Közkívánatra retro SZERELEM A VÍRUS IDEJÉN Országos Pech és Balek Szövetség (OPeBaSzö)
-Drágám, megcsókolhatlak? -Igen, de ne a számon, hanem itt lent.
-Ne vigyük magunkkal a nyunyukánkat az ágyba, mondta Operatív Törzs Cecília.
Kapnék is a feleségemtől!
-Megkértem egy lány kezét, de azt mondta, a maszkját csak az esküvő után veszi le.
-Miután fölvittem egy nőt szobára, azt mondta, mindenét hajlandó levetni, csak a maszkját nem.
-A nászéjszakámon azt mondta újdonsült feleségem, szeretkezhetünk, de tartsam be az 1,5 m távolságot.
-Kértem, küldjön egy képet magáról, mire küldött egy szelfit,
amin a maszkján kívül nem volt rajta semmi.
-Az anyósomat két hétre karanténba fogták, mikor hazajött külföldről. Mibe került nekem, míg a karantént még két héttel meghosszabbították!
-Tesitanár kért videót a diákoktól, amint tornáznak.
A melnök is kért videót fiatal házasoktól, amellyel bizonyítják, hogy emelik a népszaporulatot.
-Kádár állítólag azért vitte mindig magával a nejét, hogy ne kelljen búcsúzáskor megcsókolnia. A mai elnöknek könnyebb: puszi, ölelés tilos és az eltávolodás is javallott.
-Mivel a rabok nem győzték a maszkok gyártását, a kormány lecsukatott gyorsan még száz embert.
-Megkérdezték a melnököt, megengedett-e a szerelem a vírus idején? Mire Ő: Igen, de csak akkor, ha közben Trianonra és a nemzeti szuverenitásra gondolnak.
-Mikor szaporodni akart a vírus, azt mondta a felesége: Jaj, ne most, drágám, most csináltattam meg a koronám!
-Rabolunk vagy laborunk? Őszintén elszólta magát: "Van egy nemzetközileg akkreditált rabolunk laborunk, és néhány órán belül képesek vagyunk megállapítani a fertőzést. (Márc.4, V4 sajtótájékoztató)
-Új szobrot állítottak föl a Kossuth téren: A miniszterelnökünket ábrázolja, amint 3 libernyákot cipel a hátán.
-Nem úgy lesz, ahogy megszoktuk, mondta. Mért, nem lopnak annyit?
-Az összezártságra a NASA a holdutazók pszicho-tréningjét javasolja. Nekünk annyi előnyünk van, hogy nem kell a nadrágunkba csinálnunk. De itt a feleségünk - egy istenért sem akar a Holdra menni!
-A kormány mindenkinek kijárási tilalmat rendelt el, kivéve azokat, akik akarnak valahová menni.
-9-12 óra között csak a 65 éven felüliek vásárolhatnak. A szomszédasszonyom ekkor is itthon marad, nehogy megtudják, hogy már elmúlt 65.
-Óriásplakátokon hirdeti a kormány a kijárási tilalmat. Kár, hogy nem látom, mert nem járok ki.
-A miniszterelnök maszkban jelent meg a kormányülésen és bejelentette, hogy lemond. Később derült ki, nem is ő volt az.
-Bevitték neki a vírusosok számát, ami 99 volt, de ő megfordította a papírt.
-2 vírus beszélget: -Te ezen voltál már? Menj rá, úgyis már régóta akar egy koronát!
-A türk tanácstól kértünk maszkokat, de azt mondták, vírusra az erjesztett kancatej jó.
-A kopasz szóvivő bejelentette, aki a kormány oldalán áll, azt nem támadja meg a vírus és a haja is megmarad.
-A pedikűröshöz azért szabad mennünk, mert csak gondozott körömmel szabad a fejünket vakarni, mire is jó ez a rendelet?
-A DK önkéntes karanténba vonul. Jó, de a kulcsot is bedobják a Dunába?
-A Munkáspárt követelte a vírus igazságos elosztását. Ne csak a gazdagoknak jusson minden!
-Bármikor bejöhet: Elviheti a 3 mrd főnyereményt! (Vagy a koronavírust.)
-A fiammal nekiláttunk a NAT megvalósításának. Először a pálinkafőzést vettük elő.
-Ferenc pápa sétát tett Róma utcáin. Könnyű neki, rá vigyáz a Gondviselés!
-Mi lesz 9 hónap múlva? Több lesz a gyerek és több lesz a válás.
-A Honvédkórház alagsorában robotkocsik dolgoznak. Csak akkor vesznek össze, ha jön a hálapénz.
-Miután a bankrablók menekülni kezdtek, az üldöző rendőrök pillanatok alatt elvesztették őket szem elől: mindenkin ugyanolyan maszk volt.
-Én is kiálltam a balkonra énekelni, de a szomszédok rám lőttek.
(RS, 2020. március).
ÉRTELMET AZ ÉLETNEK – T. Schnell, STANDARD/RózsaS
Tatjana Schnell, az Innsbruck-i egyetem pszichológiai intézetének professzora. Kutatási témája az értelemkeresés.
STANDARD: A vélt biztonságunk megingott. Akinek megmaradt a munkahelye, az is aggódik. Az értelemkeresés új korszaka köszön be?
Schnell: A kérdés dominánssá lett. Az embereket nyomasztja, hogy nem látnak értelmet életükben. Gyakran a világmentéssel keverik össze. Valójában cselekvésünk miértjéről van szó, nem arról, hogy még perfektebbek legyünk. Az értelemkeresés mindig az objektív kényszerek és szükségességek megkérdőjelezése is. Munkánkat értelmesnek tudni egészséges.
St: Minél jobban keressük, annál nehezebben találunk rá...
S: A hatékonyság maximalizálása háttérbe szorította a munka miértjét. Csak a perfekcióra gondolunk, listákat pipálunk ki. Ezt látjuk minden ágazatban: hatékonyság, mennyiség, profit.
St: Zsákutca? Az értelemhiány visszaüt a turbokapitalizmusra?
S: Szeretném így látni! A legtöbbeknek ez a status quo csak árt – életüket nem tölti ki. Alternatívákat keresnek.
St: Az eliteknek könnyebb dolguk van...
S: Igen. Nekik kevesebbet kell dolgozni, nem hajtja őket a pénzkeresés. Más foglalatosságokban kereshetnek kielégülést. Az alapjövedelem biztosítaná mindenkinek az értelmes munkát. A polgárok egyik fele lát értelmet életében, másik fele azt mondja, erre nincs is szükség. Tehetetlennek érzik magukat, hisznek a tudományban és a technikában, de felelősséget alig vállalnak. Az iskolázatlanok megbélyegzettek, ahogy a bevándorlók is. Nem vesznek részt a társadalom alakításában. Nincs helyük, nem hallgatják meg őket. Csak az elitek beszélnek.
St: A munkanélküliség szégyellni való?
S: Igen. Akik a járvány miatt vesztették el munkájukat, könnyebben elviselik, mert a kovidot okolják. Ám az értelemkeresés nem lesz kevésbé fájdalmas. Nyomaszt a kérdés: ki vagyok én, mint ember? Ha nincs munkám, mi az életem értelme? Elméletileg ez jó alkalom ezeket a kérdéseket megválaszolni, ha nem éreznénk magunkat fogságban. Ami hordozott bennünket, eltűnt, de jött valami új. Akik ezt végigcsinálták, ezt mondják: „Eddig éltetve voltam, most élek.” Ez jó félelem. Azt sem hihetjük többé, csak rajtunk múlik, eröltessük meg magunkat. Ezek a rendszer lényeges kérdései. Az értelemhez jelentőség, hovatartozás, irányultság és koherencia kell. Az értelemkeresés fájdalmas.
St: Sok cég ettől akar megkímélni. Igen népszerű a munkatársaknak „értelmet adni” vagy ezt reklámozni.
S: A menedzserek nem adhatnak értelmet az alkalmazottaknak. Ez önhittség és arrogancia. Az értelmes munka önkizsákmányolásba is ácsaphat. Ezt persze sok vállalat ismeri és kisebb fizetést ad. Vállalati értelemdogmát vetnek be. Ez történik a rendszerreleváns ágazatokban, ahol sok a nő. Ha engem, mint munkatársnőt igazán komolyan vesznek és értékelnek, az egy jó kezdete az értelemkeresésnek.
St: Ön négy „purpose”-t, értelemérzetet sorol föl.
S: A jelentőséget az angolok „mattering”-nek mondják. Amit teszek, annak van rezonanciája, relevanciája. Sokan – stigmatizáltak, sérültek – ezt nem élik át. A hovatartozást nem csak barátaink számával mérjük. Ez az a bizonyosság, hogy érzem, jó, hogy itt vagyok, van helyem a világban. Aki ezt nem érzi, kiabálni kezd, konteógyártók és gyűlöletpostázók viselkednek így. Az orientáltság mutatja, hogy valami felé megyünk, nem hánykódunk. Ez ebben az opciókkal teli világban nagyon nehéz. Akinek nincs irányultsága, nehezen mond nemet, ez még több orientáltság-hiányhoz vezet. Végül sérülhet a koherencia is, ha a munkahely ellentmondásos. Olyat kérnek tőlem, aminek nem látom értelmét.
St: Termékek, melyek ártanak nekünk és a bolygónknak? Olyan utasításokat adnak, melyeket nem akarunk vagy nem tudunk teljesíteni?
S: Ilyen is előfordulhat. Ez lehet egy előírt dresszkód is, amikor olyan ruhákat vetetnek velem, amilyeneket nem akarok. Vagy olyanokat, amelyeket embertelen módon gyártottak.
St: Nyilván nem lehetséges az összes ilyen visszásságot megszüntetni. Tegyünk le erről az illúzióról?
S: Könnyít, ha belátjuk, mindent nem tudunk kijavítani.
STANDARD, 25. 10. 2020
Arbeit in der Krise
SITZEN STATT SPRITZEN! - Ülve vizelni: Ne célozgasd, ülj rá!/RózsaS
Amióta lejöttünk a fáról (ott hogy vizeltünk?), elkülönült a női és a férfi vizelés. A férfi ui. állva is képes rá. Ha eltalálja a WC-kagylót. Ha már kezd szagosodni, ki tisztítja többször? A férj vagy a feleség? A németeknél tanultam meg: SITZEN STATT SPRITZEN! Egy egyszerű és hálás könnyítési póz - hogy a magyarok nem jönnek rá? Előbb találják föl az atombombát. „Férfiatlan?” Az egyenjogúsági harcban már csak ez maradt? Aki kipróbálja, meglepődik, mennyire praktikus módszer, hogy nem jutott előbb az eszébe? Rajta hát, férfi nemtársaim, ne a lenti szervünkre hallgassunk, hanem a fentire!
AZ UTOLSÓ GENERÁCIÓ – Mi pusztítottuk el a Földet – ZEIT/RózsaS
Bolygónk fölmelegítése folyik tovább. A „point -of-no-return” vagy már itt van, vagy biztosan jön.
Berlin, 2021. aug. 30. 7 fiatal ember tábort üt a parlament előtt és éhségsztrájkba kezd. „Mi vagyunk az első generáció, amely a klímakollapszust érzi és az utolsó, amely tehet valamit ellene.” A csoport követeli, hogy vállalja a nyilvános vitát Armin Laschet (CDU), Olaf Scholz (SPD) és Annalena Baerbock (Grüne). Csak az utóbbi jelentkezik telefonon, röviden. 4 hét múlva két ember marad, egyikük a 21 éves Henning Jeschke, aki az italt is visszautasítja. Végül Scholz – a választások után – vállalja a szembenézést.
Egy évre rá Jeschke a vádlottak padján ül, kényszerítés kísérlete miatt, egy útblokád útján. Ez az első eljárás a Letzte Generation ellen, több tucat követi. Az aktivisták a bíróságot színpadként akarják használni. J. önmagát védi, társaival jogi szövegeket tanulmányoz. A BTK 34. cikkelyére hivatkozik, a „jogos önvédelemre” ( Rechtfertigende Notstand). A klímaveszély olyan nagy, hogy nem marad más eszköz, csak a civil engedetlenség. J. a bírónő fejéhez vágja: „A gyermekeink le fogják köpni sírjainkat. Döntse el, melyik oldalon áll!” A bírónő Jeschke-t 20x10€ pénzbírságra ítéli. „Nem hiszem, hogy az útlezárásokkal elérik, amit akarnak.”
Amit kétségkívül elértek: a figyelemkeltés. Ám ha megáll, hogy minden államerőszak a népből indul ki, a figyelem nem elegendő a politikai célok eléréséhez. A polgárok megértése és rokonszenve is kell hozzá. A Fridays for Future békés fölvonulásaival megnyerte a német lakosság szimpátiáját. A Letzte Generation azonban ellenszenvet kelt, nem utolsó sorban egy kerékpáros halála miatt. A Civey szerint 86% véli úgy, hogy az ilyen akciók csak ártanak. Christian Volk, tiltakozás-kutató, Berliner Humboldt-Universität: A klímapolitika helyett sokan arról beszélnek, mennyire idegesítők az ilyen akciók.”
Michael Brüggemann, Uni Hamburg: „Az ilyen akciók miatt a tiltakozók kriminalizálása történik.” Ockenfels, gazdaságkutató Köln: „Aki krumplipürével önt le festményeket, a kínai vagy amerikai szövetségeseit riasztja el. Csak nemzeti célokat követ (9€-Ticket), nemzetközi kompromisszumok helyett, melyek a világ nemzeteit közös szabályok felé vinné.
Nov. 7-én, Sarm-el-Sejkben (Egyiptom) tartották az ENSZ klímakonferenciáját. A németek elvárják a kínaiaktól, hogy engedjenek, a kínaiak a németeket szorongatják. A klímakonferencián minden állam egyenlő. A kis szigetállam, Tuvalu, ugyanolyan súlyú, mint az USA. A klímavédelemben viszont gigantikusak az eltérések. Az éves ühg-emisszióért főleg 3 állam felel: Kína (33%), USA (13%), India (7%): Németország a 7. helyen áll, 2%-kal. Mit ér, ha Németország szigorít, de Kína, USA, India nem tesz semmit? A helyzet bonyolultabb. Egy átlagos német négyszer több kibocsátásért felelős, mint egy átlagos indiai. Így Indiát ösztökélni furcsa. Kína fejenkénti emissziója meghaladja a világátlagot, de kevesebb, mint az USA-ban. Mint állam, az USA kibocsátása fele annyi, mint Kínáé. Ezzel Kínát erősebb klímavédelemre lehet ösztökélni.
Ezek a számháborúk már évek óta folynak. Ha Németország semmit nem tesz, mi lehet? Akkor Kína és India is tétlen. Potyautasok további potyautasokat generálnak. Ha viszont Németország klímasemleges lesz, az üzenet más államoknak: Ti is meg tudjátok csinálni. A német megújuló-energiatörvény kiváló exportpélda lett. Nap- és széltechnikáit is az egész világ átveszi. Az Agora Energiewende világszerte keresett. Ha a németek csökkentik emissziójukat, az a világklímára alig hat valamit. De a követők jelentős hatást érhetnek el. Sarm-el-Sejk-ben nemcsak tárgyalások folytak, zöld technikák is terjesztésre kerültek. A Letzte Generation már 500 tagot számlál. Lakásokat bérelnek Berlinben. Kiadásaik vannak: fölszerelés, perköltségek, büntetések. BILD-Zeitung: „Olaj-örökösök pénzelik a radikális klíma-kaótákat”. Aileen Getty, az 1976-ban elhunyt olajmágnás, Jean Paul Getty unokája, a Climate Emergency Fund egyik alapítója, egy millió dollárt adott, Adam McKay, a klímapolitika-szatíra, Don’t Look Up, rendezője 4 M $-t.
ZEIT, 17. 11. 2022
Was nützt der Klima-Aktivismus?
ÉRTELMET AZ ÉLETNEK – T. Schnell, STANDARD/RózsaS
Tatjana Schnell, az Innsbruck-i egyetem pszichológiai intézetének professzora. Kutatási témája az értelemkeresés.
STANDARD: A vélt biztonságunk megingott. Akinek megmaradt a munkahelye, az is aggódik. Az értelemkeresés új korszaka köszön be?
Schnell: A kérdés dominánssá lett. Az embereket nyomasztja, hogy nem látnak értelmet életükben. Gyakran a világmentéssel keverik össze. Valójában cselekvésünk miértjéről van szó, nem arról, hogy még perfektebbek legyünk. Az értelemkeresés mindig az objektív kényszerek és szükségességek megkérdőjelezése is. Munkánkat értelmesnek tudni egészséges.
St: Minél jobban keressük, annál nehezebben találunk rá...
S: A hatékonyság maximalizálása háttérbe szorította a munka miértjét. Csak a perfekcióra gondolunk, listákat pipálunk ki. Ezt látjuk minden ágazatban: hatékonyság, mennyiség, profit.
St: Zsákutca? Az értelemhiány visszaüt a turbokapitalizmusra?
S: Szeretném így látni! A legtöbbeknek ez a status quo csak árt – életüket nem tölti ki. Alternatívákat keresnek.
St: Az eliteknek könnyebb dolguk van...
S: Igen. Nekik kevesebbet kell dolgozni, nem hajtja őket a pénzkeresés. Más foglalatosságokban kereshetnek kielégülést. Az alapjövedelem biztosítaná mindenkinek az értelmes munkát. A polgárok egyik fele lát értelmet életében, másik fele azt mondja, erre nincs is szükség. Tehetetlennek érzik magukat, hisznek a tudományban és a technikában, de felelősséget alig vállalnak. Az iskolázatlanok megbélyegzettek, ahogy a bevándorlók is. Nem vesznek részt a társadalom alakításában. Nincs helyük, nem hallgatják meg őket. Csak az elitek beszélnek.
St: A munkanélküliség szégyellni való?
S: Igen. Akik a járvány miatt vesztették el munkájukat, könnyebben elviselik, mert a kovidot okolják. Ám az értelemkeresés nem lesz kevésbé fájdalmas. Nyomaszt a kérdés: ki vagyok én, mint ember? Ha nincs munkám, mi az életem értelme? Elméletileg ez jó alkalom ezeket a kérdéseket megválaszolni, ha nem éreznénk magunkat fogságban. Ami hordozott bennünket, eltűnt, de jött valami új. Akik ezt végigcsinálták, ezt mondják: „Eddig éltetve voltam, most élek.” Ez jó félelem. Azt sem hihetjük többé, csak rajtunk múlik, eröltessük meg magunkat. Ezek a rendszer lényeges kérdései. Az értelemhez jelentőség, hovatartozás, irányultság és koherencia kell. Az értelemkeresés fájdalmas.
St: Sok cég ettől akar megkímélni. Igen népszerű a munkatársaknak „értelmet adni” vagy ezt reklámozni.
S: A menedzserek nem adhatnak értelmet az alkalmazottaknak. Ez önhittség és arrogancia. Az értelmes munka önkizsákmányolásba is ácsaphat. Ezt persze sok vállalat ismeri és kisebb fizetést ad. Vállalati értelemdogmát vetnek be. Ez történik a rendszerreleváns ágazatokban, ahol sok a nő. Ha engem, mint munkatársnőt igazán komolyan vesznek és értékelnek, az egy jó kezdete az értelemkeresésnek.
St: Ön négy „purpose”-t, értelemérzetet sorol föl.
S: A jelentőséget az angolok „mattering”-nek mondják. Amit teszek, annak van rezonanciája, relevanciája. Sokan – stigmatizáltak, sérültek – ezt nem élik át. A hovatartozást nem csak barátaink számával mérjük. Ez az a bizonyosság, hogy érzem, jó, hogy itt vagyok, van helyem a világban. Aki ezt nem érzi, kiabálni kezd, konteógyártók és gyűlöletpostázók viselkednek így. Az orientáltság mutatja, hogy valami felé megyünk, nem hánykódunk. Ez ebben az opciókkal teli világban nagyon nehéz. Akinek nincs irányultsága, nehezen mond nemet, ez még több orientáltság-hiányhoz vezet. Végül sérülhet a koherencia is, ha a munkahely ellentmondásos. Olyat kérnek tőlem, aminek nem látom értelmét.
St: Termékek, melyek ártanak nekünk és a bolygónknak? Olyan utasításokat adnak, melyeket nem akarunk vagy nem tudunk teljesíteni?
S: Ilyen is előfordulhat. Ez lehet egy előírt dresszkód is, amikor olyan ruhákat vetetnek velem, amilyeneket nem akarok. Vagy olyanokat, amelyeket embertelen módon gyártottak.
St: Nyilván nem lehetséges az összes ilyen visszásságot megszüntetni. Tegyünk le erről az illúzióról?
S: Könnyít, ha belátjuk, mindent nem tudunk kijavítani.
STANDARD, 25. 10. 2020
Arbeit in der Krise
KP-SAPKA – 10 000 € készpénzhatár – ZEIT/RózsaS
Nancy Faeser belügyminiszter javaslata, hogy senkinél ne lehessen több 10 000 eurónál több készpénzben. Ha Ön egy mosógépet vásárol 1200 €-ért, leszámolja a bankókat a boltban? A legtöbb német nem teszi. Én még a 3€-kávémat is telefonnal fizetem. Így csodálatosan egyszerű, nem cipelek érméket magammal, melyek amúgy is a mosógépben landolnak. A Gesellschaft für Konsumforschung kimutatta, 60% fizet kártyával vagy telefonnal. Miért tehát az izgalom a terv miatt? Nem akarja senki a színes bankókat önkényesen elvenni, az anonim fizetés lehetőségét sem. A schwarzgeld-ről, az adócsalásról, a szervezett bűnözésről van szó. Németország már rég a bírálatok fókuszában áll. „A maffia Németországban mossa a pénzét.” (Laura Garavini, a ZDF-ben). Itt magas számlák is fizethetők kp-vel. Ez fölhívás a táncra. Néhány éve egy testvérpárt értek tetten, egy millió € készpénzzel a francia határon. „Brandenburg-ban akartak telket venni” - valójában a nyomok egészen a Hezbollahig vezettek.
Az Uni Halle-Wittenberg kimutatta, Németországban évente 100 M € piszkos pénzt visznek át legális pénzforgalomba – annyit, amennyit a Mercedes-Benz egy év alatt bevesz.
Az autók ui. fontosak a pénzmosásnál. A bűnözők a drog- vagy a védelmi pénzekből drága használt autókat, yachtokat, órákat vesznek, készpénzzel, így legalizálják schwarzgeld-jeiket. Ám ki fizet ki 15 000 eurót egy vitorlásért, kp-ben? Amikor egy ízben 6000 €-nyi bankjegyköteggel utaztam át a fél városon a metrón, üldözési mánia képzeteim voltak. Fogyasztóvédők eltanácsolnak előre fizetni átutalással privátoknál. Fizessünk kp-vel az átvételnél, hisz előfordulhat, hogy átutalás után az eladónak nyoma vész. Privát autóvásárlásoknál praktikus lenne a kp, ezért ezt kivennék a rendeletből. Ám fölöslegesen, mert már mindkét fél számára biztonságos digitális fizetésmódok is léteznek. Ha egy ilyen tilalom jönne, a legtöbben észre sem vennék. Kétségtelen, hogy ha nagyobb kp-üzletek tilosak, az illegális machinációk megnehezülnek. Lopott jószágot nem lehet majd könnyen tovább adni, a maffiózók nem fektethetik be olyan könnyen fekete pénzeiket, a vámosok – illegális pénz esetén – nem kell, hogy bizonyítani fáradozzanak.
A kérdés csak az: Mindezt milyen áron? Ezt a játékot már többször láthattuk. Jogos probléma kerül az asztalra (terroristák!), a polgárok aggódnak, a rendőrök tehetetlenek, ezért a politikusok még több jogokat adnak nekik, új ellenőrzési struktúrák keletkeznek – ám a probléma marad. Így volt ez az internetnél is. Aki tehát a jövőben a tíz ezer eurós üzleteket kerülni óhajtja, helyezze el pénzét egy pénzintézetnél. Tehát tegye ki levonásoknak, nevetséges kamatnak, garanciának 100 ezer euróig – és a kisajátításnak (Ciprus, 2013). Ez a magángazdasági, állami és államok fölötti megfigyelés világa. Már 2500 € (alkalmi ügyfelek), 10 000 € (törzskuncsaft) esetében a bankok kötelesek a pénz eredetét ellenőrizni. Ezután pedig már számosan belenézhetnek a pénzügyeimbe: adóhivatalok, központi bankok, hitelképesség-vizsgálók, rendőrség, handy-szolgáltatók, US-titkosszolgálatok. „Nincs titkolni valóm” - mondjuk könnyen. Míg nem egyszer zárolják számlánkat vagy kártyánkat, mert nem berlini normálpolgárként viselkedtünk. Nem illegális tevékenységről beszélek. Csak egy algoritmusok szemszögéből való kitűnésről.
Ám az őrző vehemencia a valódi bűnözés ellen alig ér el valamit. A fekete pénzek milliárdjai, melyek Németország felé áramlanak, ide kp nélkül érkeznek. Távoli szigetek alibi-cégei, kripto-üzletek, bizalmi csererendszerek, értékes tárgyak csempészése az út és a mód. Nagy kp-forgalom van a fekete munkánál, betöréseknél, zsarolásoknál, az utcai drogkereskedelemnél. Ha igaz, hogy mindezt a kp-tilalom megakadályozza, akkor én, Zacharias, rögtön veszek egy használt kocsit és Olaszországba költözöm. Ott ui. a kp-határ 1999 € és a maffia rég földobta a talpát. Vagy nem?
ZEIT, 24. 11. 2022
Sollten Bargeldgeschäfte in Höhe von über 10.000 Euro verboten werden?
2022. április 18. 18:15 - RózsaSá • Szerkesztés...
AZ IDŐPROFESSZOR – K. Geißler kibékülése – Süddeutsche Zeitung/RózsaS
Az időkutató Karlheinz Geißler (77), a München-i Universität Bundeswehr gazdaságpedagógiai tanára, az Ökologie der Zeit, a Deutsche Gesellschaft für Zeitpolitik társalapítója. 25 éve él óra nélkül.
Amit ébredéskor először lát: Egy kortárs festő narancsszínű napkorongja a falon. Amit nem lát: Számok, mutatók, óralapok. Amit nem hall: Ketyegés, ébresztő-berregés, rádió. Csend van ebben az Észak-München-i szobában. Délelőtt van, ezt tudja, bár évtizedek óta óra nélkül él.
Karlheinz Geißler-nek nincs ideje. Az időt nem lehet birtokolni, mint az aranyat. Az idő birtokolja őt. Nem veszi észre, hogy látogatója késik. Ezt kérdi a mentegetőzőtől: „Pontosság, az meg mi lehet?” Csak mosolyog azon a társadalmon, amit már gyerekként a partvonalról szemlél. 1948-ban több gyerekkel együtt egy uszodában gyermekbénulásban fertőződött meg, de csak rajta tört ki. A teljes bénulásból visszakapaszkodik, de lábai merevek maradnak. Míg a többiek futballoznak, ő a szélen ül és olvas. 60 éve ül kerekesszékben. Ha utazik, eggyel korábbi járatot választ. A várakozás élete elemévé válik.
Ez a szem másképp látja a világot. Látja, hogy a Marienplatz-on a mozgólépcsők gyorsabbak, a bécsi központi temető előtt egy félórás parkoló is van, a párizsi metró rövidebb ideig áll meg. A legjobb időspórolók a temetők. Gyakran elidőzik a Nordfriedhof-ban; pihen, elmélkedik. Talán ott fekszenek azok, akiknek tényleg nincsen idejük.
Ő az egyetlen tanár, aki a paradoxon jelenségek professzora volt egy szemeszteren át. Az idővel való bánásmódból adódó ellentmondásokról referált. „Az életet valójában ezek teszik ki.” Kereste ezeket, saját életében is. Ezért élt óra nélkül, míg apja a karóráján leste, mikor kezdődik a tévében a Tagesschau. Ezért házasodott be egy kereskedő családba, mert ott más a tempó. Ezért oktatott a katonai egyetemen fiatal, erős katonák százait. Ezért mutat a temető kőkerítésére: „Miért falazzák körbe a halottakat?” Számára a fal több, mint egy részlet. Tovább viszi a baleseti statisztikákhoz, a pandémiához. A Nordfriedhof melletti Ungererstraße 4 sávával a nagysebességű zóna, a falon belül a holtterület.
Magát inkább „Zeitweiser”-nek, „idő-útmutatónak” mondja de ebben az „időbölcs” is benne van. „Beíratkozunk az idő vendégkönyvébe és egyszer kiíratkozunk belőle.” 50 éve foglalkozik az idővel. A kereslet sosem csitul. Az egész világ hívja előadni, az IG Metall, a betonipar, a Buenos Aires-i futószalag-irányítók, kiégett topmenedzserek a Zürich-i tó partjára – és persze, a Deutsche Bahn. Mindenki tőle akarja megtudni, hogyan kell jobban ervezni, szervezni, igazgatni. Még mindig özönlenek a levelek, a meghívások. Az idő örökzöld téma. Épp most, mikor a ilág kissé másképp ketyeg, itt a pánik és a háború.
Az időprofesszor tudja, az óra mekkora hatalommal bír. Miért állította vissza félórával az órát az Észak-Korea-i elnök? Miért van Kínának 5 időzónája? Miért tartozik az idő az államok szuverenitásához? Miért rettenek meg az emberek, ha nemcsak a földrajzi, de az időzónákat is eltolják? És tudja, miért kezdett az utóbbi két évben minden úszni, amikor ez a szilárd rendszer kiesett az ellenőrzés alól.
A járvány sok minden volt, de főleg harc az idővel. Blaise Pascal, XVII. sz.: „Minden baj abból ered, hogy az emberek képtelenek nyugodtan egy szobában maradni.” Írta 400 évvel a lockdown és az omikron előtt. 2 évet töltöttek az emberek várakozással. Vártak az oltásra, az alacsony esetszámra, a görbe laposítására, a kórházak tehermentesítésére. Helene Fischer pop-sztár koncertjére. Miért esik mindez olyan átkozottul nehezünkre?
Nemcsak maszkokat, fertőtlenítőket loptak. Éveket, ifjúságot, pillanatokat is loptak el tőlünk. És akkor itt állunk Geißler tanár úr előtt s látjuk, ez nem lehetett így. A polcon 10 világoskék kötet: Marcel Proust, „Az eltűnt idő nyomában”. Sebaj, fölleljük újra, ha a tanár úrral elidőzünk egy kicsit. A ténfergés mint erény. Az időt ott találjuk, ahol legkevésbé kerestük volna: A Bundesligá-ban és ott, ahol elfelejtik – az ukrán háborúban. A háborúban többnyire egy dimenzióban gondolkodnak: Terepek, utak, tengerek, egek, városok. Ám Putyin 2014-ben a Krím-en átállította az időt – a két órával korábbi moszkvaira. 2 óra előny az EU-val szemben. Ha átállítjuk az órát, akkor a cselekedeteket is. A krímiek attól a perctől kezdve az oroszországi ritmus szerint éltek: Iskolakezdet, ebédszünet, esti híradó Moszkvából. „Egy állam alapszuverenitásához hozzátartozik a térről és az időről való rendelkezés. Aki uralja az időt, dönt a szokásokról, a hétköznapokról, az életről.” Ezt a hatalmat érezték az emberek az első lockdown napjától kezdve 2 évig ez év április napjáig. Eltelt több, mint 1 millió perc, 18 000 óra. Senkinek sem több, sem kevesebb – legyen az az USA elnöke vagy pénztáros a Penny-nél. A járvány mégis olyan eseménynek tűnik, amely szemtelenül, kedve szerint húzódott el.
Mi történt az időérzékünkkel? A TU Chemnitz-nek sokan azt mondták, az idő lassabban telt, mint különben. A britek 40%-ának egy hét gyorsabbnak, 39%-ának lassúbbnak tűnt. Geißler: „Az idő marad.” A temető kerítése, a világ pereme, átláthatatlan. Ami hiányzik, az átmenet, a tér, a folyosó, a zóna, mely egy térből a másikba visz. Ezeket elracionalizáltuk. A jegybenjárás, mint átmenet, hiányzik a leányságból/legénységből a házasság házasságba. A tv megszakítás nélkül sugároz, még a szünetekbe is reklámokat gyömöszölnek, a filmek utolsó kockáit sem engedik kifutni. A handy kép után képet küld, ébresztő, e-mail-ek, instagram ömlik. Az embert reggel riasztja, hogy sebesen dolgozzon, mint egy gép. Hogy az embert a gép lehagyta, mutatja a statisztika: A legtöbb baleset hétfőn történik, amikor az emberek még a vasárnapi tortánál érzik magukat. (Az indiánok hosszú menet közben leülnek, hogy „bevárják a lelküket”. RS).
Aztán itt volt a horror a home-office-ben. Amint lecsukták a laptopot, berohantak a gyerekek. Ismét a temetőben: 30 000 sír van itt. Egyiknél gyászoló csoport. „Még mindig remélem, egyikük fölemeli a fedelet és megmondja, mi az idő.” Geißler-nek még mindig rejtély, bár 10 könyvet írt róla. „Die Vorstellung, wie man die Veränderung, das Werden und Vergehen ordnet.“ Egy elképzelés, hogyan rakjuk rendbe a változást, a lesz-t és a volt-ot. (Egy fizikus: A gravitáció a lassúbb idő irányába való törekvés. RS). Tudja, hogy megmosolyogni a digitális nagy teljesítményű társadalmat túl egyszerű lenne. Csupán azt nem hiszi, hogy az ember lehetőségeivel határtalanul nőhet.
1984-ben az IG Metall meghívta a 36 órás munkahét vitájára. Ezt épp ő, a 68-as harcos, nem találta jónak. „És mit csinálnátok a szabad időtökkel? Ülnétek a tv előtt?” Nem a munka kiiktatása, hanem a csúsztatott munkakezdés, a több szünet, a hosszabb beszélgetések mellett volt. Dél-Amerikában is így érvelt. Ott az volt a vád, hogy a munkások késnek és lusták. Egy ideig figyelte őket, amint telefonálgatnak, trécselnek – és elkésnek. Ám gyakran tovább maradtak, nem dobták el a lapátot rögtön a fájrontnál. Ez is előny, nem? „Dolgozni kell!” - söpörték el az érvet a németek, a bürokrácia föltalálói. Ők csak az órát figyelik. A munkaidő-rövidítés átment a 4 napos munkahét vitájába. De mit ér, ha nem érzik magukat szabadnak?
Még most sem - miután a járvány az ingázást, a munkát csökkentette - semmi sem lett oldottabb. 80% vallotta be, hogy stressz alatt él. A zárlat idején hirtelen nehéz lett az órákat besorolni. Az óragép, mint időszervező munkaeszköz, határidők nélkül jelentéktelen. A világ lelassulásával csak kevesek nyugalom-reménye teljesült. A stressz maradt. 2016-ban a többség az életet stresszesebbnek tartotta, mint 15-20 évvel előtte – csak nem beszéltek róla. A modern társadalomnak probléma lett az idő.
G. megismerkedett a magas teljesítményű, összeomló ember kliséjével. Meghívták a Zürichi-tó melletti burn-out-klinikára, ahol dúsgazdag, de munkaképtelen topmenedzserek kezeltetik magukat. G. az alapoknál kezdte. Ebben a gazdaságban az időt pénzben mérik. Az emberek az óra szerint élnek, szívük ritmusát is elfelejtik. Napóleont idézik: „4 órát alszik a férfi, 5-öt a nő, 6-ot az idióta.” Ám amikor vágyaikról kérdezte őket, elmondták, hogy egy toszkánai szőlőskertről álmodnak, valamikor, néhány év után. „Ha tényleg megvalósítják, kész csoda lenne. Ám ha megvették a szőlőhegyet, két év után fölcsapnak borkereskedőnek.”
Tudni kell a munka idejét, ritmusát. Hozzá kell férni a „Zeitnatur”-hoz. Aki korán kel, időt nyer? Nem inkább alvást veszít? Az USA-ban 1942-ben még 7,9 órát aludtak, 2013-ban már csak 6,8-at.
G. sírok mellett gördül el. 1927-ben egy gimnazista autóbalesetben halt meg, egy másik férfi „a német népért”. Mind ezek mögött ott a félelem, valamit elmulasztani. Csak egyszer adódik alkalom igazgatónővé válni, csak egyszer sütkérezhet a Copacabana-n. Bakancslistát fabrikálnak, de azon egyszer sincs rajta „aludni” vagy „a zárlatot jókedvvel kibírni”.
Az idő nem azért szűkös, mert valóban szűkös volna, hanem azért, mert mi mindent, mint a halál előtti utolsó alkalmat, definiálunk. „Persze, én is folyton kihagyok valamit, de ez nem zavar. Minél többet teszünk, annál többről feledkezünk meg.”
A ravatalozó nyitott ajtaján rálátunk egy óriási órára a falon. „Minden kimért, a prédikáció, a temetés – még a sírhely ideje is.” Épp egy ilyen épületben kezdődik Thomas Mann „Der Tod in Venedig”-je. A főhőst annyira összezavarja a fénylő misztikum, hogy hirtelen utazhatnékja van. Velencébe megy, ahol eléri az ostoba járványhalál.
Amikor az időprofesszort túl utópisztikusnak találják, ugyanolyan zavart tekintettel néz vissza. „A Bundesligá-ban hogyan pótolják a kiesett játékidőt?” Nem érti, hány mp-et tesznek hozzá, míg valaki percekig fetreng a földön. A megszakítás ugyanúgy része a játéknak.
És ezzel ismét a most-ban volnánk, ahol a halasztók, a spórolók, a bepótlók toporognak. Tehát most elindul a hosszabbítás? Esküvőket, születésnapokat, díjkiosztásokat „pótolnak be”? Heidegger-t idézi: „Zeit ist die Abfolge des Jetzt.“ „Az idő a most-pontok lineáris sora.” Proust a madeleine ízélményét egy egész oldalon írja le. Legerősebben az illatok és az ízek maradnak meg az emlékezetben. Ez lehet egy csöpp boldogság. „A boldogság-pillanatok nem tervezhetők, akaratunkon kívül esnek.”
Az időkutató attól szenved, hogy lényegében semmit sem változtat a világon. „Attól, hogy értjük, mi hogyan történik, még nincs ráhatásunk.” Végül a professzor két stemplit vesz elő, hogy megmutassa, hogyan lehet a bürokráciát kicsit aláásni és a merev óravilágba egy szem káoszt bevinni. A pecséteket elajándékozza. Amikor irodákban van dolga, stikában egy-egy aktára ráüti: „VÁRHAT”.
SÜDDEUTSCHE ZEITUNG, 16. 4. 2022
Moment mal
KOMMENT
Míg ezeket írtam, rám is hatott a varázs. Én sem nézem az órát, amikor fölébredek - hanem a tennivalót. Ne számold az éveidet! - ezt is mondom mindenkinek. Úriember nem siet, áll az Ökokiskátéban. Jörg is mindig ezt mondta Kölnben, ha valaki megkérdezte, hány óra: -És mire mész vele? „Az embernek nincs szüksége időmutatókra. A nap reggel fölkel és este lenyugszik.” (Lukanga Mukara). Persze, nem lehet mindenki ilyen nyugger, sem időprofesszor Münchenben. Aki, sejtésem szerint, még sem igazi időtlen lény. Ennyi e-mail-nél, meghívásnál csak beleütközik az órába. A betonipart, a futószalagokat, a száguldást ő is csak olajozza, és ezzel az idők vége felé visz, különben nem hívták volna meg. Magyar pecsét is van: AMI SÜRGŐS, AZ RÁÉR.
MINDENHATÓ MILLIÁRDOSOK – Bár nem törvényen felettiek, teszik, amit akarnak – ZEIT/RózsaS
1992. április 11-én a brit Sun jelentette: »It’s The Sun Wot Won It«. A regnáló konzervatívok nyertek a szocdemekkel szemben, pedig gazdasági válság volt. Egy ok: A legnagyobb példányszámú lap John Major megválasztására buzdított és ellenfelét, Neil Kinnock-ot lököttnek titulálta. „Ha Kinnock nyer, ő lesz, aki, mielőtt utolsóként az országot elhagyja, kioltja a villanyt.” Ez volt a lap címoldalán, a választási napon.
A Sun az ausztrál médiavállalkozó, Rupert Murdoch tulajdona – a Fox News, a Wall Street Journal és számos más média mellett. M. 2016-ban Trump mellett kampányolt, ahogy az iraki megszállás és a brexit mellett is. A brit parlamenti bizottság elé került, rendőrök megvesztegetése miatt, de ez meg sem kottyant neki. Ma vagyonát 17 mrd $-ra becsülik, rajta van a világ száz leggazdagabb emberei listáján.
Milliárdosok azóta vannak, mióta kapitalizmus. A szabad piac azért lett kitalálva, hogy emberek meggazdagodhassanak. M. pénzhalmozása azonban nem öncélú. A világot akarja alakítani, pár társával. A botrányok leperegnek róla.
Itt van Elon Musk, aki épp most vette meg a twittert, 44 mrd $-ért. A világ leggazdagabb embere az US választásokon nyiltan a republikánusokat támogatta és vissza engedte a kitiltott Trump-ot a twitterrre. Trump-nak 87 M követője van. Peter Thiel (PayPal) szintén Trump-ot támogatta és kétségbe vonta Biden legitimitását.
A bécsi ingatlanvállalkozó, René Benko, a Galeria Karstadt Kaufhof résztulajdonosa, ahogy a Kronen Zeitung és a Kurier újságoknak is. A bukott kancellár, Sebastian Kurz belső köréhez tartozott. A bécsi pénzügyminisztérium egyik osztályvezetőjét akarta lepénzelni, hogy egy adóügyben kisegítsék.
Trump egyszer azt találta mondani, ha a Fifth Avenue-n, New York-ban lelőne valakit, egy választót sem veszítene. „Ha sztár vagy, bármit megtehetsz.”
Mit akarnak az érinthetetlenek és honnét a hatalmuk? Ha van valami, ami olyan különböző figurákban közös, mint Murdoch, Musk és Banko, akkor az az állam és intézményei lenézése. Ezek csak a haladás akadályai – már mint az ő szerinti haladásnak. Ezek pedig rendszerint saját üzleti érdekeik. Murdoch szerint a brexit egy kitörés a börtönből. Musk, miután megvette a twittert, fele dolgozóit kirúgta. Azokat is, akik a gyűlöletet és uszítást szűrték ki. Thiel nem hisz többé a szabadság és a demokrácia összeegyeztethetőségében. Persze, a szabadság mellett van, de ez alatt elsősorban saját szabadságát érti. Musk nemcsak a twittert és az elektrojárműveket ellenőrzi, hanem a Starlink rendszerrel az egész műholdvilágot. A Starlink az ukrajnai haderő internetszolgáltatója. Amikor október elején fölvetette, Ukrajna adja át a Krimet az oroszoknak, Kijev elképedt. Nem mulatságos, ha egy nemzet sorsa egy milliárdos szeszélyétől függ.
Egyre több köz- és privátélet függ a gazdagoktól. A Google (Larry Page) a keresőgépek ura, az Amazon (Jeff Bezos) az online-kereskedelemé. Amikor pár éve az Instagram a Facebook hatalmát fenyegette, Mark Zuckerberg egyszerűen fölvásárolta. Aki fölfalja a riválisát, nem tarthat semmitől. Ez a fajta darwinizmus a piacgazdaság legfontosabb elemét likvidálja: a versenyt. Musk&co világában a monopol nem probléma, hanem cél – feltéve, ha ő maga a monopolista. Thiel: „A verseny csak a veszteseknek való.”
Az állam visszafogottsága óriási vagyonok fölhalmozódásához vezetett. Paul Krugman: 50 éve a leggazdagabb amerikai Jean Paul Getty volt, 2 mrd $-ral. Ma Musk 200 mrd $ fölött diszponál. Ha az inflációt le is számítjuk, ez G. vagyonának sokszorosa.
Az elmúlt évtizedekben, ha a cégek óriásira nőttek, mindig megregulázásra vagy földarabolásra kerültek, lásd AT&T vagy a Standard Oil. A kérdés ezért nem az, miért érinthetetlenek, hanem, miért nem érinti őket senki? Mért vásárolhatta föl az FB egyik versenytársát a másik után, mért vehette meg Musk a Twittert?
Open Markets Institute, Washington: „A Twitter a demokratikus kommunikációs infrastruktúra nélkülözhetetlen része, ki kell venni a Musk-impériumból.” 300 M ember nyüzsög ezen a platformon és most Musk személyes céljaira használja, politikai nézetei terjesztésére. Bejelentette, a 2024-es elnökválasztáskor a republikánus Ron DeSantis-t támogatja. Földarabolás ritkán történik, mert a nép inkább a cégvezérekben bízik és nem az állami bürokratákban. A nagyság tömegtermelést jelent, ez alacsonyabb árakat a felhasználóknak. Az új technikáknál is sikerült a Tesla-t státuszszimbólummá emelni. Míg a németek a benzinesekkel bajlódtak, Musk már a villanyautóját építette. A történelem őt igazolja. 2035-től kitiltják a robbanó motorokat. A Tesla nyer, munkahelyeket teremt, több adót fizet és védi a klímát. Itt az a politikus is meghajol, aki nem szíveli a szupergazdagokat. Ezek ui. sok államban egy fontos devizát uralnak: a figyelmet. Ezt tette Murdoch 1980-ban, Reagan megválasztásakor. A kőgazdagok dollármilliókat adnak ki, hogy megakadályozzák azok befutását, akik őket bosszantanák. Biden azonban harcba hívja a legyőzhetetleneket. A kartellfelügyelet élére a szigorú monopolellenes Lina Kahn-t nevezte ki.
Larry Page, 49
Der Informatiker gründete Google und
war lange dessen Chef. Der
Suchalgorithmus und die Reichweite von
Google geben dem Unternehmen sehr viel
Macht. Datenschützer kritisieren, dass der
Konzern zu viele Nutzerdaten sammle.
Rupert Murdoch, 91
Der Australier ist Vorstand der Medien-
häuser News Corp und Fox Corporation,
die mehrere Tageszeitungen und den TV-
Sender Fox News betreiben. Murdoch
unterstützte 2016 die Präsidentschafts-
kandidatur Donald Trumps und den Brexit.
René Benko, 45
Der Österreicher investiert in Immobilien
und Medien. Als man ihn mit der Ibiza-
Affäre in Verbindung brachte, wand er sich
heraus. Sein Einfluss reicht bis in Deutsch-
lands Norden: Seine Firma Signa Holding
will den Elbtower in Hamburg bauen.
Peter Thiel, 55
Der Investor stammt aus Deutschland,
seine Eltern wanderten in die USA aus, als
er ein Jahr alt war. Reich wurde er mit der
Gründung von PayPal und Investitionen in
Digitalfirmen. Er tritt als Aktivist auf und
unterstützt radikalkonservative Politiker.
ZEIT, 1. 12. 2022
Milliardäre
Ungarn in der EU
Viktor Orbáns Rolle als Verhinderer
Immer wieder Ungarn: Ministerpräsident Viktor Orbán stellt sich quer bei der Flüchtlingsverteilung, blockierte ein Ölembargo gegen Russland und widersetzt sich einer Mindeststeuer für Konzerne. Für Orbán hat das Arbeiten gegen die EU System. Was hat er davon?
28.10.2022
Bei wichtigen Entscheidungen in der Europäischen Union ist die Einstimmigkeit der Mitgliedsländer gefordert. Nahezu jedes Mal, wenn eine dieser Entscheidungen blockiert wird, ist Ungarn beteiligt. Ministerpräsident Viktor Orbán handelt nach dem Prinzip „Ungarn first“ und ist mit seinem autoritären Politikstil vor allem auf seinen eigenen Machtausbau bedacht. Vorgaben aus Brüssel will er da kaum akzeptieren – EU-Fördergelder dagegen schon.
Warum wird Viktor Orbáns Regierung als autoritär bezeichnet?
Welche Rolle spielt Viktor Orbán in der EU?
Wieso blockiert Ungarn so häufig EU-Entscheidungen?
Wie reagieren die EU-Institutionen auf Orbáns Verhalten?
Ungarns Ministerpräsident Viktor Orbán bei einem Besuch in Österreich, seitlich ist die europäische Flagge zu sehen
Mittelkürzung wegen Korruption
Wie soll die EU mit Ungarn umgehen?
Die EU-Kommission hat empfohlen, Ungarn wegen Verstößen gegen die Rechtsstaatlichkeit Fördergelder in Höhe von insgesamt mehr als 13 Milliarden Euro nicht auszuzahlen. Eine benötigte qualifizierte Mehrheit im EU-Ministerrat gilt als sicher.
Warum wird Viktor Orbáns Regierung als autoritär bezeichnet?
Viktor Orbán hat in Ungarn eine Machtfülle erreicht, die für EU-Verhältnisse ungewöhnlich groß ist. Er war bereits von 1998 bis 2002 ungarischer Regierungschef und ist es seit 2010 ohne Unterbrechung. Mit seiner Fidesz-Partei gewann er vier Parlamentswahlen in Folge, zuletzt im April 2022, und baut seine Macht immer weiter aus. Zwar holte er immer nur knapp mehr als 50 Prozent der Stimmen, zweimal lag er sogar knapp darunter. Doch jedes Mal konnte er sich eine Zweidrittelmehrheit der Mandate sichern und damit die Möglichkeit, im Alleingang Verfassungsänderungen durchzusetzen.
Der Grund dafür liegt im ungarischen Wahlsystem begründet, das Orbán zu Gunsten siner Fidesz-Partei noch ein Stück weit umgestaltete. So setzte er durch, dass die Stimmen auf dem Land, wo er beliebter ist als in den Metropolen, mehr Gewicht haben. Dies gelang durch eine deutliche Verringerung der Sitze im Parlament und veränderte Zuschnitte der Wahlkreise. In Ungarn dominiert das Mehrheitswahlrecht. Das bedeutet, dass die meisten Abgeordneten über Direktmandate aus den Wahlkreisen ins Parlament einziehen. Das prozentuale Verhältnis der Parteien spielt hingegen eine untergeordnete Rolle.
2014 hatte Orbán die Chuzpe, sich damit zu brüsten, eine „illiberale Demokratie“ in Ungarn aufgebaut zu haben. Er stellte das als ein gutes System dar, das den angeblich schlecht funktionierenden liberalen Demokratien in Europa überlegen sei. Das illiberale Orbánsche System geht jedoch einher mit einer Aushöhlung des Rechtsstaats, der systematischen Zerschlagung kritischer Medien, der Gängelung der Zivilgesellschaft, der maßlose Bereicherung von Orbán und seinen Angehörigen und Hetze gegen Regierungskritiker, Migranten und sexuelle Minderheiten.
Der ungarische Ministerpräsident Viktor Orban und seine Frau Aniko Levai nach der Stimmabgabe zu den Parlamentswahlen am 3. April 2022 in Budapest. Orban legt seine Hand auf die Wahlurne.
Orbáns Wahlsieg„Ein Beweis für die Aushöhlung der Demokratie“
07:58 Minuten04.04.2022
Nach seinem Wahlsieg spricht Viktor Orban zur Presse
Medienfreiheit in UngarnOrban erhöht Druck auf die freie Presse – EU erhebt Klage
05:40 Minuten18.07.2022
Katarina Barley sitzt während einer Plenarsitzung im EU-Parlament auf ihrem Platz.
Katarina Barley (SPD)„Orbán macht sich mit EU-Geldern die Taschen voll“
07:16 Minuten10.12.2020
Dass der Ministerpräsident in Ungarn dennoch nicht unbeliebt ist, liegt auch daran, dass es vor Orbán eine Zeit des politischen Stillstands und eine Wirtschaftskrise gab und die sozialliberale Vorgängerregierung verhasst war. Orbán spricht immer wieder den Stolz der Ungarn an und schafft Feindbilder, die verfangen. Zumal Orbán die Medien dominiert und seine politischen Gegner dort kaum Gehör finden.
Welche Rolle spielt Viktor Orbán in der EU?
Ungarn ist bereits seit 2004 Mitglied in der Europäischen Union. Die sogenannte Flüchtlingskrise 2015 war für viele Beobachter der Moment, den Orbán nutzte, um als Akteur auf der europäischen Bühne in Erscheinung zu treten. Er wurde zum Gegenspieler von Bundeskanzlerin Angela Merkel mit ihrem Slogan „Wir schaffen das“. Orbán war derjenige, der am lautesten dagegen opponierte. Er wurde der Hardliner in Europa, der starke Mann, der die Gruppe der Staaten anführte, die sich für Grenzschließungen und gegen die Aufnahme von Flüchtlingen aussprachen. Die Bevölkerung hatte Orbán damals hinter sich, denn die Menschen in Ungarn waren Zuwanderung aus arabischen und afrikanischen Ländern oder aus Afghanistan nicht gewöhnt. Der Ausländeranteil liegt in Ungarn bei etwa zwei Prozent. Viele Jahre kamen die meisten Migrantinnen und Migranten aus dem Nachbarland Rumänien.
Der Mehrheit der EU-Vertreter wurde schon früh klar, dass sie mit dem Rechtspopulisten Orbán den bösen Buben in ihren Reihen haben. Orbán konnte mit den Werten der EU und den Vorgaben aus Brüssel wenig anfangen. „Die Geschichte der Beziehungen zwischen der Orbán-Regierung und der Europäischen Union ähnelt einem Trauerspiel. In den Auseinandersetzungen mit den EU-Institutionen und mit Kritikern verwendet Orbán stets die Sprache des Krieges“, schreibt der renommierte ungarisch-österreichische Publizist Paul Lendvai in seinem Buch „Orbáns Ungarn“. „Er spricht ausschließlich von Feinden.“
Viktor Orbán, Ministerpräsident von Ungarn, sitzt im Juli 2018 anlässlich eines Treffens mit Bundestagspräsident Schäuble im Deutschen Bundestag vor einer Europa-Flagge.
Ungarn und die Europäische UnionDie Orbán AG
Der ehemalige Präsident des EU-Parlaments und spätere SPD-Kanzlerkandidat, Martin Schulz, sagte, Ungarn sei „formal eine Demokratie, in der Verfassungswirklichkeit aber ein autoritärer Staat“. Orbán wisse, dass er sich auf der EU-Ebene alles erlauben könne und er mache, was er wolle, so Schulz. Legendär wurde eine Szene, in der Ex-EU-Kommissionspräsident Jean-Claude Juncker Orbán begrüßte. „Der Diktator kommt“, sagte Juncker schmunzelnd, als der ungarische Premier auf ihn zulief. Dann hob er die Hand, rief Orbán „Diktator!“ zu und reichte sie ihm. Orban wurde nicht etwa böse, sondern feixte mit Juncker herum. Orbán – der Quasi-„Diktator“, der einfach dazugehört, den man zwar ächtet, aber an den man sich auch irgendwie gewöhnt hat.
Ungarn ist in Europa auch nicht wirklich isoliert. Ein gutes Verhältnis besteht unter anderem zu Österreich. Dem ehemaligen ÖVP-Kanzler Sebastian Kurz wurde immer wieder nachgesagt, Orbán sei sein Vorbild gewesen bei seinem Versuch, die österreichischen Medien und die Justiz für sich zu vereinnahmen. Auch der autoritäre ehemalige slowenische Ministerpräsident Janez Jansa war ein Orbán-Bewunderer. Gute Kontakte hat Ungarn zu Serbien, Tschechien, der Slowakei und es gab sie auch zum ehemaligen bulgarischen Regierungschef Bojko Borissow, der Anfang Oktober die Parlamentswahlen in Bulgarien gewonnen hat, mit dem aber aktuell niemand koalieren möchte, weil ihm Korruption vorgeworfen wird. Das Verhältnis zu Polen ist hingegen etwas abgekühlt, weil Polen Russland als Feind ansieht. Für Orbán ist der russische Präsident Wladimir Putin jedoch Freund und Partner. Ungarn möchte vor allem weiter von Russland Öl und Gas beziehen.
Auch in Deutschland wurde Orbán immer wieder freundlich empfangen, vor allem von der ehemaligen CDU-Kanzlerin Angela Merkel und vom ehemaligen bayerischen CSU-Ministerpräsidenten Horst Seehofer. In Ungarn gibt es einen bekannten Spruch: „Deutschland hat drei Gründe dafür, dass man zu Orbán nicht so streng ist: Audi, Mercedes und BMW.“ Ungarn ist ein wichtiger günstiger Produktionsstandort der deutschen Autoindustrie.
Wieso blockiert Ungarn so häufig EU-Entscheidungen?
Beispielhaft für Orbáns Umgang mit seinen EU-Partnern war der Sondergipfel in Brüssel im Juli 2020, bei dem der Corona-Aufbaufonds und das EU-Budget für die kommenden sieben Jahre beschlossen werden sollten. Die Auszahlung der Gelder sollte damals an die Bedingung geknüpft werden, dass in den Mitgliedsländern Rechtsstaatlichkeit und demokratische Standards eingehalten werden.
Für Orbán war von Anfang an klar, dass er diese Klausel unbedingt verhindern musste. Dabei nutzte er es aus, dass die Entscheidung einstimmig gefällt werden musste und erpresste seine Partner – ein Muster, das immer wieder auffällt und häufig von Erfolg gekrönt ist: Orbán drohte die Verhandlungen über den Corona-Wiederaufbaufonds, auf den vor allem Italien angewiesen war, zu blockieren. Am Ende flossen die Gelder, weil Orbán bekam, was er wollte: Die Forderungen zu Demokratie und Rechtsstaatlichkeit wurden stark verwässert. Der ungarische Ministerpräsident stellte sich daraufhin vor die Kameras und verkündete: „Wir haben nicht nur viel Geld rausgeholt, sondern auch den Stolz unserer Nationen verteidigt.“
Verteidigt hatte Orbán damit aber vor allem eines: seine ungeheure Machtfülle in Ungarn. Sie wurde nicht angetastet. Wenn es nach Orbán ginge, dann gäbe es eine „EU der Nationen“, einen losen Staatenbund ohne Vorgaben aus Brüssel und ohne fortschreitende politische Integration. Für Orban gilt „Ungarn first“ und damit meint er auch immer seinen eigenen Machterhalt.
Ungarn ist allerdings in der EU eindeutig ein Nehmerland. Der Netto-Empfang lag 2021 bei 5,97 Milliarden Euro, abgeben an den EU-Haushalt musste Ungarn 1,67 Milliarden. Ohne die EU-Mitgliedschaft würden die wirtschaftliche und auch die politische Bedeutung Ungarns enorm schrumpfen.
Wieviel Geld bekommt Ungarn von der EU?
Ungarn als Nettoempfänger der EU: Die Grafik zeigt in verschiedenen Graphen den Nettobeitrag Ungarns zum EU-Haushalt sowie die Mittel, die aus dem EU-Haushalt nach Ungarn fließen. Letztere sind höher als der Nettobeitrag.
Der Beitrag Ungarns zum Haushalt der EU betrug im Jahr 2021 rund 1,7 Milliarden Euro. Gleichzeitig wurden Ungarn rund 6 Milliarden Euro aus dem EU-Haushalt ausgezahlt. Ungarn war damit der viertgrößte Nettoempfänger der EU. (Statista/ EU-Kommission)
Daher sind es manchmal handfeste finanzielle Interessen, die Orbán dazu bewegen, EU-Entscheidungen zu verhindern. So war es laut Beobachtern auch bei seiner Blockade des Öl-Embargos gegen Russland. Ungarn gab an, zu abhängig von der Versorgung mit russischem Öl über die Druschba-Pipeline zu sein, wollte dann allerdings auch nicht mitgehen, als ein reines Tankschiff-Embargo gegen Russland vorgeschlagen wurde. EU-Diplomaten vermuteten dahinter den Versuch Orbáns, höhere EU-Zuschüsse für den Ausbau anderer Öl-Pipelines zu erpressen. Von besonderem Interesse für Ungarn ist dabei der Ausbau der Adria-Pipeline über Kroatien.
Auch im Fall der ungarischen Blockade eines globalen Steuersatzes von mindestens 15 Prozent wurde Orbán Erpressung vorgeworfen. Mit dem Mindestsatz sollen Steueroasen ausgetrocknet werden, vor allem für globale Großkonzerne wie Google. Anfangs ging Ungarn mit, doch dann gab es vor der Unterzeichnung des Abkommens ein Veto, mit der Begründung, dass die europäische Wettbewerbsfähigkeit in Gefahr sei. Kritiker sahen hier einen erneuten Versuch Orbáns, die EU-Kommission zu erpressen, damit sie Ungarn im Streit um die Rechtsstaatlichkeit mehr durchgehen lässt.
Wie reagieren die EU-Institutionen auf Orbáns Verhalten?
Der Rechtsstaatsmechanismus, den Orbán einst zu verhindern versuchte und letztlich zumindest abschwächen konnte, wird inzwischen gegen Ungarn angewandt. Erstmals in der Geschichte der EU sollen einem Mitgliedsland die Fördergelder gekürzt werden: Die EU-Kommission schlägt vor, Ungarn wegen Korruption 7,5 Milliarden Euro nicht auszuzahlen.
Der Rechtsstaatsmechanismus zielt allerdings ausschließlich auf die missbräuchliche Verwendung von EU-Geldern ab. Er ist eben kein Instrument geworden, mit dem die Europäische Union Ungarn sanktionieren könnte, weil die Regierung die Medien gängelt oder Minderheitenrechte aushöhlt. Zum Schutz der Grundwerte der EU gibt es das sogenannte Artikel-7-Verfahren. Es kann theoretisch zum Entzug des Stimmrechts im EU-Rat führen, was einem politischen Rauswurf aus der Union gleichkäme. Auch dafür ist allerdings Einstimmigkeit innerhalb der Mitgliedsstaaten notwendig. Bislang haben Polen und Ungarn derartige Schritte blockiert.
Verschiedene EU-Parlamentarier wie etwa Katarina Barley (SPD) oder auch Manfred Weber (CSU) haben angesichts der Orbánschen Blockadehaltung bei den Sanktionen gegen Russland eine Abkehr vom Einstimmigkeitsprinzip in der EU gefordert. Allerdings: Auch die Abschaffung der Einstimmigkeit kann nur einstimmig beschlossen werden.
Quelle: Oliver Soos, Nina Voigt
23:22 Minuten31.03.2021
Lasst uns Bruessel stoppen! steht auf einem Plakat der Fidesz-Regierung gegen die EU.
EVP und die Orbán-Partei Fidesz„Orbán ist ein Symbol für Rechtspopulismus“
11:27 Minuten07.03.2019
Ungarns Premier Viktor Orbán nach einem EU-Gipfel im Dezember 2020; er steht alleine mit Gesichtsmaske und wendet sich von der Kamera ab
Orbáns ungarische Fidesz-ParteiEVP-Ausschluss im Bereich des Möglichen
19:29 Minuten01.02.2021
03.12.2022, 05:59 Uhr
> Viktor Orbán: Putins trojanisches Pferd in der EU?
Viktor Orbán: Putins trojanisches Pferd in der EU?
Seit Monaten behindert Viktor Orbán Sanktionen gegen Russland. Der ungarische Ministerpräsident gilt Kritikern daher als "Statthalter" Putins in der EU. Was ist der Grund für Orbáns Nähe zu Putin? Und weshalb lässt die Europäische Union ihn gewähren?
Von
Henryk Jarczyk
Henryk Jarczyk
Karmen Frankl
Karmen Frankl
Andreas Maus
Andreas Maus
Es sei ein gefährliches, doppeltes Spiel, das Viktor Orbán da treibe, sagen Kritiker des ungarischen Ministerpräsidenten. Damit werde die Einheit der Europäischen Union systematisch geschwächt, so der Vorwurf. Als Beispiel wird unter anderem die von Orbán Ende Oktober 2022 in Ungarn organisierte Umfrage über EU-Strafmaßnahmen gegenüber Russland genannt.
Die Abstimmung wurde im Rahmen einer sogenannten "Nationalen Konsultation" mit Hilfe eines Fragebogens durchgeführt, der per Post oder online beantwortet werden sollte. Parallel dazu tauchten vielerorts in Ungarn Plakate auf mit dem Slogan "Die Brüsseler Sanktionen ruinieren uns!" Kein Zufall, sagen Orbáns Gegner. Vielmehr Taktik, um das Umfrageergebnis entsprechend zu beeinflussen. Eine Befragung, die für den EU-Abgeordneten Daniel Freund vom Bündnis 90/ Die Grünen gleichzeitig ein Beleg dafür ist, wie Orbán die EU zu spalten versucht.
"Orbán macht ein Pseudo-Referendum in Ungarn, wo er im Grunde die Ungarn fragt: Wollt ihr teures Gas oder wollt ihr billiges Gas? Da weiß doch jeder, was die Antwort ist." Daniel Freund, Europa-Abgeordneter, Bündnis 90/ Die Grünen
Einschränkung der Pressefreiheit
Dass der ungarische Ministerpräsident und seine Fidesz-Regierung damit durchkommen, sagen Orbáns Gegner, sei nicht verwunderlich. Die Grundlage dafür habe er bereits vor langer Zeit gelegt. Gemeint ist damit eine systematische Einschränkung der Pressefreiheit im Land. Die Folge: Kritischen und Investigativen Journalismus – so heißt es – würde eigentlich nur noch eine Handvoll Reporter und Reporterinnen betreiben, unter anderem von der Medienplattform Direkt36.
"Für die Fidesz ist Journalismus Teil der Politik. Redaktionen und Verlage, die mit irgendwelchen finanziellen Problemen oder Schwierigkeiten zu kämpfen haben, werden von regierungsnahen Personen aufgekauft. Und danach werden diese Medien praktisch zu einem Instrument in der Propagandamaschinerie der Regierung gemacht." Andras Szabo, Journalist Direkt36
Journalisten wie Andras Szabo von der Medienplattform Direkt36 beobachten zudem mit großer Sorge, wie russische Propaganda-Erzählungen in Ungarn vor allem zu Beginn des russischen Angriffskrieges verbreitet wurden. In regierungsnahen Medien klang das dann so:
"Es ist nicht die Zivilbevölkerung in der Ukraine, die den Russen im Weg steht, es sind die vielen amerikanischen Waffen."
"Wir können sicher sein, dass, wenn wir die russische Kultur aus der ukrainischen Kultur herausnehmen, dass das, was übrig bleibt, erbärmlich ist und klein."
Ungarns wirtschaftliche Abhängigkeit von Russland
Was ist der Grund für diesen russlandfreundlichen Kurs der Orbán-Medien und der gesamten Regierung? Die Antwort sei simpel, meinen Kritiker des ungarischen Ministerpräsidenten. In erster Linie gehe es um lukrative Geschäfte und somit um viel Geld. Orbán und Putin hätten sich in den vergangenen Jahren regelmäßig getroffen, vor allem um über Energie-Deals zu sprechen. Ende Juli 2022, also rund fünf Monate nach Kriegsausbruch reiste Ungarns Außenminister Szijjártó nach Moskau um mit Russlands Außenminister Lawrow über zusätzliche Gaslieferungen zu verhandeln. Einen Monat später schließlich gab die ungarische Regierung den Startschuss für den Bau von zwei neuen Atomreaktoren durch Russland.
Trotz des russischen Angriffskriegs kann oder will Orbán offenbar seine guten Beziehungen zu Putin keinesfalls beschädigen, sagen Kritiker. Und er nutze den Krieg sogar für seine politischen Ziele aus - einen völkischen Nationalismus. Was das bedeutet, wird unter anderem im ungarisch-ukrainischen Grenzgebiet deutlich. Dort, wo der Fluss Tisza die Grenze zu Slowakei und zur Region Transkarpatien in der Ukraine bildet. Zum Beispiel in der kleinen Grenzstadt Záhony.
Ungarische Minderheit in Transkarpatien
Viele der ukrainischen Flüchtlinge, die in Záhony ankommen, stammen aus dem angrenzenden Süden der Ukraine, aus Transkarpatien. Die rund 1,3 Millionen Bewohner der Region gehören verschiedenen Völkern an. Etwa 150.000 von ihnen werden zur ungarischen Minderheit gezählt. Viele der Betroffenen sind Viktor Orbán dankbar. Seiner Politik, so der Tenor, sei es zu verdanken, dass die Ungarn aus Transkarpatien noch nicht vollständig verschwunden wären. Nicht zuletzt auch deshalb, weil ungarnstämmige Bewohner in Transkarpatien in den letzten Jahren von der Orbán Regierung einen ungarischen Pass bekommen hätten. Was nach Ansicht von Orbáns Kritikern weniger mit Altruismus, sondern vielmehr mit einem politischen Kalkül des ungarischen Ministerpräsidenten zu erklären sei.
Ohne die Stimmen der Auslandsungarn, heißt es, wäre Viktor Orbáns Wahlerfolg im April 2022 undenkbar gewesen. Ein Wahlerfolg, der auch darauf zurückzuführen sei, weil Orbán gezielt nationalistische Stimmungen schüre. Wozu das führen kann, ließ sich am 4. Juni 2022, dem Jahrestag, als das ungarische Großreich vor über 100 Jahren zerschlagen wurde, in der Hauptstadt besonders gut beobachten. Und zwar direkt am Eingang zur ukrainischen Botschaft.
Großmachtträume rechtsextremer Ungarn
Etwa 400 Rechtsextremisten waren vor die diplomatische Vertretung aufmarschiert. Sie trugen offen Zeichen der Solidarität mit Russland zur Schau, wie das russische "Z", Symbol für die Unterstützung des russischen Angriffskrieges in der Ukraine.
Viele rechtsextreme Ungarn sehen im russischen Krieg gegen die Ukraine eine Chance, Ungarn zurück zu alter Größe zu führen. Sie wünschen sich die alten Grenzen von 1920 zurück, als das Königreich Ungarn Territorien der heutigen Slowakei, Rumäniens und Ukraine sowie Teile Ex-Jugoslawiens umfasste. Der Tenor ihrer Großmachtphantasien in Bezug auf die Ukraine lautet:
"Falls Russland den Krieg gewinnt, was bleibt dann von der Ukraine? Die Geschichte zeigt, dass es dann Volksabstimmungen gibt, dass es Grenzveränderungen geben kann. Und dann dürfen wir nicht stillhalten."
Eine Wiedereingliederung von Teilen der Ukraine in das ungarische Staatsgebiet? Zwar schließt die Fidesz-Regierung eine Annexion kategorisch aus. Dennoch scheint Orbán gezielt mit nationalistischen Stimmungen zu spielen, wie Mitte Mai 2022 nach der gewonnenen Parlamentswahl.
"Ich sehe die spirituellen und physischen Spuren des wiederbelebten nationalen Zusammenhalts im gesamten Karpatenbecken. Das ist nicht nur gut für die im Ausland lebenden Ungarn, sondern stärkt auch das allgemeine Ungarntum und stärkt das Vaterland. Die Ungarn jenseits der Grenze können auf uns zählen, und wir werden unsere Vereinigungsarbeit unermüdlich fortsetzen." Viktor Orbán
Die Rede von "Ungarntum" und "Vereinigungen-Arbeit" sei keine leere Rhetorik und sei sehr ernst zu nehmen, meint Daniel Freund. Der Grünen-EU-Politiker hält derartige Aussagen für extrem gefährlich. Zumal er glaubt, dass das nicht nur von extrem Rechten Kräften propagiert wird, sondern auch in der Fidesz-Regierung verankert ist. Vor diesem Hintergrund verweist Daniel Freund darauf, dass im Büro des Pressesprechers von Viktor Orbán eine riesige Karte von Groß-Ungarn an der Wand hängen würde. Für ihn ein klarer Hinweis, dass die Fidesz mit dem Gedanken spiele, Ungarn zur alten Größe zurückzuführen.
Keine EU Milliardenhilfen für Ungarn?
Diese Form der Stimmungsmache sei das eine, ergänzt der Politökonom und ehemalige ungarische Bildungsminister Balint Magyar. Dahinter aber verberge sich auch eine klare politische Strategie.
"Orbán benutzt die ungarischen Minderheiten, um damit Konflikte in deren Heimatland zu schüren. Sei es in Rumänien, der Ukraine oder anderen Staaten: Er behauptet, diese Minderheiten zu verteidigen und finanziert sie, um sie dann für seine politischen Ziele einzusetzen." Balint Magyar, ungarischer Bildungsminister
Die EU-Kommission und Europas Regierungschefs hätten den ungarischen Autokraten viel zu lange gewähren lassen, kritisiert auch die ungarische Oppositionspolitikerin und EU-Parlamentarierin Klara Dobrev. Und nicht nur das. Allein zwischen 2014 und 2021 seien mehr als 27 Milliarden Euro EU-Fördergelder nach Ungarn geflossen. Geld, ohne das Orbán niemals so mächtig geworden wäre. Geld mit dem Orbán, so die EU-Parlamentarierin, Medien aufkaufen konnte und damit jene, die in Ungarn einen echten Wandel anstrebten mundtot gemacht habe.
Damit könnte nun Schluss sein. Zumal die EU-Kommission dabei ist, Orbán im Rahmen des sogenannten Rechtsstaatsmechanismus, Milliardenhilfen zu streichen. Ein erster Schritt in diese Richtung ist jedenfalls nunmehr getan. Die Europäische Kommission hat den Mitgliedstaaten das Einfrieren von mehr als 13 Milliarden Euro an EU-Mitteln für Ungarn empfohlen. Als Grund werden Ungarns mangelnde Reformen genannt, zur Verbesserung der Unabhängigkeit der Justiz und zur Bekämpfung von Korruption. Die Mitgliedstaaten haben nun bis zum 19. Dezember 2022 Zeit, über die Empfehlung der EU-Kommission zu entscheiden.
ORBÁN, A KERÉKKÖTŐ -Deutschlandfunk/RózsaS
Újból és újból Mo.: Orbán akadályozza a menekültek elosztását,blokkolja az orosz olajembargót, nem szavazza meg a konszernek minimum-adóját. Az egész EU ellen dolgozik. Mért teszi? Az „Ungarn first”-elv, az autoriter stílus mindenekelőtt saját hatalma kiépítését szolgálja. Brüsszel terveit alig fogadja el – pénzeit annál inkább. Ám most az EU-Bizottság 13 mrd €-t visszatart.
Orbán 2010 óta, 50%-kal, folyamatosan kétharmadot nyer. Ezzel alkotmányt és választási rendszert írhatott át. A vidéket, ahol több a Fidesz-szavazó, fölértékelte. A parlamenti helyeket megnyeste és átszabta a választókörzeteket. A többségi választójog szerint a legtöbben direktmandátummal kerülnek be az országgyűlésbe. A pártok százalékos aránya alárendelt. Orbán 2014-ben azzal hencegett, hogy a nyugati liberális demokráciát fölülmúlva, „illiberális demokráciát” vezet be. Valójában azonban a jogállamot bontotta le, gúzsba kötötte a médiumokat, a civileket, családját és klientúráját óriási vagyonokhoz juttatta. A rendszerbírálók, a migránsok, a nemi kisebbségek ellen uszított. Mégis, honnét a népszerűsége? Előtte politikai szélcsend és gazdasági válság volt, a szocliberális kormányt gyűlölte a nép. 2015-ben, a menekültválságkor, vehemensen támadta a Merkel-féle „Wir schaffen das” (Megcsináljuk) jelmondatot. Ezzel azon államok élére állt, amelyek a határok lezárását, a menekültek elutasítását propagálták. A nép, amely arabokat és feketéket még nem igen látott, mögéje állt. Az országban csak 2% külföldi van, főleg Romániából jöttek. Paul Lendvai, „Orbáns Ungarn“ c. könyvében: „Az Orbán-EU-történelem egy szomorújáték. Csakis EU-ellenségekről beszél, háborús kifejezésekkel.” Martin Schulze (SPD): „Mo. formálisan egy demokrácia, de alaptörvénye szerint egy autoriter állam. Orbán tudja, bármit megtehet az EU-ban.” Semmiképp sem szigetelik el, valahogy hozzászoktak. Sebastian Kurz számára példakép, ahogy a szlovén Janez Jansa, a bolgár Bojko Borissow számára is. Németország is szívesen látta, főleg Merkel és Horst Seehofer (CSU). Németország 3 okból elnéző Orbánnal: az Audi, a Mercedes és a BMW miatt.
Mo. a negyedik EU-netto-fogadó: 2021-ben 1,7 mrd €-t fizetett be, kapott viszont 6 mrd €-t (Statista/ EU-Kommission).
Katarina Barley (SPD), Manfred Weber (CSU) követelte, hogy hogy töröljék el az egyhangú szavazást az EU-ban.
Ehhez azonban egyhangúság kell.
Deutschlandfunk, 28.10.2022
Viktor Orbáns Rolle als Verhinderer
KOMMENT
Orbán egy hamiskártyás, ezért mindig nyer.
Ki az a bolond, aki leül egy hamiskártyással játszani?
HOGYAN KERESSÜNK TÖBB PÉNZT? ZEIT/RózsaS
Pofonegyszerű! Mondhatná valaki, csak be kell jelentkezni néhány klinikára, tesztalanynak. Pár száz euróért engedjük, hogy intravénásan valamilyen szert bespricceljenek, vagy ételkiegészítőket nyelünk. Ezeknek persze ára és kockázata is van. Szaladgálásba, időbe kerül, valami másról le kell mondanunk. (Az életünkről?RS).
A munkahelyi fizetésemelés már komolyabb akció. Tegyük föl, munkahelyével meg van elégedve és nem szívesen hagyná ott. Vágjon bele egy fizu-emelésbe! Attól függően, mikor emeltek legutóbb, kihozhat pár, vagy akár 10%-ot is. Ha már rég magasabb posztra pályázik, még jobb az esélye. Az akciót öntse nyakon egy jó adag megalomániával, hisz az egész önbizalom kérdése. A McKinsey Global Institute fölmérése kimutatta, hogy a legnagyobb fizuemelést azok kapták, akik a kért képességek 45%-val nem is rendelkeztek.
De mi van, ha a főnök nemet mond? Akkor persze szét kell nézni más cégeknél is. Taktikailag ez a legokosabb, ez hozhat legnagyobb pénzbevételt – feltéve, ha már eleve pozíciójához és képzettségéhez képest még nincs jól meg van fizetve. (Tud úszni? Nem. És ha megfizetem? Hofi, RS). Ha kételkedik, a keresőgéppel hozza be az átlagfizetéseket. Legjobb, ha belevág, küldjön ki néhány levelet, folytasson puhatolózó beszélgetéseket, hogy belője „piaci” értékét. Ha nem csüng túlságosan a szakmáján, átválthat teljesen más ágazatba. Ez persze nagyobb falat, új képességeket kell elsajátítani, esetleg még egy diplomát szerezni. Néha kisebb továbbképzés is segít, állami ösztöndíjjal. Ám ne felejtse: a pénz önmagában nem boldogít. Ha jelenlegi munkahelyén jól érzi magát, tartsa meg és keressen egy másodállást. Persze, könnyű mondani: Azt választom, amiben kedvem lelem. Ennyi szabadsága nincs mindenkinek.
Az is lehet, nem is kell több pénz. Más út is járható, ha több pénzt akarunk látni a számlánkon: egyszerűen kevesebbet kell kiadnunk. Nem épp hidegvizes zuhanyra gondolok, de mindenki találhat néhány fölösleges kiadást. Saját helyzetét mindenki maga ismeri a legjobban. Az Ön döntése, hogy megtalálja jövedelme emelésének útját. Nincs kiírva a villamos oldalára.
Ihre Mona Linke
ZEIT, 8. 12. 2022
»Wie kann ich mehr Geld verdienen?«
KOMMENT
Kedves Mona! Te mennyi emelést értél el a ZEIT-nél?
ÚJ KORSZAK KEZDŐDÖTT – P. Servent/SPIEGEL/RózsaS
Pierre Servent (68), hadtörténész előre látta Putyin háborúját. Könyve, a »Le monde de demain« (»A holnap világa«), most jött ki.
SPIEGEL: Servent úr, Ön szívesen idézi az olasz marxista Antonio Gramsci-t. „A régi világ haldoklik. Az újra még várni kell és ebben a világos-sötétben szörnyek jelennek meg.” Gramsci ezt 30-as években írta. Ma a helyzet valóban ilyen szörnyű?
Servent: Igen. A 30-as évek köszön vissza. Világunkat válságok sorozata rázza meg: gazdasági krízis, bevándorlás, terrorizmus, háborúk, klíma, járványok. A történelem mutatja, ilyenkor a félelem lesz a meghatározó motiváció. Sokan egy erős embert akarnak, egy önjelölt messiást, aki egyszerű megoldásokat kínál. Ez a zsarnokság és a barbárság utáni új kedv.
Sp: Nem túloz? A populista Bolsonaro-t épp most váltották le, Trump is vereséget szenvedett.
S: Ám tudjuk-e, ki fog nyerni a következő években? A közösségi oldalakon a verbális erőszak, a mást gondolók radikális elítélése, a buborékokba való visszahúzódás látható. Az Al-Kaida utat mutatott: Mindenkit, aki más véleményt merészelt képviselni, ellenségnek kiáltott ki. Nyílt utcán fejezte le őket. Ez a totaliter gondolkodás legmagasabb foka. Hasonló a tendencia Trump »America First«-jénél, Erdoğan-nál, Putyin-nál, Xi Jinping-nél. Tisztogatást terveznek, hogy az ellenséget egységben likvidálhassák. Ezek a szörnyek sokfélék. A fake news, a populizmus, a gyűlölet, az ideológiák győzelme – mindezek monstrumok. Sokakat nem a tudás vezet, hanem a tévhit. Putyin is egy ilyen szörny.
Sp: Mert ő korlátlanul erőszakot alkalmaz – minden veszteség ignorálásával?
S: Vezérmotívuma az erős ember koncepciója, ez volt a KGB elve is. Egyik KGB-dal, amit Putyin nyíltan idéz: „ Ha tetszik, ha nem, kedvesem, ebbe bele kell nyugodnod.” Ez egy erőszaktevő jelmondata. Itt van tehát egy ENSZ Biztonsági Tanács-tag, egy atomhatalom, amelynek vezetője nyíltan a megerőszakolást hirdeti. Szembe vele Zelenszkij, aki ezt mondja: „Nem leszek a kedvesed, nem engedem magam megerőszakolni.”
Sp: Amivel Putyint még jobban provokálja.
S: Pontosan. Minden erőszakoló frusztrált, ha szándéka meghiúsul. Azokat bünteti, akik megszöktek. Lemészárolja őket, mint most Putyin az ukrán civil lakosságot. Úgy vélem, 2022. február 24.-ét a történészek a XXI. sz. kezdetekének fogják tekinteni. Ez a határvonal fölülmúlja 9/11-et. Itt a boldog globalizáció vége. Búcsút vehetünk attól az illúziótól, miszerint a gazdaság, a piac, a kereskedelem mindent meghatározó tényezők és létezhetnek politika nélkül. Ennek a rendszernek most vége.
Sp: Mit jelent ez az európai demokráciákra?
S: A helyzet pálfordulatra kényszerít, főleg Németországban. Az Ön országa mind úgy vélte, kihagyhatja a magas diplomáciát és a katonai kérdéseket. Ehelyett a gazdasági fejlődésre és erőre koncentrált. Ennek most vége.
Sp: Tehát a gazdaság politikától való elválasztásának most vége?
S: Ezt mindig is naivnak tartottam. Európában sokáig nem akarták belátni, hogy több állam számára az erőszak és a jogállamiságot mellőző hatalomértelmezés reális opció. A porosz tábornok, Helmuth von Moltke, 1858-ban úgy vélte, az örök béke egy álom, viszont a háború isten világrendjének része. Ezért adatik meg a népeknek, hogy kipróbálhassák legjobb tulajdonságaikat. Háborúk nélkül a materializmusba süllyednének. Nem tehetünk úgy tovább, mintha a világ csupa szelíd őzikékből állna. Meg kell védenünk értékeinket, szembenézve a valósággal.
Sp: Ezt a német kancellárnak is mondja?
S: Nem értem, mért rohant Scholz már novemberben Kínába? Kína totalitarizmusát politikailag kell kezelni. Macron fölajánlotta, menjenek együtt, hogy európai egységet mutassanak. Ám Scholz ebbe nem ment bele, mert ott vannak a német autógyárak. (Ahogy Mo.-on is. RS). Ám a mai időkben a politika fölülírja a gazdasági érdekeket. Meglehet, Scholz még a régi rendszer híve.
Sp: Mégis 100 mrd €-t tett félre a Bundeswehr-nek.
S: Ez figyelemre méltó, pedig a zöldek is ott vannak a kormányban. Mégis mi, európaiak, politikai, katonai és diplomáciai törpék maradunk, ha nem lépünk föl közösen. Mennyit késett a közös energiavásárlás is! A 27 EU-állam, 440 M lakossal, óriási erőkar, amit még eddig nem használtunk ki. (Csak 26! RS).
Sp: Ön azon kevesek közé tartozik, akik már az év elején jelezték, hogy Putyin meg fogja támadni Ukrajnát. Mi várható a következő hónapokban?
S: Putyin nem fog engedni. Folytatja tovább, orosz módra. Nem érdeklik a veszteségek, országa nagyságában bízik. 1,7 M km2 – Franciaország 30szor beleférne – és az egy millió mozgósítható emberében. Az időre játszik, abba, hogy a Nyugat belefárad a háborúba.
Sp: Beválhat ez a számítás? Egy rosszul fölszerelt had áll szemben egy jól fölszerelttel. Ukrajna az USA-tól 4 év Javelin páncéltörő rakéta termelését kapta meg.
S: Putyin stratégiája hosszú távú. Meggyőződése, hogy a nyugati demokráciák kevésbé reziliensek, mint az orosz rendszer. A nyugati polgároknak egyszer elegük lesz az inflációból és a drága energiából. 2023 a nyugati gazdaságok nehéz éve lesz, erre számít Putyin.
Sp: Macron többszöri telefonálással próbálta visszatartani. Érdemes volt próbálkozni?
S: Mint meggyőződéses europer, mindig a diplomácia útját védem. Ám elnököm exhibicionizmusa, amikor eközben még filmeztette is magát, visszataszító. Azt próbálta Putyinnal megértetni, hogy a helyzetet Putyin Donbasz-ban jogilag teljesen tévesen ítéli meg. Ez a totális baklövés! Putyinnak édesmindegy, mi korrekt jogilag. Ám ez a jelenet megmutatta, hogy Macron-nak gőze sincs a putyini rendszerről. Macron azt a nemzedéket képviseli, amelyik úgy hiszi, a rossz már nem létezik. És ha valaki rosszul viselkedik, az azért van, mert nem voltunk hozzá elég kedvesek.
Sp: A meglepetés Ukrajna elszánt védekezése. Az ukránok egységesen kiállnak elnökük mellett. Így is nyerhet Putyin?
S: Zelenszkij mellett tényleg öregnek tűnhet, a Szovjetunióból visszamaradt kényelmes tábornokaival. Z. mellett viszont agilis geek-ek asszisztálnak. Ezek bár nem szeretik a katonaságot és az uniformist, de értenek a modern kommunikációhoz. Megkérdezik Elon Musk-ot, használhatják-e az ukrán dronok a műholdakat? Két különböző világról van szó.
Sp: És most hogyan tovább? Meddig tarthat még ez a háború?
S: Ez az egymilliódolláros kérdés. Még igen hosszú ideig tarthat - öt, hét, akár tíz évig is? Átmehet egy „frozen conflict”-be. P. a következő 2 évet végigcsinálja és arra számít, hogy akkor majd az új US-elnök Ukrajnát nem fogja tovább fegyverekkel támogatni.
SPIEGEL, 10. 12. 2022
»Wir erleben gerade den Beginn einer anderen Welt«
BETYÁROS BÖLCSESSÉGEK/RózsaS
-Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak.
-Mindent elmondtak már (emberről, istenről, világról), pont az én bölcsességem hiányozna?
-Írás: Fekete rovátkák, fehér alapon.
-Ne beszéljünk mikrofonba - emberhez beszéljünk!
-Ne próbáljunk senkit sem meggyőzni.
Csak ennyit mondjunk: ha ezt teszed, erre számíts.
-Amit megtettünk, megtesszük újra. (Préd. 1,9)
-Már láttuk a fényt az alagút végén - de kiderült, az a szembe jövő vonat!
-Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják.
Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.
-Ne foglalkozzunk környezetvédelemmel,
hanem éljünk úgy, hogy arra ne legyen szükség.
-A magyar annyit keres, mint a nyugati -
csak hagyja, hogy a felét ellopják.
-Először embernek kell lenni, aztán zöldnek.
-Csak a bolond megy boltba vásárolni pénzért. Ültetsz krumplit, csereberélsz, voltál már lomisnál?
-Minél több pénz, annál kevesebb barát.
-Minden szerelő, bankár, orvos azt csinál veled, amit akar.
-A bank nemcsak meglop, le is köp. (Le is lövet, ha kell – láttuk a Széna téren, 2007-ben. Vérfürdőt produkáltak, holott az eljárás túszejtéskor közismert volt. A legnagyobb rabló az OTP).
-Korán kelek és hülyeségeket csinálok.
-Általában mindenki hülyeséget csinál (csak nem tudja.)
-Mindenki az lesz, ami az apja.
-Alkoholistának lenni sohasem késő.
-Kis ember feles felétől is berúg. Micsoda takarékoskodás!
-Kis ember fele annyit eszik. Amit nem ad ki, beteszi a házalapba. De hát hol a házam?
-Villamos és nők után nem futunk.
-Most már okos vagyok, van okostelefonom!
-Olyan okos feleséget választottam, aki mindenre tud mit mondani.
-Vitatkozhatsz a nővel - de jaj, ha igazad lesz!
-Ne legyünk előítélettel! Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!
-Díjat adtak át a lónak, mert négy lába van.
-Idő, szám, azóta van, mióta ember.
-Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.
-A csillagásznak kell a csillag, de a csillagnak nem kell a csillagász.
-Minél nagyobb a részecskegyorsító, annál több a részecske.
-Már olyan sokat tudunk, hogy kijön a másik felén.
-Nincs más tudás, amit a magyar paraszt ne tudott volna.
-Lehetek én a legjobb táncos a faluban, de az ott a képernyőn jobban tudja!
-Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!
-Tudom ki vagyok: ezek a szüleim, ez a családom, ez a népem, ez az anyanyelvem, ez a szülőföldem – még egy kalotaszegi legényest is eltáncolok neked, ha akarod!
-Csak olyan technikákat vigyünk a házunkba, amiket meg is tudunk javítani!
-Nekem nincs okostelefonom - én az eszemet használom.
-Próbáljuk meg kitalálni a jövőt (főleg a sajátunkét). Aki kitalálja a jövőt, az nyer.
-Az egészség jobban fial, mint a takarék.
-Ne halj meg! Bent hagyod a nyugdíjad!
-Mindig mások halnak meg.
-Az ember 100 évig él - ha hagyják.
-Termelj élelmet, tűzifát – szabad leszel!
-Költözzünk ki a vezetékes házakból, hogy ne zsarolhassanak meg bennünket!
Az ökologista mindig örül:
-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.
-Ha fúj a szél, forog a szélkerék-áramfejlesztője.
-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.
-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.
-Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!
ANYÓSOM, A CENTRÁLIS ERŐTÉR
-Macskáit macska-rehabilitációra küldte. Én is bejelentkeztem, de a csípési rangsorban a macskák után következem.
-Elment az orvoshoz, mire az megkérdezte,: -Hol volt, hogy ilyen sokáig nem láttam? Tán csak nem beteg volt?
-Hordágyon bevitette magát a sürgősségire - miután hazaküldték, kiment a kertbe kapálni.
-Olyan jó az orra, hogy nemcsak azt találja ki, mit ittam, hanem az évjáratot is.
-Japánban már kapható robot-anyós. Állítható soft- és hard-módra, a fiatal jegyesek ezzel edzenek.
-Lomtalanítás volt. Kitettem az anyósom, de nem vitték el.
-"Ha én nem lennék, ti sem lennétek."
-"Ha ti meghaltok, akkor lesz nekem jó."
-"Főzőcskézel?"
-Télen kinyitja az ajtót, hogy beengedje kintről azt az 5 fok meleget.
-Csiki-csukit játszunk: Én becsukom, ő kinyitja; ő becsukja, én kinyitom.
-"Mit csinálsz? Már megint fát ültetsz?"
-"A néger életbe, neked nem lehet parancsóni?"
ÖT DOLOG, AMIT A HÉTEN TANULTUNK -TAZ Berlin/RózsaS
1
Horvátország közeledik
Nem a földlemezek mozgása miatt, hanem mert a 26 Schengen-állam megegyezett, hogy 2023-tól megszűnik a határellenőrzés 22 EU-állam felé. Csatlakozott még Liechtenstein, Svájc, Norvégia és Izland is. Ez annyit jelent, hogy megszűnik a nyaralók hosszú autósora az Adria felé. A pénzváltás is fölösleges lesz, ui. a horvátok januártól áttérnek az euróra. Bulgária és Románia csalódott, 2011 óta várnak a fölvételre.
2
Nordengland szénbányája
A brit Cumbria megyében nyíló bánya 500 munkahelyet és évi 400 000 t CO2-őt produkál. „Visszahúzók! Szög klímapolitikánk koporsójába” - áll a médiában. Mivel a brit acélgyárak már régen szénmentesek, a cuccot nyilván külföldön értékesítik.
3
Wirecard és nincs vége
A konszern 20 mrd € kárt okozott. A főigazgató, Jan Marsalek, Minszkbe menekült. Az igazgatótanács-elnök, Markus BraunMünchen-ben áll bíróság előtt. Társa, Oliver Bellenhaus, beismerte, hogy sok Wirecard-üzlet fiktív volt. Braun ezt tagadja.
A peranyag-torony már 900 aktára nőtt.
4
Utolsó Boeing 747
1969-ben, az US nyugati partján emelkedett föl az első. A flotta szolgált már elnöki gépként, teher- és személyszállítóként is – a Jumbo akár 500 utast is vihet egyszerre. „Az egek királynője” - twitterte az egyik Boeing-mérnök. (Nem az egek rambója? RS).
5
Scholz a dolgok fölött lebeg
Az első Ampel-év után Scholz máris bejelentkezett a 2025-ös kancellárválasztásra. Sok mindent dicsért: önmagát, az „új svungot” - a háború és az energiakrízis ellenére. Ám az ország még emlékszik az utolsó választási kampány beharangozott ígéreteire. A Bürgergeld sántít, a lakásépítéssel meg mi is van?
TAZ, 10.12.2022
5 dinge, die wir gelernt haben
ÁPOLÓK LÁZADÁSA – Riadó a kórházakban – SPIEGEL/RózsaS, német-sajtó figyelő
Egyre kevesebben dolgoznak a kórházakban és további 40% is távozni akar. Az ápolók szervezkednek.
Egy berlini ápoló (32) írt nekünk, nevét önvédelemből titkolja. 10 év után a kiégéshez közelít. Nem kezelheti betegeit, ahogy tanulta, halálra dolgozza magát, változtatni akar. „Aki még nem pánikol attól, hogy öreg és beteg lesz, az nem lát semmit. Kollégáimnak segget csókolhat mindenki, csak azért, mert megjelennek a klinikán.”
Az ápolók eddig évekig hallgattak. A német klinikákon már a kovid előtt is gyakran vészhelyzet volt – csak akkor könnyebb volt ignorálni. Mára a túlterhelés nemzeti kérdéssé nőtt. Országszerte 160 ápoló kezdte el jegyzőkönyvezni „élményeit”. Fácit: A betegek sokszor magukra vannak hagyva. A mindennapi túlterhelés tragédiákat okoz, ezek bevésődnek az ápolók lelkébe. Emberek halnak meg a sürgősségin, csecsemők esnek le a földre. Épp az a hely, amely enyhítést és gyógyítást ígér, kockázati területté vált.
A Deutsche Krankenhausgesellschaft (DKG) portálján ez áll: A HELYZET OLYAN ROSSZ, MINT A HANGULAT. Két év járvány után az emberi erők fölőrlődtek. Az ápolók maguk is megbetegszenek, a klinikák 90%-a kiesésüktől szenved; ¾ nem képes minden ágyát kiszolgálni. Évtizedek óta személyzethiány van, aki most beteget jelent, az valóban nélkülözhetetlen.
A dráma a privatizációval kezdődött, a 90-es években. Azóta a klinikák gazdasági üzemekké váltak. Egy hete az orvosok tüntettek, jobb munkakörülményeket és a szolgálat korlátozását követelték. Ám míg a tervezhető műtétekhez orvosokat alkalmazni nyereség, az ápolók csak költséget okoznak. Ezért az ő számukon spórolnak.
Épp az az SPD politikus, aki most egészségügyi miniszter, okozta 20 éve a kisiklást. 2004 óta a klinikák nem a beteg kórházi napjai és ápoló igényei szerint kapják a pénzt. A jövedelem alapja a beavatkozás, térd- és csípőműtét után fix összeg jár. Ezért gyorsan hazaküldik a pácienseket. A szakértők akkor úgy hitték, túl sokan túl sokat bábáskodnak a betegek körül. A következmény: 2012-ben egy ápoló 13 beteget látott el, míg Svédországban 7,7-et, az USA-ban 5,3-at. (Meghalt a beteg? RS).
„Időközben javítás történt, de a hibák még ma is kihatnak.” - mondja Eugen Brysch, Deutsche Stiftung Patientenschutz. Lauterbach elismerte a hibát. 2020 óta a betegbiztosítók az ápolást külön fizetik. Ez ugyan akadozik a bürokrácia miatt, de a miniszter egyszerűsítést ígért. Az új reform főleg azért bukdácsol, mert Németország évek óta nem írt elő kötelező számú ápolót. Nemzetközi fölmérések mutatják, hogy a személyzet terhelésével nő az elhalálozás. Brysch: „Méltányos ápoláshoz méltányos munkafeltételek szükségesek.”
Csak 2019-ben vezette be Jens Spahn (CDU) a minimum-személyzetszámot – kiválasztott osztályokon. Ám alapul a leghiányosabb klinikákat vették. Egy jó ápolás-indikátor sosem volt, legfeljebb életveszély esetére. Tapasztalt ápolók a számot elégtelennek tartják. Így a sebészeteken éjszaka egy ápolóra 20 beteg jut. Teljesen lehetetlen, írja egy éjszakás ápoló a jegyzőkönyvbe. Legjobban felháborítja, hogy ha ezt sem tartják be, kapnak egy ejnye-bejnye bírságot.
Lauterbach 4 hónap után sem ért el semmit. Az ápolók menekülnek. Részmunkaidőre váltanak, külső cégek lízing munkaerői lesznek, több fizetésért és tervezett sihtért. Az Alice Salomon Hochschule Berlin 2700 ápolót kérdezett meg. 40% teljesen ki akar szállni. Ha megtennék, az egészségügyi rendszer összeomolna.
22 300 helyre keresnek ápolót, háromszor többre, mint 2016-ban. A kovidosok csak súlyosbították a helyzetet, ahogy a beteg ukránok is. Az ő gondozásuk drágább, mert traumások és senki nem beszél ukránul.
Sztrájkolni szégyelltek volna. Nem hagyhatták ott a magatehetetlen betegeket. Ám szervezkedni is restek voltak. Két év corona lökést adott, most védekeznek. A jegyzőkönyvek a stratégia részei. A »Schwarzbuch Krankenhaus« nyomás a politikusokra. „Az itt publikált esetek szörnyűek, de számunkra mindennapi valóság.” - mondja a Berlin Kórházmozgalom szóvivője. Tarifa-szabályzás kikényszerítésével akarják saját és betegeik helyzetét javítani. El kell szakadni a nyereség-irányultságtól. Első eredmény már látható. A ver.di szakszervezet 18 nagyklinikán jobb munkakörülményeket harcolt ki. „Az elvégzendő munka és a személyzetszám megközelítőleg összhangban van.” Nem több pénzt akartak, hanem szabadidő-kiegyenlítést, megfelelő személyzetszámot és megbízható üzemtervet. Nem szeretnék, ha vasárnap riasztanák, mert egy kollégát helyettesíteni kell.
Az NRW 6 klinikája ultimátumot adott a politikusoknak május 1-ig. Ha addig nem jön jobb személyzetterv, korlátlan sztrájkra lépnek. A berlini Vivantes és Charité dolgozói új tarifaszerződést harcoltak ki. Ha a személyzetcél meghiúsul, egy pontrendszer szerint kompenzáció jár. A deviza, amiben a fizetség esedékes: Szabadidő, kor-részidő, sabbatical, tervezhető siht.
A SPIEGEL szembesítette a klinikákat az ápolók jegyzőkönyveivel. A Charité tagadja, hogy folyamatos túlterhelés lenne, ezt még 2022 januári kovid-csúcsidőben is sikerült elkerülni. A kommunális klinikakonszern Vivantes érti az ápolók türelmetlenségét. Áprilistól még egy szabadnapot kapnak havonta. Beismeri, hogy a szerződés betartásához 1500 új ápolóra van szükség, ők pedig országosan keresettek.
SCHWARZBUCH HEBAMME (bába)
Szülészet, Vivantes Berlin.
Bába vagyok és naponta szabad születésnapot ünnepelnem. Ám ma éjszaka csak rohangáltam. 6 nő hívott, hogy segítsünk szülni. Kolléganőim kimentették magukat: „A csöngőhöz/telefonhoz kell mennem, egy másik szüléshez, sajnálom; azonnal jövök.” Bár tudja, nem jön. Sajnos, nincs szabad szülőszoba, mondtam a síró várandósnak. Le szeretne feküdni, de nincs hova. Egy másik 23 hetes terhesség után halott babáját szinte egyedül kell megszülnie. Megpróbálok ott lenni, hogy oszlassam a félelmet, a gyászt, a kétségbeesést. Ez alig sikerül, mert máshová hívnak. Sok mindent láttam, de ez megviselt. Szülés után megmérem a kislányt, bénán fekszik a karomban. Láblenyomatot veszünk, első és utolsó fotót készítünk. A szomszédban egy csecsemő úgy sír, hogy majd meg szakad. Csak éhes. Az anyuka bénázik az első szoptatásnál. Megmutatom, hogy kell, de biztos, hogy újra hív.
Ez nem kíséret, hanem gyámkodás. 7 nőre jut két bába. Egy tapasztalt támogatóra van szükségük, aki átöleli őket és előhívja erejüket. A köpenyemen vér, izzadtság és magzatvíz. Nincs időm átöltözni, gyorsan lemosom a vért a kezemről, mielőtt a csöngőhöz rohanok. Még 2 óra az ügyelet végéig. Most dokumentálnom kell. „A személyzet maximális leterheltsége miatt nem lehetett megfelelő ellátást biztosítani.” -írom mindig. Túléltük az éjszakát, mondja kolléganőm. Túlterhelés-jelentést írunk, jogi biztosításként – de semmit sem fog változtatni.
Egy éve vagyok bába, de máris kiégve érzem magam. Nem tudom, meddig bírom és mi lesz a sorsom. Egy akartam lenni a bölcs asszonyok között, aki szavakkal legyőzi a fájdalmat és a félelmet. Aki érti a dolgát, empatikus és nélkülözhetetlen minden emberélet kezdetén. Mind a hét várandós ilyet kellett volna, hogy kapjon, de csak töredékét kapta. Hétszer születésnap, a „Milyen szép, hogy világra jöttél!” helyett „Azonnal jövök.”
SCHWARZBUCH KRANKENPFLEGER (30)
Belgyógyászat, Vivantes Berlin.
13 éve vagyok ápoló, szeretem a hivatásom és büszke vagyok rá. Sokkol a nyomorúságos ellátás ezen a klinikán, ahol két évig kibírtam. Betegeim fulladnak, kivétel nélkül pánik miatt, mely pár perc alatt halálfélelembe megy át. Berlin előtt az ilyen tüneteket aránylag jól kezelhettem – ezen a klinikán nem. Egy team 45 ágyat lát el. De a lízing-ápolók gyakran beteget jelentenek. Ami itt folyik, az tömeg-felügyelet. Bármennyire hajtom magam, nem végzek.
A mentők néha egyszerre 4-5 halálos beteget hoznak be, az oxigénpalackjuk is üres, némelyeket holtan találjuk a folyosó egyik zugában. Még az elején a főorvos ezzel fogadott: „Próbálj meg nem becsavarodni, ha a lízinges nem jött be és a kollégádat a másik osztályra rendelték.” A következő sihtben 30 súlyos beteg vár rám. Demensek szökdösni próbálnak, tbc-seket kell elkülöníteni, több kisebb akut fulladásost kezelni. Az egyetlen kolléganőm még nem ismeri ki magát az osztályon. Van két asszisztens is, de ők a tbc-szobába nem hajlandók belépni.
Ma, miután a fájdalomcsillapítók nem hatottak, szenvedni hagyok több beteget. Időhiány miatt kénytelen vagyok a krónikusokat brutálisan kezelni, legalább a szarból kiszedni őket. A fulladást, egyéb híján, morfiummal csillapítom. Közben ételkiosztást, új felvételeket, telefonszolgálatot is kell szerveznem. Éjfél előtt 2 percet sem ültem le, az esti kört sem abszolváltam, inni sem ittam semmit. Majd' összeesek.
Hazafelé kívánom, bár törne el a lábam. Még sem jelentek beteget. Állapotom aggaszt, legszívesebben lelépnék, mégis újra bemegyek. Nem tudom, kinek mit adtam be, kivel mit beszéltem. Éjszaka arra riadok föl, hogy pulzusom 120 és halálfélelmem van. Ilyen állapotban nem mehetek be, ekkor jelentek először beteget.
SCHWARZBUCH NOTAUFNAHME
Sürgősségi, Vivantes Berlin
Lement az első 4 órám. Szívinfarktusos, agyvérzéses, csonttöréses és egyéb betegeket láttam el, három társammal. Valójában heten kellene, hogy legyünk. Amikor gyógyszerért rohanok egy sztrókosnak, egy zavart férfi állít meg: „Nővér, ott valaki kifut!” Bosszankodom, ilyenre most nincs időm. Ám amikor szemébe nézek: pánik; megfordulok - az ember nem túlzott. Egy beteg beszürkült, száján barna folyadék ömlik, mint egy rozsdás vízcsapból. Félreviszem, bár tudom, késő. A sokkszobába toljuk, megpróbáljuk a légutat fölszabadítani, szívét masszírozzuk. A megjelenő belgyógyász leint bennünket. A beteg bélrákos, papíron nem engedélyezett semmilyen életmeghosszabbítást. Rosszullétét senki nem vette észre, csak a pszichiátriai beteg.
SCHWARZBUCH KINDER
Gyerekosztály, Charité Berlin
Amikor a korai sihtre megérkezem, a kollégák erejük végén vannak. Nem mentek szünetre, túlórában dokumentálnak. Egy hétéves kisgyerek halálán van. Régi ismerős, fél életét kórházban töltötte el. Alig beszél. Nem bír fölkelni, vénán át tápláljuk; tisztogatni, pelenkázni kell. Már reggel 13 pirulát kap.
Egyik gyerektől rohanok a másikig. Egy kislány könyörög, ne mossuk, ne adjunk pirulákat, ne etessük. „Nem akarom! Nem akarom! Menjetek ki!” Nincs időm győzködni, belediktálom a tablettákat. Szörnyű így dolgozni, mint a gép. Ahelyett, hogy a gyermekkel lennék, vigasztalni, bátorítani próbálnám, robotként dolgozom. Az ember nem számít. Ezt a terhet hordozom.
SCHWARZBUCH NOTAUFNAHME
Uniklinik Münster
A sürgősségi a földszinten van, de a sokkterem az első emeleten, a CT-hez közel. Éjszaka egyedül vagyok. Ha a sokkszobában másik beteget kell ellátnunk, a lentit magára kell hagynunk. Ha a beteg fölkel a hordágyról és elesik, nincs senki, aki segíthet. Ha ittasok randalíroznak, vagy a páciens monitora riadóztat, nem hallja senki a földszinten. Csak a portás van a bejáratnál, de messze. A helyzetet sérelmeztük, de azt mondták, nem találnak ápolót.
Hajnal 5-kor egy fiatal újvesés beteg érkezik, magas lázzal, hidegrázással. Rákapcsolom a monitorra, légzése szapora, vérnyomása leesett, szepszise van. Csöng a telefon, egy baleset áldozatát hozzák a sokkterembe. Előírás, hogy két ápoló legyen. Egyik a beteget látja el, a másik adminisztrál. A súlyosan sérültet választom, de közben többször lerohanok a vesebeteghez. Ígérem neki, visszajövök. Az orvosok is a sokkszobában vannak lekötve. Ez a legszörnyűbb érzés, valakit komoly kár érhet, mert nem győzöm a munkát. A vesebeteg rosszléte ellen nem kap semmit, ezért a fertőzésbe belehalhat.
SCHWARZBUCH INNERE MEDIZIN
Belgyógyászat, Vivantes Berlin
42 éve dolgozom itt. Az éjszakai műszakban 18 beteget kell ellátnom. A stresszhez már hozzászoktam. Most az egyik beteg, akin az osztályos orvos punkciót végez, sürgősen vizelni akar. Ugyanekkor egy haldoklót hoznak be, aki tele van sebbel. Neki egy speciális matracot és külön szobát kell keresnünk. Néhány várakozó a haldoklót bámulja. Mások engedély nélkül bemennek a szobába. Amikor egy csöngető beteghez igyekszem, egy pszichiátriai beteget látok a szobájában, ruhátlanul fetreng a székletében. A hívó beteg hiperventilál, orvost kér. Az orvos azt mondja neki, súlyos beteg és most meg fog halni. Nincs időm megnyugtatni. A súlyosan sérülthöz rohanok vissza, átmenetileg betolom egy szobába, hogy ne bámulják. Hirtelen meglátok egy embert a folyosón, egy súlyos fejsérüléssel. Istenem, csak most ne kapjon senki szívrohamot! Aki számolta, eddig 6 beteggel foglalkoztam, maradt még 12.
SPIEGEL, 9. 4. 2022
Aufstand der Pflegekräfte
KOMMENT
Kölni orvos barátom meséli, az üzem kiszámíthatatlan. Sokáig nyugi lehet, aztán egyszerre lecsap a legnagyobb tornádó. Talán nem kellene ennyire a klinikákat hibáztatni, ha a fő bűnös a rendszer. Nem lehetne a legjobbat átvenni, mért kell újra föltalálni próbálni a meleg vizet? Lehet, egy megaklinika egy óriásvárosban nem is lehet másmilyen („tömegfelügyelet”). Ott gyakoribbak a súlyos esetek. Persze, a dráma a betegnél kezdődik, aki tesz azért, hogy beteg legyen. Visszaél a jóléttel. A SCHWARZBUCH napló sincs teljesen rendben, a 160 közül a SPIEGEL nyilván válogatott. Az „Aufstand” kétségtelenül jogos, a helyzet drámai. A kérdés, vajon mindenütt az-e? A szenvedő ápolók talán kissé hajlanak a túlzásokra („Inni sem ittam semmit, WC-re sem mentem”). A köpenyt sem cserélő bábánál is hibádzik valami, hisz Semmelweis óta tudjuk, milyen könnyű megfertőzni a gyermekágyas kismamákat. Ezen apró kérdések ellenére emeljünk kalapot az egészségi fronton harcolók előtt. Nincs keményebb munkahely a világon!
A KÖLN 2020 JÖVŐ-SZCENÁRIÓ ÉS AMIVÉ LETT
Robert Jungk jövőműhelyében (Zukunftswerkstatt) tanultunk demokráciát és jövőt építeni, 1986-ban Kölnben.
„Lesz-e Budapest 30 év múlva?” Ez volt a címe egy előadásomnak - 1993-ban.
Tehát még 1 évem van, hogy hülyét csinálok magamból.
Inkább, mondtuk Kölnben, semmint, hogy bekövetkezzen.
Disztópiákat azért írunk, hogy ne következzenek be.
Íme a KÖLN 2020 utópia-jövő-szcenárió, 1989-ből (lerakva a Salzburg-i Jövőkönyvtárban):
Köln 2020 - Egy város- és társadalomutópia; 8 követelmény -
1. A sűrítettséget föloldani
2. Átépítés (Ma 4*-os hotel, holnap kecskeistálló)
3. Ökológiai egyenjogúság mindenkinek
4. A szociális rend visszaállítása
5. Ismét túlélőképes
6. Ismét letelepült
7. Nincsen beteg ember többé
8. Szellemiek anyagiak helyett
2/3 lakosság kiköltözik a városokból
Falvak benépesítése, tanyák kibővítése,
új települések létesítése
bolo!bolo-közösségek a városokban
A toronyházak, épületek, gyárak, berendezések
új funkciót kapnak: a lakosság élelmezési és
energetikai önellátása: szelíd technikák fölsze-
relése, zöldség, gyümölcs, hal, gomba termesztése.
Föltételek:
-Pozitív energiamérleg
-A hulladékok beiktatása a bio-körökbe
-Méregmentesség
-Humánus munka
Senki ne károsodjon ökológiai ill. környezet-higiénés szempontból
(Ne autózz az én körzetemben, én sem a tiédben)
-A környezeti kárköltségek bevétele a gyártási költségekbe - áru drágább a szűz vidékeken
-Szűnjék meg a 3000,-márkás autószubvenció)
Legyen ismét nagycsalád avagy létesüljenek közösségek
Teljes önellátás és önfenntartás a körzetben,
a munkamegosztás visszavétele egészen a körzetszintig
(Nyersanyagoktól, technikáktól független)
- Nincsen turizmus, nincsen utazás többé, élj meg a körzetben és a körzetből
-Megszűnnek a betegségek, mert megszűnnek kiváltó okaik, az ember visszatér egy alapvetően egészséges életformához
- A nagy klinikák, életmeghosszabbító technikák megszűnnek; a kétkezi és szellemi munka mindenkit jó erőben tart
- Fűtsünk kalotaszegi legényessel!
Szórakoztasd önmagad. Senki ne lépje túl a biológiai alapszükségletet. A szellemi tevékenység fölöslegessé teszi a konzumot. Csak az lesz a konzum áldozata, aki család, barátok híján az elismerést, szeretetet, figyelmességet luxuscikkekkel akarja pótolni.
Itt egy másik, az 5 jövőszcenárió-blokkból (2013):
VISSZAHÚZÓDÁS A RÉGIÓKBA A források kimerülése világszerte, a gazdasági pangás, a klímaátcsapás életmód-változtatást kényszerít ki. A kormánynak sikerül a lakosságot ésszerű fogyasztásra rábírni, nagyban csökken a pazarlás és a létalapok fölélése. A visszaesés lassan jön, így van idő átállni egy ésszerű, józan életmódra. Az esztelen anyag- és személyszállítás megszűnik. Vége a világkereskedelemnek és a globalizációnak. Az élet visszahúzódik mentsváraiba: a régiókba. Itt régiópénz lesz a fizetőeszköz, ill. visszatér a barter és cserekereskedelem: élelmet olajért, szolgáltatást szerszámért. Kisvasutak vezetnek a városokból a vidékre. Az ország ismét egyenletesen belakott. Új közösségek alakulnak, az élet olcsóbb és emberibb lesz. Mindenkinek lesz munkája: műveli a kertjét, építi a házát. Visszatérnek az igás állatok, az emberi erők. Az emberek nem fitnessz-centerekben edzenek, hanem zsákolással és pedálos generátorral. Az új technikákat (LED-világítás, napelemek) kombinálják a hagyományosokkal. Mielőtt az óriásgyárakat bezárják, örökéletű gépek gyártanak, kopó alkatrészek tartalékolásával. A maradék energiahordozókat és nyersanyagokat csak állam- és életvédelmi célokra tartalékolják.
A nagy-agy tragédiája
Az ember 40 000 év után kiemelte magát a természetből és kilépett az evolúcióból. Élhetett volna százféleképp, de a legkönnyebb utat választotta: a gépekét. A nagy-agy azt hiszi magáról, hogy ő a legfelsőbb lény. Nagykanállal esszük a racionalitást, mindent ésszel akarunk megoldani. Túl sokat tudunk. („Nincs más tudás, amit a magyar paraszt ne tudott volna.”) A technika nem fejlődik, csak szaporodik. Ami a maroktelefonból megtudható, az egy csomó értéktelen kacat. Csak azért gyűlik össze, mert lehet tárolni. Ma a tudomány egy problémát megold, kettőt gerjeszt. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik.
Az ősközösségek vadászgyűjtögetőitől nem lettünk boldogabbak: a magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só/cukor a magas vérnyomást, cukorbetegséget.
A tudomány és a technika hozta
-az abszurd szakosodást, munkamegosztást és a teljesítménynövelést,
-a szakosodás a pénzt, a szétköltözést és az elidegenedést,
-a pénz a kényelmet, a fényűzést (10 000 tárgy a házban)
-a kényelem a jóléti betegségeket (infarktus, agyvérzés, daganat).
Ez a gazdaság önző, lusta, türelmetlen fogyasztóvá tesz bennünket. A pénz teszi tönkre a világot. A szegények összezárnak, közös eszközkihasználatuk magas, lelkileg erősítik egymást. Ez a gazdaság szétszed: ketten külön – két hűtőszekrény.
Ez az ember tragédiája, a 7 főbűn: superbia (kevélység), luxuria (bujaság), avataria (kapzsiság), ira (harag), gula (torkosság), invidia (irígység), acedia (jóra való restség).
Tömegtársadalom
Az ember túlszaporodott. Ráadásul mindenki egy helyen akar lakni: városban. Régen, faluhelyen, a tolvajt kiböjtölték: az áldozat addig nem evett, míg a tettes el nem árulta magát.A tömegtársadalomban megszűnik a szolidaritás: nem figyelhetek egyszerre ezer emberre. Már egy ismeretlen arc is az utcán ősi reflexeket riadóztat: menekülj vagy támadj. Csoda, ha a városlakók nem esnek egymásnak percenként. Falun távolabb laknak, mégis közelebb vannak egymáshoz, mint a panelben. A tömeg békében is kisebb tatárjárás: mindent eltapos, mindent fölél, mindent tele-szemetel. (Lásd záruló Velence, Plitvicai tavak). Végkiárusítás: gyorsan oda, amíg van! A tömegtársadalmak fölélik a létalapokat és kitör a harc a maradékért.
Széteső társadalom
Lopásra nem lehet társadalmat építeni. Politikusok, oligarchák, mutyizók erodálják a bizalmat. Amikor a gyártók és a szerelők is lemennek kutyába, kérdés, mikor éri el ez a bankszektort? Mert akkor tényleg vége a dalnak! Fedezékbe! Vedd ki a pénzed, rakd időt-állóba! (Lásd: Robinzon-ház).
A nagyváros védhetetlen
A városba özönlés megállíthatatlan. A szerény, de biztos megélhetést nyújtó vidék elnéptelenedik. Rábízzuk magunkat a globalizációra,és ha bukik, levegőért kapkodunk, mint a devizahitelesek. Ma mobilt és autót akarunk, holnap egy darab kenyérnek is örülnénk. Egy szimpla hóesés képes az egész várost lebénítani – mi lesz egy komoly havária esetén? Minden rendes háznál tartanak gyertyát, kórházban áramfejlesztőt, csak a nagyváros purcan ki, ha megszűnik a beszállítás. A nagyváros: inkubátor, vezetékeken csüng, mint a beteg az intenzív osztályon. Minden városi építkezés (épület, metró, híd) értelmét veszti, mert egy ház 100 éves életében olyan időkbe nyúlik bele, amikor lakóinak ellátása megszakad. További új családi házak veszik el a zöldet, a levegőt.
Óriásvárosok
Az óriásvárosok (egy tucat 20 milliós) a legsérülékenyebbek: járvány, földrengés, szökőár bármikor végezhet velük; de elég, ha csak valamelyik beszállítás szűnik meg (víz, élelem, energia). A kormányoknak nem, hogy „B”, de „A” tervük sincsen.
Megijedünk pár ezer menekülttől, mi lesz, ha innét útra kelnek:
1.TOKIÓ 34M
2.HONGKONG 26M
3.SANGHAI 26M
4.SZÖUL 25M
5.JAKARTA 25M
6.MEXIKÓVÁROS 23M
7.DELHI 23M
8.KARACSI 22M
9.MANILA 22M
10.NEW YORK 22M
11.SAO PAULO 21M
12.MUMBAI 21M
Minden nagyvárosi sérült. Ha ép volna, nem volna nagyvárosi…
-Nézzék meg, mennyi a neurotikus a metróban! (Vízi E. Szilveszter)
-Nem a természetes reakciókat kell gyógyszerezni, hanem egészséges életkörülményeket kell teremteni! (Tüntetés a MTudE ellen, 2004)
Egy közlekedésmérnök tartott egy kiváló előadást a főváros jól szervezett közközlekedéséről – csupán egyről feledkezett meg: az egész alapjában fals. Kisvárosban nem kell földalatti, sem busz, sem villamos - biciklivel mindenhová el lehet jutni.
Nem technikai, hanem emberi probléma
A világ pusztul, a tudomány nézi vagy rásegít. Ózonlyukat kutatnak ózonlyukasztással, tudományos tolvajnyelven értekeznek. A tudomány egykor járványokat, katasztrófákat akadályozott meg, mára kitalálóit viszi a tönk szélére. Az ember eszével emelte ki magát az állatvilágból és most az esze lesz a végzete. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik.
A vége látható: ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. De mért kell gyorsítani?
A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival - eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel.
Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.
Minden munka romboló
Még a szívsebészé is, aki könnyen megelőzhető civilizációs betegségeket műt, melyek netán a műtét háttéranyagai, -energiái, az orvos fizetése előteremtésekor keletkeztek.
Ma a fogyasztó: áruházi huligán, aki messze a lánc elején pusztít. Elég lemennem a közértbe, máris megrendeltem a rombolást. Bolti élelem: termelésében romboló, fogyasztásában mérgező. A gyár oda viszi a termelést, a hol nincs környezetvédelem, sem szakszervezet. Az árut szállítják, de az emberi jogokat nem. Egy kalapácsért ugyanannyit fizet a hegyen, mint a kohó mellett lakó.
A hálózat tökéletes: egy doboz kólával megrendelője vagyok az erőszaknak, az esőerdők kiirtásának, ember-állat megnyomorításának -fényévekre a bolttól.
Telhetetlen energiafogyasztás
A sétakocsikázó autós háborúkeltő, 12 hónapból 1 hónapot kocsijában tölt, fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben. Nem utazik egyedül: O. B. Laden ül mellette. A mértéktelen húsevő indiai parasztokat tesz éhezővé – gyarmatosítás szgéppel. A biodízel éhínséget okoz Afrikában. A fogyasztó nem fog lemondani fejadagjáról (50 000 kWh primer/év, l. Energiamenü), katonákat küld az olajért, netán a saját fiát. Amit megtettünk, megtesszük újra. Aki a legtöbb energiát fogyasztja, az okozza a legnagyobb pusztítást. A 2020-ban születőnek már a nagyapja is nagy fogyasztó volt. NSzK 1950-1990: a zaba-, ruha-, lakáshullám után az állam-fogyasztó lép föl a polgár nevében: fegyvereket, űrkutatást, atomreaktorokat rendel meg – a túltermelést elkerülendő. Ha a fogyasztás nem elég, jöhet a háború: tőkemegsemmisítés, újratermelés – újra jólét. A takarékos is háborúkeltő. Beleszülettünk két világkatasztrófa közé: ki hiszi el, hogy újabb 70 békeév hullik az ölünkbe? Gáz-, olajvezeték építése értelmetlen, mert fölrobbantják. Olajat csak katonai konvojjal lehet majd szállítani. Az egyenletesen belakott vidékeknél kevesebb az áldozat. A távutazás megszűnik: nincs üzemanyag, sem cél, sem biztonság.
Vége a világkereskedelemnek és a globalizációnak.
Ne járjunk tömegrendezvényre! (Ökokiskáté).
Költözzünk ki a vezetékes házakból!
Tele az ország üres házakkal (fél millió), tervezzünk 5-10 évre! (l. Robinzon-ház.)
Információ-irtás: az információ méreg. De csak azt bombázzák, aki elébe megy.
BARBARIZMUS-ARMAGEDDON (2013)
Egyszerre lép föl több szerencsétlen körülmény, amit a rendszer már kivédeni képtelen: szélsőséges pártok uralma, tőzsdekrach, klímaátcsapás. A kamatígéret be nem váltása, az e-pénzek inflációja, a nyersanyagdrágulás pánikot vált ki: mindenki a pénzét egyszerre akarja árura cserélni. Aszály és tornádó elpusztítja a termést, áradások és viharok bénítják meg a gazdaságot. Az olaj-, nyersanyag- és élelemárak az égbe szöknek. A mértéktelen fogyasztás visszaüt. A legjobb kapitalizmus sem képes föltölteni a bányákat. Az autógyárak bezárnak, mert az autók eladhatatlanok a drága benzin miatt. Tömegek kerülnek utcára, ezúttal jóval többen és jóval elszántabban. Szegénylázadás tör ki: luxusautókat, kirakatokat törnek össze, fosztogatnak, rabolnak. Pest megindul a budai villák felé. Kihirdetik a rendkívüli állapotot, de a katonaság sem tudja megfékezni az óriási tömegeket, melyek úgy hiszik, nincs mit veszteniük. A felkelés átcsap a határokon. Európa lángokban. Káosz és pusztítás, éhség és járványok - ez Armageddon. Fegyveres bandák harcolnak a maradék tartalékokért, míg azokat is fölélik. Utána síri csend - csak patkányok, macskák és kóbor kutyák. A szerencséjüknek köszönve él túl néhány fölkészült és edzett csoport, akik a hegyekbe, erdőkbe menekültek. Várnak, hogy újra kezdhessék.
Törökdúlás 2.0
A 2015-ös menekülthullám csak egy óriás-cunami előszele volt.
Amikor Isztambul 10 millió lakosa megindul felénk, mert szorítja Kairó, Teherán, Kabul, Karacsi - az lesz a törökdúlás 2.0, azzal a „kis” különbséggel, hogy „ez a harc lesz a végső”!
AZ ODAADÁS-TABU – U. Clement, szexkutató – ZEIT/RózsaS/Azért a kis bolondságért majd meghal az ember
Kapcsolatainkban egyenértékűségre törekszünk. Ezért az odaadás és a lerohanás élvezete tabu. A dilemmáról dr. Ulrich urat kérdeztük.
Prof. Dr. Ulrich Clement, Heidelberg-i magánrendelőjében coaching-ot, pár- és szexuálterápiát nyújt. Könyvei „Think Love. Das indiskrete Fragebuch”, „Dynamik des Begehrens”.
ZEIT: Egyrészt fair, kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk, amelyben elvárjuk, hogy társunk bennünket abszolút egyenlőként kezeljen. Másrészt a szex teljesen más kvalitásokkal is él: Hatalmi harcok, meghódítás és meghódítottság.
Ulrich Clement: Kapcsolatunk ismérve a demokratikus értékkánon. Egyenértékűséget akarunk; férfinak, nőnek ugyanaz a jog jár. Tisztességesen akarunk bánni egymással. Ám a szexnél ezt az egyensúlyt mennyire lehet eltolni?
Z: Mondhatnám pl. „Gyere ide!”. Persze a reggelinél nem mondom.
C: Azt is mondhatja: „Enyém vagy.” „Fogj meg!” Az egyenlőtlenség, a hatalom, a téruralom elemei előfordulhatnak az erotikus beszédben. Persze, a másiknak tudnia kell, melyik nyelvi síkon vagytok. A szexuális kutatásban érdekes módon kerüljük az „odaadom magam” kifejezést. A „Hingabe” angolul „surrender”, ami annyit tesz, harcban megadom magam.
Z: A német szépen mondja: „Erliegen.” (Vereséget szenved. RS).
C: Igen, ez aszimmetriát fejez ki, bár nem illik az egyenjogúságba, de nagyon erotikus. Az úr-szolga játék nagyon izgalmas tud lenni.
Z: A „Fifty Shades of Grey” jut eszembe, ahol a nő tárggyá teszi magát és még élvezi is.
C: Klasszikus szappanopera. A tapasztalt, de boldogtalan férfi a végén elveszi a fiatal ártatlan nőt, aki viszonzásul traumájából kigyógyítja. A férfit serdülőként az anyja barátnője abuzálta, ezért a szado-mazo világba kanyarodott el. Most bejön ez a fiatal nő a kínzókamrájába, ahol megismerkedik a kínzó szerszámokkal. Következik egy SZ-M játék, ami semmi ahhoz képest, ami a valóságban lejátszódik.
Z: Mivel semmi más nem ért el ekkora sikert, csak az alávetettség lehet a csali. Ez nem a modern kapcsolatok deficitjéről szól? Az aszimmetriát száműzzük. Alávetettség, odaadás, dominancia – mindezeket elfojtjuk? Tagadjuk, hogy csábítók?
C: Így van. Egy tabu kerül elő, elviselhető formában: Az odaadás élvezete. Az olvasók főleg nők.
Z: Megerőszakolás fantáziálása, könyv formában? Segít elvezetni a valós félelmeket.
C: Egy leheletnyi félelem hozzátartozik. Végül is izgalmas történetet rendeznek maguknak. A nő a szerző és a rendező is egyben. Fejében zsinóron rángatja a férfit és gondolatban magára engedi rohanni.
Z: Mi ebben az izgalom?
C: A megerőszakolás-fantáziáról van egy elmélet: Rejtett győzelmi képzelgés. A rendezéssel a nő egy ellenállhatatlanság paradigmát követ. „Engem akar, mert annyira vonzó vagyok. Nem is tehet mást.”
Z: Kész mindenhatósági képzelgés.
C: Abszolút! Az előadás: „Én olyan ellenállhatatlan vagyok, hogy csak úgy rám rohannak.” Grandiózus és izgató.
Z: A szakmában a téma épp most került napirendre?
C: Erről régóta tudunk, de sosem értettük igazán. Marta Meana szerint tévedtünk, amikor azt hittük, a nőt csak a kapcsolat érdekli, pedig sokkal nárcisztikusabbak, mint mondják. Azt akarják, lássuk őket nagyszerűnek és csorogjon a nyálunk utánuk. Ezért kezdetben magukat teszik a középpontba.
Z: Ez annyira kézenfekvő, hogy előbb rá kellett volna jönni.
C: Kolléganőim mondják, referenciának az autonóm nőt vették, aki rendelkezik szexualitása fölött. Akkor kezd ki egy férfival, amikor csak kedve van hozzá. De ez egy feminista fölfogás, a kutatónők egy politikai vakfoltnak ültek föl. Úgy hitték, a vágy nem más, mint a férfinak alávetni magukat. Nem látták, hogy a különben erős, autonóm nők is rendelkeznek saját vággyal, hogy kívánják őket. Ez a nézet eddig tilos volt, mert nem passzolt a nőképbe.
ZEIT, 16. 9. 2014, 13. 4. 2022 (Frissítve, 8 év után? Locsolgatják? RS)
Dominanter Sex: "Die Lust, sich hinzugeben, ist ein Tabu"
KOMMENT
Husum: Tényleg tabu. Érthető az olyan portálok sikere, mint a sugardaters.de. Valójában nem is a pénzről van szó.
Arnheim: A másikat uralni nemtől független. Sok alfa-állat szereti, ha elcsépelik, domine vagy dominus.
brauch-ich-nicht: BDSM: Bondage und Disziplin. A „B” passzív szerepben főleg csak nők játszanak, a „D”-nél is - csak nem annyian. 70% domináns, 30% devót férfiak ill. fölcserélve ugyanúgy nők. Ezért szinte minden filmben devót nők fordulnak elő. SM, Szado/Mazo: Az elosztás aránylag egyenletes. Ám ennek a területnek a hatalomhoz kevés köze van – sok a prostitúcióhoz. Utóbbi piacgazdasági probléma. Először is a férfiak fizetnek inkább a szexért, másodszor, a szadistát könnyebb eljátszani. El lehet verni 10 ügyfelet naponta, de ennyitől megveretni nem lehet. A nemek közt itt óriási a különbség. (Értelmet nyer, mivel a nők választják a nemzőt, hogy erős apa legyen, mint az állatoknál).
AZ EU VESZÉLYBEN - Franciák, németek - ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő
Ha Le Pen nyer, az EU-nak lőttek. A maradék remény a fiatal balos franciákban van. Macron apuka (72 éves neurológus): „Vasárnap szűkös lehet. A franciák hálátlanok.” A fiú mit gondolhatott erről a „segítségről”? Kihívója a fiataloknál vezet. Ezt a nacionalista szélsőjobb többséget errefelé nem veszik eléggé komolyan. Le Pen köntörfalaz, de politikája „priorité nationale”. A szocsegély kötődjön a nemzetiséghez. Ez támadás a jogegyenlőségre, abban az országban, amely ezt föltalálta. Ez mélybehatolás a baloldal területére – csak épp nemzeti szocializmussal. A fiatalok 1/3-a Mélenchon-ra voksolt, aki szintén elveti az EU-t és a NATO-t. Tehát a választás a baloldalon dől el. Sokan közülük belelovalták magukat egy irracionális gyűlöletbe, melynek céltáblája a „gazdagok elnöke” - bár Macron megemelte a minimálbért és többet ad szociális célokra, mint a németek. Hány balos dühös annyira, hogy egy szélsőjobbost segítsen hatalomra? A korábbi „köztársasági front” ma korántsem magától értetődő.
A szélső jobb és a szélső bal pedig együtt Németországot gyűlöli. Szerintük az EU a német dominancia eszköze, amit le kell törni. Jöjjön a „hazák Európája”. Nem csoda, hogy Le Pen Putyin bankjaitól is kapott hitelt és ez alig ártott neki. Macron-nak pedig az anti-Putyin és Ukrajna-politikája alig használ. Csak az jött ki, hogy Putyin minden áron szét akarja zúzni az EU-t. Ezért az európai rendért folyik a harc Ukrajnában és a francia választásokon. A szabad demokratikus és az autoriter nacionalista erők küzdenek meg egymással. Ősszel az USA-ban is választanak, Trump van visszatérőben.
Kishitűségre sincsen ok, Ukrajna még nyerhet, Macron is; Trump még lábon lőheti magát. Ám a szabadság erői még soha nem voltak ennyire megszorongatva.
Tud erről a Bundesregierung egyáltalán? Ha Macron veszít, az Ampelkoalition elbúcsúzhat minden dicsőséges tervétől: Európai energiafordulattól, stratégiai szuverenitástól, közös védelemtől. Érzi a kancellár mindezek súlyát? Hallgat. Nem kell a legrosszabbnak jönnie – de ellene harcolni muszáj.
Karácsonytól húsvétig hosszú lehet az idő, különösen, ha közben kitör egy háború és egész korszakválás veszi kezdetét. Alig 5 hónapja, hogy elstartolt a piros-sárga-zöld koalíció, de mintha egy másik epocha jött volna. A merész tervekből és megújulásból még alig látunk valamit – vagy túl sokat is. Még egy kormánnyal sem bánt el így a jelen, mint a mostanival. Klíma és corona, hozzá a háború - megtette a magáét. Világszerte éhség fenyeget; árrobbanás, menekültözön itthon is.
Hogy ebben a helyzetben nem a koalíciószerződés, hanem a napi cselekvés a fontos, világos. Az is, hogy közben hibák történnek. Ezeket a háború kegyesen eltakarja, mint pl. az oltáskötelezettséget. Ezt szépen rátolták mindenki lelkiismeretére, mert a kancellár elfelejtett többséget szervezni. Békeidőben egyhetes parázs vita folyt volna. Lauterbach egészségi miniszter káoszkommunikációja is a szőnyeg alá került, ahogy a családi miniszterasszony visszalépése is, aki empátia, autenticitás és minden réteg egyenlő bánásmódja mellett állt ki - és elbuktatták.
Mindez nem lenne fontos, ha a kancellár merészen és határozottan lépne föl a háborús helyzetben. Ám eddig csak egy nagy lózung visszhangzik: „Zeitenwende”. A fegyverszállításnál, a szankcióknál, az orosz külpolitika reparálásánál a kormány reaktív és nem aktív. Mintha a Merkel-ismérvek folytatódnának: „Túl kevés, túl későn.” A békemozgalomból kinőtt zöldek most sürgős fegyverszállítást követelnek, tiltakoznak a kancellár hezitálása ellen. Scholz fafejűsége nem vezetés. Arra számít, mint eddig: Csak morogjanak, ő megy a saját feje után. Csakhogy ezzel Németországot kezdi elszigetelni, különösen a keleti EU-államok dühösek. Már a hollandok is megszavazták a nehéz fegyverek szállítását. Scholz a pénzről beszél. Ha az oroszok keleti offenzívája sikeres lesz, Ukrajna segélykiáltásai még fájóbbak lesznek. Ha meghiúsul, Putyin esetleg vegyi vagy nukleáris fegyvereket vet be. Mit tesz a koalíció? Fölforr körülötte a levegő, amikor a háború, az infláció, a szankciók terheit kell elosztani.
Minden fordulat, ez is, a fejekben kezdődik. Scholz-ot azért választották meg, mert kényszer nélküli változást és biztonságot ígért a fordulat idejére. De a helyzet és a hangulat megváltozott. A világ ott kint egy egész kényszer, nem biztos, hogy az emberek ezt megértették. Ehhez más politika, más nyelv szükséges. A jólét fontosabb a békénél? Milyen árat kell most Németországnak fizetnie, hogy Ukrajna mellé álljon?
ZEIT, 21. 4. 2022
Va banque
Die Ampelkalypse
AZ ELEFÁNT BOSSZÚJA – A demokrácia sorsa – SPIEGEL/RózsaS
2021-ben a 49% helyett már csak 46% lakosság élt demokráciákban. Minden demokrácia, amely autokráciába megy át, hiányozni fog vagy a másik oldalt erősíti. Igazuk van a populistáknak, amikor a mai politikai állapotot kritizálják?
Michael Zürn (63), a berlini Wissenschaftszentrum für Sozialforschung, Global Governance osztályának igazgatója. Armin Schäfer Münster-i tanárral írták a »Die demokratische Regression« c. könyvet. Ebben egy görbét látunk, amely hasonlít egy elefántra. Az 1988-2008 jövedelem-növekedéseket ábrázolja, különböző jövedelmi csoportoknál, világszerte. „Az elefánt nagy probléma, mert az autokráciáknál a jólét jobban növekedett, míg a demokráciáknál a gazdagok profitáltak jobban.” Diktatúrák (Kína) veszik föl a jólétért való versenyt. A demokráciákban a szegény-gazdag olló jobban kinyílik.
További görbék a demokráciák minőségét mutatják, mérve a véleményszabadságon vagy az ellenzék jogain. Az NGO Freedom House vagy a Varieties of Democracy (V-Dem) ezek indikátorai. Zürn&Schäfer: „A 62 figyelt demokrácia 2/3-ában a helyzet rosszabbodott.” A világnépesség 1/3-a a demokrácia lebontását éli át, pl. Indiában, Magyarországon, Brazíliában. A görbe megtörik.
A háború után a feltételek a demokráciák számára először kedveztek, köszönve az »embedded liberalism« általi szabadkereskedelemnek és szociális kiegyenlítésnek. Ezen »Trente Glorieuses« alatt a növekvő jólét nagyjából igazságos elosztásra került. Ezután a neoliberalizmus vette át a rendezést és egy erőltetett globalizációba vitt. Következmény: Populizmus jobbról is, balról is. Bár ennek sok oka és arca van, de lényegében egy illiberális demokratikus válasz a nemdemokratikus liberalizmusra (Cas Mudde és Cristóbal Rovira Kaltwasser). A populisták ezen definíció szerint harcolnak egy „tiszta nép” nevében egy „korrupt elit” ellen. Megjelenésük a demokratikus regresszió egyik további jele, egyben reakció a demokrácia gyöngeségeire.
A két nagy hiátus egyike a parlamentek összetételében keresendő. A képviselők között alig akad szegénypárti, a pálya erősen a gazdagok felé lejt. A szegényebbek ügye csak akkor kerül szóba, ha az egyben a gazdagoké is. A gazdagok érdekei ellen ritkán döntenek, így részben a populistáknak van igazuk. A nép egyes rétegei nem kapnak szószólót.
A másik gyöngeség az ún. NMI-k (Non-Majoritarian Institutions) növekvő befolyása. Ezek nemtöbbségi intézmények, mint az alkotmánybíróságok, központi bankok, nemzetközi szervezetek, melyek legfeljebb csak indirekt kaptak demokratikus legitimációt és a politikai folyamatokból ki vannak vonva. Ilyen az Európai Központi Bank, az Európai Bíróság, de az EU Bizottság is. Ezeket a szavazók csak közvetett többségi döntésekkel legitimálják. A népnek alig van beleszólása, ám el kell viselnie az NMI-k döntéseit.
Ma az alapvető politikai harc nem a jobb és bal között folyik, hanem a globalizáció vesztesei és nyertesei között. Egyik csoport sokat shoppingol és magát liberális, a világra nyitott kozmopolitának látja, a másik szegényes életszintjét inkább a nemzetállam védelmére bízná. Az NMI-k inkább kozmopoliták, ám azok életéről is döntenek, akik ez ellen nem védekezhetnek - az NMI-t nem válthatják le.
Amikor Zürn mindezt a brandenburgi akadémián előadta, Philip Manow, a brémai politológus (»EntDemokratisierung der Demokratie«) begurult. Kibékítésükre rögvest szerveztek egy workshop-ot. Most van vagy nincs regresszió? Szó esik egy naiv haladásnarratíváról is és arról, hogy Trump-ot esetleg újraválasztják. „Ez olyan mint a mosáskényszer, tudják, hogy semmi értelme, mégis csinálják.”
Manow: Maga az ilyen sok vita is árt a demokráciának. Ha azt szajkózzuk, beteg a demokrácia, ez önbeteljesítő lehet. Przeworski-t idézi: „Az alapítók problémája abban áll, hogyan lehet egy képviseleti rendszert a gazdagoknak összerakni és a szegényektől megvédeni.” A rendszer ezen gyöngeségét máig nem tudta levetni. Régen csak a gazdagokat engedték szavazni, ma a társadalom peremén élőket „csak” negligálják. Ám Manow közbeveti: A munkásképviselők sem csinálnak jobb politikát a munkásoknak (lásd Manow New Institute).
Szerinte Zürn az AfD malmára hajtja a vizet. Az AfD megold egy képviseleti problémát. 2017-es parlamenti megjelenésükig ott az EU és a liberális migrációpolitika elleni kritikát senki sem képviselte, de odakint a népben igen. Manow nem bízik a V-Dem-ben. „Demokráciát mérni rettentő nehéz.” A görbe bicsaklását nem veszi komolyan. A vitázók még a demokrácia fogalmában sem értenek egyet. Ismét Przeworski: „Az a demokrácia, amikor a kormányt választással le lehet váltani.” Lengyelországban és Magyarországon ez még mindig lehetséges (Próbálná csak meg!RS). „Ha az emberek azt mondják, nem akarják, hogy Brüsszelből kormányozzák őket, az még nem a demokrácia szétesése.” Shäfer&Zürn inkább Habermas demokrácia-definícióját vallják: A döntések elszenvedői maguk is ezek szerzői kell, hogy legyenek. Ennek alapja a szabad párbeszéd („deliberatív demokrácia). Sok EU intézményből ez hiányzik, nincs közös európai nyilvánosság.
A demokráciának egyrészt erősödnie kell, másrészt Európának egyre jobban össze kell zárnia. A kettő egyszerre nem megy. A demokrácia egy nemzetállamban érzi legjobban magát.
Hedwig Richter (»Demokratie – Eine deutsche Affäre«) szerint a demokrácia története válságok sorozata, nézzünk vissza a XIX. századig. Másrészt nem hiányzik sem az apokaliptikus impetus, sem egy romantikus demokrácia. A német nők, bár szavazhattak a háború után, ám patriárchátusban éltek. Csak 1977 óta vállalhatnak munkát a férjük engedélye nélkül (68 után? Ott voltam, nem hiszem.RS). Ez volt a Trente Glorieuses?
Przeworski (81) átélt egy kommunista diktatúrát, később egy széteső demokráciát Csílében, és most egy hasonlót az USA-ban. Könyvei: »How Democracy Ends«, »Die demokratische Regression«, »Wie Demokratien sterben«, »Krisen der Demokratie«. Ezek általában rendszerválságokról szólnak. Egy demokrácia külső támadás esetén legyen képes önmagát megvédeni. Putyin a nyugati értékekre is rátámadt. Óriási harc kezdődik az autokráciák és a demokráciák között. Árdrágulás, munkanélküliség; a jólét, a nyugat nagy ígéretének apadása fenyeget.
A V-Dem nem objektív, a kívánt válaszokat megfelelő kérdésekkel elő lehet csalogatni. Mérhető csak a pénz hatása a politikára. A többségi döntések barátja. Az NMI-ket be kell vonni, bár a meggondolatlan határozatokat - a populistákat is - képesek megakadályozni. Ám a végén a parlamenti döntések enyhe NMI-fölülbírálására lehetőség kell, hogy legyen. A független központi bankok ellen van. Az EKB a probléma, nem az EU Bizottság. A populisták képviseletkritikája valós. Lenne egy működő képviseletünk, nem lenne ez az óriási egyenlőtlenség. Ez a probléma a legijesztőbb, puccs és forradalom is törhet ki. Az alsóbb reáljövedelmek a 80-as évektől nem növekednek, csak a gazdagok vagyonai. Itt rokonszenvesek a populisták, csak épp megoldásaik nincsenek. A nagy pártoknak lehetne, ha többet foglalkoznának a szociális kérdéssel, a klímapolitikában is.
Az dönt, sikerül-e a terheket egyenletesen elosztani. Demokrácia-regressziót nem lát, Manow oldalán áll. Legfeljebb itt-ott kis „backsliding” eshet meg. Még Le Pen győzelme sem volna tragédia, ha marad a választási rendszer. Legközelebb majd leváltják.
Mindez jól hangzik, de a demokrácia szűkös definícióján alapszik. Döntő az elefánt, ebben szinte mindenki egyetért. A demokráciáknak a szociális kérdéseken kell dolgozniuk, választási ígéreteiket a szegények felé be kell váltaniuk. Védeni kell őket az inflációtól, a klímától; esélyt kell nekik adni a fölkapaszkodásra. Csak ekkor lesznek a demokratikus államok elég stabilak ahhoz, hogy az autokráciákkal szemben helytálljanak.
SPIEGEL, 23. 4. 2022
Der Fluch des Elefanten
KÉT TANÁR: AZ OLVASÁS ÉS A DERŰLÁTÁS HALÁLA – K. Zierer/R. Benkens – ZEIT/RózsaS
TÚL-AGGÓDÓ FIATALOK – R. Benkens, tanár – ZEIT/RózsaS
Robert Benkens (33) némettanár Oldenburg-ban. A félelem rossz tanító, optimizmus is kell a tantervekbe. Nemcsak a járvány és a háború árnyékában nő föl egy aggódó generáció.
Vodafone-Stiftung: A 12-24 évesek 86%-a aggódik a jövője miatt. Csak 23% hiszi, hogy 2050-re a klíma megregulázható. Mint tanár, azt látom, hogy sok fiatal magát tényleg az „utolsó generációnak” hiszi. Épp az a nemzedék, amelynek kora a szegénység és a betegség leküzdésében a legtöbbet elérte, a legmagasabb élettartam várományosa - hogyan lehet ennyire borúlátó? Amikor ezeket az Our World in Data, Uni Oxford, adataival alátámasztottam, bizakodás helyett kételkedést kaptam: „Ez nem stimmelhet.” Greta Thunberg óta a »Follow the Science« sok diákomnak ennyit tesz: „Közel a vég.” A média rátesz egy lapáttal. A ZDF-Terra X-ben, Schellnhuber, a PotsdamInstitut für Klimafolgenforschung alapítója, ezt mondta: „Gyerekeinket belegyömöszöljük egy globális iskolabuszba, amely 98%, hogy szerencsétlenül fog járni.”
Szeretném a diákjaimat rávenni, hogy kritikusan gondolkozzanak és lássák meg a pozitív fejleményeket is. Az IPCC 2022/2 jelentésében utalnak az életstílus-váltásra és az Energiewende-re. Zeke Hausfather, IPCC: Nem szabad a »Worst-Case-Scenario”-t, mint a legvalószínűbbet, kiemelni. Ez defetizmushoz vezethet. Brian O’Neill, IPCC: „Nincs Mad Max szcenárió.” A klímaváltozás nagy kockázatot jelent, de nem a világ végét. Persze, felelőtlenség volna tétlenül várni a klíma láncreakcióira vagy átcsapási pontjaira. Ám a pánik nem motiválja a fiatalokat új technológiák fabrikálására, sem racionális energiapolitikára, hanem fatalizmusra és vádaskodásra, forradalom fantáziálására, retorikai kitörésekre. Túlzások nélkül is világossá tehetjük a klímavédelem sürgősségét. Pedagógiailag helyes volna a jóléttel járó károsításokkal a reziliencia és a védelmi képesség erősödését szembeállítani.
A természeti katasztrófák áldozatai az utóbbi 100 évben 90%-ban csökkentek – köszönve a technikai haladásnak, miközben a világnépesség a négyszeresére nőtt. 1970-ben, a bangladesi ciklon fél millió embert ölt meg, 2020-ban a szuper-ciklon Amphan 128-at. (Hurrá, már csak én haltam meg! RS).
Az ilyen perspektívák az iskolában alig fordulnak elő. Greta Thunberg elmondta, az iskolában bemutatott film rázta föl. Amikor ma ezt kiáltja: »Our world is on fire!«, a tanárok föladata lenne, ezt átvilágítani. A NASA azt mutatja, hogy a fölégetett erdők az elmúlt 20 évben negyedére zsugorodtak, a Föld zöldebb lett. (? Egyre több élelem kell egyre több embernek. RS). Bár az erdőtűz időszakok megnyúlnak, vagy felhőszakadások jönnek, azt is hozzá kell tenni, hogy az erdő- és az áradásmenedzsment is beleszól, hogy aszályból bozóttűz vagy sűrű esőzésből árvíz lesz. Friedericke Otto, klímakutató: „Ne kenjétek a katasztrófákat a klímára!” (Indiában épp most sülnek meg az emberek. RS). Figyelmeztet ugyan a klímakockázatokra, pl. a kánikulára, de hozzáteszi, a klímaváltozás hatása jelentősen gyengébb. A szélsőséges prognózisokat mindenütt idézik, ám William Nordhaus-t miért nem? Ő tűzte ki a 2*C-célt és Nobel-díjat kapott klímaökonómiáért. Nem tetszik, mert a radikális klímapolitika költségeire figyelmeztet?
Karl Popper a „Nyílt társadalom és ellenségei”-ben óva int a törzsi gondolkodástól. Kritikus racionalizmusával ezekben a fake news-időkben a felsős diákok is foglalkozhatnának. Szép a tudomány tisztelete, de többen alattomos hibába esnek. Rezo vagy Luisa Neubauer a klímatagadók irracionalitására autoritásfüggő pszeudoracionalizmussal válaszol. Ez saját modellünk felsőbbrendűségébe és fölényes intellektuális képességünkbe vetett hit. Beavatottságot sugall, azt, hogy a tévedhetetlen autoritás előre jelezheti a jövőt. 1986-ban a SPIEGEL fedőlapján a kölni dómot rakta ki, félig vízben, „a világklíma kibillent”.
A Club of Rome 1972-ben terjedő éhségről és nyomorról beszélt. Minden falszifikált untergangprognózis ellenére diákjaink a 70-es évek világképe nyomán váltak „generation doom”-má.
Az autoritás dominancia tükröződik a kovidvitában is. Jan Böhmermann „False-Balance-Logik«-nak tartotta, ha valaki (Henrik Streeck) a konszenzustól eltérő véleményen volt. Lauterbach is sokszor melléfogott. Utólag Streeck-nek adott igazat abban, hogy a járvány szezonális. Az olyan szaktekintélyek, mint Christian Drosten, Melanie Brinkmann, a Robert-Koch-Institut, a Nationale Akademie der Wissenschaft és a 19-tagú szakbizottság is részben mellé lőtt.
Hallgassatok a tudósokra – igen, de ne legyetek „táborhallgatók”! Popper épp a tévedésben látta a felismerés feltételét. „Tévedhetek, igazad lehet, de talán mi ketten közösen megközelíthetjük az igazságot.” Fafejűsködés és világkép-megerősítés helyett nyíltságra, hibatűrésre és párbeszédkészségre van szükségünk. Egy központi intézmény, ahol a gondolkodás ilyen szabadságát biztosíthatják, az az iskola. Politizálás (? RS) és szekértábor-gondolkodás beszűkíti rálátásunkat a világra és a tényekre. A tudomány elsősorban nem a konszenzusból, hanem a korrigálhatóságból él. Adjunk a diákoknak szabad teret a racionális és nyílt diskurzusokra. Amúgy is rátalálnak a klímaváltozás szociális válaszaira. Egy részük aktivista lesz, mások elfordulnak. Utóbbiak miatt aztán az aktívak azt gondolják, világvége-riadót kell fújni, és így tovább. Ezt az olyan tanóra akadályozza meg, ahol különböző megoldások kerülnek megvitatásra. Szakértőket is meg lehet hívni.
Ez lenne a „Schools for Future”.
ZEIT, 21. 4. 2022
Angst ist kein guter Lehrer
KOMMENT
„Nem fognak megöregedni” - tétovázva adtam ezt a címet zentai előadásomnak, 2019-ben. Ilyet a kismamáknak!? De nem volt miért aggódnom, vállrándítást sem kaptam. A város folytatta minden fölélését, az önfeledt dáridózást. Kit érdekel itt a gyerekek jövője? (Az ezoterikus előadás tömve volt). „Sok igazság van abban, amit mond.” - mondaná Bolgár az optimizmust követelő német tanárnak. „Ne legyünk előítélettel! Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!” - mondja az Ökobetyár. Bármennyire is levonjuk a felét abból, amit a média fölfúj, marad elég, ami kitöri a nyakunkat. Jöhet bárki Popperrel meg a kritikus gondolkodással. (A tudománykritika más tészta. A tudomány megnyomorítja az embereket, aztán büszke a botra, amit föltalál nekik – évtizedek óta szajkózom.) „Pedagógiailag helyes volna...” Ezt mondták Lenintől kezdve és mi lett belőle! A Club of Rome-ot, Greta Thunberg-et. Christian Drosten-t - akik tettek azért, hogy nem lett rosszabb - megvádolni nem tisztességes. A tanár úr fölpanaszolja a kritikus gondolkodás hiányát – és maga is csak azt válogatja bele optimizmus-tézisébe, ami azt alátámasztja. Martin Luther-t kifelejtette, aki világvége esetén is ültetne egy almafát. Nem beszélve az Ökobetyárról: „Idd a borod és tiszteld az Istent. Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!”
RS
AZ OLVASÁS HALÁLA – K. Zierer – ZEIT/RózsaS
Klaus Zierer oktatáskutató az Uni Augsburg-on.
Évek óta minden szemeszter kezdetekor fiktív újságcikket mutatok a Süddeutsche Sonntagszeitung-ból, több mint ezer hallgatónak. Elárulom, hogy ebben valami nem stimmel és kérdem, mi? Évek óta senkinek sem tűnt föl, hogy ez az újság nem is létezik. (Én is beugrottam volna. RS). Amit az egyetemistáknál látok, látom mindenkinél. Az olvasás megváltozott. Miért és mi lesz ebből?
Először is – kevés kivétellel – a print-újságok példányszáma évek óta esik. Sok hallgató nem olvas napilapot és nem is ismer ilyeneket. Információforrásuk a twitter és más közösségi csatorna. Hogy egy tweet 280 karakterével egy komplex hírt nem képes visszaadni, nem kérdés.
Nemcsak információt, szórakoztató lektűrt sem olvasnak. Az új kiadványok és az eladott könyvek száma is évek óta csökken. Pisa, Pirls és Piaac mutatják, hogy a háború után emelkedő olvasásképesség mára nálunk is visszaesőben van – különösen a 90-es évek végén születetteknél. Náluk sem az olvasott szöveg/perc, sem a szövegértés nem éri el a régiekét. A járvány ezen csak rontott.
Ezen kultúrtechnika jelentősége úgy az egyén, mint a társadalomra nézve óriási, ezért a tendencia aggasztó. A magas olvasáskészség véd a munkanélküliségtől, segít fölismerni a fake new-okat, segít a gyerekeknél a fölolvasásban, ösztönöz szavazni menni, stb. Mivel nyíltságot és véleményszabadságot föltételez, ezért erős demokratikus akció. Nem szólva az iskoláról, ahol aki jobban olvas, az jobban is ír - jobb jegyet is kap.
A jelenség nem választható el a médiafogyasztástól. Ez összegében túl sok, fogyasztott egységei túl rövidek és vizuálisan túl egyoldalú. Akinek száz barátja van a közösségi oldalakon, 15 mp-enként kap videóüzeneteket. Bizonyára vannak területek, ahol a mozgó kép fölülmúlja a szöveget. Ám vannak szövegek – a költészetben és a szellemtudomány-történetben – amelyeket nem lehet képbe átvinni. Heidegger-t pl. fogyasszuk és értsük meg mp-es adagolásban? A digitális olvasás hátránya, hogy az emberek az oldalt gyorsabban törlik, nem mélyednek el és komplex témába bele sem fognak. Az elmélyülő olvasást tanulni és reflektálni kell – először analóg, majd digitális eszközökkel. Hogy egy technika művelőerővel bír-e, csak a használata mutatja meg.
Az olvasás reneszánszára van szükségünk. Nem mint vakáció előtti foglalkozásra, nem mint film-kísérőre, hanem mint a tanterv központjára - minden iskolatípusnál, minden tantárgynál. Az egyetemeken szintén. Ott is fontos a közös olvasás, szemináriumon és előadáson egyaránt. Így lesz közös élmény, tanárnak-tanulónak, az elmélyült olvasás.
ZEIT, 21. 4. 2022
Die Position
KOMMENT
Ez a szerző felüdülés! Világos, szabatos, rövid – semmi kidobálandó töltelék! (Ennyi helyet kapott?) „Információinkat elektronikus jelekből szerezzük” - állt a MTudEgy elleni tüntetés szórólapján, 2004-ben. A könyvesboltok dugig könyvekkel - olvasók nem lennének? Nincsenek. Mindez csak látszat. Ők nem olvasók, hanem fogyasztók! Megvenni, belelapozni, félretenni - kidobni. Ki olvas ma Zolát, Tolsztojt, Thomas Mann-t? (Bár a Bánk Bánnak a felét sem értem.) Még a kortárs írók is becsapják magukat, amikor számolják dedikációikat és ha életük végére érnek, csalárd hitben halnak meg. Talán jobb is nekik. Én is így szeretnék meghalni. Csak remélem, Te, kedves elmélyült Olvasóm, létezel és nem egy gép vagy!
SZANKCIÓK PUTYIN ELLEN? - P. Mishra, India – SPIEGEL/RózsaS
Végig gondoltátok? A nyugat szankciói nem őszinték, túlzottak és a globális Dél országait fogják sújtani.
Pankaj Mishra (53) neves indiai író, világ-bestseller könyvei a »Butter Chicken in Ludhiana« és „A harag kora”.
SPIEGEL: Mishra úr, melyik történelmi konfliktus a legtanulságosabb, hogy megértsük az ukrán háborút?
Mishra: Jobb nem hasonlítgatni. Ilyen geopolitikai helyzet, amelyben olyan nagyhatalmak, mint Oroszország és Kína ennyire fenyegetőleg lépnek föl, még nem volt. India szerepe is homályos. Egyszerű történelmi mintát keresni még veszélyes is lehet.
Sp: Ön nem rég 9/11-gyel vont párhuzamot.
M: Ha intő jeleket keresek, tényleg a Nyugat erre való reakcióját hozom föl és nem – mint sokan – Hitlert. A merényletben az Al-Kaida sok embert megölt és nagy károkat okozott. Ám ennél pusztítóbb volt a „háború a terror ellen”, amelybe sok államot belehúztak, ám végül vereséggel, megalázással és egész világrészek politikai szétesésével végződött.
Sp: Mi ebből a tanulság a mai konfliktusra nézve?
M: Putyin a biztos vereség felé halad, ahogy az al-Kaida is, 20 éve. Ám ha ma ismét katonai, gazdasági és politikai fegyverek túlzott bevetése következik, hosszú távon a kár még nagyobb lesz. Mi történik azokkal, akik Oroszországtól távol, mégis tőle nagy mértékben energia- és élelemfüggőségben vannak? Ha Putyint megdöntik, de helyére egy még kegyetlenebb jön? A nemzeti megaláztatás még nagyobb bajt okoz.
Sp: Ön szerint a háború hogyan állítható le?
M: Mit tett az USA Afganisztánban? Tárgyalt. Pontosan azokkal, akiket előbb még meg akart semmisíteni.
Sp: Hogyan akar Ön tárgyalni azzal, akit államfők sora nem tarthatott vissza a háborútól?
M: Nincs más út. Nem vagyok politikus, nem tudom, ez részleteiben hogyan folyna le. Attól tartok, ezek a szankciók olyan súlyosak, hogy végül az egész orosz gazdaságot szétzúzzák. Egy olyan nukleáris nagyhatalom gazdaságát, amelyet egy kissé őrült ember vezet.
Sp: Bucsa után lehet még Putyinnal egyáltalán beszélni? Ezt még maga Zelenszkij is nagyon nehéznek tartja.
M: Ennyi brutalitás után minden védőnek nehezére esik a párbeszéd, ám az ukrán elnök tudja, ezt sem szabad kizárni.Van más út is az igazságossághoz és a békéhez? A katonai és a retorikai eszkaláció lehet válasz arra az éhség- és inflációkrízisre, amely Délen elindult?
Sp: Ezt a reakciót Putyin váltotta ki.
M: Igen, de kire irányul most ez a reakció? Oroszország ellen – vagy maga a globalizált világ ellen? Ezen politika következményei a globális kölcsönös függőségek szövetét zúzza szét. A Nyugat jelzi, hogy a globalizáció uralását fegyverként vetheti be. Ez a jel Kína és India felé is megy, melyek ezután okkal lépnek ki, digitális erődökké válnak, lerázzák a Nyugat befolyását. Kiszorítják a nyugati médiumokat...
Sp: Ezt Kína már eddig is megtette. Nem épül itt egy második blokk, mint a hideg háború idején?
M: A hideg háború antik modellje, demokrácia autokrácia ellen, ahogy Biden mondja, igencsak félrevezető. Mintha csak két blokk lenne. Valójában a világ keresztül-kasul át van szőve. Ha Oroszországot büntetitek, akaratlanul vele sújtotok sok más és szegény államot is. Szítjátok a paranoiát és bátorítjátok az autokratákat, hogy pontosan azon az úton menjenek, mint Kína. A kérdésem egyszerű: Végig gondoltátok ezt?
Sp: Ön ezt hogyan gondolná végig?
M: Nem tagadom, hogy a Nyugat egy óriási kihívással néz szembe. A XIX. század óta arról van szó, hogy a modern úttörői és élvezői, tehát az UK, az USA és Franciaország, hogyan elégítik ki a fölzárkózókat, először Németországot, aztán Japánt, Oroszországot és Kínát, Indiát, továbbá sok kisebb regionális hatalmat, mint Irán. Emiatt a XX. században két világháború tört ki. Most ez az opció elképzelhetetlen, mikor sok ilyen fölzárkózó hatalom atomfegyverekkel rendelkezik. A következő éveket csak úgy élhetjük túl, ha a kor egyedi konstellációját fölismerjük és óvatosan cselekszünk.
Sp: Nem maga Putyin a hidegháborús, amikor Hszi Csin-ping-gel együtt egy kiáltványt pecsételt le, amiben a Nyugat ellen fordulnak?
M: Kína és Oroszország először a nyugati modern része akart lenni. Putyin mint „westernizer” kezdte, később állt át a hideg háborúra. Kína dettó. A gondolat ez volt: Mi része vagyunk egy világrendnek, amit a Nyugat teremtett és ezt ki fogjuk használni. Beengedjük a nyugati tőkét és befektetünk Nyugaton. Az évek során azonban kiderült, a globalizáció végül is a Nyugat eszköze, hogy biztosítsa hegemóniáját.
Sp: Putyin egy „nyugatosító”? Egy KGB-ügynök, aki a hatalmát a brutális csecsen háborúval nyerte el?
M: Ne írjuk át a történelmet. Az USA-ban Bush, az UK-ban Tony Blair pompával fogadta. Putyin átölelte a Nyugatot és a Nyugat átölelte Putyint – és az oligarcháit. Tehetett bármit a csecsenekkel, senkit sem zavart, hisz Putyin a „mi emberünk” volt. Kollaboráns a terror elleni háborúban. Az USA és Oroszország nagyon közel kerültek egymáshoz.
Sp: Most Kína és Oroszország áll közel egymáshoz.
M: Csodálatos módon ugyanúgy gondolkodnak. Hszi Csin-ping hosszabb utat tett meg, Trump és a kereskedelmi háború alatt. Kína és Oroszország úgy látta, le kell szakadni a nyugati függőségtől. Ez barátságuk alapja és ez az oka, hogy Kína Ukrajnáról hallgat.
Sp: A »South China Morning Post« Önt sötét realistának tartja és szembeállítja Fukuyama-val. Az ő számára az ukránok ellenállása 1989 szellemét éleszti föl és a liberális világrend iránti törekvést.
M: Úgy nézem a világot és társadalmait, amilyenek. Aki így tesz, el kell könyvelnie, hogy pesszimistának tartják. Hogy a szabadság globális reneszánszával a történelem véget érne, képtelenség. 30 éve hallgatjuk, hogy a Nyugat liberális demokráciája az ultimatív modell és a legtöbb társadalom ezt fogja építeni. Ez az önhízelgés egyértelműen megcáfolódott.
Sp: Az ENSz 193 állama közül 141 Ukrajna oldalára állt, 35 tartózkodott és csak 4 szavazott Oroszország mellett.
M: Ha azokat nézi, akik tartózkodtak vagy akik nem hajlandók szankcionálni, az a világlakosság többsége. Mindegyik sajátos okból. Hogy az egész nemzetközi közösség egységes frontot képez Oroszország ellen, az önbecsapás.
Sp: Ön államokról beszél, nem volna jobb kormányok közt különbséget tenni, akik az ENSZ-ben szavaznak?
M: Csak Indiáról és talán Indonéziáról beszélhetek, ahol Putyin nagyon népszerű. Zavaró, de sok ember számára ő az, aki egy Nyugat által támogatott ország ellen vonul föl. Sokaknak ennyi elég. Indiában sokan vannak ilyenek, akik egyébkén Narenda Modi elnököt is támogatják. Itt is egy fragmentális nyilvánossággal van dolgunk, ahol még az abszolút gonosz ellen is nehéz egységet elérni. Ezen motiváció-sokféleséget fontos megérteni, moralizálás és elhamarkodott döntés helyett. (Lennél csak Mariupol-ban! RS).
Sp: Hogy India nem ítéli el Putyint, sokakat meglep Nyugaton.
M: Fogadni mernék, hogy nyugaton sokan nem tudják, hogy Modi elnök Kasmir alkotmányos autonómiáját szisztematikusan szétzúzta. Erről semmit sem lehetett hallani, nem szólva a tiltakozásról. Ez csak egy a sok ellentmondás közül. Kihez fordul a Nyugat olajért? Venezuelához és a szaudiakhoz. Sokan azon is megbotránkoznak, hogy a Nyugat vakcinát halmozott. A morális tartásról kiderül, hogy csak képmutatás és a szegényebb országokat Nyugat ellen hangolja.
Sp: A most egységes Nyugat ennek hogy tudná elejét venni?
M: Ha ez az egység a szankciókban kimerül, akkor ez egy destruktív egység. Ha nagyobbra tör, arra, hogy ilyen helyzetet a jövőben hogyan lehet elkerülni, akkor az nagyszerű. Mindenki gondolja át, milyen hibát vétett. (Pl., hogy a Nyugat nem verte idejekorán pofán Putyint. RS).
SPIEGEL, 30. 4. 2022
»Habt ihr das alles bis zum Ende durchdacht?«
KOMMENT
India messze van, a háború nem a szomszédjukban dúl. Putyin őket nem fenyegeti. Ha a szerző országának határán csapódnának be rakéták, másképp beszélne. Szomorú, ahogy relativizál és még a vakcinát is idehozza. Jól tudjuk Nyugat bűneit, azok közé nem tartozik gyerekgyilkosság. Az viszont megfontolandó, mi a célravezető egy őrült megfékezésében?
AZ INTELLIGENS EMBEREK BOLDOGABBAK? - E. Stern, Zürich – ZEIT/RózsaS
Elsbeth Stern (64), az ETH-Zürich viselkedéstudományi tanszékét vezeti. 20 éve kutatja, hogyan hat az IQ az egészségre, a párkapcsolatokra, a karrierre. Tudja, hogyan járnak pórul a nagyokosok.
ZEIT: Az okosok tényleg boldogabbak?
Stern: Van két, egymásnak ellentmondó lelet. Egyrészt az intelligensebbek céljaikat jobban elérik. Ez boldogít. Ha azt érzik, szabadon dönthetnek, elégedettebbek. Eleve így választják meg feladataikat, környezetüket. Másrészt pl. az öngyilkosok is valamennyire intelligensebbek. Ám ebből nem következik, hogy az intelligencia boldogít. Szerencsére, a suicid-szám nagyon alacsony, ezért nem reprezentatív. Nem állítható, hogy a növekvő intelligenciával több lenne az öngyilkos.
Z: Ön a könyvében („Intelligencia”) azt írja, az intelligencia „egy protektív faktor a negatív életesemények ellen”.
S: Ők nem maradnak soká munka nélkül, kevésbé zuhannak mélyszegénységbe. Ritkábban lesznek akaratlanul terhesek, kevesebben válnak és kevesebben kerülnek börtönbe. Nem gondolják: „Jól fog elsülni”, hanem kalkulálnak a worst-case-szenario-val is. Ha pl. a ciklusom közepén szexelek, nem gondolom, „úgy sem lesz semmi”, fölösleges védekeznem. A bohémok eufóriát élhetnek át, de könnyebben is hozzák magukra a bajt.
Z: Az okosabbak ritkábban bűnöznek?
S: Egy rendőrpszichológus mondta egyszer nekem, csodálkozik, hogy a piti-bűnözők IQ-ja milyen alacsony. A kutatás szerint az IQ 75-ösöknél hétszer annyi a bűnöző, mint a 125-ösöknél. (Azok nem hagyják magukat megfogni!RS). Nyilván az eszesebbek jobban fölmérik a kockázatokat, vagy más utat választanak.
Z: Az US-pszichológus, Daniel Goleman szerint az intelligencia nem olyan fontos a sikerességhez, még a szakmában sem. Az érzelmi és a szociális képességek fontosabbak. (A hízelgők, a szinészkedők is „sikeresek”!RS).
S: Quwatsch! Az érzelmi elem csak 5-7%-ot tesz ki a karrierben – a klasszikus kognitív intelligencia viszont 30%-ot!
Z: Az intelligensebbek többet is keresnek? A pénz is boldogít.
S: Az összes személyiség-ismérv közül az IQ hat legjobban a jövedelemre. Ám ez a hatás nem óriási, pénzhez sok módon lehet jutni. Az intelligens emberek célja nem föltétlen a meggazdagodás. Ám ők jobban kiismerik magukat a gazdaságban és jobban fölmérik a pénzügyi kockázatokat.
Z: És egészségesebbek is?
S: Valóban, és tovább is élnek. Jobban tudják, mi árt az egészségüknek, bár nem mindig tartják magukat ehhez. Ritkábban próbálják magukat kibeszélni, egyensúlyra törekszenek. Ha túlsúlyos vagyok, nem teszek rá még egy lapáttal a dohányzással. Ám úgy az alkoholt, mint a túlsúlyt és a dohányzást is kivették a statisztikából. A bőrrákot szintén, bár nem nagyon okos dolog agyonégetni a bőrünket a napon. Így is maradt: az intelligensebbek valamivel tovább élnek – de nem a viselkedés miatt. (Az örökölt gének a döntők!RS).
Z: Hanem?
S: Még nem tudjuk. Talán, mert az intelligencia egy általános robusztusságot jelent, de ez csak hipotézis. Az intelligencia: képesség, információkat gyorsan földolgozni és a rendelkezésre álló tudással újat létrehozni. Ehhez persze fontos az infók tárolása. Még fontosabb a nem relevánsakat félre tenni – csak ekkor használhatjuk hatékonyan a gondolkodás-forrásainkat. Az a kérdés, milyen jól tudjuk a világot szétválogatni.
Z: Egyáltalán, ki számít intelligensnek?
S: Az IQ középérték 100, 115-ön felül átlagon felüli intelligenciáról beszélünk. Ilyen a lakosság 15%-a. 130-tól fölfelé (2%) jönnek a rendkívüli tehetségek. (Mint pl. Hitler.RS).
Z: Ezek kissé aszociálisak?
S: Sokan így hiszik, talán irígységből. Kiegyenlítő igazságosság lenne. Ám a magas IQ nem szorgalom, hanem adottság kérdése. Ugyanúgy vannak közöttük is introvertáltak és extrovertáltak is. A túl intelligens emberek nincsenek úgy ráutalva a szociális kontaktusokra. Mi mind igényeljük a társaságot, csak kérdés, kiét? Olyanokat keresünk, akik hasonlóan intelligensek, mint mi. Az okosoknak nincs kedvük kevésbé okosokkal kvaterkázni, mivel jóval öntudatosabbak és mindent jobban tudnak. Akkor inkább leszek egyedül, mondják.
Z: Önnel is így van?
S: Igen, néha. Az intelligenseket az boldogtalanítja, ha nem élhetik ki intelligenciájukat. Nem szívesen figyelnek azokra, akik náluknál butábbak.
Z: És ha ez a főnökük?
S: Rázós! Rossz fölállás, különösen, ha észre sem veszi. Ha ügyes, engedi munkatársait, vessék be intelligenciájukat. Ez aztán mindenkinek jó. Ha főnök vagyok, reagálnom kell a váratlan dolgokra, ez elterel céljaimtól. Magas IQ-val ne legyünk főnökök. Ekkor teljes erővel koncentrálhatunk kitűzött célunkra.
Z: Különböző IQ-knál van különbség a személyiségben?
S: Csak egyetlen pontban: az intelligensebbek nyitottabbak az új tapasztalatokra. Az új által nem érzik magukat fenyegetve. Bíznak magukban, hogy azzal is megbírkóznak.
Z: Mennyire tudjuk fölbecsülni saját intelligenciánkat?
S: Nem igazán jól. Legtöbben túlértékelik, de partnerükét még inkább. (Okos, mondják rám, csak, mert a chess.com-on 1400 pontnál tartok. Nem okos – tanulékony!RS).
Z: Mennyire megbízhatók az IQ-tesztek?
S: Az IQ nem úgy mérhető, mint a testmagasság vagy a testsúly, de jobban, mint a többi pszichikai személyiség-ismérv. Ám ez mindig relatív, a maradék lakossággal vetjük egybe. Ha a világon csak egy ember lenne, súlyát és magasságát meg lehetne adni, de nem az IQ-ját. Nem mérhetné senkivel szemben.
Z: Ön is megmérette az IQ-ját?
S: Természetesen. Akkor gondoltam, IQ-kutató leszek.
Z: És hány pontja lett?
S: Azt nem mondom meg. Nem szeretném viselni, mint a testmagasságomat. És egy másik teszt mást hozhat ki.
Z: Úgy mondta, az IQ tiszta szerencse. Tényleg nem változtathatunk rajta?
S: Ez tényleg fogantatásunk génlottójától függ. Nem fair, mert ma az életben több IQ-ra van szükség. Régen a testi erő számított többet.
Z: Szorgalom, motiváció sem segít?
S: Valamennyire. Egy tanulmány azt állította, hogy az iskolában az önfegyelem fontosabb, mint az IQ. Csakhogy a gyerekek IQ-ja hasonló volt, ezért emelkedett ki az önfegyelem. Ráadásul matekbólvizsgáztak, ahol a szorgalom javíthat valamit. De azt nem is kérdi, van-e nembeli különbség?
Z: Gondoltam, nincs, csak a térbeli érzékelésnél, ahol a férfiak jobbak.
S: Valóban. Az IQ-skála két szélén kevesebb a nő. Ám ha a karrier tisztára IQ-kérdés lenne, a matekprófok 1/3-a nő lenne! A nők intelligenciájukat nem bonthatják ki annyira. Ez társadalmi probléma: nemük, származásuk sokakat megakadályoz intelligenciájuk érvényesítésében.
Z: Az intelligenciának semmi hátránya sincs?
S: Gyakoribb a rövidlátóság. Nagyobb agy, nagyobb szem. Ám az összefüggés csekély. Az intelligencia nem káros!
ZEIT, 10. 11. 2022
Sind intelligente Menschen glücklicher, Frau Stern?
KOMMENT
A nagyagy kiemelte magát a természetből és most ez lesz a veszte. Túl sokat tudunk.
*Az értelmiségi munka megvetendő.
*Könyvet írni bűn.
*Az információ méreg.
*Általában mindenki hülyeséget csinál.
Az ökologista mindig örül:
-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.
-Ha fúj a szél, forog a szélkerék-áramfejlesztője.
-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.
-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.
Kertészkedjünk, borászkodjunk, gyűjtsünk vetőmagokat, neveljünk állatokat!
Könnyű más kenyerét enni. Aki a saját kertjéből lakik jól, mindent másképp lát. Ha magam krumplit termelek, az más, mintha csak bemondom a rádióban.
Marad az ember, ha játszik. Minél többet játszol, annál kevesebbet vásárolsz.
Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!
Idd a borod és tiszteld az istent!
Tilos minden globalizáció-vita, mért szednéd a világ összes gondját a nyakadba?
A világot nem válthatjuk meg, de a saját lelkiismeretünket igen.
Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a kezét!
Ösztönödre hallgass, ne az eszedre!
A ma forradalmárja kertjében kapál, vagy a gyerekével játszik.
Mindehhez nem kell több, csupán egy csöpp jó ízlés és emberi mérték.
Még egy kicsi és mindnyájan a föld alatt vagyunk.
Mért ne tennénk valami jót?
RS
youtube:
PEDAL GENERATOR ROZSA
SPINE EXERCISES AGAINST BACK PAIN ROZSA
BREAD 33 CENT 7 MINUTES ROZSA
Füzeteink letölthetők.SZEA 13. Obszolencia kislexikon.Készült saját erőből, nulla forintból, 2018-ban, miután minden támogató megszívatott bennünket. Összeállította: dr. Rózsa Sándor Átnézte: Földi Mihály Szelíd Energia Füzetek: 1.Kazánteszt,2.Hormonszerü anyagok, 3.Mosóporteszt,4.Fűtés,5.Energiamérlegek a mezőgazdaságban,6.Mosógépek,7.Ökolabor hulladékból 25 kísérlettel,8.Energiamenü,9. Szelíd Energia Ösvény Diákkalauz 10.Tartálykollektor; 11.Kísérletek pillepalack-kal;12. Robinzon-ház; 13.Obszolencia kislexikon* Testápoló kislexikon, 1100 összetevő minősítése (2004) Minden füzetünk letölthető! *Országos Széchenyi Könyvtár OSZK/MEK Aki egy önmagának megcímzett, felbélyegzett, A5-borítékot küld, annak egy füzetünket megküldjük. Szelíd Energia Alapítvány; vils@freemail.hu www.okobetyar.blog.hu
PUTYIN HARMADIK FEGYVERE – Új szakaszában a háború – NZZ/RózsaS
Putyin a konvencionális háborút kezdi elveszíteni, ezért atomfegyverrel fenyeget. Hisz nem Oroszország lenne az első, mivel az USA precedens esetet produkált Hirosimával. A 3. sík: titkos háború, fenségjelzés, azonosítás nélküli aktorokkal: dezinformáció, cybertámadás, szabotázs. Sascha Dov Bachmann, konfliktuskutató, Uni Canberra: A gázvezeték-robbantás orosz kommandósok műve lehetett. Ez a Szovjetunió katonai gondolkodása, a nyugati közvélemény megzavarása és félrevezetése céljából. Kinek használ ez a szabotázs? B.: Nem véletlen, hogy a robbantás nemzetközi vizeken történt - így azt nem lehet NATO-elleni csapásnak minősíteni. Az oroszok tovább döngetik Európát, fölverik a gáz árát, hogy tárgyalást kényszerítsenek ki. Orosz gáz jöhet tovább az ukrajnai vonalon, a dél-európai turkstream-en és a Nord Stream 2-őn.
A robbantásnak van egy másik, veszélyesebb üzenete: további tengeralatti vezetékek rongálása, melyek adatokat szállítanak, fúrótornyokat, szélturbinákat kötnek össze a szárazfölddel.
Az árnyékháború a 2014-es Krím-megszálláskor vette igazán kezdetét. Azonosítatlan orosz csapatok és a Wagner-csoport, később a katonai titkosszolgálat GRU 26165-ös számú egysége vitt végbe föl nem derített műveleteket. A Bellingcat-elhárítónak mégis sikerült néhány esetet a GRU-hoz kötni: a 2014-es cseh fegyverraktár fölrobbantását, a bolgár fegyverszállító Emilian Gebrev megmérgezését és a 2016-os nyugatbarát montenegrói elnök meggyilkolását. A GRU sofacy csoportja 2015-ben betört a Deutsche Bundestag számítógépébe és politikusok személyes adatait lopta el.
NZZ am Sonntag 2. Oktober 2022
Der Krieg in der Grauzone
KOMMENT
AZ 5. JÖVŐSZCENÁRIÓ
VISSZAHÚZÓDÁS A RÉGIÓKBA Minden városi építkezés (épület, metró, híd) értelmét veszti, mert egy ház 100 éves életében lakóinak ellátása megszakad. Távvezetékek (gáz, olaj, tel.) építése téves: felrobbantják. Olaj szállítása csakis katonai konvojjal lesz lehetséges. A távutazás megszűnik: nincs üzemanyag, sem cél, sem biztonság. Az esztelen anyag- és személyszállítás megszűnik. Vége a világkereskedelemnek és a globalizációnak. A források kimerülése világszerte, a gazdasági pangás, a klímaátcsapás életmód-változtatást kényszerít ki. A kormánynak sikerül a lakosságot ésszerű fogyasztásra rábírni, nagyban csökken a pazarlás és a létalapok fölélése. A visszaesés lassan jön, így van idő átállni egy ésszerű, józan életmódra. Az élet visszahúzódik mentsváraiba: a régiókba. Itt régiópénz lesz a fizetőeszköz, ill. visszatér a barter és cserekereskedelem: élelmet olajért, szolgáltatást szerszámért. Kisvasutak vezetnek a városokból a vidékre. Az ország ismét egyenletesen belakott. Új közösségek alakulnak, az élet olcsóbb és emberibb lesz. Mindenkinek lesz munkája: műveli a kertjét, építi a házát. Visszatérnek az igás állatok, az emberi erők. Az emberek nem fitnesz-centerekben edzenek, hanem zsákolással és pedálos generátorral. Az új technikákat (LED-világítás, napelemek) kombinálják a hagyományosokkal. Mielőtt az óriásgyárakat bezárják, örökéletű gépek gyártanak, kopó alkatrészek tartalékolásával. A maradék energiahordozókat és nyersanyagokat csak állam- és életvédelmi célokra tartalékolják (ökobetyár könyve, 2014)A TERMÉSZET IS KAPJON AJÁNDÉKOT! – A természetrombolás megfékezése III. - SPIEGEL/AZ ERDŐ BÍRÓSÁGRA MEGY Elsőként Ekvádor írta bele alkotmányába a természet jogait. Az állatok, az ökorendszerek, a folyók nevében perelni lehet. A 6. tömegkihalás fenyeget, mely a klímaátcsapáshoz súlyához hasonlít. Múlt év novemberében az ekvádori legfelsőbb bíróság megtiltotta az Enami EP-nek, hogy a Cedros-erdőben aranyat bányásszon. A precedens úttörő: a jog magáé az erdőé. »Pachamama-nak« (földanya) joga van létezni, életciklusait, struktúráit, funkcióit és evolúciós folyamatait megtartani és gondozni. Ebben fő szerepe volt Alberto Acosta volt energiaminiszternek: „ A természet történelni győzelme.” December 7.-én tanácskoztak az államok az ENSZ biodiverzitás-egyezményéről, Montreálban. (Convention on Biological Diversity). Legyen a természet joga egyenlő az emberével. Az ember része a természetnek, nem uralója. A természet teljesítményeit újra kell definiálni, hogy a mérlegekbe és az üzleti könyvelésekbe belekerüljenek. Végül a gazdaságnak föl kell adni a növekedésre való törekvését, mivel a források kimerülnek.
A természet joga már az őslakosoknál megvolt, ám az iparosítással az ember elidegenedett a természettől. A népességnövekedés, a városiasodás, az élelemtermelés központosítása a biodiverzitásra pusztítóvá vált. IPBES (világ-biodiverzitástanács): „A földfelület 3/4-e jelentős változtatásokat szenvedett el.” A fajkihalás veszélyesen fölgyorsult, egy millió faj érintett. Az US-környezetjogász, Christopher Stone, már a 70-es években kérdezte, lehetnek-e a fáknak is jogaik? Jens Kersten, München-i államjogász: „A német jogban a GmbH-k, a részvénytársaságok, az alapítványok jogi személy státuszát élvezik. Állatok, növények, ökorendszerek kapjanak 'ökológia személyi' státuszt.” Könyvében az alkotmány ökológiai transzformációját követeli, hogy gátat vessünk az önmegsemmisítésnek.
A közlegelők tragédiája a közjó és az önérdek konfliktusát mutatja be, amely az önzés szabadsága esetén egy társadalmi csapda. E jelenség a nevét Garrett Hardin, 1968-as, The Tragedyof the Commons c. cikkéről kapta. A tiszta víz, a halállomány, a termőföld közjavak, melyeket védeni kell.
SPIEGEL, 17.12.2022Der Wald zieht vor GerichtKÁROS KRÉMEK – Hidratálnak vagy dehidratálnak? - ZEIT/RózsaSA reklám szerint a hidratáló krémek védik a bőrt. Ám némelyik inkább rongálja. EADV (Europäische Akademie für Dermatologie und Venerologie, Lugano): „Minden 2. felnőtt bőrproblémás – az ápolószerek ezrei ellenére.” Viszont a krémbiznisz jól megkenve fut. Gyakori a száraz és tisztátalan bőr, sok az aknefolt, a rosacea, a pikkelysömör. (Aki sok zsírt eszik, annak a bőrén is kijön. RS). EADV: 94 M európai szenved viszkető, égető és száraz bőrtől. Marie Lodén (Eviderm Institute, Svédo.): „Egyre többeknek válik érzékennyé a bőre. Egyik ok a sok krémezés lehet.” Lodén és Izabela Buraczewska Norin, 2009-ben, a British Journal of Dermatology-ban közzétett egy tanulmányt a hidratáló krémek hatásairól. 7 hétig 20 normál-bőrű személyt vizsgáltak, akik naponta krémezték magukat. Némely krém ártott a bőr gátfunkciójának. Genetikailag a bőrt átjárhatóvá tette, így az kevesebb nedvességet tárolt. Lodén: „A bőr függő lesz, a kárt újabb krémezéssel kell elrejteni.” Ez orvosilag végzetes, gazdaságilag önjáró profitnövelő. A skincare dübörög, csak a L’Oréal, 2021-ben, 5 mrd € nyereséget sepert be. Beiersdorf (Nivea, Eucerin) megerősítette: „A bőrápolók a fő forgalom-meghajtók.” A 19-39 év közti német nők havonta 50 €-t költenek szépségápolásra. Megkérdeztük a Beiersdorf-ot és a L’Oréal-t is, van-e probléma? Direkt válasz helyett önfényezést kaptunk. Másként válaszolt Rick Smith, aki az Ottawa-i Broadbent Institute vezetője. „Tanulmányok mutatják, hogy a probléma nagyobb, mint a dohányzásnál.” (? Tüdőrákot a krémtől? RS). Sok anyag káros hatása még nem ismert. A tartósító parabének károsítják az hormonrendszert. Az illatanyag-hordozó ftalátok rombolják a férfiak nemzőképességét. Bár ezek 2012 óta tilosak az EU-ban, az import termékekkel bejönnek. Az olívaolaj is gyanúba keveredett. Olajsavakat szabadít föl, melyek a bőr barrierfunkcióját csökkentik. Akkor mégis mért kenik magukra, nők-férfiak, ezt a sok kenceficét? Vélhetőleg bíznak a kozmetikaipar ígéretében, hogy szép lesz a bőrük. Az Ipsos azt találta, hogy a tisztátalan bőrűek nehezebben találnak munkát és partnert. A problémát a törvényhozó is fölismerte. Az EU Bizottság 2 éve megszigorította a veszélyes kemikáliák forgalmazását (Restrictions Roadmap under the Chemicals Strategy for Sustainability) – a „great detox”óriási lépés. Nemcsak az új vegyületeket szabályozzák, a régieket is bevizsgálják és ha kell, kivonják. A brüsszeli NGO Europäische Umweltbüro szerint 2030-ig 5-7 ezer kemikáliát tiltanak be. A Beiersdorf nem tart üzleti veszteségtől: „Szakérőink folyamatosan dolgoznak a restrikciók válaszain. Választékunkat készek vagyunk módosítani és tovább fejleszteni. A minőség és a biztonság mindig is első szempontunk volt és lesz.” A L'Oréal direkt a restrikciókról nem beszélt, de biztosított termékeik folyamatos ellenőrzéséről. Ezen felül illatanyagaik összetételét tervezik nyilvánossá tenni, ami egyedülálló. Az összetevők átláthatósága fontos, de a sok vegyi képlet még a bőrgyógyászokat is túlterheli. (Ezért csináltuk a Testápoló kislexikont, 2002-ben. RS). Yael Adler, berlini dermatológus: „Ha egy illatanyagot betiltanak, nem jelenti, hogy a többi egészségesebb.” Nemcsak a káros összetevőkről van szó. „Sok bőrbetegség a túlzott ápolástól keletkezik vagy súlyosbodik.” A bőrnek nincs szüksége sok ilyen preparátumra. Ezek csak tovább zavarják a természetes egyensúlyt, amely már amúgy is a sok stressztől és hibás étkezéstől megingott. A kevesebb tehát több, itt is, a kozmetikában. Adler: „Fontos, hogy erre reagáljanak az emberek. Másrészt, persze, egy nagy piacot verünk szét.”
ZEIT, 22. 12. 2022Gefahr aus der DoseKOMMENT1982-ben krémkeverést tanítottam a kölni Volkshochschule-n. Próbáltam átvinni, hogy a „fényes” krémek a jók (Nivea), a többi kiszárítja a bőrt. Dávid a Góliát ellen – csak itt mindig az óriás győz. A Testápoló kislexikonból az is megtudható, hogy a sok sampon is árt: gyöngíti a hajszálak öntisztító erejét. Maradok a szappannál. Anyámmal még főztünk is ilyet, disznóvágáskor.TÚL-AGGÓDÓ FIATALOK – R. Benkens, tanár – ZEIT/RózsaS Robert Benkens (33) némettanár Oldenburg-ban. A félelem rossz tanító, optimizmus is kell a tantervekbe. Nemcsak a járvány és a háború árnyékában nő föl egy aggódó generáció.
Vodafone-Stiftung: A 12-24 évesek 86%-a aggódik a jövője miatt. Csak 23% hiszi, hogy 2050-re a klíma megregulázható. Mint tanár, azt látom, hogy sok fiatal magát tényleg az „utolsó generációnak” hiszi. Épp az a nemzedék, amelynek kora a szegénység és a betegség leküzdésében a legtöbbet elérte, a legmagasabb élettartam várományosa - hogyan lehet ennyire borúlátó? Amikor ezeket az Our World in Data, Uni Oxford, adataival alátámasztottam, bizakodás helyett kételkedést kaptam: „Ez nem stimmelhet.” Greta Thunberg óta a »Follow the Science« sok diákomnak ennyit tesz: „Közel a vég.” A média rátesz egy lapáttal. A ZDF-Terra X-ben, Schellnhuber, a PotsdamInstitut für Klimafolgenforschung alapítója, ezt mondta: „Gyerekeinket belegyömöszöljük egy globális iskolabuszba, amely 98%, hogy szerencsétlenül fog járni.”
Szeretném a diákjaimat rávenni, hogy kritikusan gondolkozzanak és lássák meg a pozitív fejleményeket is. Az IPCC 2022/2 jelentésében utalnak az életstílus-váltásra és az Energiewende-re. Zeke Hausfather, IPCC: Nem szabad a »Worst-Case-Scenario”-t, mint a legvalószínűbbet, kiemelni. Ez defetizmushoz vezethet. Brian O’Neill, IPCC: „Nincs Mad Max szcenárió.” A klímaváltozás nagy kockázatot jelent, de nem a világ végét. Persze, felelőtlenség volna tétlenül várni a klíma láncreakcióira vagy átcsapási pontjaira. Ám a pánik nem motiválja a fiatalokat új technológiák fabrikálására, sem racionális energiapolitikára, hanem fatalizmusra és vádaskodásra, forradalom fantáziálására, retorikai kitörésekre. Túlzások nélkül is világossá tehetjük a klímavédelem sürgősségét. Pedagógiailag helyes volna a jóléttel járó károsításokkal a reziliencia és a védelmi képesség erősödését szembeállítani.
A természeti katasztrófák áldozatai az utóbbi 100 évben 90%-ban csökkentek – köszönve a technikai haladásnak, miközben a világnépesség a négyszeresére nőtt. 1970-ben, a bangladesi ciklon fél millió embert ölt meg, 2020-ban a szuper-ciklon Amphan 128-at. (Hurrá, már csak én haltam meg! RS).
Az ilyen perspektívák az iskolában alig fordulnak elő. Greta Thunberg elmondta, az iskolában bemutatott film rázta föl. Amikor ma ezt kiáltja: »Our world is on fire!«, a tanárok föladata lenne, ezt átvilágítani. A NASA azt mutatja, hogy a fölégetett erdők az elmúlt 20 évben negyedére zsugorodtak, a Föld zöldebb lett. (? Egyre több élelem kell egyre több embernek. RS). Bár az erdőtűz időszakok megnyúlnak, vagy felhőszakadások jönnek, azt is hozzá kell tenni, hogy az erdő- és az áradásmenedzsment is beleszól, hogy aszályból bozóttűz vagy sűrű esőzésből árvíz lesz. Friedericke Otto, klímakutató: „Ne kenjétek a katasztrófákat a klímára!” (Indiában épp most sülnek meg az emberek. RS). Figyelmeztet ugyan a klímakockázatokra, pl. a kánikulára, de hozzáteszi, a klímaváltozás hatása jelentősen gyengébb. A szélsőséges prognózisokat mindenütt idézik, ám William Nordhaus-t miért nem? Ő tűzte ki a 2*C-célt és Nobel-díjat kapott klímaökonómiáért. Nem tetszik, mert a radikális klímapolitika költségeire figyelmeztet?
Karl Popper a „Nyílt társadalom és ellenségei”-ben óva int a törzsi gondolkodástól. Kritikus racionalizmusával ezekben a fake news-időkben a felsős diákok is foglalkozhatnának. Szép a tudomány tisztelete, de többen alattomos hibába esnek. Rezo vagy Luisa Neubauer a klímatagadók irracionalitására autoritásfüggő pszeudoracionalizmussal válaszol. Ez saját modellünk felsőbbrendűségébe és fölényes intellektuális képességünkbe vetett hit. Beavatottságot sugall, azt, hogy a tévedhetetlen autoritás előre jelezheti a jövőt. 1986-ban a SPIEGEL fedőlapján a kölni dómot rakta ki, félig vízben, „a világklíma kibillent”.A Club of Rome 1972-ben terjedő éhségről és nyomorról beszélt. Minden falszifikált untergangprognózis ellenére diákjaink a 70-es évek világképe nyomán váltak „generation doom”-má. Az autoritás dominancia tükröződik a kovidvitában is. Jan Böhmermann „False-Balance-Logik«-nak tartotta, ha valaki (Henrik Streeck) a konszenzustól eltérő véleményen volt. Lauterbach is sokszor melléfogott. Utólag Streeck-nek adott igazat abban, hogy a járvány szezonális. Az olyan szaktekintélyek, mint Christian Drosten, Melanie Brinkmann, a Robert-Koch-Institut, a Nationale Akademie der Wissenschaft és a 19-tagú szakbizottság is részben mellé lőtt. Hallgassatok a tudósokra – igen, de ne legyetek „táborhallgatók”! Popper épp a tévedésben látta a felismerés feltételét. „Tévedhetek, igazad lehet, de talán mi ketten közösen megközelíthetjük az igazságot.” Fafejűsködés és világkép-megerősítés helyett nyíltságra, hibatűrésre és párbeszédkészségre van szükségünk. Egy központi intézmény, ahol a gondolkodás ilyen szabadságát biztosíthatják, az az iskola. Politizálás (? RS) és szekértábor-gondolkodás beszűkíti rálátásunkat a világra és a tényekre. A tudomány elsősorban nem a konszenzusból, hanem a korrigálhatóságból él. Adjunk a diákoknak szabad teret a racionális és nyílt diskurzusokra. Amúgy is rátalálnak a klímaváltozás szociális válaszaira. Egy részük aktivista lesz, mások elfordulnak. Utóbbiak miatt aztán az aktívak azt gondolják, világvége-riadót kell fújni, és így tovább. Ezt az olyan tanóra akadályozza meg, ahol különböző megoldások kerülnek megvitatásra. Szakértőket is meg lehet hívni. Ez lenne a „Schools for Future”. ZEIT, 21. 4. 20222Angst ist kein guter LehrerKOMMENT„Nem fognak megöregedni” - tétovázva adtam ezt a címet zentai előadásomnak, 2019-ben. Ilyet a kismamáknak!? De nem volt miért aggódnom, vállrándítást sem kaptam. A város folytatta minden fölélését, az önfeledt dáridózást. Kit érdekel itt a gyerekek jövője? (Az ezoterikus előadás tömve volt). „Sok igazság van abban, amit mond.” - mondaná Bolgár az optimizmust követelő német tanárnak. „Ne legyünk előítélettel! Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!” - mondja az Ökobetyár. Bármennyire is levonjuk a felét abból, amit a média fölfúj, marad elég, ami kitöri a nyakunkat. Jöhet bárki Popperrel meg a kritikus gondolkodással. (A tudománykritika más tészta. A tudomány megnyomorítja az embereket, aztán büszke a botra, amit föltalál nekik – évtizedek óta szajkózom.) „Pedagógiailag helyes volna...” Ezt mondták Lenintől kezdve és mi lett belőle! A Club of Rome-ot, Greta Thunberg-et. Christian Drosten-t - akik tettek azért, hogy nem lett rosszabb - megvádolni nem tisztességes. A tanár úr fölpanaszolja a kritikus gondolkodás hiányát – és maga is csak azt válogatja bele optimizmus-tézisébe, ami azt alátámasztja. Martin Luther-t kifelejtette, aki világvége esetén is ültetne egy almafát. Nem beszélve az Ökobetyárról: „Idd a borod és tiszteld az Istent. Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!”
JÓLÉT AGYŐ? - Vége a német hawaiinak - Süddeutsche Zeitung, München/RózsaS
Béke a békéért, kevesebb repülőút a klímáért, politikusok szinte naponta szólítanak föl mértékletességre és lemondásra. Mit jelent az új szerénység?
Az uszoda és a fürdő a modern élet alapfölszerelése. Télen az emberek többet mozoghatnak és a gyerekek megtanulhatnak úszni. Ám az energiaárak miatt a német uszodák elkezdték csökkenteni vizeik hőfokát. Egyáltalán, a fűtött uszodák hogyan illenek bele a nagy transzformációba, amibe Németország belevág?
A népfürdők mindenekelőtt a tisztálkodást szolgálták. Az iparosodás előtt sok ember nem tudott úszni, ahogy a szegényebb országokban ma sem. Tehát most ismét csak hideg vízben vagy csak nyáron, kint lehet majd úszni? A meleg uszoda csupán luxus vagy nélkülözésük civilizációs visszaesés?
Mivel a további gazdasági növekedés kérdéses, a háború és a rossz lelkiismeret miatt erősödnek a lemondásra való fölszólítások. Most kétszer olyan nehéz lesz átállni, mondják egyesek, mások üdvözlik a kikényszerítést. Mindenesetre politikusok és közgazdászok egyetértenek Christian Lindner pénzügyminiszter áprilisi kijelentésével: „Az ukrajnai háború mindnyájunkat szegényebbé tesz.” Habeck, gazdasági miniszter: „Az energia-átállás rázós lesz.” Szakemberek jólét-esést jeleznek előre és a sikeres német gazdasági modell végét. Ez abban állt, hogy relatív olcsó energia- és nyersanyag-importból nagy értékű, relatív drága exportárut előállítani, ezzel munkát és adóbevételeket biztosítani.
Még nem világos, hogy a háború sokkhatása alatt a politika pragmatikusan vagy morálisan fog reagálni. A pártpolitika ígérete, miszerint a következő nemzedékek jobban fognak élni, anyagilag már nem tartható. Land-választások előtt úgy tűnik, bizonyos porosz szellem lopja be magát. A volt államelnök vastag pulóvereket javasol. Winfried Kretschmann, Baden-Württemberg miniszterelnöke kijelentette: „Korlátozások nélkül nem fogjuk megúszni. Kissé alacsonyabb jólétszint nem jelenti, hogy visszamászunk a fákra. A járvány alatt már amúgy is gyakoroltunk valamennyi visszafogást.” Ez sokak fülében rokonszenvesen hangzik, és óeurópai mértéktartásra emlékeztet. „Semmit sem túlságosan”, állt az Delphoi jósda homlokzatán.
Ez valójában a háború utáni haladásígérettel való szakítás. Az idősek még ismerik az élelempocsékolás tilalmát, ám gyorsan sok kellemetességhez is hozzászoktak. Az autók száma 1991-ben 37 millió volt, mára kis híján 50 millió. Egy főre 35 m2 lakásfelület jutott, mára 47 m2. A németek sokáig élnek, utazásban világrekorderek, olcsó repülőút és hús tömegével áll rendelkezésükre. E mellett sok a jó munkahely és takarék is van.
Mindig, de forrás-apadás esetén különösen kényes kérdés, ki mondja meg, mekkora jólét a megengedett? Ráadásul egy olyan országban, amely a „Jólét mindenkinek!” lózunggal büszkélkedett. Hol ér véget a helyes mérték, hol kezdődik a tékozlás, amely a jövőben megvetendő? Mennyi önkéntesség legyen a szükséges korlátozásoknál? Nem helyes locsolókannával elosztani, sem fűnyíróval visszanyesni. Politikai vitával prioritásokat kell rögzíteni. Az uszodánál jobb a népegészség mellett dönteni, különben a gazdagok elkezdenek önmaguknak medencéket építeni. (Ezt amúgy is teszik, a nép pedig érje be kocogással és tornával. RS).
A közpénzek értelmes fölhasználásáról van szó és a privát magatartások szabályozásáról. Két akadály tornyosul: A szociális probléma és a notórius szabadság-tilalom kérdése. A visszafogásra főleg azok szólítanak föl, akik ezt könnyedén megtehetik: a szupergazdagok. A tehetős középréteg adott esetben kivásárolhatja magát a korlátozásokból. Az alsó harmad nem rendelkezik financiális pufferrel, munkaviszonyuk prekárius.
A szociológus Nicole Mayer-Ahuja és Oliver Nachtwey („Verkannte Leistungsträger:innen“, Félreismert segélyezettek) körkérdést intézett ápolók, csomagkézbesítők, takarítók, bolti eladók százaihoz. Fácit: Továbbra is osztálytársadalomban élnek. Fölemelkedésre nincs lehetőségük. Őket sújtja az infláció a legjobban, nincsenek részvényeik vagy ingatlanjaik. Új korlátozások új elosztási vitát generálnak. És akkor a menekültek integrálásáról, a globális egyenlőtlenségről még nem is szóltunk.
Az FDP félti a fogyasztás szabadságát. Korábban a többieket „tiltópártoknak” nevezte, de ebből most visszavesz. Igent mond az energiaszubvenciókra, de továbbra is fázik az állami szabályozásoktól, pl. a tempólimittől.
A berlini politológus Philipp Lepenies, („Verbot und Verzicht. Politik aus dem Geiste des Unterlassens“, Tiltás és lemondás. Politika a mellőzés szelleméből) az állami irányítás bírálatát a jövő politikája blokádjának tartja.
Mindazonáltal a háború sok mindent fölbolygatott. A neoliberális narratíva, a morál mellőzése, politikailag nem tartható. Lepenies: „Még nem látható kormány-konszenzus egy kisebb növekedés-alapú életről.” A katonai erőszak megbénítja az embereket és nem örülnének az autómentes vasárnapnak. Ám az aktuális helyzet egy lehetőség-ablak, a klímapolitikában is. Az edzett politikai passzivitást most talán föl lehet törni Németországban.
Legyen a lemondás államilag előírva vagy egyéni követelés, a következő napok agendáját fogja uralni. Az új konfliktusok tárgya, mennyire hajlandók a németek visszavenni. Momentán mindenki esküszik az áldozatkészségre.
A jólét esik, de egyáltalán, mi fán terem? Lehet-e mérni? Justus Haucap, közgazdász professzor, Uni Düsseldorf: „Nem lehet mérni, mint a hőfokot.” Gyakran pénzt értenek alatta, mennyi pénz áll egy embernek a rendelkezésére havonta. A társadalmi össztermék segít egy ország gazdasági teljesítményének megítélésére. A GDP a végügyfelekre irányuló szolgáltatások és áruk összessége. Hiányossága, hogy nem kerül bele, amit az emberek otthon tesznek (gyermeknevelés, szerelés) vagy ami nem fut át a piacokon. Elosztási kérdéseket nem érint. Nincs jobb mutató nála.
A „Wohlergehen” több, mint a pénz. Mennyi szabad idejük van az embereknek? Hogyan oszlanak el a jövedelmek Németországban? 1 % rendelkezik a nettó-összvagyon 35%-ával és 1,3% jut a lakosság felének. A természet és forrásai fontosabbá váltak. Az emberek készek többet fizetni a bio-élelmiszerekért. Megfigyelhető, hogy a hagyományos „Wohlstand”-tól közelednek a „Wohlergehen” (a jóléttől a boldogulás) felé.
Süddeutsche Zeitung, 7. 5. 2022
Abschied vom Wohlstand?
KOMMENT
Az emberek csak nagyon erős ráhatásra változtatnak életmódjukon. Ilyen volt a járvány. A tömegsír-képek Ukrajnából nem hatnak. Ha nem lesz gáz, villany vagy élelem – akkor kap mindenki észbe. Hogyan is hihetjük, hogy így élhetünk – büntetlenül? Évek óta ismétlem, hogy – háború nélkül is – a nagyváros halálos függőségben él. Ha megszakad a beszállítás, összeomlik. (Lásd: ökobetyár, Nagyváros védhetetlen, 2015).
Országos Pech és Balek Szövetség (OpeBaSzö)
-Hosszú az a nap, amely a csókod nélkül múlik el... (Semjén dala).
-Brüsszel tovább támad minket, megsérti a magyar népet, amikor nem adja ide azt a 2,5 ezer milliárdot. Áder 1,5 mrd-os villáját is alig tudtuk kifizetni, a bekamerázás is milyen drága.
-Barátaim, Kannibálok! - kezdte beszédét a miniszterelnök.
-Fidesz: Senki sem hagyunk az út szélén – visszük magunkkal a szakadék felé!
-A pornó-milliárdos a 3. leggazdagabb azon a listán, amelyen 99-et azonnal le kellene csukatni.
-Gattyán milliárdos a digitalizálással akarja idevarázsolni a paradicsomot. A tízezer éhező gyerek majd virtuális kenyeret kap? Új üzleti modelljében „előadók” szerepelnek, világszerte 6 millió ügyfele van, 40 hatósági eljárás volt a csúcs – dicsekedett a Spirit FM Harcosok Klubjában (dec. 16).
-Gazdag az az ország, ahol ennyit lehet lopni.
-Verembe esett a 6 állat: a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd. Hamar megéheztek, mire a DK ezt mondta: - Soroljuk föl a neveinket és akinek a legcsúnyább, azt megesszük. Déká-béká, jaj, de szép; Jobbik-lobbik, jaj, de szép; Emeszpé-nemeszpé, jaj, de szép; Momentu–bomentum, jaj, de szép; Párbeszéd- kárbeszéd – de csúnya!
Miután sorban végig megették egymást, arra jött a Fidesz vadász bácsi, agyonlőtte a DK-t és kitömette a következő vadászkiállításra.
-Magyarország jól áll a nyájimmunitás terén – a birkák már megvannak hozzá.
-A román medvékről nem tudni, támadni vagy csak játszani akarnak? Ezért, mielőtt elfutunk, kérdezzük meg. Ha ezt válaszolja: "Kérem én még nem játszottam," - hát akkor játsszunk vele egy kicsit!
-Szurkoló: Hogy hívják a kutyáját?
Bíró: Nincs is kutyám!
Szurkoló: Szörnyű! Vak és nincs kutyája!
-Állatkertben fest egy amatőr festő. Odalép hozzá egy látogató: -Elefántot nem festenék. Az elefántok haragtartók.
-Két színésznő:
-Képzeld, játszom a Szép és a szörny-ben!
-És ki játssza a szépet?
-A túszejtő egy meztelen nőt és 30 ezer forintot követelt. A fölvonuló egységek, tekesek, bombaszakértők - óriási összegbe kerültek. Egyszerűbb lett volna a nő és a három tízes?
-Drágám, örökké fogsz szeretni?
-Igen, de néha be kell mennem az irodába.
-Alkoholistának lenni soha sem késő.
-A Balázs-áldás 2 km-ről is érvényes (Mária Rádió).
-Örömhír: 20 óra van! Mondta a Mária Rádió.
-Katolikus Rádió: -Szeressétek felebarátaitokat! Betelefonáló: -Az ellenzéket is?
-A Szent Gellért urnafala alsó soraira 15-30% kedvezményt ad. -Ezt az akciót nem szalaszthatom el! - mondtam a feleségemnek.
-Dankó Rádió: Ma köztörvényes bűnözők dalait sugározzuk (Zalatnai, Lagzilajcsi.)
-Panasz érkezett, hogy a KPU-Sülysáp vonata sokat késik. MÁV: A késések csökkentése érdekében a 7:20-as járatot megszüntettük.
-A MÁV (Megint Állunk Vazze) költségcsökkentés céljából bevezette a Bátrak vonatát. Ez az állomásokon csak lassít és az utasok elegáns guruló levetődéssel szállnak le a vonatról.
-Dugófigyelő riporter: -A Körút teljesen bedugult, csak araszolunk. Nicsak, ott egy kolléga! És amott is egy!
-Elterjedt, hogy miután megkaptuk az oltásigazolást, a karunkra helyezett paradicsomszelet kiszívja a vakcinát.
-Arcfelismerő kamerát kapnak a kínai kecskék. Kecske-férj: Lebuktál asszony! Láttalak a szomszéd bakkecskével!
-A SPAR mézesüvegén ez áll: Származás EU és nem EU országokból.
-VEGYEN GLICERINES KRÉMET, HIDRATÁL! (Csak nem a bőrt, hanem a nedvszívó glicerint.)A hónap végén annyira legatyásodtunk, hogy még a perselypénzre sem futotta!
Országos Pech és Balek Szövetség (OPeBaSzö)
-Ember, most jövök a templomból! Kiküldtek.
-A problémáktól eltekintve, minden rendben van?
-Amikor az ukrajnai katonák kiképzéséről kellett szavazni, Szijjártó élt a „konstruktív tartózkodás” lehetőségével. Amikor a nejem a szemét-levivés kérdését napirendre tette, én is.
-A „lex megdöglesz” megszavazása után a képviselők megrohanták a büfét.
-Pintér miniszter úr 40 jegyet ajándékoz a Mága koncertre, a 3000 pedagógusnak. Együtt érzek a tanárokkal, valamikor magam is iskolás voltam, mondta. De a jegy csak a délutáni főpróbára vonatkozik.
-A betegek 22%-a nem abba hal bele, amivel kezelik. Orvos: Legyen, mondjuk ez, ez jó sok pontot hoz.
-Viktorka, kész a házi feladatod? Igen! Egy millió szavazó, meg két millió szavazó, az három millió szavazó.
-Megválasztották az év madarát. Hát nem az is a miniszterelnökünk lett!
-Ki az a bolond, aki egy hamiskártyással ül le játszani?
-Benzinke, itt a sapkád, nehogy megfázz!
-”Olyan” hölgy: Csak kétszer lehet. Azt is hatósági áron. Tönkre megyek.
-”A következő műsorszámunkat 12 éven aluliaknak nem ajánljuk. A miniszterelnök beszéde következik.”
-A Magyar Kacsaszövetség beperelte Gulyás Gergely kormányszóvivőt tisztességtelen verseny miatt.
-”Tanúim lesztek, katolikus félóránk következik.” Te jó ég, már a bíróságra kell mennünk?
-Most már ne menjen sehová, mondta a tv, miután közölte, hogy a cég ahol dolgozom, bezárt.
-Először ki akartam rabolni egy bankot, de aztán jobb ötletem támadt: beléptem a Fideszbe.
-Gazdag az az ország, ahol ennyit lehet lopni.
-Fölrótták, hogy egy Mondian-képet fordítva állítottak ki. Múzeumigazgató: Szó sincs róla. Csupán a jógázó kisebbségre is gondoltunk!
-Megmenekültem! Már nem tudtam, mit főzzek és akkor megjött Puzsér polihisztor szakácskönyve!
-Nejem megvádolt, hogy smucig vagyok és csak 20 Ft perselypénzt adok. Pedig inflációkövető perselypénzt adtam, én 200 Ft-ot, feleségem 500-at, anyósom 1000 Ft-ot – mindenki a bűnei arányában.
MINDIG A GAZDAGOK A KLÍMAROMBOLÓK? - F. Ekardt – ZEIT/RózsaS
Felix Ekardt a lipcsei Forschungsstelle Nachhaltigkeit (fenntarthatóság) und Klimapolitik vezetője és az Uni Rostock „Politikkonzepten für mehr Nachhaltigkeit” professzora. (Már rossz: autóval ingázik Rostock és Lipcse között és így védi a klímát? RS). Könyvei: Wir können uns ändern: „Gesellschaftlicher Wandel jenseits von Kapitalismuskritik und Revolution” és a „Kurzschluss: Wie einfache Wahrheiten die Demokratie untergraben.”
Az Oxfam Intézet kiszámította: 125 milliárdos évente 398 M t ühg-ért felelős (az összes francia emissziója), egy kicsikét életstílusukkal, de főleg fosszilis befektetéseikkel. Vagyis: a klímarongálók mások, nem mi. Ezt nem csak a klímavédelem-bírálók, hanem az öko-középréteg is szívesen hallja. Ők is nagy öko-lábnyomon élnek - klímavédő rokonszenvük ellenére. Ez csak első látásra furcsa. A viselkedéskutatásból tudjuk, hogy a tények ismerete és az értékítéletek csak korlátozottan befolyásolják tetteinket. A kényelmes, kellemes, fényűző élet utáni vágy, sok utazással, nagy lakással, autózással igen erős és öntudatlanul normálisnak számít. Szívesen emlegetjük, hogy mi vagy kormányunk egyedül nem mentheti meg a klímát, pedig magatartásunkkal – egyénileg vagy mint nemzet – másokat is befolyásolunk. Érzelmi tényezők, mint az elfojtás, kritikától való irtózás, kényelmesség, szokás vagy csoportgondolkodás is szerepet játszik. Magunkat kimentjük, más bűnbakokat keresve: X gazdag ennyi és ennyi kibocsátásért felelős. Ám ha ő egy szénerőművet üzemeltet, amely egy millió háztartást lát el árammal, akkor ki a felelős? A gazdag, a családok, az engedélyező hatóságok, a törvényhozó politikusok? A választók, az erőmű dolgozói? A politikusok és a konszernek a mi választói és vásárlási döntéseink függvényei. Természetes, hogy a fosszilis befektetéseknek véget kell vetni. Ám ehhez többségek kellenek és napi fogyasztásainknak is posztfosszilisnek kelll lennie. A vita hasonlít a tyúk-tojás kérdéshez. A szereplők ördögi körben függnek egymástól. Így lesz a bűnbakvadászat direkt kontraproduktív, mert abban a hitben ringat, hogy mindig másoknak kell cselekedni. A német munkanélküli segélyesek (Hartz IV) vásárlóerőben, világviszonylatban tehetőseknek számítanak. A középréteg pláne. Politikai nyomás és vásárlási reform nélkül semmi sem változik. A zéró-fosszilis célhoz nem elég néhány gazdagot helyre tenni. Nem elég Bill Gates-től elvenni a helikopterét.
És ha nem egyedül a gazdagok a hunyók, akkor más országok sem. Kína? Túl egyszerű lenne. Egy lakos ökolábnyoma mifelénk a legnagyobb. Kína egyébként is a nyugati piacra termel. Itt az sem segít, hogy nem egyéni döntésekről, hanem strukturális változtatásokról van szó. A kapitalizmus és a hatalom nem absztrakt kategória, messze az egyéntől. Szerkezeti változtatások sokak politikai követelésére és életmód-váltására indulnak be.
ZEITonline, 26. 12. 2022
Klimakrise
:
Pffft, die anderen sind doch noch viel schlimmer
KOMMENT
ülkü: Ha mindenki úgy gondolja, hogy a strukturális változtatások és nem az egyéni döntések fontosak, akkor a klímának lőttek.
Marie Pierron: A szerkezetátalakítás igenis fontos. Ha megnézzük, a 15 legnagyobb konténerhajó mennyit fogyaszt, akkor egy vidéki autós bevásárlás vagy hideg tusolás csepp a tengerben.
Avatarbild: Ha a világon mindenki a Hartz IV-szinten élne, akkor továbbra is ki kellene rabolni a bolygót?
RS: Rossz a tanár úr lelkiismerete? Relativizál, szétkeni a felelősséget, mintha fizetnék. A jövedelemmel a CO2 is szépen nő. (1-2e € : 139,5 Mt CO2, 3e €: 169 Mt CO2). Ezt már 1994-ben tudtuk Kölnben, amikor kiadtuk az Energiemenü-t.
youtube:
PEDAL GENERATOR ROZSA
SPINE EXERCISES AGAINST BACK PAIN ROZSA
BREAD 33 CENT 7 MINUTES ROZSA
Füzeteink letölthetők.SZEA 13. Obszolencia kislexikon.Készült saját erőből, nulla forintból, 2018-ban, miután minden támogató megszívatott bennünket. Összeállította: dr. Rózsa Sándor Átnézte: Földi Mihály Szelíd Energia Füzetek: 1.Kazánteszt,2.Hormonszerü anyagok, 3.Mosóporteszt,4.Fűtés,5.Energiamérlegek a mezőgazdaságban,6.Mosógépek,7.Ökolabor hulladékból 25 kísérlettel,8.Energiamenü,9. Szelíd Energia Ösvény Diákkalauz 10.Tartálykollektor; 11.Kísérletek pillepalack-kal;12. Robinzon-ház; 13.Obszolencia kislexikon* Testápoló kislexikon, 1100 összetevő minősítése (2004) Minden füzetünk letölthető! *Országos Széchenyi Könyvtár OSZK/MEK Szelíd Energia Alapítvány; vils@freemail.hu www.okobetyar.blog.hu
MI, NYUGGEREK ÉS BŰNEINK – Repedezik a nyugdíjrendszer – ZEITonline/RózsaS
Melózz, melózz, vegyél részvényeket vagy számolj a nyugdíj-apadással! Ha emelést kérsz, adópénzekből, az csak elodázza a problémát.
Oké, mi, babyboomer-ek vagyunk a hibásak. Először is kevesebb gyereket nemzettünk, mint szüleink. Aztán ezeknek a keveseknek bemeséltük, hogy „valósítsd meg önmagad!”. Az eredmény: egyre több nyuggert etet egyre kevesebb fiatal. Csakhogy: ehhez egyre kevesebb kedvük van. Lelkifurdalásom van. Az általunk választott politikusok bőséges nyugdíjjal láttak el bennünket, mi pedig – szüleink is – kiraboltuk a bolygót, szétvertük a klímát és a „letzte Generation”-ra bíztuk, hogy takarítsanak föl utánunk és rólunk is gondoskodjanak. Ám nem cselekedtünk felelősségünk tudatában. A pusztító háború után az emberek ismét meleg lakásra, vasárnapi sültre, családra, autóra és nyaralásra vágytak. A gazdasági csoda szellemi pusztítása után kevesebb bűzt és több szabadságot akartunk. És megkaptuk a tablettát is.
Németországban egy millió 67-87 éves dolgozik, 200 ezerrel több, mint 2015-ben. Sok a rejtett szegény, szégyellnek kérni. D. Bartsch, Linke-frakcióvezető a Bundestag-ban: „Védőernyőt az idősszegényeknek. A nyugdíjt 53%-ra kell emelni, a minimum legyen 1200 €. Legyen egy olyan nyugdíjalap, amibe mindenki a munkajövedelméből fizet be – legyen az képviselő, tisztviselő, önfoglalkoztató vagy ARD-főnök.”
KOMMENT
Fencheltee: A szomszédom most lett 67, de meghosszabbította a munkaszerződését. Kell a pénz a gyerekeknek, unokáknak (? RS), nem akar az államtól kunyerálni. És örül, ha nem ül egész nap otthon. A felesége is örül. (?? Ha annyira örül, menjen ő is dolgozni! RS).
RS: Én már 1982-ben nyugdíjaztam magam. Azóta többet dolgozom. De nem kilóra megy.
Szolgálati közlemény: szilveszteri ajándék, 2022 krónikája. Júniusban: Ismerjétek meg egymást! Ökobetyár Klub találkozó!
