MINDENT LEZÁRNI - AZONNAL! der spiegel Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

A német politika a tudomány és a lakosság többsége ellen kormányoz - Thomas Schulz kommentárja

Ez felelőtlen és katasztrófába vezet - holott mindenki tudja a megoldást! A járvány véget nem érő, szürreális hónapjaiban a kormány nem jeleskedett. A későn megrendelt maszkok, a kaotikus oltáskampány bagatell amellett, ami most történik: A kormány megtagadja, hogy saját népét konzekvensen, minden eszközzel megvédje.

A helyzet kísérteties

A kórházak triage-ra készülnek, amikor el kell dönteniük, ki éljen és ki haljon meg. Az intenzívorvosok nap mint nap riadóztatnak. Minden komoly - tényleg alapos - tanulmány májustól napi 100 000 - 200 000 fertőzöttet jelez előre - a most érvényes korlátozások ellenére.

A kutatók abban is egyeznek, ami már több országban bekövetkezett: hetente 1000 halott. (Magyarország. RS21III30). Heteken, hónapokon át. Most a kemény intézkedések ellenére a fertőzöttek száma csak lassan csökken. Az oltás hatása nem érvényesül teljes mértékben. Ez annyit jelent, valamiféle lockdown-forma életbevágóan szükséges - a nyár közepéig. Több száz ezer ember a hosszú koviddal fog küzdeni heteken, hónapokon át.

Mindez horror-szcenáriónak tűnik - ám nagyon valószínű. A járványhelyzet nem politikai nézet kérdése. Matematikai és orvostani alapszabályokat nem lehet egyszerűen csak ignorálni vagy másképp értelmezni. Az exponenciális vírusterjedés magától nem szűnik meg.

Puskaporos hordón ülünk

A közeledő katasztrófa csak azonnali, kemény és 2-3 hetes teljes lezárással, kijárási tilalmakkal hárítható el. Be kell zárni az iskolákat, kötelezővé kell tenni a homeoffice-t.

Számoljunk! Ha 130 esetszámból (7 nap/100 000 lakos) indulunk ki és az R-értéket 0,7-re nyomjuk le, 2 hét lockdown után 32 lesz az új fertőzöttek száma. Ezután - az oltásokkal, tesztekkel együtt - végre meglesz a valódi és tartós nyitás alaphelyzete. Mégis néhány miniszterelnök (a 16-ból, RS21IV11) úgy tűnik, alternatív tényekre fogad: csupán teszteléssel a kiszabadult vírus ismét befogható. "Az emberek a nyitás után sóvárognak." Igen zavaró, hogy a CDU-elnök, Armin Laschet is ezt szajkózza.

Mintha Trump Amerikája lennénk

Németország tényleg néhány pontban hasonló: diszfunkcionális, szervezetlen, gátolt. A valóságtorzulás foglya. Hónapok óta nincs egy olyan közvéleménykutatás, mely azt mutatná, hogy a lakosság minden áron a nyitást forszírozná. Persze, hogy mindenki áhítja a normalitást. Mindenki új koncepciót és modellprojektet akar - a lezárás helyett. De nem most, amikor a helyzet a legveszélyesebb és minden kisiklás előtt áll. Wahlen kutatócsoport: "Még sosem volt nyitáspárti többségünk." A korlátozásokat 26% tartja túlzottnak, 36% jónak, 36% pedig ellenzi a szigorítást.

Merkel bekeményítésre szólítja föl a tagállamokat

Még a munkaadók szövetsége, a Gesamtmetall elnöke is sürgetett: Szívesebben vennénk egy tíznapos országos lezárást, hogy utána nyithassunk, semmint ezt a több hónapos huzavonát, világos struktúra nélkül. A miniszterelnökök Merkel-lel nem érzik, hogyan jár a gazdaság.

Most nem lehet egyensúlyozni és kivárni

Vezető politikusaink a tudósok tanácsai és a lakosság ellen kormányoznak. Merkel legerősebb és legutolsó fegyvere a tagállamok ellen: a polgárok többsége. Így próbálja a Land-miniszterelnököket szigorításra rávenni. Az ARD tv-nek adott interjújában Anne Will-nek azt mondta, itt egy "talentum", amit be lehet vetni. Mindenki a járvány végét akarja, de nem mindenki látja be, hogy a vírussal nem lehet tárgyalni. Merkel teljes lezárást akar, de a tagállamok gátolják. Azt is mondta, a krízis minden tárgyalónak felmentésül is szolgál. A Bund és a 16 Land kompromisszumához, kooperációjához sok idő kell.

Ám ignorálja, hogy ez a nekifutás már többször megfeneklett. Mintha a német politika még mindig nem értette volna meg, hogy egyensúlyozni és kivárni az évszázad válságában nem úgy működik, mint bármely más politikai problémánál.

Így szaporodnak az abszurd jelenetek. Pénteken az egészségügy-miniszter, Jens Spahn (CDU) 10 napos lezárást követelt. A Robert-Koch-Intézet melléje állt: A hullám megtöréséhez nincs más eszközünk. És mi történik? Semmi. Holott ezen köztársaság politikai eljárásai megengedik a határozott föllépést. A kancellár asszony hangosan és világosan kijelenthetné: Kemény rendelkezéseket akarok - most! Aki ellenszegül, viselnie kell a következményeket, ha minden rosszra fordul. Jens Spahn a múlt nyáron helyesen mondta: Ha mindennek vége, sok megbocsájtani valónk lesz önmagunknak. Ez egy jó gondolat. Ilyen rendkívüli helyzetben, amikor súlyos döntéseket kell hozni, nem sikerülhet minden kapásból.

Tényleg nem minden. De szembeötlően az országot katasztrófába vinni - megbocsájthatatlan!

SPIEGEL online, 29. 3. 2021.

Wir brauchen einen harten Lockdown – sofort!

2021. január 18.:

VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK

-Átlátszó, őszinte kommunikáció.

-Vége lehet, ha a többség cselekszik.

-Ha nem akarják, sosem lesz vége.

-Egységes terv, összehangolt föllépés EU-szerte.

-Teljes, szigorú lezárás - rövid időre.

-Zöld és vörös zónák.

-A zöld zónák, tiszta cégek jutalmazása.

-Folyosók a zöld, tiszta zónák között.

-Az üzemek maguk döntsenek az intézkedésekről, saját maguknál

-Szigorú határellenőrzés, karanténhotelek az ingázóknak.

-Szolidáris covid-illeték vagyonokra, nyereségekre, pénztranszformációkra, magas jövedelmekre.

-Az egészségügyi dolgozók számának és fizetésének megemelése.

-Mentőcsomag vállalatoknak, segély a munkanélkülieknek.

-Új vakcinagyártók beindítása.

-A #ZeroCovid-mozgalom fölkarolása.

Ezzel szemben most ez történik:

-Minél többen hiszik magukról, hogy nem fertőzők, annál több idős hal meg

-A kormányok ódzkodnak a teljes lezárástól, hónapok óta csak ugrálnak a lezárás-lazítás között.

-Ez a vállalatoknak is köszönhető: nem hajlandók profitjaikról egy percig sem lemondani.

-A gyógyszergyártók most is ellenérdekeltek: több beteg, több nyereség.

-Sokaknak kutya bajuk: nem hajlandók lemondani megszokott élvezeteikről.

-Az utazók nem hiszik magukról, hogy viszik a vírust, vagy nem érdeklik, hányan betegszenek és halnak meg.

-Itthon sehol sem látok hírt a 3 fázisról, a #ZeroCovid-mozgalomról.

-Az ellenzék csak fokozza az oltásellenességet.

A vfa.de (a német gyógyszergyártók oldala) egész sor covid-19 megelőző/kezelő szert írt föl, kevesebb a biztos hatású. Érdekesek a terápia-stratégiák (Großstudien mit vielen Armen), melyek kipróbálás alatt vannak.

Íme néhány általuk javasolt szer kovidfertőzés megelőzésére, enyhítésére (vfa.de):

Iota-Carragen orr-permet, aszpirin, favipiravir, remdesivir, ivermectin, interferonok (nem jó: lopinavir/ritonavir)

RS

A VÍRUS ÉS A BARÁTOK - A ZEIT-munkatárs vallomása/RózsaS

Fabian Herriger (28), berlini Y-generációs mesél a barátairól és a járványról. Barátságait egy éve támadta meg a vírus. Vajon minden úgy lesz-e számára, mint régen?

Ha tudtam volna, hogy hosszú ideig ez lesz az utolsó bulim, ébren maradtam volna még egy kicsit és örültem volna barátaimnak. De nem sejtettem semmit. Tehát hajnal 5-kor bepiálva ledőltem a Berlin-Friedrichshain-i WG-ben (Wohngemeinschaft, lakó-közösség), míg körülöttem a barátaim tovább táncoltak, ölelkeztek, smúzoltak. Tették, amit akkor magától értetődőnek gondoltunk.

Ez már egy éve történt, 2020. március elején. Azóta a járvány mindent a fejére tetejére állított: terveket, munkát, családot. És a barátságoknál sem állt meg. Megtámadta, hagyta szétszéledni vagy szét is zúzta őket.

28 év alatt rengeteg barát, barátnő, ismerős, rokonszenves ember gyűlt össze életemben - akik egy óceánjárót is megtöltenének. Most jött egy vihar, a hajót elsüllyesztette és ott találtam magam egy mentőcsónakban, néhány közeli baráttal a tengeren. Szárazföld sehol a láthatáron.

Hogy a távolságtartás, a "social distancing" idején barátságok is sérülnek, ez eleve világos volt. Hamar láttam, hogy a zoom-call-ok, a telefonok, a találkozókat nem pótolják, inkább csak elkeserítenek. Ezek többnyire kibírhatatlan csendet, kapkodó témaváltást, monológokat, befagyott képeket, szégyent jelentenek. Hirtelen itt a távolság köztem és azok között, akiket szeretek.

Már a járvány kezdetén föltettem magamnak a kérdést: kivel kellene még föltétlen találkoznom? Akik maradtak: testvéreim és néhány intim barát, azok is főleg fiúk, akikkel egy Nordrhein-Westfalen-i kisvárosban nőttem föl. Persze, a pandémia alkalom is, kínos, kötelességszerű ismeretségeket lezárni. Ezt mondjuk: "Sajnos, épp most nem lehet, tudod, itt a vírus... de valamikor pótoljuk..." Valójában ezt gondoljuk: "Hagyjuk annyiban." Ám a többieket is, akiknek nem jutott hely a mentőcsónakban és akiket mégis kedvelek, elveszítettem. És ők is engem. Ezek olyanok voltak, akiket valakik a partira hoztak. Ismerősök, akikkel összefutottam néha a berlini éjszakai életben (Jaj, de sajnállak! RS21IV10), akik mindig meghívtak egyszer, a szülinapjukra. Közben alig beszéltünk, ez mindkét oldalon magától értetődő volt. Nyáron néhányukat viszontláthattam. Ősszel ismét szünet. Szülinapjukra megy az üzenet: "Remélem, ismét találkozunk!"

Szűk körünkben is minden átkozottul megváltozott. A több év alatt kialakult szokásoknak vége. Régen pl. ritkán voltunk kettesben. Inkább parkokban, WG-kben bandáztunk, mindenki jöhetett, hozhatott valakit.

Most a találkozások számadásokká váltak: új fertőzések, kontaktok, lakások. Némely háztartásban betelik a létszám, többen nem kapnak meghívást. Kettesben szép, de valahogy fárasztó is. Amikor P-vel sétálni megyek, nekem kell beszélnem, rá figyelnem, jelen lennem. Régen egyszerűen hátra dőlhettem, ásíthattam, szórakozottan néha odafigyelhettem, mit dumálnak a többiek. Azt is észrevettem, némelyek alig kaphatók a találkozásra. Régen egyszerűen odavágódhattunk, ma magunk kell, hogy fáradozzunk a barátságokért.

A vírus megölte a small talk-ot

A vírussal való bánásmód is vezethet feszültségekhez. M. közeli barátom nem fél a fertőzéstől, lazán veszi a szabályokat, randevúzik, bulizik, repülőre ül. Emiatt összekaptunk - beavatkozok a döntéseibe. Így szakadhatnak meg barátságok. Ha találkozni akar, nemet mondok. A baráti körben gyorsan megbélyegzett lett.

Szilveszter után - kevés kivétellel - visszahúzódtam. Senkivel sem találkoztam, még hóban sétálni sem, túl fárasztónak tűnt. Nem akartam tovább azon agyalni, mi a helyes és mi a nem, fejben utánaszámolni kontaktjaimnak, rossz lelkiismeretet szerezni - tehát átmenetileg kiszálltam a közösségi életből.

Nagyon gyorsan magányos lettem, bár itt volt a barátnőm, a WG. Nem volt kedvem senkit sem fölhívni. Boldogtalan lettem, semmi nem jött kívülről, nem értettem jobban magam barátaim nélkül. Február végén nem bírtam tovább. Írtam J-nek: Szombaton marhulunk egy jót? Jött a válasz: IGEN! Átmegyek hozzád és csak játszunk, eszünk, piálunk és Mucke-t hallgatunk! (Zenét). Ritkán vártam ennyire a szombatot.

Beszélgetéseink is problémásak. A vírus megfojtotta a small talk-ot, a kérdést, "Hogy vagy?" és "Mit szoktál csinálni hétvégén?" nem lehet egyszerűen megválaszolni. Holott néha a legegyszerűbb dolgokról szeretnénk beszélni, hogy kikapcsolódjunk. Ám mi már semmit sem élünk meg, semmit sem tervezünk. És ha azt állítjuk, csodálatosan jól vagyunk, ezt meg kell magyaráznunk.

Egyébként is, miről beszélnénk? Szürke hétköznapjainkról? Jóga-óráinkról, a Netflix-sorozatokról, a humusz-receptjeinkről? Vagy frusztrációnkat, önsajnálatunkat, kétségbeesésünket sírjuk el? Szidjuk a vírust, az oltakozást, az istent? Beszélhetünk a munkánkról, soknak közülünk megmaradt ugyanolyannak. Ám mindez már cseppet sem izgalmas.

Barátaimmal egyre többet nosztalgiázunk - ha már új emlékekre nem tehetünk szert. J-vel azon kuncogunk, hogy egy éjszaka ugyanazzal a lánnyal smároltunk. P-vel a lakóhajó-partit emlegetjük. M-mel a már 10 éves filmjét nézzük újra meg, az Interrail-utazgatásunkról. Mivel semmi új nem jön, ami összekötne bennünket, a múltat használjuk barátságunk fenntartására. Az emlékezés bátorít bennünket. És ehhez ismét utazásokat, partikat tervezünk tengerparti nyaralóban - mindez lehetséges lesz, ha vége a járványnak.

Ami még segít, egy téma, amit a kovid békén hagyott: a futball. Bár a szellemjátékok a képernyőn igen haloványak. Még sosem követtem ennyire a Bundesligát, mint most. Van egy kis szurkoló csapatunk, a Borussia Mönchengladbach-klub. Marco Rose utódjáról minden hírt megtárgyalunk, a Manchester City elleni kilátástalan meccset kommentáljuk. A Schalke ellen minden gólt megünnepelünk. A mobilom ez miatt rezeg mindig - és itt tényleg egy szó sincs sosem a vírusról.

Azt olvastam, 30 után megfogyatkoznak a barátok. Nyilván, mert az emberek többet dolgoznak, karriert építenek, jönnek a gyerekek - és mindezzel a mozdulatlanság és a stressz. Ezt a járvány csak fölgyorsítja.

Egyre több időt töltök kedvesemmel. Pénteken főzünk, szombaton piacolunk, vasárnap kirándulunk, hétközben dolgozunk. Mindez OK. De régi barátaim hol vannak?

Remélem, a vírus nem hagy maradandó sérüléseket a barátságaimon. Remélem, visszatérnek régi szokásaink, ismét ellazulva elaludhatok egy partin, mert úgyis jön a következő.

Egy bátorít: Hogy hónapok vagy évek múltán barátaimmal ismét láthatjuk egymást és minden úgy lesz, ahogy régen!

KOMMENT

ANSV: Most saját magának kell a barátságait ápolni? Nem árt, ha egyesek újra definiálják maguknak a barátság fogalmát!

SUPEROXID: Ha 90%-ban egyet is értek, az az érzésem, hogy a szerző itt magas színvonalon nyavalyog. Egy WG-ben lakik és barátnője is van. Kettesben oda kell figyelni a másikra? Igen, ez a barátság. Furcsa hozzáállása van, mondhatom.

NOAFD: Igen, ha valaki a "fészen" gyűjti a barátait, annak élőben barátkozni igen fáradtságos lehet. Mit szóljon, aki egyedül ücsörög kis lakásában és alig lát valakit, mert betartja a szabályt?

DA MORITZ: Iskoláskor után a társak nem lesznek "csak egyszerűen ott", őket keresni kell. Bajban mutatkozik meg, ki az igazi barát. És: Fölnőni sosem késő!

PRUDENZIA: Aki nincs padlón, az tartsa a száját? Ekkor itt, Európában a hallgatás csak úgy harsogna! Engedjük át magunknak a hangulatot, lépjünk kissé hátra, hogy láthassuk, itt egy reflexióra képes személy élete pillanatfölvételét adja közre.

zeit.de, 10. 4. 2021.

Sind wir noch Freunde?

RózsaS: Hátradőlve mondom, itt már a vírus előtt is ez az életstílus végzetes! Lieber Freund, nem Ti adjátok meg ennek a világnak a kegyelemdöfést? Önfeledten buliztok, mindent föléltek, közben mégis halálra unjátok magatokat. A Bundesligán kívül semmi más nem jut az eszetekbe? Pl. a klíma, az egyenlőtlenség, netán a harmadik világ? Szerencsére van egy Grétánk, aki egyedül is ki mert állni az utcára egy táblával!

VAKFOLTOK - HALÁLESETEK NÉMETORSZÁGBAN - M. Fratzscher, DIW, kolumnája, Hamburg

Marcel Fratzscher, a Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) elnöke, a DIE ZEIT rovatvezetője.

A járvány megmutatta, néha mennyire vonakodunk veszteségeinknek elejét venni. Ez vonatkozik az élet több területére. Ebből tanulnunk kell.

A nehézkes oltáskezdet szétzúzta a normalitáshoz való gyors visszatérés reményét. Mégis sokan úgy hiszik, 2021 végére visszatér a régi élet.

A járvány után néhány dolog vélhetően nem olyan lesz, mint régen. Ez nem kell, hogy ijesztő legyen, nem pusztán a korlátozások fennmaradásáról van szó. A pandémia egy sor erkölcsi vakfoltra kell, hogy irányítsa a figyelmet, melyeket mi, mint társadalom, relatív csekély eszközzel ki tudtunk volna tölteni, szenvedést és kárt elhárítani.

Ilyen példa az influenza-epidémia, mely minden évben megjelenik és sok emberáldozatot követel. Így 2017/18 telén Németországban 25 000 ember halt meg a gripa következtében. Ez csak keveseknek volt ismeretes - a társadalom szinte kommentár nélkül vette tudomásul, mint elkerülhetetlen eseményt. Csak a covid-19 döbbentett rá, hogy őket kevés ráfordítással meg lehetett volna menteni: fölvilágosítással, maszk-kötelezettséggel, szigorúbb higiénával az idősotthonokban, a középületekben, a közközlekedésben.

A gyorshajtás engedélye emberéletekbe kerül - évente 3000 halottba az utakon. Tanulmányok mutatják, hogy egy tempólimit az autópályákon évente 100 ember életét mentené meg. Ezen életek védelme fontosabb-e, mint a száguldás szabadsága?

KOMMENT

Érdekes, hogy Ön csak Németországra gondol. Hány halált akadályoznánk meg, ha ügyelnénk pl. a fair kereskedelemre? Ha nem adnánk el külföldre, védtelen embereknek, mérgező anyagokkal kezelt árukat? Hány peszticídről mondhatnánk le? Homoksugarazott farmernadrág tényleg szükséges?

A bizonytalanságtól való félelem és a tudat, hogy a vírus bármelyikünket és bármely családtagunkat bármikor megfertőzhet, az áldozatokkal való erős azonosuláshoz vezet. E kettő miatt a társadalom egyes esetekben - ilyen a kovid legyőzése - óriási gazdasági költségeket és alapjog-korlátozásokat hajlandó elfogadni, amiket más esetben, pl. a közlekedési áldozatoknál, nem tesz. Az etika, a pszichológia, a magatartás-ökonómia ismeri ezeket a hatásokat.

A politika és a társadalom hibája nem az, hogy járványkor ennyire védi az emberi életeket, hanem, hogy más esetekben ezt nem teszi. Nem mozgósít minimális eszközt sem, hogy összességében, időn át, ugyanennyi életet mentsen meg és jólétet, elégedettséget, biztonságot védjen.

Mit jelent ez a kovid utáni időkre? A járvány sokaknak kinyitotta a szemét, hogy más téren, aránylag kevés eszközzel is sok jót lehetne tenni, kárt megelőzni. Ez döbbent rá, mennyire fontos nekünk a jó egészségügy és oktatási rendszer. Állami intézmények nemcsak békeidőkre vannak hanem mindenek előtt krízisek esetén kell, hogy cselekvőképesek legyenek. A kórházak túlkapacitásai és tartalék-ágyai vagy a digitális oktatás, normál időkben, föltűnhet. Azonban válságkor, mint a mostani, fölfogjuk, hogy ezek a költségek milyen kevesek az erős reziliencia és flexibilitás nyereségeihez képest.

Esély egy új tudatra

Ezen témák között sok az erkölcsileg vak folt, mert mi, mint társadalom, ezeket egyszerűen ignoráljuk, nem nézünk mögéjük. Egy éve még alig hitte valaki, hogy ilyen gyorsan vakcina lesz a covid-19 ellen. Régen ilyenhez 5 év kellett. Más területen is sikerült kevés eszközzel és korlátozással sok szenvedést kivédeni.

A pandémia alkalmat ad egy új tudat kialakítására is. Egymással való bánásmódunkat is sok pontban korrigálhatjuk. Az oltáskampány, az időszakos maszk-kötelezettség, a szigorúbb higiénia remélhetőleg a járvány után is megmarad és beépül a normalitásba. Ezek a jövőben ártalmakat háríthatnak el és sok mindent jóra fordíthatnak.

zeit.de, 8. 4. 2021

Die moralisch blinden Flecken

A DER SPIEGEL FÖLHÍVÁSA Hamburg/RózsaS

Választások jönnek: önkormányzati Alsó-Szászország, 3 Landtag, 2 Berlin és az országos. Mit szeretne a SPIEGEL-olvasó?

Kitűnő alkalom, hogy fő témánkban kutathassunk. "Megmondani, mi van" (»Sagen, was ist«), ez volt alapítónk, Rudolf Augstein krédója, 70 éve. (Akit a hírhedt bajor politikus, Franz Josef Strauss, 1962-ben, hazaárulás címen lecsukatott. RS21IV8). Ma ezt így fejlesztettük: "Kérdezni, mi van".

Ebben a szuper választási évben Önöket kérdezzük, mit szeretnének? Kikre szavaznak?

A járványév 2021-ben a politika olyan messzire távolodott el tőlünk, mint még soha - mégis mélyen "belekormányozott" magánéletünkbe. Soha sem volt ennyire fontos, mint most, hogy Önök milyen információk alapján választanak. A Merkel-éra a végéhez közeledik. Megingott a bizalom a politikában és az államban. Ezért függ most ettől a választástól, mennyire tesszük Németországot jövőképessé.

Kérdéseink:

*Hogyan akarunk egymással beszélni? Neten vagy az utcán, csak elv-társainkkal vagy a demokrácia ellenségeivel is?

*Hogyan lehet Németországot igazságosabbá tennünk? Az iskolában, irodában, gyárban - fiatal és idős, kelet és nyugat, régi és új polgárok között?

*Hogyan mentsük meg magunkat - a klímakatasztrófától, a bolygó kirablásától vagy a pléhlavináktól a városokban?

*Mennyi államra van szükségünk, mely megvéd a vírusoktól, terroristáktól? Ki alakítsa szabad tereinket?

*Hol legyen Németország a világ térképén? Egy járvány által erősödött vagy gyengített EU-ban, Kína partnere vagy riválisa szerepében, Oroszország barátja vagy bírálójaként? (Bíráljuk a gyerekgyilkos Putyint? RS21IV8).

*Milyen társadalomban akarunk élni? Mennyire humánusban és sokrétűben - úgy munkavilágunkban, mint magánéletünkben?

Egyszerű válaszokat nem előlegezünk meg Önöknek. Véleményüknek, kommentjeiknek számos lehetőséget biztosítunk.

Látogassák meg digitális SPIEGEL-arénánkat!

spiegel.de, 6. 4- 2021.

Liebe Leserin, lieber Leser, im Jahr 2021 entscheiden Sie!

NEM PÉNZVÁLSÁG - Ch. Badelt, gazdaságkutató Wifo-Wien/RózsaS

Christoph Badelt az osztrák gazdaságkutató, az Institut für Wirtschaftsforschung vezetője. Fő területe a gazdaság- és a szociálpolitika, valamint a non-profit-vállalkozások. Most prognózisokról és a fizetésképtelenségről beszél a DIE ZEIT-nek.

ZEIT: Professzor úr, októberben még azt mondta, hogy az osztrák gazdaság takaréklángon fog futni a télen, utána megfékezik a járványt. Hát másképp lett. Múlt héten két új prognózist állított föl, egyiket a nyitásról, a másikat a további lezárásról. Hogyan is lehet ilyenkor költségvetési döntéseket hozni?

Christoph Badelt: Most a pandémia diktálja a döntéseket. Nem hiszem, hogy a pénzügyminiszter limitálná a deficitet. Azt teszi, ami szükséges, utána megnézi, mi lesz belőle.

Z: "Kerül, amibe kerül." - mondja Gernot Blümel - de ez meddig mehet jól?

B: Alacsony eladósodásról indultunk, 10%-kal fog nőni, a járványtól függően. Az ország ezt is elbírja és a rating nincs veszélyben.

Z: De az osztrák gazdaság európai viszonylatban sem rózsás.

B: Igen, még Németországnál is rosszabbul állunk, pedig ott várható a lezárás szigorítása utáni visszaesés.

Z: Mi az oka?

B: Ez egy puzzle. Számolgatjuk, mért ekkora a gazdasági eltérés az államok között. Egyik ok a turizmus hanyatlása, másik a lockdown. Várom a 2021 első negyedéves számait, vajon megelőzzük-e Németországot?

Z: Meddig legyen kurzarbeit és segély?

B: Nem lehet egy hónapra megmondani. Minél erősebben áll talpra a gazdaság, annál specifikusabb támogatás kell. A szakágaknál differenciálni kell a kurzarbeit-ot, a városi turizmusnál vagy a rendezvény-cégeknél ez tovább tarthat.

Z: Konkrétan miből állhat a támogatás?

B: Fizetésképtelenséget megelőző intézkedésekből, adó és egyéb járulékfizetés halasztásából. Ezeket később sem szabad egyszerre behajtani.

Z: Annak mekkora a kockázata, hogy közben életképtelen cégeket tartanak működésben?

B: Ez a kockázat fennáll. De a valódi problémát másutt látom. Egy vállalat inszolvenciájáról rendesen a piac vagy a bank dönt. Az ördögi, hogy ha egy céget az állam táplál, ezzel le is állhat és a céget indirekt viszi a fizetésképtelenségbe. Először sokan azért kiabálnak, mért kell etetni cégeket, aztán meg azért, mért kell csődbe vinni. De én ezt a dilemmát nem tartom súlyosnak. Ezek szinte mind kisvállalkozások, főleg szolgáltatók, melyek gyorsan bezárhatnak, de gyorsan újra ki is nyithatnak, új üzemeltetővel. Teljesen más, mint 2009-ben, ahol óriáscégek kerültek veszélybe. Tehát ez itt most a kisebb baj.

KOMMENT

1. Cinikus a kisvállalkozókkal. Kormányunk nem ad tervezésbiztonságot és ha ez így marad, az év végén, egy másik mutációval, újra patthelyzet lesz és a befektetések elmaradnak. A munkapiac és a vásárlóerő tartósan ingadozik, ez a nagyokat is megrengeti. Még kevesebb pénz lesz az embereknél, mert az eladósodást adóemeléssel fogják kompenzálni. A hiányzó befektetés-lehetőségek miatt a vagyonosok inkább a pénz- és az ingatlanpiacba invesztálnak. Előbb-utóbb a hozamok sem teljesülnek. Ha ekkor pukkad ki a lufi, az keserű lesz.

Nem látom, hogy valaki ezt az utat megakadályozná. Esetleg egy teherkiegyenlítés segítene a legrosszabbat elhárítani, mint a háború után. De amikor kvk-kat épp a földbe döngölik - ez honnan jönne?

2. Egy bérlemény törlesztett része ruháztasson át a bérlőre. Ennyivel csökkenhet a bér

3. Ha a jövedelemkieséseket, amiket a leállítás okozott, nem kompenzálják, pórul járunk. Gyorssegély kell, start up és átképzés. Ez tartósan kihatna a gazdaságra és a jövő is meghálálná.

4. A bérlet-ötlet nem jó. Ismerek tulajdonosokat, akik a bérből élnek, nincs más jövedelmük, mert egész életükben önfoglalkoztatók voltak. Semmit sem fizettek a nyugdíjkasszába, velük mi lesz? Másrészt ismerek bérlőket, milliós évesjövedelemmel. Tehát figyelembe kellene venni az egyén helyzetét is.

5. A neccesek valószínűleg el fognak tűnni. A krízis után néhány ágazat halódni fog. A fogyasztási szokások megváltoztak. Néhány, a járvány által kikényszerített magatartás állandósul (pl. az online-kereskedelem). Az érintett ágazatoknak nincs erős lobbijuk, hozzáadott értékük is kicsiny, dolgozóik fizetése alacsony, adót is keveset fizetnek. Az exportorientált és hozamgazdag ipar viszonylag alig sérült, eltekintve a megzavart szállítási láncaiktól. Néhány cég még nyert is a válságon. (Gyógyszergyártók. RS21IV7). Sajnos, a krízisben is érvényesül: Akinek van, annak adatik. Semmid nincsen, semmit kapsz. (Haste nix - kriegste nix).

6. A fogyasztás-csökkenés alapvetően jó. Teljes túlfogyasztásban élünk, tele vagyunk értelmetlen és szükségtelen cikkekkel, dolgokkal, szokásokkal. A nagytakarítás a járvány jó oldala. Másrészt sokak élete munkája bánja. Szégyelljék magukat a politikusok, akik most is a pénzüknél maradnak.

ZEIT 5. April 2021

"Es ist anders als in der Finanzkrise"

KI AZ IMMUNISABB? 12 TÉNYEZŐ - atv-Heti Napló/RózsaS

Kitűnő összefoglaló az atv-n, végső bizonyosság nélkül! - de nagyon meggyőzően.

Nem tudni, melyik 100%-ban igaz és súlyozás sincs.

Kovid ellen védő tényezők:

1. BCG-oltás (cáfolják).

2. Kihordott más ragály, influenza, védőoltás (más koronavírus által kialakult antitestek esetleg fölismerik a covid-19-et is).

3. Egészséges bélflóra, sok növényi rostos és erjesztett étel.

4. Jó testi kondíció (270 elhunyt közül csak 5% volt egészséges).

5. Fertőzéskor kis adag vírus.

Kovid-kór súlyosbító tényezők:

6. Európai génörökség (Afrikában jóval kevesebb az elhunyt), immun-zavar.

7. Aés AB-vércsoport.

8. Férfiak (több a kontakt, nők otthon maradnak).

9. Torzult bélflóra (gyulladást okozó baktériumok időseknél és fast-food, valamint túlzott vöröshús-fogyasztóknál).

10. Túlsúly. (Sérülékenység: Az óriás zsírsejtek fölborítják a hormon-háztartást).

11. Fertőzéskor nagy dózis (szuperfertőző), fertőzöttel sokáig egy légtérben.

12. Krónikus betegség (cukorbetegség, érszűkület, tumor, tüdő-, szív- veseelégtelenség).

Még egyszer: Ezek csak jelek - végső bizonyíték csak milliós esetvizsgálat után lesz!

Heti Napló, atv, 2021. márc. 28., 19h

Íme néhány javasolt szer kovidfertőzésre, a német gyógyszeripartól (vfa.de):

-antivirális,

-szív és érrendszerre,

-csillapító immunmodulátorok,

-tüdőbetegségre.

Iota-Carragen orr-permet, aszpirin, favipiravir, remdesivir, ivermectin, interferonok, molnupiravir, ATR-002, AT-527, veru-111, alunacedase; (nem jó: lopinavir/ritonavir).

RS

Elvétette, mint Orbán a Klubrádiót - Országos Pech és Balek Szövetség (OpeBaSzö)

-Miért van káosz az országban? Mert a kialvatlan Orbán a kormányülésen folyton bealszik.

-Amikor megfordították Orbán tábláját a 7 törvénnyel, nagy meglepetésre ez állt a hátulján:

1. Én, Orbán Viktor, a te urad, istened; engem imádj és csak nekem szolgálj.

2. Szájer József nevét hiába ne vedd.

3. Mindenki annyit ér, amennyit lopott.

4. Ne lopj - sokat. Kis ember kicsit lop, nagy ember nagyot lop.

5. Hamis tanúbizonyságot ne szólj felebarátod ellen - dehát ki itt a felebarát?

6. Felebarátod feleségét ne kívánjad - odaadja magától.

7. Se házát, se mezejét, se másféle jószágát ne kívánjad - dehát hogy is tehetnéd, mikor már csak a gatyája maradt?

-Az ember egy léha, könnyelmű senki, mondta a melnök és lemondott.

-Adjuk el az Országház épületét, mondta, minek az már?

-Felcsút felé először átvezette a Dunát a Városligeten.

-Kövér az órájára nézett: 8 óra 20 perc, akkor ez 8,2 millió lesz, képviselő úr!

-Már láttuk a fényt az alagút végén - de kiderült, az a szembe jövő vonat!

-Varga Judit miniszter asszony: A jogállam addig tart, amíg meg nem nyerjük a mérkőzést.

-Eső után gyönyörű szivárvány jelent meg a város fölött, mire a KDNP följelentést tett, keresztényüldözés miatt.

-Magyarország jól áll a nyájimmunitás terén, a birkák már megvannak hozzá.

-A bohóc doktorok után bohócpolitikusok járják a gyermek kórházakat, hogy megnevettessék a kis betegeket. Nem csinálnak mást, csak amit szoktak.

-Mit csinálnak a Türk Tanács irodájában?

Hát türkölnek!

-Szijjártó másfél millió erjesztett kancatejet rendelt Kirgizisztánból, miután azt mondták neki, ez a jó a vírusra.

-Létrejött az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ. Először Jakab Péter ajándék krumpliját vizsgálják meg.

-Dankó Rádió: Most köztörvényes bűnözők dalait sugározzuk, föl kell zárkóznunk a parlamenthez.

-Az ATV-be megérkezett a hír, hogy maszkot kell viselni. A vendégek egyelőre még küszködnek vele.

-Miután megkaptam az oltást, kínaiul kezdtem el beszélni.

-Olyan okos asszonyt választottam feleségül, aki mindenre tud mit mondani.

-Vitatkozhatsz a nővel, de jaj neked, ha igazad lesz!

-Én:-De drágám, én mégiscsak dr. rer. nat. vagyok!

Drágám (feleségem): Aaaz? Majd én megmondom mi vagy: hülye vagy!

Én (félre): Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el...

-Lányom még nem dr., egyelőre alszik.

Kedves Hont András, a virágzó tavasz, az smafu? RózsaS

Hooooosszú interjú az azonnali-in, 2021. márc. 29.

Kedves András!

Hol a derű, a biztatás, a humor? Egy (új) Prédikátor szól itt: "Minden hiábavalóság", (Préd. 1,2.).

Nincs új a nap alatt: A vén rókák (KériL, LengyelL, LendvaiP, BolgárGy) már mindent elmondtak és kitartanak - lásd, Ifjú Titán!

Sokban hasonlítunk: bennem is van kevéske Jézus Krisztus komplexus, elárasztás, vihar a fejemben - de megpróbálom szelídíteni, kanalizálni. Ám óvakodom a káromkodástól, a bőbeszédűségtől, a személyes dolgaim kirakásától - dohányzó fotót pedig végképp nem teszek föl! Nem jobb, ha szabatos, világos, közérthető, rövid vagyok?

-Igen, ott voltunk 2018-ban, a Kossuth téren, (ahogy 2010-ben, az Alkotmánybíróságnál is) amikor a Civil Ellenzéki Kerekasztal követelte, hogy az ellenzék ne üljön be az Országgyűlésbe (ne legalizálja Orbánt, ne legyen kollaboráns - legyen abszurd: fideszesek egymás között!).

-Minő alkalom Számotokra, hogy kitűnjetek a harcban - ne legyen fölösleges az életetek!

-A betű inflációja, a hígítás pusztító hatása egyidős az internettel. "Ha nem lenne internet, hová írnám föl, hogy ne legyen internet?" Az Ökobetyár egyre inkább közeledik: "Nekem nincs okostelefonom - én az eszemet használom." "Az értelmiségi munka megvetendő."

Te is eljutsz a "gyüttmentekhez", kedves András! Gumbrecht: Hogyan tettük magunkat fölöslegessé? (2020.8.26, ökobetyár-on).

-Vagy ökoremete leszel, vagy beállsz trollkodni (blikkfangoskodsz). Nincs tévém, mondta az egyik félisten. De rosszabbat tesz: beszél benne. Ne beszéljünk mikrofonba, emberhez beszéljünk! (Ökokiskáté, 1990). Százezer kattintásom van, mégis boldogtalan vagyok!

-Nem szégyen, hogy ellenzéki ellenzéki vagy. De az igen, hogy relativizálással próbálod mentegetni a a NER-t ill. magad. Tíz év alatt nem lehetett visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, a félrekezelést? (Lásd SzijjártóL, hvg). Jobban tisztelnénk, ha föltépnéd az inged: Ide lőjjetek! Tévedtem! Ember, szembe mész velünk az Autobahn-on!

-A tudománykritika is egyidős a tudománnyal. Nekem 20 év kellett hozzá. A tudomány megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál. Precht könyvében szépen leírja, mit tesznek a techóriások. (Jäger, Hirten, Kritiker - magyarul az ökobetyár-on). Lám, Neked is gyanús a számolás. (Szám, idő azóta van, mióta ember. "A világ mérhető oldala nem a világ, csak a világ mérhető oldala.")

-Identitáspolitika: Szakad a német társadalom?

-Már vártuk a járványt - a meglepő, hogy késett. Hány embernek kell még meghalnia, hogy mindenki észhez térjen? Minden nagyvárosi sérült. Ha ép lenne, nem volna nagyvárosi.

-A járvány maga az evolúció: kidobja a nem létszükségletű foglalkozásokat. Kevesen látják, hogy az e g é s z nem életképes - alapról kell újjá építeni!

-Az én utópiámban (1977-ben kezdtük Kölnben) nincsen járvány. Mézesmadzag vagy hullazsák? Akkor szűnik meg a járvány, ha kihalnak a vírustagadók? Most olvasom a SPIEGEL-ben, hogy van megoldás - ha van akarat. ("Vége lehet - de nem akarják.")

Mást kell olvasni a Prédikátornál:

Idd a borod és tiszteld az istent! (Préd. , 9.8).

Barátod:

RS

HÚSVÉT ÉS A VÍRUS - D. Brockmann, járványstatisztikus, HU Berlin/RózsaS

Dirk Brockmann járványstatisztikus a berlini Humboldt Egyetemen. Modellezi a húsvéti napok kihatásait. Szerinte kevesebb mobilitással már le lehetne vinni a fertőzésszámokat. A lakosság kitartása példás és megmutatta, hogy a politika téves lépései ellenére képes megőrizni nyugalmát.

ZEIT ONLINE: A Nagycsütörtök (Gründonnerstag) mégis munkanap lesz. A következő 4 húsvéti nap nem lesz kissé pozitív hatással?

DIRK BROCKMANN: A tervezett 5 nap szinkron lockdown-nal esély lett volna a fertőzéseket egy fokkal lejjebb vinni. Ha csak egy napot levágunk, a javulás hatása fokozatosan eltűnik.

Z: Tehát rossz döntés volt?

B: Fertőzésdinamikailag jó lett volna 5 nap teljes szünet. Megértem, hogy más tényezők, pl. jogiak, is szerepet játszanak. De mi vészhelyzetben vagyunk. A pandémia exponenciálisan terjed, kell egy pontos terv a kilábaláshoz.

Z: Úgy véli, ez a huzavona ezért az egy napért növeli a kontaktokat?

B: Nem. Az emberek érzik, hogy önmaguknak kell legyőzni a vírust. Az ultra hosszú lockdown-t derekasan viselték, a politika hibás döntéseit helyükön kezelték - legalábbis a többség. Úgy érzem, megingott a bizalmuk a politikusokban. Valójában a politikának két feladata van: tudományos alapú döntéseket hozni és ezeknek ésszerűségét megmagyarázni az embereknek. Perspektívát kell nekik adni, mert nagyon túlterheltek. Visszahozhatjuk 2020 nyarát: ismét mehetnek éttermekbe vagy nagy lagzikba.

Z: Egyáltalán, mit hozhatott volna az 5 nap ünnep egyfolytában?

B: Az egymásra következő kontaktszegény napok erős hatással járhatnak. A Warwick-i egyetemi kollégák ezt számtanilag kimutatták. Ezek az ünnepnapok fölérnek egy hétvége csökkentett mobilitásával. Nincsen munkába járás, ezért 50%-kal csökken a kontaktus. Itt látható, mekkora a munkavilág szerepe a járványban. Még a lockdown alatt is munkanapokon kétszer annyi volt az érintkezés. A húsvéti napok ugyanígy hatnak majd.

Z: Ez hogyan magyarázható?

B: Ha egymás utáni munkamentes napokat fűzünk láncba, még a brit mutáns R-értékét is 1 alá szoríthatjuk le. Ha hosszabb ideig lent marad, ugyanúgy exponenciálisan esnek a fertőzések, ahogy 1 fölött exponenciálisan növekednek. Ez a rövid lockdown értelme. Minden nap nem hoz ugyanannyit - komplex hálózathatás lép föl. Magas fertőzésszámoknál a görbe eleje gyorsabban megy lefelé, mint a vége. Ám végül is az embereken múlik, mennyire kerülik ténylegesen a kontaktokat. Ezt csak 2 hét múlva látjuk. Jóval nagyobb hatás 2-3 hét teljes lockdown-tól várható. Ezen a 4 húsvéti napon a vírus kevesebb emberre ugrik át azokról, akik nem is sejtik, hogy vírushordozók. Húsvét után pedig a vírus terjedési esélyeit elmulasztotta, mert addigra a fertőzöttek kevésbé fertőznek.

Z: Lehetséges, hogy az emberek húsvétkor ritkábban találkoznak?

B: Ahogy karácsonykor és szilveszterkor is. Ezt láttuk a mobilitás-adatokon, a többség inkább a családjánál maradt. Így sok ún. hálózatkontaktokat szakítottak meg, ami jó. Ezek ui. azok a kapcsolatok, amikor a vírus egy csoportról átugrik a másikra. Az óriási hálóművet sok kis cluster-re darabolják. Ez segít.

Z: A húsvéti szünetben napirenden az utazás, pl. Mallorcá-ra. (Ne utazzunk sehová! Ökokiskáté, 1990, RS21III26). Kérdés, mért nem mehetek kocsival a nyaralómba, mikor amúgy sem találkozom senkivel?

B: Csakhogy nem mindenki autózik el egy norvég házacskába. Ha mindenki 4 hétig, élelemmel megpakolva, hétvégi házában maradna, vége lenne a járványnak. De ez nem életszerű. Az utazás más miatt is kockázatos: az utazók viszik az új mutánst. Ha ez egyszer már szétszóródott, az utazás másodrangú, a lokális események mellett. Épp most jött egy tanulmány a brit B.1.1.7. vírus importjáról. És ez nem az utolsó vírusvariáns.

Z: A veszélyes brazil P1, úgy tűnik, már a német turisták előtt ott volt Mallorcá-n, Hamburgban pedig bizonyítottan.

B: Ehhez jön az utazók kontaktszámainak növekedése. Ha valaki autóval megy a gyárba, iskolába, hipermarketbe óhatatlanul sok emberrel találkozik. Ezért központi indikátora a fertőzésnek a mobilitás.

Z: Sokan csalódottak a kormány gyenge intézkedései miatt. Ön szerint mi lett volna jobb?

B: Megértem a frusztrációt. Az intézkedések már a 2. hullámnál késtek, pedig akkor még az "enyhébb" vírus terjedt. November óta a két világból megkaptuk a rosszabbikat: sok fertőzött és halott, 2 lockdown. Az eddigi tudásunk szerint a cél csak egy lehet: alacsony incidencia. A pandémiát csak azok az országok fékezték meg, melyek célul az alacsony fertőzésszámot tűzték ki: Új Zéland, Ausztrália, Norvégia és Finnország. Ha ez nem sikerül, mint a briteknél, legalább rövid, kemény, kötelező intézkedések kerüljenek sorra, országosan - hogy lenyomják az esetszámot. Ez az angoloknál, a B.1.1.7.-nél sikerült is. Ezután azonban nem szabad azt hinni, hogy vége. Eleve kell egy terv arra, hogyan tovább? Régió szerint differenciálni kell, egy 10 esetszámú körzetet másképp kell kezelni, mint egy 400-ast. Ilyen magas fertőzöttségnél azonnal regionálisan és szigorúan kell reagálni.

Z: Nekünk van ilyen tervünk húsvét utánra?

B: Nem látok ilyet. Ezért az ünnep után a tesztelést és az oltást föl kell gyorsítani. Vannak meggyőző empirikus modellszámítások (Szlovákia, Cornell Uni USA), melyek szerint a rendszeres tesztelés sokat segít. Akkor is, ha nincs látható fertőzés. Tünetmentesek tesztelése is csökkenti a vírus-átadást. Tesztelni, tesztelni, tesztelni. Oltani, oltani, oltani. A kontaktredukció egész terhét most a lakosság viseli. Gyorsabban, korábban kell reagálnunk - lokálisan, regionálisan, differenciáltan.

Z: Mit ért volna egy országos kijárási tilalom?

B: Ehhez nincsenek adatok, ennek a hatását nem modellezhettem. Bajorország és Baden-Württemberg rendelt el ilyet, meg hasonlót, de nem lehet megmondani, mit hoztak. Aki este elmegy valahová, emberekkel találkozik. Ehhez a politikusok karikatúrákat vizionálnak. "Amikor este a kutyámmal a faluban sétálni megyek, az milyen kockázat?" Csakhogy ez nem reprezentatív. Mégis következményekkel jár. Az Uni Erfurt fölmérése szerint az emberek a nyitástól inkább tartottak, de azt gondolták, kisebbségben voltak.

Z: A politika kedvenc érve: Az emberek többé nem tartják be a rendelkezéseket. Ez tévedés.

B: Pontosan. Ez az állítás nem bizonyított. A nyitás politikai döntése torzult valóságérzékelésen alapult.

Z: Mit tanácsolna az embereknek, akiket a szabályok csak összezavarnak? Mi a legfontosab, amit megtehetnek?

B: Fontoljuk meg minden lépésünket, minden találkozást. Kaphatunk-e, vihetünk-e át vírust? Mennyire fontos másokkal lenni? Épp most a legélesebb a helyzet. Az oltás magában nem oldja meg a problémát. Hetek, míg hat, akkor sem 100%-ban. Új vírusok jövőre is jöhetnek, szükségünk van A, B, C tervre.

Z: Ön miben reménykedik?

B: Abban, hogy példát veszünk Ausztráliától, Új Zélandtól, Finnországtól és Norvégiától, ahol kollektívan sikerült visszaszorítani a vírust. Eredményesebbek, mint mi.

Z: Ön személyesen hogy viseli a kovid-fenyegetettséget?

B: Egyszerűen csak mindig fáradt vagyok. És frusztrált, mint kutató.

ZEIT online, 25. 3. 2021.

"Die Leute begreifen, dass sie die Pandemie selbst bekämpfen müssen"

Tisztelt AJBH!

Panasz a FŐKETÜSZ/KvK eljárása ellen

A katasztrófavédelem életeket menthet - ha hibás, elhanyagolt fűtéseket szankcionál. Sajnos előfordul, hogy a jól légzárt lakásokban vagy régi kéményeknél a huzat gyengül és füstgáz-visszacsapódás történik. Józan lakástulajdonosokra hat a figyelmeztetés, másoknál a bírság.

Ám a helyzet visszaéléseknek is teret adhat. Az alapvető biztonság betartatásán felül a hatóságok aránytalan szankcionálást gyakorolnak, kihasználva a lakosok kiszolgáltatottságát.

-Nem szerencsés az ellenőrzés és a szankcionálás szétválasztása, utóbbi el kell hogy fogadja az előbbi beadványait. Ezek tévesek is lehetnek, a KvK nem vizsgálhatja meg a kéményseprő állításait, az átépítések indokoltságát. Mindez nem erősíti a polgárok bizalmát a hatóságokban.

-Sérül a jogegyenlőség, országszerte a 2/e-ből eredeztetett követelés (a kéménybélelés) nem alkalmazható. A 2/e (nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota) nem áll fent. Ma újból megnéztük belül is: a kéménytéglák épek, csak a szél által behordott hulladék és a korom gyűlik össze alul, amit rendszeresen eltávolítunk.

-Gyanúm szerint a követelés alapjog-ellenes és nem életszerű. Falun nem is próbálkoznak, csak a zsarolható nagyvárosiaknál. A kisnyugdíjas nénikére hogyan verik rá az átépítés költségeit, a bírságot? Lefogják a nyugdíját?

-A többszöri ellenőrzés a füstelvezetést éveken át mindig rendben találta. A huzat jó, a biztonság jó. A járatokat a ház két kéményénél rendszeresen ellenőrizzük és kitisztítjuk.

-Az átépítés a huzaton még ronthat is, megváltoznak a keresztmetszetek és a gázáramlatok.

-A mostani hőszigetelő revíziós ajtó cseréje hővezető fémajtóra inkább ront a biztonságon.

-Érthetetlen a tetőjárda-követelés, mikor a kéményeknél kibúvó ablak van.

-A kért átépítés több lakást érint (állványozás), a többi 3 lakástulajdonos ilyen határozatot nem kapott. A konszenzus időigényes és nem szavatolt.

-A járvány miatt ez ügyben minden ellenőrzés és aktivitás megnehezített és kockázatos.

Tisztelettel:

Dr. Rózsa Sándor

Részletek

A nagy európai kazángyárak 30 éve kitalálták a kazán 2.0-át: a kondenzációs kazánt és ráverik a lakástulajdonosokra - követve a növekedésfüggő kapitalista gazdaság logikáját.

A kondenzációs fűtéstechnika, mely visszafogná a füsttel távozó hőt (110% hatásfok!), már születésekor kétségeket ébresztett: a hőnyereség nem szavatolt, az áramfogyasztás, a kényszerkeringtetés miatt még többet is fogyaszthat egy régi magyar FÉG-cirkónál, amely, kellő fegyelemmel, jóval takarékosabb lángon is futhat. (Lásd Szelíd Energia Füzet Nr. 4, Fűtés).

Az új készülék jóval érzékenyebb, a hibát ennél nem háríthatjuk el egy csavarhúzóval. Dehát a szervizelőnek is meg kell élni valamiből! (Lásd: Obszolencia kislexikon, SZEA-füzet Nr. 13).

Magam is elképedtem, mikor a Szerelő előadta a kondenzációs kazán fölszerelésének finomságait: szennyvízvezeték kell a napi 4-5 l kondenzvíznek, át kell törni a falat a levegővételhez (itt már nem kaptam levegőt), a kéménybe a márkatípushoz alkalmas bélelést kell behúzni, ehhez állványzatot, tetőjárdát kell építeni két kéményhez, de a radiátorokat, vascsöveket is le kell cserélni (rezet vashoz ne köss!) - itt léptük át a 2 millió forintot. Nem beszélve a mérésekről, engedélyeztetésről, stb.

A kéményseprő ("Le kell bontani és újra kell rakni a kéményt"), máris hozta a kivitelező haverját. Miután tiltakoztunk, följelentett bennünket és az egész utcát, aki csak megnyikkant.

Így lépett föl a másik hatóság, a katasztrófavédelem, aki több százezres bírsággal fenyeget.