HOGY IS HÍVJÁK? Névmemória-teszt, főleg németeknek – ZEIT/RózsaS

1. Segélycsomagok. Mentőöv. Hogy is hívják a konok görög pénzügyminisztert?

2. Nem, nem Freud. Az a másik. Két betű van a keresztnevében. C.K.? G.J.?

3. Elme-professzor. Világ. Értelem. Pénz. Az, a furcsa szakállú...

4. A két svájci. Nem, nem Lindt & Sprüngli! Építészek.

5. Ezt tényleg meg kellene jegyezni! Kereszt és családnév ugyanaz. Zongorán játszik...

6. Itt van a nyelvemen. A Bundesregierung antirasszizmus biztosa.

7. A német színészek nudistája.

8. Magvas gyümölcs. Karsten Kirsche, vagy valami ilyesmi... TV műsorvezető.

9. Az ősz hajú FDP-s katonai punk?

10. Rolling Stones-nál játszik. Gitáron. Nem jut eszembe. Nathalie Wood? Fenét!

11. Az ARD-n mutatja az első választási eredményeket. Minden választáskor.

12. A német irodalom Beate Uhse-ja.

13. Ez aztán eszembe juthatna! Ő hozta a védőoltást. A nemzet hőse.

14. Nő szakállal. Vagy szakáll nővel. Akkoriban újdonság volt.

15. A Merkel-éra utolsó egészségügy-minisztere. Eszembe fog jutni..

16. Hús-botrány. Hogy hívták a malacot?

17. Az, az intézettel. Fizikus. Kvantumfizikus.

Max Raabe. Vagy valami hasonló...

18. Az Appel fönöke. A nevét elfelejtettem.

19. Az, akinek indiai neve van és a tévében mindent jobban tud.

20. Tud énekelni. Kövér volt, de lefogyott. Hello?

21. Homlokzatzöldítés. Ez volt az erőssége.

22. A Német Szakszervezet elnöke. Mindjárt eszembe jut.

23. Pipa. Bajúsz. Dob. Bádogból. Mindent magam előtt látok – csak a név nincs meg.

24. Marco Boselli? Matteo Botticelli? Andrea Pirelli? A vak énekes!

25. Az a nyugdíj-pasas. Nem, nem Riester. Komikus drótszemüvege van.

26. Valamikor levizelt egy kerítést. (Ilyen nekünk is van! RS).

27. Az én rávezetőm mindig ez volt: Amiből bort vagy sört iszunk. Valami Uschi...

28. Filozófus. Struwwelpeter.

29. A két öreg angol, úgy hasonlítanak, mint az ikrek. Élő szobor.

30. A mi Franzi-nk. De mi a teljes neve?

31. Ahol rím, ott a hím. A kövér favicc-király, ugye, tudod?

32. Épp most nem keresek egy event-hez vagy show-hoz konferansziét, de ha keresnék, az ő neve jutna először az eszembe. De nem jut.

33. Valamilyen világtáj felől semmi újat nem közöl. Nyugatról, ha jól emlékszem.

34. Nem is tudom, mért rá gondolok, de a délafrikai lelkész mindig erősen hatott rám.

35. Az iparmágnás a Menjou-bajúszocskával.

36. A francia, Winnetou szerepében, Jean­Paul Belmondo?

37. Carmen? Caren? Mindig bizonytalan vagyok a Tagesthemen-bemondónőnél.

38. A kocsija Rolls­Royce. A kutyája Yorkshire­Terrier, Daisy-nek hívja. Parókája, mint a bajor király, Ludwig II.-é. Aztán egy nap egy dróttal megfojtották. Szörnyű.

39. Ho­Ho­Ho­Chi­Ling? Ping?

40. Wim. Nem, nem Wim Thoelke, a kvíz-játékvezető.Wim, a filmes.

41. Bajor humorista. Biermösl Blosn. Sigmar Polke?

42. »Das tritt nach meiner Kenntnis ... ist das sofort, unverzüglich.« Ez a bakival csinált a férfi történelmet.

43. Anne Soll. Anne Muss.NAnne Kann. Most melyik?

44. A kaviár csak egy szó. És Johnny ment a szivárványhoz. Jó érzéke volt a blikkfangos címekhez.

45. Toupet vagy nem Toupet? A CDU politikust gyakran heccelik ezzel a kérdéssel.

46. Az egész ember egy álca. Igazi identitási homályos. Nem, nem Olaf Scholz. Angol művész.

47. Carlino? Casino? Cantino? Az, a nadrággal.

48. A mi kapitányunk.

49. Ő André Rieu a filozófusok között, néha így nevezték.

50. Divatdesigner! Potsdam-ból!

51. Az idő rövid története. Nem, nem Annegret Kramp­Karrenbauer önéletrajza, hanem a brit asztrofizikus bestsellere.

52. Az élemedett anya gyakran része az ő művészet-botrányainak. Vagy Hitler.

53. Muszlim vegán. Zöld fecske.

54. Ez idegel, ez a Tesla-pasas. Talán ezért nem tudom a nevét megjegyezni.

55. A fickó a szemöldökkel. Nem, Martin Walser elbújhat mellette. Régi pénzügyminiszterünk!

56. Megesküdtem, hogy aggok házába vihetnek, ha Rudi Dutschke első fiának a neve nem jut eszembe. Hát nem.

57. A Bayreuth-i ünnepi játékok vezetőjének neve? Egy nő.

58. A Saint­Tropez-i rendőr?

59. Ki teker a szélben, az éjen át? Ez az örökzöld fickó (Urgestein), aktaheggyel a csomagtartóján.

60. Boris Becker volt ennek a szerb teniszezőnek az edzője. Hogy is hívták? Novoszibirszk?

61. Róla közben több Izrael szimpátia-rajongás jut eszembe, mint film, amelyekben játszott.

62. Mi mindent tüntetett el eddig? A Szabadságszobrot, egy repülőgépet, az Orient­Express-t. Trump-ot nem, de kár.

63. Loemühle. Valami furcsa nevű repülőtér, ahol az ejtőernyős FDP-politikus meghalt. Hogy is hívták a politikust?

64. Az énekes. Várj csak! Úgy hiszem, csak repülőkön jár ez eszem.

65. Árvíz az Ahrtal-ban. Ugyan ki kezdett el ott nevetni?

66. Mindent életlenre fest.

67. Nem, nem Smudo. Az a másik.

68. Nem jó jel, ha többé nem tudjuk, ki szerezte a Rózsalovagot.

69. Niels Klingseil. Lars Klingbein. Urs Klingstein. Vagy valami ilyesmi....

70. A holland gyerek, aki dalaiért az egész Németország lelkesedet. Heino?

71. Mercedes­Benz és Walrossbart évekig összetartoztak. De hogy hívták az ipsét?

72. Ha agyonvernek is, akkor sem jut eszembe a német rapper neve. Ekkora sértés!

73. Oktatási miniszter asszonyunk neve... Itt van a nyelvemen...

74. Ki számára kellett „rote Rosen regnen”?

75. Az USA elnökhelyettese. Egy hölgy.

76. A berlini VIP-fodrász. Isten nyugosztalja.

77. A ragályos idők hőse. Berlinben biciklizik.

MEGOLDÁS:

1. Yanis Varoufakis 2. C. G. Jung 3. Hans­Werner Sinn 4. Herzog & de Meuron 5. Lang Lang 6. Reem Alabali­Radovan 7. Lars Eidinger 8. Kai Pflaume 9. Marie­Agnes Strack­Zimmermann 10. Ron Wood 11. Jörg Schönenborn 12. Charlotte Roche 13. Uğur Şahin14. Conchita Wurst 15. Jens Spahn 16. Clemens Tönnies 17. Max Planck 18. Tim Cook 19. Ranga Yogeshwar 20. Adele 21. Friedensreich Hundertwasser 22. Yasmin Fahimi 23. Günter Grass 24. Andrea Bocelli 25. Norbert Blüm 26. Ernst August von Hannover27. Uschi Glas 28. Peter Sloterdijk 29. Gilbert & George 30. Franziska van Almsick 31. Heinz Erhardt 32. Barbara Schöneberger 33. Erich Maria Remarque 34. Desmond Tutu 35. Wolfgang Reitzle 36. Pierre Brice 37. Caren Miosga 38. Rudolph Moshammer39. Ho Chi Minh 40. Wim Wenders 41. Gerhard Polt 42. Günter Schabowski 43. Anne Will 44. Johannes Mario Simmel 45. Wolfgang Bosbach 46. Banksy 47. Campino 48. Manuel Neuer 49. Richard David Precht 50. Wolfgang Joop 51. Stephen Hawking

52. Jonathan Meese 53. Cem Özdemir 54. Elon Musk 55. Theo Waigel 56. Hosea­Che 57. Katharina Wagner 58. Louis de Funès 59. Hans­Christian Ströbele 60. Novak Djokovic 61. Iris Berben 62. David Copperfield 63. Jürgen Möllemann 64. Herbert

Grönemeyer 65. Armin Laschet 66. Gerhard Richter 67. Michi Beck 68. Richard Strauss 69. Lars Klingbeil 70. Heintje 71. Dieter Zetsche 72. Bushido 73. Bettina Stark­Watzinger 74. Hildegard Knef 75. Kamala Harris 76. Udo Walz 77. Christian Drosten

ZEIT, 4. August 2022

Fallen mir jetzt plötzlich wieder Namen ein?

Mir liegt’s auf der Zunge ...

TÚL SOK DOKTOR – M. Anbuhl – SPIEGEL/RózsaS

Matthias Anbuhl (51), a Német Diákszövetség (Deutsche Studentenwerk) főtitkárát bosszantja az »Überakademisierung«- vita.

Sp: Anbuhl úr, a gazdaságból hiányoznak a tanoncok. Hans Peter

Wollseifer, az Ipari Kamara elnöke átirányítást követel, ennyi egyetemista zsákutcába visz.

A: Nincs igaza. A diplomásokat kézcsókkal fogadják. Csak 2% munkanélküli, ez teljes foglalkoztatottság.

Sp: Az iparosok jól keresnek.

A: Nézzünk bele a Nemzeti Oktatásjelentésbe. A diplomások órabére jóval magasabb, 2000-2017 között ez az olló tovább nyílt. A piac válasza világos: A vállalkozások is keresik a diplomásokat. Aki a szakemberhiányt komolyan orvosolni akarja, nem játszhatja ki a két osztályt egymás ellen.

Sp: Mi a békés megoldás?

A: Hogy egy fiatal tanonc lesz, vagy egyetemista, az érdeklődésétől, tehetségétől, a vonzó munkakörülményektől, a jó kereseti lehetőségektől függ. A cégek ezeken kell, hogy dolgozzanak. 1,4 M 20-29 évesnek még nincs végleges szakmája. Ez óriási szakember-potenciál.

Sp: A törvényhozó ne terelje a fiatalokat az iparba?

A. Hogyan is tehetné? Általános iskola-kvótával? Az egyetemi helyek korlátozásával? Itt magának az iparnak kell cselekedni. Ha szidjuk az egyetemistákat, ezzel nem tesszük vonzóbbá a kézművespályát.

SPIEGEL, 6. 8. 2022

»Mit Kusshand genommen«

KOMMENT

A tanonc korán kezd pénzt keresni - jókora előnyt szerez. A diplomás gyakran már 30, amikor megszerzi az első fizetését. Egy szerelő órabére tényleg lemarad? Az egész életpályát kell nézni.

RS

INTERNET, A KLÍMAGYILKOS – SPIEGEL/RózsaS

Streaming, gaming, adatközpontok, terminálok milliói a világ villanyenergiája 6%-át viszik el. Az internet gyorsítja a klímaváltozást vagy segít megfékezni?

Az egyik G7-csúcs szünetében, a dán EU-biztos, Margrethe Vestager elpanaszolta, hogy étkezés előtt várnia kell, míg lányai lefotózzák az ételeket (»foodporn«). A német digitális miniszter, Volker Wissing (FDP) kételkedett, hogy ennyi fotó szükséges-e, miközben őt is instagramjain pizza és tonhalsaláta társaságában láthatjuk.

Az IPCC riadóztatott: Az IT egyre több energiát fogyaszt, 6-12%-át a globális áramfogyasztásnak, amely 1,4 mrd indiai fogyasztásának felel meg. Wissing bejelentette, a fenntartható IT neki fő témája. A kormány augusztusban, Meseberg-ben, közzé teszi új digitálstratégiáját.

Eddig minden digitális zöld imázsú volt. A járvány a homeoffice-szal, zoom-konferenciákkal ezt csak erősítette, hisz sok utazást kiváltottak. Ám ez csak az igazság egy része. Már 10 éve, hogy a Google kapott egyet a fejére, mikor egy Harvard-kutató kiszámolta, hogy 2 keresés 15 g CO2-őt eredményez. Azóta a világ adathalmaza, az alkalmazások, a terminálok száma az égbe szökött. Az emberiség fele a neten lóg.

A legnagyobb energiazabáló a streaming (repülőutakkal vetekszik). Egyetlen MI neurális háló edzése ötször annyi CO2-vel jár, mint amennyit egy autó egész életében kibocsát. Ott van még a metaversum, a cloudgaming, a magas fölbontású streaming. A kriptovaluták is sok áramot fogyasztanak, a bitcoin-bányászathoz az USA-ban régi szénbányákat reaktiváltak.

Avagy épp a digitalizálás segít a klímában: Bitcom, IT-ágazatszövetség: 2030-ig az energiamegtakarítások 41%-a digitalizálással érhető el. Az ipari termelés, az épület energiaszabályozása, a közlekedés javítása rendkívül hasznos lehet. Még a bitcoin is lehet zöld, ha napelemek táplálják.

Hogy az internet killer vagy megmentő lesz, az attól függ, a politika mennyire fékezi meg a negatív hatásokat. A német legfelsőbb politikai cél most a további gyors digitalizálás, mely ütközik a környezetvédelemmel. A zöld államtitkár, Franziska Brantner, a »Clean IT«-konferencián tettre szólította föl a techipart. Az adatközpontok energiafogyasztása a mai 15 tWh-ról, 2030-ra, 23 tWh-ra szökik föl. „Ezt nem bírjuk el.”

Alfred Kranstedt, az állam berlini szerverközpontjának igazgatója titoktartásra kötelez, amikor beenged. Kockázatos lenne, ha hacker-ek és terroristák ismernék a helyet. Itt vannak a Bund website-jai, de a polgárok adatai is. Az Informationstechnikzentrum Bund (ITZ-Bund) ezen felül még 3 ilyen központot üzemeltet az országban. Csak egy ilyen szerver-park havi fogyasztása 450 000 kWh, IT-feladatokra. Ekkora 2000 német háztartás fogyasztása. A szerverek nemcsak adatforgalmat produkálnak, de meleget is. Hűteni kell, ez ismét energiafogyasztás. Ha 15 percig nem lenne hűtés, a hőfok 70*C-re ugrana. A fenntarthatósági célok itt is megvalósulóban vannak: A szervereket szélgépek és napelemek áramával tervezik táplálni. Kranstedt könnyen megfelezné az energiafogyasztást, ám a politikusok maximális biztonságot és nonstop hozzáférést követelnek. A berlini központban, egy tűzbiztos ajtó mögött, még 180 ilyen szerver áll tartalékban. Az adatokat ráadásul tükrözik a többi központban – ez az ún. georedundancia, katasztrófa esetére. Az ukrajnai háború óta még egy biztonságmásolat (kommerc-cloud) is szóba került.

Frankfurt Osthafen ipari parkjában működik a világ legnagyobb internet csomópontja. Áramfogyasztása a város fogyasztásának ötöde. Frankfurt energiafogyasztását 2050-re a felére tervezi levinni. 2025-re az adatközpontok négyszer több energiát fogyasztanak majd, mint 2021-ben.

Az érem másik oldalát Hessen digitális miniszterasszonya, Kristina Sinemus, mutatja meg. „20 000 ember dolgozik ebben a szektorban. A gazdaság évente 350 M €-t fektet be új számítógép-központokba Frankfurtban.” Munkahely vs. ökomérleg – ismét egy konfliktus. Az új Westville-negyed példa lehetne egy megoldásra. Az új 1300 lakás fűtését főleg a szomszédos számítóközpont hulladékhőjével oldanák meg. (Akkor az egetverő képtelenség lenne, mint mikor búzával akartak fűteni. Ha a hatásfokokat, energiamérlegeket kiszámítanánk, csak veszteség jönne ki, egyébként sem általánosítható. RS). Waldhauser Béla, a Telehouse CEO-ja, 15 évig ingyen adná a hulladékhőt. „Nem a pár tonna CO2 miatt teszem, hanem, hogy érzékeltessem a nagyságrendet.” Bitcom: „350 000 lakást, 2030-ig Frankfurt összes házát tudnánk fűteni.” Csakhogy ehhez jól szigetelt házak kellenének, modern távfűtés-hálózat, kis távolságok. Akkor lenne valóban ökologikus, ha zöld áramot használnának. (Vagy akkor sem. A messzi szélturbinákat is karban kell tartani. RS).

Marina Köhn, Bundesumweltamt (UBA): „Azt sem tudjuk, mennyi számítóközpont van az országban. Csak durva becsléseink vannak, ezek nem adnának elfogadható energiaszámításokat.” További probléma: A túlkapacitás. Szerverek futnak gyakran szinte üresen, lerontva a hatékonyságot. Az UBA 2012 óta „Blaue Engel”-t ad a legenergiahatékonyabb központnak, ám eddig csak négyet sikerült kiosztani. Még saját maguknak sem adhatták ki.

Markus Haas, O2Telefónica: „Csak zöld áramot használunk. Szélgépekbe akarunk befektetni.” 20 szélkerék 30 000 mobilantennáját működtethetné. Szóba jött a szélturbinák és az antennaoszlopok kombinálása is. A berlini Mowea 52 oszlopjára kis szélkerekeket szerel föl. Ezzel áramszükségletének 2/3-át lefedi és 239 t CO2-őt tart vissza. Haas szerint az 5G 90%-kal kevesebb energiával továbbít 1 byte-ot. A végső mérleg azonban vitatott. Az országos 5G lefedettséghez nagyon sok antenna kell. Ezek szintén energiafogyasztók. Ezenkívül a széles sáv még több mobilalkalmazást, tehát adatforgalmat generálna. Ez a rebound-effekt az egész digitalizálás rákfenéje.

Tilman Santarius,, »Digitalisierung und Nachhaltigkeit« kutatócsoportot vezeti a TU Berlin-en. „Az internet átalány, a korlátlan hozzáférés egyre nagyobb fogyasztást eredményez. Ez fölemészti a digitalizálás hatékonyság-nyereségét” A forrásfogyasztás a techcégek ígérete ellenére tovább nő. Santarius kidolgozott egy »digital Suffizienz« koncepciót. A készülékek legyenek hosszabb életűek, a szolgáltatók ne adják automatikusan, sorban a videókat és ne kínáljanak szabványszerűen kisebb felbontásúakat sem. Programozzák a szoftvert és az algoritmusokat takarékos adat- és energiafogyasztásra. „ A számítóközpontokat kissé zöldíteni nem lesz elég. Az energiafogyasztást és az emissziókat nagyban kell csökkenteni. Ha a digitalizálást más területeken folytatjuk, konzekvensen így kell eljárnunk.”

Wissing:”Nem szabad azt a hibát újból elkövetni, amikor az iparosításkor a fenntarthatóságot mellőzték.” A kormány követelése, hogy a számítógép-központok klímabarát hűtést alkalmazzanak és a hulladékhőt jobban kihasználják. Ám a koalíciószerződésből hiányzik a kikötés, mely szerint a számítóközpontok 2027-ig klímasemlegesek legyenek és a Bund gépei megkapják a „Kék Angyalt”.

Paderborn környékén a Westfalenwind már előbbre van: A szervereket a szélturbinák oszlopaiba építik be.

SPIEGEL, 30. 7. 2022

Beschleunigen Digitalisierung und Internet den Klimawandel – oder können sie helfen, ihn zu bremsen?

MI-FEGYVEREK – T. Walsh – SPIEGEL/RózsaS

Toby Walsh (56), ausztrál professzor, mesterséges intelligencia (MI) kutató.

Sp: Welsh úr, az orosz-ukrán háború olyan, mint a modern fegyverrendszerek tesztelése. A török Bayraktar-drón bevetésére az oroszok iráni drónnal válaszoltak. A jövőben ezek a fegyverek, MI-vel fölszerelve, támadást indíthatnak?

W: Csak idő kérdése. Az orosz POM-3 (»Bouncing Betty«) a német srapnel akna továbbfejlesztése. Ha lépéseket érzékel, fölugrik egy méterre és ott robban. Ha saját katonák közelednek, a MI nem aktiválja. A taposó aknák rettenetesek, embereket, gyerekeket ölnek meg vagy tesznek nyomorékká. 164 állam írta alá tilalmukat, Ukrajna is – Oroszország nem. Kritikám után kitiltottak Oroszországból – ezt bóknak veszem.

Sp: Ausztrália a Boeing-gal egy részben automata vadászgépet tesztel. Ezek a bombázó pilótáknak adnának kísérő védelmet, ún.

Loyal Wingman-t.

W: Ez a fogalom szépítő és félrevezető, mert azt sugallja, hogy csupán emberélet védelméről van szó. Valójában már világszerte MI-fegyverkezési verseny folyik. Az USA az „Atlas” robottankon dolgozik és a „Sea Hunter” robot-hadihajón. Ez már egyedül megtett egy utat Hawaii-tól Kaliforniáig. Kína MI-irányítású repülő szerkezeteket fejleszt, Oroszország legénység nélküli tengeralattjárón dolgozik („Poszeidon”), amely atomfegyverrel is fölszerelhető. Nincs nagyobb rémálom, mint amelyben egy kapitány nélküli U-boot számítógépes programja dönt az atomháború kirobbantásáról!

Sp: Ezek nem csak horrorszcenáriók, melyek sosem valósulnak meg?

W: Az autonóm fegyverek veszélyesebbek lehetnek, mint az atombombák. Egy A-bomba építéséhez hihetetlen sok know-how, kiváló fizikus és mérnök, hasadó anyag és pénz kell. Ezért szerencsére sok ország számára nem elérhető. Az MI-fegyvereket a meglévő fegyverek számítógépes fölszerelésével építik, 3D-nyomtatóval a szükséges tartozékokat.

Sp: Az ilyen DIY-fegyverek, néhány automata Atlas-tank vagy Sea Hunter hajó képes lenne háborút nyerni?

W: Azt nem tudom, de egy hiba miatt háborút robbanthatnak ki. Állítólag Oroszország, Ukrajna megtámadásakor, egy többszörös hangsebességgel repülő hiperfegyvert vetett be. Ilyenkor nem marad idő védekezni vagy egy téves riasztást kizárni. A háború fölgyorsul, számítógépes „flash war”, Blitzkrieg lehet belőle. A számítógépes rendszerek kölcsönösen begerjesztik egymást.Az ilyen háború automatikusan destabilizál. Ezt meg kell akadályoznunk.

Sp: A részben autonóm fegyverek életet is menthetnek. Az US Phalanx rakétaelhárító rendszer gyorsabban reagál, mint az ember.

W: Ha hipergyors fegyver ellen kell védekezni, ez nyilván előny. Ám a Phalanx egyértelműen defenzív fegyver. A MI védelmi fegyvereknél kevésbé problémás, bevetése mégis kockázatos. Mennyire megbízható? Mi lesz, ha a szoftver egy utasszállító gépet ellenséges rakétának néz és lelövi?

Sp: Ki a felelős, ha robotfegyverek háborús bűnt követnek el? Az EU parlamentben már 2017-ben komolyan arról vitáztak, hogy gépeknek személyi státuszt adjanak, hogy téves működéskor felelősségre lehessen vonni.

W: Ez mire lenne jó? Konszernek már most is „jogi személynek” tekintendők. De ez még gazdasági bűntettnél sem segít.

Sp: Vannak már offenzív killerrobotok bevetésben?

W: Erről több spekuláció kering. Úgy hírlik, a török Kargu drón arcfelismerő rendszerrel a szír határon emberekre vadászik. Ám ez nem pontosabb, mint az Ön okostelefonja. Képzelje el, hogy valakit egy raj killerdrón üldöz! Megbízhatatlanságuk ellenére diktátorok bevethetik a lakosság megfélemlítésére. Ideális eszköz az államterrorra.

Sp: Az Ön könyvében ( »Machines Behaving Badly«) javasolja, az atomfegyverek tilalmához hasonlóan, az MI-fegyvereket is tiltani kellene.

W: A megvetés kimondása nem mindig működik tökéletesen, de megakadályozhatja a rosszabbat. Több iszonyú fegyvert is kezdtek el bevetni, de később visszavonták, mint a mérges gázokat az első világháborúban. A blend-lézer is tiltott, mely megvakítja a katonákat. Ezeket az ENSZ 1998-ban megvetésre ítélte és azóta nem jelentek meg a harcmezőkön. A taposóaknák tilalma nem működött teljesen, de mégis 40 milliót megsemmisítettek. A szóró lövedékek 99%-át is fölszámlták, bár Szíriában ismét előfordultak. A megbélyegzéssel az autonóm fegyverek elfogadását megakadályozhatjuk.

Sp: Ön még 5 éve az „It's Alive” könyvében még optimista volt és a MI-nek dicsőséges jövőt látott előre. Mi késztette a borúlátásra?

W: A valóság! A MI mellékhatásai mellbevágtak. A választók agyát valósággal átgyúrták, hogy Trump-ra és a Brexitre szavazzanak. Az öntanuló programok ezeket a rohamokat perfekt viharrá duzzasztották.

Sp: Az EU most egy „bizalomra méltó MI” rendeletén dolgozik.

W: Az EU irányadó, piaca elég nagy, hogy a konszernek az MI-termékeket az EU-szabályoknak alávessék. Ám az ördög a részletekben rejtezik. A szabályok megfogalmazása az egyik, a másik meg a betartatása.

Sp: Már az elején vita van, pl. az átláthatóság miatt. Lehet az MI egyáltalán transzparens és követhető vagy ez eleve egy black box?

W: Az átláthatóság túlsúlyozva van. Emberek sem transzparensek, mégis gyakran megbízunk bennük. Pl. megbízom az orvosomban, bár nem vagyok medikus és döntéseit részleteiben nem értem. Ám megbízom az intézményekben, melyek őt ellenőrzik.

Sp: Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy egy MI jogkövetően működik, ha kódját nem ismerjük?

W: Ez jó kérdés és nem csak az MI-nél tehető föl. A modern cégek is egyfajta emberfölötti intelligencia formái. A világ legokosabb embere sem tudna egyedül egy iPhone-t építeni. Minden konszern több tízezer közepesen intelligens alkalmazottat egy emberfölötti okos kollektívába egyesít – tehát egyféle MI-be.

Sp: ha valamelyik MI megkergül, nem kapcsolhatjuk le egyszerűen az áramról?

W: Csak azt ne! A globális bankrendszer számítógépeit, ha leállítanánk, összeomolna a világgazdaság. A légfelügyelet computereit kivenni életveszélyes. Sajnos, teljesen a számítógépektől függünk és ez a függés az MI-vel csak nő. Nem szabadulhatunk meg tőlük. Megpróbálhatjuk az MI-be beprogramozott értékeket a társadalom értékeivel összhangba hozni.

Sp: Ön előre látta, hogy az önjáró autó balesetet fog okozni. Mit mond a következő 5 évre?

W: Az automatikus arcfelismerés botrányokat fog okozni. Az US Start up Clearview AI több millió fotót kaparintott meg, a lefotózottak engedélye nélkül. Bár a céget elítélték, tovább folytatja. Hihetetlen, hogy nem ment csődbe. A deep fakes is szaporodni fog, tehát az MI által manipulált filmek és fotók az interneten. Pár év múlva a deep fakes választást dönt el vagy háborút indít – vagy mindkettőt.

SPIEGEL, 30. 7. 2022

»Blitzkrieg der Computersysteme«

ÖKO FIGYELŐ KAMERA - Bayerische Rundfunk/RózsaS

Öko-token: Aki vonatozik, bónuszpontokat kap – ez a bajor kormány terve, a 120 klímavédelmi intézkedés egyike. A jó pontokat a kulturális rendezvényeknél beválthatja.

Ebben az AfD rögtön a kínai szociálkredit-rendszert vélte fölfedezni. Csakhogy a hasonlóság sántít. A kínai rendszerben hivatalos adatok, videó- és beszédfölvételek, chat-ek, GPS-adatok egy központba futnak be. Ezeknek alapján az elvárt viselkedésre kapnak a kínaiak plusz- vagy büntető pontokat.

Az öko-token-nél ilyesmiről szó sincs. A részvétel önkéntes, csak a klímabarát viselkedést jutalmazzák és az adatokat semmiképp nem gyűjtik egy központba. A blockchain-móddal működne, mely eleve decentrális. Ha valaki pl. Nürnbergbe utazik vonattal, a kalauztól kap egy ökotoken-t, amely csak az utas okostelefonján tárolódik. Nem lesz token-regiszter, amelyben az úticél és -idő tárolásra kerülne.

Bécs és Bologna hasonlót tesztel. A bécsi kultur-token motion-tracking-gel fölismeri, ki mennyit gyalogolt, kerékpározott vagy vonatozott. (Sültbolondéria, RS). Az app kiszámolja a CO2-visszafogást az autóval szemben. A jutalom: Díjtalan belépés kulturális rendezvényekre.

Bologna-ban ősztől a "Smart Citizen Wallet" fut. Aki szemetet válogat, vonatozik vagy buszozik, az jó pontokat kap.

Anette Karl (SPD), szkeptikus: „Mivel eddig semmi konkrétumot nem láttunk, félő, ez is csak egy jól hangzó lózung a bajor kormány részéről.”

Bayerische Rundfunk, 08.06.2022

Belohnung für klimafreundliches Verhalten: Umstrittener Ökotoken

JOHN DOE PANAMÁJA – Életét félti – SPIEGEL/RózsaS

2015-ben a »Süddeutsche Zeitung«-nak egy whistleblower, „John Doe”, 2,6 terrabyte titkos adathalmazt játszott át, amely a panamai Mossack Fonseca postaládás cégkezelőtől származott. Pár napra rá a svájci rendőrség házkutatást tartott az Uefa-nál. Lemondott az izlandi, a pakisztáni miniszterelnök, a spanyol ipari miniszter. 2016 április 13.-án az M. Fonseca-nál zsákszámra aktákat foglaltak le, 2018-ban a cég bezárt. A kormányoknak sikerült 1,3 mrd $ adópénzt behajtani. »John Doe« fölszólította a politikusokat, lépjenek föl a globális egyenlőtlenség ellen. A leak-ről könyvek, podcast-ok, dokufilmek jelentek meg, egy még Hollywood-ban is.

2022 februárjában az EU a Panama Papers (PP) alapján szankcionálta a csellista Szergej Roldugin-t, aki Putyin strómanja.

John Doe ismét jelentkezett, a SPIEGEL beszélgetett vele.

Sp: Doe úr, hogy van? Biztonságban van?

D: Amennyire meg tudom ítélni, igen. Veszélyes világban élünk és ez néha nagyon aggaszt. Ám mindent egybevetve, jól vagyok, boldognak érzem magam.

Sp: 6 évig hallgatott. Soha nem akarta elmondani, hogy Ön volt az, aki állam- és kormányfők, drogkartellek, adócsalók üzelmeit leleplezte?

D: Szenvedtem, mert a munkám nem ismerték el. De a hírnév sosem vonzott. Csak azon voltam, hogy sokáig életben maradjak, hogy legyen valaki, aki elmondja ezeket a történeteket. Az adatokat napokig rakosgattam össze, közben úgy éreztem, mintha valaki a tarkómhoz szorít egy pisztolyt. Sok újságíróval leveleztem, de sem a »New York Times«, sem a »Wall Street Journal« nem reagált, Wikileaks sem.

Sp: 2016 április 3.-án kezdődtek meg a publikálások. Hogyan élte meg ezt a napot?

D: Vasárnap volt, barátaimmal ebédeltem. Meglepett Edward Snowden tweet-je, mikor berobbantotta az ügyet. Információözön indult el, mindenki erről beszélt. Nem kis erőmbe került úgy tenni, mintha akkor hallottam volna először az ügyről.

Sp: A „panama papers”-t sokan a watergate-hez hasonlítják. Az FBI-igazgató, Mark Felt, 33 év után fedte föl magát.

D: Az én rizikóprofilom másmilyen. A panama-papers-ben sok transznacionális bűnszervezet szerepel, kormányzati kapcsolatokkal. Egy outing-ot nem élnék túl, megölnének.

Sp: Elmondta egyáltalán valakinek az Ön szerepét?

D: Csak néhány nagyon közel álló barátnak.

Sp: 6 évig hallgatott, most mért szólalt meg?

D: Többször volt alkalmas időpont. Mérlegelnem kellett, saját és családom biztonsága volt az első. Aztán féltem, hogy szavaim ebben a nagy kakofóniában gyorsan elhalnak. A fasizmus és az autokrácia terjedése késztetett megszólalásra. Kína, Oroszország, Fülöp sztk, Brazília után az USA-ban is aggasztó a helyzet. Amerika súlyos hibákat vétett, de mindig sikerült kiegyensúlyoznia. Ez a balansz ma nincs meg.

Sp: Az adóparadicsomok főleg az autokrata kormányzóknak kedveznek.

D: Putyin nagyobb veszély az USA-nak, mint Hitler volt. A postaládás cégek a legjobb barátai, ezeken át pénzeli a katonaságát, mely ártatlan civileket öl meg a bevásárló központok szétlövésével. Kínai offshore-cégek konglomerátumai dolgoztatnak halálra gyerekeket a kongói kobaltbányákban. Elszámoltathatósági kötelezettség nélkül egy társadalom nem tud működni.

Sp: Tart az oroszok bosszújától?

D: Ezzel a kockázattal kell élnem. A Russia Today leadott egy PP-dokudrámát, amelyben John Doe vére a Panama-kanálist jelképezte. Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak újságírók meggyilkolása szíven ütött. Az EU tegyen róla, hogy Máltán is (ahol a Mossack Fonseca is ügyködött) betartsák a jogállami elveket.

Sp: 2017-ben a Bundeskriminalamt (BKA) is kapott zsákszámra Fonseca-aktákat, egy névtelentől.

D: Igen, az én voltam. A német kormány megigérte, hogy engem és családom megvéd. Sajnos, megsértette a megállapodást és veszélybe sodort. Ne bízzatok a német államban!

Sp: A sajtó szerint 5 M €-t kapott az adatokért. Miért elégedetlen a BKA-val?

D: Amikor megkapták az anyagot, magamra hagytak. Még nagyobb veszélyben voltam. Berlinben fényes nappal gyilkolt az FSB. Az áldozat én is lehettem volna. A pénzügyi megállapodást sem tartották be. Végül a BKA elállt attól, hogy a PP-n kívül más

offshore-adatokat is földolgozzon.

Sp: Pontosan mit kért a BKA-tól? Tanúvédelmet? Új identitást? Több pénzt?

D: Csak annyit mondhatok, nem tartották be a megállapodást.

Sp: A Fonseca-aktákat a német rendőrség több tucat államnak továbbította. Ám csak információkat polgáraikról. Ha ellenük nem indul eljárás, ezzel a logikával az orosz oligarchákról is lehetne adatokat átadni az orosz hatóságoknak. Abszurd helyzet! Ezeket épp most szankcionálta az EU.

D: Sajnos, sem a német, sem az US-kormány nem tanúsított különleges érdeklődést a PP iránt. Inkább yachtokkal foglalkoznak. Átkutathatnának néhány US szolgáltató irodáját, melyek offshore-cégeket adnak el. Könnyű volna, mégsem teszik.

Sp: Mért nincs orosz whistleblower?

D: Bátorság és szabadság kell. Putyin a bátrakat megöleti vagy lecsukatja.

Sp: Edward Snowden Oroszországban ragadt. Putyin kormányát korrupnak tartja, az USA tovább üldözi.

D: Snowden csak egy kirakós darab az orosz információ-háborúban. Ha a US titkosszolgálatoknak bizonyítékaik vannak, rakják ki. Ha nem, Biden kegyelmezzen meg neki, hogy hazatérhessen.

Sp: Mennyire elégedett az akciójával?

D: Ámulok a sikereken. Ami az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) elért, tényleg példátlan. Reformok indultak be. Sosem gondoltam, hogy egy ügyvédi iroda adatai megállítják a korrupciót vagy megváltoztatják az ember természetét. A politikusoknak kell cselekedni. Nyilvános cégregiszterre van szükségünk világszerte.

Sp: Mit tanácsol, ha valaki követné Önt?

D: Az érzékeny témák igazságát kibogozni nem egyszerű. Meg kell őrizni hidegvérünket. Ha újságírókkal vagy hatóságokkal beszéltek, számítsatok arra, hogy minden lassan megy. Mély levegőt venni és mással is foglalkozni.

Sp: Újból megtenné?

D: Mindenképp!

SPIEGEL, 23. 7. 2022

»Die russische Regierung will mich tot sehen«

1,74 MILLIÓ SZABAD MUNKAHELY – SPIEGEL/RózsaS

Repülő-koffer-pakoló, óvoda, vendéglő – munkaerőt keres. (Egyik sem alapvető. RS). 148 „Engpassberufe” van híján dolgozóknak, a Bundesagentur für Arbeit szerint. Egy idősotthon átlagban 8 hónap után talál ápolót. Egy klímatechnikusra 7 hónapot kell várni. Festő, pék, csomagkezelő is hiányzik. A babyboomer-generáció nyugdíjba megy és kevesebb fiatal kerül a munkapiacra. 2035-re 7 millióval kevesebb dolgozó lesz. (Most 45 M dolgozik, 83 M közül). Ha munkahelyek maradnak parlagon, hiányzik az értékteremtés, a jólét kerül veszélybe, Németország szegényedik. Mallorca, Madeira, Maldív sztk éveken át minden német számára elérhető volt. Egy Barcelona hétvége alig került többe, mint egy Berlin-München vonatjegy.

Ennek most vége. 7200 alkalmazott hiányzik a légi közlekedésben. Csak erős idegzetűek, jó kondícióban, nagy ádozatkészségűek vállaljanak egy repülőutat.

SPIEGEL, 16. 7. 2022

UKRÁN PARTIZÁNOK- SPIEGEL/RózsaS

Egy névtelen harcos videóüzenete látható július eleje óta több csatornán: „Épületeket foglalunk el, utcán és hidakon fogunk harcolni. Országunk egy darabját sem ajándékozzuk el.” Herszon környékéről, Dél-Ukrajna elfoglalt területeiről beszél, ahol orosz igazgatást vezettek be. „Mindenki, aki ebben részt vesz, rajta van a halál-listánkon.” A „Sárga Szalag” mozgalom üzeni a megszállóknak: Tudjuk kik és hol vagytok. Soha nem lesztek biztonságban.

A Dnyeper part-i Herszonban ( 280 000 lakos) június óta szaporodnak a merényletek. Június 18.-án súlyosan megsebesült az orosz börtönigazgató, egy másik magas rangú tisztviselőt autóbomba ölte meg. Hétfőn egy hasonló támadás sikerült kis híján. Az észak-keleti Harkivban megöltek egy orosz vezetőt. Támadások érik az infrastruktúrát, július elején a Tokmak/Melitopol vasúti híd repült a levegőbe.

A legtöbb akció titokban marad, de a SPIEGELnek sikerült ukrán ügynökökkel beszélni. Putyin csapatai sehol sincsenek biztonságban. Az US Himars rakétákkal az elfoglalt területek lőszer- és üzemanyagraktárait lövik, 80 km-es távolságban. A célpontokról polgárok adnak információt. Ez Kijev 5. hadosztálya, a partizánok.

Az ukrán katonai vezetőség csak hosszú idő után ismerte föl saját lakossága katonai erejét. Volodimir Semcsugov (51) Luhanszk-ban, már 8 évvel ezelőtt is harcolt az oroszok ellen. Amikor 2014-ben az oroszok behatoltak Donbasz-ba, ő Grúziában egy csomagoló céget vezetett. Hazalátogatásakor megtudta, barátait megölték és még eltemetni sem hagyták. „Anyám szemében a félelem volt számomra a legnagyobb motiváció.” Bányászokkal, menedzserekkel, orvosokkal, tanárokkal egy partizán-csapatot alapított. „Először senki nem vett bennünket komolyan, terroristáknak tartottak. Most mindenki ránk figyel.” Saját 10 000 dollárját fektette be. Először információkat gyűjtöttek. „Az orosz katonáknak sört és cigarettát vittünk, megköszöntük védelmüket – közben puhatolóztunk. Az első fegyvereket is tőlük kapták „lojalitásukért”. A többit korrupt szeparatistáktól vették. A harc megindult. Katonai táborokat, de egyes katonákat is megtámadtak a kocsmában. Síneket, villanyvezetékeket, de még gázvezetéket is fölrobbantottak. ”Hrusztalnyij bányaváros, már gyerekként megtanultam bombát építeni.” 8 hónap után kötöttek szerződést az ukrán hadsereggel. 2015-ben aknára lépett és fogságba esett. Megvakult, mindkét karját amputálták. Egy év után, fogolycserével szabadult. Az akkori elnök, Porosenkó kitüntette. Megtanult protézissel élni, kölni orvosok egyik szemét meggyógyították. Most is aktív, videón partizán-kiképzést ad. Hogyan lehet az orosz teherautókat kiiktatni? (Homok a tankba).

A partizánháborút két ukrán szerv is ellenőrzi: A Katonai Titkosszolgálat HUR és a Speciális Kommandó SSO. A „Sárga Szalag” vagy a „Bergyánszki Partizáncsapat” a Facebook, az Instagram, a YouTube és a Telegram oldalain gyűjti és küldi az információkat. A csoportok 5-10%-a kommunikál, a többiek passzív ellenállást gyakorolnak. Bezárják a boltot, ha orosz katonák közelednek, halálos fenyegetésű szórólapokat terjesztenek, a kollaboránsok fejére díjat tűznek ki. Egy Herszon-i óvónő: „Csak a legszűkebb köreinkben beszélünk az ellenállásról.” Fiával kódolt vonalon beszélget. A fiú tovább adja az információkat a titkosszolgálatnak. Néha célzott kutatást is folytat. Egy ízben orosz tankok Herszon-ba való érkezését tudta meg. A hírt tovább adta és a szállítmányt szétlőtték.

A lakosok megfigyelései épp olyan fontosak, mint a műholdképek. A megszállók tudatában vannak a partizánveszélynek. Július elején kommandó-központjukat precíz légicsapás érte. Azóta megerősítették ellenőrző pontjaikat és körözik az ellenállókat. Több mint 600-at letartóztattak. Ezek régi biztonságiak,tisztségviselők, akik közül sokan eltűntek vagy csak holtan kerültek elő.

A formatervező Max elmenekült. Barátaival egy Telegram-csoportot szervezett, öt ezren kapcsolódtak. „Indítottunk egy új chat-et, amit szigorúen ellenőrzünk. Az újakat a közösségi oldalakkal és célzott kérdésekkel világítjuk át.” A „Herszon az ukrajnaiké” csoportban az orosz csapatokról gyűjtöttek információkat. Az adatokat kölcsönösen ellenőrizték, továbbítás előtt. Az ukrán E-Governance-App Diia-ot használták, hogy igazolják magukat, aztán az ukrán titkosszolgálat Chatbot-jába

(»E-Enemy«) betáplálták az adatokat.

Max: „Legnagyobb sikerem márciusban volt. Orosz konvoj érkezését észleltem, mely teherautókból, csapatszállítókból, tartálykocsikból és rakétavetőkből állt. A hírt továbbítottam a E-Enemy-re. Hasaltam a fűben és láttam, ahogy a gránátok becsapódnak. Teljes eufóriát éreztem, aztán félelmet.” A háború kezdetekor a megszállók ellen tüntetett – fedetlen arccal. Sokáig rejtőzködött, míg végre talált egy mikrobuszt, amelyen 150 €-ért kicsempészték a városból. Amikor ukrán katonákhoz ért, kitört belőle a sírás. Most kijevi barátainál lakik.

Veszélyes idők úgy a megszállókra, mint az ellenállókra. Délen offenzívára készülődnek. Sokan a városi harcoktól való félelmükben elhagyják a várost, mások élelmet raktároznak, Molotov-koktélt és bombákat építenek. Egy géplakatos Szaporisja régió Enerhodár városában egész arzenált tárol a pincéjében. (És ezt megírja a Spiegel? RS). „Csak akkor osztom szét, ha csapataink közelednek.”

Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő: „Az offenzíva kétfrontos háborúra kényszerítené az oroszokat, ekkor nem lenne erejük a partizánokat üldözni. Az ellenállás rosszul szervezett. Fegyvereket kellett volna raktároznunk és több embert kiképeznünk.” Zelenszkij is hibás, mert újévi beszédében alábecsülte a háborús veszélyt. Drága idő veszett el. Az ellenállók tudják, hogy veszteségek fenyegetik őket. Egy Enerhodár-beli partizán: „Nincs más választásunk, ha országunkban szabadságban akarunk élni.”

SPIEGEL, 16. 7. 2022

Darum muss Putin die ukrainischen Partisanen fürchten

A HŐSÉG OKAI – ZEIT/RózsaS

A brit Met Office július 23-ra, Birmingham és London városokban 30-40*C-t jelzett előre; Somerset, Dorset, Devon és Wiltshire megyékre 43 fokot. Az időjárástérkép alatt ez állt: 2050. július 23. A két éve készült videó megmutatta, mi vár a britekre a század közepére. Ezt a »Meteo-Fiction«-t a napokban a valóság előrehozta. Kedden a Heathrow-n 40,2 *C volt - először 40 fölött. 2019-ben Cambridge botanikus kertjében 38,7 fok volt a rekord.

Délnyugat Európában már a június is túl meleg volt. Ázsia és Észak-Amerika is szenved a hőségtől - bár a Csendes óceánon a

La Niña áramlat uralkodik, amely eddig hűtött. Ellenpárja, az El Niño 2016 és 2019 forró nyaraiért felelős.

Az egyre gyorsabb és melegebb nyarak előrevetítik a jövő időjárását. Hevességük és gyakoriságuk nem a természet játéka, hanem az ember tevékenységének következménye.

Németországban a 30 fokos napok gyakorisága háromszor akkora, mint az ötvenes években. 40 fokot először 1983-ban mértek. 2019-ben Duisburg-Baerl és Tönisvorst városában 41,2*C volt. Friederike Otto (Imperial College London): „Az ember okozta klímaváltozás a hőhullámokat erősíti és szaporítja.” Otto attribúció-kutató, keresi az ühg-emissziók és az időjárás kapcsolatát. A mért adatokat különböző klímamodellekbe adják be és emisszió nélküli „retro-bolygót” modelleznek. A digitális ellenvilág megmutatja, mi a valószínűsége a szélsőséges időjárásoknak. Ezek szerint a 2020-as szibériai és a 2021-es észak-nyugat amerikai hőséghullám ühg-emissziók nélkül szinte lehetetlen.

A mostani hőséget Ny-Európában részben egy kiterjedt azori ciklon okozza. Caroline Ummenhofer tengerkutató 1200 évre visszamenőleg modellezte a magas légköri nyomásokat. Ezek a XX. században a növekvő emissziókkal párhuzamosan, különösen az Ibériai félszigeten, szaporodtak. További okok a magas légköri futóáram-anomáliákban (jetstream) keresendők. Ez a 10 km fölötti szél nyugatról keletre az északi sark körül forog. Az arktiszi változásokra reagál, széles szalagok fordulnak délre. Szét is válhatnak (kettős jetstream). Ez befolyásolja a ciklonok és anticiklonok vándorlását, de le is horgonyozhat hosszabb időre (hőkupola).

Efi Rousi (Potsdam-Institut): „A hőfok-emelkedés a kettős futóárammal rendellenességével magyarázható. E mögött pedig az Arktisz fölmelegedése áll.” Az eddig 10 évente előforduló kánikula most kétévente fenyeget.

Európában 2003-ban 70 000 hőség-halottat mutat a statisztika. Most Portugáliában 650, Spanyolországban 360 ez a szám. Ám megjegyezendő, ilyen direkt hőhalálokat eddig még nem regisztráltak. Amikor májusban Pakisztánt és Indiát egy korai hőhullám érte el, a Scientific American ezt írta: „A klímaválságban a klímaberendezés legyen emberi jog.” (Amivel még nagyobb hőséget gerjesztenek. A meleg ellen sokkal könnyebb védekezni, mint a hideg ellen. Afrika évezredek óta teszi. Nedves ruha, árnyékolók, föld-hűtők, erdősítés sokak számára lehetséges. Kutamban 10*C-t kapok – ingyenbe'! Lásd még: Szelíd energia ösvény, földhőcserélős hűtő. RS).

A világ-klímatanács (IPCC) szerint 1,5 fok globális fölmelegedésnél a hőségnyarak 10 évente négyre szaporodnak. A Climate Action Tracker fölbecsülte, mennyire hatnak a klímavédő intézkedések a hőfok-emelkedésre. Ma az emberiség olyan úton halad, amely direkt egy 3 fokos világba vezet.

ZEIT, 21, 7. 2022

Das Wetter von morgen

DIE STRAßE DES TODES – ZDF dokufilm 30 halottról Kijev mellett/RózsaS

A „frontal” dokumentáció drónfelvételekkel, tanúkkal, áldozatokkal mutatja be a március 3.-i vérengzést a Sihtomir autópályán. A nyomok egy hírhedt orosz katonai egységhez vezetnek. Az államügyészség több mint 30 civiláldozat halálát vizsgálja. Kik az elkövetők? Az orosz katonáknak nem sikerült minden bizonyíték eltüntetése visszavonulásukkor. Arndt Ginzel stábja az út mentén terhelő papírokat talál. Ezek fegyver és muníció átvételi igazolások, kiállítva az 5. motoros gárda 46 108-as egységére. Alina Kukina és társai szerencsétlen módon a halál felé menekültek, Kijevből a város melletti dácsáikba. Alinát egy orosz géppisztolyos ejtette fogságba, de Alina elfutott, több golyóval a testében. Egy csernobili túlélő nyugdíjas a helyszínen mutatja meg, hogyan menekített ki több száz civilt az orosz frontvonalból.

ZDFmediathek
"Die Straße des Todes – Kriegsverbrechen in der Ukraine" 

FEGYVERSZÜNET? - L. Fix, ZEITonline/RózsaS
Liana Fix történész és politológus, K-Európa és orosz szakértő.
Sokan úgy vélik, Ukrajna adja föl és kössön fegyverszünetet. Ők a válságok okát nem az orosz politikában látják, hanem csupán a háború tényében. Ha sikerülne leállítani a harcokat, visszatérne a béke, a német jólét biztosítva volna, jönne tovább az orosz gáz és humanitárius katasztrófa sem fenyegetne. Úgy hiszik, hogy Oroszország korlátozott politikai célokat követ, amelyben kompromisszum lehetséges, Ukrajna maradjon semleges és az orosz területi igény csak a Donbászra vonatkozik.


Mindez tévhit, az orosz politika veszélyes megítélése. Putyin nemcsak semlegességet és területet akar – hanem Ukrajna teljes megsemmisítését.

Putyin kinyilvánította, hogy nem fogadja el Európa fennálló rendjét. Ki akarja az USA-t szorítani és Keleten egy védtelen, semleges pufferzónát akar. Ez fenyegetés, úgy Európára, mint a Nyugatra. A fegyverszünet-javaslók azt sugallják, hogy egy gyors és egyszerű megoldás lehetséges. Elvben a tűzszünet és a tárgyalás nem ördögtől való. Ám egy realisztikus tűzszünet, mely nem Ukrajna önfeladásával és saját biztonságunk veszélyeztetésével jár, sokkal kihívóbb, mint egy azonnali fegyverszünet. 

Egy realisztikus fegyverszünet 3 stratégiai célt kell, hogy kövessen. Először Ukrajna, mint politikai, gazdasági és katonai független állam létezését biztosítani kell. Másodszor a tűzszünet ne csak a harcok átmeneti leállítása legyen, hogy utána Oroszország a legyengített, „demilitarizált” államot újból megtámadhassa. Végül a tanulság ne az legyen, hogy az agresszió kifizetődik – ez további támodásokra bátorít. 

Ukrajna dönthet arról, mikor és milyen feltételekkel képzelheti el a tűzszünetet. A vezetés jelzései alapján csak olyan szcenárió jöhet szóba, amely a fenti stratégiai szempontokat figyelembe veszi. A legfontosabb, hogy az orosz katonai sikerek visszaessenek, különben a feltételeket Kreml diktálná. Ezért kell Ukrajnának visszanyerni a lendületet. Erre a lehetőség adott. Luhanszknál az orosz sikerek magas katonai veszteségek árán, lépésben valósultak meg, Most ugyanez a taktika  Donyeckben - Szlovjanszk, Kramatorszk és Bahmut városoknál.

Ukrajna délen sikeres és offenzívát jelentett be, mely taktikailag elterelheti Putyin figyelmét keletről. Az US-rakétavetők sokat segítenek. A helyzet nehéz, de nem reménytelen. A déli ellenoffenzíva magas szimbolikus és morális hatású lenne. Nem indulhat túl korán, képzett csapatok és megfelelő fegyverek kellenek. Ám az oroszok az elfoglalt területeken gyorsan beássák magukat. Ha nem is sikerül őket a Dnyeper jobb partjára átűzni, Ogyessza irányába megakadályozható az előretörésük. Erre építve, ukrán terület-visszanyerések elképzelhetők, a másfél milliós Harkiv körül, de Donyeck és Luhanszk régiókban is.

ZEITonline, 19. 7. 2022

Putin zum Waffenstillstand zwingen