést, máshova mentek gázért, nyilván a katariak pimaszsága miatt. RS). És ha még egyszer egy diktatúra kapja a VB-t, ki sem nyitom a tévét. Így görbüljek meg.

SPIEGEL, 5. 11. 2022

Müssen Fußballfans im Umgang mit der Diktatur in Katar konsequenter sein als der Vizekanzler? Markus Feldenkirchen

A „LAST GENERATION”-T BEDUTYIZHATJÁK – Törvénysértő klímavédők – ZEITonline

Az igazságügy-miniszter, Marco Buschmann (FDP) rászólt a klímaaktivistákra, akik utakat zárnak le és műalkotásokat rongálnak meg. A pénzbüntetés mellett zárkát is kaphatnak, ha bűntettet követnek el. Berlinben egy ilyen akció folyamán baleset történt, a rendőrség vádat emelt. Egy aktivista: „Jó, ha kicsit félnek a politikusok. B.: „Bírálat és tiltakozás a demokráciánk része, de aki festményekre támad vagy mentőautót akadályoz útblokáddal, az az utóbbi esetben gondatlanul elkövetett testi sértés miatt büntethető. Hétfőn egy kerékpár-balesethez siettek a mentők, de két tüntető miatt dugóba kerültek és csak késve érkeztek meg. A vád: segélyt nyújtó hivatalos személyek akadályozása. Carla Hinrichs, "Last Generation": „Reméljük, a segítség késése nem okozott nagy bajt. Mi a jövőben, mint eddig is, fokozottan figyelünk arra, hogy ne akadályozzunk segítségnyújtást.” Vasárnap két nő a természetrajzi múzeumban egy dino-állványhoz ragasztotta magát. (Mért nem élő oroszlánhoz? RS).

KOMMENT

avatar: Csak figyelmeztetés? A törvényt érvényesíteni kell.

Kinski: A balosoknál nem siet a rendőrség a följelentéssel, amikor jobboldali tüntetést akadályoznak. Ha valakik monstranciát visznek elől, akkor már szentek?

Mfrei: Nem várható, hogy a tiltakozás ilyen formája tömegessé válik.

ZEITonline, 2. 11. 2022

So wird niemand gerettet

MINDEN SZENTNEK MAGA FELÉ / RózsaS

Mindenszentek van, illő, hogy elkísérjem családomat a Szt. Gellértbe. Hogy a számat is tartsam, az már nincs benne. A templom előtt olyan árusok bizniszelnek, amilyeneket Jézus kivert a szent helyről. Bent a lezserséget az az apuka jelzi, aki késik a miséről és fél sort fölállítva, befurakszik a középre két gyerekkel.

Maga a körtemplom óriási fölüdülés, miután búcsút vettek a keresztalapú, a hátsó padokban ülőket akusztikailag, optikailag kizáró fölállástól (fölüléstől). Itt a giccses barokk-cafrang sem nyomaszt – az oltár egyszerű és nyugtató. A színes ablakok üdítőek. A súlyos fapadokat könnyen mozgatható székek váltották föl. A gyerekeket, zajongókat üveg ablakú terem kögé rakták. (És a fertőzőket?)

Mert maszkokat alig látok. Még a szentelt víz sincs letakarva – kiváló alkalom kovidot fölszedni, ha valaki elmulasztotta volna.

A épület tervezői között nem volt egy paraszt sem, aki megmondta volna: a kályhával fűtünk, a padlón járunk. Ha időszakos, befúvásos, infravörös fűtést raknak be, most nem fagyoskodnánk, mert a padlófűtés megfizethetetlenné vált. Apróság, de kifelejtették az összes többi infrastruktúrát is: helyet a kivetítőknek, IR-paneleknek, hangszóróknak. Utóbbi is minek, nem tudtak már a görögök akusztikailag kiváló épületeket építeni?

Már a ceremónia kezdete hanyatt vágott: az egész csapat, papostul, ministránsostul úgy trappolt be, mint a Fradi tizenegy futballistája a pályára. És ezt a „tempót” mindvégig tartották, mintha csak arra hajtottak volna, hogy mielőbb vége legyen. Hát nem ez az áhítat, a kontempláció, a magunkba-szállás helye és ideje? Még bűneinket sem volt időnk megbánni! Szép, hogy ennyi ministráns vonul föl, de mért szaladgálnak ilyen kísértet-pendelyben? Pedig ma ezerszer gazdagabb az eklézsia! Emlékezetem szerint az igazi ministránsruha piros albából, fölötte fehér karingből állt. Már messziről fölismerhető volt az utcán, mikor vitték az utolsó kenetet.

A hajtás miatt elmarad az oltár előtti térdhajlás, minden mozzanat előtt. Egyszer csak mind eltűnnek az oltár mögött. Ja, elfeledtem, bújócskáznak, hisz ez gyerekmise. A gyerekek élvezettel asszisztálnak, jó móka az egész. A perselyezés kiváltképp szórakoztató, behajtják rajtunk az obulust. Nejem megvádol, hogy smucig vagyok és csak 20 Ft-ot adok. Valójában inflációkövető perselypénzt adtam, én 200 Ft-ot, feleségem 500-at, anyósom 1000 Ft-ot – mindenki a bűnei arányában. Az előírt idézet János jelenéseiből való. Érdekes olvasmány, megelőlegezi az Apache harci helikoptert („4 lelkes állat, 6-6 szárnnyal, szemekkel elől-hátul”). Doma atya (fiam lehetne) Ferenc pápa mellett nem mulasztja el hódolattal Erdő Pétert is megemlíteni, akinél nagyobb képmutatót és népellenséget nem ismerek. Ő szerepel 24-szer lapjában névvel és képpel, míg egy bizonyos Jézus Krisztus 7-szer. Ő az, aki embercsempész lenne, ha egy menekültet befogadna és ő az, aki ráhozta a rendőrséget egy papok által molesztált áldozatra. „Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak”. -halljuk a szószékről. Boldogok, akiknek nincs tüzelőre pénzük, akik megszámolják forintjaikat, mielőtt kenyeret vesznek? Micsoda cinizmus – az isten házában!

-Mióta van itt a Doma atya? -2 éve. Akkor vagy elkerültük egymást, vagy én járok ritkán misére.

RS