Ökobetyár

High tech vagy low tech? | öko-retro-bio-grín

TANÁR: DE. IGAZA, DU. FÁJRONTJA VAN? SPIEGEL/RózsaS

2023. november 12. 20:20 - RózsaSá

TANÁR: DE. IGAZA, DU. FÁJRONTJA VAN? SPIEGEL/RózsaS

»Vormittags recht und nachmittags frei«, ez az előítélet tartja magát. A tanári munka sokkal megerőltetőbb, mind sokan gondolják. Egy munkaidő-fölmérést a minisztérium ellenez, vajon miért?

Mareike Thomas tanítónő Osnabrück-ben. Éjjel 3-kor, amikor épp fürdeni készült, kapott egy üzenetet a handy-jére. „Lányom holnap du. nem mehet foglalkozásra.” A to-do-listája eggyel bővült. Mért is nyitotta meg a levelet? Holnap értesíteni kell a délutáni ügyeletet és az ételkiadást. Mikor T. kitiltotta az iskolai mail-eket a mobiljáról, azóta jobban alszik. „Úgy éreztem, sosincs fájrontom.” „Az elemi iskola, az csak egy félállás!” - kapta a cinikus megjegyzést azoktól, akiknek fogalmuk sincs az iskolai munkáról.

A tanárok fölpanaszolják, hogy egyre nő a teher rajtuk: végnélküli munkanap, dolgozatjavítások, óratervek, szülői mail-ek. Forsa-kutatás, 2022: 10-ből 9 tanár úgy érzi, kollégiuma megterhelése „súlyos”, vagy „nagyon súlyos”. 84% önmagáról is ezt mondta. 60% úgy érzi, testileg kimerült, holott elég sok a részmunkaidős (40%, míg a munkavilágban 30%). Az iskolák tanárhiányban szenvednek.

T.-nek heti 28 órája van, 2 órát még ügyel, félnégyig. Amikor hazaér, holtfáradt. „Frau Thomaaaaaas!” -visszhangzik a fülében. Legkésőbb 16:00-kor ismét dolgozik: dolgozatokat értékel, órát készít elő, feladatokat állít össze erős, közepes és gyenge tanulóknak. Este is dolgozik, hetente kétszer, szombaton fél napot. Két hetente találkozik a párhuzamos osztályok némettanáraival, hogy egyeztessék a tanegységeiket és a tancélokat, munkalapokat állítsanak össze. Ehhez jönnek a kétórás szakkonferenciák, kettő összkonferencia, kettő pedagógiai konferencia és 3 hetente szolgálati megbeszélés. Legalább 2 szülői értekezletet, karácsonyi és májusi ünnepszervezést is meg kell csinálnia. T. szereti a munkáját: „Nem panaszkodom.” Ám a feladat töméntelen. Van, ami nem is oktatási: az ifjúsági hivatallal egy diák ügyében egyeztetni, osztálykirándulásokat szervezni, fogyatékosok kérvényeit intézni. Telekom-Stiftung: Heti 50 óra összejön. Mark Rackle, berlini oktatási államtitkár: A tanárok heti 3 túlórát teljesítenek – 24500 órát évente. A „Deputatsmodell” szerint (elrendelve 1873-ban!) a tanárok kötelesek 23-28 órát adni hetente. Amit ezen felül teljesítenek, nem számít. Az Országos Munkabíróság 2022-ben kimondta, minden dolgozó és munkaadó köteles a munkaidőket dokumentálni. (Az EU-bíróság 2019-es döntésének honosítása). Politikusok követelték, hogy ez a tanárokra ne vonatkozzon, mert ez csökkenti a tanári pálya vonzerejét. Ez ui. nagyban függ a rugalmas időbeosztástól. A tanórák száma mérhető, de a többi szükséges munka nem. Ezeknek elvégzése a tanár felelőssége. Magyarul: ha a tanárok rögzítenék, mennyit is dolgoznak valójában, az amúgy is riasztó tanári pálya imázsa még jobban repedezne. És mi lenne, ha kiderülne, hogy az oktatók rendszeresen túlórázásra kényszerülnek? Újakat kellene fölvenni, de honnan?

A Heil-minisztérium úgy érvelt, hogy a mérés a munkavédelem érdekében történne, semmit nem változtatna, hátránya nem látható. Munkaidő-limit és minimális pihenő-idő amúgy is már elő van írva. A tanidő mérésére már többször volt kísérlet. 1997-ben 7000 NRW-tanár kapott egy kis elektronikus dobozkát, melynek gombját meg kellett nyomni, ha hivatalos munkába kezdtek (»Lehrer-Tamagotchi«). A tanítók éves munkája 1750, a gimnáziumi tanároké 1900 és a Gesamtschule-oktatóké 1976 óra lett. Bár az időrendelet 1770 órát írt elő, semmi sem történt. 2014-ben az alsószász kormány egy órával próbálta megemelni a munkaidőt, ám a felsőigazgatósági bíróság ezt megtiltotta, mondván, az sem ismeretes, hány tanár dolgozik. A precíz munkaidőmérés kiadta, hogy a tanárok 17%-a túllépi a törvényes heti 48 órát. Egy másik harmad is ezt tette az év 10-15 hetében. Egy friss szászországi mérés szerint a gimnáziumi tanárok hetente 4 túlórát abszolválnak. A 150 éves Deputatsmodell már nem alkalmazható. A tanári foglalkozás megváltozott, a tanításidő lecsökkent (Frank Mussmann, göttingai munkakutató). Az elemi iskolák oktatói munkaidejük 40%-ában, a gimnáziumban 30%-ban tanítottak ténylegesen – a többi idő a fölkészülésre, adminisztrációra ment el.

Hamburg már 2003-ban elbúcsúzott a Deputatsmodell-től. Heti 46,57 órát ír elő, így a vakációkat is beleszámítva, heti 40 óra jött ki. A munka fölosztását rábízza a tanerőkre. Egy szak átlagos fölbecsült elvégzett munkáját bevonják a számításba. Aki pl. egy gimnázium 7. osztályában lead egy németórát, 1,7 h-t (elemiben 1,35-öt) írnak jóvá neki. Így veszik figyelembe a nem-tanítási időket is. Osztályfőnökök és tanácstagok szintén kapnak plusz elszámolást. „Igazságosság kérdése” - mondja Petersen hamburgi iskolaigazgató. „Látjuk, hogy bizonyos szakok tanárai kevesebb előkészületet igényelnek.” A hamburgi modell példás, mégsem akad követője. Talán, mert komplikáltabb és próbára teszi a tanári kart, surlódásokhoz vezethet.

SPIEGEL, 11.11. 2023

»So wird die Korrekturvon Klassenarbeiten eingepreist.«

 

Szólj hozzá!

PISILÉSÉRT 60 € BÜNTETÉS – taz Berlin/RózsaS

2023. október 22. 11:02 - RózsaSá

PISILÉSÉRT 60 € BÜNTETÉS – taz Berlin/RózsaS

2022 nyarán, egy férfi, éjfél tájban, háttal a strandnak, belevizelt a Balti- tengerbe. In flagranti lebukott és a Lübeck-i rendészeti hivatal 60 eurós büntetéssel sújtotta, „közszemérem-sértésért”. Ám most a bíróság fölmentette, legalább 12 okból.

4. Az alperes 20 méterre eltávolodott barátaitól, járókelők sem voltak a közelben.

5. A hivatal által kihallgatott tanúk vallomásaiból sem derül ki, hogy a tett bárkire sértő lett volna. Elég sötét is volt éjfélkor.

6. A tanúk megközelítették az alperest és zseblámpával megvilágítva dokumentálták az esetet.

8. Ilyen körülményeknél a vizelés nem számít botránynak, sem zavaró tisztátalanság, sem szag nem lépett föl.

9. A természetes szükség kivitelezése nyilvános toalettekben, nemek elválasztásával, mások jelenlétében is megtörténik.

10. Ha ez a folyamat a szabad a természetben történik, szokás szerint a többiektől távol, diszkréten kivitelezendő. Mivel a tengerparton nincs más lehetőség, csak az elfordulás - ez nem számít a többiek számára durva sértésnek.

11. Környezetszennyezésről sem lehet beszélni, mivel a Balti-tenger 21.631 km3 vizet tartalmaz. Ismételt belevizelés esetén is a fölhígulás olyan nagy, hogy a szennyezés nem mérhető.

12. Miután szeméremsértés és szennyezés kizárható, az érintett magatartása az alaptörvény 2. cikkelye és a természetjog szerint az eset az általános cselekvési szabadság alá esik. Az embernek Isten ege alatt nincs kevesebb joga, mint az őznek az erőben, a nyúlnak a réten vagy a fókának a Balti-tengerben.

wochentaz🐾, 21. 10. 2023

Pinkeln ist Naturrecht

ARANYAT A SZARBÓL – taz Berlin/RózsaS

1. Miért értékes az ürülék?

Értékes foszfort (P) tartalmaz, minden élő egyik alapelemét. A vizeletben és az ürülékben sok van belőle. A talajból kivett foszfort műtrágyákkal pótolják. A szennyvíztisztítók kötelesek az év végéig foszformentő tervekkel előállni.

2. Miért fogy el a foszfor?

Visszahozhatatlanul elveszik a környezetben, a vizekben. 2014 óta az EU kritikus nyersanyag-listájára tette, több más esszenciális anyaggal együtt. Ezek a gazdaság számára nélkülözhetetlenek és szűkösség fenyeget. Főleg Marokkóban, az USA-ban és Kínában bányásszák. 2008 és az ukrán háború után az árak az égbe szöktek, ezért recycling esedékes. Ma nagy energiákkal, fémsókkal viszik át a foszfort a tisztítók iszapjába. Ez végtermék és vevőt kell rá találni.

3. Törvényi szabályzás

A „Klärschlammverordnung” kötelezi a tisztítókat, hogy 2023 végéig mutassák be foszfor-terveiket. A kisebb berendezések 2032-ig kapnak haladékot. Ők derítőiszapjukat kiszórhatják a szántókra, ez egyébként a mikroplasztik és a gyógyszermaradványok miatt tilos.

4. Hogyan menthető a foszfor?

Az iszapot speciális kályhákban, monoégetőkben égetik el. Hamburgban a Romandis konszern állította üzembe az első ilyen berendezését. A hamuból több fokozattal a foszfor visszanyerhető. A recycling még drágább, ezért a szennyvízdíjak emelése várható. Ám az évtized végéig sem lesz elegendő kályha. A hamu átmeneti tárolását törvény szabályozza. Közben sok foszfor elvész, mint ma az erő- és cementművekben, ahol iszappal fűtenek.

5. Vannak alternatív eljárások?

Az EU foszforplatform 53 P-feldolgozó eljárást vizsgál. Környezetileg legjobb, ha az ürülék és a vizelet más anyagokkal nem is keveredik. Külön kellene gyűjteni, higienizálni és trágyaként alkalmazni - sok energiát lehetne megspórolni.

A léptékelhető modellekben ez már működik Eberswalde, Zürich és Genf városokban. Ám a meglevő infrastruktúra is lehetővé tesz egy jobb megoldást, mint az energiaintenzív monoégetés. Várható, hogy az üzemeltetők ezt fogják választani. Sürgetve érzik magukat és félnek vállalni, hogy maguk szervezzék meg a foszforvisszanyerést. Ha szerződnek egy monoégetővel, a felelősség áthárul.

6. Hogyan lehet az iszapot ésszerűen fölhasználni?

Jó alternatíva a pirolízis a szennyvíztisztító mellett, így a szállítás elmaradhat, ahogy ezt már Niederfrohna és Ingelheim városában már évek óta gyakorolják. Levegő kizárásával az iszapot hevítik, jóval kisebb energiával, mint a monoégetőknél. A végtermék egy karbolizátum, 15% foszforral, toxikus maradványok nélkül.

7. Akkor miért van ilyen kevés pirolízis Németországban?

A gazdasági minisztérium úgy véli, a pirolízis rosszabb foszforhatékonysággal működik. A hasonlítás azonban sántít: A kiinduló anyaggal és nem a karbolizátummal vetik egybe, ami direkt kiszórható a szántókra. Így teszik a csehek, svédek, dánok. Ezt Németországban a hulladéktörvény tiltja.

8. Milyen hatással lehet ez az eljárás a klímára?

Az Umweltbundesamt már 2016-ban kimondta, hogy a pirolizátum talajjavító, mert segíti a humuszképződést – különösen növényi hulladékoknál, de a derítő iszapnál is. A műtrágyával szemben kifejezetten klíát, a szenet tartósan beviszi a talajba. Karin Heinrich, biológia professzor, Berlin: Ha az összes német5 iszapot pirolizálnák, annyi CO2-őt vonna ki a légkörből, mint a némer erdők 8,3%-a. Ezzel szemben a monoégetés gyorsítja a fölmelegedést (231 kg CO2/t + 12 kg CO2 a szállítás miatt).

9. Akkor miért választják a környezetromboló eljárást?

A szennyvíztisztítók tovább tolják a felelősséget , ha a monoégetést ösztönzik. A mai törvények szerint az égetőket arra is kötelezni lehetne, hogy a karbolizátumot égessék el, ha az nem értékesíthető.

Ezt a cikket a Riff freie Medien gGmbH támogatta. Novemberben jelenik meg K. Heinrich könyve, a „Holy Shit – Der Wert unserer Hinterlassenschaften“ (A szent ürülék értéke), egyszerre a filmmel.

taz Berlin, 21. 10. 2023

Der heiße Scheiß

KOMMENT

Legökologikusabb a kertbe kakálni. Jó megoldás Dőry István szellőztetett komposzt-toalettje. De hogy lehet ezt a panel 10. emeletén? A balkonon, függöny mögött? Költözzünk ki a vezetékes házakból – akkor nem zsarolhatnak meg bennünket! (Lásd  Robinzon-ház, Szelíd Energia Füzetek 12.)

RS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

OROSZOK A SPÁJZBAN – Nagykövetségük fele kém – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

2023. október 09. 19:32 - RózsaSá

OROSZOK A SPÁJZBAN – Nagykövetségük fele kém – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

Több képviselő irodája szomszédos az orosz nagykövetséggel. Kék fóliát raknak ablakaikra, de már egy vizes pohár az asztalon is kockázatos. Frank Schwabe (SPD): „Diszkó hangulat, a kék fólia csupán egy mozaik darabja.” Irodája, ahogy több kollégáé is, a régi NDK külügyépületében van. (Unter den Linden 50.) Tulajdonképpen ez nem rossz cím, mellettük a Café Einstein, ahol jó füleseket és süteményt lehet kapni. Pár lépéssel odébb Madam Tussauds viaszfigura-kabinettje. Direkt szemben a kíváncsi szomszéd, akitől jobb óvakodni: a FAK nagykövetsége. Az orosz magas biztonságú állami falu előtt a járda rácsokkal le van lezárva, a járókelők az útra kényszerülnek, ahol száguldó kerékpárosok veszélyeztetik őket, azokat viszont a dudáló autósok. Schwabe azon gondolkodik, mennyi mindent tudnak meg az oroszok a Bundestag munkájáról. Az Otto-Wells-Haus-ban úgy vélik, az orosz szomszédok legalább egyharmada ügynök és nem diplomata. Schwabe: „Mindig is tudtam, hogy mi itt föl vagyunk tálalva nekik.” A bizalmatlanság kölcsönös: Az óriási orosz épületkomplexum minden ablaka rolókkal és függönyökkel fedett. Mögöttük nem egy íróasztal árválkodik: A Bundesregierung, ha késve is, de 71 orosz „diplomatát” utasított ki. Moszkva különgéppel menekítette ki az iratokat és a kém-készülékeket. Csak a hivatalos titkosszolgálati oroszok maradhattak. A kormány nem akarta az összes kapcsolatot elvágni – maradjon egy csatorna a Kreml-hez. Schwabe: „James Bond mai szemmel idétlen. Ma már nem lődöznek karórákkal, hanem e-mail-eket törnek föl, mobilokat hallgatnak le. Másrészt viszont a kék fólia is több, mint a semmi. Az Unter der Linden-en ma sincs vége a hidegháborúnak.” Amikor az SPD 1999-ben Bonn-ból átköltözött, az Otto-Wells-Haus-ban két zárt ajtóra lelt. Mikor végre fölnyitották, a legmodernebb megfigyelő eszközökre leltek, az oroszokra irányítva. 2021 októberében az orosz nagykövetség ablakából kiesett egy SWR-ügynök (külföldi kémszolgálat). Kilökték? Kamerafölvételek hiányoznak. Ha az oroszok egy tragikus balesetről beszélnek, az ilyen kizuhanások a hagyományhoz tartoznak. Rendszerellenállókat mérgeznek meg vagy lőnek agyon. (2019-ben a berlini Tiergarten-ban történt egy ilyen gyilkosság.) A bíróság „állami terrorizmusról” beszélt. 2015-ben orosz hackerek bejutottak a Bundestag portáljára. A németek a GRU-t vádolták. 2022-ben lebukott Carsten L., mert infókat továbbított az oroszoknak. Th. Haldenway, alkotmányvédő bírósági elnök: „A Németország elleni kémakciók olyanok, mint a hidegháború idején.”

Süddeutsche Zeitung, 7. Okt. 2023

Wasserglas auf dem Schreibtisch ein Sicherheitsrisiko

 

Szólj hozzá!

8 HÓNAP RAGASZTÁSÉRT – A kölni Caroline Schmidt a Letzte Generation (LG) aktivistája – ZEIT/RózsaS

2023. október 06. 12:16 - RózsaSá

8 HÓNAP RAGASZTÁSÉRT – A kölni Caroline Schmidt a Letzte Generation (LG) aktivistája – ZEIT/RózsaS (Meglehet, találkoztam vele, amikor Kölnben éltem).

Caroline 2022-ben 3 útlezárásban vett részt. A berlini hivatalbíróság, bár az ügyész pénzbüntetést kért, az eddigi legsúlyosabb ítéletét mondta ki a csoport egy tagjára: 8 hó börtön. Ulrike Fischer, bírósági elnök: „Rossz szociális prognózist sugallt.” C. S. közölte, további blokádokon is hajlandó részt venni, eddig húszon lehetett.

A Letzte Generation nem radikalizálódott, pedig sokan ezt várták. Továbbra is festéket szórnak jelképes helyeken vagy leragasztják magukat az aszfaltra. A világ radikalizálódott körülöttük: az autósok szidalmazzák, ütik-verik őket. Mannheim-ben egy erőszakos férfit letartóztattak, Karlsruhe-ban egy másik áthajtott egy aktivista kezén. A rendőrség május végén lecsapott a csoportra, laptopokat, plakátokat kobozott el. Az NRW-belügyminiszter, Herbert Reul (CDU) módosította a büntető szabályzatot: aki rendőrségi intézkedést provokál, az viseli a költségeket, 50 000 €-t is.

A 8 hónapos büntetést, polgári engedetlenségért, meglepő közöny fogadta. A társadalom sok kérdésben nem ér egyet, de itt az LG ellen van. Ezt Caroline nem észleli: nemrég hívták meg egy vallási közösségbe. A Schauspielhaus Köln egy darabjában is szerepel („Grüne Armee Fraktion”). Az ítélet után C. sok támogatást kapott, művészektől, tudósoktól. Ügyvédre elég pénz gyűlt össze.

Egy ideig étteremben dolgozott, bőrsérüléseit kesztyűvel takarta. Most tartalékaiból él, egész idejét az LG-nek szenteli. Egyházakkal, politikusokkal kommunikál.

A tárgyalásán tömve volt a terem. Eleinte ügyvéd nélkül védekezett: már 40 év óta tudja, milyen kárt okoz a fosszilisok égetése. Nem marad idő mentő intézkedésekre. A bírónő leállította, „Ne csináljon show-t”. A rendőrök okozta testi fájdalmat jól tűrte, de az erőszak lelkileg megviselte. Nem bántotta őket, mégis nekiestek és ezt helyesnek tartják.

Nem gondol rá, milyen lehet a börtönben?” Nem, hisz az még messze van, talán nem is valós fenyegetés. Társait sem riasztja. Az 50 000 €-s büntetés inkább aggasztja. Akkor sem bán semmit, ha végül mégis lecsukják. Azért jobbnak látta ügyvédet fogadni.

ZEIT, 5. 10. 2023

Haftkleber

KOMMENT

Én 3 évet kaptam 1971-ben, Novi Sad-on, a Sympo-perben egy írásomért. Ha otthon maradok, tényleg lecsuknak, már a rendőrök is kerestek. A börtönt nehezen éltem volna túl. De most itt vagyok, énekelek, táncolok! (Mikor a szolgának telik esztendeje és haszapikosz!).

Szólj hozzá!

TRIGGEREZETT TÁRSADALOM - S. MAU – SPIEGEL/RózsaS

2023. október 02. 19:45 - RózsaSá

TRIGGEREZETT TÁRSADALOM - S. MAU – SPIEGEL/RózsaS

Mau (54), szociológus a berlini Humboldt Egyetemen. Új könyvében cáfolja a társadalom polarizációját. (Steffen Mau, Thomas Lux, Linus Westheuser: »Triggerpunkte. Konsens und Konflikt in der Gegenwartsgesellschaft«)

SPIEGEL: Mau úr, kollégái évek óta egy kultúrharcról írnak. Kozmopolita nagyváros-akadémikusok vs hagyományőrző vidékiek, lifestylelinke Fridays-for-Future-fiatalok és öreg, fehér SUV-férfiak. És most Ön azt mondja, ilyen „Kulturkampf” nincs is.

Mau: Magam is sokáig hittem, hogy a polarizáció erősödik és a társadalom kettészakad. Ám amikor közelebbről megnéztük, kiderült, ez tévedés. A szegény-gazdag hozzáállásban, a szexuális diverzitásban, a migráció- és a klímakérdésben nincs egetverő eltérés. A középnél sem.

Sp: Mennyire biztos ez az eredmény?

M: A már adott adatok mellett országosan 2530 személyt kérdeztünk meg. Ezen felül 6 vitacsoportot követtünk, ahol szalagcímek minősítése folyt.

Sp: Dehát akkor honnét ez a sok heves vita a menekültekről, a klíma-ragasztókról, a transz-személyekről és a gendercsillagocskákról?

M: A diskurzus már polarizált. Van egy „érzett polarizáció”. Az emberek túlbecsülik a politikai különbségeket. Ez részben a fiókokba való besorolások miatt van: kozmopoliták és kommunitaristák, anywheres és somewheres. Ha ezek a fogalmak egyszer már bent vannak, működnek is. Mindig azt hisszük, tudjuk, ki melyik táborba sorolható és magunkat is besoroljuk. Egy érzett polarizáció valódi polarizációhoz vezethet.

Sp: A közösségi oldalak ún. filterbuborékai erősítik ezt a hatást?

M: Nem a virtuális echokamrák csinálják a problémát, hanem a másképpgondolkodókkal való konfrontáció. A közösségi oldalakon túl gondolatokat cserélünk családtagjainkkal, szomszédainkkal – bár ezek száma csekély. A közösségi oldalak lehetővé teszik, hogy a buborékunkon kívül is megszólalhassunk. Akkor a vita rákényszerít, hogy kirukkoljunk a farbával. A polarizált pozíciók a közösségi oldalakon túlzott figyelmet kapnak. Ott a peremvélemények irányítják a diskurzust.

Sp: Mi van Trump-pal, a Brexit-tel, az AfD-vel? A kultúrharcelmélet nem jöhet a semmiből.

M: Egy demokráciában az eltérő vélemények megengedettek. Ez a „sovány polarizáció”. Társadalmi szétszakadásról csak akkor beszélhetünk, ha a véleménykülönbségek nem véletlenszerűen vannak szétszórva, hanem világosan csoportokhoz köthetők. Ez lenne egy „kövér polarizáció”. Ám ilyen Németországban még nincs.

Sp: Ám az USA-ban igen.

M: Valóban, ott a térségi szegregáció is erős. Ám az ilyen US-diagnózisokat kritikátlanul importáljuk.

Sp: A K-elmélet egy olcsó US-import?

M: Az USA-ban megkérdezték, problémás-e, ha a gyerekük másik párt gyerekével házasodik. Igen és ez az évek során még erősödött is. A németeknél a választómiliők nem határolódnak ennyire el (kivéve az AfD-t). A választók promiszkuatívak, ide-oda táncolnak.

Sp: Németország vagyon-egyenlőtlensége óriási – még sincs osztályharc.

M: 80% ezt beismeri, még a magas jövedelműek is. Ám amikor az újraelosztás reformjára kerülne sor, az emberek visszakoznak – erkölcsi alapállásból. A többség úgy látja, sokan korán kelnek, keményen megdolgoznak a pénzükért – mások pedig a szociális függőágyban henyélnek. A teljesítménytársadalomba vetett hit óriási, a legitim szociális igény kérdését erősen moralizálják.

Sp: Ez az a liberális narratíva, melyet mindenütt terjesztenek?

M: Meglepően igen. A 70-es években csak a felsőbb rétegek esküdtek a teljesítményre, ma az egyszerű alkalmazottak is. Így főleg a termelő munkások követelik, hogy a szocsegélyeseket közmunkára kell fogni. Inkább lefelé taposnak, mint fölfelé.

Sp: Sokak szerint a munkások soviniszták és homofobok.

M: Ez a nézet igen elterjedt. Nem utolsó sorban Didier Eriban bestsellere után („Visszatérés Reims-be”). Ám Eriban a francia vidék egy történelmi szakaszáról írt. Németországban is voltak toleráns hozzáállások a melegekkel szemben, a képzettebbek, módosabbak között. Időközben ez lefelé is terjedt. Ma már a különböző osztályok egyaránt helyeslik, hogy pl. a meleg párok is fogadhassanak gyereket örökbe. (Nem Mo.-on! RS).

Sp: Akkor miért tartja magát ilyen kitartóan a jobbos munkásosztály narratívája?

M: Világképünket nem aktualizáljuk és egyeztetjük folytonosan az empirikus kutatásokkal. Meghatározott miliők önmegerősítése is szerepet játszik.

Sp: A tudás-munkások önteltsége?

M: Művelt emberek nem látják, mennyi minden fejlődött 30 év alatt. Egy néma forradalom! Azt sem látják, hogy nem mindenki gondolkodik úgy politikailag, mint ők. A felsőbb rétegek migráció, diverzitás és klímaválság iránti hozzáállásai gyakran egy politikai portfolió részei, melyek pártprogramoknak felelnek meg. Az alsó rétegekben ideológiai patchwork uralkodik. Ezt az elitek nem értik jól.

Sp: Aki migráció ellenes az homofob is?

M: Pontosan. Ám önmegfigyeléssel nem lehet szociológiai kutatást csinálni. Tudomásul kell venni a tapasztalati adatokat. A klímakérdés tényleg osztályharccá válik. A zöldeknek jobban kell erre ügyelniük. Az alsó rétegek sem klímatagadók, sem klímaszkeptikusak, ám a klímakérdést erősebben az igazságosság szempontjából nézik. Ezt a zöldek a fűtéstörvénynél túl későn értették meg. A reform erkölcsileg nem volt kézenfekvő. Lehet a közép ökológiájáról és a munkásosztály ökológiájáról beszélni. A középréteg ökológiáját életstílusa adja meg. Elég kompetensek és erősek, hogy életüket klímabarát módra állítsák át. Az alsó rétegek ezt kérdezik: Megengedhetem magamnak? Nem magától értetődő, hogy mindenkit ugyanaz az intézkedés kényszerít: egy nagyit kis házában vagy egy vállalkozót medencés villájában. Az oma talán rosszul szigetelt házban él, de csak másfél szobát fűt és nem röpköd a világ körül.

Sp: Ön nemrég a kormány gyűlésén szerepelt. Miről beszéltek?

M: Talán nem volna szabad árulkodnom, de a kormány jól tenné, ha jobban érzékelné, milyen erkölcsi gazdaságban mozog. Meg kéne győznie az embereket, hogy a változtatásokat nemcsak el kell tűrniük, hanem aktívan alakítaniuk is kell. Csak ekkor lesznek képesek szokásokat és tulajdonviszonyokat újra gondolni.

Sp: Az Ön könyve nem nyugtató pirula a politikusoknak? A társadalom egyáltalán nem hasad, mint sokan hiszik – tehát csak így tovább.

M: Ez csak a felületes üzenet és félreértés lenne. A második síkon észlelünk egy nagy kockázatot. Mivel ma a legtöbb választó ideológiamentes, a pártok feladata híveik érzékenyítése és a másik oldal megbotránkoztatása. A konfliktusok erősítik az identitást.

Sp: Konfliktusok hogyan rendezhetők?

M: Affektpolitikával. A pártok triggerpontokat tűznek ki, melyek apró dolgokat tematizálnak és keményítik az összecsapásokat. Tempólimit, gendercsillagocska, teherkerékpár-szubvenció – mind társadalmi változtatások jelei, melyek sokakat zavarnak. Az az érzésük, sok minden változott és máris itt a következő. Úgy hiszik, elveszítik az ellenőrzést, lemaradnak. Egy másik tipikus trigger az egyenlőtlen bánásmód: péntek du. két óra úszásidő - csak transzoknak. Normasértések is lehetnek trigger-hatásúak. A legtöbbeknek édesmindegy, ki milyen szexuális irányítottságú, de ha ezt a kisebbségek ki is rakják a kirakatba, az zavaró.

Sp: Amíg a szociális fordulat absztrakt marad, az emberek egységesen rábólintanak. Ám ha konkrét lesz, sokan visszakoznak. Üres szólam: igen, konkrét megvalósítás: nem. Ez mégis egy szakadás?

M: Ennek ellenére Németország sokkal előrébb tart, mint a vitái – minden rétegben, korcsoportban, régióban. A több diverzitást megértik. Ezt senki sem tagadhatja. Persze, van még sovinizmus, szexizmus, de ezt a többség elveti. 80% jóvá hagyja az egyneműek házasságát, 84% egyezik azzal, hogy transzok normális személyeknek számítsanak. Ugyanakkor nem kevesen úgy vélik, a kisebbség mássága maradjon korlátok között, maradjon magánügy. Toleránsok, de ódzkodnak az érzéstől, hogy az eddigi norma átértékelésre kerüljön és saját életmódjuk ezáltal leértékelődjön. A migráció kérdése különösen vitatott. Sokan elfogadják, hogy bevándorlók országa vagyunk, ám sokan a ressentiment-re, védekezésre, radikalizálódásra hajlanak.

Sp: A vélt gyámkodás zavaró?

N: A viselkedés-szuggerálás egy tipikus triggerpont. Autonómiaveszteség, habitus, nyelv, életmód kerül napirendre. Még a saját fűtés is. A triggertek védekeznek az ellen, hogy privát döntéseikbe belebeszéljenek.

Sp: Ez hajaz arra a hatásra, amit Carolin Amlinger és Oliver Nachtwey bestseller könyvében („A megsértett szabadság”) leírnak. Libertárius autoritarizmusról beszélnek, a sértés agresszióba csap át.

M: Egy fajta vakellenállásba ütközünk. Jómagam is megtapasztaltam. Mindig igyekszem nem-semlegesen beszélni, de önként. Egy szerződésben mégis erre akartak kötelezni – töröltettem, mert autonómiavesztésnek éreztem. A példát fölhoztam a kormány ülésén, hogy lássák, hogyan triggerik az embereket. Másik példa a Dertmund-i gyarmatosítás-kiállítás, amely szombaton 4 óra hosszat csak a színeseknek van fenntartva. Ez egy csoport kivételes bánásmódja, igazságtalan. Ám legitim, mégis egy szükségtelen trigger, mely főleg azokat háborítja föl, akik soha be nem mennének egy ilyen kiállításra.

Sp: Az Ön tanácsa tehát: komolyan kell venni az ún. aggódó polgárokat.

M: Nem. Jürgen Habermas-szal vallom: a dühöseket nem kéne vattába csomagolni. Ez kommunikációs kérdés is. Különbség, hogy a rendes nyitvatartási időben a feketéknek egy külön biztonsági helyet rezerválnak, vagy külön látogatási időt szabnak ki. Megfontolandó, milyen támadási felületet teremtünk. Legrosszabb esetben az olyanok ellenállását is kiváltjuk, akik egyébként teljesen nyitottak.

Sp: Előfordul, hogy identitáspolitikai aktivisták jogos ügyben, de stratégiailag melléfogva lépnek föl. Triggerpontokkal szereznek figyelmet.

M: A klímaragasztók! Klímaügyben szövetségeseket kell keresni és széles társadalmi rétegeket megnyerni. Lehet persze Berlin utcáira ragasztani magunkat, de ezzel csak a Brandenburg-i szerelőket bosszantjuk föl. Példás a francia akció, amikor éjjel egy golfpálya lyukait bebetonozták, hogy a luxus-locsolás ellen tiltakozzanak, vízhiánykor. Óriási tapsot kaptak, mert egyben a gazdagok kiváltságai ellen is léptek föl. Az ökológia osztályharcba csapott át.

Sp: Minden szociális csoport egyaránt triggerezhető?

M: Az alsó harmad politikai dühe erősebb. Nemcsak a szűkebb anyagiak miatt, hanem mert ők előírt feltételek szoros korzettjében mozognak. Aki kevesebbet ellenőrizhet, a társadalmi változást további ellenőrzés-veszítésnek éli meg.

Sp: Ezért jobban reagál az affektpolitikára?

M: Pontosan. Az életkor hatása viszont igen csekély. Múmiák és zöld fiatalok? Semmiképp! Az idősek is épp úgy aggódnak.

Sp: Az öreg fehér férfi a reakciós, ahogyan sokan hiszik?

M: Nem, ők nem egy társadalmi különcsoport, akik nagyon fékeznének. Ez a besorolás komolytalan, csak retorikai trükk.

Sp: Mit szól mindehhez kollégája, Andreas Reckwitz? Sokan a Kulturkampf-nál rá hivatkoznak.

M: Nem lesz teljesen boldog. Sok mindent másképp sorol be – szíve joga.

Sp: Ön empirikus, A. R. teoretikus. Ilyenek nélkül a szociológia fákat látna, erdőt nem?

M: Így van. Az elmélet a kategóriák tisztaságából él. Néha épp így jut napvilágra, ami az empíria bozótosában rejtve van. Ám én óvatos vagyok az ideál-tipizáló elméletekkel. A szociológia esélye az irritáció. És a gyakorlat néha őrültebb, mint az elmélet.

SPIEGEL, 30. 9. 2023

»Von wegen fossile Alte und grüne Jugendliche! Die Älteren sind genauso besorgt.«

Ab 6. Oktober:

Steffen Mau, Thomas Lux, Linus Westheuser: »Triggerpunkte. Konsens und Konflikt in der Gegenwartsgesellschaft«

 

 

 

 

Szólj hozzá!

KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu

2023. október 02. 19:43 - RózsaSá

KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu

Karikó Katalin (KK) kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében.” Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál (75 db) rögtön gyanút fogok. KK klímaölő módon röpköd a Föld körül, hogy bezsebelje díjait. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Hülye vagyok, hogy riogatok?

Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben. De talán inkább ő csinál magából hülyét?A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket - a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek. A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz. A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?


A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva, nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik. Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók - 50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él. A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól. A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik. A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?

Szólj hozzá!

KARIKÓ ÉS A NOBEL-DÍJ – taz Berlin/RózsaS

2023. szeptember 23. 14:35 - RózsaSá

KARIKÓ ÉS A NOBEL-DÍJ – taz Berlin/RózsaS

Karikó Katalin (KK) a messenger-RNA kutatásával a kovidvakcinák, az mRNA-technológia alapjait rakta le. Elismeréséig sok labor-év telt el, nem kevés kritikát is el kellett viselnie. Kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében. „Eleinte a támogatások visszautasításait gyűjthettem be.” Barátja Mainz-i lakásában adja az interjút, Pennsylvania-i otthona és a tajváni díjátadás között. Sokat utazik, előadásokat tart. „68 vagyok és a kofferemből élek. Ki szeret ennyit utazni?” Smartwatch-ja, laptopja jelez. „Legjobban szeretem, ha nyugodtan kutathatok.” 40 éve ezt teszi.

Tárgya az mRNA, a messenger ribonukleinsav. Ez szinte a DNA másolata, fehérjék építését teszi lehetővé. Mivel az mRNA vírusok, baktériumok és tumorsejtek építőterveit is szállítja, a test egy védőoltással edzhető. Így az már a megbetegedés előtt védősejteket építhet. Az mRNA laborban egyszerűen átépíthető, az építőtervek mesterségesen előállíthatók. Így született a módosított mRNA, amivel kovidvakcinákat lehet előállítani. A DNA-val ellentétben, amivel egyértelműen azonosítani lehetett a kórokozót, az mRNA előállítása drága volt és a molekula gyorsan szét is esett. KK-t nem támogatták, akkor mégis miért kutatott tovább? Selye János stresszelmélete ösztönözte. „Észrevettem, hogy többféle mRNA-t vagyok képes előállítani.” Egerek beoltása után egy brit kutató lábába is beadta az mRNA-t. Ám súlyos mellékhatások, gyulladások léptek föl. „Úgy láttam, 10 év kutatásom veszik el.” 1998-ban Drew Weissmann immunológussal futott össze egy nyomtatónál. 7 évvel később olyan mRNA-t építettek, amely nem váltott ki erős védekező reakciót.

KK utólag megköszönte magyar professzorának, hogy a hiányzó eredmények miatt kirúgta. E nélkül talán nem lett volna elég bátorsága az USA-ba kivándorolni. Ám az érdeklődés eleinte ott sem volt nagyobb. (Bezzeg a pandémia után megnőtt.) Derrick Rossi, US-üzletember fölismerte az esélyt és megalapította a Moderna-t. Pár éve rá Uğur Şahin és Özlem Türeci kooperált KK-val. Megkezdődtek a kísérletek emberen is. 10 évvel később a BioTech KK mRNA-ismeretei alapján, a kovid idején, vakcinák milliárdjait állította elő. Selye stresszkutató „eustresszt” és „distresszt” különböztetett meg. Az első a növekedést és a teljesítményt serkenti, míg a distressz megbetegít. KK csak az eustresszt engedi érvényesülni. Nehezére esik követni a kutatásokat, a repülőn olvas. Néha olyan meghívást is kap, amihez semmi kedve. A Vatikán-látogatásra lánya bírta rá. Mutat egy fotót, amelyen unokáját a pápa áldja meg.

taz, 23. 9. 2023

Impfgegner hassen ihren Trick

KOMMENT

Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál rögtön gyanút fogok. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?

KK 75 DÍJA – Minden másképp van! Tudománykritika/RózsaS

 

Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Bill Gates 2015-ben figyelmeztetett. Egy 1993-as előadásom címe: LESZ-E BUDAPEST 30 ÉV MÚLVA? Tehát jövőre derül ki, mennyire csináltam magamból hülyét. Ám inkább legyek én a balga, semmint, hogy bekövetkezzék az untergang. (A 30 év 2023. dec. 31-én zárul!).

 

Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben.

De talán inkább ő csinál magából hülyét?

 

A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek.

 

A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz.

 

A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.

 

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?

A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik.

 

Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók -50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten.

 

Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él.

 

A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól.

 

A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik.

 

A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.

 

Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás.

2022. 10. 28.


LEMENT KUTYÁBA

négyről

két lábra állt

de a sok út közül

a legkönnyebbet választotta

a gépekét

ez becsábította a városba

ott meggazdagodott

de elhagyta istenét

elűzte barátait

és ismét négy lábra állt

lement kutyába

körülötte tömegek

még sincs senkije

 

Szólj hozzá!

MERKEL ÉS A FARKAS – SPIEGEL/RózsaS

2023. szeptember 18. 08:20 - RózsaSá

MERKEL ÉS A FARKAS – SPIEGEL/RózsaS

2008-ban Bukarestben NATO-csúcstalálkozó volt A NATO föl akarta venni Ukrajnát. Többség volt, de Merkel közbelépett. Ebből lett a katasztrófa. 2022 áprilisában Zelenszkij közölte, Bucsában több megölt civilt találtak. A tetemek az utcán hevertek, a házakban és a tömegsírokban. Z. nemcsak az oroszokat vádolta, hanem Merkelt és Sárközyt is. „Merkel asszonyt és Sárközy urat meghívom Bucsába, hogy lássák, mire mentek az oroszokkal szembeni engedményekkel.”

 

Ukrajna sosem volt közelebb a NATO-tagsághoz, mint akkor, 2008-ban. Ám M. és S. közbelépett - Putyintól való félelmünkben. Emiatt a ballépéstől szenved ma Ukrajna a legrosszabb háborútól, 1945 óta. Németország ismét egy háború kirobbantója – ezúttal gyávaságból? Bukarest a német oroszpolitika őskatasztrófája? Z. a kancellár asszonyt megszólalásra késztette. M. kiáll a 2008-as NATO-döntések mellett. Ukrajna NATO-tekintetben már akkor megosztott volt - ha fölveszik, Putyin már akkor lecsapott volna.

 

A SPIEGEL fél tucat diplomatával beszélt, akik akkor ott voltak. Egyesek, mint a lett Valdis Zatler, vállalta névvel a megszólalást, sokan nem. Merkel és Bush „High Noon”-járól esett szó, C. Rice düh-könnyeiről, a lengyel miniszter, R. Sikorski Steinmeier-rel szembeni kemény kritikájáról és Putyin vad fenyegetéseiről. Merkel oroszul vitatkozott a kelet-európaiakkal, majd zöld tintával aláírta a közös közleményt. A csúcstalálkozó 2008 április 2-4 között zajlott, az utolsó napon fogadták Putyint. A birkózás 2007-ben kezdődött és Bush mandátuma végéig tartott, 2009 januárjáig.

Merkel nem állt egyedül, mögötte volt szinte fél Ny-Európa.

 

M. ellenállása talán mégis helyes volt? Az orosz agresszió óta fölmerült a keletpolitika újraértékelése – de máig semmi sem történt. A SPIEGEL sok dokumentumhoz hozzájutott. M. és S. nem vállalták az interjút. Az alkotmánybírósági elnök, Juscsenko, tudtára adta az USA-nak, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba. Felesége amerikai, egykor a külügyben dolgozott, az oroszoktól tartott. J. éppen csakhogy túlélt egy dioxin-mérgezést. Szerinte Ukrajna szuverenitását csak a NATO szavatolhatja, e nélkül Moszkva fél-gyarmata marad. J. a 2004-es, szabadság és jólét célú narancsos forradalom egyik élharcosa. A tagságért még vetélytársa, Julija Timusenko is küzdött. Viktor Janukovics ellenzék-vezér 2014-ben átállt az oroszokhoz, előtte ő sem zárta ki a NATO tagságot.

Ám a reformok döcögtek, pedig ezek voltak a belépési föltételek. A Kreml, ahol csak tudott, keresztbe tett. A Tranparency International korrupciós listáján Ukrajna a 118. helyen áll, az oroszok közelében. Janukovicsról és Timosenkoról is azt tartották, megvehetők.

Az ország anti-NATO-hangulatát nem sikerült megfordítani, Janukovics a 2007-es választásokon a NATO-ellenes mozgalom élére állt. A lakosság, főleg délen és keleten, a hidegháborús propaganda utóhatásai miatt ódzkodott a Nyugattól. Az afganisztáni megszállás emlékei éltek, sokan újabb bevetéstől tartottak, most a Nyugat nevében.

Victoria Nuland, brüsszeli NATO-nagykövet nagyszabású fölvilágosító kampányt ösztönzött. Némelyeknek az volt a benyomása, az USA inkább akarja a belépést, mint az ukránok. 2008-ban Juscsenko, Timosenko és a parlamentelnök levelet küldött Brüsszelbe. Egy Membership Action Plan-t követeltek. Ez egy több éves reform standard folyamat, egy megelőző döntés. Ám Janukovics embereivel a levél elleni tiltakozásul lebénította a parlamentet, még verekedés is volt. A végén népszavazásban egyeztek ki.

Amikor M. Ukrajnába látogatott, Juscsenko megpróbálta megakadályozni, hogy Timosenkoval találkozzon. A németek trükkel éltek: M. beült egy étterembe, ahová T. a hátsó ajtón slisszolt be. M. biztonsági munkatársa: „Kijev egy rémálom.” A levél mégis kiugrasztotta a nyulat a bokorból. Putyin 2000-ben még azt hitte, Oroszország NATO-tag lehet és Ukrajna tagsága sem lehet probléma. 2008 elején Putyin brüsszelbe küldte az ultranacionalista Dmitrij Rogozsint ( 1,90 m, „huligán”). Azt állította, a Baltikum, a Krim és Ukrajna széles területe az orosz nemzet törzsterületeihez tartozik. Azzal fenyegetőzött, hogy Ukrajna belépése a szuverén állam megszűnéséhez vezethet. A britek és a magyarok tiltakoztak. Putyin nem rejtette véka alá, hogy Oroszországot ismét nagyhatalommá akarja tenni.

SPIEGEL, 16.9.2023

MERKEL UND DER WOLF

Szólj hozzá!

NEM PIRULUNK, AMIKOR A DÉLT KIRABOLJUK? taz/RózsaS

2023. szeptember 18. 08:20 - RózsaSá

NEM PIRULUNK, AMIKOR A DÉLT KIRABOLJUK? taz/RózsaS

A kapitalizmus kemény játék, de sportszerűbben is mehetne: globális minimálbérrel és az adóparadicsomok fölszámolásával. Az ENSZ mindenkit szeretne a szegénységből kimenekíteni, de ez miért olyan nehéz?

Sven és Ram élete talán választ ad. Sven buszsofőr Stockholmban, Ram New Delhi-ben. Mindketten átlagban 50 embert szállítanak, de Sven 50x többet keres Ram-nál. Nem Sven-en múlik, ugyanolyan buszt vezet, mint Ram. Ám Sven szerencséje, hogy Svédországban él, ahol sok gépet vetnek be. Ebből az össztársadalmi produktivitásból olyanok is profitálnak, akik nem technikai területen dolgoznak, pl. tanárok és ápolók.

 

Az államok úgy gazdagodnak, hogy a termelékenységbe fektetnek be. A gépek drágák, csak akkor gazdaságosak, ha az emberi munka még drágább – vagyis, ha a bérek magasak. Dél bérei nevetségesek, tehát ott nem kifizetődő gépekbe fektetni. Banglades: 4 millió varrónő varr ruhákat a Nyugatnak. Lehetne gépesíteni, de az drágább lenne. Az állam beszállhatna és központilag vihetné előre az iparosodást. Japán, Tajván, D-Korea, Kína úgy érte be a Nyugatot, hogy kormányuk nagyban fektetett be villamos erőművekbe, kohókba, autógyárakba. Ám a globális Dél nehezen hozza be a Nyugatot: a gyárakat bővíteni kell, hogy rentábilisak maradjanak. Az autógyártás csak tömeges termelésnél és eladásnál gazdaságos. Kína 1,4 mrd lakosával előnyben van. Vámokkal védekezhetnek. Kis országok ezt nem tehetik, rá vannak utalva a világ szabadkereskedelmére. Ám épp ez a szabadkereskedelem teszi nyertessé a technikai fölényű, gazdag nyugati államokat, amelyeknek nincs komoly vetélytársuk.

Mindez nem jelenti, hogy a Dél leragadt a XIX. században. Lányok is járhatnak iskolába, szinte mindenki be van oltva gyerekbénulás és kanyaró ellen. Az emberiség 90%-a jut ivóvízhez. A legtöbb embernek van mobiltelefonja és ezzel hozzáférhet a világ tudásához. Az US Andrew McAfee írja: „Ma egy masszai harcos Kenyában jobb telefonnal bír, mint az USA elnöke 25 éve.”

A globális Dél gazdagodhat, de technológiailag és gazdaságilag beérnie Nyugatot szinte lehetetlen. Banglades egy főre jutó jövedelme 2020-ban 5 $, a németeké 54 $. A kapitalizmus kétarcú: A fogyasztási cikkek világszerte kaphatók, de ez nem jelenti azt, hogy ott is gyártják őket. Néhány ország látja el az egész Földet. J. Osterhammel, német történész: „Az iparosítás nem teljes körű (flächendeckend), mint a tv.” Az EU és az USA nem tehetnek arról, hogy korán iparosítottak és a követők csak cammognak.

Ám a gazdag Észak mégsem teljesen ártatlan. Segíthetné Délt, lehetne garantált minimálbér az exportnál. A Dél munkásait kegyetlenül kizsákmányolják. Egy póló Németországban 2,7 $, holott a 10 $ meg sem kottyanna. A globális minimálbér megakadályozná, hogy Banglades levigye az árait Kambodzsa és Láosszal szemben. Másodszor: Föl kell számolni az adóparadicsomokat! A Dél hatalmasai kirabolják országaikat és a pénzt Északon rejtik el. Málta, Ciprus, Svájc, UK kínálja szolgálatait és így cinkossá válik. A nagy nemzetközi déli cégek nagy profitot zsebelnek be, de nem adózzák el helyben, hanem haza viszik. Így pénzeli a szegény Dél a gazdag Északot, holott fordítva lenne helyes. Bár 150-200 mrd $ fejlesztési segély áramlik Délre, de ennek többszöröse folyik vissza oda, ahol az adókibúvást megengedik.

taz, 16. 9. 2023

Gerechtigkeit ist machbar

 

Szólj hozzá!

GYEREKEINK NYUGDÍJA – Lisa Laun - ZEIT/RózsaS

2023. augusztus 29. 08:38 - RózsaSá

GYEREKEINK NYUGDÍJA – Lisa Laun - ZEIT/RózsaS

Lisa Laun professzor a svéd IFAU-ban (Munkapiaci és Képzéspolitikai Értékelő Intézet). A nyugdíjrendszerek kutatója, a svéd pénzpolitikai tanács tagja. „A svédektől a németek csak tanulhatnak. Itt a nyugdíjrendszer önfenntartó és még hozamot is produkál.” Az FDP már rég bevezette volna a részvénynyugdíjat, ám sokan ellenzik. Laun szerint ezen kár civakodni, nem ezen múlik.

ZEIT: A berlini kormány a svéd modellt dicséri. Lehet ez példakép?

Laun: Abszolút. 15 éve dolgozom egy nemzetközi csoportban azon, hogy az öregedő társadalomban biztos legyen nyugdíj.

Z: A svéd rendszer egy része a részvénynyugdíj. Javasolja?

L: Berlin bevezetheti, de a problémát nem ez oldhatja meg. A német nyugdíj több sebtől vérzik (Nekem küldik! RS) és a svéd sem a részvénynyugdíjtól olyan sikeres. A rendszer komplikált. Van a jövedelemnyugdíj, ebbe minden dolgozó jövedelme 16%-át fizeti be. Aki keveset keres, kérhet alapnyugdíjat. Továbbá van a részvénynyugdíj, amit nálunk prémiumnyugdíjnak neveznek. Ebbe a jövedelem 2,5%-a folyik. A legtöbb svéd az AP7 állami alapba fizet be. Aki nem dönt, automatikusan ide kerül. Ám mindenki 5 magánalap közül választhat. A választék óriási, alkalmazottaknak 480 alap áll készenlétben. Az állam ezt azonban 150-200-ra tervezi csökkenteni, hogy jobban ellenőrizhesse őket.

Z: A részvénynyugdíj miért nem döntő?

L: Egy csinos bonusz, nem több. A befizetett 2,5% a kifizetések csak 5,5%-át teszik ki. 60-70%-át továbbra is a jövedelemnyugdíj adja.

Z: Sokan azért ódzkodnak a részvénynyugdíjtól, mert spekulatívnak, bizonytalannak tartják.

L: A tőkepiacon minden valamennyire spekulatív. A kovid idején láttuk, mi történt a tőzsdéken. Részvények és fondok 20%-ot is zuhantak. Az FDP mégis a bruttójövedelem 2%-át ide javasolja elhelyezni, lehetőleg német alapba. Ez még a svéd aránytól is kisebb – tehát a kifizetésekre aligha fog hatni. Fordítva: az a kockázat, ha a részvénypiac hozamaival nem élünk. A svéd állami alap 2000 óta átlagban 11% hozamot fial, idén eddig 19%-ot. Ez hihetetlen fejlődés, amit a németek elmulasztanak. (A pénz nem terem a fán. Minden centért valaki megdolgozott. Ezért vagyok én ökoszocialista. RS).

Z: Svédország 1998-tól kezdte lépcsőzetesen bevezetni a részvénynyugdíjat. Így 25 éve profitál a részvénypiacokon. Németország így is, úgy is, lekésett?

L: Nem tudom megmondani, hogyan alakulnak a részvénypiacok, de ez nem is olyan fontos. Nálunk a dolgozók bérszerződései igen erősek. 90% üzemi gondoskodásra számíthat. A munkaadó a bruttójövedelem 4,5%-át fizeti be egy tőkefedezett nyugdíjalapba. Lehet választani kölcsönkötvény és részvényfond között. Ám ha ezek rosszul fizetnek, a kockázat a befektetőé. Az összes kifizetések egyharmada ilyen üzemi alapból történik. Ezen felül mindenki kötelezően a törvényes nyugdíjalapba is befizet. A németek innét a tisztviselőket és az önfoglalkoztatókat kizárja.

Z: A Hans-Böckler-Stiftung kimutatta, hogy egy 22 éves kora óta dolgozó svéd nyugdíjszintje 41,3%. Bár 2 évvel korábban mehet nyugdíjba, de kevesebbet kap, mint egy német. Ha erre a magángondoskodást is rátesszük, akkor sem lesz jóval több egy németénél.

L: A nyugdíjszint a jövedelmek és a kifizetések arányát mutatja. Igen, ez tényleg nem nagyon magas. Így nézve, az 1990-es nyugdíjreform óta az egyes nyugdíjas rosszabbul jár. Elméletileg kevesebbet kap, mint a régi rendszerben.

Z: Ez nem tűnik valami vonzónak.

L: Célunk, hogy a fiatal nemzedékek is szolid állami nyugdíjat kapjanak. A svéd rendszer önmagát pénzeli. Másutt, Németországban is, az állam milliókat tesz hozzá. Mivel a befizetések automatikusan csökkennek, a kifizetések pedig nőnek (egyre kevesebb fiatal dolgozik, egyre több idős kap nyugdíjat). Ez a rendszer így egyszer összedől. (Csak a klímakatasztrófáig kibírja! RS). Mi, svédek, az évek során a nyugdíjkasszát alaposan föltöltöttük. Most az a kérdés, mint tegyünk a tartalékkal. Meglehet, egyszerűen szétosztjuk a nyugdíjasoknak.

Z: Mi a garancia, hogy nem csap át egyszer mégis mínuszba?

L: Az automatizmus. A mi rendszerünk független a várható élettartamtól. A kassza mindig legyen egyensúlyban. Ha a kifizetések meghaladják a befizetéseket, csökken a nyugdíj. Ez utoljára 2014-ben történt. Ellenben szavatoljuk a stabil járulékokat és a rugalmas belépést. 63 évesen lehet nyugdíjba vonulni és 69 éves korig szabad dolgozni – a munkaadó engedélyével még tovább. Minél korábban tesszük le a munkát, annál kisebb lesz a nyugdíj. Ez arra ösztönöz, hogy tovább dolgozzunk. (Igen, de Nálatok mindig hideg van. RS).

Z: Az ilyen nyugdíjkurtítások nem dühítik föl a svédeket?

L: Nem annyira, mint várható. Persze, hogy mindenki többet szeretne kapni. Voltak is viták és tüntetések. A polgárok követelik, hogy részesüljenek a fölösből. Ám az automatizmusnak köszönve, elmaradnak a viták a nyugdíjkorhatár-emelésről. Erre nyugodtabb a nép, nézze csak meg a franciákat!

KOMMENT

Hobbit: Szégyen, hogy legtöbbünk a napi megélhetést sem tudja fedezni! Fizessenek a tisztviselők, az önfoglalkoztatók is a nyugdíjalapba! 70-ig dolgozhatunk, aztán éljünk meg nyomorult 1300€-ból.

OC: Régen csak egy biztos nyugdíj volt: az állami. Minden inflációt kompenzált az állam. Aztán jöttek a nagyokosok és a nyugdíjkasszából mást is fizettek. Utána jött a „Pillenknick” és kevesebb gyerek lett. Aztán a politikus urak, minden pártból, csak kurtítottak. Most bedobják a részvénynyugdíjat, hogy ne kelljen gondolkodni. A 67-re rábólintottunk. A 70-re is, holott 1980 óta tudott, mi történne. A klímánál is „csakígytovább”, ahelyett, hogy biztosítanák az 1500€ alapjövedelmet, amihez mindenki hozzájárulna, politikusok és derivátkereskedők is.

W: A részvénynyugdíj-pártiak tudják-e, hogy ki lesznek szolgáltatva a tőkepiacoknak? A Deferred Compensation Programmes biztosított nekem egy bizonyos összeget (a tőkekifizetés-átalakítás értékét). A nyugdíj kezdetekor a tőke lényegesen kisebb értékű, mint a befektetett pénz. A programnak köszönve nem jártam úgy, mint akik a tőkepiacra mentek.

A: A részvénynyugdíj nem „spekulatív”. Sokan az összhozamra gondolnak, mely teljesen mellékes. A kiszórásokról van szó, melyek a havi kifizetéseket fedezik. Ezt úgy lehet biztosítani, hogy széles körben fektetünk be, mint a norvég „Fund”. Ehhez növekedés-részvényeket is lehet venni, melyek ráadást termelnek vagy opcióügyletekbe lehet fogni.

... (Itt abba hagyom, mielőtt szétesik a fejem. RS).

ZEITonline, 2. August 2023

Rente in Deutschland

Lisa Laun ist Professorin für Wirtschaftswissenschaften am schwedischen Institut für Evaluation der Arbeitsmarkt- und Bildungspolitik (IFAU), wo sie unter anderem zur Effizienz von Rentensystemen forscht und publiziert. Seit 2021 ist sie außerdem Mitglied des schwedischen Rats für Finanzpolitik.

Sollte sich Deutschland Schweden wirklich zum Vorbild bei der Altersvorsorge nehmen? Vieles spricht dafür, findet die Rentenforscherin Lisa Laun. "Die Aktienrente ist ein netter Bonus, mehr nicht" Von der schwedischen Rente könne Deutschland lernen, sagt Lisa Laun. Die FDP würde sie gerne einführen, Schweden hat sie längst: die Aktienrente. Das Vorhaben wird scharf kritisiert. Dabei könnten sich die Deutschen den Streit um die Aktienrente sparen, findet die schwedische Rentenforscherin Lisa Laun. Sie erklärt im Interview, warum es auf sie gar nicht ankommt und wie Deutschland sein Rentenproblem stattdessen lösen könnte.

Die Rentenexpertin erklärt, wie sich das System selbst trägt. Und dabei Überschüsse erwirtschaftet. Eine Rente, die sich am Kapitalmarkt orientiert, sei immer etwas spekulativ, sagt Lisa Laun. "Auch junge Generationen sollen noch eine staatliche Rente bekommen"

ZEIT ONLINE: Frau Laun, wussten Sie, dass sich in Deutschland gerade viele Menschen für Ihre Arbeit interessieren?

Lisa Laun: Nein, das war mir nicht klar. Aber ich kann mir denken, warum. Mein Mann ist deutscher Ökonom, wir diskutieren auch am Küchentisch gerne mal über die aktuelle Rentendebatte in Deutschland und natürlich auch die Aktienrente.

ZEIT ONLINE: Eine Expertenkommission der Bundesregierung und auch der ökonomische Sachverständigenrat haben das schwedische System gerade als Modell hervorgehoben. Ist Schweden ein Vorbild?

Laun: Definitiv. Ich arbeite seit 15 Jahren als Teil für eine internationale Forschungsgruppe. Mit Teams aus den USA, Kanada, Japan und neun europäischen Ländern forschen wir daran, einer immer älter werdenden Bevölkerung einen sicheren Ruhestand zu ermöglichen. Daher weiß ich, dass das schwedische Rentensystem sehr gut ist.

ZEIT ONLINE: Ein Teil des schwedischen Rentensystems ist die Aktienrente. Über diese wird aktuell in Deutschland viel diskutiert. Sollten wir sie einführen?

Laun: Die Bundesregierung kann die Aktienrente ruhig einführen, aber so entscheidend ist sie gar nicht. Die Aktienrente allein wird eure Probleme nicht lösen. Das deutsche Rentensystem kränkelt an anderen Stellen, genauso wie das schwedische System nicht wegen der Aktienrente so erfolgreich ist.

ZEIT ONLINE: Sondern? Erklären Sie uns, wie das schwedische System funktioniert.

Laun: Natürlich ist es kompliziert, wie jedes andere Rentensystem auch. Es gibt eine Einkommensrente, in die alle Berufstätigen 16 Prozent ihres Einkommens im Jahr einzahlen. Wer wenig verdient und eingezahlt hat, kann eine Basisrente beantragen. Ansonsten gibt es die Aktienrente, die bei uns Prämienrente heißt und in die 2,5 Prozent des Einkommens fließen. Die meisten schwedischen Arbeitnehmer investieren hier in den Staatsfonds AP7.

ZEIT ONLINE: Weil der Fonds eine sogenannte Default-Option ist?

Laun: Genau, wer keine aktive Entscheidung trifft, landet hier automatisch. Man muss sich bewusst dagegen entscheiden und kann dann auch in bis zu fünf private Fonds investieren. Aktuell ist die Auswahl riesig, Angestellte können aus insgesamt 480 Fonds wählen. In den kommenden Jahren will der Staat die Zahl aber auf 150 bis 200 einschränken, um sie besser kontrollieren zu können.

ZEIT ONLINE: Und für den Erfolg dieses Systems ist die Aktienrente nicht entscheidend?

Laun: Sagen wir mal so, die Aktienrente ist ein netter Bonus, mehr nicht. Erwerbstätige zahlen 2,5 Prozent ihres Einkommens in die Aktienrente. Laut Berechnungen macht das am Ende aktuell etwa 5,5 Prozent aller Rentenzahlungen aus. Bestenfalls steigt der Anteil zwar noch mit den Jahren, aber im Vergleich dazu, macht die Einkommensrente immer noch etwa 60 bis 70 Prozent der Rente aus.

ZEIT ONLINE: Wer die Aktienrente ablehnt, befürchtet meist, sie sei spekulativ und bringe ihre Rente in Gefahr. Ist diese Angst berechtigt?Laun: Natürlich ist eine Rente, die sich am Kapitalmarkt orientiert, immer etwas spekulativ. Wir haben während Corona gesehen, was mit den Börsen in Krisenzeiten passieren kann. Aktien und Fonds können auch mal 20 Prozent abstürzen. Trotzdem lautet der jetzige Vorschlag der FDP in Deutschland, nur zwei Prozent des Bruttoeinkommens in eine Form der Aktienrente, womöglich auch einen deutschen Staatsfonds, zu zahlen. Das ist noch mal weniger als hier in Schweden. Der Effekt auf die Rentenauszahlung dürfte am Ende also noch geringer sein. Umgekehrt kann man es auch als Risiko betrachten, die Gewinne an den Aktienmärkten nicht mitzunehmen.

ZEIT ONLINE: Wie hoch ist dieses Risiko?

Laun: Also, der schwedische Staatsfonds schafft seit seinem Start 2000 durchschnittlich eine Rendite von elf Prozent im Jahr, allein dieses Jahr waren es bisher knapp 19 Prozent. Das ist eine unglaublich gute Entwicklung, die Deutschland verpasst.

ZEIT ONLINE: Schweden hat schon 1998 begonnen, die Aktienrente schrittweise einzuführen und konnte über 25 Jahre hinweg von den Renditen an den Aktienmärkten profitieren. Wäre Deutschland nicht ohnehin zu spät dran?

Laun: Ich kann leider nicht vorhersagen, wie sich die Aktienmärkte in Zukunft entwickeln werden. Ich finde das aber auch nicht so entscheidend.

ZEIT ONLINE: Was könnten wir uns denn von Schweden abschauen, das uns wirklich hilft?

Laun: Wir haben in Schweden starke Tarifverträge, knapp 90 Prozent aller Arbeitnehmer haben eine betriebliche Altersvorsorge. 4,5 Prozent des Bruttoeinkommens zahlt allein der Arbeitgeber in einen meist kapitalgedeckten Rentenplan. Versicherte können sich entscheiden, ob das Geld in einen Anleihen- oder Aktienfonds fließen soll, sie tragen aber auch das Risiko, wenn dieser nicht gut läuft. Diese betriebliche Rente macht knapp ein Drittel der gesamten Rentenzahlungen in Schweden aus. Außerdem zahlen bei uns ausnahmslos alle in den gesetzlichen Rententopf ein, Deutschland schließt dagegen Beamte und Selbstständige aus.

ZEIT ONLINE: Laut der Hans-Böckler-Stiftung liegt das Rentenniveau einer Schwedin, die 2020 im Alter von 22 angefangen hat, zu arbeiten, bei 41,3 Prozent. Das einer Deutschen hingegen bei 41,5 Prozent. Die Schwedin kann zwar zwei Jahre früher in Rente gehen, hat aber weniger Geld im Monat. Wenn man die private Altersvorsorge einbezieht, ist die Rente eines Schweden auch nicht viel höher als die eines Deutschen.

Laun: Das Rentenniveau zeigt das Verhältnis von Einkommen zu den Rentenauszahlungen im Ruhestand. Und ja, es stimmt, das ist in Schweden nicht wirklich hoch. So gesehen ist die Rente seit der Reform 1990 tatsächlich schlechter für den einzelnen. Er bekommt theoretisch heute weniger raus, als er es früher im alten System bekommen hätte.

ZEIT ONLINE: Das klingt erst mal nicht so attraktiv.

Laun: Wir finden, dass auch junge Generationen noch eine solide staatliche Rente bekommen sollen. Das schwedische System finanziert sich selbst. In anderen Ländern, auch in Deutschland, muss der Staat oft noch viele Millionen zuschießen, um die Renten ausbezahlen zu können. Weil die Einzahlungen ab- und die Auszahlungen automatisch zunehmen, wenn immer weniger junge Menschen arbeiten und dafür immer mehr ältere Menschen Renten beziehen. Irgendwann brechen diese Systeme zusammen, weil der Staat sie nicht mehr tragen kann. In Schweden haben wir hingegen in den vergangenen Jahren ein großes Plus in der Rentenkasse angesammelt und müssen jetzt tatsächlich überlegen, was wir damit machen. Vielleicht verteilen wir einen Teil einfach an unsere Rentnerinnen und Rentner.

ZEIT ONLINE: Wie kann Schweden garantieren, dass die Rentenkasse nicht irgendwann doch ins Minus rutscht?

Laun: Durch Automatismen. Unser Rentensystem ist weitestgehend unabhängig von der steigenden Lebenserwartung der Menschen. Die Rentenkasse soll immer ausgeglichen sein. Das heißt, die Einzahlungen, unser Vermögen, werden mit den Auszahlungen, den Verbindlichkeiten, in Relation gesetzt. Übersteigen die künftigen Rentenauszahlungen die -einzahlungen, wird die Rente gekürzt – das ist zuletzt 2014 passiert. Dafür garantieren wir aber auch stabile Beiträge und ein relativ flexibles Eintrittsalter: Ab 63 können Schweden theoretisch in Rente gehen und bis maximal 69 Jahre dürfen sie arbeiten. Wenn ihr Arbeitgeber zustimmt, können Sie in Schweden noch später in den Ruhestand gehen. Je früher man aussteigt, desto weniger Rente erhält man logischerweise. Das motiviert sicherlich einige dazu, länger zu arbeiten.

ZEIT ONLINE: Aber sorgen solche Rentenkürzungen nicht für großen Unmut bei den Schweden und Schwedinnen?

Laun: Nicht so sehr, wie man vielleicht vermuten könnte. Klar, jeder möchte immer mehr Rente bekommen. Und zuletzt gab es einige Debatten und auch Demonstrationen. Aber vor allem, weil die Bürger fordern, auch an einem Plus in der Rentenkasse beteiligt zu werden. Insgesamt ist es in Schweden aber viel ruhiger als in anderen Ländern. Dank der Automatismen diskutieren wir zum Beispiel nicht alle paar Jahre darüber, das Rentenalter anzuheben. So was macht das Volk wütend und mürbe. Dafür muss man nur mal nach Frankreich schauen.

ZEIT ONLINE: Schweden hat schon 1998 begonnen, die Aktienrente schrittweise einzuführen und konnte über 25 Jahre hinweg von den Renditen an den Aktienmärkten profitieren. Wäre Deutschland nicht ohnehin zu spät dran?

Laun: Ich kann leider nicht vorhersagen, wie sich die Aktienmärkte in Zukunft entwickeln werden. Ich finde das aber auch nicht so entscheidend.

ZEIT ONLINE: Was könnten wir uns denn von Schweden abschauen, das uns wirklich hilft?

Laun: Wir haben in Schweden starke Tarifverträge, knapp 90 Prozent aller Arbeitnehmer haben eine betriebliche Altersvorsorge. 4,5 Prozent des Bruttoeinkommens zahlt allein der Arbeitgeber in einen meist kapitalgedeckten Rentenplan. Versicherte können sich entscheiden, ob das Geld in einen Anleihen- oder Aktienfonds fließen soll, sie tragen aber auch das Risiko, wenn dieser nicht gut läuft. Diese betriebliche Rente macht knapp ein Drittel der gesamten Rentenzahlungen in Schweden aus. Außerdem zahlen bei uns ausnahmslos alle in den gesetzlichen Rententopf ein, Deutschland schließt dagegen Beamte und Selbstständige aus.

ZEIT ONLINE: Laut der Hans-Böckler-Stiftung liegt das Rentenniveau einer Schwedin, die 2020 im Alter von 22 angefangen hat, zu arbeiten, bei 41,3 Prozent. Das einer Deutschen hingegen bei 41,5 Prozent. Die Schwedin kann zwar zwei Jahre früher in Rente gehen, hat aber weniger Geld im Monat. Wenn man die private Altersvorsorge einbezieht, ist die Rente eines Schweden auch nicht viel höher als die eines Deutschen.

Laun: Das Rentenniveau zeigt das Verhältnis von Einkommen zu den Rentenauszahlungen im Ruhestand. Und ja, es stimmt, das ist in Schweden nicht wirklich hoch. So gesehen ist die Rente seit der Reform 1990 tatsächlich schlechter für den einzelnen. Er bekommt theoretisch heute weniger raus, als er es früher im alten System bekommen hätte.

ZEIT ONLINE: Das klingt erst mal nicht so attraktiv.

Laun: Wir finden, dass auch junge Generationen noch eine solide staatliche Rente bekommen sollen. Das schwedische System finanziert sich selbst. In anderen Ländern, auch in Deutschland, muss der Staat oft noch viele Millionen zuschießen, um die Renten ausbezahlen zu können. Weil die Einzahlungen ab- und die Auszahlungen automatisch zunehmen, wenn immer weniger junge Menschen arbeiten und dafür immer mehr ältere Menschen Renten beziehen. Irgendwann brechen diese Systeme zusammen, weil der Staat sie nicht mehr tragen kann. In Schweden haben wir hingegen in den vergangenen Jahren ein großes Plus in der Rentenkasse angesammelt und müssen jetzt tatsächlich überlegen, was wir damit machen. Vielleicht verteilen wir einen Teil einfach an unsere Rentnerinnen und Rentner.

ENDE

ZEITonline, 2. August 2023,

Hobbit

Es ist beschämend, dass die meisten von uns nicht Mal ansatzweise auf eine Rente kommen, welche den täglichen Bedarf an Überleben decken wird. Ich erwarte, dass in naher Zukunft und unverzüglich Beamte, Selbstständige ebenfalls in das Rentensystem einzahlen. Es kann nicht sein, dass man von uns verlangt, bis zum 70. Lebensjahr in Vollzeit womöglich arbeiten zu müssen, um dann von spärlichen 1300 Euro leben zu dürfen. Wie soll man auch bei steigenden Kosten und Inflation zusätzlich für eine angemessene Aufstockung mit einem Durchschnittsgehalt von 2900 Brutto /Monat sorgen? Willkommen in der Realität! ☺️

Oliver Climatic

Es GAB nur eine sicheres Rente, die des Staates. Der Rest ist Augenwischerei. Jede Inflation, jede Währungsreform wurde durch den Staat aufgefangen. Dann kamen die ganz Schlauen und drückten der Rentenkasse Fremdleistungen auf. Dann kam der Pillenknick und kein Politiker, jeglicher Partei, hatte außer Kürzungen der Entgeldpunkte, kein anderes Konzept. Und um den Herren Politikern das Denken abzunehmen kommt die Aktienrente ins Spiel. Ok, wir sind keine Franzosen, wir sagten bei 67, ja danke gern, bei 70 wird nicht geschimpft. Dabei wussten die Herren Politiker seit 1980 was passieren würde. Ok beim Klima hatten die ja auch nur einen Konzept, "weiter so", anstatt zu sagen: BGE von 1500€ und ALLE Zahlen ein, auch Politiker, auch Derivatehandel. Punkt.

W

Kleiner Nachtrag: Ist den Befürwortern der Aktienrente bewusst, dass sie sich vom Wohl und Wehe an den Kapitalmärkten abhängig machen ? Kleines aktuelles Beispiel: Mir wurde im Rahmen eines Deferred Compensation Programmes ein bestimmter Betrag zugesichert (Wert der umgewandelten Kapitalzahlungen), zum

Zeitpunkt des Renteneintrittes sind die Kapitaleinlagen deutlich weniger wert als das angelegte Kapital. Zum Glück erhalte ich den zugesicherten Betrag, ansonsten würde ich wie manch andere, die auf den Kapitalmarkt gesetzt haben, deutliche Verluste verbuchen.

A

1. Eine Aktienrente ist nicht sehr "spekulativ", denn die meisten Kritiker machen einen "Denkfehler", weil sie auf die "Gesamtrendite" schauen. Die ist aber bei der Aufgabe, die die Rentenversicherung hat, völlig nebensächlich. Da geht es um Ausschüttuungen, die die monatlichen Zahlungen decken. Die kann man sicher stellen, wenn man sehr breit streut, in Dividendentiteln, wie es zum Beispiel der norweg. "Fund" macht. Dazu gibt es dann Anteile an "Wachstumsaktien", die Zusatzerträge generieren oder mit Optionsgeschäften.

2. Vorsichtig mit dem "Durchschnitt" dieser Mittelwert ist nicht robust!

Jadoo6

Was lernen wir daraus?

Nur die Umlage-Rente ist sicher und eignet sich für eine Basis-Rente.

Kapitalanlagen sind riskant und kommen nur oben drauf.

Wer ein Spitzeneinkommen vor der Rente hat, hat auch Chancen für ein nennenswertes Einkommen aus Kapitalanlagen später, die Mehrheit aber nicht.

coolray

"Übersteigen die künftigen Rentenauszahlungen die Renteneinzahlungen, wird die Rente gekürzt ."

AHA. Und wenn das mehrere Jahre passiert werden jedes Jahr die Renten gekürzt . Und werden dann auch Mieten, Energiepreise ect. gekürzt oder bleiben die gleich . Und was macht die schwedische Regierung mit Rentnern die in die Armut abrutschen ? Sich ihrem Schicksal überlassen ?

GH

Von der Logik aber meine ich, dass jegliche Renditen, also ein Plus gegenüber der Einlage nicht von selbst einstellen. Dazu wäre einmal grundsätzlich die Frage wodurch Betriebs- und volkswirtshaftlich Gewinne entstehen, sodass es überhaupt zu einem Überschuss kommt. Im vorherrschenden Wirtschaftsystem ist das techisch nur möglich, wenn sich die abstrakte Geldmenge über eine Bilanzverlängerung vor allem der Geschäftsbanken, Zentralbanken und Fondsgesellschaften etc. vermehrt. Das wiederum setzt voraus, dass jemand Schulden aufnimmt um damit in irgendeiner Form etwas zu konsumieren also Waren, Dienstleistung oder sonstige Investitionen tätigt. Es müssen aber Schulder auftreten, daamit eine permanente Gewinnerzielung vs. Verzinsung funktioniert- also nur wenn dauerhaft die Geldmenge steigt und permanent konsumiert wird. Das weltweite kap. Wirtschaftssysem ist nach meiner Einschätzung nicht dazu geschaffen, um zu sparen oder etwas zurückzulegen. Es ist in sich selbst ständig davon abhängig, dass konsumiert wird und je mehr Mitspieler hier Zinsen oder Gewinne erwarten, desto mehr steigt die Gelmenge einerseits und irgendwo gibt es Menschen, die dies per Schulden ermöglichen. Diese permanente Gewinnstreben vor allem auf dem Kapitalmarkt bedingt zwangläufig, dass es viele Verlierer gibt. Zwar regulieren in D. dievSozialsysteme sowie viele Schutzgesetze.Fazit: Das Geld wechselt bei steit ansteigender Geldmenge die Besitzer! Nur so ist Gewinn und Zins+ möglich!

b

Hier einmal ein paar grundlegende Überlegungen:

Der Kapitalstock des deutschen Rentensystems ist die Leistungsfähigkeit der deutschen Volkswirtschaft (im Detail ist es das aus dem BIP abgeleitete Volkseinkommen).Aktien und festverzinsliche Wertpapiere knüpfen ebenfalls daran an - Zinsen und Dividenden werden immer im hier und jetzt erwirtschaftet. Beim Handel am Sekundärmarkt gilt aber: Bei Kursgewinnen gibt es auch immer einen Verlierer, d.h. die Wirtschaftsleistung erhöht sich dadurch gerade nicht.

Zwar ermöglichen nur Aktien und Anleihen auch Anlagen im Ausland und können damit auch höhere Gewinne einfahren. Allerdings schwächt jeder abfließende Euro die heimische Binnennachfrage (in deren Folge Kapazitäten abgebaut werden). Ältere Menschen fragen weit überwiegend Waren und Dienstleistungen in Form nicht handelbarer nach (Immobilien, Gesundheitsleistungen, Nahrungsmittel). In 2045 würde also im Extremfall eine massiv gestiegene Geldmenge der Senioren auf geringere Kapazitäten im Inland treffen, die dann überlastet wären. Der Effekt wäre eine satte Inflation (trauriges Beispiel: Immobilien ab 2012).

Der Schlüssel liegt am Arbeitsmarkt und beim Staat - gute Arbeitsverhältnisse mit vernünftigen Lohnerhöhungen halten die Binnennachfrage genauso aufrecht, wie öffentliche Ausgaben für Investitionen, Erhaltungsmaßnahmen und Unterstützungen.

b

Die Rentenexpertin erklärt, wie sich das System selbst trägt.

Die "Rentenexpertin" erzählt vor allem jede Menge Halbwahrheiten über das deutsche und das schwedische Rentensystem:

1. Behauptung: Der Bundeszuschuss wäre ein Beweis dafür, dass "die Rente" schon heute nicht mehr funktioniere, weil es immer mehr Ältere und immer weniger Junge gebe. Und dass das Rentensystem garantiert zusammenbreche, weil der Staat irgendwann nicht mehr zahlen könne.

Der Bundeszuschuss von 100 Mrd. Euro ist Erstattung versicherungsfremder Leistungen Diese Leistungen gibt es in privaten Systemen nur gegen Extra-Beiträge oder überhaupt nicht: Beispiele: 47 Mrd. Euro/a Witwenrenten, 30 Mrd. Euro/a Aufwertung Ost-Beiträge (Spätfolge der Wiedervereinigung), 20 Mrd. Euro/a Beiträge für Kindererziehungszeiten, 9 Mrd. Euro/a Anrechnungszeiten (Mutterschaft, Arbeitslosigkeit), 6 Mrd. Euro Fremdrenten (Spätaussiedler).

Summe: 112 Mrd. Euro/a.

Ein Durchschnittsverdiener in Schweden zahlt 22,3% Altersvorsorgebeitrag - sagt die OECD: https://www.oecd-ilibrary.org/sites/d164c

2. "Also, der schwedische Staatsfonds schafft seit seinem Start 2000 durchschnittlich eine Rendite von elf Prozent im Jahr,"

...und zwischendurch gab es erhebliche Abstürze an den Aktienmärkten, die der schwedische Staat mit Schulden auffangen musste - die Aktienrente musste ja weiter bezahlt werden - sagte 2018 zumindest die Zeitschrift CAPITAL: https://www.capital.de/geld-versicherungen/warum-das-schwedische-vorsorgemodell-einen-haken-hat

D

... der schwedische Staatsfonds schafft seit seinem Start 2000 ...

Und genau da liegt doch der Hase im Pfeffer, es wird viel zu kurzfristig/kurzsichtig gedacht. Nehmen wir mal an, ein Mensch beginnt mit 20 Geld zu verdienen und er/sie/es wird 80 oder so, so ist der Zeithorizont doch 60 Jahre.

Wie sah unsere Welt/unsere Wirtschaft 1963 aus? Dazu zeigt ein Blick in die Natur, dass die Biologie immer nur aus dem Tagesbetrieb "finanziert", maximal werden Vorräte für ein viertel Jahr angelegt, maximal ein halbes, andernfalls finden sich andere "Abnehmer" dafür oder es verschimmelt oder treibt aus.Wie viele Mäuse kann sich ein schlauer Fuchs auf die hohe Kante legen, um davon wie lange als Rentner zu leben? Auch der überwiegende Teil der Menschheit hat sich bis zur industriellen Sklavenarbeit aus dem laufenden Betrieb ernährt, jede Reserve, jede Beteiligung ist nur so viel wert, wie ein anderer dafür zu zahlen bereit ist, unabhängig davon, welche Zahl auf einem Papier steht.Insofern müssen wir jetzt erst mal lernen, nachdenken darüber, was "Rente" eigentlich ist.

mf

Ich frage mich ernsthaft ob die Leute die hier in den Kommentaren über Aktienrendite und Dividende schwadronieren den Artikel überhaupt gelesen haben? Eine zentrale Aussage war ja, dass die Aktienrente in Schweden mit 2,5% nur ein kleiner und nicht der grundsätzliche Pfeiler der Rente ist. Und die Dame hat recht, das deutsche Rentensystem hat massive Probleme. Vielleicht sollte man sich dann doch mal eher auf Aspekte wie Tariflöhne, Generelle Betriebliche Altersvorsorge und ein Topf für Alle fokussieren. Aber gegen letzteres wehrt sich ja diese Mittelalter Mafia Organisation namens DBB vehement.

Ich kann mir schwer vorstellen, dass Deutschland in naher Zukunft irgendwas mit Aktien macht. Dafür ist die deutsche Mentalität viel zu risikoavers. Wenn nicht sogar eher ängstlich. Auch ein Grund warum wir aktuell hinterherhinken. Wir labern nur statt zu machen.

Id

Aktienrente für alle wird nicht funktionieren, da es mehr Rentner als Aktien gibt. Im Vergleich 350 MRD Rentenzahlung haben alle DAX Unternehmen zusammen 50 MRD an Dividenden ausgeschüttet - Selbst wenn ich die aktuelle Marktkapitalisierung von 2 Billionen mit einer Realrendite von 4% rechne, reicht das für 20 Millionen Rentner für 300€ im Monat und sollte ich wirklich den gesamten DAX kaufen wollen, werde ich den aktuellen Aktienbesitzern einen deutlich höheren Preis anbieten müssen. Ich kann zwar auch im Ausland Aktien kaufen - da aber umgekehrt das Ausland bei uns eher mehr kauft ändert dieses nichts am Verhältnis.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása