AMIT A SZÁZÉVES EMBERNEK NEM MONDANAK EL

Rossz érzéssel küldtem Nektek levelet a két ember haláláról (HellerÁ „abszurd”, BálintGy „gyönyörűséges”- valami óriásit tévedhetek!

Házára piros covid-jelzés került. Siófokon lett rosszul, ahová nyaralni mentek. Covid-tesztjei először negatívak (fals-negatívak?) lettek, majd a pesti kórházban kimutatták a koronavírust. Felesége: „Érthetetlen. Egész idő alatt karanténban voltunk.” „Csendesen elaludt.”

Így Bálint gazda halála is abszurd, rejtélyes sőt, fenyegető lett.

Túlélt nyilaskorszakot, halálmenetet, koncentrációs tábort – és egy ilyen „bagatell” kórba hal bele?

Eljött az órája, ahogy a sok idős sorstársának is. Gyerekkoromban sok embert láttam „öregségben” meghalni. Egyszercsak eltűntek a padról a házuk elől.

De mi, túlélők, még itt vagyunk! Mire számítsunk?

Az országban naponta 300-an halnak meg, 10-20 ezer „noszocomiális”, vagyis kórházi fertőzésben. Eléggé aggasztó, hogy sok a téves diagnózis és a félrekezelés.

Ha jó volt a siófoki teszt, akkor BálintGy a kórházban kapta el a covidot? Ha másutt, hogy érzi magát, aki megfertőzte? Szabad-e idős embereket utaztatni, hisz nehezen tűrik a környezetváltozást?

Ez a kórokozó most már mindig velünk lesz.

Mit vártunk, a globalizáció után? Pénz jöhet, vírus nem?

Az emberek azt hiszik, minden mehet a régiben. -Szerinted rendben, hogy ugyanúgy buliztok, maszk nélkül, szorosan, mint régen? - kérdeztem lányomat. A környező országokban máris látható a következmény. „Wir amüsieren uns zu Tode” (Szórakozunk halálig), mondták, mikor beindult a szórakoztató-ipar Nyugaton.

Tömegtársadalom, globalizáció, digitális rabszolgaság, rezilienciahiány, klímakatasztrófa, vírusok, őrült személy- és áruszállítás – félő, nem fogunk megöregedni, mint Bálint gazda.

AMIT A SZÁZÉVES EMBER NEM MOND KI

Ott ültünk Heller Ágnes könyvbemutatóján, fél történelemkönyv. (Szép neve van, mondta nekem Ágnes.) A levegőben volt, hogy ez lesz az utolsó – mégis mindenki derűs volt! Aztán jöttek a halálhírek. Ágnes halála rejtélyes, sőt, abszurd - Bálint Györgyé „gyönyörű”. Láttam már ilyet: Hóka Laci bácsi, a recski fogoly, leült a kanapéra és nem kelt föl többé. Csettintettem a nyelvemmel, ha nem értetek félre.

Összegyűjtötte a morzsákat az asztalról, ahogy én is.

„Hétköznapi ember vagyok.”

Hát nem, kedves Gyuri bácsi! Százévente, ha jön egy ilyen csoda!

Egy szavában sem kételkedem. Nem mások hátán élte túl, hanem magának köszönve: adottságainak, erejének, emberségének. Megbocsátásának: Senkit sem hallottam még ilyen megadóan, tárgyilagosan, szinte szenvtelenül beszélni a koncentrációs táborokról.

Mégis, ahogy hallgatom: valami hiányzik, valamit nem mond ki – aztán egyszerre beugrik: isten neve. Míg sorstársai nyilván sokszor fordultak a legfölsőbbhöz (vagy éppen fordultak el), míg minden más emberi tragédiánál istent hívják, Bálint Györgynél nem hallom. Nyilván neveltetésénél sem játszott nagy szerepet az istenhit, bár ott kellett, hogy legyen. Az sem lehet válasz, hogy náluk nem keresztény isten volt a hagyomány – az isten az isten.

A válasz csak egy lehet: nála más valami volt a fő támasz – az emberség. Nem mondja ki, de ott lappang: Segíts magadon, az isten is megsegít.

Ha pedig ez így van, hogy az emberség, az ember-ideál megelőzi az istenhitet, akkor ez az istenhitre nem hízelgő!

De mivel Bálint Györgyök csak egyszer születnek százévente – ezért mégis az isten győz!

RózsaS, egy halandó

AMIT A SZÁZÉVES EMBER NEM MOND KI

Ott ültünk Heller Ágnes könyvbemutatóján, fél történelemkönyv. (Szép neve van, mondta nekem Ágnes.) A levegőben volt, hogy ez lesz az utolsó – mégis mindenki derűs volt! Aztán jöttek a halálhírek. Ágnes halála rejtélyes, sőt, abszurd - Bálint Györgyé „gyönyörű”. Láttam már ilyet: Hóka Laci bácsi, a recski fogoly, leült a kanapéra és nem kelt föl többé. Csettintettem a nyelvemmel, ha nem értetek félre.

Összegyűjtötte a morzsákat az asztalról, ahogy én is.

„Hétköznapi ember vagyok.”

Hát nem, kedves Gyuri bácsi! Százévente, ha jön egy ilyen csoda!

Egy szavában sem kételkedem. Nem mások hátán élte túl, hanem magának köszönve: adottságainak, erejének, emberségének. Megbocsátásának: Senkit sem hallottam még ilyen megadóan, tárgyilagosan, szinte szenvtelenül beszélni a koncentrációs táborokról.

Mégis, ahogy hallgatom: valami hiányzik, valamit nem mond ki – aztán egyszerre beugrik: isten neve. Míg sorstársai nyilván sokszor fordultak a legfölsőbbhöz (vagy éppen fordultak el), míg minden más emberi tragédiánál istent hívják, Bálint Györgynél nem hallom. Nyilván neveltetésénél sem játszott nagy szerepet az istenhit, bár ott kellett, hogy legyen. Az sem lehet válasz, hogy náluk nem keresztény isten volt a hagyomány – az isten az isten.

A válasz csak egy lehet: nála más valami volt a fő támasz – az emberség. Nem mondja ki, de ott lappang: Segíts magadon, az isten is megsegít.

Ha pedig ez így van, hogy az emberség, az ember-ideál megelőzi az istenhitet, akkor ez az istenhitre nem hízelgő!

De mivel Bálint Györgyök csak egyszer születnek százévente – ezért mégis az isten győz!

RózsaS, egy halandó

Ki viszi a vírust? Német-osztrák koronaháború

COVID-GÓCCÁ LETT A SÍPARADICSOM – Az esettanulmány

és a dokufilm „Ischgl im Ausnahmezustand” (Rendkívüli állapot Ischgl)

2020. június 18.

Az Innsbruck-i egyetem virológusa, Dorothee von Laer, bemutatja kutatásait, mely szerint Ischgl 1500 lakosa közül 42,2% mutatott covid-19 ellentesteket (rekord!). 27% volt gyerek, ezek kevésbé keveredtek turistákkal és az immunrendszerük is más. Bár 85% helyi lakoson a fertőzés észrevétlenül átment, nyájimmunitás nem adott.

Már február 20-án sokan panaszkodtak íz- és szagérzékelés-vesztésről, ahogy az április végi vizsgálat idején is. Így tehát nem állítható, hogy a fertőzés csak március elején, az izlandiak érkezésével kezdődött. Az sem mondható, hogy a turisták voltak a gócpont, mert a karantén idején, amikor már a turisták távoztak, a fertőzésszám nem változott. Laer: Továbbra is tesztelni kell és a „superspreading event”-eket az Aprés-Ski-Bar-okban megtartani nem szabad.

2020. január

Az Ischgl-síközpont vírustörténete

Ed Moschitz, az ORF (osztrák tv-rádió) dokumentaristája már januárban a faluban forgatott arról, megéri-e az ilyen sí-élmény az ekkora ráfordítást?

„Itt minden a turizmus körül forog.” - mondja egy helyi lakos.

Ischgl reklámszakemberei épp arculat-változtatáson dolgoztak, hogy „az Alpok 'Ballermann'-jából” (fenegyerek) klímasemleges síközpontot csináljanak. Egy helyi szakács: „Aki ezt elhiszi, üdvözül.”

2020. március 10.

Ischgl lezárva. Az imázsváltozás megtörtént, de másképp. Ahol 2 millió turista fordult meg, most egy lélek sincs – Ischgl kísértetfalu lett .

2020. április 3.

Az ORF leadja az „Ischgl rendkívüli állapot” c. filmet.

Az ORF-filmes Moschitz március közepén folytatta filmjét a síterepen.

Günther Aloys, szállodás: „Kötélpálya! Kötélpálya! Kötélpálya! Csak ezt hallottam gyerekként az ebédnél.” Apja volt a kötélpálya pionírja, a „hókirály”. A Bauerndorf-ból turista desztináció lett. Ma a földművelés csak egy mellékkereset.

„A kötélpálya a kapzsiság jelképe lett” - mondja egy helyi fiatal. „Ha a járvány nyáron tör ki, mások lesznek a bűnbakok.”

Az „Idalpe” hegyi vendéglő 200 alkalmazottja javarészt kelet- európai volt. 55 tonna pommes frites fogyott el egy szezonban. Aloys királypinvineket akart telepíteni a hegyi víztározókhoz, ahonnét jön a víz az 1200 hóágyúhoz. „Nincs ebben semmi probléma, ha a pingvinek hanyatt esnek, mert a helikopterek után bámulnak, valaki kell, aki talpra állítja őket.”

Egy ökológus: A sípálya lánctalpasai összezúzzák a műanyag-hulladékokat és az szétterül az almokon.

Egy német síelő: „Ha már semmi szórakozásom sincs az életben, bezárkózhatom otthon”.

Pár hétre rá egész Európa bezárkózott és mégis megpróbált valahogy az életnek örülni.

Egy turista március 11-én, 2 nappal a lockdown előtt érkezett. „Mindenütt teljes káosz. Senki nem mondja meg, mért álltak le a síliftek.”

Az ORF riporter az Ischgl polgármesterét. Werner Kurz-ot, is megpróbálta megszólítani – hiába. Később mégis beszél, napi 14-16 órában válságkezelést folytat.

Egy turista: „El akarták titkolni, hogy lehetőleg még sokat kaszáljanak. Föl kell, hogy ébredjenek: az egészség fontosabb.”

A helyi fogorvos: „Senki sem gondolta, hogy ilyen gyorsan ideér.” Ő is az izlandiakat említi, akikről a tiroli hatóság azt állította, a repülőgépen fertőződtek meg. Pedig valószínű, a partikon történt, ahol az emberek párás miliőben, szorosan egymás mellett álltak.

A kötélpálya-munkások söröznek egy ivóban: „Ha nem jönnek turisták, itt a krach. A turizmusból Bécs is sokat nyer, az adók oda mennek.”

Aloys: „A 12 millió síelőből már csak 7 millió maradt. Most a kínaiak a célcsoport. Ők a 800 új síterepen kívül másutt is szeretnének síelni.”

Amikor a fiatal a sípályáról visszatért a hotelbe, onnét már mindenki elmenekült, csak a barkeeper maradt. Moschütz a bezárt turistákkal és konyhásokkal jól el tud beszélgetni – Ischgl vezetői hallgatnak. Még a korábban bőbeszédű Aloys is visszafogja magát, megígérte a polgármesternek, nem fog a háta mögött nyilatkozni. Kereszttűzbe kerültek, jó lesz vigyázni.

Egy cseh hölgy, aki a hegyi vendéglőben dolgozott, naponta több száz vendéggel érintkezett, megfertőződött. Miután lázasan a Landeck-i kórházba ment, csak problémái lettek.

Az Ischgl háziorvosa: A 3000 vendéglő-alkalmazottból 800-1000 van karanténban. Rengeteg embert vizsgált meg, de egy német turista elmondja, ez csak abból állt, hogy fülébe dugtak egy hőmérőt, aztán kapott egy felmentést, hogy egészséges, elhagyhatja a falut. „Nem volt covid-betegekkel érintkezésben.”

Az orvos: „Csak arra alapozhattam, amit a páciensek mondtak. Egyetlen evidencia, ha a 2-3 páciens az elhíresült bárban megfordult. Akkor még más lokálokról nem volt szó.”

„Semmi sem ment félre”

Moschitz végül mégis eléri Ischgl polgármesterét. „Semmi sem ment félre. A legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint jártunk el, betartottuk a hatóságok rendeleteit.” Ez emlékeztet a tiroli egészségügyi biztos védekezésére.

2020. május 17.

Ischgl eléri a tiroli Landtag-ot, majd a bécsi parlamentet is

A „profil” hírmagazin megszellőzteti az 1000 oldalas vizsgálati jegyzőkönyvet: Az elrendelt bezárás ellenére több Aprés-Ski-Bar kinyitott, a rendőrség nem intézkedett, csupán ennyit jelzett vissza a Landecki-i járásrendőrségnek: „A rendelet kényszerű betartatása nem lett volna arányos. A jó idő miatt is erős személyforgalom folyt, az intézkedés csupán a tömegek átterelését érte volna el.” Landeck: Újra föl kell szólítani az üzemeltetőket a rendelet betartására.

Az SPÖ és a FPÖ a belügyminisztert apellálja

A rendőrség mulasztása parlamenti vitát váltott ki.

A belügyminiszter, Karl Nehammer (ÖVP) ilyen kérdéseket kapott: Tudott hivatalának „aktív szemléléséről”? Nem volt semmilyen komolyabb utasítás? Most milyen irányban nyomoznak? Volt-e érdekkonfliktus a kötélpálya-ipar és a rendőrség között?

Bármi is volt, túlterhelés vagy a gazdasági érdekek előnybe helyezése a lakosság életével szemben – ami Tirolban történt, annak nem szabad megismétlődnie. Miután mindent vendégekre és a vendéglátósokra rátolt, tisztára mossa a rendőrséget? Átláthatóság hiányzik, a belügyminiszter magyarázatokkal tartozik. Gazdasági okokból és profitkapzsiságból tömegek egészségét tették kockára – ez megbocsáthatatlan. Ischgl-ben vállat vonva, felelőtlenül bevállalták, hogy innét egész Európát megfertőzzék. Világossá válik, hogy a fekete-zöld koalíció mért akadályozza a vizsgálóbizottság fölállítását.

Orbán módszer

A Landtag Tirol megfenyegette a profil-magazint. Egy bírósági szóvivő: Hogy egy tartományi kormány via twitter egy hímagazinnak ultimátumot küld, egészen példátlan és Orbánra, Trump-ra emlékeztet. Hivatali visszaélés esete merülhet föl.

Német-osztrák koronaháború

A Kiel-i Világgazdasági Intézet kiszámolta, hogy a németországi fertőzések majd fele az Ischgl-ből hazatérőkre vezethető vissza; Dániában 30%, a svédeknél 15%.

Bécs és Tirol tagad. Kurz Kancellár ingerülten arra utal, hogy fordítva volt, München-ből vitték a vírust Tirolba. Ezt a bécsi CeMM-intézet genom-elemzéssel cáfolta.

Tény, hogy a covid-19 már februárban Ischgl-ben ott volt, nem tudni, honnét. A tisztázás folyamatban, június elejétől dolgozik Tirolban a vizsgáló bizottság, miután azon is hajba kaptak, ki vezesse.

Az osztrák fogyasztóvédelmi egyesület szerint a hatóságok illegálisan cselekedtek. A „Handelsblatt” írja: május közepén már 5400 személy tett följelentést, 45 országból. 5 M euró kártérítést követelnek és a gazdasági ill. korrupció-államügyész bekapcsolását.

A tiroli ügyészség szintén nyomoz. A nagy nyilvánossági és jogi nyomás nem ösztönzi a kormányt offenzív földolgozásra.

Külföld nem örül az osztrák „normalitás” visszatérésének. Bécs 40 M eurós reklámhadjáratot zúdít a németekre, akik eddig a vendégek 37%-át adták. „Es geht Bergauf!” (Csúcsra törünk!) - ez az új tiroli vendégcsalogató lózung.

Gütersloh vagy Ischgl?

A német-osztrák viszonyt tovább mérgesíti a Tönnies húsgyár vírus-gócpontja. Az osztrákok utazási figyelmeztetést adtak ki, mire az NRW miniszterelnök, Armin Laschet: „Nem hinném, hogy Gütersloh rosszabb Ischgl-nél.” A bajor belügyminiszter Bécsben az utazási intés leszűkítését kéri a gócpontokra. Karintia arra kéri az NRW-turistákat, halasszák el ausztriai nyaralásukat. Több német tagállam szigorúbb: Bajorország, Alsó-Szászország, B-Württenberg megtiltja olyan vendégek elszállásolását, akik a gócpontokból jönnek.

Az is elbizonytalanít, hogy nem tudni, a betegségen átesettek tartósan immunissá váltak-e?

Forrás: ORF.at; vienna.at; OÖN, kurier.at, NZZ

Rózsa Sándor lásd

Zentai Rózsa Sándor

Zenta (Jugoszlávia), 1948-

Elődei 1775-ig vezethetők vissza (Ruzamberok/Rózsahegy).

Iskolái:

Vegyészeti Technikum, Zenta, 1963-1968

Prirodno Matematicki Fakultet, Novi Sad, 1968-1971

Universität zu Köln, 1973-1982, Chemie, dr. rer. nat.

Élete Jugoszláviában

1969-ben magacsinálta tandem-biciklin barátjával a tengerig meg vissza teker, útiélményeit a Novi Sad-i Magyar Szó-ban teszi közzé, sorozatban.1970-től az Ifjúsági Tribün szerkesztője Novi Sad-on, jeles személyiségeket hív Mo.-ról (Németh László, Mészöly Miklós, Konrád György, Sára Sándor, stb.). Happeningeket, vicc-olimpiát szervez, fejen állva elszavalja a „Talpra magyart”. A Képes Ifjúságba ír, szatírikus rovata a „Gukker”. Egy tudósítása Kelet- és Ny.-Berlinről föltűnést kelt. Magyar nyelvű egyetemet követel Novi Sad-on. A Tribünön kerül az Új Symposion csoporthoz, egyetlen írása 1971-ben (Mindennapi abortusz) a lap betiltásához és vádemeléshez vezet. 3 év szigorítottat kap, ezt a felére mérséklik, de a rendőrök nem találják otthon: Nyugat-Németországba menekül. Ott perét újratárgyalják; menedékjogot, ösztöndíjat kap, később állampolgárságot.

Élete Nyugat-Németországban

A Bayer AG-tól a kölni egyetemre kerül, kémia szakra. 1977-ben a KATALYSE Umweltgruppe-vel kiadják a Chemie in Lebensmitteln c. könyvet, ami fölrázza az országot. A környezetkemikáliák megérkeztek az élelmiszerekbe, a Bundesregierung határértékek kiszabására kényszerül. A rá következő könyv a savas esőről, szintén országos megmozdulásokhoz vezet. „Kitakarítottunk egy országot, de valójában csak átsepertük a szemetet máshová.”

1982-ben 15 „zöld” csoportot koordinál, a zöld párt szaktanácsadója a Kölner Stadtrat-ban. 22 természetvédelmi terület biztosításánál aktív. Több projektet visz (Stadt-Umweltkarte, Kölner Umweltwoche, BUND-Energieschule). 1986-ban, a Csernobil-évben, Robert Jungk Zukunftswerkstatt-jára jár (jövőműhely). Így születik a Köln 2020, az Ökokiskáté, az 5 jövőszcenárió. A tudománykritikát Jungk-tól, Peter Kafkától, Meyer-Abich-tól tanulja.

A Kölni Csoportban is aktív, ennek tagjai Saral Sarkar publicista, Maria Mies szociológus, Peter von Dohlen biológus, Lothar Gothe SSK (termőföld-projekt), Ludwig Hörner zöld Stadtrat, Jürgen Zenke germanista.

1989-ig, végig a kölni BOKRÉTA néptánccsoportban táncol, a kölni Magyar Házban.

Élete Magyarországon

1987-ben válaszolja meg levelét György Lajos-Piros, az ELTE-KISZ Természetvédelmi klub aktivistája. Ezután nyaranta előadásokat tart zöld csoportoknál. 1992-ben indítja a magyar szolár mozgalmat, megépül az első házi réz-napkollektor Pécsett. Követi a tartálykollektor, Visnyeszéplak, Gyűrűfű „ökofalvakban”. A vidékre-költözés terve a BME Kék Bolygó csoportjánál születik 1989-ben, Zaja Péter, Kilián Imre és társai mindmáig meg is valósítják; a Gyüttment Egyesület, az Élőfalu-hálózat tovább viszik a vállalkozást.

1994-ben végleg átköltözik Mo.-ra, de rögtön össze is különbözik a zöld szcénával, az átpolitizáltság és a korrupció miatt. („Honnét a pénz és mire megy el?”). Fölépíti az önellátó Robinzon-házat, amely menedék, ha megszűnik a beszállítás.

A Szelíd Energia (munka) Alapítványt 1992-ben teszi, a Szelíd Energia Füzeteket 2004-től szerkeszti. Ezek megmutatják, mennyi technikát szabad és kell életünkbe behozni. Az „ökobetyár” blogot 2013-ban adja neki Kajner Péter. 2018-ban újraszámolja a személyes kWh-fogyasztást, javasolja, mindenki kitűzőjén adja meg kibocsájtott CO2 kg-ját.

Az „Ökobetyár könyve” a legkisebb ökolábnyomú könyv kísérlete, kézzel készíti, több helyre becsempészi („könyvgerilla”).

Vissza Zentára

40 év után ismét Zentán, előadásokat tart az Alkotóházban, megalapítja a Klímavédők Baráti Társaságát.

Írásai

-Mindennapi abortusz, Új Symposion, Novi Sad (Újvidék), 1971

-Chemie in Lebensmitteln, KATALYSE Umweltgruppe Köln, zweitausendeins, 1982

-Wissenschaft zu Vernichtung von Natur und Mensch, raum&zeit, 1991/53

-Vissza a Nobel-díjakat! Természetvédelem, 1987/5

-Amikor a tudománynak is vége, Napi Magyarország, 1998. júl.18

-Kölni levél, Természetvédelem, 1986/12

-Ökokiskáté, Harmadik Part, 1990/2 nyár

-Ökokiskáté II, GAIA Sajtószemle, 1995/281

-FŰTÉS A gazdaságos és ökologikus fűtés alapjai, Szelíd Energia Alapítvány, 2004

-Testápoló kislexikon, Ökotárs, 2002

-OPeBaSzö – Országos Pech és Balek Szövetség, 2008 (www.okobetyar.blog.hu)

-Obszolencia kislexikon, Szelíd Energia Füzetek 13, 2018

-Ökobetyár könyve, 2018

- -Könyvgerilla – 2019 krónikája

KERÉKPÁR-AUTÓ-VITA 2020. jún. 12. Klubrádió, Fórum délben

Tisztelt Szerkesztőség!

Sajnálatos, hogy a fölkészületlen szerkesztőt lemosták az autósok. A végén még maga is beállt közéjük. (Egyik betelefonált, hogy neki ment a beton az autójának...)

-A város emberi lakóhely. Ön mit szólna, ha tüzet raknék a nappalijában?

-Mért mérgez ártatlan gyalogosokat és kerékpárosokat?

-Nem lehet zöld övezet és autó-út is egyszerre. Ön is szereti a tiszta levegőt?

-Ismeri az autót? Fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben.

-Mért veszi el mindenki szabad terét kocsijával? (1 busz = 40 autó).

-Mért szervezi meg az állam az ártatlan harmadik, a gyalogos, megnyomorítását? (A legtöbb kerekes-székes autóbaleset áldozata). Honnét a sok asztmás kisgyerek?

-Kár kényelemre elégetni az olajat, ha meg is lehet enni (margarin).

-Még a villanyautó is rombolja a klímát. Gyerekeinket a parkolóhelyért?

-Akik helyesen közlekednek, azok is pénzelik az autósokat.

-Azokat, akik többnyire egyedül ülnek egy nagy kocsiban.

-Sokszor csak rossz szokás, sok mindent autó nélkül is elintézhetünk, különösen egy nagyvárosban. -Összességében a kerékpár gyorsabb. (Két hónapot ül az autós a kocsijában!).

-A motort hagyjuk meg a mentőknek, rendőröknek, taxisoknak – azok is lesznek elegen!

-Nem lehetünk Hollandia, de egy kis átszervezéssel sok autóst „átültethetünk”!

-Jó, most túloztam... ó r i á s i átszervezéssel: kampány, olcsó bérlet, sok bringaút, másik oldalon drágítás, szigorítás, sebességkorlátozás... (A nemzeti konzultációs-költség pont elég lenne...).

Tisztelettel:

Zentai Rózsa Sándor

Szelíd Energia Alapítvány

Lásd még: Szelíd Energia Füzetek 8, Energiamenü

TRIANON MÁSODIK HULLÁM Országos Pech és Balek Szövetség (OPeBaSzö)

-Június 4-én, a Trianon-napon, Magyarországon egy percre leállnak a fogorvosok a foghúzással, a férfiak az asszonyveréssel és a Fidesz egy percig nem lop.

-Nyílnak a honvéd-iskolák, jön vissza a sorkatonaság. Visszafoglaljuk Erdélyt – okostelefonokkal!

-”...a magyaroknak nincs helyük Európa fő népei között, tisztázatlan az eredetük és nincs joguk nemhogy Erdélyre, de Magyarországra sem...” (August Ludwig von Schlözer, történész, 1800 körül). Hát nem kizárt, hogy amikor Orbán megjelenik az EU-parlamentben, néhányan hasonlókat gondolnak...

-Kolozsvár visszatér... (legalábbis a lakosai).

-Ott ahol zúg a négy folyó/Ott ahol szenvedni jó... (Dankó Rádió).

Mért, itthon nem jó szenvedni? Hazaárulás!

-Trianonra ír ki pályázatot az Operettszínház.

Mint leszakadt zentai magyar, én is pályázok:

1920: Jaj, leszakadtunk.

1930: Jaj, de jó, hogy leszakadtunk.

1940: Jaj, visszajöttünk.

1950: Jaj, de jó, hogy leszakadtunk.

1990: Jaj, leszakadtunk.

2010: Jaj, de jó, hogy leszakadtunk,

stb.

-Az EU-tagsággal Kassa, Kolozsvár visszatért. Most Vucsicshoz jár, hogy Belgrád árát lealkudja.

-Orbán, Vucsics, Babis egyszerre egy konferencián – micsoda kitűnő alkalom (volt) az Interpolnak!

- A vajdasági magyar gazdák elhatározták, támogatják a határon inneni gazdákat - jut az 50 milliárdból. Palicson welness-fürdőt is építenek nekik...

-Most jöttem vissza egyik szomszédunktól, ahol azt mondták, ne nyafogjunk, nálunk csak sikkasztók vannak hatalmon, de ő náluk háborús bűnösök...

-A Fidesz Nagy-Magyarország térképe ellen a horvátok, Közép Európa „új felépítése” ellen a románok tiltakoznak. Itt állt: -Haragban vagyunk az összes szomszédos országgal:

*Szlovákiával a kettős állampolgárság miatt,

*Ukrajnával detto, gázt sem adunk nekik,

*Romániától vissza akarjuk venni Erdélyt,

*Szerbiától Bácskát,

*a horvátok körözik a MOL-vezért,

*a szlovén muraköziek vendek, így ők is visszacsatolandók,

*az osztrákok perelnek a földtörvény miatt és legszívesebben ismét lezárnák a határt.

-A 60 külföldi tudós így nyilatkozott: Jól van, bocsánatot kérünk. De aztán jók lesztek?

-”Kár, hogy a magyar nyelvet (és Orbánt), rajtunk kívül, nem érti senki, nem érti senki, nem érti senki – és nem is akarja megérteni!”

-A pünkösdi király kocsmai számláját egész évben a falu fizette. Nahát! Ez az ország egy nagy falu!

-”Nem mernék trombitálni.” Dankó Rádió, máj. 26.

-Vacilált, mit kérdezzen a nemzeti konzultáción. Segítünk. Kérdezze a következőket:

*Ön, saját költségére, kér-e még egy ilyet?

*Melyiket építsük gyorsabban: 1. a biodómot, 2. a kézilabda-stadiont, 3. a kastélyomat?

*Melyiket nem fogja megvenni: a csirkelábat vagy a krumplit?

*A Jóebédhezszólanóta megfelel-e Önnek, vagy inkább kér egy eredeti Dzsudzsák-zoknit?

*Szeretne egy ultrahang-időpontot?

*Vajon minden tarka fajta szarka farka tarka, vagy csak a tarka farkú szarkafajta szarka farka tarka?

-Az Országházban, oldalán Leyen-nel, belefutott Putyinba. -Az új házvezetőnőm!- találta föl magát a Mester.

-Nagyanyám arra tanított, legyek alázatos. - mondta. Félre: - Ezért csak a felét lopom el.

-Gazdag az az ország, ahol ennyit lehet lopni.

-Büntető piros lámpa Fehérváron. Nagyszerű! Most legyen egy büntető bankszámla is, ha oda lopott pénz kerül!

-Ha 22-ben az ellenzék nyerésre áll, ő hozza ránk a „nehéz napokat” és vészhelyzet miatt a választásokat elhalasztja. (Vagy éppen előre hozza, míg többsége van).

-Hogy mit csinált a Fidesz 10 évig, tudjuk. De mit csinált az ellenzék?

-Lelkesen sakkozik: egymás után üti le a bábukat. Ha elakad, ezt mondja: Mostantól kezdve a paraszt úgy lép, mint a királynő, a fehér pedig nem léphet át a felezővonalon.

-Egér az elefántnak: Hány éves vagy te, elefánt, hogy ilyen nagyra nőttél? -Kettő. -Én is. Csak két hétig beteg voltam.

-Fejünk fölött fegyverzi föl Putyin a háborús bűnös Vucsics-ot, amikor tankokat szállít repülőn Szerbiába. A NATO csak nézi, mert ez is emeli a GDP-t.

-Megvétózta a NATO közös nyilatkozatát. Majd megkérdezte, a következő nyilatkozat mikor lesz?

-A Bükkben mindennapos probléma a medve. A macit sikerült meginterjúvolni: -Herr Medve, igaz, hogy Ön fenyeget?

-Nye paminyáju stoty gavaris idiot vengri! - mondta a goszpogyin.

- 1981-ben Bonn-ban 300 ezren tüntettünk a NATO-rakétatelepítés ellen. A Reagan-Gorbacsov leszerelési egyezményt most rúgta föl Trump. Putyin meglepetés-csomagot tartogat számunkra: csak becsapódáskor derül ki, volt-e atombomba az orosz rakétában!

-Orbánovics amerikai rakétavédelmi fegyvereket vásárol és szétlövet bennünket Putyinnal. (Szerencsére a klíma előbb végez velünk.)

-A Sorosok már a spájzban vannak, mondta. Mindenki ürítse ki a polcokat és adja oda neki a befőtteket, majd ő vigyáz rájuk.

-A kormány fölszólította a cégeket, tegyenek félre 3 hónapra tartalékot. (2019. jún.) Szívesen, mondták a cégek, de hát a magán-nyugdíjnál is félretettünk...

-Országunkat megtámadták a migránsok! - riadóztatott. -De Főnök, ezek csak a kínai munkások, akik a belgrádi vasutat jöttek építeni!

-Ruszkik haza! - mondta. -De Főnök, itt nincsenek oroszok! - Mééég nincsenek!
-Főnök, most klímahiszti vagy sem? -A klímaválságot a migránsok okozzák. Tüzet gyújtanak és füstölnek. Mi küzdünk a klímakrízis ellen, kisvasutakat építünk, most meg 80 milliárdért gyors autókat veszünk, hogy gyorsabban küzdhessünk. Az EU-klímatervet azért vétóztuk meg, mert nekünk az kevés.

-Kövér sajtóértekezletet tartott a Kossuth téren. - A klímariogatás csak agymosás - mondta és félrerúgott egy döglött patkányt. Ám a mondatot nem tudta befejezni, mert egy hirtelen szélvihar födöntötte.

-Putyin 200 orosz kémet küldött Brüsszelbe. OPeBaSzö: Az semmi, én akkora balek vagyok, hogy Pestről haza sem mentek!

-Akarod, hogy földaraboljanak? Menj be a Bérc u. 16-ba. (Embassy of Saudi Arabia).

-A népességfogyás magyarázata: A magyar nép azért nem szaporodik, mert meg van ijedve a migránsoktól.

-Semjén kedvenc dala: „Hosszú az a nap, amely a csókod nélkül múlik el...”

-A fogyasztói törvény szerint, minőségi kifogás esetén 8 napon belül élhet elállási jogával. Éltem: visszaküldtem a füzetet - de azt mondták, kapjam be. (A füzet címe: Magyarország Alaptörvénye).

-Kakas-szépségverseny volt Poroszlón. Mit ad isten, azt is a melnökünk nyerte!

-A kormány a karóbahúzás újrabevezetését tervezi. Ebből a célból az ország főutcája járdáit teletűzdelte hegyes vas-nyársokkal.

-A kamera véletlenül belesett Kövér házelnök naplójába: „Megint kitiltottam egy köcsögöt, száz év sittet is adhattam volna, mint Nicaraugában, de jó lesz abbahagynom, mert a végén még rám szól Strasbourg, hogy nincs ellenzék.”

-Amikor Semjén a szarvas trófeáit mutogatta Kovács szóvivőnek, a falon, a sok agancs után, egyszer csak ott volt Hadházy és Szél fejszobra is kitűzve.
-Amikor a hurkot a nyakamba akasztották, ezt gondoltam: Hát nem hittem volna, hogy ezt is meg merik tenni...

-Megváltozik a Miatyánk: A „Ne vígy minket kísértésbe” helyett már hivatalos a „Ne engedd, hogy kísértésbe essünk”.

A magyarok azonban ehhez is hozzá tettek valamit: „Ne engedd, hogy kísértésbe essünk – ne mi nyerjük a legtöbbet.”

-A világ 8. csodája: hogy nem dől be az az ország, melynek első számú bankvezetője csak egy valamihez ért?

-Kunhalmi és Freud: „2022-ben egy az egy ellen indulnak... indulunk.”

-Varjú ellenzéki képviselő följelentette az MTVA biztonsági őrét, mondván, hogy az megharapta; de az őr azt mondta, ő csak a „csip-csip-csóka, vak-varjúcska” nevű játékot akarta játszani.
-Kövér házelnök új házszabályt vezet be: minden ellenzéki képviselő, ha bejön, az alaptörvény-füzetet kell, hogy a fogai között tartsa, míg ki nem megy.

-What does it mean „nyunyóka”? Kérdezte a BBC, amikor Cecília néni figyelmeztetett, ne vigyék be a gyerekek az alvókájukat az óvodába.

-Kértünk covid-19 elleni szereket a türköktől, de azt mondták, az nem jó, erjesztett kancatej a jó.

-Keresik a „nemzet háziorvosát”, aki, ha meglelik, vitamincsomagot kap. (Megtalálták, de kiment Svédországba).

-A Honvéd kórházban mindenkit besoroztak katonának.

Katonaorvos a kórteremben: BETEGEK! MEGGYÓ-GYÚÚÚÚL-NI!

-A kormány betegváró edzőtermet rendezett be. A több órás várakozás alatt a hangszóróból ilyenek jönnek: „Ketteske, a maga időpontja 2022. február 31”, „Csak ne szimuláljon nekem itt a padlón!”, „Vakbélműtétre jött? Bicskát hozott?”

-Túl sokat tudunk: Holdra szállni, hátrafelé parkolni – de tudunk-e rendesen szarni? (Székrekedés, kínlódás, aranyér, inkontinencia).

-Hullák mellett, oxigénpalack nélkül kapaszkodtam föl a csúcsra... meséli a sztár-hegymászó a Klubrádióban (május 30). Ezért nem kell olyan messzire menni, ezt az élményt a covidosok a lélegeztető gépen ingyen megkapják.

-Furcsa találkozások: már Kölnben jöttek újfasiszták az irodánkba, mert hallották, hogy támogatjuk az őshonos, „fajtiszta” gyümölcsösöket. Most a tudományt bíráljuk, mert visszájára fordul, továbbá kisvasút-pártiak vagyunk, amin ki lehet majd költözni a városokból. Csak nehogy megint idejöjjenek!

-Belekeveredtem egy tüntetésbe, mire kezembe nyomtak egy táblát és máris ütni kezdett egy rendőr.

-Most pattant ki: Rio a 2016-os olimpiát vesztegetéssel kapta meg. A foci-vb-ért Katar vajon mennyit perkált le? Az egyik új stadion, kinézete után, arról a női szervről kapott egy becenevet. -Hová mentek focit nézni? -Megyünk a p...ba!

-Katolikus rádió: Szeressetek mindenkit! Betelefonáló: Az ellenzéket is?

-A kormány elrendelte, mindenki hordozzon magával egy dobozkát és kövesse a képernyőjén az utasításokat. Helyesbítés: Fölösleges, már szétküldték a nanorobotokat az ivóvízzel!

-A Klubrádió is beugrott a passzívház-perpetuum-mobilénak, pedig ha valaki, akkor ők nem passzív ház!

-”Ön a Kossuth Rádiót hallgatja!” -De nem sokáig! ”Észrevételeit szeretettel várjuk!” - B i i i z t o s ?

„Hogy ha egyszer újra megkívánlak,/akkor hozzád újra elmegyek” (Emelik az adónkat.)

-Azt mondta a német filozófia-rádió (WDR5), legyünk engedelmes kutyusok, ha a kocsi után kötnek, mert ha elindul, hasunkon fog bennünket vonszolni.

-Klubrádió: Ha nem lenne Orbán, kivel foglalkoznánk?

-Probléma-rádió: Ha sokat hallgatod, lesz egy problémád...

-”Nappal nyugtat, éjszaka altat.” De honnan tudja, mikor van éjszaka?

-Hallgasd a Kossuth Rádiót - nem képesek 24 órát egyfolytában hazudozni!

-Egy lábon állnak a tyúkjaim! (Betelefonáló, Kossuth Rádió, nov.21.) Nyilván megesküdtek, hogy az Orbán-érát így is kibírják!

-A Klubrádióba már délben is be lehet telefonálni. Egy hallgató: Nem elég, hogy fizetem, még csináljam is?

-Bolgár tanító bácsi azért csinálja a Klubrádiót, hogy legyen hol kibeszélnie magát (otthon nem lehet).

-Hogy hívják a szórakoztató iparban ténykedőt?

(Szórakoztató iparos.)

-Ki lesz a biodóm első lakója?

(Prof. dr. Persányi).

-Vajon kinek épül a futódomb Felcsúton?

(A futóbolondoknak.)

-Polgármester úr, hány gyerek van a faluban? - A cigány gyerekeket is számoljam?

-Szent járat lett az 53-as: a végállomás névadóját, Mindszenthy-t, szentté avatták. Mikor fölszállunk, keresztet vetünk.

-Mindenki azért megy A-ból B-be, mert azt hiszi, ott jobb lesz neki. (Kivéve ezt a 6 hónapos csecsemőt, akit itt tolnak.)

-Betettem 100eFt-ot a bankba, majd egy év után visszaadtak 90eFt-ot. Mikor reklamáltam, ezt mondták: Mit akar? Mi figyelmeztettük! (RAFI: ráfizetsz!).

-Jön az 5G-telefon. Ezzel már nemcsak kukoricát lehet pattogtatni, de tojást is lehet főzni...

-A futás x évvel meghosszabbítja életünket. Ez pontosan az az idő, amennyit a futásra szánunk.

-Halálos ágyamon fölsóhajtottam: Nahát, ez volt az életem? Nem is tudtam...

-Egy férfi lakott egy amerikai lány szekrényében. Én is gyanút fogtam, mert kaparászás hallatszott a szekrényemből. Föltépem az ajtót: hát ott egy vénasszony, narancssárga sapkában, fideszes kitűzővel!

-Anyósom: Mit csinálsz? Már megint fát ültetsz?

-Meghagytam a lányomnak, folytassa helyettem Orbán csipkedését, ha felnő... (Most 10 éves.)

-Nejemnek olyan jó az orra, hogy nem csak azt mondja meg, mit ittam, hanem azt is, melyik évjáratot!

-Amikor a feleségem megfenyegetett, hogy itt hagy, ezzel hárítottam: Csak tessék. Megveszem a Sleeping Robot-ot, ugyanúgy horkol, mint te és nem is veszekszik. (De arra is van egy gomb.)

-A feleségemet megfenyegettem egy megállapodás nélküli kilépéssel, de azt mondta, akkor vigyázzak arra a szervemre.

-Vitatkozhatsz a nővel, de jaj, ha igazad lesz. (Lásd: Betyáros bölcsességek).

-Menj be!- mondta pesti feleségem. -Tehát ménjek a mennyekbe? Úgy mondják: Ménj bé! (A „mentek”, kiejtés szerint, 4 félét jelenthet).

-A néger életbe! Neked nem lehet parancsóni? (Idézet új könyvemből - „Anyósom, A Centrális Erőtér”)

AMIKOR HAZAADTAK A KLINIKÁRÓL, SOKÁIG SÍRTAM Piot virológus túlélte a fertőzést – 

A belga Peter Piot (71) a London School of Hygiene&Tropical Medicine vezetője, EU-tanácsadó, az ebola fölfedezője és az ENSZ volt munkatársa.

SPIEGEL: Professzor úr, Ön nem covid-19-kutató, hanem covid-19-beteg. Most hogy van?

Piot: Köszönöm, napról-napra jobban. Lépcsőzésnél kicsit lihegek. Hónapokig tart, míg a tüdőm teljesen helyreáll. De az energiám visszatért: ma van az első munkanapom.

Sp: Az első tüneteket március 19-én érezte...

P: Pontosan két hónapja. Ez a betegség átkozottan hosszan tart.

Sp: Valahol megfertőződött. Tudja, hol?

P: Március elején rengeteg rendezvényen vettem részt, száz meg száz résztvevővel. Előadásokat tartottam, a covid-19-ről is. Esténként étteremben voltam, kb. 100 emberrel érintkezhettem szorosabban.

Sp: Sosem félt a fertőzéstől?

P: Egy kissé igen. Nem kezeltem senkivel, tartottam a távolságot, de bevallom, nem túl szigorúan. Csak március 17-én húzódtam vissza a homeoffice-be.

Sp: Akkor Önnek már késő volt.

P: Nyilván, de ezt akkor még nem tudhattam.

Sp: Más embereket is megfertőzött?

P: Amennyire tudom, csak a feleségemet, aki tünet nélkül maradt.

Sp: Ön 71 éves, a kockázati csoportba tartozik.

P: Tudom. De életemben komoly beteg még nem voltam. Hetente háromszor futok 5-7 km-t. Azt gondoltam magamról, olyan jó a formám, mint egy 50 évesnek. A „rizikó-csoport” amúgy is kissé ködös volt a számomra.

Sp: Tehát Önt, mint virológus és ragályszakértő, ezt a vírust mégis alábecsülte?

P: Attól tartok, igen. Nem intellektuálisan. A covid-előadásokon sokan úgy vélték, eltúlzom a veszélyt. Mindezeket magamra nem vonatkoztattam. Talán azért, mert úgy tűnt, voltam már ennél sokkal kockázatosabb helyzetben is. Már 4-5 éve prédikálom, hogy föl kell készülnünk a közelgő pandémiára. Még februárban Berlinben arról beszéltem, hogy ez a vírus szétcsap az egész világon. És ennek ellenére jómagam sem voltam elég óvatos.

Sp: Ám amint az első tüneteket érezte magán, máris tudta, „Hát engem is elkapott”.

P: Persze nem tudhattam biztosan. De a tünetek tipikusak voltak: szörnyű fejfájás, magas láz... Egy aha-effektus volt, „szóval ilyen, ha valaki covid-fertőzést kap”.

Sp: Teljes bizonyosságot a teszt adott.

P: Igen. Londonban egyébként nem is volt olyan egyszerű ilyen teszthez jutni. A végén egy barátom segített a privátklinikáján, 300 fontomba került. Azért mondom, patikában kapható házi tesztekre van szükség, amit bárki használhat.

Sp: Ön 1976-ban Zaire-ban egy egész éjszaka azt hitte, ebolával fertőződött meg. Összehasonlítható a mai helyzettel?

P: Semmiképp. Akkor halálfélelmem volt. Belázasodtam és hasmenésem volt. A ma szokásos védelem nélkül érintkeztem ebolás betegekkel. Órákig együtt zötykölődtem velük egy teherkocsi padján. Amikor megbetegedtem, ezt gondoltam: Ennyi volt. Meg fogok halni. Később derült ki, egy egyszerű ételmérgezést kaptam. Most azonban így okoskodtam: Hülye helyzet, de nem vagyok cukorbeteg, nem dohányzom, nincs túlsúlyom. Olyan lesz, mint egy gripa. És tovább dolgoztam, workoholiker lévén.

Sp: Ám ez nem ment sokáig jól.

P: Nem. A domináns tünet nálam a teljes kimerülés volt. Energiától duzzadó ember vagyok, de minden izomszálam sajgott. Fölkelni, menni is alig bírtam.

Sp: Mikor tudatosította, hogy állapota komoly, sőt, életveszélyes is lehet?

P: Eltartott egy ideig. Amikor megjött a pozitív teszt, inkább érdekes volt számomra. Hohó, erről tartok előadásokat és most magam is megkaptam. Ám amikor a lázam 39-40 lett, elkezdtem aggódni. Feleségem azt mondta, kíméljem magam. De én még mindig legénykedtem. Akkor jött a hidegrázás, valószínűleg a bakteriális tüdőgyulladás miatt. Ekkor fordultam a klinikához.

Sp: Hány nap után?

P: Egy pillanat... (Naptárjába néz). 11 nap után. Azt gondolnánk, ha túl vagyunk az első 8-9 napon, javulás várható. Ám a láz maradt. Másrészt: még mindig föl bírtam gyalogolni a negyedikre. Mikor aztán a sürgősségire kerültem, oxigéntelítettségem 84% volt.

Sp: Az nagyon alacsony.

P: Igen. A vizsgálatnál el sem akarták hinni. Időközben köztudott lett, a koronásoknál az alacsony oxigénszint tipikus és ezt észre sem veszik.

Sp: A klinikán, Ön, mint szakértő, át kellett, hogy engedje magát más szakértőknek. Bízott orvosaiban, vagy maga akarta meghatározni a kezelését?

P: Egészen furcsa volt. Abban a pillanatban, amikor befeküdtem a klinikára, megszűntem virológusnak lenni – egyszerű pácienssé váltam. Mindennek alávetettem magam. Teljesen kikészültem, csak a plafont bámultam, nem volt egy tiszta gondolatom sem. És amúgy sem vagyok az a típus, aki megmondja a taxisnak, merre kell menni.

Sp: De Ön egész idő alatt tudatánál volt? Nem lélegeztették?

P: Azonnal oxigént kaptam. Egy invazív lélegeztetésre szerencsére nem volt szükségem.

Sp: Mennyire félt ettől?

P: Rá sem merek gondolni, mi lett volna, ha... beleőrülnék. Épp ekkor jöttek az első publikációk a lélegeztetettek magas halál-arányáról és hogy ez nem mindig a helyes út. Dehát én túléltem.

Sp: Egy hét után hazaengedték.

P: Igen, de ezzel korántsem lett vége. 7 kilót lefogytam, ez egyfajta betegségbónusz. Mára visszanyertem régi testsúlyom. És ekkor, kb. egy hétre rá, jöttek a fulladásrohamok. A háziorvosom beutalt az University College-be, ahol kiderült, az egész tüdőm átitatott volt, erős immunreakciótól szenvedtem.

Sp: Egy túlzott immunreakció, hetekkel a fertőzés után? Ez gyakran előfordul?

P: A klinikán azt mondták, nálam látnak ilyet először. Mára több orvos is találkozott a jelenséggel. Épp most beszéltem egy párizsi kellégával, aki szintén elhúzódó reakciót diagnosztizált. Nyilván erről is lesz publikáció. A covid-19-ről mindig tanulunk valami újat. (A kínaiak nem mondták?RS20V29).

Sp: 2014-ben a SPIEGEL-nek azt mondta, hogy a legjobb, ami az emberrel történhet, ha egy halálközeli élményt túlél. Ma, a covid-19 megtapasztalása után, is így véli?

P: Föltétlen. Egy ilyen élmény mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja, mi is fontos az életben. Persze, senkinek sem kívánok ilyen helyzetet, de mégis utána mély fölismerésekhez jut.

Sp: Az Ön életét mennyiben változtatta meg a betegsége?

P: Oh, erről még korai beszélni. Egy biztos: erősebb ösztönzést kaptam a covid-19-et jobban megismerni. (Nem a globalizációt?RS20V30). Belgiumban van egy fogalmunk: ”tapasztalt-szakértő”. Ebben a tekintetben megváltozott a státuszom: eddig csak tudományos szakértő voltam. Most érzékenyebb lettem nemcsak a vírusra, hanem az emberi problémákra is: az elszigeteltség-magányosságra, a családon belüli erőszak növekedésére, a krónikus utóhatások hullámára, amivel az emberek majd hozzánk fordulnak.

Sp: Az első munka, amit folytat, az az EU-tanácsadás, Leyen asszony oldalán. A pandémia leküzdése egy sürgős európai föladat?

P: Mindenesetre Európának ebben fontos a szerepe. Még betegségem előtt heten voltunk ebben a munkacsapatban, közöttük Christian Dorsten, Charité Berlin és Lothar Wieler, Robert-Koch-Institut. Természetesen minden állam maga felel állampolgáraiért. (Azokért a tízezrekért is, akik évek óta kórházi fertőzésekben halnak meg?RS). De épp a kutatás terén érhetünk el sokkal többet, ha együtt dolgozunk. Pl., oltóanyag fejlesztésére egy ország kevés.

Sp: Az USA nagy dobveréssel beharangozta az „Operation Warp Speed”-et. Még a nevet is egy sci-fi-ből kölcsönözték, a Star Trek-ből. A cél, novemberre legyen egy szérum. Ez a helyes út?

P: A politika a helyes utakhoz pénzt hozhat és a bürokráciát is félretolhatja. Ám ez egy tisztán amerikai program. Ezért fontos, hogy Európa is rákapcsoljon. Amerika előnye, hogy az USA egy ország. A sok nemzetiségű Európában nehezebb az összehangolás. Május 4-én, Leyen asszonynak mégis sikerült egy tényleg történelmi konferencián, 7 mrd eurót a covid-19-es teendőire – oltás, terápia, diagnózis – biztosítani. Ez az európai döntőerő fontos példája.

Sp: Az USA novemberi határideje nem teljesen irreális?

P: Az elnökválasztás miatt nagy a politikai nyomás. Csak remélhetem, hogy nem kerül sor egy idő előtti kockázatos oltás-engedélyezésre. Ne feledjük: sok milliárd ember vár a szérumra. Ha csak egy kis százalékuk is súlyos mellékhatásokat kapna, az végzetes lenne.

Sp: Nemcsak azt kell bizonyítani, hogy az oltás biztonságos, hanem hogy hatékony is.

P: Ehhez ezer és ezer tesztszemélyre van szükség. Ezek a kísérletek legkorábban júliusban-augusztusban indulhatnak el, de inkább a jövő év elején. És akkor hogy állunk a pandémiával? Nem tudjuk. A ragály először Kínában csapongott, majd az EU-ban és most főleg Észak- és Dél-Amerikában. Afrikát elkerüli? Lesz második hullám? Mindezt előrelátni, nem más, mint kvalifikált találgatás.

Sp: Az annyira áhított szérum tényleg a corona-probléma megoldását hozza nekünk?

P: Korábban én is ezt mondtam. Ma már differenciáltabban látom. Természetesen egy oltóanyag az exit-stratégiánk fontos része lesz. De sok minden az emellett szól, hogy mi, mint társadalom, megtanuljunk a covid-19-cel együtt élni.

Sp: Honnét ez a hirtelen visszakozás? A szérum nem fogja a vírust kiirtani?

P: Ez teljesen valószínűtlen. Azt sem tudjuk, egy ilyen szérum hogy fog működni? Ami a tüdőfertőzéseket illeti, eddigi tapasztalataink nem igen rózsásak. Magánál az influenzaoltásnál is a védőhatás is csak 60-70%. Alapjában véve, én egy optimista ember vagyok. De a 100%-os védőoltásban nem hiszek. Meg kell fontolnunk, mit is akarunk valójában elérni? A fertőzést teljesen megakadályozni, az elhalálozást leszorítani? Vagy valamit a kettő között? Erről is kell beszélnünk.

Sp: A HIV-re máig nincs védőoltás. Ehelyett meg kellett tanulnunk, ezzel együtt élni. Ezt főleg az antivirális szereknek köszönhetjük... Így lesz az újszerű corona-vírussal is?

P: Lehetséges, hogy ennél előbb találunk egy terápiát, mint egy védőoltást. Mint páciens, tapasztalataim más útra vezetnek. Eddig kizárólag arról volt szó, hogy a vírust ártalmatlanítsuk. De arról is el kell gondolkodnunk, hogy az immunreakciót megfékezzük. Emellett fontos a beavatkozás időzítése is, mintha eddig a klinikai tanulmányok erre keveset figyeltek volna. Azt is vizsgálni kell, hogy az antivirális szerek alkalmasak-e megelőzésre? (És azt is, hogy a tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Vagy, Szentgyörgyivel szólva, tudjuk-e, mi az élet?RS). Akkor föl lehetne kutatni minden kontaktust, és ezeket megelőzésképp kezelni – ez a szérumhoz hasonló, csak jóval célirányosabb mód.

Sp: És a végén ott lesz egy komplexen hangszerelt covid-19-orvoslás?

P: Miért ne? Egy kicsit ebből, egy kicsit abból; pár nappal korábban vagy későbben, finom ráhangolással, mint a rák- vagy a HIV-terápiánál. Itt szabadjára engedem a fantáziám, egyébként is úgy hiszem, sokkal nyíltabban is kiállhatnánk a nem szokványos ideák mellett.

Sp: Milyen szerepet játszanak a pandémia pszichikus kihatásai?

P: Világos, hogy a covid-19 sok lelki és érzelmi problémát is okozhat, úgy magára, a betegségre való reakcióval, ahogy az intézkedések elleni válaszoknál is. Ezeket már észleljük. Az öngyilkosságok szaporodása egy indikátor lehetne. Én magam, amikor hazaadtak a klinikáról, lelkileg teljesen összeomoltam. Sokáig csak sírtam. Ismerem magam: fenyegető helyzetben szembenézek a veszéllyel, a félelem és az érzelem csak utána jön.

Sp: Mára legyőzte a betegséget?

P: Nem, még koránt sincs vége. Még mindig nem bírok, szünet nélkül, a lépcsőn fölmenni. Megpróbáltam kocogni, mert nagyon hiányzott, de gyorsan föl kellett adnom. Még mindig vérhígítót szedek, mert pitvarremegésem van. És ez így maradhat életem végéig. Többek között azért is adom ezt az interjút, hogy fölhívjam a figyelmet az utóhatásokra. Sokan úgy hiszik, a covid-19-fertőzőttek 99%-a csak egy influenzát kapott és csak 1% hal bele. Tudatosítani akarom, hogy van közben is valami: azok nagy száma, akik túléltek, de még sokáig és súlyosan betegek maradnak.

Sp: Professzor úr, köszönjük a beszélgetést.

SPIEGEL, 2020. május 23.

MERKEL BÁTORSÁGPRÓBÁJA;EGY PRIVÁTHIRDETÉS;Z-GENERÁCIÓ BEÁLDOZVA 

A német-francia tengely életre kelt! Végre!

Ha Macron egy nagy súlyú kezdeményezésről beszél, akkor ez így hangzik: „Rendkívüli, amit végbe vittünk”. Merkel ugyanerről: „Szinte egymást püföltük, ki-ki a saját országáért”. Ebben az esetben Macron eufóriája helyénvalóbb, mint a kancellár asszony józansága. 500 mrd-os újjáépítési alappal („Merkron-Fond”) akarják a sérült gazdaságot szanálni, az egész EU-ban. Ez szolidaritás a gyengébbekkel - nagy lépés az EU történetében. Ha beindul, az EU-Bizottság saját nevére vehet föl kölcsönt, amit aztán szétoszthat a tagállamoknak, mint vissza nem térítendő támogatást. Eddig a Bundesregierung minden „transzfer-úniót” szigorúan elvetett. Merkel most mégis ezt az utat választja. Németország nem kezeskedik a teljes 500 mrd-ért, hanem, legrosszabb esetben is, csak negyedéért, amennyi az EU-költségvetés német része. Tehát, szigorúan véve, Németország nem engedélyezi a közös euró-kötvényeket, a közös eladósodást (Merkel). Mégis egy ilyen ajánlat a járvány előtt elképzelhetetlen lett volna.

Márciusban-áprilisban úgy látszott, maga az EU hal meg a covid-19-től. A tagállamok rettegve még nagyobb egoizmusba estek, megtagadták a szolidaritás legkisebb jelét is. Németország még orvosi szereket sem akart exportálni, később pedig hallani sem akart a bajba jutottak corona-kötvényekkel való megsegítéséről. „Mindenki magáért”-hangulat volt. És ekkor jött a fordulat: Németország és Franciaország egyszerre elég erős lett, hogy Európa hóna alá nyúljon. Merkel inkább hajlott a kompromisszumra, mint Macron. A francia elnök hivatalba lépése óta az EU-t krízisállóvá akarja tenni. Egy közös alapot akart, amely segít az önhibájukon kívül bajba jutó államoknak. Utólag úgy tűnik, az ő tervei válnak valóra.

Ehhez hozzájön, hogy a válság a Németország túlhatalmától való félelmet gerjesztette. Berlin megteheti, hogy a német vállalatokat segéllyel támogassa, de más EU-államoknak erre nincs pénzük. Tehát a szolidaritás valamilyen jelzése már rég esedékes volt, szerencsére ezt Merkel észrevette. „A nemzetállamnak magában nincs jövője. Németország tartósan akkor lesz jól, ha egész Európa jól van.” Merkel megszólíthatja Macron-t, mert kül- és EU-politikája rendben van. Nem kell lázadástól tartania a frakcióban, mint az euró- és a görög-válság idején. A duó most ki is kell, hogy használja a lendületet, hogy pl. Ausztria és Hollandia ellenállását legyűrje, melyek európai adósság nélkül akarnak kikapaszkodni a válságból. Kompromisszumként olyan szabályok kellenek, hogy az 500 mrd € a jövőprojektekben landoljon és ne a mezzogiorno-ban szivárogjon el. („Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják. Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.” Betyáros bölcsességek,RS20V28). Mert ha már az EU a jövő generációkat terheli, akkor legalább azok érdekeit is szolgálja, pl. a klímavédelemben.

Ám mindez nem elegendő. Európát a világ színpadán, Kína és az USA között, a fölmorzsolódás fenyegeti. És itt van még a megoldatlan menekült-probléma is. A török-görög határon lövik a migránsokat. Magyarország már régen lágerekben tartja őket bezárva, mint a börtönben, mondta ki az Európai Bíróság. Ez legalább annyira bomlasztja az EU-alapjait, mint a súlyos gazdasági válság. Merkel és Macron kemény küzdelme nélkül nem javul a helyzet. Németország későn mozdult, de nem túl későn. Európa számára sorsdöntő, mit hoz ez az új bátorság.

SPIEGEL, 2020. május 23.

Privát hirdetés A NÉMET KAPITALIZMUS – Fél oldalon a lényeg, 600 000 példányban!

Németország technikai fölényével évek óta óriási exportfölösleget generál, amely más országokat adósságcsapdába kényszerít. Ezek aztán, mivel 'lehetőségeik fölött' élnek, gyilkos takarékpolitikát űznek szociális leépítéssel, az oktatás, az egészségügy privatizálásával, stb. Sok ország most ezért nem képes a pandémiával megküzdeni. Még az USÁ-val szemben is óriási a német exportfölösleg. Ott főleg a nagyvárosok szegényedtek és adósodtak el. Brazíliában emberek milliói élnek orvosi ellátás és rendőrségi védelem nélkül.

A munkanélküliséget is exportáljuk, mert a célországok vállalkozásait az import, többek között a német agráripar, a piacról kiszorítja őket. Hogy a konszernek exportoffenzívája szabad utat kapjon, szabadkereskedelmi szerződések köttetnek. Így a szegény országok zsenge iparai importvámokkal nem védhetők meg. A privát választóbíróságok még olyan politikai döntéseket is büntetnek, melyek a konszernek jövedelmeit apasztják. Ezzel a konszernek és lobbijaik válnak a világ valódi uraivá. Így vásárolták föl a nyereséges görög kikötőket és repülőtereket. Az Európai Központi Bank államkötvényeket kényszerül vásárolni, hogy több csőd szélén álló országot megmentsen. Ez a gazdasági filozófia vezetett a klímacélok elvétéséhez is. A következmények: aszályok, erdőtüzek és más csapások.

Ám él a remény, hogy ezek a megpróbáltatások fölrázzák az embereket és azok fordulatot kényszerítenek ki.

Hans Oette, 74196 Neuenstadt

SPIEGEL, 2020. május 23.

(„Mért szednéd a világ összes gondját a nyakadba?” Lebénít és azt a kicsit sem teszed meg. Idd a borod és tiszteld az istent! /Betyáros bölcsességek/RS)

MÁSODIK CORONA-ÁLDOZATCSOPORT: Z-GENERÁCIÓ 

-A huszonévesek előtt tárva volt a munkavilág kapuja – aztán jött a vírus -

Munka és gyakornoki helyeiket vitte el, főleg Délen, ahol a spanyol, olasz, görög fiatalok 30%-a amúgy is munkanélküli volt. Még ebben az évben félmillió német végzős és ennyi szaktanonc özönli el a lebénult piacot. „2020 nem szabad, hogy corona-évjárat legyen” mondja Detlef Scheele, Bundesagentur für Arbeit.

Ám épp ez látszik elkerülhetetlennek, a II. Világháború utáni legnagyobb gazdasági válság évében. Az abszurd fordulat épp a 20-30 éveseket kapja el, akik a látszólag véget nem érő jólétben nőttek föl, a szüntelen növekvő német gazdaság idején. Az arany évtizedekben a munkanélküliség történelmi mélyponton, szakember-hiány, munkahely-túlkínálat... Micsoda életkilátások: a diploma után kicsit ki külföldre, esetleg egy földkörüli út, majd valamikor lehorgonyozni egy munkahelyen, vagy félen. A világ tárva-nyitva állt a huszonéveseknek – és most egyszerre minden fuccs!

A válság minden ágazatot és minden munkavállalót lehúz, de legjobban a fiatalokat. Eddig 750 000 cég jelentett be kurzarbeit-ot. Kinek kell itt még tanonc is? Akiknek van kiképzőhelyük, rövid szerződésük lejártával nekik kell majd elsőnek menni. Eddig a z-generáció 10%-a vesztette el munkahelyét, csak az elmúlt 4 hét alatt (Christopher Rauh, Cambridge munkahelykutató).

A fiatalokat, akiknek eddig legfontosabb céljuk a bolygó megmentése volt; a fenntartható gazdaság, az igazságos kapitalizmus, a klímabarát vállalatok révén – most morális válság is fenyegeti. Eddig Greta-generáció akartak lenni, most inkább corona-generáció lesznek. A növekedést már nem akarják annyira fékezni. Ki megy szerényebb jólétért tüntetni, ha ezért szakmai karrierjét kellene föláldoznia? Nem csupán egy-két nehéz évről van szó: eddigi recessziók mutatják, aki ilyenkor akar a munka világába belépni, évtizedekig alacsony bérrel és lassúbb karrierrel kell beérnie. (Megszakad a szívem!RS20V28). A gazdaságkutatók ezt „ökonomikus hegesedésnek” hívják.

Harmadik átok: az adósságszámlát épp ez a generáció fizeti majd. A német állam, csak ebben az évben, 366 mrd € új kölcsönt vesz föl. „A fiatalok kétszer fizetnek” mondja Tarek Müller 31 éves vállalkozó. „A krízis nagyobb tömegeket mozdíthat meg.”Mi jó sülhet ki ebből: egyik oldalon a jóléti babyboomer arany évjáratai, nyakukon a klímaváltozással és az adósságheggyel, másik oldalon a Greta-corona-fiatalok, akik kiskeresetükkel mindenért fizetni fognak, tartósan, nehogy minden összeomoljon. Mindez puskapor egy óriási generáció-konfliktushoz, amekkorát Németország még nem látott. (33 kockázati tényező: 21. fiatal-öreg polgárháború, 1993, RS).

Meghívás VILÁGUNKAT ÚJRAGONDOLNI - Maja Göpel könyve, 2020

-Politikaközgazdász, Leuphana Uni Lüneburg, a „Scientist for Future”, a „”Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft”és a Balaton Csoport tagja-

„Ez nem egy klímakönyv.”

Hanem kortesbeszéd egy új, élhető és igazságos világért.

A legtöbb ember egy zárt világ dobozában ül. Göpel kihívja őket onnan, hogy kívülről, más szemmel lássák a világot és szervezzék újjá. Ne üljenek föl mindenféle haladás-ígéretnek. Építsenek egy olyan világot, ahol az ember és a természet tartós szimbiózisban élhet együtt. Meg kell tanulnunk jobban elosztani és megelégedni azzal, amit kapunk. Le kell szoknunk arról, hogy mindent pénzre számítsunk át, hogy mindig ez legyen értékpiramisunk csúcsán. Ha nem ezt tesszük, magunkcsinálta katasztrófa végez velünk.

Maja Göpel a 80-as évek környezet- és béke-mozgalmaiban nőtt föl. (Mi 1977-ben kezdtünk el az élelmiszer-szennyeződésekkel és a savas esővel foglalkozni, lásd 2 könyv; Maja is a BUND-nál dolgozott később, Kölnben találkozhattunk. RS20V22). Csodálkozott, hogy míg sokan szeretetet, békét, szép biztos környezetet akarnak, mégsem tesznek érte semmit. Számára a haladás több, mint innováció. Ide tartozik az emberi jogok kérdése, az egyenjogúság törvénybe foglalása, az Agenda 2030 tizenhét fenntarthatósági célja. A tisztán profitorientált technikai haladás vezetett a mai globális környezetproblémához, amikor a légkört CO2-szemét-lerakóvá tették. (Majdnem tudománykritika, lásd Tüntetés a MtudE ellen, 2005, RS).

Göpel, mint WBGU-tanácstag, globális fenntartható koncepciókon dolgozik és a nagy transzformációk lehetőségének híve. (WBGU: Wissenschaftliche Beirat der Bundesrepublik für Globale Umweltveränderungen, ez valami Fenntartható Fejlövés Bizottság?RS20V22). „Egy korszak végét éljük meg, ahol egyre nagyobb az energiával, élelemmel, gyógyszerekkel, biztonsággal való ellátás – ám minden megbízhatónak tűnő rendszer óriási nyomás alatt áll.”

A válságok az emberből kihozzák a legjobbat és a legrosszabbat is, mondja a köztársasági elnök, Frank Walter Steinmeier. Egyesek csak aggódnak, mások lehetőséget látnak a „krízis-után”-ban. Maja Göpel az utóbbiakhoz tartozik. Bátran egy olyan politikai világrend-szcenáriót vázol föl, mely krízisálló lehetne. Követelése, a „Nullwachstum” fölhergeli közgazdász kollégáit, de számára a nulla-növekedés nem értékteremtés-nélküli. Fenntartható módon kevesebbet gyártunk, de mást. Betartandó a kiegyensúlyozott energiamérleg, recycling, cradle to cradle (bölcsőtől a bölcsőig).

10 fejezetben olvashatjuk, közismert példákon bemutatva, hogy a jogrendszer egyszerű módosításaival a klímavédelemre elegendő pénz biztosítható. A telhetetlen homo oeconomicus az egész Földet szemétteleppé változtatja. „Amilyen képet rajzolnak az emberek egy dologról, nem föltétlen egyenlő azzal, amivel szembesülnek.” (Göpel). Ez az emberkép téves és sürgősen aktualizálandó. Az a rendszer, amely az egoizmust jutalmazza, egoistákat nevel.” Egy ilyen piac nem ismer határokat, ám a bolygó véges.

A szerző gazdaságelméleteket elemez, bár nem olyan részletesen, mint Kate Raworth („Die Donut-Ökonomie” – végre egy gazdasági modell, amely a bolygót nem rombolja szét), aki leírja az uralkodó gazdaság történetét és azt, hogyan nézne ki egy fenntartható ökologikus és szociális gazdaságmodell. Az össztársadalom egészségének javítása sok egyén másokra figyeléséből és szolidaritásából rakódik össze. Talán ez az első lépés az emberiség számára, hogy a jólétet újra értelmezze. (És nem az első lépés a Holdra.RS20V24). Az önhatékonyság megtapasztalása a legjobb eszköz, egy krízisben a reaktív védekezésről aktív megoldásokra váltani. És ha ezt kommunikációval és kooperációval csúcsra járatjuk, akkor olyan sok emberek is lendületbe jön, amiről nem is álmodhatunk (189.o.).

A klasszikus ökonómia csapdája

200 éve foglyai vagyunk egy szemléletnek; Adam Smith, Ricardo, Darwin tanainak, melyeket kritikátlanul átveszünk – holott már teljesen más világban élünk. Ezek az ideák vitték a világot a teljes összeomlás szélére - két generáció alatt.

A „modern haladás” nem más, mint terjeszkedni és kizsákmányolni. A világ természeti kincseit megszerezzük, termékké formáljuk aztán gyorsan a szemétre dobjuk, miközben mindent beszennyezünk. Semmi körkörös gazdaság. Csakhogy a világ véges, a regenerálására nincs garancia. Az ember nem úgy kezeli a természetet, mint egy élő egészet, hanem mint egy gépet, amit tetszőlegesen átépíteni és megváltoztatni lehet, aszerint, hoz-e hasznot vagy eldobható? Ezeket a „magától értetődő” gondolkodási sémákat szembesítenünk kell a valósággal és kellőképpen fölül kell bírálnunk.

A globalizált haladásmodell nemcsak a természetet, de kultúránkat és életmódunkat is őrült tempóban homogenizálta és ökonomizálta. Míg a természet felújítja önmagát, élőt az élőbe visszajuttat, szemetet nem termel,addig a klasszikus közgazdaságtan azt tanítja, mint egoisták, hogyan éljünk túl - csupa egoista között. Termeljünk egyre többet és halmozzunk föl vagyont, mert ezáltal mindenki jóléte növekszik. A szerző ezt a közhitet igyekszik megdönteni.

Méhek helyett drónok

Az emberi tevékenység abszurditása: az US-kiskereskedelmi lánc Walmart szabadalmat nyújtott be a méhpusztulás megoldására. Virág-beporzó drónokat akarnak bevetni.

A növekedés mítosza

Mért kell nekünk a növekedés? Azért, hogy a „global player” egyre kisebb csoportja egyre nagyobb nyereséget kaszáljon, mint pl. az Amazon vezére? Tomas Sedlacek hasonlóan érvel a jó és a rossz ökonómiájáról és már 10 éve gazdasági zsugorodást javasol. (A Kölni Csoportban 30 éve mondjuk.RS20V22). Az intézményeket emberek építik. A tulajdon egyfajta föderalizmushoz vezetett, amely a társadalmakat ismételten szegényekre és gazdagokra osztja. Igazi plutokratikus viszonyok között élünk, termelőeszköz- és forrástulajdonosok szabályos dinasztiája alatt. Thomas Piketti, a „Tőke a XXI. században” munkájában találóan utal arra, milyen sok óriási vagyonokat kezelő ember életében nem találkozik a földdel, gépekkel, dolgozókkal – a források formáival. Őrület az a gazdasági rendszer, mely teljes egészében emberalkotta mechanikus folyamatoktól, energiaforrásoktól függ.

Cui bono – kinek használ?

Kérdi a szerző ismételten és új, nem-rendszerimmanens gondolatszikrákat követel, amelyben az ökológia és az ökonómia egység és a permanens növekedés nem megoldás, hanem probléma. Hogyan navigálhatunk sikeresen ebben az új világban? Mi a jó élet? Hogyan állíthatjuk át úgy a gazdaságot, hogy az az életalapokkal, a regenerációjával összhangban legyen – mikor amúgy is kevesebbel kell majd beérnünk, de az ne legyen sokkoló?

A privátjet-jeivel utazgató repülőrekorderek nagyobb öko-lábnyomot produkálnak, mint a kevésbé vagyonosok összesen. Stefan Gössling 2017-ben összeállította a „Vielflieger”-listáját, élén Bill Gates-szel, aki 2017-ben 350 órát repült, ezzel 38 ember élethosszanti CO2-kibocsájtását élte föl. Tehát akik ilyet megengedhetnek maguknak, folytathatják környezetromboló és nyersanyag-megsemmisítő életmódjukat. (A német jólkeresők, 3000€/7000kgCO2, a legnagyobb CO2-kibocsájtók, lásd: Persönliche CO2-Fußabdruck.RS20V22).

„Igazságos az, hogy ma a jövőben élők pénzeszközeit 'repüljük' el? Hogy egyesek a klímaváltozást maguknak úgy oldják meg, hogy szebb helyekre költöznek, megveszik a megdrágult élelmiszereket és pusztuló házaikat a biztosítókkal fizettetik meg? Elszomorító, hogy mindez a többséget nem izgatja, hanem inkább az, hogy a szokott jóléti kedvezményeit megtarthassa. Pl. London, 2019 októbere: az emberek egy tüntetés miatti vonatkésésen akadtak föl, ahelyett, hogy csatlakoztak volna a légszennyezés elleni tiltakozáshoz.

Nincs ökologikus megoldás – szociális megoldás nélkül. Hogy a többség fönntartható módon élhessen, keményen meg kell adóztatni a magasjövedelműeket, ahogy azokat a cégeket is, melyek a köz infrastruktúráját és forrásait használják, nyereségeiket pedig privatizálják. („Elveszti közpénz jellegét” copyright KósaL). Csak az újraelosztás vezet a szolidáris világközösséghez.

Hová születünk?

Az újraelosztás fejezetben az US-filozófus John Rawls „igazságosságdilemmáját” idézi. Az egyén életlehetőségeit születése határozza meg és ezzel az igazságos elosztás esélyei minimálódnak. 2018-ban Berlinben ezt egy többnyelvű plakátakció illusztrálta: „Mindenkit a puszta véletlen szül egyik vagy másik oldalra.” Az örökölt privilégiumokra való utalás még mindig annyira népszerűtlen, mint az egyenlőtlen bérek és jövedelmek, vagy a globálisan aktív vállalatok alig

Az „Allmende”-probléma

Ez az „Allmende” közlegelő-probléma, amit már Stephan Lessenich is részletezett. Az egoisták letarolják a falu legelőjét – az állatok éhen halnak. A piac is egy Allmende és amikor a közgazdászok az államot innét távol akarják tartani, a piac pusztítását indítják el - , ahogy ezt 2008 is megmutatta.

A trickle-down-hatás

Neoliberalizmus: „Káosz fenyegeti az országot, ha a növekedés egy pillanatra is leáll. A növekvő gazdaság a legszegényebbeket is segíti.” Ám a statisztika mást mutat. Az „alulra is leszivárog” már akkor sem volt igaz, amikor Ronald Reagan bejelentette a tévében. A közjó emelését csak az állam érheti el újraelosztással, az érdemtelenül megszerzett gazdagság megadóztatásával. A fejekben rögzült az a kép, miszerint a kézművesek, takarítónők, ápolók és kávéaratók munkája kevesebbet ér, mint a csúcsmenedzsereké vagy lobbyistáké. A Föld „teljesítménye”, azaz hogy bennünket etet és itat, ebben a gazdaságban nem nyer pénzbeli kifejezést. A nyereségvadászok a „munkát” egyre inkább leértékelik és „dolgoztatják pénzüket”. A kifogyó nyersanyagok szintén bagó-áron kelnek el, mivel csak ki kell kaparni a földből.

A lemondástól való félelem belénk-oltott

Arra vagyunk ránevelve, hogy csak egy teljesen szabadjára engedett piacon vagyunk képesek funkcionálni. Hatékony gépekké tettek bennünket, akik gátlástalanul mindent elkövetnek, hogy a lehető legnagyobb fogyasztáshoz a lehető legtöbb pénzt harácsolják össze. Már a „lemondás” szó is riasztókat kapcsol be a fejünkben: „státuszvesztés, szegénység, kopár lúzer élet fenyeget bennünket.”

Ebből az ördögi körből ugyanúgy nem tudunk kiszabadulni, mint kormányaink. Példa erre a legutóbbi alkudozás a CO2-adó miatt. „Pedig ez lenne a helyes út, az őrületnek véget vetni” (Göpel). Csak akkor változtatunk magatartásunkon, ha minden termék árában benne lesz a kártérítés is. Ekkor érti meg a fogyasztó, milyen terhet jelent egy termék a környezetre. (1984-ben kértük a bonni minisztériumot, írassák rá minden gyári termékre, mennyi kWh fogyott a gyártásakor. Visszaírták, hogy hány kcal van a margarinban. RS20V23).

A szupergazdagok, sportsztárok rossz példaképek

Ismét a hatalommegosztás kérdése: a szegények alig befolyásolják a politikát. Beveszik az amerikai mesét, hogy ők is olyan luxusvillákban élhetnének, ha kicsit megerőltetik magukat. Csakhogy ekkor minden százszor gyorsabban menne gallyra. A klímakérdés egyben elosztáskérdés is. A szociálpolitika, amely a pénzt a szociális rendszerekbe és a szükséges infrastruktúrákba tereli be, egyben egy jó klímapolitika is. Az igazságosság a fenntartható gazdaság kulcsa, ha annak globálisan is működnie kell. Csak így akadályozhatjuk meg, hogy az ökológiai kártyát kijátsszák a szociális kártyával szemben. A kettő összetartozik és csak együtt oldható meg (Göpel).

A párizsi kikeresetű sárgamellényesek azért mennek ki az utcára, mert úgy érzik, a klímapolitika költségeit is rájuk akarják verni. Így van ez Németországban is. A szegény háztartások viselik a legnehezebben az árdrágulásokat, amiket a kormány a klímapolitikával indokol.

A Nyugat lopott gazdagsága

Észak nemcsak, hogy kirabolta Dél országait, olcsó munkaerőt ott szerez, szemetét ott rakja le, hanem maga is saját jólétét rombolással, a fosszilis energiahordozók égetésével biztosítja. Már rég több klímaromboló gázt engedett a légkörbe, mint amennyit a Dél soha nem is bocsáthat ki. A gőgös jóléti lakosok ahelyett, hogy visszafognák a fogyasztásukat, tovább folytatják, „utánam a vízözön”-felelőtlenséggel. Mintha nem is jönne a holnap, mintha nem is lennének gyerekeik, unokáik, akik szintén élni akarnak- talán valamennyire szerényebben.

A WGBU-t a kormány saját ölebének véli, mert annak irány-mutatásait a magatartás-változtatásról teljesen negligálja. A zöld-piros Schröder-kormány a megújuló-energia-törvénnyel, az Energiewende-vel, az ámokfutást egy pillanatra megállította és Németországot az élre állította. Ám a következő kormányok mindezt fölpuhították vagy visszavonták. Ezt a radikális növekedés-lobby média-túlhatalmának köszönhetjük. Ezt próbálják ellensúlyozni az ilyen könyvek, mint Maja Göpel-é, aki arra szólít föl, hogy a túlfogyasztásról való lemondást ne érezzük veszteségnek, hanem az önrendelkező élet nyereségének.

Még több járvány kell?

Sajnos egy járvány kellett ahhoz, hogy Göpel gondolatai kiemelkedjenek a zajból – bár ezt 2020. február 28-án még nem tudhatta. Most, április közepén, Berlinben üresen tátongnak az utcák, repülők ragadtak le a földön. Most kell a szolidaritás és a globális föllépés. A klímahatás még fölbecsülendő, annyi látszik, hogy kevesebb a kiokádott CO2, por és vízszennyezés. A járvány idején lehetőségünk és kötelességünk újból rákérdezni: Milyen jövőt is akarunk? Hogy állíthatjuk át gondolkodásunkat? Hogyan lehetne átépítéssel az állattartást, az agráriumot, a mobilitást fenntarthatóvá tennünk? A pandémia előszele annak, ami közeleg. Ez a pillanat, amikor a korlátozások, a gazdasági csapások, halálesetek arra figyelmeztetnek, hogy ideje a nagy krízisre fölkészülni - „Aufstand gegen das Aussterben”, a kihalás ellen fölkelni. A könyv nem forradalomra, hanem apró lépésekre szólít föl, de azokat mihamarabb meg kell tenni.

Forrás: Philosophisch Etische Rezensionen, Deutschlandfunk, Literatur im Fenster, AVIVA Berlin

Más források:

*Naomi Klein - Warum nur ein Green New Deal unseren Planeten retten kann. On Fire. The (Burning) Case for a Green New Deal. Die kanadische Klimaaktivistin Naomi Klein (Die Entscheidung. Kapitalismus vw. Klima", "Die Schock-Strategie. Der Aufstieg des Katastrophen-Kapitalismus", "No Logo!")

*The Green Lie - Die grüne Lüge. Buch Kathrin Hartmann, Dokumentarfilm Werner Boote

*www.zdf.de; Maja Göpel im ZDF-Gespräch mit Richard David Precht zum Thema "Ökonomie und Ökologie - Ein Widerspruch?" am 15. März 2020, Länge: 42 Minuten.

*Laudatio von Prof. Dr. Angelika Zahrnt bei der Preisverleihung des Adam-Smith-Preis für marktwirtschaftliche Umweltpolitik an die Nachhaltigkeitswissenschaftlerin Prof. Dr. Maja Göpel vom Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft (FÖS ).

*Charta der Scientists for Future, einem überinstitutionellen, überparteilichen und interdisziplinären Zusammenschluss von Wissenschaftler*innen, die sich für eine nachhaltige Zukunft engagieren.

Persönlicher CO2-Fußabdruck v. Sanfte Energie Stiftung Budapest – Bitte nachrechnen!

PERSÖNLICHER CO2-FUßABDRUCK

Ziel: Jeder sollte bei Konferenzen, öff. Auftritten, usw. ein Namensschild tragen,

auf dem sein kg CO2 angibt!

Dr. Sándor Rózsa

CO2-Fußabdruck

11 344 kg CO2/Jahr

niedrig/mittel/gross

Ein bißchen Rechnerei!

1. Schritt

Gesamtenergie 11 504 PJ/Jahr primär Energieflußbild AG Energiebilanzen, Ziel 2020

Input Deutschland 3196 x 10*9 kWh (1PJ =10*15J 1PJ=10*9MJ 1MJ=10*6J 3,6MJ=1kWh)

Einwohner EW 82 M

39 000 kWh PE/Kopf/Jahr

CO2 Deutschland 836 M t Umweltbundesamt UBA 2020

82 M EW

10 000 kg CO2/Kopf/Jahr

836 Mt : 3,6 x 10*12 kWh = 232 g CO2/kWh (? Zu niedrig!) +40% nicht energ. 101g CO2 eq = 335gCO2/kWh eq

Wir rechnen mit 400g CO2/kWh eq

da die erfaßbare Import-Grauenergien stark unterschätzt sind.

2. Schritt

Gesamtenergie an die Einwohner verteilen, nach Verwendungszwecken

(Ch. Weber, IER Stuttgart, En.verbr. u. Bedürfnisbefriedigung. En.wirtsch. Tagesfragen 1993/6, Repräsentative Erhebung, ECOLOG-Hannover - UBA 39/2016/)

Persönlicher Energieverbrauch 39 000 kWh PE/Kopf/Jahr

Deutsche graue und sichtbare Energieverbrauch (Primär-)

Deutschland 2020: 11 504 PJ, 82 M Einwohner

39 000 kWh PE/Kopf/Jahr 1 kWh = 335 g CO2 13 000 kg CO2/Kopf/Jahr

GRAUE ENERGIE kWh PE/Kopf/Jahr

Staat 15% 5850

Ernährung 14% 5460

Güter f. Freizeit 5% 1950

Haushalt (Geräte, Reparatur) 5% 1950

Wohnung (Bau, Renov.) 5,5% 2145

Kleider, Gesundheit, Sonstiges 10 % 3900

DIREKTE ENERGIE

Verkehr 16% 6240

Elektr. Geräte 7% 2730

Warmwasser 4% 1560

Heizung 18,5% 7215

===============================

39 000 kWh PE/Kopf/Jahr

(Alles ist drin, nur wir wissen es nicht, wo genau? zB. Energie für Autoherstellung kann gut als Rest, beim Staat landen!)

PERSÖNLICHER CO2-RECHNER

Staat 5850 kWh PE

Ernährung Vegetarier, Selbstversorger 1000 kWh PE

10% Fleisch, Rohkost 3300 kWh PE

35% Fleisch, Fertiggericht 5460 kWh PE

Freizeit wenig 1000 kWh PE

mittel 2000 kWh PE

viel 4400 kWh PE

Haushalt (Geräte, Reparatur) wenig 1100 kWh PE

mittel 2200 kWh PE

viel 4000 kWh PE

Wohnung (Bau, Renov.) wenig 1000 kWh PE

mittel 2150 kWh PE

viel 4300 kWh PE

Kleider, Gesundheit, Sonstiges wenig 2200 kWh PE

mittel 3900 kWh PE

viel 8000 kWh PE

Verkehr

1 km 5000 km 15000 km 45000 km

PKW 0,91 4500 14000 41000 kWh PE

Bahn 0,21 1350 4000 12000 kWh PE

Flug (Köln-L.Angeles 2980 kg CO2)

Elektr. Geräte (Zähler ablesen, x3=PE/Fam.mitglied)

Licht, Kühlschrank, Waschmaschine 2730 kWh PE/Kopf

+ Tiefkühl., E-Herd 5000 kWh PE/Kopf

+ Spülm., Trockner, Heizung 10 000 kWh PE/Kopf

Warmwasser Gas wenig 800 kWh PE/Kopf

(x1,15=PE) mittel 1560 kWh PE/Kopf

viel 3200 kWh PE/Kopf

Strom wenig 1000 kWh PE/Kopf

(anderer Zähler x3=PE) mittel 2000 kWh PE/Kopf

viel 4000 kWh PE/Kopf

Heizung Einfamilienhaus 300 kWh PE/m2

Mehrfam.haus 250 kWh PE/m2

Summe: .............. x 400 g CO2 = CO2-Fußabdruck

3. Schritt (für Fortgeschrittene!)

Und jetzt machen wir aus dem CO2-Abdruck einen totalen Öko-Abdruck, nämlich:

-bisher haben wir die fossile Energie-CO2 genommen, dazu kommen aber die nicht-energetische Belastungen (in CO2-äquivalent):

Ackerland (19,4%), Forstwirtschaft (10%), Weideland (5%), Fischgründe (3,5%) und Bauland (2%).

Außer Bau: alles vorwiegend Ernährung! (Forst: Kahlschlag, Soja, Palmöl) – also schlagen wir die 40% dem Essen drauf! (Wortwörtlich: wir fressen die Erde auf!). /footprintnetwork.org/

Persönliche Gesamtenergie: 39 000 kWh (fossil) + 16 000 kWh (eq öko) = 55 000 kWh eq/Kopf/Jahr.

Unsere endgültige Tabelle (bitte, oben korrigieren!):

wenig 11 000 kWh eq öko

Ernährung mittel 21 500 kWh eq öko

viel 43 000 kWh eq öko

Statt „ökologischer Fußbdruck” sollten wir die geläufigere Bezeichnung „CO2-Fußabdruck” verwenden und CO2 kg angeben, wohl wissend, daß wir die totale Belastung meinen!

Rechenfehler? Doppelzählungen? Denkfehler?

Üdvözöl: Sándor Rózsa

Sanfte Energie Stiftung Budapest (SES) vils@freemail.hu

Energieschule Köln: ENERGIEMENÜ- Wissenswertes über Energie-Verspeisen, Köln 1993

youtube: PEDAL GENERATOR BUDAPEST ROZSA

Nachschub: Sind die Gutverdiener die größten Klímakiller?

11 504 PJ 836 Mt CO2 82 M EW (Deutschland, 2020)

Tausend € CO2/Kopf % Einwohner Personen Anteil an 838 M t CO2

<1 € 4 573 kg 19% 15,6 M 71,3 Mt CO2

1-2 € 5 490 kg 31% 25,4 M 139,5 Mt CO2

2-3 € 6 090 kg 19% 15, 6 M 95 Mt CO2

>3 € 6 646 kg 31% 25,4 M 169 M t CO2

( ? 5-18 € 15% 12,3 M ?)

475 Mt CO2

(475 Mt CO2? UBA sagt: 838 Mt CO2 – wo bleiben 361 Mt CO2?)