A TÖKÉLETES BŰNTÉNY – azaz szinte – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

20 éves jubileuma annak a gyémántrablásnak, ami 2003. febr. 15-én történt a belga Antwerpen-ben. A World Diamond Center trezorját ürítette ki egy rafinált banda. A lecsapás a legapróbb részletekig koreografálva volt – aztán mégis elcsúsztak egy banánhéjon, pontosabban néhány szemetes zsákon. Az Amazon emléket is állít nekik, „Everybody loves Diamonds“ címmel, Kim Rossi Stuart-tal a főszerepben.

A valódi főszereplő Leonardo Notarbartolo, egy sármos csirkefogó, akit az olaszok „L’Artista“ néven tisztelnek. A „Torinói Iskola” alapítója fegyverek és erőszak nélkül, csupán az eszével dolgozik.

A mester egy hajszprével a zsebében belevágott élete főművébe. Ez a nap a teniszselejtezők napja volt Antwerpen-ben, az utcák kiürültek, mindenki a tévét bámulta. Az Antwerpen-i gyémántközpontban már 2 éve bérelt egy irodát, ám egy üzletet sem kötött. Annál inkább az épületet kémlelte ki, egy minikamerával a zakóhajtókáján. A rendészek már hozzászoktak a joviális úriemberhez, így szívesen beengedték péntek du. a trezorpincébe. Itt bérelte LN a 184 fiók egyikét. Először lefújta a hőkamerát. LN hozta társait: „ a Zárak Királyát”, a „Zsenit”, aki nem ismer lehetetlent, a „Monstrumot” a nehéz munkákhoz, végül „Speedy-t”, a jobbkezét.

A gyémántnegyed saját rendőrőrssel bír, a házak a legmodernebb biztonsági készülékekkel vannak fölszerelve. Belépni észrevétlenül ide a hétvégén lehetetlenség. Ám a „művész” talált egy kiskaput: egy garázsbejárót kamera nélkül. És a garázsnyitó rádiókódot is sikerült neki megszerezni. Szombat este sikerült nekik bejutni a trezor folyosójára. A fénydetektort fekete szigszalaggal leragasztják, a mozgásérzékelőt egy polisztirol dobozzal lefedik, a hőérzékelőt vazelinnal kiütik. A trezor ajtaja 60 cm-es 4 tonnás acél. Nyitásához speciális kulcs kell. LN kifigyelte, hogy ezt az őrök kényelemből a szomszédos seprűkamrában tartják. Ajtaját két fémlemez védte, melyeket mágneses mező kötötte össze. Ha szétválasztják, riasztás történik. Egészben emelik le. Ott állnak a trezorajtó előtt, melyet egy száz millió kombinációjú számkód véd. LN nem árulja el, ezt hogyan szerezte meg, vélhetőleg egy minikamerát rakott az ajtó fölé, hogy az őröket kifigyelje. A trezorban a széfek is természetesen számkódokkal védettek. Ám a banda egy olyan célszerszámot hozott, amely két lábbal a széfre helyezve, mint egy dugóhúzó működik. Belefúródik a zárba és szétfeszíti. 5 óra alatt 109 fiókot törnek föl.

Vasárnap, 2003. febr. 16. A banda szétválogatja a zsákmányt – gyémántok, aranytömbök, ékszerek; 100 M € értékben! Utána több autóval elindulnak Itália felé.

Hétfő, febr. 17. Az őrök fölfedezik a betörést. A padlón egész halom ékszer, amit a betörők ott hagytak. A videókamerát azonban elvitték, ami mindent fölvett. A francia sajtó már az évszázad bűntényéről ír, „Casse du siècle“, a látszólag perfekt bűntényről.

LN később egy újságírónak egész karrierjét elmesélte. 6 éves volt, amikor az anyja tejért küldte. Visszajött a tejjel és 5000 lírával – a tejes aludt. Az iskolában meglopta tanítónőit, a Fiat-uszodában az úszókat. Később megtanult autózárakat föltörni. Ám igazi profivá a drágakő-lopásban lett. Hamarosan a „Scuola di Torino” főnökévé küzdötte föl magát. Gyémántkereskedőket követett, hogy kifigyelje szokásaikat és ügyfeleiket.

Ám a csapat egy amatőr-hibával bukott le. Hazafelé Speedy hisztériázni kezdett a szemetes zsákok miatt. LN elégetni tervezte, ám amikor megállt a sztráda szélén, Speedy kiugrott és a zsákokat ledobálta a lejtőn. LN továbbhajtott, remélve, hogy a szemetet nem kutatja át senki. Ám tévedett. Másnap a telektulajdonos ott termett, látta ahogy videószalagok lógnak a bokrokon. A pénztárblokkokon Antwerpen állt. Értesítette a rendőrséget.

A „művész” ebből mit sem sejtett. 5 nap múlva visszatért a tetthelyre, hogy megtudakolja, föltörték-e a széfét? A nyomozók ámultak a szerencséjükön. Hamar megszerezték LN címét és meglátogatták. Feleségével és barátjával épp takarítottak. Ott egy szőnyeg gyémántdarabokkal, még a sztrádán talált szendvics másik fele is ott volt. (Rend a lelke mindennek, tisztaság fél egészség ill. szabadság. RS). A mester csak mosolygott. 10 évet kapott, társai 5-5 évet. A belgák jó magaviseletért 6 év után kiengedték. (Pedig kár azokért a finom belga börtönökért! Egy magyar után elmenne a kedve a gyémántoktól! RS). Alig telik el pár hónap, LN autójában 1 kg gyémántot találnak. Az új bandával GPS-jelzőket rögzítettek a gyémántkereskedők kocsijaira.

Süddeutsche Zeitung, 11. 2. 2023

Das perfekte Verbrechen – aber nur fast

KOMMENT

Ezért ne legyünk szakbarbárok. Értsünk mindenhez!

Rózsa Sándor is jobban tette volna, ha finomít módszerein.

RS

ChatGPT, A GÉPBARÁT – ZEIT/RózsaS

Írjon egy kedves karácsonyi üdvözlő levelet barátomnak, adtam meg a feladatot a ChatGPT-nek. A kurzor egy helyben villogott, aztán jött a szöveg: „Kedves N.N.! Boldog karácsonyt! Remélem, családoddal boldog időket töltesz el és ki tudtok egy kicsit kapcsolódni. Te egy nagyon jó barát vagy, szeretem a humorod. Veled órákig el lehet csevegni és az idő gyorsan elszáll. Remélem, gyakrabban látjuk egymást és ismét közös élményeink lesznek. Te mindig nagyon dinamikus vagy és remélem, ilyen is maradsz. Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok és boldog új évet. Maradj egészséges, remélem hamarosan találkozunk! Ölel barátod: X.Y.”

A levelet többeknek elküldtem. Ilyen reakciók jöttek: „Oh, ez igazán aranyos Tőled!”, „Kedvesem, nem is ismerlek ilyennek!”, „Szívmelengető!”, „Be vagy rúgva?”

A ChatGPT millió ilyen szövegeket szívott föl és ezekből egy emberi nyelvmodellt épített föl, egy „large language model”-t. Valahol egy szerver végig kutatta, milyen kontextusok léteznek a „kedves karácsonyi üdvözlet” és a „jó barát” kifejezésekkel kapcsolatban. Az eredmény tehát a twitter, Shakespeare és egy ételrecept kiszámított kompromisszuma.

Másodszorra néhány személyes hírt is beleszőttem a feladatba. Jöt a válasz: „Jó híreidnek nagyon örültem, a szívem repesett. Gyakrabban küldhetsz képeket aranyos kis gyerekedről. Remélem, a szörföléshez nagyon jó hullámokat fogsz kapni. Anyósodnak, apósodnak köszönöm, hogy gondoskodnak kis családodról.”

A gépbarátom annyira földobott, hogy előképtettem : „A jövőben rád bízom a levelezésem.” „Megtisztelve érzem magam, hogy engem választottál ki erre a szerepre. Minden erőmmel azon leszek, hogy a levelezésed hatékonyan és szakszerűen lebonyolítsam.” Ha egy üzenetet kapok, megkérem gépbarátom, válaszolja meg. Pl. ezt: Egy barátom kérdezi, megihatnánk-e valamit egy kocsmában? ChatGPT: „Köszönöm az elragadó ötleted, a napomat megédesíti.” Miután mindezeket kiraktam a WhatsApp-ra, rengeteg szívecskét kapok. A ChatGPT révén barátságosabbnak és tiszteletreméltóbbnak tűnök. Sokkal jobb ember lettem, lehetséges ez? Megkérdezem a kommunikációs pápát, Friedemann Schulz von Thun tanár urat. „Ez szörnyű! A gép úgy tesz, mintha a szívünkbe látna. Aggasztónak találom, ha emberek magukról algoritmusok által optimalizált alter egót küldenek szét a világba.” Dehát így jobban tetszem magamnak! És egyáltalán: nem ezt tesszük mindig, mikor valamit megtanulunk vagy támogatást keresünk? A ChatGPT használata tulajdonképpen csak a kommunikációs modellek használatának egy hatékonyabb verziója, nemde? „Nem. A 4-oldal-modellek világosan megfogalmazzák, mit is akarunk üzenni, hogyan állunk a címzetthez és tőle mit óhajtunk. Segítenek megérteni, amit ki akarunk fejezni. A ChatGPT viszont semmi mást nem tud, csak egy panelt kreálni. Ha ezt átvesszük, valami hamisat csempészünk be embertársi kapcsolatainkba.

Vegyük a sakkot. Évszázadokig úgy hitték, ehhez fantázia és intuíció kell. Aztán 1997-ben Kaszparov veszített az IBM-computer ellen. Azóta a sakkozók számítógépeken edzenek. (Egyre többen játszunk a chess.com-on. 1300 pontról levertek 1200-ra, olyan sok jó játékos jött be. Bár a másik oldalon élő embert jeleznek, mégis úgy érzem, egy géppel játszom. RS).

Hamarosan a ChatGPT át fogja venni a kommunikáció egy részét. A Microsoft éppen most adta ki Videoservice Team prémium verzióját. Ez automatikusan összefoglalja a meeting-ek eredményét. Egy tovább fejlesztett ChatGPT-változat a MS-felhasználók mail-jeit is megválaszolhatja. Katharina Zweig, TU Kaiserslautern: „Örülnék, ha hallgatóim többször használnák a ChatGPT-t.” A chatbot-ok egyfajta önjavító programok.

Jöhetnek a nők. Kedves ChatGPT, összevesztem a kedvesemmel, itt a chatfolyamat. „Szavaid sértők voltak. Bocsánatot kell kérned.” Megfogalmaznál nekem valamit? „Természetesen, íme. Ezzel azonban nincs minden elintézve, tettekkel támaszd alá. Pl. főzhetnél neki valamit.” Nem tudok főzni. „Kérjél tőlem receptet.” Megmondja, mit főzzek (lazacfilét krumplipürével és salátával), ír egy bevásárlólistát és főzőutasítást, bort ajánl (pinot grigrio-t), zenét (bossa nova-t). Hátradőlök, mint az anyósülésen és engedem magam vezetni.

Évekig a Google-t kérdeztük, de az sosem adott konkrét választ. Itt van ezer link, keress ki egyet magadnak. A ChatGPT viszont figyel rád, elgondolkodik és választ ad a kérdésre. Néha még óriásit melléfog ( „1 kg acél nehezebb, mint 1 kg spagetti”), de tanulékony. Övé a jövő és ezt tudja is magáról. Diplomatikusan szerény: Bizonyos esetekben a jövőben is vissza kell nyúlnunk a klasszikus keresőgépekhez. A ChatGPT 5 nap alatt egy millió fölhasználót szerzett, ez világrekord. Thomas Metzinger filozófust ő ajánlotta. TM: „A chatbot-ok vonzereje abban lehet, hogy kellemes módon kiűzi a bizonytalanságot az életünkből.” TM a tudatkultúra-könyvében azt kérdezi, mikor lesz a gépeknek tudatuk. Elmesélem neki életem a gépbaráttal, de egy cseppet sem lelkes. E-mail-jeim áramvonalasan álbarátságosak, a tanácsok kalifornializálásról árulkodnak. „Ön nem veszi észre, hogy agyának egy részét kikapcsolja és néhány részfunkciót egy amerikai szerverre rakja át?” Megkérdezem a gépbarátomat, ehhez mit szól. Ám a szerverek ismét túlterheltek.

ZEIT, 9. 1. 2023

Yves Bellinghausen: Hilf mir

ÖREGEDÉS ÉS LASSÍTÁSA - Süddeutsche Zeitung/RózsaS

Az öregedés már a nemzés után megindul. Apoptózis a neve a programozott sejthalálnak. Ha nem halnának a nemzés után sejtek el, káosz lenne. Minden őssejt kap egy parancsot, mi legyen belőle: csont, bőr, izom. A természet néha téved: bébik vékony úszóhártyát kapnak a lábujjaikra. A génkeveredéssel keletkezik a sokféleség. Ha az egyén élete végtelen lenne, ez a variabilitás nem jöhetne létre és az egész élet folytatása sem.

Ám mért nem maradnak az élőlények örökké fiatalok? Sebastian Grönke, őssejtkutató, Max-Planck-Institut für Biologie des Alterns in Köln: „Az öregedésnek valójában nincs semmi funkciója a szervezetben, ez egyfajta mellékhatás.” Lehetne más rendszer is, mint pl. a szélestalpú erszényesegérnél, amely párzás után annyira kimerül, hogy elpusztul. (Szerencsére, mi, férfiak, nem vagyunk ilyen egerek! RS).Lenhard Rudolph , Leibniz-Institut für Alternsforschung in Jena: „20-30 évesen elérjük maximális teljesítőképességünket. Utána csak gyöngülünk.” A 2021-ben született német lányok várható életkora 83,2 év; a fiúké 78,2 év.

(Nem fognak megöregedni, lásd végítélet órája. RS).

A test jelútjait, energiáit az evolúció úgy szelektálta, hogy a következő generáció fölnevelését elbírja. Persze lehetne a régiekre több energiát szánni, de akkor hiányozna az újaknál. Ez tékozlás lenne. Akkor egy faj sem versenyezhetne a többivel. A szinte perfekt állapot fönntartása rendkívül energiaigényes. Utána jön 30-40-50 év csökkenő üzemmód. Az evés biztosítja az energia-utánpótlást, ám a rendszer napról-napra kopik. Bár a sejtek rendelkeznek javítómechanizmussal, de ez az élet folyamán egyre bizonytalanabb.

A haj hullani és őszülni kezd, mert a pigmentgyártó melanociták gyöngülnek. Az izomerő alábbhagy, a bőr ráncosodik, cukor és keringési betegségek lépnek föl. Ina Huppertz,

Max-Planck-Institut für Biologie des Alterns in Köln: „Természetesen az öregedés a génekben kódolva van. Mellette környezeti hatások is gyengítenek. Mindkettő egyénenként más és más.” Az öregedés folyamata nem egyenes vonalú. Egy biztos: minél tovább él a rendszer, annál több hiba lép föl, pl. a kései anyáknál, akiknél a petesejt mutációk gyakoribbak. A DNA és az RNA működésekor „félreértések” fordulnak elő. Carlos López-Otín, Uni Oviedo: „Az öregedés több folyamat összjátéka. A rák, vagyis a sejtburjánzás ellentéte léphet föl: az elfáradás. Úgy a ráknál, mint az öregedésnél a sejthibák szaporodása játszódik le. A ráknál a sejthalál-mechanizmus romlik el és a sejtek túlszaporodnak. A testrendszer diszfunkciójának helyretételével foglalkozik a medicína. Sok esetben sikertelenül, mint a neurodegeneratív Alzheimer vagy Parkinson kórnál.

Az öregedés lefékezésére milliárdokat áldoznak. A parabiózis kísérletnél összenövesztettek egy fiatal egeret egy öreggel. Állapotuk kiegyenlítődött, a fiatal gyorsabban, az idős lassabban öregedett. Az érdeklődés a fiatalvér-terápia iránt megnőtt. A kutatás célja nem a 200-300 éves ember, hanem az alapfolyamatok megértése, az öregkor szenvedéseinek enyhítése. Az öregedés elsősorban természettörvények következménye – ezen változtatni nem lehet. Ha az orvosk valamelyik kapcsolópontban beavatkoznának, másutt zavar és rombolás lépne föl. Lenhard Rudolph: „Az ősejteket zavaró molekulák azonosítására törekszünk.” Az őssejtek mutálódnak és testrombolók is keletkeznek. Az immunrendszer ezt sokáig eredményesen megakadályozza, de egyszer nem győzi az összes gyulladásgócot kezelni: szívinfarktus vagy rák lép föl. Sok ember mutált őssejtjei sejtklónokat hoznak létre. Ez még nem betegség, de kockázat. Egyszer ezeket az immunrendszer nem lesz képes megölni. Ilyen klónok a torz vér-őssejtek, melyek a vérrel keringenek a szervezetben, különösen időseknél. A klónok gyulladáskeltő anyagokat küldenek szét, melyek a szöveteket rongálják. Így sérülhet a szív, a csont, a máj, a tüdő. Klón-killer szerek kockázatosak, nem tudni, milyen mellékhatásokkal járnak. Mintha egy toronyból kihúznánk egy téglát: vagy összeomlik, vagy nem. Kivesznek egy klónt, rosszabbak lépnek helyébe. Egyébként egyetlen „téglát” kihúzni sem lehet, hanem egyszerre többet. Alternatíva a gyulladásgátló terápia, a klónok valamennyire féken tartása.

Környezethatások öregíthetnek: NOx, lárma, alváshiány. Mindezeket egyszerre kutatni körülményes, egyet választottak ki: az éhséget. Pontosabban a túlevés elkerülését. Ha kevesebbet eszünk, a test lelassít – ez a legjobb életmeghosszabbítás. (Nem, ha kevesebbet iszunk? RS). A sejtben reparatúra- és recyclingmechanizmsok indulnak be, hogy a sejtet jó egészségben tartsák. Amikor egerek diétáját abbahagyták, a rágcsálók gyorsan kimúltak. Ám a diéta csak akkor használ, ha idejekorán, 30-50 évesen elkezdjük. A Rapamycin képes egerek életét meghosszabbítani – a diétához hasonlóan. Ha lenne egy ilyen orvosság, kedvünkre nassolhatnánk és fiatalok maradnánk. Az örökös aggódás is öregít. („Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!” RS). Ám az ember él és bukdácsol, egyszer mindene fájni kezd. Ennek elejét venni, a testünket szerekkel manipulálni, hogy örökké fiatal maradjon, aztán egyszer holtan esni össze? Nem jobb, ahogy van: az élet minden fázisát végigfutni – az öregséget is? Halálunk, egy kitöltött élet után, nem tragédia. Porból lettünk, porrá leszünk.

Süddeutsche Zeitung, 4. 2. 2023

Alterung

KOMMENT

Reggel ütögessük végig izmainkat. Álljunk fejre, forduljunk ki a lepedő-hintában. (Youtube: Spine Exercise Inversion Swing Sheet Rozsa) Menjünk gyors-sétára, kocogásra. Az is öregít, ha kutatjuk. Minden csak klímarombolás. A vallások sorsleírásába belekontárkodik a tudomány. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Ha a szenvedést enyhíti, elfogadható áron, az jó. Ám én nem szeretnék egy istentelen világban élni. Üsd föl a Prédikátort a Bibliában: „Idd a borod és tiszteld az Istent!”

RS

ÜLÉSEZÉS – Hoz vagy visz? - Süddeutsche Zeitung/RózsaS

Miért nem jutott az ember előbbre? Mert folyton ülésezett! (Dave Barry, US-humorista).

Sokan ismerik az érzést, amely a konferenciákon lelküket rágja: unalom és tűkön ülés. A főnök újból megköszöni 293 munkatársának a kiváló teljesítményt. Kartárs A elismétli, amit már kartárs B előadott. Jelentkezik C is, egy egyáltalán nem ide tartozó üggyel. A San Francisco-i Clockwise Intézet, miközben a határidő-naptárakat próbálta optimalizálni, azt észlelte, hogy a legtöbben inkább a fogorvost is bevállalnák. 91% éberálomba jutott, 39% egyszer már be is aludt. Doodle intézet: Évente 65 mrd €-t és 4,7 mrd órát „üléseznek el” a németek. Valójában még többet, mert egy meeting után föl kell, hogy ocsúdjanak. A rossz ülés elégedetlenséget generál, ez lefaragja a produktivitást. A Harvard Business Review honlapján még egy meetingkár-kalkulátort is találhatunk. Ennek ellenére az ülések száma nőtt, részben a pandémia és a home office miatt. 1976-ban az USA-ban 11 M ülés volt naponta, 2015-ben már 55 M és 2022-ben 62-80 M. A németek munkaidejük 1/3-át elkonferenciázzák (? RS), annál többet, minél magasabb poszton vannak. Nale Lehmann-Willenbrock meeting-kutató (Professorin für Arbeits- und Organisationspsychologie an der Uni Hamburg): „A pandémia óta a meeting a vezetői hatékonyság és az elégedettség faktora lett.” Tényleg ülésezni kell, vagy a probléma egy e-mail-lel, rövid telefonálással vagy a szomszéd munkatárs meglátogatásával megoldható? Steven Rogelberg a világ leghíresebb meetingkutatója, könyve a „The Surprising Science of Meetings“. A dolgozók produktivitása 71%-kal nőtt, amikor az ülések számát 40%-kal csökkentették. (Benjamin Laker, University of Reading, UK).Az ülések fele fölösleges, mondja ő és sok kutató is. Olyan status-update-ket, ahol mindenki elmondja, min dolgozik, be kellene szüntetni. Át kell rakni digitális tool-ba, slack and team csatornákra. Ám meeting nélkül nincs részvétel, akit nem hallgatnak meg, nem szólhat bele. Lehmann-Willenbrock: „A pandémia napfényre hozta, milyen fonos kapcsolatban maradni a munkatársakkal. A meeting több, mint időfecsérlés.” Ha jól vezetik, a kreatív gondolkodás, megbeszélés és ötletelés fóruma lehet, amely a munkát előre viszi. Az agenda tartalmazza a következőket:

-dátum és óra (beleértve az ülés végét is)

-a résztvevő osztályok és személyek listáját,

-a megbeszélendő témákat, a rá szánt időkkel.Célszerű már előre infókat szétküldeni, hogy mindenki ugyanazon a szinten legyen és ne kelljen tények ismertetésével tölteni az időt.

Ki vegyen részt?

A céltól függ. A meghívó legyen tisztában azzal, hogy minden meghívott a cél eléréséhez hozzájárulhat. Kevesebbet meghívni jobb. 31% úgy vélte, nem is akart részt venni, de csak 14% mondta is ki. A produktív csoportszám ökölszabálya nem várt helyről érkezett: az Amazontól. A Jeff Bezzos-féle 2 pizzaszabály: annyian legyenek, hogy 2 nagy pizzával jóllakjanak. Tehát 8-nál többen ne legyenek. Ezt erősítette meg Bob Sutton (Stanford-professzor). Ha többen vannak, könnyen egy „előadáslégkör” keletkezik, amikor csak egy beszél és a többiek elbambulnak. Csupa hangoskodó ragadja magához a szót, a halkak hallgatnak. Vagy a vita leül, mert senki nem érzi magát megszólítottnak. Másrészt kevés résztvevőnél hiányozhatnak fontos fölvetések, különböző perspektívák. Utóbbi kívánatossága nem tisztázott, konfliktus jöhet. „Ha különböző szaktudású, nemzetiségű, nemű emberek tanácskoznak, előbb születhetnek innovációk.” Az eredményről fontos informálni azokat, akik nem járultak hozzá a vita sikeréhez, a titkolózást és időfecsérlést elkerülendő.

Meddig tartson egy meeteing?

Rövidebben, mint gondolnánk. A figyelmünk lankad. Nem muszáj kerek órát ülésezni, elég lehet 15, 20 vagy 25 perc is. Ha a csoport tudja, hogy az idő korlátozott, sokkal jobban koncentrál. Ha tényleg egész napos megbeszélés szükséges, fontos a szünetek beiktatása.

Hol legyen a konferencia?

Régen a konferenciaterem nagy asztala és a whitebord volt szokásban. Ma lehet választani: személyes, online vagy hibrid? A legegyszerűbb az online, ami egyedüli, ha a résztvevők szét vannak szórva a világban. Ha sokan otthon dolgoznak, hasznos egy helyre hívni őket. Hogy milyen fajta meeting a legjobb, még nem tudható. Ám ha a téma és a résztvevők erős érzéseket fognak fölkorbácsolni, legjobb a face to face. Akik fizikailag is ott vannak az ülésen, szívesebben lennének számítógépük előtt, semmint a hibrid meeting résztvevőjeként. Vagy utóbbi be sem vált, vagy túl megeröltető. Az együttlét több előnnyel jár. A hibrid meeting-ek gyakran „kognitiv overload”-hátrányt hoznak, mert a helységben levők szociális jeleit és az online-részvevőkét is egyszerre le kell olvasni. Ezért kell a meeting-vezetést több személyre elosztani, hogy mindegyik egy csatornára érezze magát felelősnek.

Mi a legjobb időpont?

A Clockwise szerint kedd vagy szerda. Hétfő és péntek nem jó, mert az emberek nem szeretik, ha szabadnapjaikat behatárolják. A napszakot illetőleg a szociális meeting-eken nem kell annyira koncentrálni, mint a brainstorming-nál. Az IZA-Institut úgy találta, hogy déltájban legnagyobb az emberek teljesítőképessége.

Viszont egy másik tanulmány szerint a kreativitásra más időt kell választani, mert délben az agy fáradt, nem annyira hatékony, inkább összeköt. (? Te is már fáradsz? RS). A legtermékenyebb idő a meeting-gel ellentétes munkára alkalmas, az ún. deep work-ra, csendes dologra. A jó vezetőnek ezt is tudnia kell.

További timing-trükk, nem kerek órára tenni a megbeszélést, pl. nem 10:00-ra, hanem 10:15-re. Így egy negyed órácska marad csevegésre, készülődésre.

Hogyan legyünk konstruktívak?

Fontos a témánál maradni. A moderátor gondoskodjon az agenda betartásáról. Egyesek hajlamosak hosszan vinni a szót és monologizálni, mások hallgatnak és nem mondják el ideáikat. Érdekes módon a vitatípusok („nyafogó”, „megoldó”, stb.) nem is függnek annyira a személyiségtől. A résztvevők ilyen-olyan szerepbe csúszhatnak. Nem annyira számít, ha introvertáltak, inkább a téma és a csoportnagyság a döntő. A vezetőnek tudnia kell a különböző vitatípusokat kezelni és leszerelni az eltérítőket. A panaszkodók könnyen megfertőzik a csoportot. Nem muszáj azt mondani, hogy elég a fecsegésből, inkább utalni kell az idő múlására és az ülés központi témájára.

Ha a vita kisiklik, segíthet a „parkolás-módszer”. A témát nem fojtjuk el, csak most félretesszük és később visszatérünk rá. Humor és nevetés pozitív magatartásra ösztönöz, pl. mások dicséretére vagy hozzászólásra. Ha a csoport sokféle emberből áll, a moderátor kiemelheti ennek értékét. Ez puffer a konfliktusoknak. Találjunk közös vonásokat. Jó a konstruktív együttműködésre, ha az elején időt szánunk egy rövid „smalltalk”-ra. Érdeklődjünk mindenki hogyléte felől. (Nem túl időigényes? RS). A járványkor és az online-meeting-eknél ez gyakran elmarad, ezért lehet az agenda egy pontja. Ettől mindenki kicsit jobban érzi magát és közösségi érzés áll be.

A témánál maradni

Multitasking esetén kisértésbe esünk az ülés alatt e-mail-eket megválaszolni. Ez ellen segít a kis csoport és az élénk vita. A veszély, hogy a gondolatok elkalandoznak, mindig fönnáll. Emberi, hogy csoportban az egyes résztvevő csökkenti aktivitását és motivációját, annál jobban, minél névtelenebben érzi magát. Ezért előnyös a videokonferenciáknál a kamerát bekapcsolni. Más online-szerszámok is bevethetők, melyek részvételre ösztönöznek, pl. körkérdések, virtuális táblák, melyeken virtuális post-it-eket mozgathatunk. Probléma lehet a parallel-chat. Ez eltéríthet, de több hozzászólást is lehetővé tehet, ami a főelőadást kiegészítheti linkekkel, jó kérdésekkel.

Az az veszély is fönnáll, hogy akaratlanul botrányt okozunk, egy csak a kolleganőnknek szánt pletykahírrel, amit véletlenül mindenkinek elküldünk. Koncentrálásunk véges. A meeting elején egyezzünk meg a játékszabályokban: csoportchat megengedhető a fővitával párhuzamosan? Egy hozzászólás hány perces lehet?

A helyes befejezés

Előre rögzítsük a vita lezárásának időpontját. Ha az időt túllépjük, növekszik a stressz-szint. Foglaljuk össze az eredményeket és kérdezzük meg, egyetért-e mindenki és van-e kiegészítés? Ha egy ún. megosztott mentális modellel zárunk, kisebb a valószínűsége, hogy még egy meeting-et kell majd összehívni. Jegyzőkönyvezzük az eredményeket. Ezt nem fontos, hogy a moderátor tegye. Írjuk le a következő lépéseket és osszuk el a feladatokat. Ha senkinek nem lesz házi feladata, mire volt jó a megbeszélés? Akkor egy e-mail is megtette volna. A legjobb teamnagyság 7+-2. Ennyire terjed ki rövid távú memóriánk. Vigyázzunk, mert a csoport hajlamos a növekedésre és ezzel átláthatatlanná válik.

Süddeutsche Zeitung, 4. 2. 2023

Meeting

A HÉT 5 TANULSÁGA – taz Berlin/RózsaS

1 „Deutschlandticket“: 49 €

Drágább lesz a májusra tervezett HÉV-bérlet. A Bund és a landok 1,5 mrd €-t biztosítanak. „Da weiß man, was man hat.” (Tudod, mit kapsz.). Áremelések lehetségesek.

2 A CDU értékproblémája

Az állítólagos alkotmányvédő Hans-Georg Maaßen-t ki akarják rúgni a pártból, akit épp most választottak meg az állítólagos értékunió elnökévé. Ám hogy lehetséges egy problémás tagot problémás értékekkel kizárni, míg az összes őt megválasztót bent hagyni?

3 A németek többsége nem bízik a Bundeswehr-ben

Scholz „Zeitenwende“-je (korszakváltás) után egy éve a katonaság renoméja inkább zuhant – 25 év mélypontjára. Csak 38% hiszi, hogy egy támadást vissza tudnak verni. Még bizalmatlanabbak a polgárok a szélső jobb eszmék terjedésével szemben, magánál a katonaságnál. Csak minden 3. hiszi, hogy itt nincs probléma.

4 Titkolózók

Minden házasságban vannak tikok, de egy berlini elhunyt férj titka bombasztikus. Özvegye egy falban valóságos fegyverraktárra bukkant: géppisztolyok, revolverek, karabélyok és még egy aknavető is előkerült. Mindez mi célból? A titkot a férj magával vitte a sírba.

4 A középső uj, mint a becsületesség jelképe

Ferenc pápa (86), afrikai körútján a kizsákmányolás ellen emelte föl szavát. Egy tweet-jében a középső ujjra mondta, hogy az valami lényegesre emlékeztet: a becsületességre. A posztot gyorsan törölték, így nem tudjuk, a középső ujj mutatása a pápa áldását közvetíti-e?

Taz, 4. 2. 2023

5 Dinge

KIRE HALLGASSUNK? - A jó tanácsadó – ZEIT/RózsaS

Még a majmok is élnek a jó tanáccsal. Ambrose Gwinnett Bierce: A tanács a legkisebb pénzérme. Idegen vagy ismerős tanácsa jobb-e? Az idegent nem ismerjük, ez jó. Semmi előtörténet, személyes érzelem vagy genetikai összefonódás. Terapeutával beszélünk ilyen okból, vagy az istennel. Őt csak kevesek ismerik személyesen, mégis ő a legkeresettebb tanácsadó ősidők óta. Nyomában nemrég az internet. Az anyában az a jó, hogy senki hozzánk közelebb nem volt. Az én világi zsidó jóapám azt mondta, az a rabbi, aki neked egy világos tanácsot ad, az nem jó rabbi. Így nézve, a vallás nélkülözhető, a túlinformálás korszaka épp úgy összezavar. Nem csoda, hogy az emberek 2023-ban csak úgy áhítoznak a személyes tanácsra. Az az igazság, aminek testszaga van. Mindenki vágyik a tudás megszemélyesítésére. Ezért rakja ki a szerző saját képét a legtöbb tanácsadó könyvre. Kérdezzük meg a ChatGPT-t, mi a jó tanács? „A jó tanács mindig tárgyilagos, konstruktív és elfogulatlan.'” További kérdés, barát vagy idegen tanácsa jobb? Attól függ, miben kérünk tanácsot. A barátok erkölcsi és érzelmi téren jobbak, míg az idegenek olykor objektívabbak és elfogulatlanabbak. Mint vodkaárus, néhány tanáccsal lettem gazdagabb. Árultam még pralinét, Rotgold sört és halat is. Hónapok után föltűnt, hogy jóval több halat és Rotgoldot adok el. Hiába ecseteltem az alkoholdesztilláció lépcsőit, az emberek pislogni kezdtek. Egyszerűbb csak ezt mondani: „Ez a vodka jó. Ettől nem kaptok fejfájást, jó íze van. Ezt vegyétek.” És mutatóujjal rámutatni. Vagy vegyük a dohányzást. Mit használ a jó tanács: „Hagyd abba a dohányzást, mert megöl!” Barátom leszoktató kurzuson vett részt, 180 €-ért. Hipnózis, fül-akupunktúra, hosszabb előadás, amelyben „füstgázok inhalálásáról” volt szó. Végül a tanács, nyomja el utolsó cigarettáját. „Meglátják, egyáltalán nem ízlik már!” És ízlett, kérdeztem barátomtól. „Nem. Eljutottam az utolsó pontig. Már tízszer megpróbáltam leszokni. Most vagy leszokom, vagy végleg megmaradok dohányosnak.” Vissza a rabbihoz: Nemzzek gyerekecskéket, alapítsak családot. Ne próbáljak meg tökéletes lenni. „Nem ismerek embert, aki reggel fölkel és azt mondja, milyen jó, csak a derekam fáj.” Rabbi, mi a jó tanács, kérdezem. „A jó tanács segít másoknak, hogy saját maguk találják meg a választ a helyes kérdésre. Segít önmagunkkal beszélgetni, mint a pszichológusnál, akinél sok pénzért hangosan beszélgethetünk önmagunkkal.”

ZEIT, 2. 2. 2023

Dmitrij Kapitelman: Es geht mich ja nichts an, aber...

KOMMENT

„Guter Rat ist teuer“ (A jó tanács drága), mondja a német. Eredetileg: aki kapja, annak sokat ér. Ma persze egész ágazat jól megél ebből, amióta a világot jó komplikálttá tettük. Az Ökobetyár tanácsa továbbra is: Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

RS

ÖKOFEMINIZMUS: A FÉRFI A BŰNBAK – NZZ Zürich/RózsaS

A természet már évezredek óta női valaminek számít. A klímakrízisnek van neme? Népszerű elmélet: a férfiak teszik tönkre a bolygót. Közhely: a nők természetközeli lények. A nők ütik a férfiakat, Greta Thunberg megmutatja. Összeakaszkodott az autóbolond és nőellenség Andrew Tate influenszerrel. A macsó a twitteren autógyűjteményével hencegett és Gréta e-mail-címét kérte, hogy megküldhesse neki autói listáját és emisszióit. Thunberg sem esett a fejére. Közölte, szívesen veszi a fölvilágosítást, az alábbi címen: smalldickenergy@getalife.com, ami annyit tesz, hogy kicsi farok – nagy száj. A twittervilág jót mulatott.

A pengeváltás korunk alapkonstellációját tükrözi: a toxikus férfinépség rombolja a bolygót, míg a nők, mint Gréta, menteni próbálják. Így kap a klímaválság egy nemet. A tézis nem téves: ebédkor a nők inkább salátákat esznek, míg a férfiak bécsi szeletet. A férfiak ökolábnyoma nagyobb. Egy svéd 2021-es fölmérés kimutatta, hogy a férfi szinglik ühg-kibocsátása 16%-kal nagyobb, mint a megfelelő nőké. Ám a legnagyobb különbség a mobilitásban van, a férfiak többet autóznak. Áramfogyasztásban is a nők nyernek. Az ETH-Zürich 2019-ben kimutatta, hogy a nők 1/4-del kevesebb áramot fogyasztanak. Másrészt a férfiak gyakrabban járnak dolgozni kerékpáron. Míg az USA-ban és az EU-ban a nők környezettudatosabbak, néhány országban (Mo., Egyiptom) ez nem észlelhető. (4 nővel lakom egy házban, egyik tékozlóbb, mint a másik. RS). Ám a tanulmányok nem véglegesek, sok minden kimaradt, pl. az online-shopping. A fölmérés nem globális, mégis némelyek ebből messzemenő következtetésekre jutnak. Pl. a francia ökofeminista, Sandrine Rousseau, aki szerint nem antropocénban, hanem antrocénban élünk (andrós = férfi). R. két áramlatot próbál egyesíteni: a #MeToo-mozgalmat és a klímavédelmet. Úgy a természetrombolásnak, mint a nők elnyomásának közös a gyökere: patriárkátus. Már a kőkorszakban a szülő és tápláló nők szorosan be voltak ágyazódva a természetbe, magukat annak részeként érezték. Nem így a férfiak. Ők a természet ellen léptek föl, vadásztak rá, később növényeket szaporítottak, állatokat tartottak. Így igázták le kedvükre a természetet, az anya-földet, hogy nekik szolgáljon.

A tudományos forradalom a XVI. századtól a férfiaknak arra szolgált, hogy uralják a természetet és vele a nőket. A fosszilis energiakorszakban a kizsákmányolás még jobban erősödött. A földbe való fúrás, behatolás a föld belsejébe, néhány ökofeministát a megerőszakolásra emlékeztet. Az olajkorszak „petro-maszkulinitását” brutális periódusnak tartják, melynek véget kell vetni. Legcélravezetőbb volna, a férfiakat kiirtani, de mivel ez nehezen volna kivitelezhető, csak a patriárkátust kell megszüntetni, hogy túljussunk az androcénen. (SR könyvének címe).

A kőkorszakba való visszapillantás tiszta spekuláció és a „petr-éra” is sokban cáfolja a teljes alávetettséget. Az egyre jobban hozzáférhető energia korában erősödött az egyenjogúság is. Ám az ilyen pontatlanságoktól is eltekintve az ökofeminista elmélet tartalmaz egy alapvető ellentmondást: rögzíti a nemek szerepét és pontosan azt a sztereotípiát erősíti, amit meg akar haladni. Ma alig valaki állítja, hogy a nőket biológiai adottságaik teszik természet szerető lényekké. Valójában szocializációjuk, neveltetésük vezet oda, hogy jobban figyelnek a környezetre. Az indoklás szinte mindegy is, ma, mint akkor, a nők olyanoknak tűnnek, akik a természethez speciális közelséggel rendelkeznek. Ebből a férfiak, az ókortól kezdve, a nők szellemi gyengeségére következtettek. Ez a természetközelség mára erősségükké változott, gondoskodó, környezettudatos magatartásuk a bolygó megmentőivé teszik őket.

Ha a környezettudatosságot nemhez kapcsoljuk, újabb problémát generálunk. Minél nőiesebbnek tűnik a „zöldség”, annál kevésbé akarnak vele a férfiak azonosulni. Ódzkodnak bioélelmet venni és jutaszatyorban hazavinni, mert az „nőies”. Bár ez nevetséges, a marketingstratégák a szerepeket tovább próbálják bebetonozni. Hogy férfiakat érjenek el, az energiatakarékos termékeket a klímaválság elleni „harci eszközökként” kísérlik meg eladni. Egy e-BMW pl. sokkal jobban futott a „protection modell” névvel, mint a semmitmondó „i3”-mal.

Az ökolábnyomot legerősebben a jövedelem emeli. Az életkor, a bőrszín, az etnikum is szerepet játszik, ezeket is megnézték. Érdekes lenne a vallási és a szexuális irányítottságot is kivizsgálni.

Ám mihez vezet az embereket ismételten csoportokra osztani és különböző típusok halmazának tekinteni? Talán épp az ellenkezője lenne hasznos: az embereket a klímaválsággal szemben egyesíteni és ésszerű gondolkodásuk aktiválására rávenni.

NZZ, 29. 1. 2023

Hat die Klimakrise ein Geschlecht?

TANÁRHIÁNY – 12 000 pedagógus kellene – ZEITonline/RózsaS

Az osztálylétszám nem egységes. A reformált felsőtagozatnál, vagy az össziskoláknál (Gesamtschule) nem is lehet osztályról beszélni, változó team-ekben oktatnak. Az osztályosztó a létszám határa, ha ezt túllépik, új osztályt nyitnak vagy pályázókat utasítanak el. Ausztriában a diákokat a német, angol és matematika szakokban 3 teljesítménycsoportba osztják.

A német iskolákban 16 diák van egy osztályban, a világátlag 24. Norvégia tanár-diák aránya 1:9, a Középafrikai Köztársaságban 1:80.

A helyzet rosszabb lett, mondja a szakszervezeti elnök, Maike Finnern (Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft). Az iskolákban órák maradnak el, a tancsoportokat növelik, összevonják a mentorfeladatokat, az előírt szak-óraszámot (Stundentafel) lecsökkentik.

A tanárszövetségi elnök, Heinz-Peter Meidinger ezt a számot túlságosan alulbecsültnek tartja, szerinte 32 000 – 40 000 pedagógus hiányzik. Saarland, Rheinland-Pfalz, Brandenburg és Bajorország nem jelentett hiányt – Hessen-ben még túlkínálat is van. Legtöbb tanár (8000), a legnagyobb landban, NRW-ben kellene. A tanév kezdetén órákat töröltek, így papíron nem lett hiány. Másutt szülők és diplomások besegítenek és őket tanerőként számolják el. Sachsen-Anhalt egy headhunter-ügynökséget bízott meg tanárkereséssel, az egész EU-ban. Baden-Württemberg önkéntes pedagógusévet kínál. Több land megpróbál nyugdíjasokat visszacsalogatni vagy prémiummal késlelteni a nyugdíjaztatást. Meidinger is helyesli a más szakokból való átcsábítást, ám 3-6 hónap továbbképzést kell abszolválniuk.

ZEITonline, 25. 1. 2023

Lehrermangel

KOMMENT

drizzt89: Hessen-ben túlkínálat? Én ott dolgozom. Minden iskolába keresnek tanárt!

ecnerwal: Talán a Bürgergeld új szabályozásokkal segít a fél-diplomásoknak (bachelor/master) a továbbképzésben.

Elbimmi: Van egy program, amivel menekülteket képeznek ki német iskolai tanárokká. Feltétel: C2-nyelvtudás.

Donald Dump: C2? Ez egy rossz vicc. Melyik menekült tanár jön ilyennel?

A HALÁLÖRÖM – Neue Zürcher Zeitung/RózsaS

A halál előtt az agy valóságos ingercunamit indít el, kellemes érzések özönét. A haláltól, ha nincsenek fájdalmaink, nem kell félnünk.

Gerhard Roth (80) filozófus-agykutató. 1971-ben majdnem meghalt, amikor autóját elütötte egy vonat. „Olyan boldog, mint ezekben az öntudatlan percekben, még sosem voltam. Hihetetlen öröm és jóérzés töltött el, egész életem lefutott előttem.”

Carola Brauner 23-évesen lett terhes, amikor elpattant a magzatburka. Mielőtt a narkózis hatott volna, úgy érezte, kint lebeg, test nélkül, az űrben. Egy természetfölötti lény egy erős fény felé vezette. „Ez az én otthonom”. Ám a belépést nem engedte: „Te még meg kell, hogy valamit érts!”

A lakosság 4-15%-a él át halálközeli élményt, minden kultúránál, világnézettől függetlenül. (? Minden tizedik? RS). Különösen az újraélesztettek 15%-a mesél is élményéről. Ha megáll a szív, az ember 8 mp után elveszti eszméletét, 60 mp után leáll a légzése – beáll a klinikai halál. Az agy oxigén híján takarékmódra kapcsol, az agyaktivitás megszűnik. 10-20 perc múlva a biológiai halál is beáll.

Vajon ezek a tapasztalatok a lélek halhatatlanságát és a túlvilágot igazolják? A kutatók szerint a test messenger anyagai hallucinációkat okoznak. Jens Dreier, a berlini Charité neurológusa: „A halál folyamata nehezen kutatható.” Az intenzíven az élet megmentése a cél, nem a kutatás. Ami hozzáférhető, a visszatértek beszámolói. Az US-pszichiáter, Raymond Moody, 15 jellegzetes élményt ír le. Gyakori egy alagútból egy erős fény felé való átmenet. Mások meghalt rokonaikról mesélnek és egy természetfölötti lényről, aki viszi vagy épp visszafordítja őket. Az egész életre való visszatekintés is gyakori. Sokan testüket látják kívülről, mintha lelkük úszna. Megint mások mindentudóknak hiszik magukat, akik látják a jövőt. Az érzések általában nagyon kellemesek, csak minden 5. érez mély félelmet, magányt vagy kínt.

Ilyen élményről azok is beszámolnak, akik nem voltak életveszélyben, pl. hegymászók oxigénhiánynál. Epileptikusok vagy altatottak is élnek át hasonlót – de elő is lehet idézni bizonyos agystimulussal. Dreier: „Halál előtt az idegsejtek töltései egymás után kioldódnak, mint egy rövidzárlatkor.” A sejtek még aktívak, de funkciójuk erősen zavart. A Charité-ben agyvérzés után a páciensek fele egy másodikat is átél. Ez többnyire észrevétlen, mivel kómában vannak. D. a kitolódott szélütést próbálja előrelátni, hogy még időben segíthessen. A roham oka az ún. spreading depolarisation lehet. Ez az idegsejtek kisülése, amely hullámszerűen végigmegy az agyon. D. egy eljárást fejlesztett ki, amivel ezeket az agyi folyamatokat mérni képes. Ehhez a beteg agyfelületére elektródákat rögzítenek. Az ilyen kisülési folyamat nemcsak véráramzavarnál, hanem minden halálnál bekövetkezik. A mérések tovább folytak a meghaltaknál is, így sikerült az elhalálozás egész elektrokémiáját bemérni. Az idegsejtek energiát tárolnak, amit O2-ből és glukózból generálnak. Ha a sejtek inaktívak, belső töltésük negatív. Ha jelt küldenek, rövid időre pozitívvá lesznek. Hogy a feszültségesés állandó legyen, arról a membránpumpák gondoskodnak. O2-hiánykor az idegsejtek védőállapota megváltozik: magjuk még jobban negatív lesz, hiperpolarizáció lép föl. Energiatakarékra kapcsolnak, míg az agy vérárama újra be nem indul. Ám ha hosszabb ideig nincs O2, a membránpumpák leállnak – az idegsejtek sorban kisülnek, 3 mm/perc sebességgel. Utoljára aktiválódik minden idegsejt, ez okozza az elképesztő képeket.

Ám a kisülési folyamat megállítható, ha idejében újraélesztjük a beteget. Teljesen föl is gyógyulhatnak. Az agy egy beépített mechanizmussal rendelkezik, amely még egy kicsi életidőt kicsikar. Ha a reanimáció sokat késik vagy elmarad, az idegsejtek 5-10 perc múlva elhalnak. A természet, úgy tűnik, a halált egy kellemes folyamatnak állította be. D.: „Amikor a túlélési küzdelem véget ér, valami izgalmas történik. Ezt én szépnek találom.” Fölösleges félnünk a haláltól. Ha fájdalmak lépnek föl, azokat csillapítani kell.

A halálközeli élmény óriási erővel hat. Carola Brauner: „Engem alapvetően megváltoztatott.” Korábban nagyon komoly és kritikus volt. Most a dolgok menetére egyfajta ősbizalommal tekint. Könnyedebb, gondtalanabb, vidámabb lett. „Az élet minden napját élvezem.” Berlinben egy beszélgető csoportot szervezett, ahol a hasonlót átéltekkel találkozik. „Számunkra ezek a hihetetlen történetek reálisak.” G. Roth balesete után tapasztalatai okait kutatta. „Ezek kizárólag egy súlyos agysérülés következményei – a halálhoz semmi közük. Az emberi lélek az agy és környezete kölcsönhatásának terméke.”

A halál után számunkra semmi sem jön.

Neue Zürcher Zeitung, 22. 1. 2023

Das letzte Feuerwerk

KOMMENT

Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

RS

FALUROMBOLÓK II. - wochentaz Berlin/RózsaS

Egy röpke pillanatra ők voltak a klímamozgalom hősei: Pinky és Brain utolsóként hagyták el Lützerath-ot, amely pechjére szénre épült. 5 napig tartottak ki egy alagútban, 4 m mélyen. Fölöttük az ország minden sarkából iderendelt rendőrök szétvertek mindent, amit az aktivisták 1,5 év alatt fölépítettek: faházakat, barikádokat és az álmot, hogy a falut a fosszilis ipar szénéhségétől megmentsék. 35 000 tüntető hátrált meg, maradt a két alagútlakó. A terv: politikai nyomás addig, amíg a zöldek a kormányban ürítés-moratóriumot érnek el. Emily Laquer, hamburgi aktivista: „Pinky és Brain többet tettek a klímáért, mint az összes zöld képviselő a Bundestag-ban.” Lützerath erős lökést adott a klímamozgalomnak. A zöldek és a mozgalom közötti rés árokká mélyült. A Bundesregierung nemzetközileg is lejáratta magát. CNN: „Németország lerombolja ezt a falut, hogy helyén szénbánya legyen.” The Guardian: „Greta Thunberg-et rohamrendőrök vitték el.” Thunberg: „Németország önmagát blamálja.”

Egyik fiaskója a másik sikere? A klímamozgalomnak nem célja a zöldeket képmutatóként leleplezni. A Lützerath-i sikert a médiumok tükrözik: Nem volt, amelyik ne adott volna hírt az eseményről. Sokan a framing-ot is átvették: Nem egy faluról van szó, hanem az 1,5*C-cél betartásáról. Anne Will vasárnap este (jan. 15) 3,5 M néző előtt kérdezte: „Nem lenne okosabb, a szenet a földben hagyni?” Valami megmozdult. A klíma az, amiért fiatalnak-idősnek küzdeni érdemes. Az aktivistáknak sikerült a történteket helyes megítélésnél tartani, nem engedték magukat „rossz” és „jó” tüntetőkre szétválasztani. Az ürítéskor álcázott tüntetők üvegeket, köveket, Molotov-koktélokat dobáltak a rendőrökre – az ökoszervezetek mégsem határolódtak el. Bár az erőszakot elvetik, nem akarták gyöngíteni a mozgalmat. Lützerath-ban együtt voltak a legszelídebb NGO-k a legvadabbakkal – rég nem volt ilyen. Az akció időben jött: vajon az FfF által beindított tömegek a civil engedetlenséget is bevállalják? Greta Thunberg, Luisa Neubauer, a Greenpeace-főnök Martin Kaiser is részt vett az útlezárásokban. A föltételek kedvezők voltak: a szén elleni akciókhoz sokan inkább csatlakoznak, mint az autó ellen. Maradnak a rendőrségi erőszak és a csonttörések képei. És persze a csalódás, hogy Lützerath-ot mégis lerombolták. Az újbóli elfoglalás meghiúsult – a tömeg nem vállalta.

wochentaz, 21. 1. 2023

Lützerath

KOMMENT

Egy ilyen kísértetfaluban 1982 táján jártunk barátaimmal. Az elköltözők még a tányért is ott hagyták az asztalon. Annyira lefizették őket? Gondtalanul bringáztam és egyszerre a világ legnagyobb műgödre szélén találtam magam: 300 m mélyre leláttam. Betemetik és egy műtájat raknak fölé: kilométereket mégy és nem veszed észre, hogy mind mesterséges táj. A bűn nem az, hogy szenet bányásznak, hanem, hogy ennyit. Egy háztartás villamos készülékeinek zöme teljesen fölösleges. Hűtéshez 6 hónapig nem kell villany. Elektromos fűnyíró, ventilátor, villanyborotva, elektro-fogkefe nélkülözhető. Az Energiamenü 58 készülékéből 6-7 elegendő lenne. (Bezzeg pedálos generátorból egy sincs!) A foci és egyéb játékok mért nem tarthatók nappali fénynél? Az emberiség hogyan bírta ki 10 000 évig porszívó nélkül? Ha kiszórtuk a fölöslegeset, csak akkor szabad meghagyni a 3 utolsó német atomerőművet. A szenet hagyjuk meg a vidékre vezető kisvasutaknak. Ne engedjük, hogy a mohóság és a luxus tönkre tegye világunkat!

RS