ALKOTMÁNYÁLLAM: VÉREBEK MARCANGOLJÁK/ZEIT/RózsaS

Látható, ahogy kinyírják az alkotmánybíróságokat, bár némely államban csak rövid pórázra fogják. Ez az intézmény relatív új: a német 1951-ben született, a francia 1958-ban, a belga 1984-ben, a lengyel 2 évre rá – nyomában a többi keleteurópaival.

Ez egy törékeny portéka, 15 éve kezdik tördösni. Orbán kezdte, miután 2010-ben kétharmadot szerzett. 11-ről 15-re emelte a bírák számát, 3-ról 12 évre hivatali idejüket – miután embereit beültette. Aztán megnyirbálta kompetenciájukat: Nem szaglászhatnak többé a büdzsé, az adók, a vámok, a járulékok környékén. Nem hivatkozhatnak az új alkotmány hatályba lépése (2012) előtti ítéletekre. Hasonló történt a lengyel PiS hatalomra kerülése után. A Sejm 2015-ben hozott egy olyan törvényt, ami után az alkotmánybíróság csak 2/3 többséggel hozhat ítéletet.

Az igazságügy átszabása máig foglalkoztatja az EU-bizottságot és az EU-bíróságokat. Kormányváltás esetén a jogállami viszonyok helyreállítása nem lesz egyszerű. Az évtizedekig a világ legbefolyásosabb alkotmánybírósága, az U. S. Supreme Court tekintélye igencsak megingott: csak 27% US-polgár bízik benne. (71% német bízik a német alkotmánybíróságban).

Amikor az alkotmánybíróságok, mint politikai aktorok megerősödtek, kiterjesztették kompetenciájukat. A reakció nem maradt el. Példa Mo., ahol 1990 és 2012 között minden polgár a hozott törvények ellen az alkotmánybíróságon panaszt tehetett. Sólyom László, az akkori alkotmánybírósági elnök szerint a bíróságnak óriási szerepe lett a magyar politikában és a demokratikus állam kialakításában. Sólyom: „Bírák kormánya”.

ZEIT, 16. 11. 2023.

Die Entmachtung der Verfassungsgerichtsbarkeit steht am Beginn totalitärer HerrschaftNE PÁLYÁZTASSANAK! RózsaS
Öröm Önöknek irodákban naphosszat szgépet püfölni, számlákat nyálazni?
Új, hatékonyabb támogatási rendszert kérünk!
Dolgozunk. Ne szedjenek rá bennünket hetekig tartó pályázatok írására, amit aztán visszadobnak! (Hátoldal nem számozva?).
Félő, hogy a pénz java része elszivárog holdudvarokra, szépen megírt kérvényekre, ügyesen előadott jó szándékokra.
*Kérvény nélkül támogassanak!
*Kövessék a csoportok munkáját és látni fogják, ki dolgozik!
*Menjenek ki a csoportokhoz, vegyenek részt pár napig a munkájukban, ismerjék meg őket!
Ekkor látni fogják, mire van szükségük és a fantomcsoportok is törölhetők.
*Nekem a kérés nagy szégyen - kérés nélkül adjanak - annak, aki dolgozik!
*Ne pénzt adjanak, hanem szakembert, anyagot, szerszámot!
*Küldjenek szakembert szgépek karbantartására, kertészt, ácsot, hegesztőt.
*Központi, nagybani beszerzés olcsóbb és környezetbarátibb.
*A civilek füzeteit nyomtassák a központi nyomdáikban
- így olcsóbb és egyszerűbb.
*Szervezzenek összehangolt akciókat, pl. faültetést, szállítsák oda az eszközöket, szakembert - én csak a helyismereteimet és embereimet adjam hozzá.
*Néha pénz sem kell, az Energia körséta az iskolában 0 forintos projektünk, csak a megtakarítást kell meghagyni az iskolának

HŐSZIGETELÉS –TÁMOGATÁS

Kérvény egy papíron

Hogyan szigetelhetnek ügyes családiház-tulajdonosok - fél áron?

 

1. A háztulajdonos letesz 300 eFt zálogot egy zárt számlára.

2. A támogató kijön, fölállványoz, anyagot hoz, megmutatja, hogyan kell.

4. A többit a tulaj vállalja.

5. Elszámoláskor a költségeket levonják, a maradékot visszaadják.

Részletek

- Családiház-tulajdonosok, akik szigetelni akarnak,

kihívják a támogató szakemberét (szigetelő mérnök).

- Ez már típustervekkel, szerződés-űrlappal érkezik.

Skiccet készít és ha úgy látja, fölkínálja a szerződést (vakolással vagy anélkül).

 

A szerződés

* A támogató vállalja, hogy fölállványoz, szerszámot,

anyagot szállít – a terv szerint. (Födémnél, földszintnél még állvány sem kell).

* A szakember megmutatja a háztulajdonosnak, milyen hőszigetelés,

hogyan, mikorra végzendő el; kiszámítja az összköltséget és a letéti díjat.

* A háztulajdonos vállalja, hogy befizeti a letéti díjat (szerszám, bérlet, biztosítás, stb.)

és hogy időre elvégzi a munkát.

 

Befejezés:

* A szakember határidőre átveszi a munkát, a háztulajdonossal elszámol.

* Összeadja az állványozás, szerszámbérlet, anyag, stb. költségeit.

* Ezt megtartja, a maradékot (támogatást) visszaadja.

 

Előnyök:

- Az önerős szigetelésnél nincs munkadíj, ennyivel olcsóbb lesz.

- Az állványozás is olcsóbb lesz, ha az állvány vándorol és jobban ki van használva.

- Ugyanígy az esetleges célszerszámok esetében. (Ám fűrész, fúró, spatni minden háznál akad).

- Az anyag (fehér polisztirol) mindenképp olcsóbb, mert a központi beszerző

nagy tételben olcsóbban kapja meg.

- A háztulajdonos erősen érdekelt a szigetelésben, saját házánál mindent megtesz,

különösen, ha fél áron szigetelhet és az is 2-3 év alatt megtérül neki.

- Az egész eljárás jóval egyszerűbb a mostani támogatásokhoz képest.

(Hasonló az igen sikeres Energiabrigádokhoz).

Ellenérdekelt:

- A bürokrácia

- A munkatörvény

- A szigetelő cégek

Az eljárást kicsiben ki kell próbálni. Ha beválik, a programban ezrek fognak részt venni és az ország jelentős gázmegtakarítást ér el.

NYOMTASSÁK ÉS TERJESSZÉK FÜZETEINKET!

Obszolencia kislexikon. Készült saját erőből, nulla forintból, 2018-ban, miután minden támogató megszívatott bennünket. Összeállította: dr. Rózsa Sándor Átnézte: Földi Mihály Szelíd Energia Füzetek: 1.Kazánteszt,2.Hormonszerü anyagok, 3.Mosóporteszt,4.Fűtés,5.Energiamérlegek a mezőgazdaságban,6.Mosógépek,7.Ökolabor hulladékból 25 kísérlettel,8.Energiamenü,9. Szelíd Energia Ösvény Diákkalauz 10.Tartálykollektor; 11.Kísérletek pillepalackkal;12. Robinzon-ház; 13.Obszolencia kislexikon-Hogyan mosunk, hogyan mossunk? (Ökoszolgálat 2001) Testápoló kislexikon, 1100 összetevő minősítése (2004) Minden füzetünk letölthető! *Országos Széchenyi Könyvtár OSZK/MEK

SZÁMLAFOGYÓKÚRA – MARADJON FORINT A HÓNAP VÉGÉRE IS!

-A bojlert csak szombaton kapcsolom be. Hét közben 20 literes fazék a sparhelten, gázon.

-120 literes bojler helyett 5 literes vízmelegítő, merülőforraló.

-Kézmosáshoz nem kell meleg víz. Nyáron nem kell meleg víz. Lavór a napon.

-Télen beköltözöm a konyhába, csak azt fűtöm. A többi radiátorszelepet a minimumra állítom.

-Hőfokszabályzó szelepet nyáron teljesen kinyitok, nehogy a rugó tönkre menjen.

-Minden rolót, spalettát bezárok, befüggönyözök, a radiátort szabadon hagyom.

-A radiátorok mögé, ajtókra hőtükör-fóliát ragasztok.

-Csak este fűtök - napközben mozgok, kertben dolgozom.

-Átmegyek segíteni annak, aki nálam is rászorultabb.

-Kikapcsolom a hűtőm; télen hideg szobában, teraszon -

nyáron vízaknában, kútban tárolom a romlandót, ha van.

-Kikapcsolom a mélyhűtőm - van a boltban, fizessék ők a hűtést!

-Egy óráig a mosógépben áztatok, fél-programot futtatok,

meleg vizet a sparheltről vagy a "lavór a napon"-ból a mosógépbe öntök.

-Visszatérek a keverőtárcsás gépre. -Az áram drágább, mint a gáz. Legkisebb lángon, kuktában főzök.-Semmilyen fűtőszálat (rezsó, szárító, pirító, vasaló) nem használok, csak a kenyérsütőt.

-Kenyeret kenyérsütőben sütök, így 1 kg 100 Ft. (Bread 33 cent 7 minutes rozsa).

-Áramtalanítok - egy készülék trafója sem marad áram alatt, így nem fogyaszt.

-LED-lámpákkal világítok, nem fogyasztanak, csak a munkafelületet világítom meg.

-Áramot magam csinálok (taposó generátor, aggregát, napelem, termogenerátor).

-Víz van a kutamból - nincs vízszámla, nitrátkijelző csíkkal ellenőrzöm, iható-e?

Mindig húzok vizet, hogy frissüljön. (Lásd: Robinzon-ház). Nem iszom mű-italokat.

-Nem veszek zsemlyét, péksüteményt - mindent magam sütök. Gabonapelyhet eszem.

-Nincs ételmaradék, inkább kevesebbet főzök, nyerssel (gyümölcs,saláta) kiegészítem.

-Főleg magokat kuktában főzök - lencsét, babot, feles borsót-pár karika kolbásszal.

-Vasárnap húsnap - hétközben főzelék, szalmakrumpli, bundás kenyér, szója-spagetti.

-Krumplit héjastól sütök, főzök. Kell a rostos anyag (nem lesz vastagbél-rákom), hámozáskor nagyobb a veszteség. -Kertben krumplit, csicsókát, zöldséget termelek.

-Nem veszek könyvet, újságot - megveszi a könyvtár; kölcsönzöm, fénymásolom, internetről leszedem.-Mobiltelefonomra újból nem fizetek be, tarifát váltok vagy fölmondom.

-Kedvezményes vezetékes internetet használok. (Szolgáltatót kérdezni!).

-Számítógép otthon nem szükséges: elég egy pendrive, azzal szomszédnál, könyvtárban, teleshop-ban letöltök, levelezek. -Semmit sem rendelek postán, házalóktól, piacon. Magamtól tudom,mi kell.

-Turkálóban, lomisnál vásárolok - ha kell. Cserélek. -Pénzt tüzelőbe, olajba, cukorba, lisztbe, konzervbe fektetem - mielőtt megdrágulnak. Többet veszek, olcsóbb. ("A bolondok pedig mondanának az eszeseknek: Adjatok nekünk a ti olajatokból." Mát., 25.8)

-Fogaimra ügyelek, szuvasodik-e, naponta többször mosok fogat - a fogász drága! -Testemre ügyelek, tornázom, futok, bringázom - átvizsgálom, bőrömön van-e csomó, nyomásra fáj-e valamim?-Csak azt teszem, ami jó karban tart - így nincs orvosi, sem gyógyszerköltségem.

-Gyerekekkel játszom. Minél többet játszom, annál kevesebbet vásárolok. Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

(Szelíd Energia Füzetek, Spine exercises inversion sheet, pedal generator rozsa)

A VILÁGMEGVÁLTÁST KEZDJÜK A KONYHÁNÁL/RózsaS

A tékozlás is háborúhoz vezet.

HŰTÉS

-Az elektromos hűtőszekrény az első számú tipikus fölösleges gép a háztartásban, a fogyasztói társadalom státusz-szimbóluma. (Elődeink hogy tudtak fönnmaradni évezredekig frizsider nélkül? Talán éppen azért?).
-Télen egy helyiséget fűteni, annak egy sarkát (hűtőszekrény) hűteni: esztelen dolog!
6 hónapig az egész környék hűtő!
-A megoldás: a külső hűtőkamra (olyan, mint a frizsider, csak a ház külső,
északi falára van akasztva, konyhából tolóablakkal elérhető).
-Jobb persze a pince, kút, vízakna (állandó 10 *C, lásd földhőcserélős hűtő)!
-Fagyasztott áru van a boltban, fizessék ők a hűtőköltségeket!
-Gázzal működő hűtő is jobb megoldás lehet.
-A villanyfogyasztás üvegház-CO2 kibocsátással jár, ezért veszélyezteti a földi klímát.
A klíma csak többet ér egy frizsidernél?

-A villamos hőszivattyú (hűtőszekrény), ahogy az összes elektromos készülék, az erőműnél okozza a környezetkárosítást.
MOSÁS
-A mosás a ruha kínzása. Finom ruhaneműinket bűn mosógépbe gyömöszölni – ezeket csak kézzel szabad mosni (rá is van írva)!

-Az automata mosógép a 2. számú túlfejlesztett háztartási segédeszköz. Túl érzékeny, túl sok funkció – melyekből úgyis mindig csak egyet-kettőt futtatunk.
-A régi készülékek jobbak, mert tartósabbak. Egyszerűek, tehát javíthatók. A mosógép mechanikus bütykös tárcsája előnyösebb az elektronikánál.

-Régi készülékkel is lehet takarékosan mosni (foltokat előbb kiszedni, áztatni meleg vízben, aztán csak öblíteni, programot „ugratni”).

-A tömegcikk „modern” mosógép is „tervezett elavulás”, amikor kiváló mérnökök tudásukat arra szórják el, hogy velünk, fogyasztókkal kiszúrjanak.

-Igen, kell a nagy mosógép – a 100 ruhánkhoz! Ám sok ruha, sok mosnivaló. Nem jobb csak egy-néhány, ami tartós és amit szeretünk (önismeret!) és könnyen számon tarthatunk? Az érzékeny fehér „fehérnemű” sem divat már, nem szólva a népes nagy családról, ami már nincs. Pedig ott lehet egy nagy gép igazán jó segítség. Ne viseljünk csicsás, betűs ruhát! Minden felől zúdítják ránk ezt az optikai szennyezést. Mennyire megnyugtató az egyszerű, egyszínű ruhanemű!

Lásd: Testápoló kislexikon és Mosógépek -Beszerzés, kezelés, javítás - (Szelíd Energia Füzetek 1-13)

MOSOGATÁS

Nincs mosogatás! Csak öblítés!

-Étkezés előtt forrósítok 2 liter vizet. (Gázon olcsóbb - ne bojlerból!)

-Étkezés után az edényeket, amiket kenyérbéllel kitöröltem, forró vízzel leöblítem.

-A zsírosakat félreteszem és később mosóporos lével megtisztítom.

-Nem hagyom rászáradni, „előbb örömmel, aztán körömmel”.

-Tányérokat nem rakok egybe, mert az aljuk is zsíros lesz.

-Mindig kevesebbet főzök, így a nyersből (saláta, gyümölcs) több fogy.

FÉL KANÁL MOSÓPOR MINDENRE JÓ!

(Nem kompakt, nem szlovák; pl. Robeta, Perlux, 500 Ft/kg)

1. Mosogatásra (kevés meleg vízben föloldva)

2. Súrolószerként

3. Foltkezelésre (friss folt alá ruhát, kevés por, meleg víz, ütögetni)

4. Kézmosásra (szappan helyett, kevéske por)

5. Hajmosásra (nagyon kevés, föloldva, ABS sampon-tenzid)

6. Padló-fölmosásra, ablak-tisztításra

Fogmosásra nem jó, kevéske finom krétapor jó.

Takarításnál mért kell a klotyót előre venni? Hogy aztán szétvigyük a bacilusokat? Vagy mert akkor van a legtöbb erőnk? A mosogatásnál is a legszennyezettebb marad utolsónak.

SITZEN STATT SPRITZEN! - Ülve vizelni: Ne célozgasd, ülj rá!/RózsaS

Amióta lejöttünk a fáról (ott hogy vizeltünk?), elkülönült a női és a férfi vizelés. A férfi ui. állva is képes rá. Ha eltalálja a WC-kagylót. Ha már kezd szagosodni, ki tisztítja többször? A férj vagy a feleség? A németeknél tanultam meg: SITZEN STATT SPRITZEN! Egy egyszerű és hálás könnyítési póz - hogy a magyarok nem jönnek rá? Előbb találják föl az atombombát. „Férfiatlan?” Az egyenjogúsági harcban már csak ez maradt? Aki kipróbálja, meglepődik, mennyire praktikus módszer, hogy nem jutott előbb az eszébe? Rajta hát, férfi nemtársaim, ne a lenti szervünkre hallgassunk, hanem a fentire!

 

VILÁGÍTÁS

Egyedül itt nyerők az – igazán kitűnő – új készülékek!

-LED-lámpákkal világítok – alig fogyasztanak, csak a munkafelületet világítom meg.

-Áramot magam csinálok (taposó generátor, aggregát, napelem, termogenerátor).

(Youtube: PEDAL GENERATOR ROZSA)

 

Jók a gépek, de ha nem vigyázunk, könnyen csak szaporítják a házi munkát!

 

KERÉKPÁR VAGY AUTÓ?

Egy autós betelefonált, hogy nekiment a beton az autójának...

-A város emberek lakóhelye. Ön mit szólna, ha tüzet raknék a nappalijában?

-Miért mérgez az autós ártatlan gyalogosokat és kerékpárosokat?

-Nem lehet zöld övezet és autóút is egyszerre. Ön is szereti a tiszta levegőt?

-Ismeri az autót? Fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben.

-Miért veszi el az autós mindenki szabad terét kocsijával? (40 autó = 1 busz).

-Miért szervezi meg az állam az ártatlan harmadik, a gyalogos, megnyomorítását? (A legtöbb kerekesszékes autóbaleset áldozata). Honnét a sok asztmás kisgyerek?

-Kár kényelemre elégetni az olajat, ha meg is lehet enni (margarin).

-Még a villanyautó is rombolja a klímát, megterhelés az erőműnél.

-Akik helyesen közlekednek, azok is pénzelik az autósokat.

-Azokat, akik többnyire egyedül furikáznak egy nagy kocsiban.

-Egy 2 tonnás járművön mért szállítunk csak egy 80 kg-os embert?

-Sokszor csak rossz szokás. Sok mindent autó nélkül is elintézhetünk, különösen egy nagyvárosban.

-Lehet munkaeszköz az autó, ha sehol egy busz a láthatáron, vidéken – de Pesten?

-Összességében a kerékpár gyorsabb. (Két hónapot ül az autós a kocsijában!).

-A motort hagyjuk meg a mentőknek, rendőröknek, taxisoknak – azok is lesznek elegen!

-Nem lehetünk Hollandia, de egy kis átszervezéssel sok autóst „átültethetünk” Lásd a német 9€-jegyet!

-Jó, most túloztam... ó r i á s i átszervezéssel: kampány, olcsó bérlet, sok bringaút, másik oldalon drágítás, szigorítás, sebességkorlátozás... Lásd még: Szelíd Energia Füzetek 8, Energiamenü

 

 

 

 

BETYÁROS BÖLCSESSÉGEK-BALGASÁGOK - Zentai Rózsa Sándor

-Író-olvasó találkozót rendeztek:

eljött az író és eljött az olvasó.

-Ne vegyünk újságot, könyvet – vegye meg a könyvtár!

-Mindent elmondtak már (emberről, istenről, világról),

pont az én bölcsességem hiányozna?

-Fekete rovátkák, fehér alapon.

-Megszületett a gyorsnyomtató, meghalt a (kéz) írás.

-Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak.

-Ne beszéljünk mikrofonba - emberhez beszéljünk!

-Ne próbáljunk senkit sem meggyőzni.

Csak ennyit mondjunk: ha ezt teszed, erre számíts.

-Amit megtettünk, megtesszük újra. (Prédikátor 1,9)

 

-Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják.

Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.

-Ne foglalkozzunk környezetvédelemmel,

hanem éljünk úgy, hogy arra ne legyen szükség.

-A magyar annyit keres, mint a nyugati -

csak hagyja, hogy a felét ellopják.

-Először embernek kell lenni, aztán zöldnek.

-Csak a bolond megy boltba vásárolni pénzért.

Ültetsz krumplit, csereberélsz, voltál már lomisnál?

-Minél több pénz, annál kevesebb barát.

-Minden szerelő, bankár, orvos azt csinál veled, amit akar.

-A bank nemcsak meglop, le is köp.

(Le is lövet, ha kell – láttuk a Széna téren.)

 

-Általában mindenki hülyeséget csinál.

-Korán kelek és hülyeségeket csinálok.

-Alkoholistának lenni sohasem késő.

-Villamos és nők után nem futunk.

-Vitatkozhatsz a nővel, de jaj neked, ha igazad lesz!

-Elvettem egy szexbombát, de akkorát robbant, hogy levitte a fejem.

-Ne legyünk előítélettel!

Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!

-Díjat adtak át a lónak, mert négy lába van.

 

-a LOPnak 22 rokonértelműjét találtam – a BOLDOGnak 2-őt.

-Lökd a vakot az árokba és vedd el a botját! Úgy kell neki, mért nem vigyáz magára.

-Manipulálás és agymosás minden racionális érvelésnél többet ér. (P. Feyerabend)

-Mindenki annyi pénzt ver el, amennyihez hozzájut.

-á.osz – általános országos sztrájk

-”Idegen voltam és befogadtatok” Mt 6.28 (Ócska komcsi trükk).

-Fát nem lehet átültetni – embert hogyan?

-Van millió más világ – de hát hogy él meg a hal a szárazon?

-Nézz, nézz az ég felé,

és látod, amint a gépem

a klímát gyilkolja éppen,

nézz, nézz az ég felé!

-Nagyobb összeget hoztam haza, amit évekig gyűjtögettem,

mire a feleségem: -Én ezt fél óra alatt elkölteném!

 

-Idő, szám azóta van, mióta ember.

-Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.

-A csillagásznak kell a csillag,

de a csillagnak nem kell a csillagász.

-Minél nagyobb a részecskegyorsító,

annál több a részecske.

-A tudomány a multik terméke.

-Már olyan sokat tudunk, hogy kijön a másik felén.

-Nincs más tudás, ami a magyar paraszt ne tudott volna.

-Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a szívét és a kezét.

 

-Lehetek én a legjobb táncos a faluban,

de az ott a képernyőn jobban tudja!

-Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!

-Tudom ki vagyok: ezek a szüleim, ez a családom, ez a népem, ez az anyanyelvem, ez a szülőföldem – még egy kalotaszegi legényest is eltáncolok neked, ha akarod!

-Csak olyan technikákat vigyünk a házunkba, amit meg is tudunk javítani!

-Nekem nincs okostelefonom, én az eszemet használom.

-Próbáljuk meg kitalálni a jövőt (főleg a sajátunkét). Aki kitalálja a jövőt, az nyer.

 

-Már láttuk a fényt az alagút végén, de kiderült, az a szembe jövő vonat!

-Az egészség jobban fial, mint a takarék.

-Ne halj meg! Bent hagyod a nyugdíjad!

-Mindig mások halnak meg.

-Az ember 100 évig él - ha hagyják.

-Termelj élelmet, tűzifát – szabad leszel!

-Költözzünk ki a vezetékes házakból,

hogy ne zsarolhassanak meg bennünket!

Az ökologista mindig örül:

-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.

-Ha fúj a szél, forog a szélkerék áramfejlesztője.

-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.

-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.

 

-Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

 

(ökobetyár könyve)

 

DOBJUK EL KÖNYVEINKET! A könyvkorszaknak vége *ökobetyár - bár ne küldené!*

G.M. falusi barátom úgy élte le élete javát, hogy utoljára a 4. általánosban lehetett könyv a kezében. Mégis emberségben sok olyanon túltesz, aki többezres magánkönyvtárral bír. Megállok a Szabó Ervin Könyvtár aranyba kötött kötetei előtt: Soha senki nem fogja ezeket többé fölütni.

A nyambikvarák

„Az írás a nyambikvaráknál is megjelent. Nem arra kellett nekik, hogy megismerjenek, megjegyezzenek vagy megértsenek valamit, hanem hogy mások kárára növeljék az egyén – vagy egy tevékenység – dicsfényét és tekintélyét. Furcsa dolog az írás. Az emberiség történetének egyik legtalálékonyabb szakasza az újabb kőkorszak: ekkor kezdődik a földművelés, az állatok megszelidítése és sok más eljárás, pedig még akkor ismeretlen volt az írás. Az egyiptomiak vagy a sumérok építészete nem állt magasabban egyes amerikaiak alkotásainál, akik felfedezésük idején még nem ismerték az írást. Egy görög vagy egy római állampolgár és egy XVIII. századi európai polgár életmódja közt nem volt nagy különbség. Nyugat történelmi civilizációi az írás ismeretében is sokáig pangtak. Egyiptomtól Kínáig az írás mintha már akkor kedvezne az emberek kizsákmányolásának, mielőtt még szellemi világosságot gyújtana. Ez a kizsákmányolás dolgozók ezreinek tömörítését tette lehetővé, hogy aztán elcsigázó munkára kényszerítse őket.” Írja C. Lévi-Strauss, a Szomorú trópusok-ban, 1939-ben. Másutt, egy bennszülött törzsfőnök: „Az angolok megtanultak írni és mire mentek vele?” (Hát kirabolták a fél világot!)

Könyvinfláció: Nem olvasók – fogyasztók!

Minden meg van írva, amennyi kell. Életünkben 1500 könyvet érkezünk elolvasni, de hát ennyit már rég megírtak! Mo.:14 000 könyv/év, 36 könyv/nap, 4000 író ír. A tévében olyat nem látsz, aki nem írt volna meg legalább egy tucat könyvet. Szegény Öreg, nem tudta: „Az írás halott.” Csak veri a billentyűket (zongorázik) és - reménykedik. (Író-olvasó találkozót rendeztek: eljött az író és eljött az olvasó). „A sok könyvek írásának nincsen vége.” (Prédikátor 12,14)

Ha olvassuk ezt, nem olvassuk azt. Dobjuk ki a klasszikusokat? Mi az, amit még nem mondtak el emberről, istenről, világról? Pont az én bölcsességem hiányozna a világ könyvespolcáról? „Bölcsnek és bolondnak egy a vége.” (Prédikátor 2,15) Megvenni, belelapozni, félretenni. (Növelni a karbon-lábnyomot.)

Nem olvasók – vásárlók!

Ne vegyünk könyveket, vegye meg a könyvtár! (Haus der Begegnung, találkozhatsz (még) olvasó embertársaiddal.) Jaj annak, aki könyvet választ és nem bölcsész, koncertre megy és nincs zeneiskolája, képtárt látogat és nem tanult festészetet!

Túl sokat tudunk

Megszületett a gyorsnyomtató, meghalt az írás. A tudás ingyenes lesz, hordozói munkanélküliek.

Ne gyártsunk írásszemetet! Írj ismét kézzel – jobban megfontolod! Ne tömd tele lakásod papírral, benned legyen! Dobjuk ki könyveinket – és szedjük elő maradék józan eszünket!

Nincs más tudás, amit a magyar paraszt ne tudott volna.

„Valaki öregbíti a tudományt, öregbíti a gyötrelmet.” (Prédikátor 2,1)

Hallott, de nem értett. Értett, de nem egyetértett. Egyetértett, de nem elhatározott. Elhatározott, de nem végbevitt. Végbevitt, de nem hatott. (A Sasadi tsz levele a Pestiekhez, RS).

Azt hisszük, ésszel mindent megoldhatunk.

Mi az internet előnye?

Mindenki számára hozzáférhető.

Mi az internet hátránya?

Mindenki számára hozzáférhető.

Gyerekeink visszatértek a fáraók képírásához: ház és lábnyom annyit jelent: haza megyek.

Lévi-Strauss így folytatja, a Mato Grosso-i „vademberekről”:

„A sötét szavannán tábortüzek csillognak. A tűz körül, pálmákból és ágakból álló, sebtiben földre szúrt védőfal mögött, a szegényes holmikkal megtöltött kosarak mellett, amelyek egész földi vagyonukat alkotják, körös-körül, a puszta földön hálnak, ellenséges és egyszersmind riadt hordáktól rettegnek, s a szorosan összefonódó házastársak egymás támaszának és egyetlen segítőjének érzik magukat a mindennapi gondok és a nyambikvara lelket időnként elárasztó mélabú közepette. De ezt a nyomorúságot suttogás és nevetgélés élénkíti. Mindegyikükből valami határtalan kedvességet, mély gondtalanságot és valami jámbor és bájos állati elégedettséget érez ki az ember, és ezeknek a különféle érzéseknek a csokra olyan, mint az emberi gyöngédség legmeghatóbb és legigazibb kifejezése.”

*Az értelmiségi munka megvetendő.

*Könyvet írni bűn.

*Az információ méreg.

Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a kezét!

Ösztönödre hallgass, ne az eszedre!

Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

Idd a borod és tiszteld az istent! (Prédikátor 9,9)

A ma forradalmárja a kertjében kapál vagy a gyerekével játszik.

Mindehhez nem kell több, csupán egy csöpp jóízlés és emberi mérték.

Még egy kicsi és mindnyájan a föld alatt vagyunk.

Mért ne tennénk valami jót?

/Ökobetyár könyve: Barkácsolt dobozban fénymásolt lapok. A könyvgerilla 40 ilyet lopott be könyvtárakba, boltokba./

 

BARÁTAIM, KANNIBÁLOK! RózsaS

 

-Asszonyom, Ön félreértett. Nem szextárs, hanem szextáns!

-Elvettem egy szexbombát, de akkorát robbant, hogy levitte a fejem.

-Minden szerelő, bankár, orvos azt csinál veled, amit akar.

-A bank nemcsak meglop, le is köp. (Le is lövet, ha kell – láttuk a Széna téren.)

-Az ügyvéd kirabol, az orvos meg is öl.

-Minél több pénz, annál kevesebb barát.

 

-Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják.

Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.

-Ne foglalkozzunk környezetvédelemmel,

hanem éljünk úgy, hogy arra ne legyen szükség.

-A magyar annyit keres, mint a nyugati -

csak hagyja, hogy a felét ellopják.

-Csak a bolond megy boltba vásárolni pénzért.

Ültetsz krumplit, csereberélsz, voltál már lomisnál?

 

-Általában mindenki hülyeséget csinál - csak nem tud róla.

-Mindenki az lesz, ami az apja.

-Korán kelek és hülyeségeket csinálok.

-Alkoholistának lenni sohasem késő.

-Villamos és nők után nem futunk.

-Szerelem a vírus idején: Drágám, megcsókolhatlak? Igen, de nem a számon, hanem itt lent!

-Olyan okos feleséget választottam, aki mindenre tud mit mondani.

-Vitatkozhatsz a nővel, de jaj neked, ha igazad lesz!

-Ne legyünk előítélettel!

Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!

 

-Díjat adtak át a lónak, mert négy lába van.

-Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak.

-Ne beszéljünk mikrofonba - emberhez beszéljünk!

-Ne próbáljunk senkit sem meggyőzni.

Csak ennyit mondjunk: ha ezt teszed, erre számíts.

-Amit megtettünk, megtesszük újra. (Préd. 1,9)

-Már láttuk a fényt az alagút végén - de kiderült, az a szembe jövő vonat!

 

-Idő, szám azóta van, mióta ember.

-Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.

-A csillagásznak kell a csillag,

de a csillagnak nem kell a csillagász.

-Minél nagyobb a részecskegyorsító,

annál több a részecske.

-Már olyan sokat tudunk, hogy kijön a másik felén.

-Nincs más tudás, ami a magyar paraszt ne tudott volna.

 

-Lehetek én a legjobb táncos a faluban,

de az ott a képernyőn jobban tudja!

-Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!

-Tudom ki vagyok: ezek a szüleim, ez a családom, ez a népem, ez az anyanyelvem, ez a szülőföldem – még egy kalotaszegi legényest is eltáncolok neked, ha akarod!

-Csak olyan technikákat vigyünk a házunkba, amit meg is tudunk javítani!

-Nekem nincs okostelefonom, én az eszemet használom.

-Próbáljuk meg kitalálni a jövőt (főleg a sajátunkét).

Aki kitalálja a jövőt, az nyer.

 

-Az egészség jobban fial, mint a takarék.

-Ne halj meg! Bent hagyod a nyugdíjad!

-Mindig mások halnak meg.

-Az ember 100 évig él - ha hagyják.

-Termelj élelmet, tűzifát – szabad leszel!

-Költözzünk ki a vezetékes házakból,

hogy ne zsarolhassanak meg bennünket!

 

Az ökologista mindig örül:

-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.

-Ha fúj a szél, forog a szélkerék áramfejlesztője.

-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.

-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.

 

-Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

 

KERÉKPÁR-AUTÓ-VITA

Sajnálatos, hogy a fölkészületlen szerkesztőt lemosták az autósok. A végén még maga is beállt közéjük. (Egyik betelefonált, hogy nekiment a beton az autójának...)

-A város emberi lakóhely. Ön mit szólna, ha tüzet raknék a nappalijában?

-Miért mérgez ártatlan gyalogosokat és kerékpárosokat?

-Nem lehet zöld övezet és autóút is egyszerre.

Ön is szereti a tiszta levegőt?

-Ismeri az autót?

Fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben.

-Miért veszi el mindenki szabad terét kocsijával?

(1 busz = 40 autó).

-Miért szervezi meg az állam az ártatlan harmadik, a gyalogos, megnyomorítását?

(A legtöbb kerekesszékes autóbaleset áldozata). Honnét a sok asztmás kisgyerek?

-Kár kényelemre elégetni az olajat, ha meg is lehet enni (margarin).

-Még a villanyautó is rombolja a klímát. Gyerekeinket a parkolóhelyért?

-Akik helyesen közlekednek, azok is pénzelik az autósokat.

-Azokat, akik többnyire egyedül ülnek egy nagy kocsiban.

-Sokszor csak rossz szokás, sok mindent autó nélkül is elintézhetünk, különösen egy nagyvárosban. -Összességében a kerékpár gyorsabb. (Két hónapot ül az autós a kocsijában!).

-A motort hagyjuk meg a mentőknek, rendőröknek, taxisoknak – azok is lesznek elegen!

-Nem lehetünk Hollandia, de egy kis átszervezéssel sok autóst „átültethetünk”!

-Jó, most túloztam... ó r i á s i átszervezéssel: kampány, olcsó bérlet, sok bringaút, másik oldalon drágítás, szigorítás, sebességkorlátozás... (A nemzeti konzultációs-költség pont elég lenne...).

Lásd még: Szelíd Energia Füzetek 8, Energiamenü

Klubrádió és a technokrata őrület,Légkond, 20. 6. 15.

Megint rajtakaptuk a Klubrádiót (de az Indexet, Origót is), hogy magát az ördögöt hívja meg a pokol reklámozására. Most is egy techóriás (termékmeg-jelenítés!) beszél a hűtésről, mosásról, világításról:

-Dobjuk ki régi gépeinket?

-Vegyünk új készüléket, mert az takarékosabb?

-Vegyünk nagy mosógépet?

-Vegyünk hőszivattyús hűtőt?

-Vegyünk okos-villanykörtét?

-Ne mosogassunk kézzel?

-Kapcsoljunk mindent rá az okostelefonunkra? stb.

2020. jún. 12. Klubrádió

 

Hűtés

-Az elektromos hűtőszekrény az első számú tipikus fölösleges gép a háztartásban,
a fogyasztói társadalom státusz-szimbóluma. (Elődeink hogy tudtak fönnmaradni évezredekig frizsider nélkül? Talán éppen azért?).
-Télen egy helyiséget fűteni, annak egy sarkát (hűtőszekrény) hűteni: esztelen dolog!
6 hónapig az egész környék hűtő!
-A megoldás: a külső hűtőkamra (olyan, mint a frizsider, csak a ház külső, északi falára van akasztva, konyhából tolóablakkal elérhető).
-Jobb persze a pince, kút, vízakna

(állandó 10 *C, lásd földhőcserélős hűtő)!
-Fagyasztott áru van a boltban, fizessék ők a hűtőköltségeket!
-Gázzal működő hűtő is jobb megoldás lehet.
-A villanyfogyasztás üvegház-CO2 kibocsátással jár, ezért veszélyezteti a földi klímát.
A klíma csak többet ér egy frizsidernél?

-A villamos hőszivattyú, ahogy az összes elektromos készülék, az erőműnél okozza a környezetkárosítást.
Mosás
-A mosás a ruha kínzása. Finom ruhaneműinket bűn mosógépbe gyömöszölni – ezeket csak kézzel szabad mosni (rá is van írva)!-Az automata mosógép a 2. számú túlfejlesztett ház-tartási segédeszköz. Túl érzékeny, túl sok funkció – melyekből úgyis mindig csak egyet-kettőt futtatunk.
-A régi készülékek jobbak, mert tartósabbak. Egyszerűek, tehát javíthatók. A mosógép mechanikus bütykös tárcsája előnyösebb az elektronikánál.

-Régi készülékkel is lehet takarékosan mosni (foltokat előbb kiszedni, áztatni melegben aztán csak öblíteni, programot „ugratni”).

-A tömegcikk „modern” mosógép is „tervezett elavulás”, amikor kiváló mérnökök tudásukat arra szórják el, hogy velünk, fogyasztókkal kiszúrjanak.

-Igen, kell a nagy mosógép – a 100 ruhánkhoz! Ám sok tárgy, sok gond. Nem jobb csak egy-nehány, ami tartós és amit szeretünk (önismeret!) és könnyen számon tarthatunk? Az érzékeny fehér „fehérnemű” sem divat már, nem szólva a népes nagy családról, ott lehet egy nagy gép igazán jó segítség.

Mosogatás Nincs! Csak öblítés!

-Étkezés előtt forrósítok 2 liter vizet.

-Étkezés után az edényeket, amiket kenyérbéllel kitörlöltem, forró vízzel leöblítem.

-A zsírosakat félreteszem

és később mosóporos lével megtisztítom.

-Nem hagyom rászáradni, előbb örömmel,

aztán körömmel.

-Tányérokat nem rakok egybe,

mert az aljuk is zsíros lesz.

-Mindig kevesebbet főzök, így a nyersből (saláta, gyümölcs) több fogy.

 

22 kísérlet

 

1. Nagyító és duda

2. Száraz marad a papír

3. Robbanó palackok

4. Kinek van nagyobb tüdeje?

5. Műtüdő

6. Fejre álló flakon

7. Szellemkéz és tűzhányó

8. Óriásbuborék

9. Jégbe zárt virág

10. Közlekedő edények – nem villamosok!

11. Vízóra és jégcsap

12. Olaj és víz – bőrápoló tej

13. Zseb-napóra

14. Iránytű PET-pohárban

15. 1+1+1=1? Három vízsugárból egy!

16. Liftező borsszemek

17. Vihar (tornádó) a biliben – Coriolis-erő

18. Tölcsérben maradt vizet szívószállal leengedünk

19. Rakéta-flakon

20. Papírhajó mosogatószer meghajtással

21. Héron-szökőkút

22. Cartesius-búvár

Függelék:

Műanyagok meghatározása sós vízzel és lángpróbával

 

Gyűjtsünk össze mindenféle méretű és alakú műanyag flakont,

tálcát, szívószálat! Gondosan mossuk és szárítsuk meg őket!

Miből készültek? Műanyag-azonosítás a füzet végén!

Ne tapossa laposra a XX. század legkitűnőbb göngyöleg találmányát!

PET-flakon (polietilén tereftalát): könnyű, átlátszó, jól formázható, strapabíró, tömör, sav- és lúgálló – soha ilyen edénye embernek még nem volt!

Soha ennyi kincset ember még szemétre nem dobott!

Ha 100 forint lesz egy ilyen palack, nem fogjuk kidobálni.

1. Nagyító és duda

 

 

 

Töltsünk tele egy 0,33 literes PET-palackot vízzel, jól zárjuk le és oldalra fordítva tartsuk apró betűk fölé. Mi változott?

Készült saját erőből nulla forintból, 2010-ben, miután minden támogató megszívatott bennünket. Összeállította: dr. Rózsa Sándor Átnézte: Földi Mihály Szelíd Energia Füzetek: 1.Kazánteszt, 2.Hormonszerű anyagok, 3.Mosóporteszt, 4.Fűtés, 5.Energiamérlegek a mezőgazdaságban, 6.Mosógépek, 7.Ökolabor hulladékból–25 kísérlettel, 8.Energiamenü, 9.Szelíd Energia Ösvény –Diákkalauz 10. Tartálykollektor; 11. Kísérletek pillepalackkal 12.Robinzon-ház-Leválni a víz-gáz-villanyvezetékről;Hogyan mosunk, hogyan mossunk? (Ökoszolgálat 2001) elfogyott; Testápoló lexikon, 1100 összetevő minősítése (Ökotársnál 600 Ft, 2002) Aki egy önmagának megcímzett, felbélyegzett, A5-borítékot küld, annak egy füzetünket megküldjük. Szelíd Energia Alapítvány, 1118 Budapest, Sasadi út 24. vils@freemail.hu

 

 

 

A kép a palack mögött nemcsak nagyobbnak látszik, de meg is fordul. Vajon miért?

Utána loccsintsunk ki belőle egy kis vizet és fújjunk bele!

 

 

 

Ismét öntsünk ki vizet és ismét dudáljunk!

Mi változik?

 

A palackba levő víz fénytörése miatt a betűk nagyobbaknak látszanak, mint a halak a vízben.

A palackban levő légoszlop rezgésbe jön.

Minél nagyobb a légoszlop, annál mélyebb hangot ad.

2. Száraz marad a papírzsebkendő a víz alatt

 

 

 

Vágjunk ketté egy 0,33 literes kis flakont, rögzítsünk egy darab papírzsepit a fenekére és nyomjuk vízbe. KERÉKPÁR-AUTÓ-VITA 2020. jún. 12. Klubrádió,

Fórum délben

Sajnálatos, hogy a fölkészületlen szerkesztőt lemosták az autósok. A végén még maga is beállt közéjük. (Egyik betelefonált, hogy nekiment a beton az autójának...)

-A város emberi lakóhely. Ön mit szólna, ha tüzet raknék a nappalijában?

-Miért mérgez ártatlan gyalogosokat és kerékpárosokat?

-Nem lehet zöld övezet és autóút is egyszerre. Ön is szereti a tiszta levegőt?

-Ismeri az autót? Fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben.

-Miért veszi el mindenki szabad terét kocsijával? (1 busz = 40 autó).

-Miért szervezi meg az állam az ártatlan harmadik, a gyalogos, megnyomorítását?

(A legtöbb kerekesszékes autóbaleset áldozata). Honnét a sok asztmás kisgyerek?

-Kár kényelemre elégetni az olajat, ha meg is lehet enni (margarin).

-Még a villanyautó is rombolja a klímát. Gyerekeinket a parkolóhelyért?

-Akik helyesen közlekednek, azok is pénzelik az autósokat.

-Azokat, akik többnyire egyedül ülnek egy nagy kocsiban.

-Sokszor csak rossz szokás, sok mindent autó nélkül is elintézhetünk, különösen egy nagyvárosban. -Összességében a kerékpár gyorsabb. (Két hónapot ül az autós a kocsijában!).

-A motort hagyjuk meg a mentőknek, rendőröknek, taxisoknak – azok is lesznek elegen!

-Nem lehetünk Hollandia, de egy kis átszervezéssel sok autóst „átültethetünk”!

-Jó, most túloztam... ó r i á s i átszervezéssel: kampány, olcsó bérlet, sok bringaút, másik oldalon drágítás, szigorítás, sebességkorlátozás... (A nemzeti konzultációs-költség pont elég lenne...).

Lásd még: Szelíd Energia Füzetek 8, Energiamenü

 

Klubrádió és a technokrata őrület,Légkond, 20. 6. 15.

Megint rajtakaptuk a Klubrádiót (de az Indexet, Origót is), hogy magát az ördögöt hívja meg a pokol reklámozására. Most is egy techóriás (termékmeg-jelenítés!) beszél a hűtésről, mosásról, világításról:

-Dobjuk ki régi gépeinket?

-Vegyünk új készüléket, mert az takarékosabb?

-Vegyünk nagy mosógépet?

-Vegyünk hőszivattyús hűtőt?

-Vegyünk okos-villanykörtét?

-Ne mosogassunk kézzel?

-Kapcsoljunk mindent rá az okostelefonunkra? stb.

Hűtés

-Az elektromos hűtőszekrény az első számú tipikus fölösleges gép a háztartásban,
a fogyasztói társadalom státusz-szimbóluma. (Elődeink hogy tudtak fönnmaradni évezredekig frizsider nélkül? Talán éppen azért?).
-Télen egy helyiséget fűteni, annak egy sarkát (hűtőszekrény) hűteni: esztelen dolog!
6 hónapig az egész környék hűtő!
-A megoldás: a külső hűtőkamra (olyan, mint a frizsider, csak a ház külső,
északi falára van akasztva, konyhából tolóablakkal elérhető).
-Jobb persze a pince, kút, vízakna (állandó 10 *C, lásd földhőcserélős hűtő)!
-Fagyasztott áru van a boltban, fizessék ők a hűtőköltségeket!
-Gázzal működő hűtő is jobb megoldás lehet.
-A villanyfogyasztás üvegház-CO2 kibocsátással jár, ezért veszélyezteti a földi klímát.
A klíma csak többet ér egy frizsidernél?

-A villamos hőszivattyú, ahogy az összes elektromos készülék, az erőműnél okozza a környezetkárosítást.
Mosás
-A mosás a ruha kínzása. Finom ruhaneműinket bűn mosógépbe gyömöszölni – ezeket csak kézzel szabad mosni (rá is van írva)!

-Az automata mosógép a 2. számú túlfejlesztett háztartási segédeszköz. Túl érzékeny, túl sok funkció – melyekből úgyis mindig csak egyet-kettőt futtatunk.
-A régi készülékek jobbak, mert tartósabbak. Egyszerűek, tehát javíthatók. A mosógép mechanikus bütykös tárcsája előnyösebb az elektronikánál.

-Régi készülékkel is lehet takarékosan mosni (foltokat előbb kiszedni, áztatni melegben aztán csak öblíteni, programot „ugratni”).

-A tömegcikk „modern” mosógép is „tervezett elavulás”, amikor kiváló mérnökök tudásukat arra szórják el, hogy velünk, fogyasztókkal kiszúrjanak.

-Igen, kell a nagy mosógép – a 100 ruhánkhoz! Ám sok tárgy, sok gond. Nem jobb csak egy-nehány, ami tartós és amit szeretünk (önismeret!) és könnyen számon tarthatunk? Az érzékeny fehér „fehérnemű” sem divat már, nem szólva a népes nagy családról, ott lehet egy nagy gép igazán jó segítség.

Mosogatás

Nincs! Csak öblítés!

-Étkezés előtt forrósítok 2 liter vizet.

-Étkezés után az edényeket, amiket kenyérbéllel kitörlöltem, forró vízzel leöblítem.

-A zsírosakat félreteszem és később mosóporos lével megtisztítom.

-Nem hagyom rászáradni, előbb örömmel, aztán körömmel.

-Tányérokat nem rakok egybe, mert az aljuk is zsíros lesz.

-Mindig kevesebbet főzök, így a nyersből (saláta, gyümölcs) több fogy.

22 kísérlet

 

1. Nagyító és duda

2. Száraz marad a papír

3. Robbanó palackok

4. Kinek van nagyobb tüdeje?

5. Műtüdő

6. Fejre álló flakon

7. Szellemkéz és tűzhányó

8. Óriásbuborék

9. Jégbe zárt virág

10. Közlekedő edények – nem villamosok!

11. Vízóra és jégcsap

12. Olaj és víz – bőrápoló tej

13. Zseb-napóra

14. Iránytű PET-pohárban

15. 1+1+1=1? Három vízsugárból egy!

16. Liftező borsszemek

17. Vihar (tornádó) a biliben – Coriolis-erő

18. Tölcsérben maradt vizet szívószállal leengedünk

19. Rakéta-flakon

20. Papírhajó mosogatószer meghajtással

21. Héron-szökőkút

22. Cartesius-búvár

Függelék:

Műanyagok meghatározása sós vízzel és lángpróbával

 

Gyűjtsünk össze mindenféle méretű és alakú műanyag flakont,

tálcát, szívószálat! Gondosan mossuk és szárítsuk meg őket!

Miből készültek? Műanyag-azonosítás a füzet végén!

Ne tapossa laposra a XX. század legkitűnőbb göngyöleg találmányát!

PET-flakon (polietilén tereftalát): könnyű, átlátszó, jól formázható, strapabíró, tömör, sav- és lúgálló – soha ilyen edénye embernek még nem volt!

Soha ennyi kincset ember még szemétre nem dobott!

Ha 100 forint lesz egy ilyen palack, nem fogjuk kidobálni.

1. Nagyító és duda

 

 

 

Töltsünk tele egy 0,33 literes PET-palackot vízzel, jól zárjuk le és oldalra fordítva tartsuk apró betűk fölé. Mi változott?

Készült saját erőből nulla forintból, 2010-ben, miután minden támogató megszívatott bennünket. Összeállította: dr. Rózsa Sándor Átnézte: Földi Mihály Szelíd Energia Füzetek: 1.Kazánteszt, 2.Hormonszerű anyagok, 3.Mosóporteszt, 4.Fűtés, 5.Energiamérlegek a mezőgazdaságban, 6.Mosógépek, 7.Ökolabor hulladékból–25 kísérlettel, 8.Energiamenü, 9.Szelíd Energia Ösvény –Diákkalauz 10. Tartálykollektor; 11. Kísérletek pillepalackkal 12.Robinzon-ház-Leválni a víz-gáz-villanyvezetékről;Hogyan mosunk, hogyan mossunk? (Ökoszolgálat 2001) elfogyott; Testápoló lexikon, 1100 összetevő minősítése (Ökotársnál 600 Ft, 2002) Aki egy önmagának megcímzett, felbélyegzett, A5-borítékot küld, annak egy füzetünket megküldjük. Szelíd Energia Alapítvány, 1118 Budapest, Sasadi út 24. vils@freemail.hu

 

 

 

A kép a palack mögött nemcsak nagyobbnak látszik, de meg is fordul. Vajon miért?

Utána loccsintsunk ki belőle egy kis vizet és fújjunk bele!

 

 

 

Ismét öntsünk ki vizet és ismét dudáljunk!

Mi változik?

 

A palackba levő víz fénytörése miatt a betűk nagyobbaknak látszanak, mint a halak a vízben.

A palackban levő légoszlop rezgésbe jön.

Minél nagyobb a légoszlop, annál mélyebb hangot ad.

2. Száraz marad a papírzsebkendő a víz alatt

 

 

 

Vágjunk ketté egy 0,33 literes kis flakont, rögzítsünk egy darab papírzsepit a fenekére és nyomjuk vízbe.

 

 

TANÁR: DE. IGAZA, DU. FÁJRONTJA VAN? SPIEGEL/RózsaS

»Vormittags recht und nachmittags frei«, ez az előítélet tartja magát. A tanári munka sokkal megerőltetőbb, mind sokan gondolják. Egy munkaidő-fölmérést a minisztérium ellenez, vajon miért?

Mareike Thomas tanítónő Osnabrück-ben. Éjjel 3-kor, amikor épp fürdeni készült, kapott egy üzenetet a handy-jére. „Lányom holnap du. nem mehet foglalkozásra.” A to-do-listája eggyel bővült. Mért is nyitotta meg a levelet? Holnap értesíteni kell a délutáni ügyeletet és az ételkiadást. Mikor T. kitiltotta az iskolai mail-eket a mobiljáról, azóta jobban alszik. „Úgy éreztem, sosincs fájrontom.” „Az elemi iskola, az csak egy félállás!” - kapta a cinikus megjegyzést azoktól, akiknek fogalmuk sincs az iskolai munkáról.

A tanárok fölpanaszolják, hogy egyre nő a teher rajtuk: végnélküli munkanap, dolgozatjavítások, óratervek, szülői mail-ek. Forsa-kutatás, 2022: 10-ből 9 tanár úgy érzi, kollégiuma megterhelése „súlyos”, vagy „nagyon súlyos”. 84% önmagáról is ezt mondta. 60% úgy érzi, testileg kimerült, holott elég sok a részmunkaidős (40%, míg a munkavilágban 30%). Az iskolák tanárhiányban szenvednek.

T.-nek heti 28 órája van, 2 órát még ügyel, félnégyig. Amikor hazaér, holtfáradt. „Frau Thomaaaaaas!” -visszhangzik a fülében. Legkésőbb 16:00-kor ismét dolgozik: dolgozatokat értékel, órát készít elő, feladatokat állít össze erős, közepes és gyenge tanulóknak. Este is dolgozik, hetente kétszer, szombaton fél napot. Két hetente találkozik a párhuzamos osztályok némettanáraival, hogy egyeztessék a tanegységeiket és a tancélokat, munkalapokat állítsanak össze. Ehhez jönnek a kétórás szakkonferenciák, kettő összkonferencia, kettő pedagógiai konferencia és 3 hetente szolgálati megbeszélés. Legalább 2 szülői értekezletet, karácsonyi és májusi ünnepszervezést is meg kell csinálnia. T. szereti a munkáját: „Nem panaszkodom.” Ám a feladat töméntelen. Van, ami nem is oktatási: az ifjúsági hivatallal egy diák ügyében egyeztetni, osztálykirándulásokat szervezni, fogyatékosok kérvényeit intézni. Telekom-Stiftung: Heti 50 óra összejön. Mark Rackle, berlini oktatási államtitkár: A tanárok heti 3 túlórát teljesítenek – 24500 órát évente. A „Deputatsmodell” szerint (elrendelve 1873-ban!) a tanárok kötelesek 23-28 órát adni hetente. Amit ezen felül teljesítenek, nem számít. Az Országos Munkabíróság 2022-ben kimondta, minden dolgozó és munkaadó köteles a munkaidőket dokumentálni. (Az EU-bíróság 2019-es döntésének honosítása). Politikusok követelték, hogy ez a tanárokra ne vonatkozzon, mert ez csökkenti a tanári pálya vonzerejét. Ez ui. nagyban függ a rugalmas időbeosztástól. A tanórák száma mérhető, de a többi szükséges munka nem. Ezeknek elvégzése a tanár felelőssége. Magyarul: ha a tanárok rögzítenék, mennyit is dolgoznak valójában, az amúgy is riasztó tanári pálya imázsa még jobban repedezne. És mi lenne, ha kiderülne, hogy az oktatók rendszeresen túlórázásra kényszerülnek? Újakat kellene fölvenni, de honnan?

A Heil-minisztérium úgy érvelt, hogy a mérés a munkavédelem érdekében történne, semmit nem változtatna, hátránya nem látható. Munkaidő-limit és minimális pihenő-idő amúgy is már elő van írva. A tanidő mérésére már többször volt kísérlet. 1997-ben 7000 NRW-tanár kapott egy kis elektronikus dobozkát, melynek gombját meg kellett nyomni, ha hivatalos munkába kezdtek (»Lehrer-Tamagotchi«). A tanítók éves munkája 1750, a gimnáziumi tanároké 1900 és a Gesamtschule-oktatóké 1976 óra lett. Bár az időrendelet 1770 órát írt elő, semmi sem történt. 2014-ben az alsószász kormány egy órával próbálta megemelni a munkaidőt, ám a felsőigazgatósági bíróság ezt megtiltotta, mondván, az sem ismeretes, hány tanár dolgozik. A precíz munkaidőmérés kiadta, hogy a tanárok 17%-a túllépi a törvényes heti 48 órát. Egy másik harmad is ezt tette az év 10-15 hetében. Egy friss szászországi mérés szerint a gimnáziumi tanárok hetente 4 túlórát abszolválnak. A 150 éves Deputatsmodell már nem alkalmazható. A tanári foglalkozás megváltozott, a tanításidő lecsökkent (Frank Mussmann, göttingai munkakutató). Az elemi iskolák oktatói munkaidejük 40%-ában, a gimnáziumban 30%-ban tanítottak ténylegesen – a többi idő a fölkészülésre, adminisztrációra ment el.

Hamburg már 2003-ban elbúcsúzott a Deputatsmodell-től. Heti 46,57 órát ír elő, így a vakációkat is beleszámítva, heti 40 óra jött ki. A munka fölosztását rábízza a tanerőkre. Egy szak átlagos fölbecsült elvégzett munkáját bevonják a számításba. Aki pl. egy gimnázium 7. osztályában lead egy németórát, 1,7 h-t (elemiben 1,35-öt) írnak jóvá neki. Így veszik figyelembe a nem-tanítási időket is. Osztályfőnökök és tanácstagok szintén kapnak plusz elszámolást. „Igazságosság kérdése” - mondja Petersen hamburgi iskolaigazgató. „Látjuk, hogy bizonyos szakok tanárai kevesebb előkészületet igényelnek.” A hamburgi modell példás, mégsem akad követője. Talán, mert komplikáltabb és próbára teszi a tanári kart, surlódásokhoz vezethet.

SPIEGEL, 11.11. 2023

»So wird die Korrekturvon Klassenarbeiten eingepreist.«

 

PISILÉSÉRT 60 € BÜNTETÉS – taz Berlin/RózsaS

2022 nyarán, egy férfi, éjfél tájban, háttal a strandnak, belevizelt a Balti- tengerbe. In flagranti lebukott és a Lübeck-i rendészeti hivatal 60 eurós büntetéssel sújtotta, „közszemérem-sértésért”. Ám most a bíróság fölmentette, legalább 12 okból.

4. Az alperes 20 méterre eltávolodott barátaitól, járókelők sem voltak a közelben.

5. A hivatal által kihallgatott tanúk vallomásaiból sem derül ki, hogy a tett bárkire sértő lett volna. Elég sötét is volt éjfélkor.

6. A tanúk megközelítették az alperest és zseblámpával megvilágítva dokumentálták az esetet.

8. Ilyen körülményeknél a vizelés nem számít botránynak, sem zavaró tisztátalanság, sem szag nem lépett föl.

9. A természetes szükség kivitelezése nyilvános toalettekben, nemek elválasztásával, mások jelenlétében is megtörténik.

10. Ha ez a folyamat a szabad a természetben történik, szokás szerint a többiektől távol, diszkréten kivitelezendő. Mivel a tengerparton nincs más lehetőség, csak az elfordulás - ez nem számít a többiek számára durva sértésnek.

11. Környezetszennyezésről sem lehet beszélni, mivel a Balti-tenger 21.631 km3 vizet tartalmaz. Ismételt belevizelés esetén is a fölhígulás olyan nagy, hogy a szennyezés nem mérhető.

12. Miután szeméremsértés és szennyezés kizárható, az érintett magatartása az alaptörvény 2. cikkelye és a természetjog szerint az eset az általános cselekvési szabadság alá esik. Az embernek Isten ege alatt nincs kevesebb joga, mint az őznek az erőben, a nyúlnak a réten vagy a fókának a Balti-tengerben.

wochentaz🐾, 21. 10. 2023

Pinkeln ist Naturrecht

ARANYAT A SZARBÓL – taz Berlin/RózsaS

1. Miért értékes az ürülék?

Értékes foszfort (P) tartalmaz, minden élő egyik alapelemét. A vizeletben és az ürülékben sok van belőle. A talajból kivett foszfort műtrágyákkal pótolják. A szennyvíztisztítók kötelesek az év végéig foszformentő tervekkel előállni.

2. Miért fogy el a foszfor?

Visszahozhatatlanul elveszik a környezetben, a vizekben. 2014 óta az EU kritikus nyersanyag-listájára tette, több más esszenciális anyaggal együtt. Ezek a gazdaság számára nélkülözhetetlenek és szűkösség fenyeget. Főleg Marokkóban, az USA-ban és Kínában bányásszák. 2008 és az ukrán háború után az árak az égbe szöktek, ezért recycling esedékes. Ma nagy energiákkal, fémsókkal viszik át a foszfort a tisztítók iszapjába. Ez végtermék és vevőt kell rá találni.

3. Törvényi szabályzás

A „Klärschlammverordnung” kötelezi a tisztítókat, hogy 2023 végéig mutassák be foszfor-terveiket. A kisebb berendezések 2032-ig kapnak haladékot. Ők derítőiszapjukat kiszórhatják a szántókra, ez egyébként a mikroplasztik és a gyógyszermaradványok miatt tilos.

4. Hogyan menthető a foszfor?

Az iszapot speciális kályhákban, monoégetőkben égetik el. Hamburgban a Romandis konszern állította üzembe az első ilyen berendezését. A hamuból több fokozattal a foszfor visszanyerhető. A recycling még drágább, ezért a szennyvízdíjak emelése várható. Ám az évtized végéig sem lesz elegendő kályha. A hamu átmeneti tárolását törvény szabályozza. Közben sok foszfor elvész, mint ma az erő- és cementművekben, ahol iszappal fűtenek.

5. Vannak alternatív eljárások?

Az EU foszforplatform 53 P-feldolgozó eljárást vizsgál. Környezetileg legjobb, ha az ürülék és a vizelet más anyagokkal nem is keveredik. Külön kellene gyűjteni, higienizálni és trágyaként alkalmazni - sok energiát lehetne megspórolni.

A léptékelhető modellekben ez már működik Eberswalde, Zürich és Genf városokban. Ám a meglevő infrastruktúra is lehetővé tesz egy jobb megoldást, mint az energiaintenzív monoégetés. Várható, hogy az üzemeltetők ezt fogják választani. Sürgetve érzik magukat és félnek vállalni, hogy maguk szervezzék meg a foszforvisszanyerést. Ha szerződnek egy monoégetővel, a felelősség áthárul.

6. Hogyan lehet az iszapot ésszerűen fölhasználni?

Jó alternatíva a pirolízis a szennyvíztisztító mellett, így a szállítás elmaradhat, ahogy ezt már Niederfrohna és Ingelheim városában már évek óta gyakorolják. Levegő kizárásával az iszapot hevítik, jóval kisebb energiával, mint a monoégetőknél. A végtermék egy karbolizátum, 15% foszforral, toxikus maradványok nélkül.

7. Akkor miért van ilyen kevés pirolízis Németországban?

A gazdasági minisztérium úgy véli, a pirolízis rosszabb foszforhatékonysággal működik. A hasonlítás azonban sántít: A kiinduló anyaggal és nem a karbolizátummal vetik egybe, ami direkt kiszórható a szántókra. Így teszik a csehek, svédek, dánok. Ezt Németországban a hulladéktörvény tiltja.

8. Milyen hatással lehet ez az eljárás a klímára?

Az Umweltbundesamt már 2016-ban kimondta, hogy a pirolizátum talajjavító, mert segíti a humuszképződést – különösen növényi hulladékoknál, de a derítő iszapnál is. A műtrágyával szemben kifejezetten klíát, a szenet tartósan beviszi a talajba. Karin Heinrich, biológia professzor, Berlin: Ha az összes német5 iszapot pirolizálnák, annyi CO2-őt vonna ki a légkörből, mint a némer erdők 8,3%-a. Ezzel szemben a monoégetés gyorsítja a fölmelegedést (231 kg CO2/t + 12 kg CO2 a szállítás miatt).

9. Akkor miért választják a környezetromboló eljárást?

A szennyvíztisztítók tovább tolják a felelősséget , ha a monoégetést ösztönzik. A mai törvények szerint az égetőket arra is kötelezni lehetne, hogy a karbolizátumot égessék el, ha az nem értékesíthető.

Ezt a cikket a Riff freie Medien gGmbH támogatta. Novemberben jelenik meg K. Heinrich könyve, a „Holy Shit – Der Wert unserer Hinterlassenschaften“ (A szent ürülék értéke), egyszerre a filmmel.

taz Berlin, 21. 10. 2023

Der heiße Scheiß

KOMMENT

Legökologikusabb a kertbe kakálni. Jó megoldás Dőry István szellőztetett komposzt-toalettje. De hogy lehet ezt a panel 10. emeletén? A balkonon, függöny mögött? Költözzünk ki a vezetékes házakból – akkor nem zsarolhatnak meg bennünket! (Lásd  Robinzon-ház, Szelíd Energia Füzetek 12.)

RS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

OROSZOK A SPÁJZBAN – Nagykövetségük fele kém – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

Több képviselő irodája szomszédos az orosz nagykövetséggel. Kék fóliát raknak ablakaikra, de már egy vizes pohár az asztalon is kockázatos. Frank Schwabe (SPD): „Diszkó hangulat, a kék fólia csupán egy mozaik darabja.” Irodája, ahogy több kollégáé is, a régi NDK külügyépületében van. (Unter den Linden 50.) Tulajdonképpen ez nem rossz cím, mellettük a Café Einstein, ahol jó füleseket és süteményt lehet kapni. Pár lépéssel odébb Madam Tussauds viaszfigura-kabinettje. Direkt szemben a kíváncsi szomszéd, akitől jobb óvakodni: a FAK nagykövetsége. Az orosz magas biztonságú állami falu előtt a járda rácsokkal le van lezárva, a járókelők az útra kényszerülnek, ahol száguldó kerékpárosok veszélyeztetik őket, azokat viszont a dudáló autósok. Schwabe azon gondolkodik, mennyi mindent tudnak meg az oroszok a Bundestag munkájáról. Az Otto-Wells-Haus-ban úgy vélik, az orosz szomszédok legalább egyharmada ügynök és nem diplomata. Schwabe: „Mindig is tudtam, hogy mi itt föl vagyunk tálalva nekik.” A bizalmatlanság kölcsönös: Az óriási orosz épületkomplexum minden ablaka rolókkal és függönyökkel fedett. Mögöttük nem egy íróasztal árválkodik: A Bundesregierung, ha késve is, de 71 orosz „diplomatát” utasított ki. Moszkva különgéppel menekítette ki az iratokat és a kém-készülékeket. Csak a hivatalos titkosszolgálati oroszok maradhattak. A kormány nem akarta az összes kapcsolatot elvágni – maradjon egy csatorna a Kreml-hez. Schwabe: „James Bond mai szemmel idétlen. Ma már nem lődöznek karórákkal, hanem e-mail-eket törnek föl, mobilokat hallgatnak le. Másrészt viszont a kék fólia is több, mint a semmi. Az Unter der Linden-en ma sincs vége a hidegháborúnak.” Amikor az SPD 1999-ben Bonn-ból átköltözött, az Otto-Wells-Haus-ban két zárt ajtóra lelt. Mikor végre fölnyitották, a legmodernebb megfigyelő eszközökre leltek, az oroszokra irányítva. 2021 októberében az orosz nagykövetség ablakából kiesett egy SWR-ügynök (külföldi kémszolgálat). Kilökték? Kamerafölvételek hiányoznak. Ha az oroszok egy tragikus balesetről beszélnek, az ilyen kizuhanások a hagyományhoz tartoznak. Rendszerellenállókat mérgeznek meg vagy lőnek agyon. (2019-ben a berlini Tiergarten-ban történt egy ilyen gyilkosság.) A bíróság „állami terrorizmusról” beszélt. 2015-ben orosz hackerek bejutottak a Bundestag portáljára. A németek a GRU-t vádolták. 2022-ben lebukott Carsten L., mert infókat továbbított az oroszoknak. Th. Haldenway, alkotmányvédő bírósági elnök: „A Németország elleni kémakciók olyanok, mint a hidegháború idején.”

Süddeutsche Zeitung, 7. Okt. 2023

Wasserglas auf dem Schreibtisch ein Sicherheitsrisiko

 

8 HÓNAP RAGASZTÁSÉRT – A kölni Caroline Schmidt a Letzte Generation (LG) aktivistája – ZEIT/RózsaS (Meglehet, találkoztam vele, amikor Kölnben éltem).

Caroline 2022-ben 3 útlezárásban vett részt. A berlini hivatalbíróság, bár az ügyész pénzbüntetést kért, az eddigi legsúlyosabb ítéletét mondta ki a csoport egy tagjára: 8 hó börtön. Ulrike Fischer, bírósági elnök: „Rossz szociális prognózist sugallt.” C. S. közölte, további blokádokon is hajlandó részt venni, eddig húszon lehetett.

A Letzte Generation nem radikalizálódott, pedig sokan ezt várták. Továbbra is festéket szórnak jelképes helyeken vagy leragasztják magukat az aszfaltra. A világ radikalizálódott körülöttük: az autósok szidalmazzák, ütik-verik őket. Mannheim-ben egy erőszakos férfit letartóztattak, Karlsruhe-ban egy másik áthajtott egy aktivista kezén. A rendőrség május végén lecsapott a csoportra, laptopokat, plakátokat kobozott el. Az NRW-belügyminiszter, Herbert Reul (CDU) módosította a büntető szabályzatot: aki rendőrségi intézkedést provokál, az viseli a költségeket, 50 000 €-t is.

A 8 hónapos büntetést, polgári engedetlenségért, meglepő közöny fogadta. A társadalom sok kérdésben nem ér egyet, de itt az LG ellen van. Ezt Caroline nem észleli: nemrég hívták meg egy vallási közösségbe. A Schauspielhaus Köln egy darabjában is szerepel („Grüne Armee Fraktion”). Az ítélet után C. sok támogatást kapott, művészektől, tudósoktól. Ügyvédre elég pénz gyűlt össze.

Egy ideig étteremben dolgozott, bőrsérüléseit kesztyűvel takarta. Most tartalékaiból él, egész idejét az LG-nek szenteli. Egyházakkal, politikusokkal kommunikál.

A tárgyalásán tömve volt a terem. Eleinte ügyvéd nélkül védekezett: már 40 év óta tudja, milyen kárt okoz a fosszilisok égetése. Nem marad idő mentő intézkedésekre. A bírónő leállította, „Ne csináljon show-t”. A rendőrök okozta testi fájdalmat jól tűrte, de az erőszak lelkileg megviselte. Nem bántotta őket, mégis nekiestek és ezt helyesnek tartják.

„Nem gondol rá, milyen lehet a börtönben?” Nem, hisz az még messze van, talán nem is valós fenyegetés. Társait sem riasztja. Az 50 000 €-s büntetés inkább aggasztja. Akkor sem bán semmit, ha végül mégis lecsukják. Azért jobbnak látta ügyvédet fogadni.

ZEIT, 5. 10. 2023

Haftkleber

KOMMENT

Én 3 évet kaptam 1971-ben, Novi Sad-on, a Sympo-perben egy írásomért. Ha otthon maradok, tényleg lecsuknak, már a rendőrök is kerestek. A börtönt nehezen éltem volna túl. De most itt vagyok, énekelek, táncolok! (Mikor a szolgának telik esztendeje és haszapikosz!).

TRIGGEREZETT TÁRSADALOM - S. MAU – SPIEGEL/RózsaS

Mau (54), szociológus a berlini Humboldt Egyetemen. Új könyvében cáfolja a társadalom polarizációját. (Steffen Mau, Thomas Lux, Linus Westheuser: »Triggerpunkte. Konsens und Konflikt in der Gegenwartsgesellschaft«)

SPIEGEL: Mau úr, kollégái évek óta egy kultúrharcról írnak. Kozmopolita nagyváros-akadémikusok vs hagyományőrző vidékiek, lifestylelinke Fridays-for-Future-fiatalok és öreg, fehér SUV-férfiak. És most Ön azt mondja, ilyen „Kulturkampf” nincs is.

Mau: Magam is sokáig hittem, hogy a polarizáció erősödik és a társadalom kettészakad. Ám amikor közelebbről megnéztük, kiderült, ez tévedés. A szegény-gazdag hozzáállásban, a szexuális diverzitásban, a migráció- és a klímakérdésben nincs egetverő eltérés. A középnél sem.

Sp: Mennyire biztos ez az eredmény?

M: A már adott adatok mellett országosan 2530 személyt kérdeztünk meg. Ezen felül 6 vitacsoportot követtünk, ahol szalagcímek minősítése folyt.

Sp: Dehát akkor honnét ez a sok heves vita a menekültekről, a klíma-ragasztókról, a transz-személyekről és a gendercsillagocskákról?

M: A diskurzus már polarizált. Van egy „érzett polarizáció”. Az emberek túlbecsülik a politikai különbségeket. Ez részben a fiókokba való besorolások miatt van: kozmopoliták és kommunitaristák, anywheres és somewheres. Ha ezek a fogalmak egyszer már bent vannak, működnek is. Mindig azt hisszük, tudjuk, ki melyik táborba sorolható és magunkat is besoroljuk. Egy érzett polarizáció valódi polarizációhoz vezethet.

Sp: A közösségi oldalak ún. filterbuborékai erősítik ezt a hatást?

M: Nem a virtuális echokamrák csinálják a problémát, hanem a másképpgondolkodókkal való konfrontáció. A közösségi oldalakon túl gondolatokat cserélünk családtagjainkkal, szomszédainkkal – bár ezek száma csekély. A közösségi oldalak lehetővé teszik, hogy a buborékunkon kívül is megszólalhassunk. Akkor a vita rákényszerít, hogy kirukkoljunk a farbával. A polarizált pozíciók a közösségi oldalakon túlzott figyelmet kapnak. Ott a peremvélemények irányítják a diskurzust.

Sp: Mi van Trump-pal, a Brexit-tel, az AfD-vel? A kultúrharcelmélet nem jöhet a semmiből.

M: Egy demokráciában az eltérő vélemények megengedettek. Ez a „sovány polarizáció”. Társadalmi szétszakadásról csak akkor beszélhetünk, ha a véleménykülönbségek nem véletlenszerűen vannak szétszórva, hanem világosan csoportokhoz köthetők. Ez lenne egy „kövér polarizáció”. Ám ilyen Németországban még nincs.

Sp: Ám az USA-ban igen.

M: Valóban, ott a térségi szegregáció is erős. Ám az ilyen US-diagnózisokat kritikátlanul importáljuk.

Sp: A K-elmélet egy olcsó US-import?

M: Az USA-ban megkérdezték, problémás-e, ha a gyerekük másik párt gyerekével házasodik. Igen és ez az évek során még erősödött is. A németeknél a választómiliők nem határolódnak ennyire el (kivéve az AfD-t). A választók promiszkuatívak, ide-oda táncolnak.

Sp: Németország vagyon-egyenlőtlensége óriási – még sincs osztályharc.

M: 80% ezt beismeri, még a magas jövedelműek is. Ám amikor az újraelosztás reformjára kerülne sor, az emberek visszakoznak – erkölcsi alapállásból. A többség úgy látja, sokan korán kelnek, keményen megdolgoznak a pénzükért – mások pedig a szociális függőágyban henyélnek. A teljesítménytársadalomba vetett hit óriási, a legitim szociális igény kérdését erősen moralizálják.

Sp: Ez az a liberális narratíva, melyet mindenütt terjesztenek?

M: Meglepően igen. A 70-es években csak a felsőbb rétegek esküdtek a teljesítményre, ma az egyszerű alkalmazottak is. Így főleg a termelő munkások követelik, hogy a szocsegélyeseket közmunkára kell fogni. Inkább lefelé taposnak, mint fölfelé.

Sp: Sokak szerint a munkások soviniszták és homofobok.

M: Ez a nézet igen elterjedt. Nem utolsó sorban Didier Eriban bestsellere után („Visszatérés Reims-be”). Ám Eriban a francia vidék egy történelmi szakaszáról írt. Németországban is voltak toleráns hozzáállások a melegekkel szemben, a képzettebbek, módosabbak között. Időközben ez lefelé is terjedt. Ma már a különböző osztályok egyaránt helyeslik, hogy pl. a meleg párok is fogadhassanak gyereket örökbe. (Nem Mo.-on! RS).

Sp: Akkor miért tartja magát ilyen kitartóan a jobbos munkásosztály narratívája?

M: Világképünket nem aktualizáljuk és egyeztetjük folytonosan az empirikus kutatásokkal. Meghatározott miliők önmegerősítése is szerepet játszik.

Sp: A tudás-munkások önteltsége?

M: Művelt emberek nem látják, mennyi minden fejlődött 30 év alatt. Egy néma forradalom! Azt sem látják, hogy nem mindenki gondolkodik úgy politikailag, mint ők. A felsőbb rétegek migráció, diverzitás és klímaválság iránti hozzáállásai gyakran egy politikai portfolió részei, melyek pártprogramoknak felelnek meg. Az alsó rétegekben ideológiai patchwork uralkodik. Ezt az elitek nem értik jól.

Sp: Aki migráció ellenes az homofob is?

M: Pontosan. Ám önmegfigyeléssel nem lehet szociológiai kutatást csinálni. Tudomásul kell venni a tapasztalati adatokat. A klímakérdés tényleg osztályharccá válik. A zöldeknek jobban kell erre ügyelniük. Az alsó rétegek sem klímatagadók, sem klímaszkeptikusak, ám a klímakérdést erősebben az igazságosság szempontjából nézik. Ezt a zöldek a fűtéstörvénynél túl későn értették meg. A reform erkölcsileg nem volt kézenfekvő. Lehet a közép ökológiájáról és a munkásosztály ökológiájáról beszélni. A középréteg ökológiáját életstílusa adja meg. Elég kompetensek és erősek, hogy életüket klímabarát módra állítsák át. Az alsó rétegek ezt kérdezik: Megengedhetem magamnak? Nem magától értetődő, hogy mindenkit ugyanaz az intézkedés kényszerít: egy nagyit kis házában vagy egy vállalkozót medencés villájában. Az oma talán rosszul szigetelt házban él, de csak másfél szobát fűt és nem röpköd a világ körül.

Sp: Ön nemrég a kormány gyűlésén szerepelt. Miről beszéltek?

M: Talán nem volna szabad árulkodnom, de a kormány jól tenné, ha jobban érzékelné, milyen erkölcsi gazdaságban mozog. Meg kéne győznie az embereket, hogy a változtatásokat nemcsak el kell tűrniük, hanem aktívan alakítaniuk is kell. Csak ekkor lesznek képesek szokásokat és tulajdonviszonyokat újra gondolni.

Sp: Az Ön könyve nem nyugtató pirula a politikusoknak? A társadalom egyáltalán nem hasad, mint sokan hiszik – tehát csak így tovább.

M: Ez csak a felületes üzenet és félreértés lenne. A második síkon észlelünk egy nagy kockázatot. Mivel ma a legtöbb választó ideológiamentes, a pártok feladata híveik érzékenyítése és a másik oldal megbotránkoztatása. A konfliktusok erősítik az identitást.

Sp: Konfliktusok hogyan rendezhetők?

M: Affektpolitikával. A pártok triggerpontokat tűznek ki, melyek apró dolgokat tematizálnak és keményítik az összecsapásokat. Tempólimit, gendercsillagocska, teherkerékpár-szubvenció – mind társadalmi változtatások jelei, melyek sokakat zavarnak. Az az érzésük, sok minden változott és máris itt a következő. Úgy hiszik, elveszítik az ellenőrzést, lemaradnak. Egy másik tipikus trigger az egyenlőtlen bánásmód: péntek du. két óra úszásidő - csak transzoknak. Normasértések is lehetnek trigger-hatásúak. A legtöbbeknek édesmindegy, ki milyen szexuális irányítottságú, de ha ezt a kisebbségek ki is rakják a kirakatba, az zavaró.

Sp: Amíg a szociális fordulat absztrakt marad, az emberek egységesen rábólintanak. Ám ha konkrét lesz, sokan visszakoznak. Üres szólam: igen, konkrét megvalósítás: nem. Ez mégis egy szakadás?

M: Ennek ellenére Németország sokkal előrébb tart, mint a vitái – minden rétegben, korcsoportban, régióban. A több diverzitást megértik. Ezt senki sem tagadhatja. Persze, van még sovinizmus, szexizmus, de ezt a többség elveti. 80% jóvá hagyja az egyneműek házasságát, 84% egyezik azzal, hogy transzok normális személyeknek számítsanak. Ugyanakkor nem kevesen úgy vélik, a kisebbség mássága maradjon korlátok között, maradjon magánügy. Toleránsok, de ódzkodnak az érzéstől, hogy az eddigi norma átértékelésre kerüljön és saját életmódjuk ezáltal leértékelődjön. A migráció kérdése különösen vitatott. Sokan elfogadják, hogy bevándorlók országa vagyunk, ám sokan a ressentiment-re, védekezésre, radikalizálódásra hajlanak.

Sp: A vélt gyámkodás zavaró?

N: A viselkedés-szuggerálás egy tipikus triggerpont. Autonómiaveszteség, habitus, nyelv, életmód kerül napirendre. Még a saját fűtés is. A triggertek védekeznek az ellen, hogy privát döntéseikbe belebeszéljenek.

Sp: Ez hajaz arra a hatásra, amit Carolin Amlinger és Oliver Nachtwey bestseller könyvében („A megsértett szabadság”) leírnak. Libertárius autoritarizmusról beszélnek, a sértés agresszióba csap át.

M: Egy fajta vakellenállásba ütközünk. Jómagam is megtapasztaltam. Mindig igyekszem nem-semlegesen beszélni, de önként. Egy szerződésben mégis erre akartak kötelezni – töröltettem, mert autonómiavesztésnek éreztem. A példát fölhoztam a kormány ülésén, hogy lássák, hogyan triggerik az embereket. Másik példa a Dertmund-i gyarmatosítás-kiállítás, amely szombaton 4 óra hosszat csak a színeseknek van fenntartva. Ez egy csoport kivételes bánásmódja, igazságtalan. Ám legitim, mégis egy szükségtelen trigger, mely főleg azokat háborítja föl, akik soha be nem mennének egy ilyen kiállításra.

Sp: Az Ön tanácsa tehát: komolyan kell venni az ún. aggódó polgárokat.

M: Nem. Jürgen Habermas-szal vallom: a dühöseket nem kéne vattába csomagolni. Ez kommunikációs kérdés is. Különbség, hogy a rendes nyitvatartási időben a feketéknek egy külön biztonsági helyet rezerválnak, vagy külön látogatási időt szabnak ki. Megfontolandó, milyen támadási felületet teremtünk. Legrosszabb esetben az olyanok ellenállását is kiváltjuk, akik egyébként teljesen nyitottak.

Sp: Előfordul, hogy identitáspolitikai aktivisták jogos ügyben, de stratégiailag melléfogva lépnek föl. Triggerpontokkal szereznek figyelmet.

M: A klímaragasztók! Klímaügyben szövetségeseket kell keresni és széles társadalmi rétegeket megnyerni. Lehet persze Berlin utcáira ragasztani magunkat, de ezzel csak a Brandenburg-i szerelőket bosszantjuk föl. Példás a francia akció, amikor éjjel egy golfpálya lyukait bebetonozták, hogy a luxus-locsolás ellen tiltakozzanak, vízhiánykor. Óriási tapsot kaptak, mert egyben a gazdagok kiváltságai ellen is léptek föl. Az ökológia osztályharcba csapott át.

Sp: Minden szociális csoport egyaránt triggerezhető?

M: Az alsó harmad politikai dühe erősebb. Nemcsak a szűkebb anyagiak miatt, hanem mert ők előírt feltételek szoros korzettjében mozognak. Aki kevesebbet ellenőrizhet, a társadalmi változást további ellenőrzés-veszítésnek éli meg.

Sp: Ezért jobban reagál az affektpolitikára?

M: Pontosan. Az életkor hatása viszont igen csekély. Múmiák és zöld fiatalok? Semmiképp! Az idősek is épp úgy aggódnak.

Sp: Az öreg fehér férfi a reakciós, ahogyan sokan hiszik?

M: Nem, ők nem egy társadalmi különcsoport, akik nagyon fékeznének. Ez a besorolás komolytalan, csak retorikai trükk.

Sp: Mit szól mindehhez kollégája, Andreas Reckwitz? Sokan a Kulturkampf-nál rá hivatkoznak.

M: Nem lesz teljesen boldog. Sok mindent másképp sorol be – szíve joga.

Sp: Ön empirikus, A. R. teoretikus. Ilyenek nélkül a szociológia fákat látna, erdőt nem?

M: Így van. Az elmélet a kategóriák tisztaságából él. Néha épp így jut napvilágra, ami az empíria bozótosában rejtve van. Ám én óvatos vagyok az ideál-tipizáló elméletekkel. A szociológia esélye az irritáció. És a gyakorlat néha őrültebb, mint az elmélet.

SPIEGEL, 30. 9. 2023

»Von wegen fossile Alte und grüne Jugendliche! Die Älteren sind genauso besorgt.«

Ab 6. Oktober:

Steffen Mau, Thomas Lux, Linus Westheuser: »Triggerpunkte. Konsens und Konflikt in der Gegenwartsgesellschaft«

 

 

 

 

KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu

„Karikó Katalin (KK) kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében.” Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál (75 db) rögtön gyanút fogok. KK klímaölő módon röpköd a Föld körül, hogy bezsebelje díjait. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Hülye vagyok, hogy riogatok?

Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben. De talán inkább ő csinál magából hülyét?A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket - a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek. A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz. A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?

A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva, nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik. Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók - 50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él. A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól. A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik. A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?

KARIKÓ ÉS A NOBEL-DÍJ – taz Berlin/RózsaS

Karikó Katalin (KK) a messenger-RNA kutatásával a kovidvakcinák, az mRNA-technológia alapjait rakta le. Elismeréséig sok labor-év telt el, nem kevés kritikát is el kellett viselnie. Kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében. „Eleinte a támogatások visszautasításait gyűjthettem be.” Barátja Mainz-i lakásában adja az interjút, Pennsylvania-i otthona és a tajváni díjátadás között. Sokat utazik, előadásokat tart. „68 vagyok és a kofferemből élek. Ki szeret ennyit utazni?” Smartwatch-ja, laptopja jelez. „Legjobban szeretem, ha nyugodtan kutathatok.” 40 éve ezt teszi.

Tárgya az mRNA, a messenger ribonukleinsav. Ez szinte a DNA másolata, fehérjék építését teszi lehetővé. Mivel az mRNA vírusok, baktériumok és tumorsejtek építőterveit is szállítja, a test egy védőoltással edzhető. Így az már a megbetegedés előtt védősejteket építhet. Az mRNA laborban egyszerűen átépíthető, az építőtervek mesterségesen előállíthatók. Így született a módosított mRNA, amivel kovidvakcinákat lehet előállítani. A DNA-val ellentétben, amivel egyértelműen azonosítani lehetett a kórokozót, az mRNA előállítása drága volt és a molekula gyorsan szét is esett. KK-t nem támogatták, akkor mégis miért kutatott tovább? Selye János stresszelmélete ösztönözte. „Észrevettem, hogy többféle mRNA-t vagyok képes előállítani.” Egerek beoltása után egy brit kutató lábába is beadta az mRNA-t. Ám súlyos mellékhatások, gyulladások léptek föl. „Úgy láttam, 10 év kutatásom veszik el.” 1998-ban Drew Weissmann immunológussal futott össze egy nyomtatónál. 7 évvel később olyan mRNA-t építettek, amely nem váltott ki erős védekező reakciót.

KK utólag megköszönte magyar professzorának, hogy a hiányzó eredmények miatt kirúgta. E nélkül talán nem lett volna elég bátorsága az USA-ba kivándorolni. Ám az érdeklődés eleinte ott sem volt nagyobb. (Bezzeg a pandémia után megnőtt.) Derrick Rossi, US-üzletember fölismerte az esélyt és megalapította a Moderna-t. Pár éve rá Uğur Şahin és Özlem Türeci kooperált KK-val. Megkezdődtek a kísérletek emberen is. 10 évvel később a BioTech KK mRNA-ismeretei alapján, a kovid idején, vakcinák milliárdjait állította elő. Selye stresszkutató „eustresszt” és „distresszt” különböztetett meg. Az első a növekedést és a teljesítményt serkenti, míg a distressz megbetegít. KK csak az eustresszt engedi érvényesülni. Nehezére esik követni a kutatásokat, a repülőn olvas. Néha olyan meghívást is kap, amihez semmi kedve. A Vatikán-látogatásra lánya bírta rá. Mutat egy fotót, amelyen unokáját a pápa áldja meg.

taz, 23. 9. 2023

Impfgegner hassen ihren Trick

KOMMENT

Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál rögtön gyanút fogok. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?

KK 75 DÍJA – Minden másképp van! Tudománykritika/RózsaS

 

Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Bill Gates 2015-ben figyelmeztetett. Egy 1993-as előadásom címe: LESZ-E BUDAPEST 30 ÉV MÚLVA? Tehát jövőre derül ki, mennyire csináltam magamból hülyét. Ám inkább legyek én a balga, semmint, hogy bekövetkezzék az untergang. (A 30 év 2023. dec. 31-én zárul!).

 

Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben.

De talán inkább ő csinál magából hülyét?

 

A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek.

 

A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz.

 

A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.

 

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?

A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik.

 

Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók -50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten.

 

Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él.

 

A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól.

 

A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik.

 

A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.

 

Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás.

2022. 10. 28.

LEMENT KUTYÁBA

négyről

két lábra állt

de a sok út közül

a legkönnyebbet választotta

a gépekét

ez becsábította a városba

ott meggazdagodott

de elhagyta istenét

elűzte barátait

és ismét négy lábra állt

lement kutyába

körülötte tömegek

még sincs senkije

 

MERKEL ÉS A FARKAS – SPIEGEL/RózsaS

2008-ban Bukarestben NATO-csúcstalálkozó volt A NATO föl akarta venni Ukrajnát. Többség volt, de Merkel közbelépett. Ebből lett a katasztrófa. 2022 áprilisában Zelenszkij közölte, Bucsában több megölt civilt találtak. A tetemek az utcán hevertek, a házakban és a tömegsírokban. Z. nemcsak az oroszokat vádolta, hanem Merkelt és Sárközyt is. „Merkel asszonyt és Sárközy urat meghívom Bucsába, hogy lássák, mire mentek az oroszokkal szembeni engedményekkel.”

 

Ukrajna sosem volt közelebb a NATO-tagsághoz, mint akkor, 2008-ban. Ám M. és S. közbelépett - Putyintól való félelmünkben. Emiatt a ballépéstől szenved ma Ukrajna a legrosszabb háborútól, 1945 óta. Németország ismét egy háború kirobbantója – ezúttal gyávaságból? Bukarest a német oroszpolitika őskatasztrófája? Z. a kancellár asszonyt megszólalásra késztette. M. kiáll a 2008-as NATO-döntések mellett. Ukrajna NATO-tekintetben már akkor megosztott volt - ha fölveszik, Putyin már akkor lecsapott volna.

 

A SPIEGEL fél tucat diplomatával beszélt, akik akkor ott voltak. Egyesek, mint a lett Valdis Zatler, vállalta névvel a megszólalást, sokan nem. Merkel és Bush „High Noon”-járól esett szó, C. Rice düh-könnyeiről, a lengyel miniszter, R. Sikorski Steinmeier-rel szembeni kemény kritikájáról és Putyin vad fenyegetéseiről. Merkel oroszul vitatkozott a kelet-európaiakkal, majd zöld tintával aláírta a közös közleményt. A csúcstalálkozó 2008 április 2-4 között zajlott, az utolsó napon fogadták Putyint. A birkózás 2007-ben kezdődött és Bush mandátuma végéig tartott, 2009 januárjáig.

Merkel nem állt egyedül, mögötte volt szinte fél Ny-Európa.

 

M. ellenállása talán mégis helyes volt? Az orosz agresszió óta fölmerült a keletpolitika újraértékelése – de máig semmi sem történt. A SPIEGEL sok dokumentumhoz hozzájutott. M. és S. nem vállalták az interjút. Az alkotmánybírósági elnök, Juscsenko, tudtára adta az USA-nak, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba. Felesége amerikai, egykor a külügyben dolgozott, az oroszoktól tartott. J. éppen csakhogy túlélt egy dioxin-mérgezést. Szerinte Ukrajna szuverenitását csak a NATO szavatolhatja, e nélkül Moszkva fél-gyarmata marad. J. a 2004-es, szabadság és jólét célú narancsos forradalom egyik élharcosa. A tagságért még vetélytársa, Julija Timusenko is küzdött. Viktor Janukovics ellenzék-vezér 2014-ben átállt az oroszokhoz, előtte ő sem zárta ki a NATO tagságot.

Ám a reformok döcögtek, pedig ezek voltak a belépési föltételek. A Kreml, ahol csak tudott, keresztbe tett. A Tranparency International korrupciós listáján Ukrajna a 118. helyen áll, az oroszok közelében. Janukovicsról és Timosenkoról is azt tartották, megvehetők.

Az ország anti-NATO-hangulatát nem sikerült megfordítani, Janukovics a 2007-es választásokon a NATO-ellenes mozgalom élére állt. A lakosság, főleg délen és keleten, a hidegháborús propaganda utóhatásai miatt ódzkodott a Nyugattól. Az afganisztáni megszállás emlékei éltek, sokan újabb bevetéstől tartottak, most a Nyugat nevében.

Victoria Nuland, brüsszeli NATO-nagykövet nagyszabású fölvilágosító kampányt ösztönzött. Némelyeknek az volt a benyomása, az USA inkább akarja a belépést, mint az ukránok. 2008-ban Juscsenko, Timosenko és a parlamentelnök levelet küldött Brüsszelbe. Egy Membership Action Plan-t követeltek. Ez egy több éves reform standard folyamat, egy megelőző döntés. Ám Janukovics embereivel a levél elleni tiltakozásul lebénította a parlamentet, még verekedés is volt. A végén népszavazásban egyeztek ki.

Amikor M. Ukrajnába látogatott, Juscsenko megpróbálta megakadályozni, hogy Timosenkoval találkozzon. A németek trükkel éltek: M. beült egy étterembe, ahová T. a hátsó ajtón slisszolt be. M. biztonsági munkatársa: „Kijev egy rémálom.” A levél mégis kiugrasztotta a nyulat a bokorból. Putyin 2000-ben még azt hitte, Oroszország NATO-tag lehet és Ukrajna tagsága sem lehet probléma. 2008 elején Putyin brüsszelbe küldte az ultranacionalista Dmitrij Rogozsint ( 1,90 m, „huligán”). Azt állította, a Baltikum, a Krim és Ukrajna széles területe az orosz nemzet törzsterületeihez tartozik. Azzal fenyegetőzött, hogy Ukrajna belépése a szuverén állam megszűnéséhez vezethet. A britek és a magyarok tiltakoztak. Putyin nem rejtette véka alá, hogy Oroszországot ismét nagyhatalommá akarja tenni.

SPIEGEL, 16.9.2023

MERKEL UND DER WOLF

NEM PIRULUNK, AMIKOR A DÉLT KIRABOLJUK? taz/RózsaS

A kapitalizmus kemény játék, de sportszerűbben is mehetne: globális minimálbérrel és az adóparadicsomok fölszámolásával. Az ENSZ mindenkit szeretne a szegénységből kimenekíteni, de ez miért olyan nehéz?

Sven és Ram élete talán választ ad. Sven buszsofőr Stockholmban, Ram New Delhi-ben. Mindketten átlagban 50 embert szállítanak, de Sven 50x többet keres Ram-nál. Nem Sven-en múlik, ugyanolyan buszt vezet, mint Ram. Ám Sven szerencséje, hogy Svédországban él, ahol sok gépet vetnek be. Ebből az össztársadalmi produktivitásból olyanok is profitálnak, akik nem technikai területen dolgoznak, pl. tanárok és ápolók.

 

Az államok úgy gazdagodnak, hogy a termelékenységbe fektetnek be. A gépek drágák, csak akkor gazdaságosak, ha az emberi munka még drágább – vagyis, ha a bérek magasak. Dél bérei nevetségesek, tehát ott nem kifizetődő gépekbe fektetni. Banglades: 4 millió varrónő varr ruhákat a Nyugatnak. Lehetne gépesíteni, de az drágább lenne. Az állam beszállhatna és központilag vihetné előre az iparosodást. Japán, Tajván, D-Korea, Kína úgy érte be a Nyugatot, hogy kormányuk nagyban fektetett be villamos erőművekbe, kohókba, autógyárakba. Ám a globális Dél nehezen hozza be a Nyugatot: a gyárakat bővíteni kell, hogy rentábilisak maradjanak. Az autógyártás csak tömeges termelésnél és eladásnál gazdaságos. Kína 1,4 mrd lakosával előnyben van. Vámokkal védekezhetnek. Kis országok ezt nem tehetik, rá vannak utalva a világ szabadkereskedelmére. Ám épp ez a szabadkereskedelem teszi nyertessé a technikai fölényű, gazdag nyugati államokat, amelyeknek nincs komoly vetélytársuk.

Mindez nem jelenti, hogy a Dél leragadt a XIX. században. Lányok is járhatnak iskolába, szinte mindenki be van oltva gyerekbénulás és kanyaró ellen. Az emberiség 90%-a jut ivóvízhez. A legtöbb embernek van mobiltelefonja és ezzel hozzáférhet a világ tudásához. Az US Andrew McAfee írja: „Ma egy masszai harcos Kenyában jobb telefonnal bír, mint az USA elnöke 25 éve.”

A globális Dél gazdagodhat, de technológiailag és gazdaságilag beérnie Nyugatot szinte lehetetlen. Banglades egy főre jutó jövedelme 2020-ban 5 $, a németeké 54 $. A kapitalizmus kétarcú: A fogyasztási cikkek világszerte kaphatók, de ez nem jelenti azt, hogy ott is gyártják őket. Néhány ország látja el az egész Földet. J. Osterhammel, német történész: „Az iparosítás nem teljes körű (flächendeckend), mint a tv.” Az EU és az USA nem tehetnek arról, hogy korán iparosítottak és a követők csak cammognak.

Ám a gazdag Észak mégsem teljesen ártatlan. Segíthetné Délt, lehetne garantált minimálbér az exportnál. A Dél munkásait kegyetlenül kizsákmányolják. Egy póló Németországban 2,7 $, holott a 10 $ meg sem kottyanna. A globális minimálbér megakadályozná, hogy Banglades levigye az árait Kambodzsa és Láosszal szemben. Másodszor: Föl kell számolni az adóparadicsomokat! A Dél hatalmasai kirabolják országaikat és a pénzt Északon rejtik el. Málta, Ciprus, Svájc, UK kínálja szolgálatait és így cinkossá válik. A nagy nemzetközi déli cégek nagy profitot zsebelnek be, de nem adózzák el helyben, hanem haza viszik. Így pénzeli a szegény Dél a gazdag Északot, holott fordítva lenne helyes. Bár 150-200 mrd $ fejlesztési segély áramlik Délre, de ennek többszöröse folyik vissza oda, ahol az adókibúvást megengedik.

taz, 16. 9. 2023

Gerechtigkeit ist machbar