BEPERELI A KLÍMARONGÁLÓKAT – R. Verheyen – ZEIT, Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

A hamburgi ügyvéd, Roda Verheyen, beperelte a kormányt a Karlsruhe-i alkotmányvédő bíróságon, következik a VW.

R. Verheyen (50), a hamburgi alkotmánybíróság tagja: „Nincs több időnk. Ez nem játék. A klímapolitika irracionális.”

Lehetne a 4. hullám képviselője, miután a kutatás, a politika és a nyilvánosság nem hozott eredményt. Új utat keresett, bár a bíróságra a klíma miatt már régóta járnak az ügyvédek – eddig hiába. Most azonban egyre többször a javukra döntenek: A lengyel Bialoziva Nemzeti Parkban leállíttatták a tarvágást, ahogy a Hambacher Forst-ban is, a német belvárosokból sok helyütt kiszorították az autósokat. Az USA-ban fiatalok bevádolták a kormányt, mert tétlenségével jövőjüket veszi el. Márciusban a német Alkotmányvédőbíróság a kormány klímapolitikáját alkotmányellenesnek ítélte meg. Pár hétre rá egy holland bíróság kötelezte a Shell-t, hogy 2030-ig 45%-kal csökkentse CO2-kibocsátását.

Először ítélt el egy bíróság egy privát konszernt. Ezek az esetek nem véletlenek, a bíróságon egy korszakváltás indult el. A környezetjog erős fegyver lett a klímaváltás elleni harcban. Verheyen: „Aki a klímavédelmet késlelteti, árt másoknak és jogot sért.” Pl. az autógyárak, ezért arra készül, hogy beperelje a VW-t.

Őrült vagy látnok?

A környezetjog-specialista először klímakampányt irányított egy NGO-nál, később a környezetminisztérium tanácsadója volt és a német ENSz-klímadelegáció tagja. Nemzetközi hálózatot épített ki, hogy a jogászok világszerte információkat kapjanak. Doktori témája az államok klímafelelőssége volt.

Fölszólította a VW-t, 2030-tól ne áruljon többé robbanómotoros járműveket és 65%-kal csökkentse szén-dioxid emisszióját, 2018-hoz képest. Ha az autógyár nem reagál, pert kap a nyakába. Kollégája, Remo Klinger, koordinált akcióban, a Deutsche Umwelthilfe megbízásából, hasonló levelet küldött a BMW-nek és a Daimler-nek. Míg Klinger már perelt, Verheyen 2 hónapot adott a VW-nek. Azt szeretné, ha a konszern foglalkozna 28 oldalas beadványával. A gyár hallgat, a ZEIT-nek sem mond semmit. Bár a Shell-ítélet után nem valószínű, hogy teljesen ignorálják a kritikát.

Az ügyvédnő: „Tehát megérkeztem a mainstream-re.” 2015-ben még fél ország bolondnak tartotta. Akkoriban beperelte az RWE-t egy perui paraszt nevében, akinek házát az olvadó gleccser fenyegeti. A polgári törvénykönyv 1004. cikkelyére hivatkozik, melyet a szomszédok konfliktusainál szoktak alkalmazni. Indoklás: A perui farmer és a német energiaóriás globális szomszédságban vannak. Némelyek ezt az érvet „kalandosnak”, mások „kreatívnak” találják. Az eljárás folyik, a Hamm-i Legfelsőbb Bíróság Peruban tűzött ki időpontot. Ha Verheyen a pert megnyeri, ez precedens lenne és számos más vállalat beperelését is esélyessé tenné. „Megszoktam, hogy veszítek.” - mondja az ügyvédnő. „Ám minden per egy lépés, azt jelzi a felelősöknek, vedd komolyan a klímavédelmet, mert te is a vádlottak padjára kerülhetsz.”

Ám ez hogyan működhet? Mennyit róhatnak ki a bírók a vállalatokra és egyáltalán? Nemcsak autó- és energiaipar van, hanem acél- és alumíniumművek, papírgyárak, légi forgalmi társaságok, stb. Néhány zöld Dávid perelje be valamennyi Góliátot? Bernhard Wegener környezetjogász Erlangen-ben. Ő is aggódik a klímáért, de a jogállamért is. Ez az út szabályozási káoszba visz. Ezer és ezer vállalat kaphat egyes ítéletet. Ehelyett a törvényhozó kell, hogy cselekedjen. Másrészt, hogy idáig jutottunk, azért épp a politika tétlensége a felelős.

Verheyen: „Az emberek azt hiszik, én találom ki a jogot. Én csak értelmezem.” Mondja és siet vissza az irodájába, ahol 20 gazda pere várja, mert telküket nem akarják útépítésre odaadni.

ZEIT, 23. 9. 2021.

Klimaschutz: Die Hamburger Anwältin Roda Verheyen verklagt Konzerne, die das Klima schädigen

OPERATION NIMMERSATT – Ételküldöncök tarolnak – SPIEGEL/RózsaS

Az üzletmodellt Kagan Sümer hozta Németországba tavaly. Megfogta az isten lábát. A járvány alatt lakásba zárt éhes embereknek, akik rettegtek boltokba menni, áldás volt a Gorillas, Flink, Grovy futárjai által az ajtóban leadott élelem. Ráadásul hasonló áron, mint az Aldi-ban, a Rewe-ben. Gyilkos verseny indult. 30 perc sok? 15 p 1,95€-ért? 10 p 1,80 €-ért? A kínálat torzította a a piacot.

Ezek a cégek egy gombnyomásos kapitalizmust perfekcionáltak, terülj-asztalkám-módra: igények rögtön kielégítve. Nincs semmi vacsorára? Fél óra és itt a pizza. Tévézéskor kifogy a chips? A reklámig meghozzák. A bevásárlás nyűgös. Ha nem drágább és még haza is hozzák, miért is ne?

Hogy a nyaktörő szállítási időt betartsák, a cégek drága belvárosi raktárakat bérelnek, hozzá E-bike-flottát (3.-tól) és mindig lehívásra kész „rider”-eket. De mi van, ha a lockdown-nak és a karanténnek vége? A hype óriási csőddel végződik?

A harcba beszáll a Lieferando és a Fontiveros is. Az idő számukra tényleg pénz, gyorsítaniuk kell, ha valaha tényleg nyereségesek akarnak lenni. A raktárban egy algoritmus szortírozza a megrendelt árukat úgy, hogy a bepakoló csak egyszer fusson végig a soron. A délre rendelt ételek egymás mellé kerülnek. A bestseller-ek karmagasságban vannak, hogy ne kelljen lehajolni értük.

A Pankow-i láger ideálisan idő-optimalizált. Mindegyik kurír óránként 4 csomagot postáz, rövid utaknál akár 7-et is. A Flink-nél az átlagos kiszállítási idő 9 p 42 mp, egy küldönc óránként 3 szállítmányt visz házhoz – optimális megterhelésnél.

A villámgyors szállítás („UltrafastDelivery”) momentán egy pénzelégető gép. Senki sem látja át a Gorillas mérlegét. A „Manager Magazin” szerint minden szállítmánynál 1,5 €-t ráfizet. Niklas Östberg (Delivery-Hero-Chef): „Napi 400 000 megrendelésnél, 1 € veszteség/db, évi 146 M € mínuszt eredményez.”

Insider-ek 30 € alatti megrendeléseknél nem számítanak nyereségre. Minden beszállító tehát ebbe az irányba próbálja terelni ügyfeleit. Sümer: „Egyre gyakrabban kapunk tipikus szupermarket-kosárszerű megrendeléseket.” Flink azt reméli, az átlagos ügyfél a 3. megrendelésnél pirítós kenyeret és fogrémet is rendel.

A cégek önmagukat a jövő elöljáróinak látják. Ahogy egykor a Tante-Emma-Laden-t kiszorította a szupermarket, a diszkontok lenyomták az árakat, úgy csábítják mára át a fogyasztókat az online-vásárláshoz. A piacrajárást leváltja az okostelefon, a mélyhűtőt a házhoz-rendelés.

Ez egy kockázatos fogadás, mindenfelől beleöntött pénzzel. Csak a Gorillas-hoz hozzávágtak 335 M $-t, újabb 500 M előkészítve. A Flink, amely 52 M $ frissítést kapott, újabb tőkésítésen dolgozik. Jörg Gebirg 12 éve alapította a Lieferando-t, mely éttermekből szállít. A konkurens német Delivery Hero-val való harcban sok pénzt égetett el – 1-2% piacelőnyért. Végül mindkettőt megette a Just Eat Takeaway. A piac túlfűtve, a beszállítók túlértékelve. Gebirg 10 000 futárját beküldi szupermarketekbe, benzinkutakba vásárolni, hogy raktárteret spóroljon. Hogy tarkább legyen, a török Getir 10 német városban startol, nyomában a brit, US terjeszkedők. A lieferboom emlékeztet a 2 évvel ezelőtti E-scooter-rumlira, amikor a járdákon szanaszét hevertek ezek a gyerekjátékok, akadályozva a járókelőket és a ki-be rakodást. A beszállítók hasonlóan bosszantják a raktárak körüli lakókat csapkodással, üvöltözéssel, este techno-sound-dal. Bár a Berlin-Pankow-i vezető szerint ők jól kijönnek a szomszédokkal, Kreuzberg-ben nyilván nem, különben a lakók nem tették volna ki az egyik ablakba: „Fuck off Gorillas!”.

SPIEGEL, 29. 5. 2021

Operation Nimmersatt (Pákosztos művelet)

CO2-lábnyom

Sadegh Shahmohammadi (Uni Radboud/NL) 3 vásárlási módot hasonlított össze a kozmetikumoknál:

1. Hagyományos bolti vásárlás

2. Online-csomagküldéssel

3. Brick and Click (szállítás a boltból).

A számításba belevették a gyártól a kuncsaftig mindent (szállítás, raktározás, csomagolás). Az UK-ban nem a bolti beszerzés lett a nyertes, hanem a bolt szállító-szolgálata. Ám az esetek 81%-ban mind kedvezőbben a tiszta online-megrendeléseknél. Utóbbi lábnyoma kétszerese a boltié és 2-5x nagyobb a bolti kiszállításnál.

A legtöbb CO2 a gyár-elosztóközpont között keletkezik, továbbá az utolsó km-en az ügyfél felé. Ám a becslés nehéz, erősen függ az áru mennyiségétől – minél kisebb, annál rosszabb. Az online-nél még hozzájönnek a retúrok is. A bolti vásárló utolsó km-e fontos: gyalog vagy autóval? A gyalogló vagy kerékpározó kínai 0,03 kg CO2 eq-val jól áll, az autózó US vásárló 0,53 kg eq-jával szemben. Ha mi is gyalogolunk, 40%-kal csökkentjük a bevásárlásunk CO2-jét, szállító cégek E-bike-kal 26%-kal.

Quelle: American Chemical Society; Fachartikel: Environmental Science & Technology, doi: 10.1021/acs.est.9b06252

Ökomérleg online shopping

Az áruházakat és a boltokat egész évben klimatizálni kell, az árut ki-be csomagolni, kirakatozni. Az online elméletileg, főleg vidéken, barátságosabb a klímához. A DHL csomagküldő számítása: közepes csomag 277-800 g CO2-vel jár, tehát átlagban 0,5 kg CO2/csomag – egyszeri kézbesítésnél. Ez egy 2 km sugarú autós vásárlásnak felel meg.

A díjtalan retúrok (300 M/év, gyakran minden 2.) esetleg fölösleges dolgok megrendelésére késztetnek. Bár ezért a megrendelő nem fizet, a gazdasági kár 10 €/db; mondja Lars Hofacker, Forschungs- und Bildungsinstitut für den Händel, EHI Köln. Björn Asdecker, Leiter Forschungsstelle Retourenmanagement der Uni Bamberg: „A kiskereskedőket a retúrok jobban terhelik, ez durva piactorzuláshoz vezet.” (Nekem az a probléma, hogy ilyen intézeteket kell fizetnünk. RS).

Abszurd, hogy a ruha-retúrokat fél Európán át utaztatják, hogy Lengyel- és Csehországban megszépítsék. Asdecker: „Egy 50%-os retúrkvóta azt jelenti, hogy a kereskedő a ruhát kétszer elküldi és egyszer retúrozza, mielőtt eladja. 80%-nál 5x küldi, 4x retúrozza. A határ 60-70 %. 2018-ban a visszaküldések 238 000 t CO2-eq-t okoztak, annyit, mint 2 200 autózás Hamburg-Moszkva között.”

Franziska Ulbricht (Händlerbund Leipzig): „'Ez a hátizsák szép', gondolja a vevő. 'A 10 színből megrendelek 8-at.' A kereskedő ekkor már tudja, 7-et vissza fog küldeni.”

Az Amazon 1800 E-Daimler transzportert vett, önzöldítés céljából. 2040-re klímasemlegességet ígér. A cégek álságos CO2-kompenzációval hitegetnek, de csak a svájci Galaxus tűnik komolynak: a teljes CO2-lábnyommal számolnak. Ekkor a „klímasemleges” retúr nemcsak pár centbe kerül, hanem fájó pár euróba.

Frank Hasselmann, Galaxus Deutschland: "Ez a pénz nemzetközi standard alapú projektekbe folyik, 3/4-ük a Goldstandard-ba. Klímapartnerünk a South Pole, amely szavatolja, hogy tényleg emisszió-redukció történjen. Asdecker-ék kiszámolták, ha 3 € felárat kellene fizetni, minden 6.-at már nem küldenék vissza. Ez évente 80 M-val kevesebb retúr lenne és 40 000 t CO2-őt fogna vissza. Az Amazon a notórikus visszaküldőket kizárja.

Mikor jobb az online-shopping?

• A megrendelő jól megfontolja, mire is van szüksége.

• Standard kézbesítéssel rendeli meg, hogy a jármű optimálisan ki legyen használva.

• Várja a csomagot, vagy megbízza a szomszédot.

• Az áru megfelel és nem küldi vissza.

A valóság sajnos más. 300 M csomag kerül évente visszaküldésre. Az is megesik, hogy a vevő először a boltban fölpróbálja, aztán online megrendeli.

Bayerische Rundfunk, 7. 12. 2020

Online Shopping, Besser leben

KOMMENT

Úgy halok meg, hogy meg nem értem, minek nekem két ingnél több? A fenti számok elég uncsik, de a részletek mutatják, milyen ez az őrült személy- és áruszállítás. Ez a kapitalizmus és nem lehet más? Ez az óriási hajó, 7 mrd emberrel a fedélzeten, egyre gyorsabban halad egy irányba, amit 10-20 év alatt tudna korrigálni. És mi a jó hír? Egyre többen vagyunk, akik rángatjuk a kapitány kabátja ujját.

RS

ETELE PLÁZA: A SZÜRKE 49 ÁRNYALATA/RózsaS

A Futó milliárdosok (Péter+Gábor) megállíthatatlanok: A Budapest ó, ne! után most egy újabb betonbunkert raktak a nyakunkba – potom 100 mrd-ért. (Visszajön ennyi?).

Már a logoval is problémám van: az E és az L még csak meg volna, de a T-t csak segítséggel találtam meg. A pláza agyonüti a teret, hanyatt esik, aki feljön a metróból. (A régi vasútállomás-múzeum továbbra is várat magára). A tér-front díszítése „szellemes” halvány szürke-pink kockákban merül ki – nem egy Schönbrunn! És ezzel jelenti be a ház a forradalmi avantgarde stílusát: a színben és formában lemeztelenített épített környezetet, főleg azoknak, akik még nem depressziósak ebben az óriásvárosban. Csak egy ilyen kellett még a budapestinek? Szereti, nem szereti : lenyomják a torkán!

A bejáratra elfelejtették kiírni, hogy bejárat, ahogy bent is a tájékoztatás áldozatul esik az új stílusnak. Nincs egy színes, áttekinthető háztérkép – de van egy robot, aki szóval útba igazít, ha nem azt kérdezed, hogy „mi a szarnak vagy a plázában?” Még a WC-jelzés is rébusz: fölkiáltó jel (!) a férfiaknak, fejreállítva: a nőknek. „A légtechnikai rendszer UV-lámpás csírátlanító szűrőegységei fertőtlenítő vegyszer használata nélkül, másodpercek alatt pusztítják el a levegőben lévő vírusok és baktériumok közel 100 százalékát.” És a maradék delta kovidot szépen ráfújja a közönségre?

Belépve meglep a tágasság és folytatódik a szürkeség. Az 1300 autó-parkolóhely az óriáskocka felét foglalja el – ez az a tér-lopás, amely megérne egy alkotmányvédő bírósági beadványt. A 40 VIP-parkoló, a 130 E-töltő jelzi, kikre is számít itt a befektető – nem a vonatra váró, ide csak beugró átlagfogyasztóra! A 180 bolt szédítő, de gyógyszertárat, postát hiába keresel. Utóbbi szemben, az állomás épületében is nemrég zárt be.

A ház tök átdigitalizált (1200 km kábel), már a csecsemők is érintőképes játékokat kapnak anyatej helyett. A gyerekmegőrzőben már elkezdődik a léleknyomorítás, ez is szürke, fantáziátlan – pedig legalább itt lehetne a szivárvány néhány színével villogni (ha nem lenne betiltva a szivárvány).

Mindenütt szürke a padló, szürke a plafon, még az ülések is szürkék, a falak teletapétázva Etele-zebracsíkokkal - annak aki még nem szédült el.

Az „Egyénre szabott vásárlási élmény” ahhoz közelít, amikor majd a bőrömbe lőtt chip szerint alakítja a bolt az árait. Kérdés, az új szupermarketek hány régi boltot ütnek agyon a környéken? A többi méregdrága shikimiki (csili-vili) divatbolt megint mutatja, kikre számítanak: unatkozó milliárdos-feleségekre. De míg ezek az utcák inkább üresek, a gyorsétkező-szint tömve. Ide járnak a környékről az éhesek gyors-enni, hogy legyen a Doktor 24-nek is elég páciense. De félre a rossz májjal: itt bárki elidőzhet, elcseveghet a melegben.

De van egy jó hírem: Ha becsapódnak az atombombák, az Etele pláza kiváló atombunker lesz!

RS

SZEMÉLYES KLÍMATERHELÉS AZ ENERGIAMENÜ ALAPJÁN

2020. január 23.

Átlag magyar szürke és látható energiafogyasztás

Mo.: 1 126,5 PJ (2018) 31 000 kWh PE/fő/év (primér energia) 12 400 kg CO2/fő/év

SZÜRKE ENERGIA kWh PE/fő/év

Állam 15% 4700

Táplálkozás (35% hús) 14% 4400

Szabadidő 5% 1600

Háztartás (gépek, javít.) 5% 1600

Lakás (épít., javít:) 5,5% 1700

Ruha, egészség 10% 3100

DIREKT ENERGIA

Közlekedés 16% 5000

Elektr. készülékek 7% 2200

Meleg víz 4% 1300

Fűtés 18,5% 5800

========================================

31400 kWh PE/fő/év

CO2-KALKULÁTOR

Állam 4700 kWh PE

Táplálkozás önellátó, vegán 1000

10% hús, nyerskoszt 2300

35% hús, készétel 4700

Szabadidő kevés 800

átlag 1600

sok 3200

Háztartás (gépek, javít.) kevés 800

átlag 1600

sok 3200

Lakás (épít., javít:) kevés 900

átlag 1700

sok 3400

Ruha, egészség kevés 1500

átlag 3100

sok 6200

Közlekedés

1 km 5000 km 15000 km 45000 km

autó 0,91 4500 14000 41000 kWh PE

vonat 0,21 1350 4000 12000 kWh PE

(Köln-Los Angeles 2980,0 kg CO2)

Elektr. készülékek (óraleolvasás x3=PE/családtag; tehát háromszoros, mert villany, de fejenként?)

Világítás, hűtő, mosógép 1800 kWh PE/fő

+ mélyhűtő, sütő 2200 kWh PE/fő

+ mosogató, szárító, fűtés 5600 kWh PE/fő

Meleg víz gáz kevés 500 kWh PE/fő

(x1,15=PE) átlag 700 kWh PE/fő

sok 900 kWh PE/fő

villany kevés 800 kWh PE/fő

(másik óra x3=PE) átlag 1500 kWh PE/fő

sok 3000 kWh PE/fő

Fűtés Családi ház 300 kWh PE/m2

Panel 250 kWh PE/m2

SZEMÉLYES ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

Az égetés CO2-jéhez, hogy megkapjuk a teljes üvegház-hatást, hozzá kell számítanunk a CO2 ekvivalens (CO2eq) hatásokat is: 1.szántók, 2. legeltetés, 3. halászat, 4. beépítés.

Ez összesen a fosszilis CO2 40%-ával növeli a lábnyomot, amit közérthetőség végett továbbra is karbon-lábnyomnak nevezünk. (De „eq”-val jelölünk).

Import szürke energiát is beleszámítva: 400g CO2/kWh eq

CO2-összes = CO2-fosszilis + CO2-eq = 12 000 kg + 4 800 kg = 16 800 kg (magyar átlag)

Magyar energiafogyasztás: 31 400 kWh fosszilis (64%) + 17 600 kWh öko (élelem, 36%) = 49 000 kWh

=========

Mivel ez a többlet főleg az élelmezéssel kapcsolatos, ezt arra kell ráterhelnünk:

Táplálkozás: 4 400 kWh + 17 600 kWh = 22 000 kWh (magyar átlag)

Táplálkozás önellátó, vegán 2 000 kWh

10% hús, nyerskoszt 11 000 kWh

40% hús, készétel 22 000 kWh

Személyes energiafogyasztás: 28 360 kWh eq x 400 g CO2/kWh = 11 344 kg CO2eq/év/RS

=================

KEVESET UTAZOM Ziel: Jeder sollte bei Konferenzen, öff. Auftritten, usw. ein Namensschild tragen,

Peter Scholze (31), matematikus auf dem sein kg CO2 angibt!

Jármű kg CO2 Dr. Sándor Rózsa

11 344 kg CO2/Jahr

Repülő CO2-Fußabdruck

Los Angeles-Chicago 672 niedrig/mittel/groß

Chicago-Köln 2055

Vonat

Bonn-G.partenkirchen 10,40

-Münster 0,040

-Berlin 3,40

-Innsbruck 12,40

Összesen 5734,24 kg CO2

(DIE ZEIT, 2019.aug. 17) /A berlini UBA 39/2016 fölmérés hasonló tárgyú. Kár, hogy nem primér energiával számolnak és csak a teljes fogyasztás egyharmadát mérik.

youtube: PEDAL GENERATOR BUDAPEST ROZSA

ÖRÖKKÉ VÍRUS – Az endemikus megbékélés – ZEIT Hamburg/RózsaS

1.

2020 januárjában a lehetetlen egy pillanatra lehetségessé vált: Az új koronavírus kiirtása a világból. Amikor Kína erővel lezárta Wuhan-t és más milliós városait, úgy tűnt, pár nap és a hullám megtörik. Ám a vírust már átvitték Thaiföldre, Japánba, Szingapúrba, Németországba, az USA-ba. Új, helyi kitörések még nincsenek, ha igen, csírájában elfojtják, mint a bajor Stockdorf-ban. A világ reménykedik. Ám ekkor jött Bergamo, NY, Fokváros, Lima, Manaus és Delhi – mindenütt zsúfolt kórházak, kiürült utcák. Miután megjelent az alfa és a delta módosulat, fölmerült, hogy a kovid örökké velünk marad. A pandémia egy nap endémiába megy át, vagyis a vírus az embergazdával egyfajta koegzisztenciára lép. Tézis: Valamikor minden ember immunrendszer szembesül a vírussal. Vagy oltás után (kedvező), vagy fertőzéssel (veszélyes).

2.

Ám ez korántsem sem ilyen egyszerű. Az egyszerű grippétől eltekintve, először követhetjük, ahogyan egy légúti vírus az emberbe befészkeli magát, vagy ahogy az epidemiológusok mondják: endemikus lesz. És mivel premierkor kevés tapasztalati tudás van, téziseket állítunk föl. Ezekben segítenek az immunológusok és a virulógusok eddigi ismeretei, továbbá ami az influenzáról és Sars-CoV-2 rokonairól eddig tudható (HCoV-29E, -NL63, -OC43, -KU1). Utóbbiak alkalmasint megfertőznek, de nem betegítenek.

3.

A Sars-CoV-2-nél több bizonytalanság mellett, néhány pontban a kutatók egyetértenek. A vírus első kontaktusa az emberrel a legveszélyesebb. Az immunrendszer még nem ismeri és speciális védekezést kell fölépítenie. Másod- vagy vakcina utáni fertőzések már enyhe lefolyású reakciót okoznak. Ezért ajánlatos, hogy mindenki oltassa be magát. Ahol sok volt a beoltott, ott csökkent az elhalálozás. Egy nap végül endemikus állapot áll be. Ekkor rendszeresen – főleg télen – Sars-cov-2-fertőzés következik be, de csak azoknál, akik immunrendszere legyöngült. Ez történik minden légjárat-vírusnál is. Újbóli fertőzés az immunválaszt fölfrissíti és a vírus egy ideig nyugton hagy. Pár év múlva ismét támad, genetikailag megváltozott alakban, de az immunrendszer is erősödik.

4.

Ha a vírus endemikus lesz, vajon automatikusan ártalmatlan grippe-vírussá lesz? Lehetséges más szcenárió is? Meddig tart az átmenet az endemikus fázisba?

5.

Michael Osterholm (Cidrap USA): „A vírust a legkomolyabban kell vennünk. Valószínűleg a jó immunrendszerű emberekre már nem fog hatni, de addig még hosszú az út. Az USA-ban még 80 M ember nem találkozott a vírussal. Ez elég táp a következő és még sok hullámhoz.” Ezt mondja Josie Golding (Wellcome Trust/UK) is: „Az endémiába való átmenet stádiuma országonként változó. A legszegényebb államokban az átoltottság 2%. Bár iszonyú kovidhullámok futottak át rajtuk, még nagyon hosszú út áll előttük.” Az UK helyzete nagyon jó, a felnőttek 98%-a rendelkezik antitestekkel (Public Health England). Ez szinte a járvány vége. Christian Drosten (Berliner Charité): „Néhány ország a télen bejuthat az endémia fázisába, így az UK is – Németország nem. Sokkal kevesebben fertőződtek meg, mint Angliában. Az átoltottság is jóval alacsonyabb. Immun-réssel megyünk a télbe.”

6.

Másrészt Anglia mutatja, ha a lakosság 100%-a is érintkezett a vírussal, a helyzet nem lesz hirtelen veszélytelen. Ezt igazolják az Uni Cambridge adatai is, ahol az ún. infekciós elhalálozást (Infektionssterblichkeit) vetették egybe az eseti elhalálozással (Fallsterblichkeit). Az előbbi a háttér-számokat is figyelembe veszi. Januárban az UK-ban 1% volt az elhalálozás, utána jelentősen leesett – ám nem annyira, amennyire várható volt. Még mindig 0,2% halt meg, akár beoltott, akár nem. A szezonális influenza a WHO szerint 0,1%-nál kevesebb emberre halálos.

7.

Ezek rossz hírek. Egy heves influenzajárvány, pl. a 2017/18-as, sokakat kényszerített az intenzívre. Ez egymagában megterheli az egész egészségügyi rendszert. Elgondolni is rossz, mi lenne, ha a két hullám egyszerre lépne föl. Carsten Watzl (Uni Dortmund): „A corona nem influenza. Még mindig nem. A sok oltás ellenére veszélyesebb és fertőzőbb.” A legtöbb kutató úgy véli, a kovid idővel ártalmatlanabb lesz. Drosten: „Úgy fog viselkedni, mint a többi endemikus vírus.” Az említett 4 általában csak enyhe grippet okoz. A másik, nem valószínű, de életveszélyes folyamat: a Sars-CoV-2 belső jellege révén veszélyesebbé válik, mint a többi koronavírus. McCauley (Influenza-Referenzzentrum, Francis Crick Institute London) jól ismeri a világ pandémiás vírusait, melyek a korábbi törzseket leváltották (1918, 1957, 1968, 2009). Ám a mostani kórokozó endémia-történetét még nem lehetett követni.

8.

Maga a kifejezés „endemikus” is gyakran félreértett – nem egyenlő az ártalmatlannal! „Csak azt mondja, hogy egy vírus térben korlátolt, de időben korlátlanul terjedhet”, mondja Friedmann Weber, Uni Gießen. „Hogy egy vírus ártalmatlan, vagy egy szuper-killer, ebben a definícióban nincs megadva.” A HIV vagy az álomkór is sok helyütt a világban endemikus. A kovidról ez csak évek múltán derülhet ki. Ezt már modellezik, ahogy ezt Jennie Lavine a Science-ben közzétette. A Sars-CoV-2 rokonai ártalmatlanok, olyannyira, hogy embereknél kísérlet céljából bevethetők. Innét tudjuk, hogy rendszeresen megfertőznek bennünket. Immunitásunk a súlyos lefolyást kivédi, de nem a tovább-adást. Ezeken a fertőzéseken a gyerekek az első éveikben kivétel nélkül átesnek.

9.

Lavine modellje: Először mindenkorú ember fertőződik, de valamikor csak a kicsi gyerekek, akik évről évre, mint lehető új vírusgazdák csatlakoznak a pool-hoz. Az elhalálozás épp ilyen mértékben változik: míg az infekciós elhalálozás időseknél igen magas, gyerekeknél nulla felé tart. A modell szerint az újfertőzés valamikor nem lesz nagy probléma – a pandémia véglegesen endémiába, teljesen ártalmatlanba megy át. Hogy ez milyen gyorsan történik, attól függ, hogy az emberek milyen gyorsan fertőződnek és oltakoznak. „Ám vigyázat, modellünk erős egyszerűsítésekkel dolgozik. Nincs benne, hogy a vírus állandóan változik és a jövőben kikerülheti az immunválaszt. Kissé derűlátók voltunk a modellezéskor, amikor föltételeztük, hogy egy természetes fertőzés vagy egy oltás életfogytig immunitást biztosít.”

10.

Nagy kockázatú időseknél a védelem eleve rosszabb és azoknál is, akik immunrendszere betegség vagy gyógyszerezés folytán gyöngített. Továbbá arra is van jelzés, hogy a védelem idővel valamennyire visszaesik. A két hatás dönti el, hány ember fog meghalni a következő évek hullámaiban. A hullám magassága, tehát a fertőzöttek átlagszáma egy szezon alatt ugyanúgy kihat az elhalálozásra, amikor már az ember-vírus relációban egyensúly állt be. Ezt is nehéz fölbecsülni.

11.

Szerencsére az immunitás is sokfelé fejlődik. Bár az emberi véderő idővel gyöngül (kevesebb az antitest), de az immunsejtek vírusra való tapadásképessége is erősödik. Ebben segít az újfertőzés. „Fölfrissíti az immunválaszt”, mondja Leif Erik Sander, Charité. Ismételt érintkezés élesíti az immunrendszert. Az immunválasz kiszélesedik, pl. a vírus más elemei ellen is föllép, melyeket az immunrendszer korábban még nem ismert. Ez különösen akkor történik, mikor oltottak fertőződnek, mert beoltás után az immunrendszer csak bizonyos részeket, a spike-fehérjéket ismeri föl.

Sander szerint a lakosság nagy része fertőzésekkel még biztosabb alapimmunitást épít föl, mint csupán a vakcinával. Az immunválasz tehát fokozatosan jobb lesz, ám ez évekig eltarthat. Ez alatt a kovid halálossága csökken. Az első »Nachdurchseuchung« (utó-átfertőzés) Drosten szerint szükséges lépés az endémia felé.

12.

A kórokozó belélegzése, az orr és a száj nyálkahártyáján való semlegesítése az oltástól eltérő immunválaszt provokál. Bizonyos ellentestek már a nyálkahártyán képződnek, ide immuntestek szivárognak át, így a legközelebbi Sars-CoV-2-támadást már fölkészülten várják. Ismételt fertőzések ezáltal gyorsabban visszaverésre kerülnek. A fertőzött rövidebb ideig vet ki vírusokat és kevesebbeket fertőz tovább. Ez megfékezheti a járvány kirobbanását és lehetővé teheti az endemikus egyensúlyt, amelynél a vírus alacsonyabb szinten kering. Lavien: „Aggaszt, hogy idős emberek idős immunrendszere többé robusztus védelmet nem képes kifejteni.” A fiatalokkal ellentétben az idősek mindig veszélyben lesznek. Sander ugyanígy véli, továbbra is kovidban főleg idősek fognak meghalni. Ezért fontos náluk egy harmadik, sőt egy negyedik oltás is.

13.

Ehhez jön, hogy az öreg emberek súlyos betegségekre hajlamosabbak, pl. az influenzánál is. A két hatást nem egyszerű elválasztani. Most van néhány generációnk, akik nem tanulják meg a normális vírus-koegzisztenciát. Ezeket időben immunizálni kell. Lehetséges, hogy ez a pandémia még évtizedekig velünk lesz. Amikor már csak olyan emberek lesznek, akik már gyerekként megkapták a vírust és akik biztos oltást kaptak – akkor éri el az ember ezt az együttélést.

14.

Sok kérdés marad. Mennyire kerüli meg a vírus az immunválaszt? Elveszíti-e közben némely tulajdonságát, jobbik esetben magas fertőzőképességét?

15.

1889-ben Közép Ázsiából terjedt el az orosz nátha. 2 év alatt egy millió embert vitt el. Sokáig úgy gondolták az orvosok, ez egy influenza-vírus volt. Egy évtizede holland virológusok azt tételezik föl, hogy ez valójában a HCov-OC43 koronavírus lehetett, amely ma már csak enyhe náthát okoz. Genom és mutáció elemzés után a kutatók úgy vélik, egy rokon szarvasmarha vírusból alakulhatott ki. A tünetei is inkább a mai kovidéhoz hasonlítottak: szaglás-vesztés, hosszan elhúzódó panaszok, mint a long-kovidnál. A dán Lone Simonsen kikutatta, dán halálozási adatok alapján, meddig tarolt az orosz nátha. „Három erős hullám után vége volt.”

Ha az orosz grippe tényleg egy koronavírus volt, ez egy jó hír. Bár sokakat magával ragadott, de 1,5-2 év múlva leállt.

ZEIT, 16. 9. 2021

Versöhnung auf lange Sicht

MI LESZ A SZAVAZATOMMAL? - Egy hét múlva választás – ZEIT Hamburg/RózsaS

Soha ennyiféle koalícióra még nem volt kilátás. A választók zavarban.

Frank Brettschneider (kommunikáció-kutató, Uni Hohenheim) a Forsa Intézettel a helyzet kihatásait vizsgálta a választókra. 22% még mindig nem tudja, melyik pártra szavazzon. Jelentős részük a választás napján dönt. Sokan csak a szavazó fülkében. Mindez az elmúlt hónapok őrült eseményei következménye, amikor a zöldek lezuhantak, az unió melkdown-t produkált, az SPD pedig újra föltűnt.

Egyre kevesebben érzik magukat egy politikai táborhoz tartozónak. »Cross pressure« : a miliők fölfeslenek, a néppártok vonzereje alábbhagy. A választók kellemetlennek érzik döntésüket – és halogatják. Másik hatás: Hogy a terhet lerázzák, nem foglalkoznak konkrét tartalmakkal. Ez már szinte paradox. Hisz, hogy valaki a legjobb pártot választhassa, a lehető legtöbb információt kell begyűjtenie.

Vagy az utolsó pillanatig kivárnak, vagy gyorsan maguk mögé akarják tudni és levélben szavaznak. Ehhez 10 közül 4 haza kérte az űrlapokat. Fele azt mondta, rögtön le is szavaz. Számok még nincsenek, de lehetséges, hogy ¼ már levél útján szavazott. Pedig csak ezután jött Laschet (CDU) »Zukunftsteam«-je és a házkutatás Olaf Scholz (SPD) pénzügyminisztériumában. A második tv-triell (Baerbock/Scholz/Laschet, szept. 12.) a valóság torzképét adta.

Stephan Grünewald (pszichológus, Rheingold Institut Köln): „ A kovid lecsökkentette a választók érzékelési rádiuszát. Kevesebbet gondolnak a kinti világra, többet családjukra és magukra. Érzik az évszázad veszélyeit, de számukra ezek nem háríthatók el.”

Ez egy csapdahelyzet, egy fundamentális „Machbarkeitsdilemma” (végrehajtási dilemma).

Ha megkérdezik a németeket, kit szeretnének kancellárnak a 3 közül, azt mondják, egyiket sem. Egyiket opportunistának tartják, másikat túl puhánynak. Grünewald: „Saját határozatlanságukat próbálják palástolni. Ha a politikusok gyöngék, mért legyen én erős?” Az is meglepő volt, hogy a választók sajnálják, hogy csak egy szavazatuk van egy további pártra („Zweitstimme”). 2-3 többletszavazatot szeretnének, hogy saját koalíciólevesüket kotyvaszthassák.

A döntés ezúttal rettentő komplikált és robbanásveszélyes. Csak a koalíciós tárgyalások után derül ki, amit a pártok eddig eldugtak. Veszekedni fognak a klíma, az állam pénzügyei, a külpolitika, a szociális egyenlőtlenség miatt. Sértegetések és visszalépések várhatók. Ha igaz, hogy a következő kormány döntései az ország jövőjét határozzák meg, akkor kormányalakításkor vérre menő harc tör ki.

Bizonyos koalíciókat nem zárhatnának ki eleve? Akkor az én szavazatom is beleszólna. Másrészt ez az „Ausschließeritis” csak vasárnap 18h-ig játszható. Ha nincsenek már nagy néppártok, csak az a három 20%-os (Unió, SPD, Grüne), akkor semmi igazodási pont nem lesz. Demokráciában nem kellene mindenkinek mindenkivel szövetkezni, de a lehetőséget erre mindenkinek (kivéve a szélsőségeseket) meg kell adni. Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök segíthetne, ha annak adhatna kormányalakítást, aki legelöl van, ha éppen hogy csak. Másoknál ez így van, ám Németországban a szokásjog érvényesül, vagyis a legtöbb szavazatot elért jelölt kezdhet bele a koalíciós tárgyalásokba – de erre sem vehetünk mérget.

ZEIT, 16. 9. 2021

Was wird aus meiner Stimme?

AZ ELLENŐRZÖTT OSZTÁLY – Orbán reformálja az iskolákat – ZEIT Hamburg/RózsaS

A magyar jobbkonzervatív kormány saját szájíze szerint alakítja át az iskolákat.

Repárszky Ildikó bizonytalan: „Ezután szabad tanítanom, hogy a régi görögöknél a homoszexualitás teljesen normális volt? Vagy azzal kell számolnom, hogy ezért valaki följelent?” (A szerződéseket nem kell betartani, mondta Orbán. RS). Ildikó a történelemtanárok egyesületének helyettes elnöke. Orbán az ún. pedofil törvénnyel teljesen összezavarta a tanárnőt.

A vitatott törvény furcsa korcs: egyrészt szigorúbban bünteti a fiatalkorúak szexuális molesztálását, másrészt tiltja az „öncélú” szexuális fölvilágosítást, a homoszexualitás és a nem-megváltoztatás „népszerűsítését”. Mi az, hogy „népszerűsítés”? Már a homoszexualitás említése is az?

Leyen a törvényt szégyennek nevezte. Szembe megy az EU-értékekkel, szexuális irányítottság miatt embereket diszkriminál. Nemi fölvilágosítást ezentúl csak a kormánypárt minisztere által kijelölt szervezetek végezhetnek – az új alkotmány szerint. Ez hangsúlyozza a a család védelmét, ahol „az apa férfi, az anya nő”.

Miklósi László 25 éve elnöke a történelemtanároknak. Csak a fejét csóválja irodájában. Az új tantervet maga elé teszi. Ildikóval országszerte ismertek lettek, miután bírálták a kormány történelem-tanítását, mely a magyar történelem és identitás saját verzióját teszi mércévé az iskolákban. A diákokra egy ideológiát akarnak rákényszeríteni. Ennek hatására „...megerősödik benne a nemzeti identitás, a hazaszeretet érzése, büszke népe múltjára, ápolja hagyományait és méltón emlékezik meg hazája nagyjairól...”

Mindez már évek óta a magyarok minden életterületét áthatja. A kormány minden csatornát kihasznál, hogy alakítsa a nép tudatát: a média, a kultúra, az emlékezetpolitika, az oktatás terén. Stallumokat és pénzeket főleg azok a tudósok, művészek, egyetemi tanárok kapnak, akik ezen fölfogást vallják.

Ildikó a bp.-i Fazekas gimnázium tanára. A nagy gimnáziumok nemcsak egyszerűen iskolák. Jó hírük van, színvonalasak és öntudatosak. Csak kemény fölvételivel lehet bejutni. Hogy egy kormány ide egy ideológiát benyomjon, eddig elképzelhetetlen volt. A tudomány normái felé elkötelezett büszke tanárok most konzervatív polgárokat kell, hogy kineveljenek.

Ennek előkészületei 2010-re nyúlnak vissza, amikor a Fidesz-kormány elkezdte az oktatás központosítását. A reformoknak tényleg már ideje volt: a tanárok alul-fizetettek, a tantervek elavultak, tele lexikális tananyaggal. Ám a kormány a reformokat saját hatalmának erősítésére használja. Az új állami Klebersberg Központ először az iskolák igazgatását veszi át, csak évekkel később jöhetnek a kisebb, helyi tankerületek. Az iskolák autonómiáját drasztikusan visszanyesik, a tankönyvek szabad piacát likvidálják. Most a kormány osztja az iskolai könyveket.

A tanárok és a diákok 2016 óta védekeznek. Tüntetnek és sztrájkolnak a szabad oktatásért, a jobb fizetésért, a modern tantervekért. Az ellenállást a pedagógus szakszervezet és az 1989-ben alapított tanár-egyesületek szervezik.

A kormány csak az elején tart. Az új NAT a konzervatív nevelés kereteit adja meg, ezeket a tankönyveknek kell a gyakorlatba átültetniük. Ez egy „kultúrkampf”. Legfontosabb csataterei a történelem, az irodalom, a nemi ismeretek – itt gyártják az identitást. Mo.-on a történelem „igazi” értelmezése egy ideológiai harcmező, mert ez szolgál a politikai döntések igazolására.

Orbán szerint a magyar elnyomott nép - először a törökök, aztán a Habsburgok és a németek, végül az oroszok által. Csak most, az ő vezetése alatt éri el az ország az igazi nagyságát. Pozitív történelmi és vonatkozási pontok a magyar függetlenség korai, pl. a két háború között, amikor a konzervatív, autokrata Horthy tengernagy kormányzott. A még korábbi, 895-ös honfoglalás szintén kitűnő példa.

Az egyetlen magyar Nobel-díjas Kertész Imre ne kerüljön bele a tankönyvekbe. Horthy volt az ország megmentője Trianon után? Vagy gátlástalan revizionista volt, aki lepaktált Hitlerrel és elárulta a magyar zsidóságot? A magyarok hódítók, a hunok leszármazottai? Vagy csak egyszerű menekülők, a finnek és más szibériai törzsek rokonai? Az ősrégi múlt hálás téma az aktuális hitkérdéseknél. A hit vezeti a magyarokat a megfelelő politikai táborba. A konzervatívok éltetik Horthyt és magukat a harcias hunok leszármazottainak képzelik. A liberálisok ezt kétkedve nézik, a hun-sztorit csak hízelgő legendának tartják.

Csépe Valéria neuropszichológus száz munkatársával 2018-ban kidolgozott egy új NAT-ot. Ő az iskolákat be akarja vinni a XXI. századba, az e-learning-et szorgalmazza, kirostálja a tanterveket és több kompetenciát akar tanítani. A történelem-tanítás „kötelezze el magát a demokrácia mellett, melynek alapértéke a többségi döntés, az emberi jogok és a kisebbségek védelme.”

A kormány kihajítja a tervezetet. 2020-ban jön az új változat, az állami Klebersberg Központtól. A fölháborodás nagy. Kertész Imre tényleg kiszórva. Híres regényében (Sorstalanság) Ausschwitz-i fogságát írja meg. Helyette olyan antiszemitákat, mint Wass Albertet és a náci Nyírő Józsefet kanonizálják. „Az irodalmi műveknek értékközvetítő funkciójuk van”- áll a tantervben. „Normatív értékeket közvetítenek, melyek a társadalom többsége értékkánonját tükrözik.” (Csak reméljük, hogy a többség nem antiszemita! RS).

Azonnal vonják vissza! - követelik a magyartanárok. Az elkövetők zavarodottan megígérik, Kertész a részletes keret-tervekben benne lesz.

A történelem tanárok főleg a történelmi események értékelését kritizálják. Pl. a trianoni békeszerződést, amely nyomán Mo. területe 2/3-át elveszítette. „Békediktátum”, áll a NAT-ban. Miklósi: „Lehet arra jutni, hogy a trianoni szerződés igazságtalan volt. Minden diákom úgy látta, ezzel a szerződéssel baj van, nem is kicsi. Ám a pedagógiai feladat abból áll, hogy a diákok maguktól vonják le ezt a következtetést.” Azt is hibának tartja, hogy a győztes csaták túlságosan ki vannak emelve.

Ezzel szemben a történelemtanárok konzervatív szakegyesülete üdvözli az új tantervet. A szervezet 2016-ban alakult, a kormány pénzeli. Tagjai a kormányközeli tv-ben mégis mint független tanárok lépnek föl. Czuczor Gergely: „Üdvözlendő, hogy kidobhatjuk a régi kliséket és büszkeségre följogosító témákat hozunk be. Ez hazaszeretetre nevel és nem vereségeink siratására.”

2020 nyarán megjelennek az új könyvek. Az első osztályos gimnáziumi könyvben a hun származás egy lehetőségként van föltüntetve, bár erről tudományos konszenzus nincs. A régi magyarok győztes csatáit külön fejezet taglalja. Kiemeli a pozsonyi csatát, ahol a magyarok legyőzték a frankokat és megvédték helyüket a Kárpát-medencében. A frankok célja a magyarok „teljes kiirtása” volt. Erre sincs bizonyíték.

A Magyarságkutató Intézet animációs filmjében megismétlődik az állítás. A hős-eposzok szenvedélyes hangján a csata olyan részleteit mutatják be, amikre aligha van biztos információ. Négyesi Lajos, a pozsonyi csata tudományos mű szerzője: „A történelemtudomány nem amatőröknek való.” A film nyüzsög a hibáktól. Az oktatási minisztérium nem zavartatja magát, a filmből jövőre sorozatot terveznek.

Ildikó: „Hogy tanítsak olyasvalamit, ami mögé nem állhatok, mert különben elveszítem szakmai hitelességem.”

Az EU-Bizottság fölszólította Mo.-ot, változtassa meg a pedofil törvényt. A pornográfia egyenlővé tevése a homoszexualitással a diszkriminálás tilalmába ütközik.

Ez a figyelmeztetés vélhetőleg nem kerül bele a nemzeti alaptantervbe.

ZEIT, 16. 9. 2021

Das überwachte Klassenzimmer (Sugárka Sielaff)

KOMMENT

Szépen bemutattak bennünket a világnak! (ZEIT: 600 000 példány). Sok dolgot Hamburgból kellett megtudnom – ez az alapos újságírás! Csak remélem, a nyilatkozóknak nem esik bántódásuk!

RS

ISCHGL: PER INDULT A KOVID MIATT - ZEIT online/RózsaS

2020 márciusában ezrek fertőződtek meg az osztrák síparadicsom Ischgl-ben. 32 meghalt, 300 ma is hosszú-kovidban szenved. Az áldozatok hozzátartozói és az osztrák fogyasztóvédelmi egyesület (Verbraucherschutzverein) rögtön a halálesetek után pert készítettek elő a Republik Österreich ellen. Hosszú vizsgálatok, nyomozás és halogatás után most került sor az első bírósági tárgyalásra a bécsi polgárjogi bíróságon (Wiener Landgericht für Zivilrechtssachen). Egy független szakbizottság megállapította, hogy a hatóságok súlyos hibákat követtek el.

Hannes Schopf a helyett, hogy fölüdülve érkezett volna haza Németországba, megfertőződött és meghalt. Özvegye 100 000 € kártérítésre pereli Ausztriát. Ez az első a 15 vádemelés közül, melyet osztrákok és németek indítottak el. 6000 ember 45 országból jelentette be, hogy az éjszakai életéről hírhedt Ischgl-ben és más tiroli sí-városban fertőződtek meg. A 72 éves újságíró Schopf szenvedélyes síelő volt, hozzátartozóit Alexander Klauser ügyvéd képviseli. Ő egész sor mulasztással vádolja a hatóságokat, melyek szerinte Ischgl-t mindjárt a pandémia kezdetén fertőző gócponttá tették.

Izlandiak fertőződtek meg Ischgl-ben

2020 március 5-én Izland figyelmeztette az osztrák hatóságokat, hogy több Ischgl-ből visszatérő izlandi tesztje pozitív lett. Ám ahelyett, hogy az osztrákok lezárták volna Ischgl-t, kétségbe vonták, hogy az izlandiak náluk fertőződtek meg. Amikor egy helyi pincér is megbetegedett, még akkor is napokig tétlenkedtek. Amikor végre a völgyet karantén alá helyezték, a kaotikus bejelentés - Sebastian Kurz kancellár által is – megakadályozta a fegyelmezett evakuálást, folytatta az ügyvéd a vádakat. Schopf özvegye úgy hiszi, férje akkor fertőződött meg, mikor köhögő és tüsszögő turistákkal utazott 3 órát egy buszban.

Az osztrák hatóságok visszautasítják a vádakat

A 15 polgárjogi beadványhoz még 30 érkezett. A kártérítés mellett azt akarják, hogy a kormány ismerje el felelősségét. Ennek eddig semmi jele, ez csak az érintettek szenvedéseit hosszabbítja. Az Innsbruck-i államügyészség 5 hatósági tisztviselő szerepét vizsgálja, a vádemelés bizonytalan.

ZEIT online, 16. 9. 2021

Erster Prozess wegen Corona-Ausbruch in Ischgl

KOMMENT

Gyges

A sielők tudhattak a veszélyről, mégis óvatlanok voltak. Az országnak természetesen védenie kell vendégeit, nemcsak a profitra kacsingatni.

Bemuht

Kérdés, hogy a szomszédos dél-tiroli kormányzat ill. Olaszország jobban járt-e el? Keveset teszteltek és így semmit sem találtak. A korai időpontban még nem láthatták a veszélyt, mint Ischgl-ben. Bízvást borstékolhatjuk, hogy a vádat ejtik, mint a többinél, ahol külföldiek voltak érintve (Galtür, Kitzsteinhorn).

RS

Az állam ellen nyerni? Akkora demokrácia azért nincs. Kölnben keservesen tanultam meg, hogy ne kekeckedjek a hatalmasokkal. Az új háztulajdonos (közismert „Miethai”, bér-cápa) bíróságra vitt, mert nem akartam kiköltözni. Amikor autós halálra gázol egy gyalogost, az államot, mint a baleset lehetővé tevőjét (megszervezi a közlekedést), gyakorlatilag nem lehet perelni, hiába ártatlan a 3. szereplő. Rákos betegek ritkán nyerhetnek egy közeli vegyi gyár ellen, annyira összetett az ok-okozat.

PÁRIZS 30 km/h – GREENWASHING HIBRID-AUTÓ – ZEIT Hamburg/RózsaS

„Számomra semmi változás” - mondja M. Berrada, a párizsi 18 000 taxis elnöke. „A dugók ugyanolyanok”. Mindenütt 30-as tábla, nem váratlanul Anne Hidalgo polgármester már megválasztása előtt beharangozta. Egy világváros a fékre lép – ez sokaknak föltartózhatatlan haladást jelent, másoknak dilis ideológia, amivel az autósokat ellenségnek kiáltják ki.

A Saint Germain bulváron Berrada 38 km/h-ra gyorsít. Ha most elkapnák, fizethetne, visszaesőként pedig jogosítványát is elveszítené. Ellenérv: Mivel lassúbbak, kevesebb az utas és a bevétel. Berrada: „Ha a forgalom javul, legyen! Párizsban az autózás kész katasztrófa.” 20 év után a járdák szélesebbek lettek, kerékpárutak és buszsávok vannak, az e-rollerek külön probléma. Az autók száma óriási.

A Pont Sully-nél, a Szajna mellett araszolnak az autók, míg a bringások mellettük elsuhannak. „Minden nap, fél hétkor és délután fél ötkor ugyanaz a dugó.” A 2,1 millió párizsi közül 60% üdvözli a 30-as tempót, valószínűleg az autó-nélküliek. Az agglomeráció 60%-a viszont mérgelődik: nem mehetnek autóval a városba. A bent lakók sérelmezik, hogy zajtól és mérgektől szenvednek. Klímapolitikailag a harmincas sebesség költséges, van aki azt is kihozta, így több káros anyag keletkezik, mint az 50 km/h-nál. A város a biztonságot és a közös tér megnyugtatását hangsúlyozza. Hidalgo: „A várost megszabadítása az autótól először új terek nyerését jelenti. Az utcát újra föl kell találni.” A szocialista polgármester 2014 óta építi át a közutakat. 60 000 autó-parkhelyet szüntetett meg, a maradékot megdrágította. Kerékpárosoknak újabb és újabb utakat biztosított. Így a Szajna mellett Párizs egyik végéből a másikig el lehet karikázni.

„Milyen új terek?” - kérdezi a taxisom. Ismét állunk, egy egyirányú mellékutcában, kerékpárút nincs, az éttermek az úttestig tolják ki asztalaikat. „Szeret autózni?” teszem föl a bugyuta kérdést. „Nézze, ha Ön egy topmodellbe szerelmes és az elfelejti a maga szülinapját, kihuny a szerelme? Én párizsi vagyok, szeretem ezt a várost, bármilyen sebességgel is szabad hajtani.” Ránézek az átlagsebesség-mutatóra: 12 km/h – mint egy kocogóé.

ZEIT, 9. 9. 2021

Weltstadt auf der Bremse

KOMMENT

Új terek? 40 autó foglal el annyit, mint egy busz. (Ha csak fele átszállna buszra, megszűnnének a dugók). Jogtalan tér-elfoglalás, megérne egy alkotmányvédői beadványt, ahogy azért is, mert „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”.

(Lásd még: AUTÓ 1989, ökobetyár-blog.)

RS

GREENWASHING – Hibrid-autó – ZEIT Hamburg/RózsaS

A zöldrefestésre sok példa van: a McDonald’s logóját pirosról zöldre festette, míg az olcsó hús, adalékok és csomagolásszemét javán nem változtatott. Az Apple környezetvédőként páváskodik, mert a legújabb iPhone-jához nem csatol automatikusan töltőt és fülhallgatót.

Bonyolódik, ha egy egész ágazatról van szó, politikai és fogyasztói szemszögből. Ilyenek a plug-in hibrid-autók. Két motorja van: egy benzines és egy elektromos. A terv ez volt: az első kilométereket villannyal megtenni, majd benzinre váltani a hosszabb távokon. A trükközés már a gyártóknál kezdődött: ahol az elképzelt „elektromos” távolságot ideális körülményeknél tesztelték és túlméretezték. A fogyasztásnál kizárólag benzinnel számoltak, holott áram is fogy. Ám a greenwashing oroszlánrésze a jármű életszerű használatánál lepleződik le. A valóság teljesen más, mint amit a gyártók glancos prospektjeiken megálmodnak.

A Fraunhofer-Institut és az International Council on Clean Transportation megnézte, hogyan is használnak egy hibrid-autót. A németek kétszer annyi CO2-őt produkálnak, mint amennyit a gyártok a tesztciklus alatt megadnak. Az ok: a sofőrök nem töltik föl rendszeresen az akkujaikat. Privátok csupán 4 használati nap után háromszor töltenek, szolgálati kocsik vezetői csak minden 2 nap után. Az is előfordul, hogy egy lízing-kocsiban megtalálják a ki nem bontott töltőkábeleket. A kutatók észrevették, hogy az E-meghajtás távolsága megduplázódott (?? RS) és a használaton radikálisan változtatni kell, hogy környezetvédelem is legyen.

Az állam a hibrideket már az állítólagos 40 km E-távnál 4500 €-val jutalmazza, 40 000 €-s új kocsiknál. A gyártó további 2250 €-t ad. Berlinben a drágább 65 000 €-s autók 3750 € támogatást kapnak. A mix-meghajtás ezzel időpocsékolásba megy át – holott mobilitásváltást harangoztak be. Az UK és a hollandok el is törölték az ilyen kedvezményeket.

Nálunk egy természetes forrás támogatására lenne szükségünk, ami szűkös: a politikus bátorság erősítésére!

ZEIT, 9. 9. 2021

Augenwischerei auf vier Rädern