KÜLÖNBEN FÖLZABÁL PUTYIN ÉS KÍNA – G. Ash/SPIEGEL/RózsaS

A brit történész, Timothy Garton Ash (66), több hatalomtudatot követel, kételkedik a német konszenzusdemokrácia cselekvőképességében és az Ampel-koalíciót egy nagy kísérletnek tartja.

SPIEGEL: Ash úr, az USA és az UK kétpártrendszerével kettészakadt társadalmában a demokrácia került veszélybe. Németország jobban működik?

Ash: A brit és az USA demokráciája olyan étterem, ahol nincs »à la carte«, csak két menü. Ehhez képest Németország jobban áll.

Sp: Úgy gondolja, egy ilyen unalmas, konszenzus-orientált demokrácia előnyös?

A: A választások ezt mutatták. A közép országa politikailag is középen marad. Ez jó Európának. Ez fordulat konszenzus útján. Ám most ez a modell tűzkeresztség előtt áll. Az Ampel, az új piros-sárga-zöld koalíció, nagy demokrácia-kísérlet. Ha létrejön, reprezentatívabb lesz minden eddiginél. Jelentős érdekek és árnyalatok lesznek képviselve. Kérdés, mennyire lesz cselekvőképes, épp amikor nagy reformimpulzus szükségeltetik.

Sp: Miért kételkedik?

A: A brit demokrácia sokkal kevésbé reprezentatív, a választási rendszer miatt. Ám előnye, hogy gyors, világos döntések születnek. A németeknek, a 2017-es választás után, 6 hónap kellett a kormányalakításhoz. Az UK ezt 6 óra alatt nyélbe üti, miniszterelnököt jelöl ki, aki biztos többséggel világos vonalat követ. (A brexitet? RS). Hogy ez a vonal tetszik-e, más kérdés.

Sp: Németországban hiányzik ez a világos vonal?

A: Az Ampel-koalíció hozhat egy modernizációs impulzust, a „szociálökológiai piacgazdaság” el is érhet valamit. Kétségem az EU- és a külpolitikájában van. Itt óriási a pártok közötti különbség, holott az EU-nak a reform még jobban szükséges, mint Németországnak. A demokráciák cselekvőképessége az egész világon fölvetődik. Ez korunk alapvető kérdése.

Sp: Úgy gondolja, hogy a cselekvőképesség és a demokrácia között van egy alapvető konfliktus?

A: Mindkettő meg kell, hogy legyen egyszerre. Sokan kételkednek ebben. Csapatommal Oxford-ban körkérdést intéztem EU- és UK-fiatalokhoz. Szerintük az autoriter államok jobban képesek legyőzni a klímaválságot (53%). Ez az eredmény letaglózott, a fiatal nemzedék erősen kételkedik a demokráciában, nem hiszik, hogy megmenthetné a világot.

Sp: Ön hogy látja?

A: Meggyőződésem, hogy az autoriter államok sem csinálják jobban. A kínai miniszterelnök, Li Keqiang, néhány hete bejelentette, még több szénerőművet építenek. Oroszország sem jó példája a dekarbonizálásnak, ellenkezőleg, ez egy karbon-diktatúra. A kérdés valóban az, hogy a demokráciák megoldják-e a klímakrízist, hisz a legnagyobb demokrácia, az USA, mély válságban van.

Sp: Nálunk az AfD 10%-on van, pedig országunk kevésbé polarizált, inkább, ahogy Ön mondta, erős közép jellemzi. Mi az üdvözültek szigete volnánk?

A: Igen is, nem is. Szubjektíve, pszichológiailag igen. Mindenhol egzisztenciális válságok tomboltak: Dél-Európában az eurókrízis, Kelet-Európában az ukránkrízis, Lengyelországban és Mo.-on a populizmus, az UK-ban a brexit. Csak a németek kérdik: Milyen krízis? Objektíven azonban Németország messze elmarad attól, amire Európának szüksége lenne: erős reformlöket, saját nemzeti érdekből is.

Sp: Mit vár konkrétan Németországtól?

A: Tényleg az ökológiai transzformáció éllovasa lehet. Azonban a kül- és biztonságpolitikájában hiányolom az előretörést. Ez Európa jövőjére létfontosságú lehet. Különben Oroszország, Kína és más hatalmak fölzabálnak bennünket. Az USA-ra többé nem számíthatunk annyira. Az UK, Boris Johnson-nal, enyhén szólva, nem megbízható partner. Sajnos, Németország Európában való szerepével foglalkozó szondázópapír meglehetősen kötetlen. Továbbra sem világos, hogyan viszonyul az új kormány az eurózónához, csak valamilyen ködös rugalmasság-jelek vannak. Az EU az Európai Alappal nagyot teljesített. Az olasz miniszterelnök, Mario Draghi 200 mrd €-t kapott az olasz gazdaság transzformálására, ám az olasz adóssághegy a csillagokig ér. Előfordulhat, hogy az eurózónában még több szolidaritás szükségeltetik.

Sp: Ez úgy hangzik, hogy a német külpolitika nagy impulzusa: több pénzt.

A: Ez a reakció, amit Németországban gyakran hallunk. Én több német felelősségről és vezetésről beszélek, nem pénzről, hanem egy stratégia szükségességéről. Momentán az EU-nak nincs sem Kína-, sem Oroszország-stratégiája. Miért? Többek között Németország miatt. Stratégiai gondolkodás kell és az akarók koalíciója az EU-ban.

Sp: És ki tartozna ehhez a koalícióhoz?

A: Ha Macron győz, rajta kívül Scholz kancellár, Draghi, továbbá a nagyon értelmes spanyol és holland kormány. Ezek közös stratégiával léphetnének föl Irán, Kína és Oroszország ellen. Ez egy centtel sem kerülne többe.

Sp: Egy fontos hiányzik: Lengyelország. Hogyan reagáljon az EU arra, hogy a jobb-populista kormány a bíróságok függetlenségét zúzza szét? Félrenézéssel vagy bekeményítéssel?

A: Ha Lengyelországban az igazságszolgáltatást ássák alá, ez az egész EU jogrendszerét fenyegeti. Az EU-nak meg kell védeni jogállamiságát, de a lengyel demokráciát is, az EU-alapok kezelésével.

Sp: Mit vár Németországtól? Kitartson az európai értékek mellett vagy próbálja összetartani az EU-t?

A: Ez egy téves dichotómia. A polexittől és a hungexittől tartva, passzivitást tanúsítani, rövidlátó és kontraproduktív magatartás. E két állam lakosságának többsége az EU-ban akar maradni. A magyar helyzet még komolyabb, mint a lengyel. Németország ne fogja magát vissza történelmi okokból. Az EU-tag Mo. már nem demokrácia többé, hanem egy hibrid, valahol a demokrácia és az eutoriter rendszer között. Biden egyedül Mo.-ot nem hívta meg a »Summit for Democracy«-ra. Mo. nagyban függ Németországtól. Berlintől határozott lépéseket várunk el.

Sp: Az EU-nak egy közös külpolitikára van szüksége. Hogyan kellene magát pozicionálni az EU-USA-Kína háromszögben?

A: Nekem inkább a jó politika fontosabb. Erre épp Németország adott jó példát az Ostpolitik-kal. Most új kelet-politikára van szükségünk, egy távolkelet-politikára, mely kettős vonalon fut: Gazdasági, társadalmi, kulturális konstruktív elkötelezettség és egy világos védelempolitika. Németország és Franciaország pl. ugyanúgy kell, hogy viszonyuljon Tajvanhoz, mint az USA.

Sp: Az USA maga, Kína-viszonyát hidegháborúnak tartja. Jó egy ilyen gondolatépítmény?

A: Történelmi analógiák mindig segítenek, ha ezzel hasonlóságokat és különbségeket lehet kidolgozni. Ám a hidegháború kifejezést nem használnám, túlságosan is negatív. Analitikailag az egybevetés világos. Ha hosszan tartó, több dimenziójú, globális stratégiai konkurencia áll fent, akkor Kínával hidegháborúban állunk.

Sp: De a helyzet teljesen más, mint 50 éve. Most szoros gazdasági összefonódás áll fent.

A: Igen, akkor nem függtünk a Szovjetuniótól. Ma a német autóipar Kínára van utalva. Ma globalizált gazdaságban, világban élünk. Bár Kína erős regionális ambíciókat mutat, de ezek mások, mint a Szovjetunió idejében.

Sp: Hogyan működhet, ennyi kötődés mellett, ez az új kelet-politika?

A: Egy akcióközösségre van szükségünk. Ide tartozna az EU, USA, Kanada, de Ausztrália, India és Japán is. Kína tőlünk is függ, nem egyes államoktól, hanem az egész demokratikus kapitalista világtól.

Sp: Ám épp az AUKUS (Ausztrália-UK-USA) szövetség példáján láthatjuk, hogy az USA kész az EU feje fölött átnyúlni, ha épp érdekei ezt kívánják.

A: Ez tényleg egy gyászos történet. Washington Párizsnak látványosan hátat fordított, holott az UK-n kívül, egyedül Franciaország kész az indo-csendesóceáni-régióban stratégiailag föllépni. Macron egyre inkább de Gaulle hangján szólal meg. Európa és Franciaország szuverenitását Kínától és ugyanúgy az USA-tól való függetlenségében látja. Ez rossz Németországnak, rossz Európának. Az EU ne építsen frontot az angolszász oldal ellen. Ezt Németországnak meg kell akadályozni.

Sp: Nincs igaza Macron-nak? Ön is mondja, már nem számíthatunk az USA-ra annyira, mint régen, a britek pedig távoztak.

A: Csak a britek fele akart menni. Most át kell küzdeni magunkat ezen a nehéz szakaszon. Ám hosszú távon EU-kül- és biztonságpolitika nem lesz lehetséges - az USA nélkül.

Sp: Az EU stratégiai csapdában van? Egyrészt az USA nélkül nem megy. Másrészt minden stratégia naiv, amely az USA-ra támaszkodik.

A: Igen, ez nehéz helyzet. Macron az európai szuverenitásról vagy a stratégiai autonómiáról beszél, de ezek téves fogalmak. Amire szükségünk van, az az EU-hatalom. Európának hatalmasabbnak, erősebbnek, cselekvőképesebbnek kell lenni. Akkor jobb partnere lenne az USA-nak.

Sp: Vagyis ismét a cselekvőképességnél vagyunk. Ön szerint a nagy demokráciákra ráfér a reformálás?

A: Mindenképp. Sok fiatal úgy véli, nem érdemes szavazni menni, a politizálásról nem is szólva. A politikai elit a nép fölött lebeg – vissza kell térnie polgárközelbe. Alig van politikus, akinek ne lenne diplomája – munkásképviselő pedig sehol. Az elit-kisebbség reprezentációjáról nem is beszélve. Sok demokrácia túl szorosan összefonódik a politikával és a pénzzel, a politikai és a gazdasági hatalommal, főleg az angolszászoknál. Ez szinte plutokrácia, corporate-oligarchia – nagyon veszélyes! Végül a demokráciát bele kell illesztenünk a digitális világba.

Sp: Megregulázásra gondol?

A: Nyilván módot kell találnunk a fake news terjedése ellen. Ám mért beszél Európa mindig a szabályzásról? Van európai FB, instagram? Semmit sem találtunk föl, de regulázni, azt akarunk. Olyan európai algoritmust szeretnék, amely nemcsak az FB nyereségeit optimalizálja, hanem a demokráciáért is dolgozik.

Sp: Tanulhatunk valamit Kínától?

A: Hogyne! Kína nagy és csodálatos kultúrájától, Konfúciusztól, sokat tanulhatunk. A politikai rendszertől semmit. Összetartozás-érzékükről, közös akaratukról példát vehetünk. Ez különösen az USA-ban hiányzik.

Sp: A Nyugat túlságosan individualista lett?

A: Az individualista Nyugat, a kollektív Kelet: egy klisé. A helyzet sokkal komplexebb. Nyugaton is van közösségi érzés. Az egyén szabadsága számomra érinthetetlen.

SPIEGEL, 13. 11. 2021

»Sonst werden wir von Russland, von China, von anderen Mächten aufgefressen«

HOGYAN GYŐZZÜK MEG AZ OLTÁSELLENESEKET? - ZEIT online/RózsaS, német-sajtó figyelő

A kérdés sokakban fölmerül. Egyre dühösebbek az oltásban kételkedőkre. Sokan tétováznak: Beoltassam magam vagy sem? Néhány oltatlannak rossz érzése van. Íme néhány érv a leggyakoribb fenntartások esetén.

1. „Sok beoltott mégis megfertőződött – ez nem épp oltásösztönző.”

2. „Az én immunrendszerem elég erős.”

3. „Semmit sem tudunk az oltás kései mellékhatásairól.”

4. „Ez az új mRNS vakcina nekem gyanús. Ki tudja, mit művel a testemben.”

5. „Az oltás nemcsak, hogy zavarja a ciklusom, de meddővé is tehet.”

6. „Vannak, akik az oltás után meghaltak.”

    

   1. „Sok beoltott mégis megfertőződött – ez nem épp oltásösztönző.”

A fertőzöttek megugró száma miatt ezt gondolhatnánk. Ez azonban várható volt: A vakcina védőhatása egy idő után gyöngül, pl. a Pfizer 5 hónap után már csak 50%-ban véd. Ám még így is megvéd attól, hogy kórházba, intenzívre kerüljünk. Oda csak az oltatlanok jutnak. Aki oltakozik, tesz valamit magáért és a többiekért is. Az erősen fertőzött Szászországban az oltatlanok vagy félig beoltottak heti esetszáma 1700-ra ugrott, az oltottaké 60 alatt van. Mindez egyértelműen az oltás mellett szól.

2. „Az én immunrendszerem elég erős.”

Ebben nem bízhatunk, bármennyire is sportosak vagyunk. Egy új vírus kering köztünk, amelyről nem tudjuk pontosan, milyen kárt tesz a szervezetünkben. Lehetőségünk van immunrendszerünket erősíteni vakcinákkal. Ezek növelik ellenálló képességünket egy olyan vírus ellen, mellyel az ember még nem találkozott. Ezért ver le a lábáról ilyen sok embert, fiatalt és egészségeset egyaránt. Lehet, hogy Önnél egy súlyos fertőzés kockázata kicsi, de nem nulla. A betegség évek múltán is szenvedést okozhat. Az oltás mellékhatásai rendkívül ritkák. Mért ne védekeznénk egy olyan betegség ellen, amely az intenzív-osztályra juttathat bennünket?

3. „Semmit sem tudunk az oltás kései mellékhatásairól.”

De igen! A legfontosabbakat tudjuk. Eddig még egy védőoltásnál sem észleltek kései mellékhatásokat - legyen az kanyaró, mumpsz, rubeola. Valamennyit igen, de azok rendkívül ritkák. Itt zavar egy félreértés: Ezek nem hosszú távú hatások, hanem csak akkor tűntek föl, miután tömegeket oltottak be. Kovid ellen eddig 7 mrd vakcinát oltottak el, 3 mrd ember teljesen be van oltva. Ekkora számnál nagyon sokaknál jelentkezett volna mellékhatás, ha volna. Nagyon ritka esetek mégis történtek, szívizomgyulladás fiataloknál és agyi vénatrombózis főleg fiatal nőknél.

4. „Ez az új mRNS vakcina nekem gyanús. Ki tudja, mit művel a testemben.”

Ez a technológia egyáltalán nem új, már évek óta alkalmazzák a rák ellen. Az mRNS nem támadja meg az örökítő anyagot, mint sokan hiszik. Nagy előnnyel bír: 100%-ban tisztán állítható elő. (Sok gyógyszer melléktermékeket is tartalmaz. RS). Egyes szakértők más oltásanyagot „levesnek” neveznek, bár ezeket már évek óta használják és teljesen biztonságosak. A tisztaság a garancia, hogy a szer csak egyetlen feladatot hajt végre: Eléri, hogy a sejtek egy olyan fehérjét építsenek be köpenyükbe, mely a covid19-re jellemző. Ekkor az immunrendszerünk aktiválódik, fölismeri az ellenséget és likvidálhatja. És ezt teszi valamikor azokkal a sejtekkel is, melyek mRNS-t tartalmaznak és külsőleg a koronavírushoz hasonlítanak – ha előbb már a sejt maga nem bontotta le az mRNS-t.

5. „Az oltás nemcsak, hogy zavarja a ciklusom, de meddővé is tehet.”

Valóban a ciklus egy ideig szabálytalanná válhat. Ez más fertőzéseknél is megtörténhet. Ha aktiváljuk az immunrendszert, ez a testre stresszként hat. Ilyenkor a havi vérzés késik vagy elmaradhat – idővel azonban normalizálódik. Terméketlenségről eddig az oltással kapcsolatban semmi jelentés nem ismert.

6. „Vannak, akik az oltás után meghaltak.”

Németországban naponta kb. 2500 ember hal meg, közöttük 800, aki 80 éven is túl van. Így nyilvánvaló, hogy közöttük vannak beoltottak is. A Paul-Ehrlich-Institut (PEI) szeptember végéig 1800 ilyen esetet regisztrált. Ekkor kérdezhető: Az oltás volt a halál oka? A válasz egyszerű, ha valaki 5 nappal a vakcina-fölvétel után hal meg. Nehezebb az eset, ha később és a halál oka tisztázatlan. Hogy a halál az oltás után következett be, puszta véletlen? Ezt tisztázni körülményes és hosszadalmas vizsgálatokat igényel (statisztikai és jogorvosi kutatásokat). /Ami leköti a munkaerőt. RS/. A PEI-től tudható, hogy 50 millió ember közül 50 halt meg az oltástól, ez 0,0001%. (??? Akkor se mondjuk, ha ez így volna! RS).

/Itt az első változatban becsúszott egy számítási hiba, de kijavítottuk./

ZEIT, 18. 11. 2021

Wie überzeugt man Impfunwillige?

KOMMENT

Kedves ZEIT!

Köszönjük, hogy foglalkozol az oltás melletti érveléssel, de ezen a cikken még dolgozhattál volna!

Kimaradt:

„Az oltással chip-et nyomnak belénk!”„Ne korlátozzák a szabadságom!”

Több szintű érvelés kell, attól függően, kihez szólunk. Az első szint lehet az Orbán-féle: „Ha nem oltatod be magad, meghalsz.”

A fenti nyilván akadémiai publikumnak szólna, de nekünk is túl „tudományos” és lábon lőjük magunkat, ha így győzködnénk az oltástagadókat. A laposföld-hívőknél sem ajánlatos direkt szembe menni, hanem egy olyan példát hozni föl, amely a társunknak is abszúrd. (Ha a Föld lapos, mért nem folyik le róla a tenger?).

Ne mondjunk magunknak ellent! („Testünk nem-ismerete” - „Sokat tudunk”.)

Iskolázottaknak finom részleteket megmagyarázhatunk, de talán náluk sem tanácsos a sok igazság: „Az mRNS beépül sejtjeinkbe majd lebomlik.” „Szívizom-gyulladás, trombózis.” Az meg aztán végképp vérfagyasztó, hogy „50 millió ember közül 50 b e l e h a l t az oltásba”! Gondoljunk a lottózó tömegekre, akik bíznak a 0,0001% szerencsében!

*Szabadság-korlátozás? Ezen az alapon engedélyezhetnénk a pedofíliát vagy a másokra lövöldözést!

*Képzeljük el, ha nem lenne vakcina? Hányan fulladnának meg?

*Milyen érzés, ha megfertőzünk másokat? Egy kislány Mo.-on hazavitte a vírust az iskolából és édesanyja belehalt.

*Ha beül egy autóba, nem fél? Idén 500-an haltak meg az utakon, sokan kerültek kerekes-székbe, ezrek sérültek meg.

*Ha fél az oltástól, orvoshoz se menjen, ne is szedjen be semmiféle pirulát!

*Attól fél, hogy chip-pel irányítanak bennünket? Irányítanak, de nem chip-pel. Minden médiából dől az agymosás. Akkor ne nézzen reklámot, ne hallgasson híreket se – különösen bizonyos frekvenciákon!

Sokkal jobb, sőt, kitűnő a ZEIT „Erklärvideo”-ja (ZEIT online, 2021. nov. 21):

A VÍRUSRÓL ÉS A FÉLIGAZSÁGOKRÓL

A himlőt, a kanyarót, a gyermekbénulást vakcinákkal sikerült teljesen kiirtani. A kovidot is le fogjuk győzni, ám ez többek között az oltáshajlandóságtól is függ. Ez sajnos 80%-ról 50%-ra esett vissza Németországban. Ebben a videóban az oltás-fáradtságról és a féligazságokról lesz szó, melyek az embereket elbizonytalanítják.

1. „A védőoltásokkal a gyógyszergyárak nyerészkednek.”

Az USA össz-gyógyszer-nyereségének csupán a 2,5%-a ered a vakcinákból. Sokan föl is hagytak a fejlesztéssel, mert 5-10 évig is eltarthat és igen költséges.

2. „Akkor mégis hogy volt lehetséges a kovidra ilyen gyorsan védőoltásokat kidolgozni?”

Most minden kutató együttműködött. Az mRNS-en már 50 éve folyik a kutatás. Az eljárást 2018-ban engedélyezték, mert ez alapvetően fölgyorsítja a vakcinák kifejlesztését. Hogy a hatást és a biztonságot teszteljék, ahhoz sok fertőzött kell – ezt a kovid meghozta. A fejlesztésnél több szakaszt sikerült egyidejűleg elvégezni és sok pénz is jött. Az oltóanyag hírekor magas volt a német oltáshajlandóság, de a mellékhatások hírére visszaesett.

3. „Ha a vakcinák ilyen biztonságosak, honnét a sok oltásreakció?”

Az oltásreakció, mint a fáradtság, hidegrázás - normális. Ez nem a betegség jele. Ez jó jel, ilyenkor kezd a test egy védelmet fölépíteni. Minden vakcina a szervezetnek egy építési utasítást ad, a vírus részeinek fölépítésére. Az mRNS nem éri el a sejtmagot, ahol a DNS örökítő anyag van – így azt nem is változtathatja meg. Gyakori az oltásreakció 100 közül egynél, ritka 100 000 : 1, nagyon ritka 1 000 000 : 1 arányban. 2021 márciusában az AstraZeneca kétségeket okozott.

4. „Mégis miért engedélyeznek ritka mellékhatásokat okozó vakcinákat?”

Az engedélyezés előtt ezt nem észlelhették, mert még kevesen kaptak ilyen oltást. Ha a tesztelést elhúzzák, közben sokan meghalnak a fertőzésben. A 40 éven felülieknél az elhalálozás kockázata sokkal nagyobb, mint a ritka mellékhatások föllépése. A kovid megállításához 85%-os átoltottság kell.

5. „Oltás nélkül is ellenáll a szervezetünk?”

A járvány első évében Németországban 75 000 ember halt meg a vírustól. Az oltások 2021 márciusáig 150 000 életet mentettek meg.

ZEIT online, 21. 11. 2021

Erklärvideo

REND ÉS A FELESÉG – G. Goos – SPIEGEL/RózsaS

Hauke Goos, SPIEGEL-munkatárs, könyve a »Schöner schreiben« (Szebben írni), Adorno-tól a miatyánkig. Most a rendrakásról értekezik. „Évek óta rendet akarok rakni az életemben, nemrég majdnem sikerült.”

Néhány napja szembe jött velem egy szó, mely szépen tükrözi azt az őrületet, amelyben élünk. A bankom honlapján állt, hogy büntető-kamatokat követel, amiért vigyáz a pénzünkre. (Közben ő dézsmálja. RS). De mivel nem akarja kimondani, »Strafzinsen«, elnevezte »Verwahrentgelt«-nek (őrizetdíj). Clever! A büntetést szolgálattá varázsolja és a követelést (Zumutung) egy szükségességgé. A szót fölírtam egy cetlire és letettem a komódra a hálószobában. Ott már volt más papír is: elkezdett adóbevallás, büntetés-határozat, fölbontatlan levél a biztosítótól. Ez a »Verwahrentgelt« még jól jöhet valamire, egy kommentár, egy glossza lehet belőle.

Mert természetesen nekem van egy rend-rendszerem. Cetlik a cetlikre, fölnyitatlan levelek a fölnyitatlan levelekre, nyűgös cuccok a nyűgös cuccokra. A probléma, hogy nálunk a házban nem csak nekem van egy rend-rendszerem. Bár én vagyok az egyetlen, aki a rendszeremben fölismeri a rendszert. A feleségem pl. a papír-stószaimat félelmetes rendetlenségnek látja. Az ő rendszere, hogy egyáltalán nem kell rakásokat rakni. Amit el kell intézni, el lesz intézve, ami elintéződött, az megy a szemétre. Néha a rendszerek egymásba ütköznek. „Nem tudnál rendet teremteni ezen az asztalon a sok papírral?” „Már megtörtént!”

Csakhogy az őrizetdíj-cédula hirtelen eltűnt. Megkérdeztem, látta-e? Tudtam persze, hogy eltakarította, mint rendesen. Nem, hogy a komódon, az egész házban nem tűr meg cetliket. De hova tehette? Néha bevágja az egész gyűjteményt egy fiókba, így az elvét betarthatja, úgy hiszi. A rendetlenség többé nem látható.

Nehéz eset, főleg számomra. Két rend-szisztéma nem ad automatikusan kétszer annyi rendet. Épp ellenkezőleg. Már évek óta van egy kis rovatom a SPIEGEL.de-n. »Schöner schreiben« címszó alatt rövid fejezeteket idézek kedvenc könyveimből és megindoklom, miért tetszenek. Eleganciáról és tömörségről van szó. Egy gondolat kifejezéséről, nyelvi szépségről. Hogy az áttekinthetőséget megőrizzem, stószokat építek. Egyik ilyen rakás olyan könyvekből van, amelyeket még olvasni akarok, mert értékes lelőhely lehet. Másik kupacba vannak a már elolvasott könyvek, de még hadd maradjanak. Aztán itt vannak a könyvek, amiket olvashatnék, ha nem olvasnék előbb mást. Mindez valójában roppant egyszerű.

Mivel néha fölbukok a könyvkupacokban, egy további rendszert dolgozam ki. Néhány könyvet pár centire kihúzok, másokba olvasójegyet teszek vagy keresztbe fordítom. Ez egy alrendszer. Helytakarékos és nem föltűnő. Büszke voltam rá. „Nem tudnád legalább ezeket a könyveket elrámolni?” Fölötlött egy kutatás, amely azt vizsgálja, melyik jobb: Ha a partnerek hasonlóak vagy ha különböznek. Eredmény: Minél hasonlóbbak a fontos dolgokban, annál tovább maradnak együtt.A rendszeretet alap. Csak épp különböző módon. Volt egy ötletem, hogyan fésülhetném egybe a két rendszert. Lentről, az alagsorból egy polcról fölcipeltem a padlásra egy csomó könyvet és rögtön lett szabad hely az olvasandó könyveimnek anélkül, hogy rendetlenség keletkezett volna. Ez egy win-win helyzet, gondoltam. Ám estére: „Hová tűntek a könyveim?” Vissza kellett cipelnem és az enyémeit föl. Ahogy ott bóklászom a padláson, egyszerre föltűnik néhány nyitott kartondoboz. Benne könyvek, könyvlapok, cédulák minden színben, dossziék. Beleástam és lapoztam, mint egy régész, aki régi korok leleteit tárja föl. Kissé meg is hatódtam. Ez az egyetlen hely a házban, ahol az én rend-elvem érvényesül.

SPIEGEL, 13. 11. 2021

Aufräumen: Wie ich seit Jahren versuche, Ordnung in mein Leben zu bringen...

KOMMENT

Az én családomnál dettó. A szobám a munkahelyem. A sok huzal, csavar, szerszám mind kéznél van, ha valamit akarok építeni. A feleségemnek mindez csak kidobandó kacat, Ha „rendet rak”, napokig semmit sem találok meg.

A bankok fantáziája végtelen. Bankomnál a következő címeket kaptak a sarcolások: Terhelés-átvezetés, fedezet, zárási díj, keretfeltöltés, stb. Részt vesznek a civilek vegzálásában is, de büszke vagyok, hogy már kétszer nyertem. „Nem számozta meg a hátoldalt”-szerű kifogás indokkal fizesse vissza a 400 000 E Ft-ot! (A Szelíd Energia Füzetek nyomtatása). A bank nem volt hajlandó törölni az üres számlát, tovább terhelte, aztán -20 eFt-nál föladta. Ezután persze listára kerültünk, de annyi mindent lehet csinálni pénz nélkül!

RS

KÖNYVET ÍRNI BŰN – Ment-e a világ elébb? - RózsaS

Már Vörösmarty is megsejtett valamit, 1844-ben. (Gondolatok a könyvtárban).

Fekete rovátkák fehér alapon; könyvet írni bűn; az értelmiségi munka megvetendő; ne vegyünk könyveket – vegye meg a könyvtár!

„Az írás a nyambikvaráknál is megjelent. Nem arra kellett nekik, hogy megismerjenek, megjegyezzenek vagy megértsenek valamit, hanem hogy mások kárára növeljék az egyén – vagy egy tevékenység – dicsfényét és tekintélyét. Furcsa dolog az írás. Az emberiség történetének egyik legtalálékonyabb szakasza az újabb kőkorszak: ekkor kezdődik a földművelés, az állatok megszelídítése és sok más eljárás, pedig még akkor ismeretlen volt az írás. Az egyiptomiak vagy a sumérok építészete nem állt magasabban egyes amerikaiak alkotásainál, akik felfedezésük idején még nem ismerték az írást. Egy görög vagy egy római állampolgár és egy XVIII. századi európai polgár életmódja közt nem volt nagy különbség. Nyugat történelmi civilizációi az írás ismeretében is sokáig pangtak. Egyiptomtól Kínáig az írás mintha már akkor kedvezne az emberek kizsákmányolásának, mielőtt még szellemi világosságot gyújtana. Ez a kizsákmányolás dolgozók ezreinek tömörítését tette lehetővé, hogy aztán elcsigázó munkára kényszerítse őket.” (Szomorú trópusok, C. Lévi-Strauss).

„Az angolok megtanultak írni és mire mentek vele?” (Bennszülött törzsfőnök)

-Hát kirabolták a fél világot!

-Mennyi papír! - mondta kölni barátom, amikor belépett a szobámba. Akkor még tisztelegtem a 3000 példányos magánkönyvtárak előtt.

Fönnmaradt egy fotó 1913-ból, a berlini Kaiser-Wilhelm-Institut könyvtáráról: Beckmann, Willstätter, Hahn, Meitner – Nobel-díjasok egy helyiségben! Olvasgatnak, beszélgetnek. Ekkor voltak tudósok utoljára együtt egy könyvtárban – ilyen sem lesz még egyszer! A közkönyvtár fő ereje nem is a könyv, hanem a „Begegnung” – a találkozás és az eszmecsere.

Millió magánkönyvtárban gyártja a szingli-„szerző” a könyveket. Csak Mo.-on évi 10 000 könyv jelenik meg. Tényleg sok papír – mennyi kerül zúzdába? Nemrég egy író-társaságban voltam, a sztár-szerző vállat vonva vallotta be, 5 000 remittendáját zúzták be.

A digitalizálás csökkentette a papírfogyasztást? Emelte! Az internet, a közlés megkönnyítése, a magánkiadások révén még több papír fogy.

Ebben a könyv-özönben a jó írások elvesznek. Megvenni, belelapozni, félretenni – aki így tesz, nem olvasó, hanem fogyasztó! Én is találok a polcaimon „fölvágatlan” példányt. Németh László szerint 1500 könyvet olvashatunk el egy élet alatt. De hát ennyit már rég megírtak, dobjuk ki a klasszikusokat?

A jó könyv, amit „ronggyá” olvasunk.

A mai „könyveknek” a szaguk, tapintásuk is más – több bennük a műanyag, mint a papír. Egyszeri olvasás után szét is esnek: „eldobható” könyvek, nagyon nagy ökológiai lábnyommal. Nemcsak fizikailag esnek szét, hanem tartalmilag is: megjelenésük után már pár héttel elvesztik aktualitásukat!

A kézikönyveken felül ne legyen több könyvünk, mint amennyi alapgyógyszert a WHO ajánl: 300!

RS

PS

Letettem könyvek átültetéséről, de akinek tetszik, letöltheti az „ökobetyár”-ról:

-Precht: Vadászok, pásztorok, kritikusok;

-Flassbeck: Meghiúsult globalizálás;

-Adler/Sch.: Green New Deal /11 társadalommodell/;

-Hermann: Út az atomkorszakba;

-Nürnberger: Egy rebellis szerzetes, egy kiugrott apáca és a világ legnagyobb sikerkönyve.

www.okobetyar.blog.hu

A PANDÉMIÁNAK VÉGE, HA AKARJUK – M. Ryan, WHO/ZEIT Hamburg/RózsaS

Az emberiség jobban ellenőrzés alatt tartja a vírust, mint gondolnánk. A WHO fő válságkezelője, Mike Ryan, mégis nehéz tél közeledtét látja Európában. A kormányok nem reagáltak elég gyorsan. A gazdag országok tartsák be vakcina-igéreteit.

Mike Ryan(56) balesetsebész volt, de Irakban egy támadás érte kocsijukat, több csigolyája szétzúzódott. Népegészségügyre és infektológiára szakosodott. 1996 óta van a WHO-nál. Az ebola és a polio visszaszorításában dolgozott, 2019 óta a WHO exekutív-direktora

ZEIT ONLINE: Dr. Ryan úr, a világ a 4. hullám kezdetén áll. Az esetszámok és az elhalálozások ismét növekednek, főleg Európában. Mitől?

Mike Ryan: Nincs kizárólagos magyarázat – országonként más. Főleg az Észak államai érintettek, ahol szezonális okok is közreműködnek - az emberek többet vannak helyiségekben. Az intézkedések is, mint a kontaktkorlátozások, különfélék. Egyes országok óvatosabbak. Európában terítették a védőoltást, de sokan nem élnek vele.

Z: Mennyire várható válsághelyzet?

R: Aggasztó, hogy él a hit, miszerint az egészségügyi rendszerek ugyanúgy teljesítenek, mint az első három hullámkor. A kórházi személyzet kimerült, sokan fölmondtak. Ma fele annyi beteg az intenzíven lebéníthatja a rendszert. Minden ország elemezze gyöngéit. Ez lehet az egészségügyi rendszer gazdasági mélypontja, az alacsony átoltottság, vagy lélegeztető-gép-hiány. Egy rendszer sem úszta meg károsodás nélkül. Fontos fölbecsülni, hogyan lehet megerősíteni. Végső esetben ismét szigorú korlátozások szükségeltetnek.

Z: Az embereknek elegük van a járványból?

Z: De mennyire! Két év megviselte őket, vissza akarnak menni az iskolákba, a munkára, újra stadionba, moziba. Ezt persze tudják a politikusok is és egyszerűen ismét mindent ki akarnak nyitni. Ne tegyék! Mindenütt vannak oltatlanok, a rizikócsoportokban is. Főleg a delta variánsnál nagy a probléma. Oltottak vihetik tovább, a veszélyezettekig. Ők súlyosan megbetegedhetnek és leterhelik az egészségügyet. Most ez történik Európában.

Z: Hála a tudománynak,a Sars-CoV-2-őt eléggé ismerjük. Tudjuk, hogyan terjed és hogyan fékezhető. Jó vakcináink vannak. Akkor mégis miért fordult ismét válságosra a helyzet?

R: Az elején azt gondoltam, azért nem tudjuk megfékezni a vírust, mert nem lesz hatékony ellenszer vagy az orvosok, ápolók kidőlnek. Ám egyszerű dolgokon múlott: A politikai vezetés hibázott. Rosszul kommunikált, nem nyerte el kellőképp az emberek bizalmát. Az egészségügy mégis világszerte tartotta magát. Hihetetlen, hogy az orvosok, ápolók, irodai dolgozók, segéderők mennyire kitettek magukért, dolgozva a kimerülésig. Ezért annyira keserű, hogy a politika csődöt mondott.

Z: Ön mondta, a gyorsaság fontosabb a perfekciónál. A gyors cselekvésen múlik, nem azon, hogy mindent tökéletesen csináljunk. A politikusok mégis lassúk voltak.

R: Egy ilyen krízis sokkot okoz. Mint egy autóbalesetnél: Nem tudod pontosan, mi történt veled, és hogy megtörtént. Ez lebénít. Ezért fontos begyakorolni az ilyen helyzeteket. Katonák, szanitécek, tűzoltók ezt teszik, hogy ne kelljen vész esetén vacilálni. Sok ország nem készült föl, ehelyett tagadták a veszélyt, elfordultak vagy reménykedtek, hogy nem lesz nagyon rossz. És persze jelentkeztek a populisták, a helyzetet kihasználva.

Z: Ez valóban mindenütt így történt?

R: Nem. Délkelet-Ázsiában már voltak tapasztalatok. Tudták, a tüdőfertőzés veszélyes és és sokkal jobban fölkészültek. Amikor a járvány elindult, csak egy gombot kellett megnyomniuk. Minden régióban voltak jobb és rosszabb járványkezelők. Nyilván mindenki követ el hibát. Gyorsan kell cselekedni és a hibából tanulni. Akik így tettek, jobban jártak.

Z: Némely országot szabályosan az út szélén hagytak. A szegény országok az össz-oltóanyag 0,4%-át kapták. Még az időseket és betegeket sem olthatták be. Európában fiatal, egészséges emberek kapnak vakcinát. Mi ment félre?

R: Egy oltóanyag akkor a leghatékonyabb, ha fair-módon szétosztják. Ekkor a rizikócsoportok kapnak először. Érthető, hogy a kormányok először saját polgáraikat védik. A kérdés: Ha saját sérülékeny polgárait beoltották, készek-e arra, hogy az összes ország ilyen lakosát is védjék – és csak utána a polgárok maradékát?

Z: Láthatóan nem. A WHO célját nem érte el: Minden ország 10%-át beoltani.

R: A gazdag országok úgy döntöttek, először saját felnőttjeit oltják be, aztán foglalkoznak a világgal. Most saját lakosai frissítő oltásai is fontosabbak, mint a szegény országok veszélyeztetett lakosai. Ha pedig ezen túl vannak, jöhetnek a gyerekek. 5-12 éveseket oltanak, nem az időseket a világ másik felén. Az isten szerelmére, mikor indul el végre a vita a vakcinák igazságos és leghatékonyabb fölhasználására? Ez egy tragédia.

Z: Nem az a probléma, hogy nincs elég vakcina? Vagy a szegényebb országok a logisztika miatt maradnak le?

R: Mindig azt hallom, a szegény országok kapacitás híján nem oltanak eléggé. Mi mást mérünk: A legtöbb ország az év végéig 40% átoltottságot érhet el. Sokan már most minden védőoltást föl tudnának használni, a szegény országok is. Segítségünkre a logisztikában kb. 20 állam szorul rá. Ezek a világ legszegényebbjei, krízisektől és fegyveres konfliktusoktól szenvednek. Ám az ENSz és az NGO ott igen erős és segítene az oltóanyag elosztásában. Nem ez a probléma, hanem az, hogy kevés vakcinát kapnak. Maguk nem képesek megrendelni, a Covax-ban reménykednek. Ennek van pénze, de kevés a vakcinája. A beígért mennyiségnek csak 15%-a érkezett meg. Ha egy ország oltáskampányt indít, biztosan tudnia kell, hogy lesz-e elég vakcinája. A szállító országok be kell, hogy váltsák ígéretüket. Fölmondhatják azokat a szerződéseket, melyek nyomán vakcina-fölösleg keletkezik. Ekkor a rászorult országok könnyebben jutnának hozzá. Ezenkívül a gazdag országok ajándékozhatnak vakcinát a Covax-nak és az ACT Acceleratornak is. (ACT: "Access to COVID-19 Tools", hozzáférés a kovidellenes szerekhez. A nemzetközi kooperáció célja, hogy lehetővé tegye a kovidtesztek, terápiák és vakcinák fejlesztését, gyártását és igazságos elosztását. 2020-ban alapította a WHO, Franciaország, az EU-Bizottság és Bill & Melinda Gates alapítványa. 2021 közepére 18 mrd $ gyűlt össze).

Z: Kit kellene fölhívnia, hogy a helyzet javuljon? Bill Gates-t? Angela Merkel-t?

Ryan: Németország adományozása a Covax részére abszolút példamutató. E mellett a kormány pénzeli a WHO riasztó rendszereket, egy épp most kezdte meg működését Berlinben. Ha egy állam egyáltalán fölismerte, mennyire fontos a health security, vagyis az akut egészségkockázatok elhárítása, akkor az Németország volt. Itt mind hiányolni fogjuk a kancellár asszony európai befolyását. Rendkívüli személyiség, sokat tett. Ám a problémát egyedül nem oldhatja meg. A G20 kötelessége, hogy energikusan föllépjen.

Z: A római csúcs nem sokat vitt előre az oltás terén.

R: Sajnos. Remélem, a következő hetek, különösen az USA-EU együttműködése előrehaladást hoz.

Z: A WHO-tól gyakran halljuk: Senki sincs biztonságban, míg mindenki biztonságban nincs. Ez úgy hangzik, mint egy kétségbeesett segélykiáltás.

R: A mondat úgy nemzeti, mint globális síkon érvényes. Van egy immunológiai és egy etikai szempont. Amíg a vírus egyes régiókban tovább kering, új variánsok alakulhatnak ki, melyek az oltásvédettséget részben átugorhatják és bennünket, itt, Nyugaton is elérhetnek. A másik aspektus etikai. Ha árvízkor valaki fuldoklik, engedem meghalni, mert én a parton biztonságban vagyok. De ha a vízszint emelkedik és engem is fenyeget, akkor csak remélhetem, hogy valaki megment. Így ki vállalja, hogy a szomszédot hagyja megfulladni? Mindkettő hozzáállás fontos, egyik testi épségünk szempontjából, másik kulturális, szociális és spirituális egészségünk szempontjából. Büszkeségre jogosít, ha valakit megmentünk.

Z: Merjünk egy pillantást vetni a jövőre. Hogyan szabadulhatunk meg a leggyorsabban ettől a pandémiától?

R: A pandémia véget ér, ha mindnyájan ezt akarjuk. Jobban ellenőrizzük, mint hinnénk. Az oltás egy központi építőelem. Jönnek további vakcinák, talán nazálisak is. Új és jobb terápiák, melyek a tünetek megjelenésekor elkezdhetők. Nem az oltás, a teszt vagy a gyógyszer egymaga vet véget a járványnak, hanem ezeknek kombinációja. Európa most egy nehéz télbe megy. Az emberek kénytelenek lesznek önmagukat védeni úgy, hogy maszkot viselnek, kerülik a tömeget, szellőztetnek, stb. Ezek már tavaly segítettek. Nem tökéletesek, de sok életet mentettek meg. Így vagy úgy, a vírus velünk marad. Mindig figyelnünk kell a variánsokra. Elméletileg állatok is megfertőződhetnek és onnan a vírus visszaugorhat emberre.

Z: A covid19 után legalább jobban föl vagyunk készülve a következő pandémiára?

R: Vagy rosszabbul. Mind fáradtak vagyunk és kimerültek. Képzelje el, mi történne, ha most egy másik vírus is terjedni kezdene, pl. egy madárinfluenza-vírus. Nem lennénk készen rá. Az USA évente 2000 mrd $-t ad ki fegyverkezésre, de valójában az igazi ellenség mikroszkopikusan kicsiny. Szétzúzza gazdaságunkat, szociális életünket, széttépi egészségügyi rendszerünket és elragad sok szeretett embertársunkat. Mégis alig figyelünk a következő pandémia kivédésére.

Z: Ön úgy gondolja, ezen pandémia után semmi sem változik?

R: Az ember emlékezete kopik. Mindenki feledni akar, tovább tenni, amit eddig. Igazából nem a következő járványtól tartok, hanem a tespedtségtől. Ennek elébe akarunk menni. November végén egy rendkívüli WHO-konferenciát tartunk, egyetlen napirenddel: Hogyan reagáljon jobban a világközösség a következő pandémiára? Szó lesz szállítóláncokról, az egészségügyi személyzet védelméről, a technológiai transzferről és a megtévesztő informálásról is. Ez utóbbi egyike a legerősebb mérgeknek a pandémiában.

Z: Ön is fáradt, dr. Ryan?

R: Nem kevésbé, mint a többiek a WHO élvonalán. Itt ülök a genfi irodámban, csodálatos őszi délutánon, míg kollegáim Afganisztánban, Elefántcsontparton, Szomáliában az egészségügy javításán dolgoznak. Nemcsak a kovid ellen küzdenek, hanem a malária, kanyaró, meningitis ellen is. Naponta támadásoktól kell tartaniuk. Más ez a lakosoknál, akik nem voltak fölkészülve. Ők is óriási terhet viselnek. Apák és anyák, akik munkájukat hagyták ott, hogy a bezárt iskolák miatt gyerekükről otthon gondoskodjanak. Nem ritkán személyek és családok viselik a nagyobb terhet, a reflektorok mögött. Ők az igazi hősök.

ZEIT, 15. 11. 2021

"Die Pandemie wird enden, wenn wir es wollen"

KOMMENT

avatarbild

Sokan eltaszítják maguktól, hogy ők is egyszer orvosi segítségre fognak szorulni. Ezt a „szektort” is kopni hagytuk, mint az oktatást, a klímát, az infrastruktúrát. Az új kormánynál nem látom jelét, hogy rámozdulnának.

Alliance1979

A pandémiának vége lesz. Legkésőbb, ha mindenki megfertőződött. Ezt a történelem mutatja, pl. a pestisnél. Csak a halottak száma más. A kórházi személyzet hiánya kérdéseket vet föl. 4000 intenzív-ágyat elimináltak a járvány közepén, mert a személyzet fölmondott vagy ezek az ágyak csak papíron léteztek, a prémium végett?

Kérdező

2020-ban a klinikákra öntötték a pénzt, csak a személyzetig nem jutott el. Hová lett? Az idősotthonok is drágák a bentlakóknak, de a személyzetnek nem csurog le. Azt mantrázzák a biztosítók, hogy a biztosítási járulékot meg kell emelni.

Zwergpinscher

A pénzprobléma létezik, de nem a legfontosabb probléma. A kórházi személyzet testileg-lelkileg a végsőkig kimerült! Itt semmit nem használ bankjegyekkel integetni.

A JELEN ARROGANCIÁJA – Téves kép a középkorról – F. Quander/ZEIT/RózsaS

Mi, fölvilágosultak lenézzük az olyan korokat, mint a „sötét” középkor, amely a Földet laposnak hitte. A megvetés többet árul el magunkról, mint elődeinkről. Friederike Quander művészettörténész, újságíró.

Merkel a pergamon-oltár előtt gyerekvért iszik, földalatti városokban reptiloidok élnek, a vakcinával a Bundesregierung mikrochip-eket olt belénk, hogy gondolatainkat irányítsa. A konteó és a fake news az elmúlt két járvány-évében úgy burjánzott, mint még soha. Akik ilyenekben hisznek, azokat a társadalom tévelygő különcöknek, összeesküvés-elmélet-ideológusoknak tartja. Naivitásukat megdöbbenéssel fogadják, gyakran fáradt mosollyal saját fölvilágosultságuk biztos tudatában. Végülis a modern nyugati világ magát tudományos társadalomnak definiálja. A tapasztalat magától értetődő. Ezt legutóbb a kovidpolitika demonstrálta: politikusok és tudósok szorosan együttműködtek.

Ám az egyre fölvilágosultabb és tudományosabb világba való előrehaladás nem történik mindig olyan céltudatosan, ahogy azt a modern ember hinni szeretné. Ami a tudatba beleivódott, azt nehéz onnan ismét kiszorítani. Az ember egy szokás-állat. Ha már a tudomány ellenkező eredményre jutott, ezeket inkább ignorálja, semmint, hogy átállítaná gondolkodását.

Kiemelkedő példa erre a középkorról való képünk. A „sötét középkor” projekció-felületként szolgál sok modern, többnyire kusza elképzelésnek. Ilyen az a föltevés, hogy az egyház szította volna a tudományellenességet. Pedig épp a keresztény kolostorok voltak Európa első középkori tudományos központjai. A másik a boszorkányégetés, mely a XVI. században átnyúlt az újkorba csúcspontjaival. Végül él a mítosz, hogy az emberek a középkorban laposföld-hívők voltak. Ezt igazságként adják el mindenütt, főleg a popkultúrában, pl. a német Dark sorozatban és maga a ZEIT is (19/21), épp az emberi tévedések elkerüléséről szóló cikkében.

A Föld gömb-mivolta már az ókorban ismeretes volt, ezt a középkorban sem tagadták. Nyílt tengerről látták a Föld görbületét, amikor a szárazföld magas hegycsúcsai jelentek meg először. Kr. e. a III. században Eratoszthenész kiszámolta a Föld kerületét, néhány km eltéréssel.

A késői ókor és a középkor keresztény szerzői többsége is ezt vallotta, ám számukra kihívás volt a tényt összhangba hozni a Szentírással. A Bibliában a golyó és a korong is előfordul. Augustinus hivatkozik az Ószövetségre (Az özönvíz elöntötte a Földet, Móz 7,10). Csak így volt lehetséges, hogy a víz az egész formát kitöltse, egy lapos Földnél csak a tetejét borította volna el. Az Ó-testamentum a világot egy épülettel, az eget egy sátorral hasonlítja össze („...ki az egeket kiterjeszti, mint egy kárpitot, és kifeszíti mint a sátort, lakásra.” Ézsaiás 40,22; Károli). Ebből fejlődik ki a kozmosz épülete, a Földközi tenger keleti partjain. Innét jöhetett a laposföld mítosza is. De mivel ezt görögül írták, a latin nyelvű Közép Európába nem jutott el. Ráadásul a görög szövegekben nem a korong-alak szerepel, hanem a négyszög. Akkor honnét jöhetett a palacsinta-Föld?

Homérosznál találunk ilyen szigetet, óceánnal körülvéve. Csakhogy ez nem kozmológiai értekezés, hanem költői mű. Nem képzelhetjük, hogy a jövő generációi a Netflix & Co. kreációit igaznak vélik majd. Akkoriban a „térképek” nem is voltak a mostanihoz hasonlók, inkább politikailag motivált világképek. Az ún. kerék-térképek a keresztény hitet szolgálták. Az ökumenét, a három akkor ismert világrészt, egy körbe zárták. Noé három fia öröksége: Ázsia, Európa, Afrika. Az orient itt felül volt, ebből ered az orientáció fogalma. Az állítólagos laposföldhöz a világ körszerű ábrázolása vezethetett. Ám ez téves értelmezés: A gömbalakot két kiterjedésben kellett ábrázolni és erre a legalkalmasabb a kör. Ehhez jön, hogy a leképezést négyzetre vagy téglalapra kellett rögzíteni. Mert a falon egy négyzet alakú térkép csüng, ezért senki sem gondolja, hogy a Föld négyszögletes.

Tehát a „sötét” középkor naiv embereinek mítosza inkább a mi korlátoltságunkat jelzi, amikor képtelenek vagyunk a régi ábrákat helyesen értelmezni. A kísérő szövegekből kiderül, hogy az emberek tudtak a gömb-alakról. Némely térképen megjelenik egy 4. kontinens is, a déli tengereken túl. Arról vitáztak, hogy a Föld túlsó oldala lakott-e vagy sem. Ezeket a csodanépeket számos regében egylábúaknak, kutyafejűeknek, kétneműnek képzelték. A XII. századi Lucidarius is gömbformáról beszél. A XIII. századi Sidrach egy almához hasonlítja a Földgolyót. Az akkori prédikációkban ez is előfordul: »dui erde ist rehte geschaffen also ein bal«, (A Föld jól meg van teremtve, olyan, mint egy labda). Tehát a valóság nemcsak a kolostorokban volt ismert, hanem a társadalom széles köreiben is.

Az újkor XIX. százada befeketítette a középkort. A történelemtudomány akkor még nagyon kezdetleges volt, még nem voltak meg a mai tudományos eszközök. A történész Washington Irving a hajós Kolumbusz életrajzában terjeszti a XVI. századi laposföld-mítoszt. Andrew Dickson White előadta, hogy Kolumbusz tengerészei attól féltek, lezuhannak a Föld pereméről.

A középkor lebecsléséért nemcsak a XIX. sz. a felelős. Ez már a reneszánsszal elkezdődött. Giorgio Vasari minden saját kora előtti művészetet zavarosnak mondta (ital. Gotico). Csak a reneszánszban születik újjá az antik, állította, holott az ókori tudás az egész Európa középkorában mindvégig jelen volt. Ennek a marketing-gegnek máig fölülünk, pedig a tudomány már évtizedek óta a laposföld-témát lezárta. Az új német történelemkönyvek 2000-től még mindig ezt a mítoszt terjesztik (Lásd Roland Bernhard, történész-didaktikus.) Minél jobban lenyomjuk a középkort, annál haladottabbnak tüntetjük föl magunkat. A tisztánlátást saját arroganciánk akadályozza.

ZEIT, 11. 11. 2021

Die Arroganz der Gegenwart

KOMMENT

A német Wikipedia „Finsteres Mittelalter-ja” teljesen alátámasztja a művészettörténészt. Sőt, részleteivel és adataival túl is tesz rajta. Árulkodó, hogy csak két nyelven: németül és rövidebben angolul. A fél világ félreismeri a középkort? (Kedvem lenne magyarul is kirakni, de a Wikipédia nem áll szóba velem.)

RS

GREENWASHING – A Persil önzöldítése – ZEIT Hamburg/RózsaS

A cég önmagának állít ki ökocímkét. »–50 % Plastik*«, áll az egyik mosószeres flaskón. De ez így is van?

A mosószer-gyártóknak nehéz a dolguk a zöld imázzsal. Termékeik kemikáliák, melyek minden mosás után a szennyvízbe kerülnek. Főleg a folyékony mosószerek terhelik meg legjobban a környezetet. Műanyagokat, oldószereket visznek bele a talajvízbe, melyek csak lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le. Ezt súlyosbítja, hogy a folyékony mosószereket, mint a Lenor Sensitiv, Ariel Professional vagy a Persil Kraftgel fényűző műanyag-flakonokban árulják, amik ellen a környezetvédők már évek óta tiltakoznak.

Hogyan lehetne ezeket a szereket, a zöld reklám-hadjárat idején, piacra dobni? Aki a Persil-gyártó reklámkampányát követte, láthatta, hogy van „megoldás”: A göngyölegre nagyon zöld, ígértes számokat kell rányomtatni. »–50 % Plastik*« - áll pl. a

Persil-Ultra-Konzentrat nevű szer flaskóján. Hogy ez csak a jóval nagyobb, 3,5 literes palackoz képest értendő, ezt csak az tudja meg, aki elolvassa a * csillagocskával jelölt apróbetűset. Téved, aki azt hiszi, hogy a szóban forgó flakon fele plasztik. A csillagocska egyébként a marketing-világ legfortélyosabb találmánya.

Más csomagoláson ez a reklám áll: »100 % recycelbarem Plastik*« Ez ugyan jól hangzik, de nem azt jelenti, hogy a palack újrahasznosított műanyagból van, sem azt, hogy újrahasznosítják. Ez ui. a vevőtől függ, mit tesz a csomagolással. (Ha szelektál is, általában megy az égetőbe. A sokféle plasztik nem dolgozható föl, csak az egynemű ipari hulladék. RS).

Másik „fantasztikus” reklámfogás az ökocímke. A Persil-en ez egy zöld földgömb, két levelecskével; hozzá a felirat »Für eine saubere Welt« (egy tiszta világért). Ez egy környezetbarát termék védjegy lenne? Hiába keressük a hivatalos oldalakon. Végül a Henkel honlapján tudjuk meg, a „védjegy” a cég kreációja. Ez egy legális trükk, a zöld imázsért. Cégek saját védjegyet készítenek, hogy bizalomgerjesztőknek tűnjenek. A Henkel önmagát mossa tisztára.

Nem minden saját gyártmányú pecsét okoz csalódottságot. A C&A tartóssági jele a fogyasztóvédők bizalmát élvezi. Németországban nincs törvényes szabályozása a védjegyeknek. Nincs olyan semleges intézet, amely ellenőrizné a szuggerált jó tulajdonságokat. A Henkel tudatában van zöld jele hiányosságainak. A Persil honlapja bemutatja a hivatalos védjegyeket(»Unsere Zertifikate«), „a mi tanúsítványaink” címmel. Látható a zöld A.I.S.E.-pecsét (tartós mosás és tisztítás), az EU környezetjele, az EU-Ecolabel és a Bundesrepublik Kék Angyala.

De hát akkor mért kell saját jelet kitalálni? Az oldalon megtalálhatjuk a választ: a Kék Angyalt csak egy Persil kapta meg, a legújabb. Az A.I.S.E.-t csak „némely” termék viseli, nem derül ki, melyik. Végül az EU-Ecolabel az áttekintésből hiányzik. Megnéztük az Ecolabel adatbankját, nem találtunk Persil-t. A konszern tévesen ezt használja reklámra? Rákérdeztünk. A válasz: a tanúsítvány nem egy termékre vonatkozik, hanem az egész Henkel-konszernre. „Ez kissé félreérthető.” - vallják be. Ha tehát nem kapunk zöld védjelet, csináljunk magunknak?

ZEIT, 6. 11. 2021

Greenwashing

KOMMENT

Ennél az ominózus cégnél magam is jártam Düsseldorf-ban, egy barátom ott dolgozott. Megalázó légkörről számolt be. Idehaza a Szelíd Energia Alapítványnál többször végeztünk mosópor-vizsgálatot. Már akkor észrevettük, hogy a magyar Persil nem ugyanaz, mint a német Persil. A német gyakorlat szerint, közzététel előtt, kikértük a gyártók véleményét. Rendkívül pökhendien vagy közönyösen viselkedtek, pedig ingyen kaptak egy vizsgálatot termékeik javítására. Fácit: A mosópor kitűnő találmány, mindegyik jó. (Kivéve néhány szlovákot, ami tele van konyhasóval). Ne adjunk érte 400 Ft-nál többet kilónként! (Pl. a Springforce). A mosás nem a mosóportól függ, hanem attól, rögtön kezeljük-e a foltot és áztatunk-e eleget? (A gépet átforgatás után egy órára kapcsoljuk ki.) Mindig alap-mosóport vegyünk- ne color-t, ne folyékonyat. Az olcsó mosópor után, 4.-5. mosáskor jöhet egy márkás szer. A mosógép csak kínozza a ruhát, a finom fehérneműt mossuk kézzel. Sok ruha, sok mosás. Legyen kevés, de tetszetős ruhaneműnk. Ne zavarjuk a környezetet betűs pólókkal! A minta nélküli ruhák nyugalmat árasztanak. (Lásd: Szelíd Energia Füzetek 6, Mosógépek-Beszerzés, kezelés, javítás; Testápoló kislexikon.)

RS

A POLITIKA ENGEDTE A 4. HULLÁMOT – SPIEGEL/RózsaS

Nekünk trauma kell, hogy legyőzzük a járványt. Addig csak kontárkodás és társadalom-szakítás lesz.

Az oltatlanok nem áldozatok. A szabadok társadalmában mindenki joga, hogy a maga módján keresse boldogságát vagy boldogtalanságát. Ha a politikus Sahra Wagenknecht vagy a futballista Joshua Kimmich nem akar oltást, ez az ő dolga. Ám számítsanak a következményekre: Elégtelen önvédelem; vád, hogy mások kárára széthúzóan viselkednek, orvosi források lehető lefoglalása, melyek esetleg baleset áldozatainál hiányoznának. (És műtétek elhalasztása. RS). Továbbá kizárják magukat bizonyos területekről, nem mehetnek moziba vagy étterembe, mert ott a 2G érvényes (oltott vagy gyógyult). Ez is az ő választásuk és nem sorskérdés.

Willkommen a szabad demokráciában! A nyomás az oltatlanokra nő. Minél erősebb a 4. hullám, annál többen követelik a korlátozásokat azon 9 millió felnőtt számára, akik beolthatták volna magukat, de minden észérv ellenére nem tették. Baden-Württemberg-ben máris új kontaktkorlátozások vannak érvényben az oltatlanoknál. Ám ezek az intézkedések nem megfontolt, előrelátó politikai cselekvések, hanem csupán a legnagyobb vész utolsó szükséges eszközei. A kórházak tele vannak. A kényszerintézkedés gyakran a tehetetlenség beismerése. Ez polarizál és széthasítja a társadalmat.

Pedig ezen az őszön mindez elkerülhető lett volna, ha a politika tanul hibáiból és melléfogásaiból. Továbbra sem használjuk ki az ország technikai, tudományos, szervezési és pénzügyi lehetőségeit. Motiválás helyett elbizonytalanítás folyik. Eddig minden kovidhullámot a politika irányítási csődje lökött meg. A kormánynak hónapok óta egy oltáskampánya sem sikerül. Az oltatlansági számokat vállvonogatással vették tudomásul. Az egészségügyi miniszter inkább derűlátó PR-beszédeket ereget: „Az epdemiológiai helyzet nemsokára kifut.” Ezzel egy „Freedom Day”-t szuggerál. A szép szavak mögött a nagy semmi. Hol marad a tömeges fölvilágosító kampány, minden csatornán?

A válság végleges megoldásának semmi jele. Mostani példa: Kiszámítható volt, hogy az idősebbek ősztől frissítő 3. oltást kell, hogy kapjanak. Tervezhették volna, célzott ajánlások mehettek volna ki, még az oltópontokat is fölkészíthették volna a maximális üzemre. Tavaly a német vakcina beszerzése sem történt meg kellőképpen. Mi inkább a fertőtlenítőszerekben bízunk. Ebben az országban vannak olyan kommunális politikusok, akik akadályozzák szűrők fölszerelését az óvodákban, a fölkínált pénzeket föl sem használják. Mindmáig.

Már a 2. és a 3. hullám is a totojázó miniszterelnökök miatt (16 Land, 16 melnök! RS) az állam tekintélyének eróziójához vezetett. Véget nem érő fekete shutdown következett, ahelyett, hogy az akkori vírusvariáns ellen az alacsony-incidencia-stratégiát próbálták volna ki. Így nyerhettek volna szabadságot. Lehet a vírus veszélyes és alattomos, de a válságot ember okozta és önhibából mélyült el. A bezárt iskolák, a szenvedő családok, a szabadság-korlátozások, a hosszú távú következmények, az elhalálozások - nem voltak sorsszerűek.

A 4. hullám az első, amelynél a legjobb eszköz van a kezünkben: a vakcina. Mégsem vetjük be elégségesen! Mások jobbak. Spanyolország átoltottsága 80%, az esetszám 30 alatt, a kilátás a nyájimmunitásra jó. Sok spanyol megfertőződött, az elhalálozás hasonló mértékű, mint nálunk – bár a lakosság 30 millióval kevesebb. Ez a trauma vitt a nagy átoltottsághoz.

Mi remélhetőleg trauma nélkül is észhez térünk.

SPIEGEL, 6. 11. 2021

Die selbst verschuldete Welle

VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK - HÁNY HALOTT KELL MÉG? RózsaS, 2021. márc. 24

Történelmi dokumentációk:

-Fotók a SOTE intenzívjéről (24.hu, 2021. márc. 18.),

-Egy önkéntes orvostanhallgató egy napja ("Ennyi beteget...", telex, 2021. márc. 23.),

-A Magyar Orvosi Kamara közleménye (mok.hu, 2021. márc. 22.).

Akkor fognak cselekedni, ha a hajuk kezd kihullani... (Kémia az élelmiszerekben, Köln, 1977). Az évi 8000 halott NSzK útjain, időben, térben, pontszerűen elterítve, nem lépte át az ingerküszöböt 1977-ben. Tempólimit még ma sincs. Mért szervezi meg az állam a vétlen harmadik, az utas, a gyalogos halálát? (Klaus Meyer-Abich). Autóipar: Ezek az élet költségei...

Európában főleg azok az államok szenvednek most a legjobban, melyek az utóbbi években az egészségügy és a szociális szektor pénzelését drasztikusan visszavették - követve a neoliberális spórpolitika állítólagos növekedés-serkentő ígéretét. (Barbara Muraca,Uni Oregon).

Ma Magyarországon naponta 200-nál is többen kerülnek hullazsákba - kit érdekel?

Mindig mások halnak meg. Mások apja-anyja, nagyszülei.

Minél több fiatal bulizik, annál több idős hal meg. Ez a fiatal-öreg polgárháború előszele, először a magán-nyugdíjat vették el.

Hány halott kell, hogy az egész rendszer megváltozzon?

A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a cukor a cukorbetegséget, a só a magas vérnyomást. A tudomány nyomában jöttek a civilizációs betegségek - megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál. Kínából jött a vírus, azután ellene a vakcina.

Mi is megrendeljük a hullazsákunkat: tönkre esszük-isszuk magunkat, elhízunk, órákat görnyedünk a képernyőknél. Csak hajtjuk a pénzt - nem táncolunk, nem énekelünk, nem játszunk - csak a halállal. Mi lenne, ha egészségesek maradnánk?

A tegnapi ATV 17:55-ös élője meghatott. Semmi póz, semmi mesterkéltség! Csodálatos nyíltsággal beszéltek önmagukról, embertársaikról. Mért kell az emberi hanghoz egy vészhelyzet?

2021. január 18.:

VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK

-Átlátszó, őszinte kommunikáció.

-Vége lehet, ha a többség akarja.

-Ha nem akarják, sosem lesz vége.

-Egységes terv, összehangolt föllépés EU-szerte.

-Teljes, szigorú lezárás - rövid időre.

-Zöld és vörös zónák.

-A zöld zónák, tiszta cégek jutalmazása.

-Folyosók a zöld, tiszta zónák között.

-Az üzemek maguk döntsenek az intézkedésekről, saját maguknál.

-Szigorú határellenőrzés, karanténhotelek az ingázóknak.

-Szolidáris kovid-illeték vagyonokra, nyereségekre, pénztranszformációkra, magas jövedelmekre.

-Az egészségügyi dolgozók számának és fizetésének megemelése.

-Mentőcsomag vállalatoknak, segély a munkanélkülieknek.

-Új vakcinagyártók beindítása.

-A #ZeroCovid-mozgalom fölkarolása.

Ezzel szemben most ez történik:

-Minél többen hiszik magukról, hogy nem fertőzők, annál több idős hal meg.

-A kormányok ódzkodnak a teljes lezárástól, hónapok óta csak ugrálnak a lezárás-lazítás között.

-Ez a vállalatoknak is köszönhető: nem hajlandók profitjaikról egy percig sem lemondani.

-A gyógyszergyártók most is ellenérdekeltek: több beteg, több nyereség.

-Sokaknak kutya bajuk: nem hajlandók lemondani megszokott élvezeteikről.

-Az utazók nem hiszik magukról, hogy viszik a vírust, vagy nem érdeklik, hányan betegszenek és halnak meg.

-Itthon sehol sem látok hírt a 3 fázisról, a #ZeroCovid-mozgalomról.

-Az ellenzék csak fokozza az oltásellenességet.

A vfa.de (a német gyógyszergyártók oldala) egész sor covid-19 megelőző/kezelő szert írt föl, kevesebb a biztos hatású. Érdekesek a terápia-stratégiák (Großstudien mit vielen Armen), melyek kipróbálás alatt vannak.

Íme néhány általuk javasolt szer kovidfertőzés megelőzésére, enyhítésére (vfa.de):

Iota-Carragen orr-permet, aszpirin, favipiravir, remdesivir, ivermectin, interferonok (nem jó: lopinavir/ritonavir).

RS

ÖKOSZERELEM – Párválasztás ökológia-alapon – SPIEGEL Hamburg/RózsaS

„Jöhetsz, ha vegán vagy.” Randizás egy jobb világért: sokan választják társukat ökológiai meggyőződés alapján vagy hagyják el. A zöldek előbb találják meg a szerelmet?

Patrick szereti Annát. Anna szereti Patrick-ot. De szereti Anna a környezetet eléggé? P: „Nem szeretnék gyereket, mert nem hiszem, hogy az emberiség 20 év alatt beveszi a kanyart. Azt hiszem, Anna engem jobban megért, mint mások.” Anna, kis szünet után: „Ez a téma nagyon nehéz számomra. 25 éve világos nekem, hogy gyerekeim és unokáim lesznek.” P és A 2 éve egy pár. P szilárd sampont használ és nem eszik húst. A „megmentett” élelmet vesz és szeret kertészkedni. Autójuk nincs, a zöldekre szavaznak. A: „Patrick radikálisabban zöld, mint én.”

Amilyen fenntarthatóan élünk, táplálkozunk, tudatosan fogyasztunk, röviden: az, hogy valaki mennyire teszi a klímavédelmet élete részévé, olyan érték, ami a párválasztásnál és a dating-nál is jelentőséget kap. Kapcsolatok szakadnak meg, mert az egyik rántott húst, a másik vegán ételt eszik. Az egyik szemetet szelektál, a másiknak egál. Másrészt, akik a fenntartható életről ugyanúgy gondolkodnak, összejönnek.

Mindez jól látható ott, ahol sokan mozognak: az interneten. A Kontaktbörse ElitePartner tagjai felénél azt észlelte, hogy rendszeresen a fenntarthatóságról és a környezetről cserélik ki nézeteiket, tizede még civakodik is emiatt. Dating-App OkCupid még egy szűrőt is beépített, hogy távol tartsa a klímatagadókat. A Tinder egy trendre figyelt föl: A felhasználók önjellemzésükbe könyezet-információkat szőnek bele, pl. »plant-based« (növényevő).

Moien is vegán, ezt a magocska-emoji mutatja a Tinderen. M. 31 éves berlini, a fotón bombázó-dzsekit és napszemüveget visel, egy parkban ül és dohányzik. „Ha a randi-partnered vegán, sokkal egyszerűbb minden. Ha olyan nőkkel találkozom, akik mindent esznek, ebből mást is következtetek. Gyakran az erkölcsi iránytűjük rosszul van beállítva.” A problémák akkor a hátsó ajtón osonnak be: Az egyik vonat helyett repülni akar, mindig új ruhákat vásárol, rossz partnert választ. A morális-ökológiai beállítottság döntő? „Föltétlen”, mondja Moien. (Közben nagyot szív a cigijébe, ami talán füves is? RS).

A környezettudatos dating-platformok is erre építenek. A választék bőséges: Green Dating, Green Living Singles, Veggly, You Me Veggie, Green Singles … És itt van a hazai vezető cég, a Gleichklang (egyszólam). Az alapító, Guido Gebauer (50), 6 időzónával és 11 000 km-rel odébb interneten, Kambodzsából vezeti vállalkozását. A pszichológus 6 éve vándorolt ki, mert a programozó költségeket Németországban nem tudta viselni. Community-adatait kiértékeli és algoritmusokkal finomítja. 99,5% meg akarja állítani a környezetrombolást; 96,8% az állatok kizsákmányolását. Fele a tagoknak vegán.

Ez a holnap világa a hálón? Egy körkérdésre 30 pár válaszolt, elmesélték történeteiket, azok intim részleteit is. Éva (fedőnév) 20 éve keres társat újsághirdetésekkel, a Gleichklang-nál „Gartenlöwin” (kertoroszlán) aláírással. 65 éves szabadfoglalkozású szakértő, Berlin-Moabit-ben. Egy éve sikerült: A „Wurzelwolf” (gyökérfarkas) jeligéjű férfi fatörzseket keres a szobraihoz. Most együtt szüretelnek gyümölcsöt és zöldséget, vegán ételt főznek egy Potsdam-i erdő-telken. Eva: „Egy Porsche-autós, aki évente ötször körbe repüli a Földet, nem illett volna hozzám.”

A 21 000 Gleichklang-tagok között bárki kereshet hasonszőrűt. Száz kérdést kell megválaszolni a spiritualitás, a környezet- és állatvédelem, a táplálkozás, az öko-életstílus vonatkozásában. Éves tagsági díj 98 €. Michael (35) csalódott a többi platformban, a felületes adatok idegesítették. Sarah-val (37) csak másfél év után jöttek össze. Kölcsönösen megígérték, ha egy évig a shutdown alatt, szűk térségben kibírják együtt, összeházasodnak. Mézesheteiket egy Hessen-i erdős vidéken töltik, repülőre ülni nem akartak.

Igaz tehát, hogy az azonos környezet-magatartás vezet a kapcsolati harmóniához? Rüdiger Wacker párterapeuta nem hisz ebben. Embereket meggyőződésük szerint faktorokra szedni és így összehozni reménytelen. „Egy partnerségnél a különbség és az együttesség egyensúlyáról van szó.” Ha bizonyos kritériumok szerint keresünk társat, a kockázatra való készenlét zsugorodik. „Ez visszatart attól, hogy valakit az utcán megszólítsunk anélkül, hogy ismernénk meggyőződéseit.” Ezzel szemben Gebauer nem szereti a kockázatot: „Ha nem egymáshoz illőket hozunk össze, nem fejlődnek közösen pozitív irányba.” Valószínűbb, hogy az emberek ökológiai világnézetüket részben föladják. „Mi nem szeretnénk olyan párokat, akik vágóhidakat nyitnak vagy veszélyes peszticideket terjesztenek.” Ha valaki hobbijaként a horgászást vagy a vadászást adja meg, azt a Gleichklang kizárja. „A pecázás is állatölésnek számít.” - háborodott föl Christian Borchard tag. „ Egy partnerbörze ne avatkozzon bele privát szabadidő-eltöltésembe, ne írja elő, mit adjak meg a profilomban.” Kétségkívül egy szélsőséges formája a társ-előválasztásnak.

A kutatás ismételten megerősítette: A hasonló értékrendű, politikai nézetű, jellemtulajdonságú és életcélú emberek nemcsak vonzónak tartják egymást, hanem kapcsolatuk is tartós. Bár 10 000 német, ausztrál és angol pár vizsgálata azt eredményezte, hogy a hasonlóság csak 0,5%-ban játszik szerepet a kapcsolatban. Ám a klíma- és környezetvédelemnél a viszony nem azon múlik, hogy a másik a kádat milyen pedánsan mossa ki, vagy inkább operába és nem rock-koncertre megy. Kétséges esetben az a kérdés, a partner magatartásával mennyit rongálja a bolygót és ezzel közös jövőjüket. Hogy ez mennyire kerül napirendre, mutatják a több százezres mainstream-platformok. A bejelentkezők ott is megkapják a környezet-kérdést. Az ElitePartner azt észlelte, hogy minden 3. pár a családalapítást a klímaváltozás miatt kérdésessé teszi.

Patrick kiszámolta, hogy öko-lábnyomát 4 ha-ról lenyomta 2 ha-ra. „Még mindig különcnek számít, ha valaki igazán zöld módon akar élni.” Amikor Anna először hallotta, hogy Patrick nem akar gyereket, nem vette komolyan. „Nálam a téma még nem dőlt el.” Ezért elhagyná Patrick-ot? „Ez nem alternatíva.” Anna szerelmes.

SPIEGEL, 4 11. 2021

Willst du mit mir vegan leben?

MÁRKI-ZAY ÉS KRASZNAHORKAI A DIE ZEIT-BEN/600 ezres hetilap Hamburgból/RózsaS

Le tudja győzni ez az ember Orbánt? Márki-Zay Péter a kormány piszkos kampányára számít maga ellen. Hazatért Amerikából, hét gyereke van. Hogyan akarja a polgármester a túl hatalmas miniszterelnököt kihívni?

Ulrich Ladurner, Budapest, Hódmezővásárhely.

Nap süt a budapesti Hemingway étterem teraszára. Márki-Zay Péter gyors léptekkel jön, köszön, mosolyog és bemutatja embereit. Egyik a pénzügyeket, a másik a kommunikációt vezeti – és ez minden. Nincs több kíséret. Egy kis team, mely Márki-Zay Pétert óriási feladatában segíti: Legyőzni a magyar miniszterelnököt.

ZEIT, 4. 11. 2021

Kann dieser Mann Orbán besiegen?

Krasznahorkai László regénye »Herscht 07769«

Már egészen bizonyos, hogy a magyar Krasznahorkai László kedveli az untergang-szcenáriókat, melyeket bonyolult kisváros-burleszkekben jelenít meg. Így nézve a »Herscht 07769« is egy tipikus Krasznahorkai regény. Találunk benne káoszt, totális kísértést, félelmet és a posztkommunizmus mentális maradék-posztjait. Szembejönnek velünk, még a mellékszereplők alakjában is, furcsa figurák; zavaros, vidáman meghülyült, álmodozó, tősgyökeres, kedélyes-idióta alakok: nacionalisták, fastfood-árusok, könyvtárosnők, pszichológusok és emberek, akik csak család- vagy keresztnevek. Krasznahorkai új regénye egy hosszú, egyetlen mondat Németországról, főleg Türingiáról.

ZEIT, 4. 11. 2021

Roman László Krasznahorkai »Herscht 07769«

Lásd még:

13.10.2021, BR24

Lesen wie in Trance: Der neue Roman von László Krasznahorkai

Wenn das Universum im Nichts zu verschwinden droht, kann die Physikerin Angela Merkel es dann retten? Der neue Roman von László Krasznahorkai führt in den Kopf eines eigenwilligen Helden – und in die thüringische Provinz. Der Titel: "Herscht 07769".

13.10.2021, Uhr Deutschlandfunk

Lesen wie in Trance: Der neue Roman von László Krasznahorkai

Wenn das Universum im Nichts zu verschwinden droht, kann die Physikerin Angela Merkel es dann retten? Der neue Roman von führt in den Kopf eines eigenwilligen Helden – und in die thüringische Provinz. Der Titel: László Krasznahorkai "Herscht 07769".

RABLÁS A KÖRNYEZET NEVÉBEN – Szélturbina, E-autó, napelem nyersanyagai – SPIEGEL/RózsaS

Paradox logika: Szélgép, villanyautó, napelem kell a bolygó megmentéséhez, de ezek gyártásához ki kell rabolni a bolygót. Értékes anyagokból vannak, melyek kinyeréséhez főleg a szegény országokban természetpusztítás folyik. A klímaváltozás szentesít minden eszközt – vagy van alternatíva?

Minden szélgenerátornak van egy piszkos titka. Szélmozgást alakít át tisztán és hatékonyan árammá, de alig valaki tudja pontosan, miből is áll egy ilyen készülék. Anyagait a természetbe való brutális beavatkozással teremtik elő. Kell hozzá cement, homok, acél, Zn, Al és Cu – tonnaszámra. Egy offshore-turbina generátorában, hajtóművében, transzformátorában 67 t réz található. (Átugrott a tizedesvessző? De 7 t Cu is irdatlan mennyiség! RS). Ennyi réz kinyeréséhet 50 000 t sziklát kell a bányászoknak föltárni. A törmeléket darabolják, megőrlik, vizezik és kilúgozzák. Egy kevés zöld áramban sok szétzúzott természet van.

A méretek Észak-Chile Los Pelambres rézbányájában láthatók igazán. Itt található a világ legnagyobb réz-lelőhelye, 3600 m magasan, egy szürke óriáskráterben. Ebből az egyetlen gigantikus gödörből jön a világ réztermelésének 2 %-a. 3500 lóerős billenő teherautók hordják le a törmeléket a teraszokon, mely szállítószalagokon megy tovább a 13 km-re, a völgybe épült rézgyárba. A gyár rengeteg áramot és vizet fogyaszt, ami igen drága jószág ezen a csontszáraz vidéken.

A bánya 60%-a a londoni székhelyű Antofagasta cégé. A vállalat 2013-ban a Los Pelambres-i rézbányának egy vízerőművet épített. A környék parasztjai tiltakoztak a vízelvonás miatt. A bányát tovább bővítik, a Csendes óceán sótlanított vizét hozzák ide. A világ rézigénye tovább nő, kell az áramvezetékekhez, elektromotorokhoz és a szélturbinákhoz.

A dilemma, a bolygó kirablása megmentése érdekében, a Glasgow-i világ-klímakonferencia 25 000 résztvevőjét is foglalkoztatja. A szegény Dél földjét kizsákmányolják, hogy a gazdag Észak polgárai látszólag ökológiailag korrekt módon éljenek. Vagy legalábbis jól érezzék magukat.

Mathis Wackernagel,nyersanyagkutató: „Nem fontoltuk meg egészen a jövőnket.” A Basel-ben, 1962-ben született környezetvédő két metaforát fogalmazott meg, melyek a fenntarthatóságot jelentősen támogatják.

Az egyik az ökológiai lábnyom. Ez megadja, mennyi talaj és tenger szükséges a fölhasznált nyersanyagok regenerálásához. Számítása szerint ma 1,75 Föld kellene a bolygó megújhodásához. Ha minden ember úgy élne, mint a németek, akkor 3 Föld sem lenne elég.

A másik kép az »Earth Overshoot Day«, a túlfogyasztás napja. Ez az év azon napja, amikor az ember már ez egész évre megújított forrásokat elfogyasztotta. Idén ez a nap július 29 volt. Wackernagel: „Mi a jövő forrásait arra használjuk, hogy a jelent kifizessük.” Ez a napi 90 M hordó olaj elfogyasztását; az épületekre, utakra, szántókra elfoglalt földterületeket, továbbá a természeti kincsek kizsákmányolását foglalja magába.

A biológiai forrásalap véges, az embernek el kell döntenie, mire használja föl. Ha rézbányászatra fordítja, nem lesz a répatermelésre. Téved, aki azt hiszi, a fosszilis világot elektromossal pótolhatja. Csak egy 6 hengeres Jaguárt egy E-Tesla-ra kell cserélni és a környezet rendben lesz? Ezek az összefüggések csak keveseknek tudatosak, amikor E-autóznak, szél- vagy naperő-áramot használnak, a pincéjükbe Li-ionos akkut állítanak be – közben úgy érzik magukat, mint a fenntarthatóság pionírjai. Ki sejti, milyen terhelő azon nyersanyagok előállítása, melyek a klíma-technológiákhoz nélkülözhetetlenek? Ki tudja, hogy egy tonna ritka földfém neodim gyártásakor, mely a szélgenerátorok fontos eleme, 77 t CO2 kerül a légkörbe? Egy tonna acélnál ez „csak” 1,9 t CO2.

50 éve, hogy Donella Meadows és társai „A növekedés határaiban” a források végességére figyelmeztettek. Mára a természeti kincsek kirablása hihetetlen mértékben növekedett. 1000 m x 1000 m szolárpark moduljaiban 11 t ezüst található. Egy Tesla Model S-ben annyi lítium van, mint 10 000 mobiltelefonban. (2 tonnát mozgatni más nagyságrend, mint elektronokat küldözgetni egy kis kütyüben. Mintha az első emelet helyett fölmásznánk egy 3000 m-es hegyre. RS). Egy E-autó 6x több kritikus anyagot igényel, mint egy benzines. Főleg Cu, Co, Ni és grafit kell az akkujába. Egy szélerőmű 9x több ilyen anyagot tartalmaz, mint egy hasonló teljesítményű gázerőmű. Ezek a fémek különleges tulajdonságaikért igen keresettek. A Co és a Ni növeli az akkuk energiasűrűségét (kisebbek ugyanannyit adnak le, RS), a neodim a szélgenerátorok mágneseit erősíti. A platina a tűzszercellák folyamatait gyorsítja, az irídium az elektrolizálást javítja.

És az emberiség még csak az energiafordulat elején tart. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint 2040-re a kurrens anyagok kereslete a négyszeresére emelkedik, a lítium a 42-szeresére. Fatih Birol, IEA: „Ezek az anyagok a jövő tiszta globális energiarendszerének esszenciális összetevői.” Birol eddig csak olajjal és gázzal foglalkozott. 1974-ben került a párizsi IEA élére, mely az akkori olajár-válság nyomán alapult. Akkor tudatosult, mennyire ki vannak szolgáltatva az államok az olajtermelő országoknak. 50 év múlva azt látja, hogy egy új függőség van kialakulóban: függőség a kritikus fémektől.

Sok ezek közül csak néhány államból jön. Indonézia és a Fülöp-szigetek a globális Ni-piac 45%-át uralják. Kína a ritka földfémek 60%-át szállítja, Kongó a Co 2/3-át. A Pt 70%-át Dél-Afrika dobja piacra. A geográfiai koncentráció nagyobb, mint az olajnál. Az OPEC a globális olajpiac 35%-át uralja, míg a fémbányászat 70%-a csupán 10 állam kezében van. A jó hír: ezekből a fémekből a földben van elegendő. Még a ritka földfémek sem ritkák, nemcsak Kínában találhatók.

Másrészt föltárásuk egyre körülményesebb, a maradék ércek fémtartalma kicsiny. Mivel a kereslet egyre nő, a fémek egyre drágábbak. 12 hónap árdrágulásai: Ni +26%, Cu +46%, Al + 56%. Egy tonna lítiumkarbonát ma 20 000 $, háromszor annyi, mint tavaly. A raktározott fémmennyiségek fogynak – itt valami kibillent egyensúlyából. Birol: „Fenyegető az eltérés az ambíció és a kínálat között.” A klímamentő törekvés jóval erősebb, mint ahogy azt a fémszállítás követni tudná. A termelő országok politikailag labilisak, velük üzletelni veszélyezteti a globális biztonságot. „Diszrupció fenyeget.” Olajválság helyett ma kitör a harc a ritka földfémekért és a lítiumért? A Föld kizsákmányolása mennyire vállalható etikailag? A zöld technológiák mennyire tiszták valóban?

Ahol gazdag a föld, ott szegény a nép. Hamdallaye egy falu volt a nyugat-afrikai Guinea-ban. Zsupfedeles kerek kunyhókból állt, közöttük gyümölcsfákból. A szociológus Mamadou Malick Bah (25) ebben a faluban élt, míg 700 társával együtt ki nem lakoltatták a falu alatt lévő bauxit miatt. A vöröses árc Guinea aranya, ebből nyerik az alumíniumot, a szélturbinák és vezetékek fontos elemét. A falut 5 km-re költöztették, egy terméketlen meddőhányóra, ahol semmi nem terem meg. A kisparasztok, akik korábban földjeikből éltek meg, most a bányavállalat CBG kitartottjai, 94 €-t kapnak fejenként havonta. (Ilyent volt alkalmam látni Köln-Aachen között, ahol a barnaszén miatt rombolták le a falvakat. RS). 50 éve, hogy Boké régióban elkezdődött a bányászat. Guinea, az egyik legszegényebb ország rendelkezik a világ legnagyobb bauxit lelőhelyével. Az ország területe nagy részét koncesszióba adták, Kína is itt bányászik. A környezetkárosítás mértéktelen. Szétzúzzák a természet sokféleségét, beszennyezik az ivóvízforrásokat.

Ebben a német állam is részt vesz. 2016-ban a kormány 246 M €-garanciát adott az alsó-szászországi Aluminium Oxid Stade (AOS)-nak a bánya bővítésére – az Umweltbundesamt tanácsa ellenére. A gazdasági minisztérium a vállalkozást igazságosnak tartotta. Egy szó sem esett a helyi parasztok tönkretételéről, csak a „német telephely munkahelyei biztosításáról, 10 évre.” Az AOS az utolsó német bauxit-földolgozó cég, termékei az autóiparnak is fontosak. Egy Audi E-Tron 804 kg alumíniumot tartalmaz.

A bauxit példája mutatja, mi áll a csillogó öko-termékek mögött. Nem törvényszerű, hogy egy természeti kincsekben gazdag ország szegény legyen, Norvégia szintén sok nyersanyagot termel, de lakosságának ez javára van. Az ország politikája megbízható, intézményei erősek, a bűnözés csekély. A kulcs a „good governance”. A lelőhelyek főleg a 3 A területén találhatók: Afrika, Ausztrália, Andok. Ezek a legszárazabb régiók, szenvednek a klímaváltozástól, kevés a víz. Az érc földolgozására óriási energiák fogynak. A világ áramfogyasztásának 3%-át használják föl az ércek darabolására és őrlésére. Ez több, mint egész Németország teljes áramfogyasztása.

Maga a bányaágazat bevallja, a munka: »dirty, dusty, dangerous«. Semmilyen más szektor nem mar bele így a természetbe. Sivatagot hagynak maguk után, óriási kontaminált zagytározókat (tailings), ahová a föltárás melléktermékei kerülnek. Világszerte 32 000 ilyen méreg-tó van. 2019 januárjában Brazíliában egy vasbánya tározója átszakadt, az iszap leömlött a völgybe és megölt 270 embert. (2010-ben Mo.-on a az alumíniumgyár vörösiszapja 10 embert ölt meg. 2000-ben a Tiszát mérgezte meg egy román aranybánya-cég ciánnal.RS). Régebben a bányatársaságok megtehették, hogy ignorálják a környezetet. Ma a tiltakozás egyre erősebb. A múlt hétvégen Guatemala-i maják egy svájci nikkel-bányacég ellen tüntettek. A kormány rendkívüli állapotot rendelt el.

Sok bányatársaság ügyfele és befektetője ma már nem tolerálja a környezetrombolást. Az ilyen cégeket kerülik, akkor is, ha nyereség várható. Iván Arriagada, a chilei réz-konszern Antofagasta főnöke: „Mi elébe megyünk a befektetőknek.” Az 58 éves menedzser megpróbálja cégét zöldíteni, már amennyire lehet. Vízigényük felét a tengerből és nem a hegyekből nyerik, 2025-re 95%-át. „Minden csepp vizet 7-8-szor fölhasználunk, mielőtt elpárolog.” Jövőre a villanyáramot teljesen megújulókból kívánják fedezni.

A globális nyersanyag-bizniszt egy tucat konszern szervezi meg - egymásközt. A svájci Glencore uralja a kobaltpiacot, az US Albermarle a lítiumban első. A brazil Vale a nikkelpiacot irányítja, Codelco (Chile) és az Antofagasta (UK) a rézben elsők. Kongóban termelik a világ kobaltjának 2/3-át. Mindnyájukat szorongatják a környezet miatt. Jakob Stausholm, Rio-Tinto: „Meg kell változtatnunk álláspontunkat.” 2030-ra CO2 kibocsátásukat felezni akarják.

Időközben az ércbányászat nehezebbé vált. Chile rézérceinek réztartalma 15 év alatt egyharmaddal csökkent. Kezdetben 2-3% volt, ma 0,7%. Ma az ipar sokkal mélyebben kell, hogy beleásson a természetbe, hogy ugyanazt a mennyiségű nemesfémet fölhozzák, mint régen. (A réz nem nemesfém. RS). Sokkal több áramot és üzemanyagot fogyasztanak. Az egyszerű lelőhelyek kiürültek, újak már évek óta Chilében nem kerültek elő. Az explorációk csupán 2%-a eredményez bányát – 16 évvel a fölfedezés után. IEA: „Az aktuális fémkínálatot nagyon nehezen lehet növelni.” Az aktív és tervezett bányák nem elegendőek. A Li- és a Co-kereslet csak felét lehet majd a jövőben fedezni. Arriagada: „A föllendülést előreláttuk, de a dinamikája meglepett.”

A zöld technológia óriási iramban tör előre. Az E-mobilitásra a rézszükséglet 2-3%-a esik – 2030-ra 10%. Arriagada: „A pandémia tudatosította, hogy kollektívan és gyorsan kell cselekednünk, hogy a klímaváltozást kivédjük.” Cége ebből profitál. Egy E-autó 150-250 kg értékes nyersanyagot igényel, ezek főképp grafit, Ni, Cu – továbbá Mn, Li, Co.

Az autógyárak vetélkednek ezekért az anyagokért. BMW-főnök, Oliver Zipse: „A BMW fogja a világ legzöldebb E-autóját gyártani.” Nemcsak a városi levegő, de az értékteremtő lánc minden tagja tiszta kell, hogy legyen. Nem szabad, hogy nyersanyagok olyan bányákból eredjenek, ahol gyerekek dolgoznak vagy ahol a vizeket mérgezik.

Ez úgy hangzik, mint egy olcsó öko-PR. Ám hinnünk kell neki, egyszerűen csak a gazdasági ésszerűséget követi. Fenntarthatóságban az E-kocsik le kell, hogy győzzék a fossziliseket, különben oda a legfontosabb eladás-érv. Akkor is, ha egy E-autó gyártására tetemes nyersanyag-tömeg megy rá. Mégis ökologikusabb, mint egy hagyományos autó. IEA: Egy benzines élettartama alatt, 200 000 km után, 40 t ühg-t produkál, kétszer annyit, mint egy E-autó, beleszámítva az akkugyártás CO2-jét is. Az E-jármű gyöngéje, hogy jóval több kritikus anyagot igényel, melyek nagy részét hátrányosan bányásszák. A BMW iX kocsijának akkuja 6 kg Co, 10 kg Li és 60 kg Cu fémet tartalmaz. Ezek sem benzinesben, sem dízelesben nem fordulnak elő. (A probléma jóval összetettebb. Mekkorára súlyozzuk a mostani gyerekmunkát és vízmérgezést a jövőbeni klímakatasztrófával szemben? A primer energia hanyad része megy át mechanikaiba? Az E-jármű nem általánosítható. Ha előnyösebb is, a problémát csak elodázza. A valódi kérdés: egyéni vagy közközlekedést? RS).

A következő két évtized növekvő fémigénye felét az E-autók és az energiatárolók boom-ja okozza. A BMW 2030-ban eladott autói fele E-autó lesz. Ma ez 3%. A konszern ezzel dilemmába manőverezte magát. Kongó bányászainak kell megfizetni annak az árát, hogy München jóléti polgárai tiszta levegőt szívhassanak. Patrick Hudde (BMW Leiter Nachhaltigkeit in der Lieferkette und Rohstoffmanagement): „nem elegendő csak saját gyárainkban fenntarthatóan dolgozni.” Ezért a konszern szokatlan lépésre szánta el magát. Nem fog megelégedni viszonteladói tisztaság-garanciáival. Lítiumot és kobaltot közvetlenül a bányáktól tervezi beszerezni. Nem a kézileg bányászó kongóiaktól, hanem Marokkó, Ausztrália vagy Argentína bányáiból, melyeket gondosan ellenőriznek. Évente 100 beszállító nem kap megrendelést, mert nem tartja be a környezeti és a szociális normákat.

Az ellenőrzéseknél a BMW gyorsan határaihoz ért. Iskolázott auditorok rendszeresen, de váratlanul is megjelennek. Hudde: „A dolgozók panaszt emelhetnek. Ha kihágást észlelünk, rögtön leállítjuk.” A szúrópróbák ellenére a BMW-nek arra kell hagyatkoznia, hogy a partner betartja a szerződéses normákat. Ha nem teszi, nem válhatnak meg egyszerűen tőle, nem lehet gyorsan egy másik kobalt-beszállítót elővarázsolni.

Az autógyárak megpróbálnak technológiai úton kimenekülni a nyersanyag-csapdából. A Toyota hidrogén-autója, a Mirai, csak 40 g platinát tartalmaz. Az új modellekben ezt is harmadolják, 2040-re csak 5 g lesz. Ám ezzel a függőséget csupán enyhíteni tudják. Kína hatalmasabb, min az OPEC. Ez a tény a nyugati közgazdaságok viszonyát érinti Kínával. Kína a világ nyersanyagpiaca felét uralja. Peter Buchholz, Deutsche Rohstoffagentur: „Ez nem fog gyorsan megváltozni. Egy sor fémnél ők az elsők. Szisztematikusan építettek föl egy partnerhálózatot – és függővé tették őket. Tőkét nyomnak be Chilébe, Bolíviába, Kongóba – ezzel bányászati jogokat szereznek.

Kína dominanciája a földolgozásnál még föltűnőbb. 26 raffinéria-termékből 23-at Kínában gyártanak a legtöbbet, a ritka földfémek 90%-a kínai. Arra hajtanak, hogy az értékteremtő lánc minden szakaszát uralják, az érctől az akkuig. A Li-ion-akkumulátorok 75%-át Kínában gyártják. Az EU és az USA aggódva figyeli a nyersanyag-óriás világpiaci előretörését. Thierry Breton, EU belpiaci biztos óv a Kínától való teljes függőségtől, különösen a ritka földfémeknél. 10 éve Kína megmutatta erejét: leállította exportját, az árak az égbe szöktek, ellátás-hiány állt be.

Németország megalkotta nyersanyag-stratégiája első változatát. Kína afrikai és dél-amerikai befektetéseit egy geopolitikai powerplay-re használja. Magabiztosan nyer befolyást, milliárdos hiteleket ad és országokat köt magához. Thomas Straubhaar, hamburgi közgazdász: „Peking egy húzása sem véletlen, mind a hatalom józan stratégiája.”A nyersanyagok megszerzése a külpolitika eszköze lett. Kína sajátos pozíciója természetesen nem abból ered, hogy a távolkeleti területek gazdagabbak lennének ásványokban, szerte a világon van elegendő lelőhely.

Németország fémigénye egy részét hazai forrásokból is fedezhetné. A bányászat a Harz-ban vagy az Erzgebirge-ben 100 éves. Ám a gazdaság külföldről importál olcsóbban – föladva ezzel a függetlenséget. Nem akarja kezét bepiszkítani.

Mások bányákat nyitnak újra. A kaliforniai Mountain-Pass-Bányaművek 2018-ban újra aktiválta ritka földfém-bányáját. A svéd vasérc-vállalat, az LKAB, régi föltárás hulladékából tervez fémet kinyerni. Megint mások, a Deep Green vagy az UK Seabed

Resources mélytengeri lelőhelyeket vesz célba, ahol sok mrd t érc nyugszik. A föltáró technika fejlődött, 250 tonnás kotrók páncél tömlőn át nyomják föl a nyersanyagokat. A BCC Research 15 mrd $-nyi mélytengeri kitermelést vár az évtized végére. Másrészt környezetvédők óvnak a még ismeretlen ökorendszerek megbolygatásától.

Inkább előnyösebb a fém-visszanyerés, a recycling a hulladékokból. A hamburgi kikötő Peute szigetén, Európa legnagyobb rézkohójában, délamerikai ércek mellett régi rézhulladékot is földolgoznak. Az Aurubis telephelyén mobiltelefon- és számítógép-hegyek várnak a földolgozásra. Réz mellett neodim is visszanyerhető, de még nem gazdaságosan – bár húszszor kevesebb energia kell hozzá, mint a bányában. Sokkal több lenne a recycling-forrás, ha az elektromos készülékek 60%-át nem dobnák a szemétre. Világszerte ez még rosszabb: 80%.

A kiszolgált szélturbinák újrahasznosítása körülményes, a hibát az E-autóknál nem akarják újra elkövetni. A BMW a kocsik tervezésénél ügyel a recycling lehetőségére. A jövő évtizedig a cég tervezett körkörös gazdaságában a primer anyagokat folyamatosan csökkenti. A Tesla az akku-gyártást teljesen recycling fémekre akarja átállítani. Ez olcsóbbá teszi az előállítást. Egy E-autó gyártási költségének egyharmada esik az akkumulátorra. A VW Salzgitter-ben egy giga akku-gyárat épít, ahol 2024-ben évente 500 000 akkut gyártanak az E-autóknak.

A visszaforgatás nem akadályozza meg a bolygó kirablását. A természetet az ember kizsákmányolja, hogy zöldebben éljen, dolgozzon, lakjon, közlekedjen. Ha a régi jólét-modelljénél marad, túllépi a planéta határait, mivel többet fogyaszt, mint amennyit a természet megújíthat. Wackernagel: „Mint a bankszámlánál: többször túllépheted, de egyszer vége.”

Marad tehát a fogyasztásról való lemondás, a szufficiencia-stratégia? W.: „Ez nekem úgy hangzik, mint az egyéni szenvedés és áldozat. Jó élet lehetséges zöld határok között is. Nem kell föltétlen egy 2 tonnás autóval egy 75 kilós embert szállítani, egy villanykerékpár is megteszi.” W. mástól tart: a túlszaporodástól. Amikor 1962-ben Svájcban született, 1,3 mrd ember élt rajta kívül – ma 7,8 mrd. Ha a reprodukció nem változik, a század végére 10 mrd földi lakos lesz. W. célravezetőnek tartja, ha az emberiség zsugorodik. Hosszú távon ez a legerősebb eszköz.

SPIEGEL, 30. 10. 2021

Raubbau im Namen der Umwelt

KOMMENT

Ha a világ megmentésével foglalkozunk, hamar belefáradunk és még a visszaváltós üveget sem visszük vissza. A világot nem válthatjuk meg, de saját lelkiismeretünket igen. Ültettél már fát az idén?

RS