Ökobetyár

High tech vagy low tech? | öko-retro-bio-grín

6 KIÚT – D. Wetzel az energiáról - Welt am Sonntag/RózsaS

2022. április 06. 09:06 - RózsaSá

6 KIÚT – D. Wetzel az energiáról - Welt am Sonntag/RózsaS

 

Shoppingolni, spórolni, szubsztituálni

 

Claudia Kemfert, Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung

(DIW): „A folyékony gáz tévút, ahogy az atom- és szénerőművek további üzemeltetése is. Ez mind csak Putyinnak jó. A legjobb az energiafordulat fölgyorsítása.” Elterjedt hit, hogy a német függőség ellen a szél és a naperő további kiaknázása segíthet. Ám a szakemberek szerint, ez csak egy út a sok közül, rövid távon sokat nem segít.

 

1. FÖLDGÁZ

Az Internationale Energieagentur (IEA) a folyékony gáz (Liquified Natural Gas, LNG) importjában látja a függőség gyors csökkentését. Az USA vagy Katar, a jövő télen, az orosz 155 mrd m3 EU-ba való gázszállításból 20 mrd-ot tudna helyettesíteni, később még 40 mrd-ot. „Habeck úr gyorsan Afrikába kell, hogy menjen.” - mondja Stefan Liebing, a német gazdaság Afrika-egyesületétől. „Nigéria, Angola, Kamerun und Egyenlítői Guinea gyorsan tudnának NLG-t adni. Az algériai vezetéken is jöhet több földgáz. Míg az olasz külügyminiszter már Angolában, Mozambikban, Kongóban tárgyal, a német kormány késik. Andreas Kuhlmann, Deutsche Energieagentur (Dena): „Kézenfekvő egy EU-vásárlóközösség alapítása, így az új beszállítókkal jobb pozícióból lehetne tárgyalni.”

 

2. ELEKTROMOS ÁRAM

A Bruegel tanácsadó szerint az orosz gáz egyharmadát (a német 11%-át) lehetne kiváltani az EU-ban, ha gáz helyett szénnel termelnének áramot. A Bundesverband der Deutschen Energie- und Wasserwirtschaft (BDEW) közbeveti, hogy számos gázerőmű távhőt is szolgáltat, azoknak maradni kell. Ehhez azonban a kormány el kellene, hogy álljon a szén-stoptól, mely a klímavédelem fontos lépése. Az RWE április 1.-én leállította Neurath A szénerőművét. Ha ez országosan megy tovább, 1,8 GW esik ki.

 

3. ATOMERŐ

Az IEA 10 pontos tervében az atomerő a 3. legfontosabb játékos az energiafüggőség ellen. Ha a 3 német és az 1 angol reaktor tovább fut, 13 mrd m3 gázt válthat ki. Ez kétszerese az új szél- és napenergiának.

 

4. HIDROGÉN

A kormány a vízből kinyert hidrogént középtávon az energiahordozók fontos diverzifikálásának tartja. A vizet villannyal hidrogénre és oxigénre bontják (elektrolízis). „Az energiafordulat pezsgője, luxuscikk” (Kempfert), hamarosan árban versenyre kelhet. A kormány 2030-ig 10 GW teljesítményt tervez, a befektetők 30 GW-ot az évtized végére, a Deutsche Wasserstoff-

und Brennstoffzellen-Verband szerint (Német Hidrogén- és Tűzszercella Szövetség). A Siemens Energy Berlinben 30 M €-t készül elektrolizátorokba befektetni. Több állam Afrikából és Közel-Keletről számít H2-importra. Ott olcsó a szolár és a szél-áram, amivel H2-őt termelnének. A hidrogén a Földközi tengeren át jönne csővezetéken.

 

5. ÉSSZERŰ ENERGIAFOGYASZTÁS

Kuhlmann (Dena): „Energiahatékonysági kampány kell. A megtakarítási potenciálok rendkívül nagyok és sok esetben olcsón megvalósíthatók. A kormány sorozatban szanáljon és cseréltessen fűtést.” Valóban, a gáz 50%-át az épületek viszik el. A fűtéstulajdonosokat noszogatni kell. „Mért legyen egész nap a fürdőszobában 23*C, a többiben 21*C?”- kérdi Michael Sterner, az energiatárolók és rendszerek professzora, TU Regensburg. (Ehhez mért kell egy professzor? RS). „Itt sokkal több gázt lehet visszafogni, mint az iparban.” Az átfolyós vízmelegítők hatásfokát lehet javítani, a szobahőmérsékletet 1-2 fokkal visszavenni. Minden fok 6%-kal kevesebb gázt jelent.

 

6. SAJÁT FORRÁSOK

Wolfgang Steiger, CDU: „A hazai gázföltárást rövid távon 20%-kal emelni lehet és kell.” A 6 mrd m3 az orosz importnak csak egytizede, de vannak föltáratlan források. A német-holland határon 60 mrd m3 van a földben, ennyi az éves orosz import. A hollandok benne volnának, de a német koalíciósszerződés kizárja. „Ez a papír meghaladott, ahogy a szén- és az atompolitika is.” Csak a politikai akarat hiányzik.

 

A KELET-EURÓPAI FÜGGŐSÉG

A lengyelek energiájuk 70%-át még mindig szénből nyerik, ezt is 24%-ban importálják - főleg Oroszországból. Ennek most vége: Decembertől az orosz gázt és az olajat is lemondják. Ők az EU úttörői, köszönve több éves előkészületeiknek. 2015-ben NLG-terminált nyitottak Swinoujscie-ben. Még idén norvég gáz indul a balti tengeri vezetéken és rákapcsolódnak a litván GIPL hálózatra. A kis Litvánia fontos partner a régióban, mióta Klaipeda 2014-ben NLG-fejtőt nyitott. A lettek és észtek is ezen át kapnak gázt, így sikerült megtörni az orosz monopóliumot. A litván igény 100%-át fedezik, de a lettek és a lengyelek is itt kapnak gázt az USA-ból. Ezen felül a lettek áramot is kapnak Svédországból.

 

A cseh energiaszerkezet sokrétűbb. A megújulókat bővítik, a szén még mindig fontos, ahogy az olaj és a gáz is, utóbbiak egy részét a németektől kapják. 2038-ig ki akarnak szállni a szénből. A gáz jövője bizonytalan. Két atomreaktoruk fut, Temelín és Dukovany. Utóbbi kap még egy blokkot, de innét a Roszatomot kizárták, miután az orosz diplomaták fölrobbantottak egy cseh lőszerraktárt.

 

Magyarország sajátos úton jár. Orbán nemhogy leszakadni próbál az oroszoktól, hanem még inkább kötődni. A Paks II-höz 12 mrd € orosz hitelt vesz föl, bár ez az orosz bankok szankcionálása miatt meghiúsulhat. A magyar Panruzgas, a Gazpromon át, orosz gázt importál.

 

Ukrajna rendelkezik a világ legsűrűbb atomreaktor-hálózattal. A háború előtt ezek adták a villanyáram felét. A gáz és olaj fontos hordozók, a megújulók alig 5%-ban képviseltek. A Krím annektálása, 2015 után megpróbálnak szabadulni az orosz függőségtől, más forrásokat keresnek. Gáz és szén saját forrásból ered, de ez nem elég, még Donbass-t is elveszítették. A háború megszakítja az ellátást.

 

Welt am Sonntag, 3. 4. 2022

Sechs Wege aus der Energiefalle

 

KOMMENT

Csak ismétlem magam. 1982-ben kezdtünk napkollektorokat építeni Kölnben. (Egyet volt szerencsém Mo.-nak ajándékozni 1992-ben Pécsett, lásd SZEA 10, Építsünk tartálykollektort!). Idejekorán fölismertük az energia létfontosságát. Kurzusokat tartottunk, kiadványokat nyomtattunk. Azt nem sejtettük, hogy diktátorokkal nem szabad üzletelni. Ha ezt Egon Bahr és Willy Brandt 1963-ban tudják, akkor is az enyhítő Ostpolitik-át választják. Ebből nőtt ki a mai energiafüggőség. Mennyi volt a létbiztonság és mennyi a kényelem?

RS

Szólj hozzá!

33 MEGDŐLT ÁLLÍTÁS – TAZ, Berlin/RózsaS

2022. április 04. 06:55 - RózsaSá

33 MEGDŐLT ÁLLÍTÁS – TAZ, Berlin/RózsaS

Iszonyú iramban változik a világ. Eddig vélt bizonyosságok inognak meg. Ami 2 éve még magától értetődő volt, azt mára a valóság elsöpörte. Itt egy laza gyűjtemény.

1 Ein Angriffskrieg in Europa ist undenkbar.

Nincs többé háború Európában.

2 Absolute Mehrheiten gibt es nicht mehr.

Abszolút többség nincs többé.

3 Masken im Alltag sind was für asiatische Hypochonder.

Maszkot a hétköznapokban csak ázsiai képzeltbetegek viselnek.

4 Die Schuldenbremse gilt.

Az eladósodás le van fékezve.

5 Im Homeoffice werden alle faul.

A homeoffice-ban mindenki lusta lesz.

6 Das Trainermodell Felix Magath hat ausgedient.

A Felix Magath edzőmodell kifutott.

7 Die Nato ist hirntot.

A Nato agyhalott.

8 Wenn keine Ferien sind, ist Schule.

Ha nincs szünidő, iskola van.

9 Nord Stream 2 ist ein rein wirtschaftliches Projekt.

A Nord Stream 2 tisztán gazdasági projekt.

10 Impfen hilft gegen Ansteckung.

Az oltás megvéd a fertőzéstől.

11 Klopapier gibt es genug.

Van elég WC-papír.

12 Sonnenblumenöl auch.

Napraforgóolaj is.

13 Berufsverbote sind undemokratisch.

A foglalkozástilalom nem demokratikus.

14 Fracking geht gar nicht.

A fracking nem megy.

15 In Brandenburg gibt es keine Industrie.

Brandenburg-ban nincs ipar.

16 Wandel durch Handel.

Kereskedj és jön a változás.

17 Wenn es kalt wird, können wir heizen.

Ha hideg lesz, fűthetünk.

18 Für die SPD gibt es als Juniorpartner in der Großen Koalition nichts zu gewinnen.

A nagy koalícióban az SPD, mint juniorpartner semmit nem nyerhet.

19 Querdenken ist was Gutes.

A máskéntgondolkodás jó.

20 Die Bundeswehr braucht kein Mensch.

A Bundeswehr-re semmi szükség.

21 Abba ist eine Band aus den 70ern.

Abba egy zenekar a 70-es évekből.

22 Zur Begrüßung gibt man sich die Hand.

Kézfogással üdvözlünk.

23 Die Zeit eines Olaf Scholz ist vorbei.

Az Olaf Scholz-ok kora elmúlt.

24 Osteuropäische Staaten wollen keine Flüchtlinge.

A kelet-európai államok nem kérnek a menekültekből.

25 Wir werden Angela Merkel schon bald vermissen.

Merkel hamarosan hiányozni fog.

26 Feigenbäume wachsen nur in Südeuropa.

Fügefa csak Dél-Európában nő.

27 Atomkraft hat keine Zukunft.

Az atomerőnek nincs jövője.

28 Dienstreisen müssen sein.

A hivatalos utazások elengedhetetlenek.

29 Atomangst ist was aus den 80ern.

Atom-félelem az valami a 80-as évekből.

30 Man braucht viele Jahre, um in Deutschland eine große Autofabrik zu bauen.

Sok év kell Németországban egy autógyár építéséhez.

31 Demokraten demonstrieren nicht mit Nazis.

A demokraták nem tüntetnek együtt a nácikkal.

32 Jodtabletten kaufen Menschen mit Schilddrüsen-problemen.

Jódtablettákat pajzsmirigy-betegek vesznek.

 

TAZ, 2. 4. 2022

33Wahrheiten, die nicht mehr gelten

 

Szólj hozzá!

ÖN MENNYIRE TÉKOZLÓ? - A „DIE ZEIT” spór-tesztje - RózsaS

2022. március 31. 22:05 - RózsaSá

ÖN MENNYIRE TÉKOZLÓ? - A „DIE ZEIT” spór-tesztje - RózsaS

 

MIBE KERÜL A BANKSZÁMLÁJA?

1. Meg kéne néznem.

2. 16,50 €/hó, Sparkasse Lüneburg, de ez GiroPrivileg Gold, ezért külföldön ingyen vehetek föl pénzt és a kreditkártya tartozéka egy útlemondás-biztosítás is, úgy hiszem.

3. Természetesen semmit. És a számlanyitásért kaptam 100 €-t.

 

VAN TAKARÉKSZÁMLÁJA?

1. Igen, valami ilyesmi és bosszant, hogy 0,00 % rá a kamat. De legalább nem fizetek büntetőkamatot.

2. Neeem, egy Neobroker-nél van egy takarék-félém, az MSCI-World-on és az Indexen még egy. Havi 100 €-t fizetek be. Támogatja a fejlődő országokat, érdekelné? Megadhatom a linket, kapok 50 €-t egy új ügyfélért.

3. Csinálok valami ilyesmit a részvényeimmel, kockázat nélkül, de ezt a banki tanácsadónőm tudja jól elmagyarázni.

 

(Érdemes időnként összeadni banki költségeinket és bár körülményes, merjünk bankot váltani! A RAFI /Raaafizetsz!/ a köv. címen von le a rábízott pénzből: terhelés-átvezetés, keretfeltöltés, zárási díj, fedezet … RS)

 

MILYEN GYAKRAN VÁLTOTTA GÁZSZOLGÁLTATÓJÁT AZ UTÓBBI ÉVEKBEN?

1. Lehet váltani?

2. Évente, mindig kaptam egy szép prémiumot. Nem szabad elfelejteni beírni a naptárba a felmondási határidőt. Bár most már alig adnak valamit.

3. A Lichtblick-nél vagyok, már régen. Bízom bennük, tegeződünk.

 

MI TESZ A KARALÁBÉ LEVELEIVEL?

1. Levelek vannak rajta?

2. Megy a szemétbe.

3. Csodálatos saláta lesz belőle, kissé kesernyés, de olyan, mint a káposzta. A cékla leveleiből pedig kiváló rizottót lehet főzni.

 

 

OLVAS SZUPERMARKET REKLÁMOKAT?

1. Nehogy bedobjon nekem ilyet! „Reklám tilos!” Ha meglátom a kamerán keresztül, följelentem!

2. Mióta lemondtam a drága újság-abóm, ezek az ingyenes szórólapok a kedvenc olvasmányaim.

3. Ismeri az smhaggle-t? Ott minden prospektust láthat, ami az országban megjelenik. Ha megadja lakóhelyét, az app megküldi a nap akciós áruit a környékről. A Penny-nél az avokádó 1 €- munka után benézek.

 

(Naponta dobok a szemétbe ilyen reklámokat. Ezek nem alkalmasak papírkészítésre, mert festékesek és még az égetőben is problémát okoznak, mert rákkeltő anyagokkal szennyezik a levegőt. Esztelen tékozlás az egész, de annak a jele, hogy itt, az élelemnél, tényleg versengés folyik. Volt egy no-name-próbálkozás, meg színtelen göngyöleg, de hamvába hullt. RS)

 

MILYEN HOSSZAN ZUHANYOZ ÁTLAGBAN?

1. 2 percig sem. Van egy Apple Watch-om, az mutatja az időt. Korábban volt egy zuhany-dalom, 120 mp-es. Szappanozás és sampononozás nem számít bele, víz elzárva. És ha kint 0*C fölött van, hidegben tusolok.

2. Gőzöm sincs, de most vettünk egy perlátort, beszerelve sokkal kevesebb víz fogy.

3. Míg az összes tükör be nem homályosodik.

 

MENNYI BENZINT FOGYASZT AZ AUTÓJA 50 KM-EN?

1. Eladtuk az autónkat, amióta teherkerékpár-prémiumot adnak. E-teherbringával járunk és vonattal.

2. Meg kéne néznem a kocsinaplóban. Épp most döntöttem rekordot. Gyorsan nagyobb sebességbe váltok, a gumikat kissé keményebbre fújom, nem szállítok fölöslegeset.

3. Az eSmart-om fogyasztása 15 KW/h /100 km. Számítsa át!

 

(60 000 km-ig, mint a benzines, lásd Gigafactory Tesla, RS).

 

MIKOR LEGJOBB TANKOLNI?

1. Nézze meg a clever-tanken.de-n, ott a legolcsóbbat is megtalálja.

2. Fájront után.

3. Ha Putyin leáll ezzel az őrülettel.

 

MILYEN GYAKRAN DOB KI ÉLELMET A HŰTŐBŐL?

1. Többféle penész van. Sajtnál elég alaposan kivágni. Lekvárnál óvatosnak kell lenni, rossz lehet az egész. A tartóssági határidő csak egy orientáció, legtöbbször jóval tovább elállnak. Szaglásomra, ízlelésemre hagyatkozom, nem a számokra.

2. Sajnos gyakran, alig vagyok otthon.

3. Csak tejet, ha elromlik. Egyébként a többire jól ügyelünk.

 

MIBE JÖN ÖNNEK A MOBIL-TELEFON?

1. 6,99 €/hó. Bár a hálózat nem a legjobb, de nincs méregdrága Smartphone-szerződésem, ami soha sem térül meg.

2. A Telekom-nál kb 50 €, de már várom az iPhone 14-est.

3. Gőzöm sincs, valamiféle partnertarifánk van.

 

(Talán nem is az anyagi kár a legnagyobb. Az állandó készenlét stresszel, megfigyelhetnek, manipulálhatnak bennünket. Lásd: Miért nem használok mobiltelefont? 24 ok. 2016. jún. RS)

 

GYŰJTI A PAYBACK-PONTOKAT?

1. Hogy megfigyeljenek?

2. Logikus, most épp 100 extrapontot adnak az Alnatura-nál, egy biovásárlásra. 3383 pontom van, 33 €-nyi árut adnak érte. Nem szabad valami olcsó vasalóra cserélni! A vonaton 1000 pont után adnak egy utazást.

3. Próbáltam, de nekem túl komplikált. Azt is hallottam, nem éri meg.

 

(A Penny-nél én is egy ideig beugrottam. Bár épp most készletezésnél, nagy összegeknél adhatnak kedvezményt. RS)

 

HOGYAN TART EL A MOBIL-AKKUJA A LEGTOVÁBB?

1. Nekem smafu. Szolgálati handy-m van.

2. A töltöttséget 40-80% között tartom. Be lehet programozni, jelezzen, ha 40 alá esik. És mindig éjjeli módban, tehát fehér betűk fekete háttéren, ekkor fogyaszt a legkevesebbet.

3. Fairphone-om van, de épp javításra küldtem.

 

(A sötét háttér a képernyőt is kíméli. Viszont fénymásolásnál le kell takarni fehérrel az egész felületet, hogy kevesebb festék fogyjon. RS)

 

HOGYAN FŐZ TÉSZTÁT?

1. Kevés vizet töltök a fazékba, födőt rá és melegítem. Míg melegszik, a teli vízforralót is melegítem, ebből töltöm át később a forró vizet a fazékba. Belerakom a tésztát, és a minimumra állítom a platnit. Két perccel az idő letelte előtt kikapcsolom, hogy a maradék hőt kihasználjam.

2. A főzővízbe néhány csepp mogyoróolajat adok, ez jó ízt ad a tésztának.

3. Ezt megteszi nekem az olasz a sarkon.

 

(Egy istenért nem akarják megérteni, hogy akkor is süt, ha már ki van kapcsolva. Aki nem tüzelt szalmával, nem tudja, hogy a legkisebb gázláng is milyen iszonyatosan erős! RS).

 

NEVEZZEN MEG 3 DOLGOT, AMIT A KRUMPLIHÉJBÓL LEHET CSINÁLNI!

1. Sertéstápot talán, komposztot, de mi mást?

2. Burgonyacsipszet (olajat rá, a sütőben 180 fokon, de előmelegítés nélkül és időben kikapcsolni, hogy a maradékhőt kihasználjuk), nemesacél-tisztítót (bedörzsölni, hatni hagyni, kiöblíteni – a keményítő elvégzi), kályhagyújtóst (előtte kiszáradni hagyni), bőr-folttisztítót(nedves szappannal kezelni), tükörtisztítót

(kendőre rárakni, nedves szappannal kezelni, letörölni). Nahát, ez már 5 volt.

3. Szemét, szemét, szemét.

 

(Újburgonyát nem kell meghámozni. A főtt krumplinál kevesebb a veszteség, mint mikor vastagon hámozzuk, ezért jobb először megfőzni, aztán levenni a héját. /Almát is bűn meghámozni./ A 2. pont kétséges, nem éri meg az energiát. RS).

 

VAN AZ ÖN TISZTÍTÓ SZEKRÉNYÉBEN KIMUSTRÁLT ALSÓNADRÁG?

1. Hol?

2. Nem, ez külön fiókba kerül. Lyukas alsónadrágokat, melyeket tényleg nem lehet befoltozni, még mindenfélére föl lehet használni. Nemrég tarka gyapjúzoknikból varrtam egy kézitáskát és 37 €-ért az eBay-en eladtam.

3. Az a szekrény dugig van. Bent van három sixpack akciós ecet.

 

(Tiszta pamutzokni, nadrág alig van, műszállal erősítik. Hányszor varrogatok egy zoknit, aztán mégis kiszakad. Rongyból is van már kilószámra – egyszer csak ki kell dobni. RS).

 

MIKOR ÜRES EGY FOGKRÉM-TUBUS?

1. Ha már semmi nem jön ki.

2. Ha teljesen föl van göngyölítve.

3. Fölgöngyölítve, fölvágva és a fogkefével a maradék kikaparva.

 

(Minden tubust kikaparok a végén, legyen az ragasztó, szilikon, tömítő. Fogmosáshoz elég egy kis dörzsszemcse, pl. finom krétapor. Még Kölnben összeraktunk egy Zahnpulver-receptet, lásd Testápoló kislexikon. RS).

 

MI AZ A CASHBACK?

1. Valami részvény -féle?

2. Pl. ha egy direktbanknál az új Visa-hitelkártyájával kontakt nélkül fizet (Apple Pay stb.), legjobb esetben az ár 2%-át, max. 25 €-t visszautalnak. Nudging-nak is nevezik. Ösztönzés kártyahasználatra. Úgy vélem, nem árt modern módon fizetni, avagy? Kifizetődik!

3. Marketing szemét. Nem hagyom magam bepalizni. (Marketing-Scheißdreck. Aber ich lass mich nicht verarschen.)

 

(Éreznünk kell, ahogy átmegy a pénz a kezünkön. A kártyás fizetés olcsóbb, de könnyelműségre visz. Legjobb pénz nélkül, barterezni, szívességet cserélni. RS).

 

JAVÍTOTT MÁR EGY ELEKTROMOS KÉSZÜLÉKET?

1. Igen, azóta nem jön le a hüvelykujjamról ez a barna égésfolt.

2. A kenyérpirítóm többször volt már a Repair-Café-ban. Tényleg helyrepofozták, bár néha kissé furcsa szagot ad ki.

3. Nem éri meg. Ha valami elromlik, kidobom és rendelek újat.

 

(A tervezett elavulás – lásd SZEA-füzet Nr. 13 - bosszant a legjobban. 4-5 kenyérsütőről kellett lemondanom, holott csak egy tömítés hibádzott. Ha van szerszámunk, alkatrészünk, kis kézügyességünk, bátran fogjunk hozzá javítani – ha föl tudjuk nyitni a /leforrasztott/ készüléket! RS).

 

KIÉRTÉKELÉS

 

Ön főleg a rövid válaszokat ikszelte be. Az Ön számára a spórolás idegen fogalom. De ismeri-e a finanztip.de-t?

 

Ön úgy a rövid, mint a hosszú válaszokat pipálta ki. Maradt még kapacitása! De az alapfogalmai megvannak.

 

Ön kizárólag a hosszú válaszokat jelölte meg. Gratulálunk, Ön egy Sparfuchs. Önnek aligha mond valaki újat!

 

DIE ZEIT, 31. März 2022

Können Sie sparen? Testen Sie, welcher

Verzichts-Typ Sie sind

 

MIÉRT NEM HASZNÁLOK MOBILTELEFONT? Jó az 5G? Tüntettek 2020. jan. 25-én!

  1. Miattam ne irtsanak ki esőerdőt (tantál-,lítium-lelőhely)!

  2. A mobilgyárban a szalagmunka megbetegíti a dolgozókat. Inkább lemondok, csak végezzenek egészséges munkát!

  3. Nem támogatok emberellenes óriáscégeket! Éhbérért dolgoztatnak, erdőt-mezőt irtanak.

  4. Nem fizetek uzsoraárat telefonos szolgáltatóknak! Hívásfogadást, kapcsolást is fölszámítanak. Azt a pénzt a bankba teszem kamatozni.

5.Lehallgatnak, tudják, merre járok.

  1. Bekapcsolva felejtem, vagy nem lehet kikapcsolni.

  2. Rám kapcsolódnak, adatokat lopnak, terhemre telefonálnak.

  3. Kéretlen reklámot küldenek.

  4. Aki akar, az megtalál - ami sürgős, az ráér! Írjunk levelet kézzel, a posta még elviszi! Ne haljon ki a levélírás szép műfaja!

  5. Elég a vonalas telefon, nem kell többletköltség!

  6. Nem kell több párhuzamos kommunikációs technika! (sms, fax, távirat, CB-rádió, e-mail, skype, futárposta)

  7. Nem kell még egy készülék, amit számon kell tartani, cipelni, vigyázni rá, nehogy ellopják. 13.Energiát fogyaszt, töltögetni kell, veszélyes hulladék lesz, új akkut kell venni.

  1. Elromlik, nem tudom megjavítani.

  2. Ne hívjanak unos-untalan, szabad akarok maradni, a nyugalmat szeretem.

  3. Balesetet okozhat autózásnál, főzéskor, rohanáskor.

  4. Sok helyen tilos mobilozni: koncerten, postán, kórházban, számítógép-központban.

  5. Nem főzőm a fejem rádiósugarakkal!

  6. Ne zavarják lakostársaimat az egyre szaporodó mobil-antennák!

  7. Nem zavarom a légkört elektromágneses szmoggal; a vonat-, repülő-, hajóközlekedést, az életmentő hívásokat.

  8. Nem zavarom embertársaimat a buszon, utcán, vendéglőben, köztereken, várókban, iskolákban privát telefonálásaimmal.

  9. Nem rombolom a sérült mágnespajzsot, ami őrzi a földi életet.

  10. Többnyire azzal beszélnek, akivel úgyis találkoznak.

24. Ha mobilon mindent elmeséltem, mit mondok, ha hazaértem?

 

(2016. június; néhány pont téves).

Szólj hozzá!

LEMONDANI A KÉNYELEMRŐL – Készek rá a németek? - SPIEGEL/RózsaS

2022. március 30. 11:03 - RózsaSá

LEMONDANI A KÉNYELEMRŐL – Készek rá a németek? - SPIEGEL/RózsaS

 

-Higgyetek a jövőben! - fejezte be Elon Musk a Grünheide-i TESLA-gyár megnyitását. Olaf Scholz és Robert Habeck, kancellár és alkancellár, figyelmesen hallgatták. A Tesla nemcsak pár munkahellyel többet jelent Brandenburgban, hanem start a perfekt jövőbe. Gondtalanul tovább autózhatunk (a Modell Y 40 e€, 15 Mft), a klíma és a GDP védve.

 

Ezt ígérte a német politika: A jövő egyre jobb lesz, az emberek szorgalmából a jólét mindig csak növekszik, mintha ez természeti törvény lenne és, ha válság jön, kisimítja a kormány. Merkel nem szolgált víziókkal, hagyta a németeket jól aludni, kész volt a válságokat visszaverni. Tette ugyan a jövő terhére, ám ezért becsülték. A kormány eltolta magától a nehéz problémákat. A pénzügyi válságban garantálta a betétek biztonságát, a járvány alatt kárpótolta a kiesett jövedelmeket, támogatta a vállalkozásokat. A klímakrízis ellen lassú, fájdalommentes fordulatot szorgalmazott, bízva az új technikákban – E-autó dízel helyett.

 

A mostani kormány az orosz agresszióra is Merkel-módra reagál. Megpróbálja a problémákat távol tartani, a terheléseket elosztani, szankcionálni, de csak épp annyit, hogy a gazdaságnak ne fájjon. Ám a háború bizonyosságokat ingat meg és kételyeket ébreszt.

A megszakított beszállítói láncok, a gabona kiesése Ukrajna és Oroszország részéről tovább fűtik az inflációt. Betetőzné ezt az orosz gáz leállása.

 

Mehet minden, mint eddig? Kiosonhatunk az orosz függőségből? Nem kellene többet segítenünk Ukrajnának? Van egyáltalán választásunk, vagy a gazdasági válság amúgy is jön? Fölkészítheti ezekre a kormány a társadalmat?

 

A zöld Ricarda Lang: „ Be kell vallanunk, nem tudjuk, mi jön még.Valószínűleg nem mindent tudunk kivédeni.” Lindner (FDP), aki még mindig tiltaná a további eladósodást: „A 2023-as költségvetésbe már nem fog növekedés-osztalék befolyni.”

 

A civilek, élükön Navid Kermani íróval, rögtön a háború kitörésekor követelték az orosz energiától való elszakadást. Az importstop önként vállalt áldozat lenne. Bár radikális, mégis igen népszerű: A lakosság 40%-a támogatja. (Szóban? RS). Kermani számításokra utal, melyek szerint a gazdaság visszaesése kezelhető lenne. Ám hozzáteszi, ezt pontosan nem lehet megítélni. Vélhetőleg a bojkottpártiak nem is kalkulálnak, nem mérlegelik az esélyeket és a kockázatokat, a recessziót nem állítják szembe a háborús halottakkal. Más logika vezérli őket, segíteni, amennyire lehet. Mi teszi őt bizakodóvá, hogy az emberek segítőkészek maradnak és nem kezdenek el számolni? Kermani: „Nem vagyok bizakodó, csak reménykedő.”

 

A kormányban másképp gondolják. „Ha a gazdasági válság a járvány szintjén maradna, ahogy néhány tudós előrelátja, rögtön csinálnám.” - mondja egy kormánytag. Ám ezt senki sem garantálja. Bojkott esetén iparágak omolhatnak össze, tömeges munkanélküliség lenne, orosz olaj nélkül a keletnémet benzinkutak kiürülnének. Mintha a koalíció azt hinné, az emberek, bár követelik a bojkottot, megvalósítása esetén nem tudnának mihez kezdeni. A lakosság csak állandó anyagi kielégítéssel tartható nyugalomban. Kermani: „ A konkrét korlátozásoktól minden kormány visszariad. Még az autómentes vasárnaptól is. Csak semmibe ne kerüljön.” Pedig költségek mindig vannak, csak tagadják, vagy elodázzák. Így teszik a klímavédelemben, az adósságokkal és így volt a pandémiában is, amikor az iskolákat bezárták, de a barkács-áruházak nyitva voltak. Ez a ki nem mondott köztársasági költségszabadság piszkos alapja. A számlát mindig valaki más fizette, most indirekt Ukrajna.

 

Nem azt mondom, hogy erkölcsileg kötelesek vagyunk az utolsó ingünket is odaadni, de néhány korlátozást el kell viselnünk. Messze vagyunk attól, hogy mindent megtettünk. A legkeményebb eszközünket be sem vetettük.” Nem kell föltétlen totál-bojkott, 1973-ban is főleg csak autómentes vasárnapok voltak. Tiltani kellene a rövid repülőutakat, tempólimit esedékes és olcsó közközlekedés. Az Országos Energia- és Vízgazdasági Szövetség (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft) összeállított egy sor olyan intézkedést, amellyel az orosz gázimport fele kiváltható – pl. okosabb fűtéssel.

 

A zöld gazdasági miniszter: „LNG-ről és kőolajról beszélünk, de minden m3 gáz, amit nem égetünk el, óriásit segít.” Kész „regulációról” beszélni, ami a tilalom szépített kifejezése. Katar-ban szinte megalázkodott, hogy gázt kapjon. Ez része a paktumnak, amit a polgárokkal kötne. „Szuper, ha az emberek energiát spórolnak. De milyen kormány az, ami ezt mondja: Tegyétek csak, én nem teszek semmit?” Habeck utazó fosszilisenergia-kereskedővé vált, minden forrást fölkutat. Viszonzásul elvárja, hogy Németország Putyintól spórolással váljon el.

 

Néhány zöld ezt már rég így látja, ám ódzkodott lemondásra fölszólítani. Azt is kerülték, hogy a válságban régi követeléseikkel rukkoljanak elő. Sajátos logika: Ha a történelem igazat ad nekik, nem szabad igazmondóként föllépniük.

 

A héten meghozott „tehermentesítő csomag” a régi gondolkodást tükrözi. A lakosokat tehermentesíteni kell. A program tényleg tartalmaz sok költségkiegyenlítést, ám a zöldek beleszuszakolták a takarékosságot is. Hatékonyságról és a tiszta gázfűtés végéről van szó. (Olajjal, szénnel, fával fűteni? Inkább abbahagyni a jakuzzi és a futballpálya fűtését! RS). „Rövid távon minden szektor biztos ellátásához főleg a fogyasztás-csökkentés vezet.” A kormány energiatakarékossági kampányt indít, először szép szóval próbálkoznak. Saskia Esken (SPD): „Elméletileg mindenki hatással lehet személyes fogyasztása alakításával, de ezt a döntést szuverén módon kell, hogy meghozza. Akinek nincs pénze, az amúgy is hideg fűtéssel él. Ha E-autót használok, húst nem eszem, akkor ez egy privilegizált döntés.” Nem így Wolfgang Kubicki(FDP): „Az embereknek azt mondani, most fázzanak egy kicsit, kevesebb húst egyenek, kevesebbet autózzanak, ez egy kiemelkedő, eliter nézőpont. Az ilyen fölszólítások címzettjei azok, akiket az energia- és élelemdrágulás keményen érint és nem azok, akik spórolásra szólítanak föl.” Ulrich Schneider, (Paritätische Wohlfahrtsverband) a legszegényebbeket képviseli, akiknek autójuk sincs. „Mindig a vidéki nővért hozzák elő, aki rá van utalva autójára. Nyilván mind ugyanazt a nővért ismerik.” Aki sokat fogyaszt, sokat is visszafoghat. „Sokat spórolhatnak, mert egy pazarló társadalom vagyunk.”

 

Friedrich Merz, CDU, először le akarta állítani a Nord Stream 1-et, de a gazdaság fölsikoltott. Másrészt az ellenzéki Union a benzinköltség támogatása mellett volt. Leghangosabban a Saar-vidéki miniszterelnök Tobias Hans, akinek a nyakán a vasárnapi Land-választás. A politikai tankönyv szerint: Ajándékokat ígérgetni, nem megszorításokat.

 

Philipp Lepenies, politika-professzor, Freie Universität Berlin: „Erősen benne van a fejekben, hogy az a politika jó, amelyik nem tilt. Konzúm-kultúrában élünk, nem nélkülözés-kultúrában. Előítélet, hogy a piacgazdaság csak úgy működik, ha az egyén joga korlátlanul fogyasztani. Az ember nem mint polgár szerepel, hanem mint fogyasztó, akit az állam csak akadályoz. Az állam-fogyasztó antagonizmus felelős ezért a tiltás- és lemondás-hisztériáért.”

 

Philipp Hübl, filozófus, Universität der Künste Berlin: „Pedig a lemondásra való pillanat épp most érkezett el. Paradox módon, azok hajlamosabbak kevesebbel beérni, akik amúgy is rosszabbul élnek. Az elmúlt 2 járványéveben mindenkinek egy kicsit rosszabbul ment. A segítőkészség most rendkívül nagy, látni az Ukrajna-rekord adományokon. A lemondás erősít. „Az emberek nehezen távolodnak el a status quo-tól. Ám ha jó és könnyen érthető okok állnak fenn, hajlandók a korlátozásokra. Mindenkinek világos, ha egy diktátor szülészetet bombáztat le.

 

Mivel a tiltás és a lemondás hosszú ideig száműzve volt, maradt az ár, mint szabályzó eszköz. A piac hatékonyabban szabályoz, ezért az áremelkedések és követelések moderáltak maradtak – ez volt az érvelés a klímavédelemben. Most dereng, hogy ez nem így van. Az árak erősen emelkednek és szorongatják az embereket.

 

A Ni, Pd, vasérc, acél hiánycikk vagy vagyonokba kerül, mert a forrás orosz vagy ukrán. A félvezetőkhöz szükséges nemesgázok szűkösek. Carsten Linnemann, CDU: „Aki az oroszokkal üzletelt, legkésőbb a krími válságnál tudhatta, nagy kockázatokat vállal.” A VW-CEO, Herbert Diess fölpanaszolta, elmaradt a kábelszállítás Ukrajnából. A BASF, még a háború előtt, 800 M € energia többletköltséget jelentett. A privát háztartások gázfűtése 1000 €-val kerül többe évente.

 

Mindehhez jön az élelmiszerpiac fölbolydulása. Ukrajna és Oroszország a búza, az árpa, a napraforgóolaj fontos termelői, de műtrágyában is erősek. 3 M menekült érkezett az EU-ba, de még többen jöhetnek. Nekik támogatásra, lakásra, gondoskodásra van szükségük. A költségek elosztása kérdéseket vet föl. Kik viseljék és kik kapjanak fölmentést? Schneider: „A problémák csak a társadalom egy rétegét érintik. Sok német legfeljebb nem tesz annyit a takarékba, nekik nem kell a vajaskenyérről, sem az ínyencségekről lemondani.” Ki meri mondani a kormány ezt egy olyan országban, ahol Merz (CDU), magát a középosztály milliomosának nevezi? Legkésőbb ennél a pontnál lépnek föl pártérdekek a politika félelmében a néptől való elvárástól. A zöld választók jól keresnek, az FDP-sek még jobban. Elvárásokkal a szegényebbek felé inkább az SPD él, a gazdagok felé inkább az FDP. Hubertus Heil (SPD), szociális miniszter a benzinpénzből ki akarja zárni azokat, akik 4000 €-n felül keresnek havonta. A zöldek a Hartz-IV-eseket tehermentesítenék. A pénzügyminiszter, Lindner (FDP): „Prioritásokról van szó, de először a meglevő szolid pénzeléséről. Emelhetők-e a szociális kiadások?”

 

Gerhart Baum (90), volt belügyminiszter, 12 évesen átélte Drezda bombázását. „Hosszú időre el kell búcsúznunk a megszokott jólétünktől.” (Találkoztam vele Kölnben, 1982 táján. RS).

 

A kormánypártokban sokan így gondolkodnak, de a lemondást nem tudják szelídebb formában megfogalmazni. Mindenkinek meg kell tanulni kevesebbel boldogulni.

 

SPIEGEL, 26. 3. 2022

Drohende Entbehrung

 

KOMMENT

Amikor doktorandusz elődöm íróasztalát átvettem a kölni laborban, az egyik fiókban találtam egy darab aranyat. 1993-ban az ENERGIESCHULE KÖLN figyelmeztetett, de a kutya sem hallgatott rá. Most megkapjuk a kutya vacsoráját.

RS

Szólj hozzá!

AZ OROSZOK A SPÁJZBAN - A. Smoltczyk- SPIEGEL/RózsaS

2022. március 28. 07:38 - RózsaSá

AZ OROSZOK A SPÁJZBAN - A. Smoltczyk- SPIEGEL/RózsaS

 

Alexander Smoltczyk békepárti családjának története

 

A legenda szerint már az Adenauer alatti újrafegyverkezés ellen elkezdtem a harcot. Szüleim babakocsiban toltak az első húsvéti békemenetben, a Lüneburger Heide-i katonai gyakorlótéren. Ma ott NATO-tankok gyakorolják a célbalövést. Ügyködésem, mint oly sok más is, hiába volt. Ami zavar: Most megértéssel vagyok. Szüleim 90+-os generáció. Átélték a náci-időket és Berlin bombázását. 1948-ban, a blokád alatt, várták a „mazsolabombázókat” (»Rosinenbomber«), a Kuba-válságról az újságból értesültek.

 

Apám segített Bonn-ban a polgáriszolgálat-törvénynél. Egy angol tiszttől, Alec Dickson-tól, hallott a sorkatonaság alternatívájáról. Békepártibb, mint a családom, kevesen lehetnek. Minden gyerek polgáriszolgálatos lett, támogatta a „Bűnhődés akciójelet” (Aktion Sühnezeichen). Anyám 1948-ban részt vett a francia-német kibékülés-táborban. Háborúellenes Erich Kästner-verseket olvasott föl:

 

»Und als der nächste Krieg begann /

da sagten die Frauen: Nein / und

schlossen Bruder, Sohn und Mann /

fest in der Wohnung ein.«

 

(„És amikor a következő háború kezdődött,

ezt mondták a nők: Nem

és bátyjukat, fiukat, férjüket

bezárták a lakásba.”)

 

Mi gyerekek, nem kérhettünk játéktankot, sem pisztolyt ajándékba. Még a vízipisztoly körül is vita volt. A településen egy szomszéd furcsán húzta a lábát maga után, ő volt „a katona”. Ugyanolyan egzotikus, mint a hatgyerekes katolikus család. Néha látogatók jöttek, akikről később megtudtam, hogy aktív ellenállók voltak. Amikor a 80-as években elkezdődött az újrafegyverkezés, anyám ott állt a demo-láncban, majd együtt utazott barátnőivel az egyháznapi „Fegyver nélkül élni”-szekcióba. A lila kendő ciki volt, de hát minden szülő ciki volt. Amikor Reagan jött Berlinbe, a Győzelem Oszlopára (Siegessäule) molinót akasztottunk. Sajnos elcsavarta a szél, olvashatatlan volt. A szövetséges katonai felvonulást erőszakmentes ülőblokáddal próbáltuk megzavarni. Visszagondolva, necces volt. (Volt szerencsém ott lenni 1982-ben Bonn-ban, a Reagan elleni tüntetésen. RS).

 

Ma alig tudok ellenállni a robogó Leopard-2 tankok esztétikájának. Az »Institute for the Study of War« közlönyét olvasgatom, kíváncsian és érdeklődve, közben olyan kifejezéseket tanulok, mint »thermobarische Bomben«, »Zielsuchkopf«, »manngestützte Boden-Luft-Rakete«. Úgy érzem, valami tilosat teszek.

 

Szüleim természetesen utaztak az NDK-ba, Leningrádba, Taskentbe. Egy 1985-ös fotón a Szovjetúnió nőbizottsága két tagja látható a nappalinkban. „Életfontosságú barátsághíd”, állt másnap a helyi lapban.

 

Anyám most: „Szörnyű, hogy minden tönkre megy.” Mindig kereste a kapcsolatot az oroszokkal, csomagokat küldött. A Humboldt-Uni-n oroszt kellett tanulniuk, mint Nyugat-Berlin-ieknek. „Mindig azt hittem, beszélgetéssel és látogatással a múltat meg lehet haladni – mindmáig.” Február 24-től a balkonon egy pace-szivárványos zászló csüng, 40 év után előszedve a pincéből. „Könnyű a háború ellen lenni, ha az messze van. Újra kell gondolnunk, ha irtózunk is, a passzív erőszakmentesség nem segít. Most hirtelen a fegyverkezés mellett kell lenni, mert a Kreml más nyelven nem ért. Keserű csalódás.”

 

És most? „Never surrender?” Vagy engedni, még menteni, amiért harcoltunk? Reggel Gandhi-ként ébredek és este Churchill-ként megyek ágyba. Nem úgy anyám: „Védekezni kell, nem lehet egy egész népet beáldozni. Most nem beavatkozni, ezeket az embereket veszni hagyni, generációk örökös bűne lenne.”

Ez meglepett. És egyáltalán nem volt ciki.

 

SPIEGEL, 26. 3. 2022

Sowjets im Wohnzimmer

 

Szólj hozzá!

MÁRKI-ZAY A SPIEGEL-BEN – Egy portré – RózsaS

2022. március 26. 06:57 - RózsaSá

MÁRKI-ZAY A SPIEGEL-BEN – Egy portré – RózsaS

 

Annyi bizonyos: Ha Márki-Zay a választásokat a jövő héten megnyeri, az csak pár szavazattal lesz. Sokan félnek, hogy Orbán politikai példaképe útját választja: Követőit a fővárosba hozza és a vereség ellen hecceli őket. Márki-Zay megvonja a vállát: „Igen, megpróbálhatja. De ez tartson vissza bennünket?” Hiszi, hogy a magyaroknak elegük van a gyűlöletből és a korrupcióból – és végre leválasztják Orbánt.

 

Der Seelsorger

UNGARN Der Kleinstadt-Bürgermeister Péter Márki-Zay könnte den autokratischen Premier Viktor Orban bei den anstehenden Wahlen tatsächlich besiegen. Nur dessen über Jahre gewachsenes Regime wird er kaum los.

 

Herausforderer

Márki-Zay: Er tritt nicht nur gegen einen Ministerpräsidenten an, sondern gegen

eine Machtmaschine

Akos Stiller / DER SPIEGEL

 

A U S L A N D

89DER SPIEGELNr. 13 / 26.3.2022

 

»Wen würden Sie

wählen, wenn am

Sonntag Parlaments-

wahlen wären?«,

Angaben in Prozent

Bündnis Fidesz-

KDNP (Orbán)

unentschieden

Bündnis »In Einheit für

Ungarn« (Márki-Zay)

33

32

31

S Quelle: Umfrage von Publi-

cus Research für »Népszava«

vom 7. bis 11. März; Befragte:

1001 ungarische Einwohner

ab 18 Jahren; die statistische

Ungenauigkeit der Umfrage

liegt bei bis zu 3,1 Prozent-

punkten; an 100 fehlende

Prozent: andere Parteien

 

Es ist ein windiger Wahlkampftag

in Cegléd, 80 Kilometer östlich

von Budapest. Einige Dutzend

Bürger sind auf den Platz vor dem

Rathaus gekommen, sie heften sich

Schleifen an die Winterjacken. Euro-

pa-Blau, das ist die Farbe der Oppo-

sition. Sie haben sich hier versam-

melt, um Viktor Orbán den Kampf

anzusagen, der Ungarn seit zwölf

Jahren beherrscht, die Demokratie

weiter aushöhlt und das Land immer

tiefer in den Zwist mit der Europäi-

schen Union treibt.

Ein Mann tritt heran, er kommt

allein, als wäre er zufällig hier. Köpfe

drehen sich zu ihm, Hände strecken

sich aus, er nickt, beantwortet Fragen

und hört zu. Bis er das Rednerpult

erreicht, ist fast eine Stunde vergan-

gen. Péter Márki-Zay ist der Kandidat

der Opposition, er soll Orbán aus dem

Amt drängen. Márki-Zay ist 49 Jahre

alt, ein ruhiger, lächelnder Mann im

Anzug. Zurückhaltend ist er, fast

scheu, er lässt die Bürger zu Wort

kommen, bevor er spricht. Kein PR-

Typ, sondern ein Kümmerer, ein gut

gekleideter Seelsorger. In Cegléd

sucht er die Nähe zum Volk, denn sein

Gegner beherrscht die Medien, die

Márki-Zay entweder ignorieren oder

ein Zerrbild von ihm zeichnen.

Márki-Zay ist Bürgermeister von

Hódmezővásárhely, einer 43 000-Ein-

wohner-Stadt im Süden Ungarns.

Hier hat er vor vier Jahren gegen

einen Verbündeten von Orbán ge-

wonnen und vorgeführt, wie man an

der Spitze eines Oppositionsbünd-

nisses das Monopol der Fidesz-Partei

brechen kann.

 

Seine Anhänger hof-

fen, dass er dieses Kunststück bei den

Parlamentswahlen am 3. April auf

nationaler Ebene wiederholen wird.

Márki-Zay tritt nicht nur gegen

den Ministerpräsidenten an, sondern

gegen ein mächtiges System, eine in

zwölf Jahren Herrschaft hochgezüch-

tete Machtmaschine. Gerichte, Be-

hörden, Ämter, Medien, Staatsbetrie-

be und selbst die Wirtschaft hat der

Premier mit loyalen Verbündeten

besetzt und damit das gesamte Land

auf sich ausgerichtet. Márki-Zay hat

nur deshalb eine Chance, weil ihn ein

Bündnis aus sechs Parteien unter-

stützt, das von weit rechts bis weit

nach links reicht. Eine Koalition, die

aus der Not geboren ist.

 

Er tritt ans Rednermikro und

spricht erst einmal über die Vergan-

genheit. Der lokale Kandidat seines

Oppositionsbündnisses stammt aus

der Partei Jobbik, die bis vor einigen

Jahren für ihre rechtsextreme, unifor-

mierte Schlägertruppe berüchtigt war,

die »Ungarische Garde«. Heute ist

Jobbik ein gemäßigt konservativer

Traditionsverein. Márki-Zay taucht

in die ungarische Geschichte ein und

spricht von Lajos Kossuth, dem unga-

rischen Nationalhelden, der in Cegléd

im Jahr 1848 die Bürger zum Kampf

gegen die Vorherrschaft der Habsbur-

ger aufrief. Kossuth würde sich im

Grab umdrehen, wenn er wüsste, wie

der aktuelle Ministerpräsident die

ungarische Demokratie attackiert –

das ist der Tenor von Márki-Zays

Rede. Er bemüht die Geschichte

gegen Orbán.

 

Zwei Stunden später in Kecske-

mét, wo Mercedes Limousinen baut

und die Menschen wohlhabender

sind, spricht er über Gleichberechti-

gung. Die Oppositionskandidatinnen

hier stammen von den Sozialdemo-

kraten und der liberalen Bewegung

Momentum. Márki-Zay redet von

gerechten Arbeitslöhnen für Frauen,

von den heruntergewirtschafteten

Kindergärten und Schulen.

 

Ein bekannter Reporter drängelt

sich vor und hält dem Kandidaten ein

Mikrofon ins Gesicht. Der Mann

arbeitet für einen Orbán-nahen Sen-

der und versucht, Márki-Zay zu dis-

kreditieren. Márki-Zay wolle doch

kranke Menschen nach Indien fliegen

und dort operieren lassen, um die

Kosten im Gesundheitssystem zu sen-

ken, er lade massenhaft muslimische

Migranten ein und treibe Ungarn in

einen Krieg mit Russland.

 

Das sind die Mythen, die Orbáns

Journalisten verbreiten, die im ganzen

Land gesehen, gehört und gelesen wer-

den. Und doch lag Márki-Zay in Um-

fragen sogar vor Orbán. Auch wenn

er seit dem russischen Krieg gegen die

Ukraine schwerer durchdringt, ist

doch nach zwölf Jahren in Ungarn

wieder ein Wille zum Wechsel spürbar.

Ausgerechnet ein Kleinstadt-Bürger-

meister könnte Viktor Orbán zu Fall

bringen – jenen Mann, der prototy-

pisch für eine ganze Generation neuautoritärer Herrscher steht, zu denen

Donald Trump zählt, Brasiliens Präsi-

dent Jair Bolsonaro und Polens Vize-

premier Jarosław Kaczyński.

Orbán rühmte sich dafür, der Er-

finder der »illiberalen Demokratie«

zu sein. Die Gerichte sind politisiert,

und die Pressefreiheit ist ausgehöhlt,

weil die meisten Medien Fidesz-na-

hen Unternehmern gehören. Selbst

die Wirtschaft kontrolliert Orbán, in-

dem er mit Staatsaufträgen eine loya-

le Schicht von Unternehmern heran-

gezüchtet hat.

In seiner Heimatstadt Hódmező-

vásárhely löste Márki-Zay vor vier

Jahren ein erstes kleines Beben aus,

als er, ein politischer Neuling, einen

lokalen Fidesz-Granden besiegte. Er

tat das, indem er Orbáns Partei nicht

von links, sondern von rechts heraus-

forderte. Márki-Zay ist gläubiger Ka-

tholik, konservativ, ehrlich, mitfüh -

lend. Fidesz dagegen gilt offenbar

selbst vielen der eigenen Wähler als

korrupt und abgehoben.

Es gibt in der Kleinstadt eine auf-

geräumte Fußgängerzone, die k. u. k.

Fassaden sind mit EU-Geldern reno-

viert, bei »Kabul Kebab« ist Döner

im Angebot. Die meisten Bewohner

arbeiten im nahen Szeged.

Jeder in der Stadt weiß, wo Márki-

Zay wohnt. Seine Frau arbeitet als

Hebamme, die sieben Kinder des Ehe-

paars sind über die Schulen der Stadt

verteilt. Márki-Zay hat einige Jahre

in Kanada und in den USA gelebt,

bevor er zurück nach Ungarn kam.

Eine Weile war der promovierte Wirt-

schaftswissenschaftler im Marketing

einer großen Firma in der Nähe an-

gestellt, er war damals auch Fidesz-

Anhänger. Seinen Job verlor er, als er

sich von der Regierungspartei ab -

wandte. Er glaubt bis heute, dass die

Partei ihren Einfluss genutzt hat, um

ihn zu demontieren, weil er über Kor-

ruption in der Stadt gesprochen hatte.

Großen Einfluss übt Orbán mit -

hilfe der gemeindeeigenen Lokalzei-

tungen aus, die in der Hand der Re-

gierungspartei sind. Als eine seiner

wichtigsten Amtshandlungen ließ

Márki-Zay den Chefredakteursposten

bei der Lokalzeitung seiner Stadt in

einem freien Auswahlverfahren be-

setzen.

 

Seither tritt Attila Kozó fast

jeden Tag vor eine Kamera in einem

kleinen Studio und verliest Lokal-

nachrichten. Er bringt auch alle zwei

Wochen die Zeitung »Vásárhelyi Va-

lóság« heraus. Titel diese Woche:

»Hódmezővásárhely könnte 2022

zum Super-Schlachtfeld werden.«

Kozó verfolgt den Kampf des neuen

Bürgermeisters gegen das System Or-

bán von Anfang an.

 

Kopf an Kopf

Kozó berichtete, wie der neue Bür-

germeister kurz nach der Wahl mit

einer Zange, einem Plastiksack und

freiwilligen Helfern durch die Straßen

streifte und Müll einsammelte. Das

größere Aufräumen begann danach:

Márki-Zay hatte vom Fidesz-Vorgän-

ger einen Berg Schulden übernom-

men. »Erst einmal musste er zahlen«,

sagt Kozó. Seine Vorgänger hatten

immer neue prestigeträchtige Projek-

te angefangen – und alte Rechnungen

offen gelassen. »Viel Geld war einfach

verschwunden.«

 

Besonders undurchsichtig waren

die Fidesz-Machenschaften um die

Straßenbeleuchtung und ein Kamera-

Überwachungssystem im Zentrum:

Sogar die EU-Korruptionsbehörde

OLAF hielt das Vergabeverfahren für

undurchsichtig, den Betrieb für zu

teuer. Dennoch fiel es Márki-Zay

schwer, Belege für Korruption zu fin-

den. Spuren von Vetternwirtschaft

waren, typisch für das System Orbán,

gut verwischt. Eine Handvoll Leute

in der Stadtverwaltung musste gehen,

den Laternen ließ Márki-Zay neue

Birnen einschrauben. Er habe nie-

manden wegen seiner politischen Hal-

tung gefeuert, sagt Márki-Zay. »Wir

wollen den Kulturkampf, den Orbán

um jede Frage inszeniert, beenden.«

Márki-Zay würde die Wiederwahl

als Bürgermeister von Hódmezővá-

sárhely gewinnen, glaubt der Journa-

list Kozó. Beim Kampf um das Amt

des Ministerpräsidenten ist er aller-

dings nicht sicher, zumal Fidesz eini-

ge Wahlkreise neu zugeschnitten hat.

Viktor Orbán reagiert auf seinen

Herausforderer, indem er ihn ignoriert.

In öffentlichen Reden erwähnt er

Márki-Zays Namen nicht. Stattdessen

warnt er vor Migranten, die das Land

angeblich überrennen, vor Schwulen

und Lesben und vor »Brüssel«, das

einen »Rechtsstaats-Dschihad« gegen

Ungarn führe. Im ganzen Land ließ Fi-

desz Plakate kleben. Sie zeigen Márki-

Zay als Marionette des früheren Minis-

terpräsidenten Ferenc Gyurcsàny, eines

Sozialdemokraten, der von 2004 bis

2009 in Budapest regierte. Die Bot-

schaft: Márki-Zay ist eine Lachnummer

und auch noch ein Linker.

 

Aber das stimmt nicht, die Linke

in seinem Sechs-Parteien-Opposi-

tionsbündnis heißt Klára Dobrev, eine

Sozialdemokratin. Sie hat gegen

Márki-Zay bei den Vorwahlen um die

Spitzenkandidatur verloren. Außer-

dem ist Dobrev mit Ex-Ministerprä-

sident Gyurcsàny verheiratet. Sie be-

grüßt auf Deutsch in einem Büro in

der Budapester Innenstadt und sagt:

»Wir leben nicht mehr in einer Demo-

kratie.« Das Sechserbündnis habe

sich zusammengeschlossen, weil Or-

bán anders nicht zu besiegen sei. Sie

gibt sich betont loyal und siegesge-

wiss: »Márki-Zay kann gewinnen.«

Aber wie soll ein Bündnis langfris-

tig halten, das von links bis ganz

rechts reicht? »Orbán hat so viele

Probleme hinterlassen, da müssen wir

erst einmal Grundlagenarbeit leisten,

auf die sich alle Parteien verständigen

können«, sagt Dobrev. Sie zieht einen

Zettel mit einem Säulendiagramm

hervor, es zeigt den Grad der sozialen

Ungleichheit in verschiedenen Län-

dern der EU. In Ungarn ist sie wäh-

rend der Orbán-Ära stärker gestie-

gen als in anderen europäischen

Ländern.

 

»Jedes Mal, wenn Wahlen bevor-

stehen, verteilt Orbán ein paar Ge -

schenke«, sagt Dobrev. Um die Infla-

tion auszugleichen, hat er unlängst

die Preise für Hühnerbrust, Sonnen-

blumenöl, Schweinekeulen, Zucker,

Weizenmehl und Milch festschreiben

lassen. Dazu zahlt er Familien bis zu

einem bestimmten Deckelbetrag die

Einkommensteuer zurück.

 

»Das sind populistische Schritte«,

sagt Dobrev. Orbán werfe sich in die

Pose des Versorgers – aber Schulen,

Universitäten oder Krankenhäuser

seien notorisch unterfinanziert. »Er

verschenkt Geld, aber drückt sich um

nachhaltige, sozial wirksame Struktur-

politik herum.« Das System Orbán

ist in ihren Augen nicht nur autokra-

tisch, sondern zutiefst unsozial. Wer

gute Bildung oder Gesundheitsversorgung

wolle, müsse das privat bezahlen.

Es ist die soziale Agenda, die eine Sozial-

demokratin wie Dobrev mit dem Katholiken

Márki-Zay verbindet. Allerdings ahnt Do-

brev: »Orbán haut jetzt Geld raus, er wird

uns leere Kassen hinterlassen.«

 

Dem Spitzenkandidaten verdirbt das nicht

die Laune. Nach Tausenden geschüttelten Hän-

den, Dutzenden Fragen aus dem Publikum

schaut Péter Márki-Zay noch immer freund-

lich. Man merkt ihm an, dass er kein politischer

Profi ist, und nicht immer hilft ihm das.

Einmal kritisierte er die Coronapolitik der

Regierung, als Ungarn die höchsten Sterbe-

raten in der EU verzeichnete, mit den Worten,

Fidesz dezimiere damit die eigene Wähler-

schaft. Dann wieder beteiligt er sich an Spe-

kulationen darüber, ob Orbáns Sohn schwul

ist, oder er denkt laut über die Zahl der Juden

in der ungarischen Politik nach. Er musste

sich häufig entschuldigen, was die Menschen

in Ungarn nach zwölf Jahren Orbán nicht

mehr gewohnt sind.

 

Nach seinem Auftritt will Márki-Zay in den

Wahlkampfbus steigen, aber das Gedränge

von Referenten, Assistenten, Beratern ist zu

groß. Also nimmt er im Auto des SPIEGEL-

Fotografen Platz. Er spricht Deutsch, aber

Englisch fällt ihm leichter. Er sagt, noch

schlimmer als die leeren Staatskassen seien

Orbáns politische Hinterlassenschaften.

 

Denn

Orbán hat nicht nur auf praktisch alle Macht-

positionen Verbündete gesetzt, sondern vie-

le auch mit verlängerten Amtszeiten ausge-

stattet. Um Korruption und Vetternwirtschaft

bekämpfen zu können, muss vor allem der

Generalstaatsanwalt ausgewechselt werden:

Péter Polt, ein alter Orbán-Kumpel. Doch

auch das wird nicht leicht, denn der Mann ist

nur per Zweidrittelmehrheit abzuberufen.

Sollte er die Wahl gewinnen, werde Ungarn

als Erstes der Europäischen Staatsanwalt-

schaft beitreten, sagt Márki-Zay. »Wir erken-

nen an, dass europäisches Recht höherrangig

als nationales Recht ist.« Eine neue Regierung

brauche Rückhalt aus der EU. »Die Ungarn

sind ungebrochen proeuropäisch eingestellt.

Das konnten ihnen nicht einmal die zwölf

Jahre Orbán-Propaganda austreiben.«

 

Wird er den Zaun an der Ostgrenze des

Landes abreißen lassen, mit dem Orbán Mi-

granten abschrecken wollte? »Der Zaun

bleibt«, sagt Márki-Zay. »Aber die Frage ist,

wie wir mit Migration umgehen. Wir müssen

kontrollieren, wer reinkommt.« Seine Regie-

rung wolle an der Grenze reguläre, EU-Recht-

konforme Asylverfahren zulassen. Orbán

hatte diese praktisch unmöglich gemacht.

»Flüchtlingen muss man helfen, das ist für

mich als Christen keine Frage.«

 

Als Orbán nach Kriegsausbruch wie die

anderen osteuropäischen Länder Flüchtlinge

aus der Ukraine ins Land ließ, zollte Márki-

Zay ihm Beifall. Ansonsten hält er dem

Machthaber seine Nähe zu Russland vor. Der

staatliche russische Atomkonzern Rosatom

erweitert bis 2030 das Atomkraftwerk in

Paks. Noch kurz vor dem Angriff hatte sich

Orbán mit Putin getroffen. Als ganz Europa

schon mit Sanktionen drohte, handelte

Ungarns Ministerpräsident höhere Gasliefe-

rungen aus. Derzeit verweigert er Waffen-

transporte über ungarisches Gebiet in die

Ukraine.

 

Am Tag der Parlamentswahl lässt Viktor

Orbán auch eine Volksabstimmung über ein

europaweit scharf kritisiertes Gesetz durch-

führen, das Informationen über Homo- und

Transsexualität im Aufklärungsunterricht an

Schulen stark beschränkt.

 

Péter Márki-Zay sagt: »Als Katholik lehne

ich Abtreibungen, Homosexualität und Schei-

dungen ab.« Aber das sei seine Privatsache.

»Als Politiker ist es nicht meine Aufgabe, den

anderen meine Werte aufzuzwingen. Im

Gegenteil: Niemand darf diskriminiert wer-

den.« Er werde weder das Abtreibungsrecht

verschärfen, noch schwulenfeindliche Geset-

ze auf den Weg bringen.

 

Sicher ist: Wenn Márki-Zay die Wahlen

kommende Woche gewinnt, dann wohl eher

knapp. Viele fürchten jetzt schon, dass Orbán

dann den Weg seines politischen Idols gehen

wird. Wie Donald Trump könnte er seine An-

hänger in die Hauptstadt holen und Proteste

gegen die Niederlage anzetteln. Márki-Zay

zuckt mit den Schultern. »Klar, das kann er

versuchen. Aber soll uns das abhalten?« Er

glaubt, dass die Ungarn Hass und Korruption

satthaben – und Orbán endlich abwählen.

 

ENDE

Szólj hozzá!

ITT A BIBLIAI HÉT CSAPÁS – Mit tehetünk? - B. Ulrich, ZEIT/RózsaS

2022. március 25. 05:18 - RózsaSá

ITT A BIBLIAI HÉT CSAPÁS – Mit tehetünk? - B. Ulrich, ZEIT/RózsaS

 

Fajkihalás, klímaváltozás, kovid, éhség, menekülés – mind annyira egymásba van fonódva, hogy nincs visszaút a normalitásba.

 

Az átcsapás stimmel, csak másképp, mint ahogy azt Olaf Scholz érti. 100 mrd a Bundeswehr-nek szép kezdet, ha egyszerre azt érezzük, nem árt egy jó hadsereg. Nem egy fordulat, csak egy kissé több józanság. És néhány fegyver Ukrajnának is már rég esedékes volt, de több nem.

 

Mégis az orosz háború új korszakot jelez. Vége a nyűgösen fenntartott normalitás fikciójának és a válság naiv értelmezésének. Eddig mindig úgy volt, ha jön egy meglepő krízis, ez ellen A, B, C intézkedéseket foganatosítunk. Aztán látjuk, nem elég, ezért követik a D, E, F – ekkor bizonyára minden a régi lesz, de nem, jön a következő válság...

 

Legkésőbb az ukrajnai háború után derült ki, a krízisek nem egyenként jönnek, hanem halmozottan, sokszor exponenciálisan. Befolyásolják, erősítik egymást és nem szűnnek meg a sokadik intézkedés után sem.

 

Most 5 krízis tart fogva bennünket: Fajkihalás, klíma, járvány, az orosz háború és a sok millió ukrán menekült. Két további tart felénk: A globális élelemhiány és a déli menekült-özön. Az inflációt, a globalizáció és a demokrácia válságát most tegyük félre.

 

Nézzük először a kézzelfogható, anyagi válságokat. Egy már most mondható: A válságok nem kivételek, inkább a normalitás lesz az.

 

  1. Fajkihalás A krízisek szürke egere. Állatok, növények, mikroorganizmusok halnak ki lassan, de a reakció csak ennyi: „Rossz és kár, de egy kicsit mindegy is, mit tehetnénk?” Valójában egy gyorsuló jelenség, többnyire észrevétlen átcsapási pontokkal, melyek ökológiai katasztrófába mennek át.

  2. A klímaválság Már annyira előrehaladott, hogy két alapkövetelményt kell kielégíteni: Meg kell változtatni gazdasági és életmódunkat, továbbá drasztikus intézkedéseket kell foganatosítani. A fajkihalás és a klímaválság egymást erősíti.

  3. A corona A német Freedom Day után is velünk marad és nem szelídül egyszerű náthává. Most Kína szenved ettől, ez a beszállítói láncokat gyengíti. Krízis okoz krízist. Legkésőbb őszre visszatérhet a maszk és kötelezővé lesz az oltás. Hacsak nem jön hamarabb egy újabb, veszélyesebb mutáció.

  4. A háború Ha pár hét múlva vége is lenne, a Nyugat-orosz viszony válsága nem szűnik meg. Néhány szankciót oda kell adni a fegyverszünetért cserébe, pl. a swift-ből való kizárást vagy az Orosz Központi Bank lebénítását. Egy biztos nem történik újra: Teljes energia-kiszolgáltatottság Putyinnak. A Nyugat elfordul az orosz energiaexporttól – ezzel a konfliktus marad. És akkor a háborús bűnös Putyinról még szó sem esett.

  5. Háborús menekültek Tömegek indultak el Nyugat felé, ezt a célt Putyin elérte. A stressz a menekülteknél és a befogadóknál gyorsan nem enyhül. Az orosz háborús taktika szétbombázza a lakosok városait, mint Szíriában, hogy ne legyen hová visszatérni.

  6. Élelemválság Amúgy is lett volna. A kínai termés sovány volt, ahogy a kanadai is. A kínaiak óriási mennyiségű gabonát vásároltak föl. Nyilván politikailag és gazdaságilag akartak spekulálni. Más nézet szerint, a sertéspestis miatt sok sertést veszítettek és az állomány föltöltéséhez sok gabonára van szükségük. Az orosz és ukrán export visszaesik, az árak megugranak. A gazdag országok a drága gabonát hústermelésre föletetik, így Afrika szegény országai éhínségre vannak ítélve. Egyiptom is érintett. 2010/11 emlékei kerülnek fókuszba, amikor a magas kenyérár kirobbantotta az arab tavaszt.

  7. Menekültek Második menekülthullám indul el Európa felé, most délről. Ez nemcsak logisztikai problémát okoz, de megosztó is. Másként kezelendők a déli éhező menekültek, mint a keleti háborús menekültek?

 

A társadalmak túlterhelése várható. Emberi volna ezeket a kríziseket elosztani vagy elodázni. Ez műveletileg azonban nem fog menni, annyira tömegesek ezek a hullámok. Hiába a lelki elfojtás, a vész anyagi, hőség vagy árvíz, menekült ember, infláció, fertőzés vagy katonai fenyegetés. A 7 válságból meglehet, csak 2-3 irányul egy rétegre, ám a végén mégis csak 200% krízistudat lesz belőle.

 

Ezzel az eddigi válságpolitika elveszíti menekülő pontját, a normalitást. Mivel semmi nem úgy lesz, ahogy volt, a politika többé nem védheti meg a jogot a szokásosra. A világ más halmazállapotba kerül, a posztnormalitás vagy válságpermanencia állapotába.

 

Minden politikus és államtitkár, akivel beszéltem, ezt el is ismerte – titokban. Nyilvánosan továbbra is azt bizonygatják, hamarosan minden megy tovább, ahogy eddig, a mrd-csomag gyógyítani fog. A korszakváltás csak egy szó. A politikusok elmondanák, hogy 7 válság van, de hiányoznak a szavak. Érthető, hisz a Nyugat történetében tartós megakrízis, gyors diszrupció, alapvető életmód-változás, nem volt előrelátva. Megoldásokkal sem tudnak előrukkolni, hagyományos eszközökkel ezek a válságok nem oldhatók meg. Ha egyik problémán segít, kiélezi a másikat.

 

A rovarok, melyek az agráriumot lehetővé teszik, legelőfelületeket kapnak. Ezeket ismét beszántani, mert élelemszűkösség várható, hiba lenne. Hasonló a probléma az atomerőművek tovább futtatásával. Az uránt Nigériában nyerik ki, embertelen körülmények között.

 

Megoldást én sem tudok, de itt van 3 strukturális javaslat.

 

  1. Amelyik társadalom nem képes lemondani és áldozatot hozni, az magatehetetlen. Németország nézi az ukránok legyilkolását, miközben naponta 200 M €-t rak be Putyin háborús kasszájába. A kormány fél meglépni az energiabojkottot, tart a lakosságtól. Hatalompolitikailag és erkölcsileg teljesen tehetetlen. Ivan Krastev: „Hatalmas, aki fájdalmat elvisel.” A követelés tehát nem ördögtől való, hanem a hatékony kríziskezelés elengedhetetlen föltétele.

  2. Ha egyszerre ennyi válság tombol, akkor mindre ható intézkedéseket kell előszedni. Ha pl. elfordulunk a fosszilisektől, nemcsak a klímát óvjuk, de a petrodiktatúrák pénzelésével is leállunk. Ezzel a demokráciát is védjük és nem lesznek nagy katonai kiadásaink. Vagy: Emberre szabott városok enyhítik a klímaválságot, de egyben egészségesebbé teszik a lakosokat, így azok ellenállóbbak lesznek a vírusok ellen. Kevesebb járvány esetén nem szükséges ennyi szabadságkorlátozás. Ha meghagyjuk az esőerdőket az állatoknak, onnét nem ugranak át vírusok és további terület sem kell a tömeges állattenyésztéshez. Így megállíthatjuk a fajkihalást is.

  3. Az idő sürget, nem várhatunk arra, hogy majd egy politikai csoport színre lép. Bal- és jobboldalt egyesítő projektekre van szükségünk. A háború ezt is beindíthatja. Kiszabadulni az orosz függőségből, ehhez energiafordulatra van szükség – a baloldal dolga. Az oroszokat elrettenteni, fegyverkezni kell – a jobboldal dolga. Tempólimit és más korlátozás kell – a baloldalon. Továbbra is kell atomerő – ez konzervatív álláspont. Hogy ez a bipartizán-modell használ-e, meglátjuk. Mindenesetre ki kell próbálni.

 

Ezek csak elemei lehetnek egy megoldásnak. Aki igazán hisz a demokrácia belső bölcsességében, annak teljesen más utak is eszébe juthatnak. Ha szembesítjük az embereket azzal, mekkora a probléma és nem titkoljuk el, akkor kreativitásukat ébresztjük föl. Úgy tűnik, egy végpontra érkeztünk. Elválik, hogy ez egy kezdőpont is lehet.

 

ZEIT, 24. 3. 2022

Bernd Ulrich: Sieben auf einen Streich

 

KOMMENT

Kedves Bernd! Dein Wort in Gottes Ohr! A szavad Isten fülébe. Jól esik, hogy valaki ennyira bizakodó. Vagy Merkel-lel: Wir schaffen es! Mi megcsináljuk! Másrészt ismerjük az ember kutya természetét. Nem nagyon hajlik egy nemzetközi összeborulásra, de még arra sem, hogy vissza vigye a betétes üveget. De ha Te, meg én megtesszük, akkor már ketten vagyunk!

RS

Szólj hozzá!

1800 € - HOVÁ FEKTESSEM BE? - R. Jungbluth – ZEIT/RózsaS

2022. március 23. 17:08 - RózsaSá

1800 € - HOVÁ FEKTESSEM BE? - R. Jungbluth – ZEIT/RózsaS

 

Művészettörténetet tanulok. Van a takarékban 1800 €-m. Befektetném, de hová? Kérem a tanácsát!

 

Nyomban André Kostolany-ra kellett gondolnom, a Mo.-ról kivándorolt spekulánsra és szerzőre, aki csodálatosan könnyedén és okosan tudott a tőzsdéről és a pénzügyekről írni. 1996-ban ismerkedtem meg vele a frankfurti börzén. 3 évig, haláláig telefonon tartottuk a kapcsolatot. Ahogy Ön is, a Budapesten született Kosztolany is, először művészettörténetet tanult, de apja tanácsára Párizsban tőzsdealkusszá képezte ki magát. Díszvacsoráknál szívesebben ült bankárok mellé, mert velük kedélyesen cseveghetett művészetekről, míg a művészek mindig a pénzről beszéltek. Önről fölteszem, egykor mindkét világban otthon fogja érezni magát.

 

Bevallom, az 1800 €-s összeg miatt először a levelet félre akartam tenni, gondolván, ennyi pénzzel nem érdemes befektetéssel foglalkozni. De akkor eszembe jutott Kosztolany: „Akinek sok pénze van, spekulálhat. Akinek kevés pénze van, ne spekuláljon. Akinek nincsen pénze, spekulálnia kell.” Önt nyilván az utóbbiak közé sorolta volna.

 

Első látásra legokosabb volna a takarékhoz nem nyúlni, meghagyni váratlan kiadásokra. Pl., ha számláját túllépi, elkérik az árát. A Sparkasse KölnBonn, ha egy „Dispokredit”-et nyújt, 11% kamatot számol föl. Így 1000 € Önnek évi 130 €-ba jönne.

 

Ám valószínű, hogy szülei vagy rokonai kisegítenék, ha nagyon megszorulna. Nekivághat vagyona fölépítésének. Ehhez nyisson egy olcsó vagy díjmentes értékpapírszámlát egy direktbanknál vagy egy neo-brókernél. Választásában segíti a Finanztip-honlap. Ezután vásároljon online egy indexfondot (ETF-et). Kezdetnek egy DAX-ETF-et ajánlok, itt szerezheti meg első tőzsdetapasztalatait a részvényárak hullámzásáról. (És mindjárt elbukhatja 1800 euróját? RS). A DAX-ról mindig beszámolnak és Ön új szemmel fogja látni Németországot és gazdasági kapcsolatait a világgal.

 

Ön az indexfonddal, 1000 €-val egy csapásra A Deutsche Aktienindex mind a 40 vállalkozásában részt vehet, az Adidas-tól a Zalando-ig. A négy legértékesebb most a Linde, a SAP, a VW és a Siemens. Ön az Ön fondrészével indirekt egy tulajdonosa lesz ezeknek a cégeknek. Tartsa meg a fondokat, míg egy nap pénzre lesz szüksége.

 

A legfontosabb: Fektessen be pénzügyi képzésébe. Szánjon időt arra, hogy megtanulja, hogyan bánjon legjobban a pénzével – hisz ez a kérdés végigkíséri egész életén át. Erről az iskolában nyilván semmit sem tanult, de ha közgazdaság-egyetemista is lenne, a végén vélhetően keveset tudna meg saját vagyona képzéséről.

 

Könyvet is ajánlok. A Mannheim-i közgazdász, Manfred Weber és társai írták, sajnos, kissé félrevezető címmel: A zseniálisan egyszerű vagyonstratégia. Amit leírnak, se nem zseniális, se nem egyszerű, mégis a legjobb könyv, amit ismerek a takarékról, befektetésről, időskori fölhasználásról.

 

Üdvözli:

Rüdiger Jungbluth

 

ZEIT, 17. 3. 2022

»Ich studiere Kunstgeschichte und habe 1800 Euro auf dem Sparbuch – ich würde sie gerne investieren, bin mir aber nicht sicher, was der richtige Weg wäre. Was empfehlen Sie?«.

 

KOMMENT

1986-ban átjött hozzánk Aachen-ból Kölnbe Helmut Creutz, hogy a pénzről beszéljen. (Könyve magyarul: A pénz-szindróma). Nincs olyan, hogy a pénz fial. Minden márkáért valaki valahol keményen megdolgozott. Jólétünket a pénz intézményének köszönhetjük, a sok millió szerencsétlen sorsát a pénzzel való visszaélésnek köszönheti. „Próbáljunk meg egyre kevesebb pénzhez nyúlni.” Ez nagyfokú önellátást, bartert, falusi életet jelent. Még emlékszem, amikor terménybetakarításkor a rokonok eljöttek „visszasegíteni”.

RS

 

Szólj hozzá!

A WUNDERWAFFE HŐSZIVATTYÚ – Gáz helyett? - SPIEGEL/RózsaS

2022. március 22. 17:29 - RózsaSá

A WUNDERWAFFE HŐSZIVATTYÚ – Gáz helyett? - SPIEGEL/RózsaS

 

A hőszivattyú (Wärmepumpe) a háború után kezdett bekerülni a lakásokba, mint fűtéstechnika. Levegőből, vízből, talajból hőt von el és beviszi a lakásokba. Elve, mint a hűtőé és a klímáé.

 

Most ismét szóba jött, mint gázkiváltó technika, ám sokszor tévesen tervezik és az ügyfelek óriási villanyszámlákat kapnak. Eugenia Lempen Kölnben férjével új házukba hőszivattyú-fűtést terveztek, mert akartak valamit tenni a klímáért. Egy szerelő meggyőzően kiszámolta nekik, hogy olcsóbban járnak, mint egy gáz- vagy olajfűtéssel. Ám amióta hőszivattyú van a házban, csak bosszankodnak. Néha 3x több áramot fogyaszt, villanyszámlájuk több ezer euróra ugrott. A gyártó sorban küldte a szerelőket, de a problémát egyik sem oldotta meg. Egyszer egy modul hiányzott, máskor szoftverhiba volt, a szerelők egymást okolták. Lempenék végül független szakértőt hívtak, saját költségükre. A lelet: A rendszer hibásan tervezett, a víztartály túl kicsi, a csatlakozások tévesek. Szinte az egész berendezést ki kellett cserélni.

 

Az ilyen esetek sokasodnak az egész országban. Ez a politika kudarca is, amely így akarja klímacéljait elérni. Tavaly 572 M €-t adtak hőszivattyú támogatásra. A terv szerint, számuk egy millióról, hatra emelkedik 2030-ig. Nikos Tsafos (Center for Strategic and International Studies): „Az EU bátor projekteket kell, hogy fölvállaljon, pl. 100 millió hőszivattyút.” A készülékből 2021-ben 28%-kal több kelt el, bár ára a gázfűtés kétszerese. Ám fogyasztás-csökkenés helyett csak a panaszok sokasodtak.

 

Werner Dorß ügyvédnél gyűlnek össze az esetek Frankfurt-ban. „A technika nem úgy működik, ahogy kellene.” Egyre több eset kerül bíróságra. Rendesen a gép 50 fokos fűtővizet képes produkálni. Ez új épületeknél, padlófűtésnél, modern radiátoroknál elégséges. Régi házaknál nem, ezért ott fűtőszálas melegítőket kapcsolnak be, ami megdobja a villanyszámlát. „Nem szabad a hőszivattyút dicsőíteni.”

 

Frank-Rolf Roth magát „hőszivattyú-doktornak” nevezi. Megbízásai sokasodnak. Úgy véli, más alternatíva nincs. Annál tragikusabb, hogy a hőszivattyús rendszerek 98%-a nem működik optimálisan, mert rosszul tervezik. A gyártók futószalagon gyártják, ám ezek nincsenek az egyes esetekre ráhangolva. Vagy túlméretezik, akkor nagy a fogyasztás, vagy nem melegít eléggé. Gyakran fölösleges részeket építenek be, hogy növeljék a profitot. Roth végzetesnek találja, hogy az új készülékek beszerzését az állam támogatja, de a tervezést nem. Aki régi olajkazánját egy 30 e €-s hőszivattyúra cseréli, 45%-os támogatást kap.

 

A régi szerelők gyakran nem értenek az új technikához. A Zentralverband Sanitär Heizung Klima szerint 60 000 szerelő hiányzik. A nagy kereslet miatt nincs idő a továbbképzésre. A gazdasági minisztérium „továbbképzési offenzívát” tervez.

 

Ám gyakran maguk a tulajdonosok sem szabályozzák helyesen fűtésüket. Ha egy fokkal emelik a szobahőfokot, 50%-kal többet fizetnek. Roth arra kötelezné a felhasználókat, hogy egy hőszivattyú-vezetői-vizsgát tegyenek. Stefan Plesser, Synavision: „Főleg klinikák, sportcsarnokok, iskolák rendszerei vannak rosszul beállítva, zabálják az áramot és ez senkinek sem tűnik föl.”

A gép télen eszik sok energiát, de hát honnét jöjjön a zöld áram, ha nem süt a nap? A tervezett rengeteg hőszivattyú túlterhelné az áramhálózatot. Ha villany hiányzik, már most külföldről kell behoznunk – francia atomáramot vagy lengyel szénáramot. Lamia Messari-Becker, Gebäudetechnologie, Bauphysik, Universität Siegen: „Nem szabad ennyire a hőszivattyúra alapozni, más megoldásokat is kell keresni, pl. geotermikusat vagy városnegyed-fűtést.”

 

A Lempen család az új készülékkel sem elégedett. Most napelemet terveznek a tetőre. „Akkor az áramot a pumpához legalább mi termeljük.”

 

SPIEGEL, 19. 3. 2022

Heimliche Stromfresser

 

KOMMENT

Már Németországban több megszállott hőszivattyússal találkoztam. Levegővel fűteni olyan, mint vízzel autózni. A kinti -10 fokos levegőből még hőt elvonni, nyereséggel? Építettünk földhőcserélős hűtőt a soproni gyerektáborban. A fagyos hideg vagy a 30 fokos meleg levegő átveszi ugyan a föld +15*C-át a járatokban – de csak ameddig tart a kapacitása! Az energiaiskolánkban megpróbáltuk az alapvető energetikai igazságokat megértetni, pl. hogy szántón nem lehet energiát termelni és a fosszilisnél nem lesz jobb - ezért nem szabad elherdálni. (Lásd: Energiamenü.) Továbbra is vállalunk egy energetikai bejárást, de mindenki megteheti a Szelíd energia ösvény (SZEA Nr. 9) kérdőíve alapján.

RS

 

Szólj hozzá!

DEMOKRÁCIA VS AUTOKRÁCIA – Mit tehetünk a diktatúrák ellen? - SPIEGEL/RózsaS

2022. március 21. 06:45 - RózsaSá

DEMOKRÁCIA VS AUTOKRÁCIA – Mit tehetünk a diktatúrák ellen? - SPIEGEL/RózsaS

 

A demokrata államok vonakodnak a diktatúrák ellen föllépni - saját biztonságuk, jólétük kedvesebb, mint mások szabadsága.

 

Ez különösen hitvány, ha Nyugaton azt állítják, Ukrajna demokráciáért és szabadságért küzd egyáltalán, a Nyugat eredeti projektjéért – csak a Nyugat csapatai és vadászgépei nélkül. Ez a probléma eszkalálódhat. Az ukrán háború csak egy nagy konfliktus előfutára a demokratikus és az autoriter országok között. Az orosz támadás Kína általi jóváhagyása mutatja, hogy egy táborban vannak. Az orosz félelem a kínai vezetőségé is: Csak semmi demokrácia, az az ő végüket is jelentené. Hosszú távon nem akarnak ebben a félelemben élni. A Nyugat számára veszélyes lenne ezzel a konfliktussal sodródni, minden idea, stratégia nélkül. A szabadság vonzereje felelősséget teremt azoknál, akik ezt saját projektjüknek tekintik. Hogyan tudna a Nyugat ennek a felelősségnek megfelelni? Olyan profán dologról van szó, mint az elvárás-menedzsment.

 

1917 ápr. 2-án az USA-elnök, Woodrow Wilson, a kongresszus előtt ezt mondta: „A világot biztonságossá kell tenni a demokrácia számára.”A német császári birodalom elleni háborúra biztatott, az óriási kockázatokat nem elhallgatva. „A jog értékesebb, mint a szabadság. Harcolnunk kell azért, amit a szívünk diktál, az elnyomottakért, a kis államok jogaiért, az egész világ szabadságáért.” A kongresszus tapsolt. Ezzel univerzális igény mondatott ki és ezzel kezdetét vette a „cserbenhagyás” története.

Kicsit később a kongresszus megtagadta a népek szövetségébe való belépést, amely az új békerendet biztosította volna.

 

Bár az I. világháború után sok demokrácia épült Európában, de a 30-as évek végéig szinte mind autoriter formába ment át. A szabadság barátainak senki sem segített. Legtovább Csehszlovákia bírta, de a németek földarabolták majd megszállták – a Nyugat eltűrésével. Ezt a nagy cserbenhagyást az 1938-as München-i egyezmény tanúsítja, és az appeasement fogalma is.

 

A hidegháborúban ugyanígy folytatódott. Senki sem segített azoknak, akik a vasfüggöny mögött föllázadtak Magyarországon, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországon. Ugyanezt élték át férfiak és nők az arab tavaszkor, főleg Szíriában, az elnyomottak Kínában, Mianmarban, Belaruszban.

 

Az USA még támogatott is autoriter rendszereket, ha ez hasznára volt, főleg Közép- és Dél-Amerikában. Aki Afganisztánban a Nyugat ígéretében bízott, csalódnia kellett, amikor 2021-ben a csapatok fejvesztve kimenekültek, a talibánoknak átengedve az országot. Irak esete hasonló. Amikor a Nyugat kivételesen segített, mint a Koszovó-albánoknak a szerbek ellen, tette ezt az ENSz mandátuma nélkül. Most ezt Putyin örömmel idézi, Ukrajna lerohanását igazolandó.

 

Aki a szabadságot szereti, annak ez a mérleg elfogadhatatlan. Ám volt-e alternatíva? Ha Magyarországon vagy Csehszlovákiában beavatkoznak, atomháború tör ki. Wilson korában ez a kockázat nem állt fönn, ezért könnyebben mondhatta, a jog fontosabb, mint a béke.

 

A nyugat története folyamán legalább két sötét hagyományt kultivált: A kettős morált és a cserbenhagyást. Ezek a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok világos üzenete mellett állnak, sőt, egymással össze vannak fonódva, bármennyire keserű is ez. A kettős erkölcs ebben az esetben azt jelenti, hogy a demokratikus államok nem mindig felelnek meg saját mércéiknek, pl. az USA általi emberi jogok megsértése Abu Ghuraib vagy Guantanamo esetében.

 

A cserbenhagyást most Ukrajna mutatja, amely hiába kér katonai segítséget. Ezt nagyon nehéz kibírni. Aki a szabadságot szereti, nem szeretheti csak magának. Ez az igény egyetemes kell, hogy legyen. De vajon beváltható-e? A Nyugat elvben a világ demokratizálódását akarja. Ez expanzív terv. Támogatja a szabadság álmát, segíti a szabadságmozgalmakat, szóval, pénzzel – néha bojkottal, fegyverrel. Az EU asszociációs szerződést kötött Ukrajnával, kilátásba helyezte NATO tagságát, ezzel reményeket keltve.

 

A demokrácia és a szabadság vonzása sokakban félelmet kelt, 9/11 fanatikusaiban, sok autoriter uralkodóban világszerte. Minden demokratikus megmozdulást eltipornak. Putyin vissza akarja állítani az orosz impériumot és hatalmát megtartani. Saját félelme késztette a háborúra. A Nyugat táplálja a demokratikus tüzet, de amikor tettre kerülne a sor, cserben hagyja.

 

Államok belső ügyeibe beavatkozni mindig problémás. Egy diktatúra elleni szembeszállás belső ügy, akkor is, ha, köszönve a médiának, az egész világ szeme előtt játszódik le. Ez a Nyugatot további nyomás alá helyezi, hogy beavatkozzon saját biztonsága rovására. Kijev tragédiája, Tibet és az ujgurok elnyomása miatt a Nyugatot kritika éri.

 

De hát milyen lenne a stratégia, amit alkalmazni kellene? A válasz az intézményeknél kezdődik. Egyáltalán, ki képviseli a demokráciák érdekeit? Az ENSz nem, mert autoriter tagjai vannak. Itt a NATO, az EU, a G7 - de egy sem képviseli az összes demokratikus államot. Az EU csak Európa egy része, a NATO-ból hiányoznak a pacifista demokráciák, mint Ausztrália, Új Zéland, Japán, Dél-Korea. A G7-hez csak a legnagyobb ipari államok tartoznak. A demokráciáknak nincs egységes hangja a világ színpadán.

 

Ami hiányzik, a demokratikus államok szövetsége. Hogy ne komplikáljuk, elég Adam Przeworski minimális demokrácia fogalma: Amely ország valamennyire nyílt választásokat megenged, tagja kehet a demokratikus államok szövetségének. Ezzel elbúcsúztatnánk a Nyugat koncepcióját. A szövetség szélesebb, globálisabb, sokrétűbb. Baráti távolsággal bevonja a Nyugat szabadsághagyományát, de idővel újat, sajátot fejleszt. Feladata a liberális értékek népszerűsítése világszerte, ezen értékek központja és fóruma lenni.

 

Két előnnyel járna: A szövetség a tagoknak irányvonalakat írna elő. Az autoriter államokhoz való viszony politikailag definiált, nem gazdaságilag. Eddig azt hihetnők, a német Kína-politikát inkább a VW határozza meg. A profit és a jólét miatt Kínát nehéz kritizálni. A jövőben föl kell számolni a függőségeket, főleg az energia terén. Nem kell föltétlen minden szálat elvágni, rugalmasnak kell maradni. Ha szükséges, azért legyen egy nagy bojkottra lehetőség.

 

Egy másik irányvonal: A demokráciák békések, de védekezésre készek. Az ukrajnai háború véget vet a Putyinra való szelíd pillantásoknak. A diktátorok mindenre képesek, ezért a demokratikus államok és szövetségeseik fegyverezzék föl magukat önvédelem és elrettentés céljából. Ez búcsú a békeosztaléktól, de nem a békétől, mint céltól. A szövetség ki kell, hogy mondja: Kívüle nincs jog katonai intervencióra. Ezt ki is kell, hogy zárja, hogy bizalmat keltsen.

 

A demokratizálódás nemzeti folyamat, az autoriter államok is szuverének. Természetesen fájdalmas nézni, ahogy egy forradalom meghiúsul, mint Belaruszban. Ám a népek önmaguk kell, hogy lerázzák diktátorukat. Ha egy állam szuverenitását megsértik, mint most, nem lehet igénye katonai beavatkozásra, de támogatásra minden más formában. A cserbenhagyás tehát nem végződik, csupán intézményes lesz. Mindenki tudná, mire számítson. Ez fáj, de az alternatíva a világháború. Az atomkorszakban a béke fontosabb a jognál. Ez nem csak a demokrácia nemes részlege. Ez egy program realistáknak, nem idealistáknak.

 

Nyugaton vonakodnak nyíltan beszélni, mert csúnya benyomást keltenének, hogy eltávolodnának az ideáltól. Ám itt az idő a demokráciát megszabadítani a sunnyogástól és a magas elvárásoktól. Ezek nem valósíthatók meg és a demokrácia ideájának csak rossz hírét keltik.

 

SPIEGEL, 19. 3. 2022

 

Die Demokratien brauchen eine Strategie für den Konflikt mit autoritären Staaten.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása