ÚJRAAUTÓ – A BMW totál recycling-modellje – ZEIT/Rózsa

Az ülések gombnyomásra szétesnek, nincs ragasztás, a bőrt kukorica és rizs helyettesíti.

Merészet ígért Oliver Zipse BMW-CEO, 2020 nyarán. „A világ legjobb autói fenntarthatóak. Ezért a jövőben a prémium és a fenntarthatóság elválaszthatatlan lesz.” Ezt nem messze a BMW-múzeumtól mondta, ahol a BMW 100 éves története látható. Ennyi ideje rombolják a klímát a sokasodó járművek. 2020-ban a BMW-autók több CO2-őt produkáltak, mint a 10 millió görög.

És ez most hirtelen fenntartható lesz? Kai Langer - 20 éve BMW designer – szerint igen. A pléht speciális strapabíró szövettel próbálta kiváltani. Utána az elektroautó i3-on dolgozott. Most az i Vision Circular a cél: A totál újrahasznosítható elektroautó. Dupla öröm lesz: Autózni és CO2-őt visszafogni. A BMW konszern, amelyhez a Mini és a Rolls-Royce is tartozik, 2050-re teljesen klímasemleges akar lenni. (Lesz akkor még klíma? RS). És ezt az egész értékteremtő láncon át, kompenzációs üzletek nélkül. Ehhez nem elég a 100%-ban zöld árammal töltött akku. Ehhez már az anyagbeszerzésnél, majd a produkciónál is erélyesen vissza kell fogni a klímaterheléseket.

Az első totál újrahasznosítható autóval a BMW meg akarja mutatni, mi lehetséges. A logó többé nem kék-fehér, hanem a karosszériába van bemaratva. Langer behajtotta az új kocsit a BMW-múzeumba. Ez úgy néz ki, mint egy SUV és egy limuzin öszvére. A BMW-vese hűtőrács márkajele helyére fényszórók kerültek (az E-autónak nem kell hűtés). Az egész gép meztelen, semmi lakk nincs rajta - „új esztétika”. Az alu eloxált, nem rozsdál és matt, hátul tiszta acél, az egész beolvasztható és újrahasznosítható.

A környezetvédők és a törvényhozók már évtizedek óta prédikálják a körkörös gazdaságot. Az EU Bizottság akcióterve arra ösztökéli a gazdaság aktorait, hogy segítsenek a növekedést elválasztani a forrásfogyasztástól. Korábban a tempólimit, az NOx volt a téma, ma a klímavédelem. „Dízelt E-motorokra cserélni nem elegendő”, mondja Langer. Az E-autók sikere növeli az iparra nehezedő nyomást. Egy BMW gyártásakor 10 t CO2 keletkezik, ennyit produkál egy német egy év alatt fűtéssel, vízmelegítéssel, repüléssel. Egy E-autónál viszont 18-20 t CO2 megy a légkörbe. Az alumínium, az acél, a műanyagok gyártásához fosszilis tüzelőket használnak. A beépített anyagokat ritkán használják föl újra.

A zöld áram magában nem elég. Becker: „Ha a párizsi célokat el akarjuk érni, a CO2-őt le kell vinnünk 8 t/autóra. A BMW eddig is sokat tett a fenntarthatóságért. A forrásfogyasztást 2006 óta 57 %-kal csökkentette, a hulladékot 80%-ban, járművenként. A maradékot újra fölhasználják. Az ökoáram-rész egyre nagyobb. A Dingolfing-i és München-i gyáraik az Isar és a Lech vízerőműveiből kapnak energiát. 2016-ban egy autó gyártásánál 540 kg CO2 szabadult föl, 2020-ban már csak 230 kg.

Mindez nem elég, a BMW nulla légkör-megterhelést tervez. Langer megmutatja az i Vision Circular ülését. „Itt egy gyors-zár van beépítve, ha kinyitjuk, az egész ülés darabjaira esik szét. Az ülés drótokra van kifeszítve. Az ülés szélei belenyomják az anyagot az ülésalapzat mélyedéseibe, a BMW nélkülöz egy igen veszélyes mérget, a ragasztót. Eddig mindent ragasztottak: Az elektrokapcsolókat az oldalszegélyre, a fekete szőnyeget az alvázra, az üléspárnákat a fémkeretre. Langer: „Ha a kiinduló anyagokat fajtisztán kinyerhetjük, visszavezethetők a körforgásba. Döntő, milyen egyszerűen és gyorsan szétszedhető a kocsi.” A tervező kinyitja az ajtót és egy masszív zsanérra mutat. Ez nem forrasztott vagy mart, hanem nyomtatott. Így nem dob le hulladékot. Navigációs és szórakoztató rendszereket nem látunk. Mindez a head-up-display a szélvédőbe van integrálva. A sofőr a szélvédőn olvashatja a sebességet és a navigációt a szélvédőn. Mindezt több gyártó párhuzamosan építi be.

Az anyag-spórolás meglepő eredményt hozott. Az i Vision akkora mint egy i3, de beltere olyan tágas, mintegy 7-es limuzin. Nem a hosszúság, tetőmagasság a fontos, hanem a térkihasználás. Az ülések Jacquard-anyagból vannak, szövet a XIV Lajos korából, de nem kínai selyemből, hanem régi halászhálókból és plasztikflakonokból. Anna Goldhofer 50 munkatársával alternatív anyagokat keres. Ma csak a bivalybőr, autóba építve, 600 kg CO2-ért felelős. Műbőr nem jó, az is kőolaj-alapú. Illinois-ben találtak egy mirum nevű anyagot (Natural Fiber Welding), amelynek kiinduló anyagai kukoricaszár, rizstörek és parafa, kaucsukkal és növényi olajokkal ötvözve. Kinézetre olyan, mint a bőr és teljesen újrahasznosítható. (Égetve? RS).

Minden csavar blockchain útja visszakövethető lesz. Mindez szépen hangzik, de míg a „mirum” egy BMW-be kerül, évek múlnak el. Teamvezetőket kell megdolgozni, osztályvezetőket meggyőzni, ellenőröket rávenni. Ekkor kezdődhet a beszállítókkal a tárgyalás és jön a probléma. A legkevesebb alvállalkozó képes egyből egy olyan óriást, mint a BMW, ellátni.

Mások is nyomulnak. A Volvo-Polestar bemutatta O2 modelljét, amelyben a beltér összes részei újrahasznosított poliészterből állnak. A VW is bejelentette új gyárát, ahol a CO2-semleges Trinity készül, 2026-tól. A Mercedes világszerte akku-recycling-jét 96%-ra akarja emelni. A BASF és az ALBA azon dolgozik, hogy újrahasznosítható műanyag legyen a végén. A Catena-X hálózatban az autógyárak össze akarják kötni a beszállítóikat, hogy minden csavar CO2-je és recycling-aránya visszakövethető legyen. Mind zöld áramot akarnak, ami az orosz függőséget csökkenti.

Becker és Goldhofer Michael Braungart-tal, a Lüneburg-i ökodesigner-professzorral tanácskozott. Ő a körkörös gazdaság pionírja, 20 éve adta ki a jelszót: „from cradle to cradle”. (Ezzel a figurával 1982 táján találkoztam Kölnben, igen fönn hordta az orrát. RS). Goldhofer föl volt dobva, mindent egy fehér papíron újra kell kezdeni, bár ő csak egy a 100 000 BMW-munkatárs közül. Mit tehet egy örökös beszállító-özön, a cashfow, a mérlegnyereség mellett? A BMW épp most tette közzé 12 mrd € 2021-es nyereségét.

Braungart kijózanít: „Egy autó sem került újrahasznosításra. Egy BMW-ben 180-féle műanyag van, 120 kg réz, egy Mercedesben 46 -féle acélötvözet. Aki CO2-semleges autóról beszél, mesét mond.”

Talán nem is olyan fontos, hogy a totál recycling-autó piacra kerüljön. Az autógyártásban az innovációk lépésről lépésre kerültek megvalósításra. Mindenesetre az autó egy úttörő. BMW-Zipse: „2025-ben piacra dobjuk új modellünket. Ezzel az újrahasznosítási arányt 30%-ról 50%-ra emeljük.”

ZEIT, 17. 3. 2022

Der Lack ist ab

UKRÁN STRATÉGIÁK – Katonai sikereik titkai – SPIEGEL/RózsaS

Az ukránok keményen ellenállnak a vélt orosz túlerőnek. Minek köszönhetik sikerüket?

A fontos stratégák egyike Valerij Zaluznyi tábornok, az ukrán haderő legfelsőbb parancsnoka. Már a háború előtt a katonákkal való tisztességes bánásmódot szorgalmazta, továbbá a csapatok megújítását és fiatalítását. Embereit idejekorán kiképezte a drónok és a tankelhárító rakéták kezelésére. Csapatai képesek taktikailag intelligensen harcolni és a nyugati fegyverszállítmányokat bevetni.

A 900 000 ukrán tartalékos egyharmada 2014 óta harci tapasztalatokat szerzett a szakadár fronton. Nem úgy ellenfeleik.

John Spencer, Urban Warfare Studies, New Yorker Thinktank Madison Policy Forum: „Az ukrán ellenállás jól képzett katonák, tapasztalt tartalékosok és képzetlen civilek kombinációjából áll. Jóval többen vannak, mint támadóik.” Dávid Góliát ellen – csak most az oroszok a Dávid.

Az ukránok kettős stratégiát követnek. Egyrészt visszahúzódnak a városokba, melyeket könnyebb védeni és inkább az ostromlók veszíthetnek. Másrészt nyílt terepen rajtaütéseket visznek végbe, főleg az északi erdős, sáros vidékeken, ahol az ellenséges járművek, az útról letérve, nehezen mozognak. Kis, mobil csapatok, páncéltörő rakétákkal az orosz konvojoknak súlyos veszteségeket okoznak. Olyan harci módot kényszerítenek ki, ahol a tömeg, vagy a nagyobb csapat hátrányos (Michael Kofman, Center for Naval Analyses).

Egy másik előny: Kisebb fegyvereknél az ukránok hasonlókat vetnek be, mint az oroszok. Így a mobilis egységek önmagukat láthatják el – orosz hadizsákmányból. Korán fölismerték, hogy Putyin tisztjei logisztikai problémákkal küszködnek – tehát arra koncentráltak, hogy az orosz utánpótlási láncokat megszakítsák (Ed Arnold, Royal United Services Institute /Rusi/).

Március 10.: Az E 95-ön orosz konvoj halad a kijevi Brovari előváros felé, 20 tank szorosan egymás után, tüzérségi kíséret nélkül, senki sem gondol akadályra. Az ég szürke, a mezők sötétek. Szkibin falunál össztűz zúdul rájuk, tüzérség és rakéták. A 6. hadsereg 90. tankdivíziója több találatot kap. Káosz tör ki. Gránátok csapódnak be, 4 tank kilőve, a többi menekül a mezőn át. Mindez videón látható.

A kép sokszor ismétlődik. A vélt gyöngébb oldal modern fegyverekkel, taktikai fortéllyal, bátorsággal, a vélt túlerőre csapásokat mér. Nagy meglepetésre az ukrán véderők 3 hét után is tartják állásaikat.

Az oroszok gyengeségeit kevés katonai szakértő látta előre. Putyin győzelme először pusztán idő kérdése volt. Aztán a nyugati katonai körök korrigáltak: Végzetes, hosszan elnyúló, fölőrlő háborúzás várható, még esetleges ukrán győzelem is. Putyin serege logisztikai problémákkal és bomló morállal küzd.

Még egy dolog is az ukránok segítségére van: Az időjárás. Az orosz katonai vezetés nem számolt eléggé az idővel és a terepviszonyokkal. A korai tavasz meglepte őket. Spencer: „A sár megállíthat egy egész hadsereget.”

A létér teljes uralása sem sikerült. Az ukrán drónok és jet légi fegyverek jelentős károkat okoznak az oroszoknak. Szétzúzzák a konvojokat védő Tor-M vagy Pantsir S-1 légelhárító rendszereket. A Rusi szerint az oroszok eddig több, mint 1000 járművet veszítettek. Az elesett katonák száma 7 000 – 9 000 lehet és 14 000 - 21 000 sebesült. A brit titkosszolgálat szerint az orosz hadsereg tartósan elakadt. Eleshetett 3 000 ukrán katona, bár a védők számairól jóval kevesebb az információ. Az info-háborúban az ukránok kerekedtek felül. A taktikai eljárásokon túl a hadműveletek végrehajtása is meglep. „Csodálatos, milyen jól harcolnak.” - mondja Arnold. Mindkét ország évek óta hadserege megújításán dolgozik. Ám míg az oroszok a high-tech-anyagokba fektettek be, az ukránok a taktikai kiképzésbe. Brit és US katonai tanácsadók kiképezték a katonákat a modern fegyverek használatára és a városi harcra. A 2016-os ukrán katonai reform a rossz kiinduló helyzet miatt csak a lényegre szorítkozott. A kiképzők és a stratégák modernizálták a csapatokat és a katonai tervezést. Az orvosi ellátást és a logisztikát professzionalizálták. Az egységeket följogosították saját kezdeményezésre. Épp ez a különbség a szigorúan hierarchikus orosz hadseregtől. A nyugati tanácsadókat arra kérték, készítsék föl őket egy nagy orosz invázióra. Sok katonai megfigyelőnek mindez nem a siker fő faktora. Spencer: „A fő erejük a harcolni akarás.” Ha ez nincs, minden kiképzés, technika, fegyver nem számít. A motivációjuk rendkívüli. A hazájukért, a családjukért harcolnak, akik gyakran egy órányira vannak tőlük. Ez megváltoztatja annak a dinamikáját, amire egy katona képes. Az oroszok ennek híján vannak.

Zelenszkij elnök, az ukrán haderő legfelsőbb parancsnoka, rendkívülien erősíti a harci morált. Beszédei nagyban hozzájárulnak az ukrán harci sikerekhez. „A hősök a háborúban fontosabbak lehetnek, mint a tábornokok.” Az ő föllépéseinek köszönve kaptak 17 000 föld-föld és föld-levegő rakétát, továbbá sok védőfölszerelést, gépfegyvert, mesterlövő fegyvereket. Hamarosan S-300-as légvédelmi rendszereket is kapnak. Arnold: „Ha a nyugat továbbra is ilyen mértékben szállít fegyvereket, akkor azok komoly fenyegetést jelentenek az orosz csapatokra.” Az ukrán haderőt még százezer önkéntes is erősíti.

Ám a katonai fenyegetettség és kár továbbra is óriási, különösen délen, mivel az ukrán erők zömét Kijev védelmére helyezték át. Eddig kivédték Kijev bekerítését, de ez bekövetkezhet. Időnyerésre játszanak, hogy több anyagot vihessenek a fővárosba, vizet, élelmet, fegyvert, muníciót. Spencer: „Az ukránok fölkészültek, ellentétben az oroszokkal. Ukrán állítás szerint Kijevben 30 000 harcos van. Ekkor 150 000 orosz katona kell a város elfoglalásához.” Egyre több katonai szakértő szerint az ukránok képesek lesznek megvédeni a várost. Justin Bronk, Rusi: „Nyugat-Ukrajnában friss csapatok állnak készenlétben, sok önkéntes és nyugati fegyver. Ezek az ostromlók ellátmány-utait próbálják majd megszakítani.

A déli városnál, Mikolajivnél, szintén időt próbálnak nyerni. Már egy hete blokkolnak egy nagyobb orosz előretörést a fontos kikötőváros, Odessza felé. A cél a patthelyzet, hogy ezzel is növeljék a nyomást Putyinra.

Kofman: „Ukrajna elsődleges célja az időnyerés. Minden más csak a katonai potenciál elszórása.” A szakember viszonylag optimista. Ki fogják kergetni az oroszokat? Nem. Meg fogják nyerni a háborút? Igen.

SPIEGEL, 19. 3. 2022

Spiel auf Zeit

PUTYIN CSAPDÁBAN – katonai helyzetjelentés – SPIEGEL/RózsaS

Putyin haderejét erősen túlbecsülték? Az offenzívát technikai és utánpótlási problémák fékezik. A csapatok morálja gyengül.

Az orosz tiszt ráncolja homlokát, küzd a szavakkal. „Oroszország nem nyerhet. Ha a végsőkig is harcolunk és elfoglaljuk az országot, az embereket nem tudjuk leigázni. Nem tudjuk megtartani a területet.” A katonát a múlt héten fogták el az ukránok. Nem tudni, mennyire hitelesen beszél a kamera előtt, úgy tűnik, saját szavait mondja. „Hagyjátok abba, amíg nem késő! A katonaságnál sokan nem akarják a háborút.” A videó megerősíti: Az orosz csapatoknál növekszik a kétség a hadműveletben. A csütörtöki lapzártáig az ukránok tartották állásaikat Kijevnél és megakadályozták a bekerítést. Putyin arra számított, hogy egy blitzkrieg-gel kiüti az ukrán vezetést és beveszi Kijevet.

A kezdeti taktikai hibák után több tűzerőre, légi csapásra, civil pontokra váltottak. Megszállásra, mint Mariupolban. Ez emlékeztet a csecsen háborúra. Főleg északon nem megy úgy, ahogy Putyin elképzelte. Szinte összes ide vezérelt katonáját bevetette, a nagy ukrán városok mégis ellenálltak. Logisztikai problémák fékezik az előrenyomulást, eddig 9000 orosz katona eshetett el. Az oroszok csak délen sikeresek valamennyire. Phillips O’Brien, katonai stratégia-professzor, University of StAndrews, UK: „Kijevet csak akkor vehetik be, ha porig bombázzák.” CIA-Chef William Burns: „Putyin vélhetőleg mindent be fog vetni és a lakosságot sem kíméli. A következő hetek iszonyatosak lesznek.”

A közösségi oldalakon láthatók a hátrahagyott orosz fölszerelések: Tankok, rakéta-kilövők, légvédelmi fegyverek – épen az ukránok kezébe estek. Ez a romló morál jele. Az orosz csapatok egyszerűen csak a bőrüket mentik. „Az orosz hadsereg jelentős része gyengén kiképzett, háborúra nem fölkészített fiatal hadkötelesekből áll.” - mondja John Spencer, Urban Warfare Studies, New Yor-

ker Madison Policy Forum. Néha átlövik az üzemanyagtartályt, csak ne kerüljenek a frontra. Olyant is látni fogunk, hogy lábon lövik magukat. Brit titkosszolgálatok beszélgetéseket hallgattak le. Síró katonák, átkozódás, stressz és frusztráció észlelhető.

A harci morál eróziója két okból következik be. Nem tudták, hogy háborúba küldik őket. Másrészt azt hitték, az ukránok ölelve fogadják őket. Most látják, senki sem akarja, hogy fölszabadítsák őket. Ellenkezőleg: A lakosok tízezrei fegyvert ragadnak ellenük. Herson-ban civilek tüntetnek az orosz katonák ellen.

Michael Kofman, Direktor des Programms für Russ-

land-Studien am Center for Naval Analyses: „Az ijesztő téves föltevések mellett a katonaság nem volt fölkészítve a háborúra, egy ekkora offenzívára. Ezért mállik a morál és a harci erő. Meglep a nagy inkompetencia, sok minden bizarr. A katonák kezdenek dezertálni.” Vajon meddig folytathatják így a támadást, ha Kijev továbbra is keményen védekezik?

O’Brien: „A II. világháború óta ekkora műveletet az oroszok nem kockáztattak meg. Sokakat lenyűgözött a modern fegyverek száma, ám azt nem kérdezték, meddig bírnak egy hadjáratot folytatni.” Sok képességüket ki sem használják. Úgy harcolnak, mint a 80-as években. Gyanítható, hogy sok forrást visszatartanak, a NATO elleni harcra. Tüzérségük felét és drónjaikat sem vetik be. Sokan úgy vélik, 3 hét után kimerülnek, veszteségeik miatt nem lesznek bevethetők.

Kofman: „Művelet-leállás jöhet, fegyverszünet – de nem a háború vége.” Túlbecslés után alulbecsülni sem szabad az oroszokat. Az ukránok jobban elviselik nagyobb városaik elvesztését.

Spencer: „Putyin pótolhatja kieső csapatait, de ez belpolitikailag veszélyes lehet számára. Sok olyan hibát követnek el, amit katonailag tapasztaltak nem tennének. Nyomás alatt állnak, nincs sok idejük.

Lawrence Freedman, katonatörténész: „Nem hihető, hogy egész Ukrajnát hamarosan elfoglalják. Veszíthetnek. Hadseregük föloszlásnak indult, logisztikájukat szó szerint szétlőtték, a kommandórendszer degradálva, a csapatok demoralizáltak és részben kapitulálnak. Ha részben el is foglalják Ukrajnát, tartós győzelem szinte lehetetlen.”

Kijev eleste gerillaharcokhoz vezethet. Egy partizánvezető: „Autonóm módon, saját eszközeinkkel harcolhatunk. A megszállóknak pokollá tesszük az életüket. Harci morálunk igen erős.” Az ukránok győzhetnek. Vietkong győzött, a talibánok győztek. Oroszország csődbe jut és kivonul. A háborús gépezet működtetésére erős gazdaság szükséges, ám ez most a szankciók által gyöngített. A háború drága. Freedman: „Putyinnak naponta egy mrd dollárjába kerül.”

Putyin trónja inog. A katonaság és a titkosszolgálat kifarolhat mellőle.

SPIEGEL, 12. 3. 2022

In der Falle

BÉKÉSEN MEGHALNI – Büdenberger, Nagel – SPIEGEL/RózsaS

Eckhard Nagel (61), az Institut für Medizinmanagement und

Gesundheitswissenschaften an der Universität Bayreuth vezetője. Teológiai doktor is, 15 évig volt a német etikai tanács tagja.

Elke Büdenbender (60) 1996 óta beteg, 2010 óta férjétől kapott egy vesével él. Férje Frank-Walter Steinmeier, a német köztársasági elnök.

Közösen írt könyvük most jelent meg. *

SPIEGEL: Arról beszélgetünk, hogyan akarnak az emberek meghalni, miközben tőlünk 1200 km-re a háború viszi el őket.

Büdenbender: Mi ketten behatóan foglalkoztunk azzal, hogyan vegyük el a haláltól való rettegést. A járvány alatt sokan magányosan haltak meg. Hogy ismét háborúban ölik egymást az emberek, föl nem foghatom.

Nagel: Csökkenti a halál keserűségét, ha az élet részeként fogjuk föl. Ezen fáradozunk. Ám ott, ahol háború dúl, ez a nézet lehetetlen. Természetesen van sok más halálos helyzet: Baleset, betegség, erőszak. Szembe jön a kérdés: Miért? De ez az esztelen öldöklés a háborúban elveszi az életben való bizalmat.

B: Teljesen ellentéte a mi üzenetünknek, mely szerint a halál életünk egy jó része is lehet.

Sp: Hogyan szeretnének meghalni?

B: Úgy képzelem el, hogy szeretteim vannak körülöttem. Nyugodtan szeretnék meghalni; hogy fájdalom nélkül, azt nem tudom. Egy ismerősöm kiköltözött a családi házból, hogy halála ne árnyékolja be az ottani további életet. Otthon szeretnék meghalni, visszatekintve életemre, amely nagyjából úgy folyt le, ahogy elképzeltem.

Sp: Voltak fenyegető momentumok, amikor mást gondolt?

B: Amikor 26 éve leálltak a veséim, csak arra tudtam gondolni, hogy lányom és férjem talán nem látom többé. Évekkel utána úgy tűnt, betegségem legyőztem, mégis hajtottam magam, mert arra gondoltam, életemnek bármikor vége szakadhat. Nem kérdeztem magamtól, helyesen élek-e? 2010-ben, a transzplantáció előtt, családommal arról beszélgettünk, mi lesz, ha félremegy.

Sp: És Ön, Nagel úr, hogy szeretne meghalni?

N: Apám megmutatta. 96 volt és egyre gyöngébbnek érezte magát. 5-6 hétig készült a halálra – aztán az életet határozottan elengedte. Körülötte voltunk és úgy tűnt, valami szépet látott meg, mielőtt utolsót lélegzett.

B: Apám a pandémia alatt halt meg, szintén békésen. A ravatalnál a lövészegylet társai gyújtottak gyertyát. Boldog voltam, hogy utoljára megérinthettem, ez segített fölfogni élete végét.

Sp: A járvány megváltoztatta a halálhoz való viszonyát?

N: Az első pár hónap félelmet árasztott, sok volt a tisztázatlan orvosi kérdés és a súlyos beteg. A vírus megmutatta: Bármikor bárkit elérhet. Ha minden reggel halljuk, hányan haltak meg az utóbbi 24 órában, ez megváltoztatja az elhalálozás képét. Elbizonytalanodunk és félünk. A ragály még nyomasztóbbá tette a halált.

B: Az idősotthonok halottai nyomán fölmerült a kérdés, mért nem tudtuk őket megvédeni? Elgondolom, hogyan nézne ki egy jó halál. Eckhard-dal órákig beszélgettünk erről, ez segített eldönteni, milyen ember legyek a halálom előtt. Szeretnék sok időt szánni arra, hogy fölismerjem, mi a fontos. Nem szeretnék hajszolt életet élni. Most a végét nézem, hogy jól döntsek arról, amely még előtte van.

Sp: Nagel úr, Ön két gyerekét veszítette el, ez szülőnek elviselhetetlen.

N: Saját létünket kérdőjelezi meg. Az élet megáll, nem mehet tovább ugyanúgy. Teljesen új nekifutás kell. Hívő keresztény vagyok, isten által elhagyatva éreztem magam. Az erősített, hogy Krisztus velünk szenved és ő nem egy mindenható hős.

Sp: Beszéltek arról, mi lesz, ha a veseátültetés nem sikerül?

N: Ezt a kérdést Elke-nek továbbítom, engem köt az orvosi titoktartás.

B: Gyakran beszéltünk erről. Számomra a helyzet egyedülálló volt, számára szinte mindennapi. A szakmai nézet segítő távolságot ad.

Sp: Volt olyan pillanat, amikor férjét le akarta beszélni? Végül is ő érte és lányukért is felelős volt.

B: Frank 26 éve ezt mondta: És ha kell egy vese, tőlem fogsz kapni. Akkor nem is akartam erről hallani, úgy hittem, nem lesz szükség rá. Amikor aztán tényleg döntés előtt álltunk, persze, hogy féltettem. De ő nem visszakozott, egyedül az orvosi alkalmasságot tartotta feltételnek. Ha a legkisebb kétség merül föl, leállítottam volna a folyamatot.

Sp: Ennek 12 éve. Az átadott vesék átlagban 15 évig bírják.

N: Ezek az utóbbi 40 év statisztikai értékei. Azóta az átültetés sokat fejlődött. Ma olyan betegünk is van, aki 25 éve él idegen vesével.

B: Állapotom évek óta stabil. Ismerek olyanokat, akik pár év múlva életveszélybe kerültek. Az átlagértékek nem befolyásolnak. Megpróbálom a lehető legjobban kihasználni az időmet.

Sp: Visszatér, mint bíró a berlini közigazgatási bíróságra?

B: Időközben 60 lettem. Frank úgy döntött, vállalja második ciklusát is, én is visszatérek – ha félállásba is.

Sp: Nem nyomasztó, ha valaki más szervét hordja magában?

N: Ez a vita föllángolt az USA-ban, amikor egy beteg sertésszívet kapott. 30 év alatt hozzám senki sem fordult ilyen problémával. Legtöbbjüknek az eredet nem annyira fontos, bár a donornak nagyon hálásak. A várólistások 85%-a állati szervet is elfogadna.

Sp: Lekötelezettnek érzi magát férje irányában? Hisz a házasság nem mindig harmonikus.

B: Ez a kérdés nem merül föl. Ez a szerv igazán az enyém.

EUTANÁZIA

Amikor büntetését a Bundestag 7 éve törvényesítette, Nagel ezt támogatta. 2 éve az alkotmányvédő bíróság a törvényt semmissé tette. Azóta a saját élet kioltásának támogatása engedélyezett. (»ei-

ne geschäftsmäßige Förderung der Selbsttötung«). Az esetek száma növekszik. A »Sterbehilfe Deutschland« szerint vannak köztük súlyos betegség nélküliek is.

Sp: Elfogadna eutanáziát, ha orvosilag semmi remény nem volna?

B: Jómagam nem, de lehetnek, akik idáig eljutnak. A bíróság ítéletét tisztelem.

N: Én semmiképp. Az öngyilkosság ellentmond biológiánknak. Jöhet a pillanat, amikor elengedjük életünket. Akkor a palliatív medicina, a hospice-mozgalom enyhítheti a szenvedést. Tisztelem a végstádiumúak döntését, de az orvosok közreműködését elvetem. Az orvosi hagyomány kötelezi az orvost az életért küzdeni. Ha a halálban segít, ez megrengeti az alapvető bizalmat, hogy minden lehetőt megtesz betege életéért.

B: A bíróság világossá tette, hogy az önrendelkező életre jogunk van. Bárki eldönthesse, hogyan és mikor akar meghalni. Előfordulhat, hogy valaki nem akarja halálát megélni, ezért harmadiknál keres szakmai segítséget. Mint társadalom, nincs jogunk arról dönteni, mi a helyes halál. Ezért nem zárhatjuk ki teljesen az eutanázia opciót.

N: A halált kizárjuk hétköznapi életünkből, eltoljuk magunktól, szerencsétlenségnek tekintjük. Az életritmushoz tartozó halál tapasztalatát kevés család éli át. Sokan azért fordulnak az eutanázia-egyesületekhez, mert rettegnek a haláltól. Minél absztraktabb lesz az elmúlás, minél kevesebbet szembesülünk vele, minél kísértetiesebbnek tűnik, annál többen fordulnak a halálsegítőkhöz. Minden sarkon lesz egy. Védekezem a halállal való rendelkezés ellen.

B: Ez ellen én is. Természetesen az ajánlatok etikusak kellenek, hogy legyenek. Nem lelki betegeknek szól, vagy azoknak, akik magukról azt hiszik, másoknak terhükre vannak. A törvényhozó ezeket ki kell, hogy zárja. Az üzletszerű eutanázia („geschäftsmäßige Sterbehilfe”) megengedése nem teheti lehetővé, hogy valaki más halálával meggazdagodjon. Az ajánlat mentes legyen a nyerészkedéstől. A palliatív gyakorlatot ki kell terjeszteni. Mindenkinek jár egy orvos, aki halálakor csillapítja szenvedéseit. És ha valaki eutanáziát akar, meg kell, hogy kapja – erre a legfelsőbb bíróság jogosítja föl.

Sp: De hol a határ? Egy idős, beteg embert, aki lemond ételről-italról, Ön támogatná-e gyógyszerekkel?

N: Ez más eset. Nem olyan, mint egy szert beadni, mely rögtön halált okoz. Számomra legitim haldoklóknak nyugtatókat adni, amely nem akadályozza a légzést. Tisztelni kell azt a döntést is, ha valaki lemond a kezelésről. Ez az orvosi haldokló-kísérő egyezményben is benne van. Ezek a döntések egy ideig még visszafordíthatók, ellentétben a suicid-segédlettel. Volt egy betegem, aki lemondott a dialízisről, mert életerejét érezte fogyni. Aztán mégis kérte, mert születendő unokáját szerette volna látni.

Sp: Ön fölkészültnek érzi magát a halálra?

B: Igen. Sokkal nyugodtabb vagyok. Tanultam valamit az életről. Az alapvető a fontos, nem föltétlen a pillanat.

N: Már kinéztem magamnak egy helyet a temetőben. Évek óta elidőzöm ott, amikor családom sírjait gondozom. Legutóbb találtam egy szép helyet, gondoltam, ott nyugodhatnék.

SPIEGEL, 12. 3. 2022

»Ich möchte ruhig sterben«

* Elke Büdenbender, Eckhard Nagel: »Der Tod ist mir nicht unvertraut«.

Ullstein Buchverlage; 224 Seiten; 24 Euro.

GÁZ ÉS VÉR – A gáz-stop kiütné a német gazdaságot – ZEIT Hamburg/RózsaS

„Csak név nélkül!” - intettek a szövetségek és a hatóságok szószólói. A helyzet feszült: Háború, bizonytalanság, égbe szökő energiaárak. Senki sem akar szervezetének ártani.

Pedig csak ezt kérdeztük: Nélkülözni tudná-e Németország az orosz gázt? Kezdetben a szankciók csak az orosz bankokat és az oligarchák ingatlanjait érintette – az orosz gáz és olaj tovább folyik. Ezért a Nyugat milliárdokat fizet Oroszországnak – vagyis indirekt pénzeli Putyin háborúját. Ukrajna régóta bojkottra szólít föl. Biden le is állította az orosz gáz- és olajimportot.

Megtehette, amit a németek nem. Orosz gáz nélkül Németország gazdasága padlóra kerül. A Bundesrepublik gáz- és kőszénimportjának fele orosz, az olajnak 35%-a. Szén és olaj sok fáradozással, nagyon drágán beszerezhető lenne a világpiacon – gáz nem. Ennek szállításához pipeline-ek kellenek, vagy cseppfolyósító berendezések (Liquefied Natural Gas, LNG). Ehhez most nem lehet hozzájutni, mindent eladtak.

Most derül fény a végzetes függőségre: A lakásfűtés 2/3-ban gázalapú. Sok gyárnak a gáz energiahordozó és nyersanyag, nélküle leállna a termelés. Ezenkívül a kormány gázerőműveket, mint rugalmas áramtermelőket tervezett be, ha nincs szél és napsütés. A gázárak megugrottak: Az EU-ban 200 €/MWh – ez a tavalyi tízszerese, világcsúcs! Szerencsére sokan hosszú távú szerződést kötöttek alacsony áron.

De mi lesz embargó vagy orosz gáz-stop esetén? A nyár tartalékokból és LNG-ből átvészelhető. De télre hiány lép föl – nem tudni, mekkora. A brüsszeli thinktank Bruegel prognózisa szerint 2023 áprilisára az egész EU-ban kifogy a gáz java. Cégek sokasága áll le. Mekkora lesz a hiány, az függ az időjárástól és az ország következő lépéseitől. Ajánlatos visszafogni a gázfogyasztást, aki szobahőfokát egy fokkal csökkenti, 6% energiát takarít meg. Ezenkívül annyi gázt kell behozni, amennyit csak lehet.

Most bosszulja meg magát, hogy Németország nem épített saját NLG-terminálokat. A sietve tervezett Brunsbüttel-i és Wilhelmshaven-i terminálok 3 év múlva készülnek el. Addig a szomszédos államok fogadóállomásain át jöhet a gáz – lehetőleg azonnal, mert a kapacitások végesek.

Ám a fő probléma nem is az infrastruktúra. Sebastian Bleschke, Verein der Gasspeicherbetreiber Ines (gáztárolók egyesülete): „A gáz rendelkezésre állása a probléma. A versengés erőteljes, az EU főleg Ázsiával konkurál.” A kormány 1,5 mrd €-t különített el NLG-re, ez azonban nem lesz elég a következő télre.

Ellátás-válság esetére eljárás van előírva. Ekkor a „Notfallplan Gas” lép életbe és a Bonn-i Bundesnetzagentur veszi át az irányítást. Ott döntenek arról, ki kaphat gázt. A törvényileg védett fogyasztók vannak az élen: Magánháztartások, szociális szolgáltatók, kórházak, távhőművek. Az áramhálózat stabilitását biztosító gázerőművek szintén privilegizáltak. Ezek az összfogyasztás 40%-át teszik ki. Ezeket az EU-szabályzat szerint más EU-államok is kötelesek kiszolgálni. Egyes régiók azonban ekkor is hoppon maradhatnak, ha náluk szűk a pipeline-kapacitás.

A gazdasági minisztérium azon dolgozik, hogy a veszteseket kártalanítsa. A törvényileg nem védett fogyasztók nem kapnak gázt vagy csak keveset. Ezek főleg a nagy ipari üzemek, ők viszik el a gáz 36%-át. Ezek pl. a nagy kémia-konszernek. A BASF/Ludwigshafen évi 37 billió wh gázt fogyaszt (a német igény 4%-át), áram és gőzfejlesztésre, továbbá ammóniák, acetilén és H2 termelésre. Az EU legnagyobb kémiacége 2021-ben 1,5 mrd €-val többet fizetett a gázért.

A gázhiány olyanokat is érint, akikről nem gondolnánk: Az agrár-gazdákat. A műtrágyagyártás sok gázt fogyaszt, termelése nagyon megdrágult. Ez hozamcsökkentéshez vezethet.

Az új kormány elődje hibás energia- és geopolitikája következményeivel küzd. Új szén- és gáztartalékokat kell biztosítania és kompenzálni a kárvallottakat. A gazdasági minisztérium egy „energiabiztonsági stratégián” dolgozik és azon, hogyan lehetne visszafogni a gázfogyasztást. Előrehozzák az EEG-Umlage (Erneuerbare-Energien-Gesetz) törvényt, mely szavatolja a megújuló energiatermelés átvételi árát. A zöldáram-termelők kötelesek olcsóbban adni az áramot.

A magas gázár miatt az üveg- és acélgyárak csökkentették termelésüket ill. kihelyezték külföldre, ahol olcsóbb az energia. Energiaintenzív cégek kiszorulnak a piacról, termékeik árát fölemelik. Sietve alternatívát keresnek. Szélenergiát vesznek, ez a hiány egy részét pótolja.

Az USA orosz import-stopja után a Brent-olaj 133 $-ra ugrott, sokan 150-et is lehetségesnek tartanak. Az orosz miniszterelnök-helyettes 300 $-os árral fenyeget, a tilalom miatt. Az OPEC-nek be kell avatkoznia. Több olajat kellene termelniük, kérdés, van-e erre kapacitásuk? Mohammed Barkindo, OPEC: „Napi 7 millió barrel kiesést lehetetlen kompenzálni.” Ennyit exportált Oroszország. Az USA-nak nem nagy gond az olaj, eddig napi 200 000 hordó nyersolajat vett át az oroszoktól, ez az összes import 3%-a. Európa importjának 29%-a orosz.

Az USA maga is termel olajat, a vitatott fracking-módszerrel. Ám a naponta föltárt 12 millió hordón felül még 7 M hordóval fogyasztanak. Keresletük alakítja az árat. Megoldás lenne, ha többet termelnének. Ennek akadálya az anyag és fölszerelés beszállításának késése és a szakember-hiány. A járvány alatt olyan kevés olaj fogyott, hogy több fracking-cég tönkre ment. Logisztikai hiányosságok is fékezik a termelést. A nyersolaj először finomítókba kell, hogy kerüljön, ezek az olajkikötőknél vannak, viszont a fracking-olajat az ország belsejében termelik.

A különböző olajminőségek is szerepet játszanak. Sok US-finomító csak nehézolajat tud fogadni, Oroszországból, Venezuelából, Iránból. Hazai könnyűolajra átállni körülményes vagy nem lehetséges.

Az import-stop veszélyes szankció, Biden-t belpolitikai kockázatnak teszi ki. Eddig a lakosok 70%-a támogatja a szankciót, de a benzinár emelkedése átválthatja a hangulatot. (4 $/gallon, vagyis 0,96 €/l, a német 1,70 €/l). Tartósan magas árak új olajsokkot okozhatnak. A szankciók eszkalálása recessziót válthat ki világszerte.

ZEIT, 10. 3. 2022

Die Angst vor dem nächsten Winter

KOMMENT

Az Energiemenü-t 1993-ban adtuk közre Kölnben. Ideje, hogy a zöld gazdasági miniszter előszedje. Ha hallgattak volna ránk, most nem lennének pácban. Ám a zöldeket a hatalom jobban érdekelte. A Szelíd Energia Füzeteket 2004-től tettük közzé. A 13 füzetben minden alapvető energia-tudnivaló megtalálható. De a magyarokat sem érdekelte az energia (2-3 ezer letöltés) – mindmáig.

RS

FÖLJELENTETTÉK AZ EX-KANCELLÁR SCHRÖDER-T – ZEIT/RózsaS

Gerhard Schröder (SPD) 1998-2005 között volt kancellár. Utána a Gazprom és a Nord Stream AG orosz cégeknél vállal szerepet.

Emberiség elleni bűntett miatt Schröder ellen Hannover-ben büntetőfeljelentés érkezett, amit Karlsruhe-ba a főügyészségre továbbítottak. A feljelentés több személy ellen irányul. Schröder-t bírálják, mert nem határolódik el Putyintól. A politikus a Nord Stream társasági bizottság elnöke, az orosz állami Rosnefa felügyelő bizottság főnöke. Ezenkívül a Gazprom-nál is egy helyre pályázik. Elismeri az orosz kormány felelősségét, de relativizálja: „Mindkét oldalon követtek el hibákat. A szankciók nem szabad, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezessenek.”

Olaf Scholz kancellár fölszólította elődjét, lépjen ki az orosz cégektől. A Heidelberg-i SPD pártkizárását követeli. Az SPD vezetősége törölte Schröder-t a nagy szociáldemokraták listájáról (maradt 33). A Deutsche Fußball Bund (DFB) is követeli, adja fel funkcióit az orosz cégeknél és váljon meg DFB-tiszteletbeli tagságától. A Borussia Dortmund tagságát fölfüggesztette. Az Arbeiterwohlfahrt (AWO) elvette Schröder-től a Heinrich-Albertz-békedíjat.

KOMMENT

Jasef: Schröder haverkodása Putyinnal visszataszító, de ezért följelenteni? Milyen paragrafus alapján?

Schalipoo: Akik ilyen képtelen följelentéseket írogatnak és ezzel elvonják az igazságszolgáltatást fontos ügyektől, megérdemelnék, hogy viseljék az eljárás költségeit. Még nincs véleményterrorizmus Németországban. Lehet valaki a többségtől eltérő véleményen, ezt közölheti vagy hallgat. A följelentések a populizmus torzszülöttei.

Craan: A följelentő úgy vélte, Schröder magatartása jogba ütköző.

Tim: A büntetőjog ilyen följelentések ellen eszközöket kínál. Tehető ellen-följelentés, igazságtalan meggyanúsítás miatt. Ezt Schröder nem teszi, mert a shitstorm-ot csak tovább szítaná. Legjobb ignorálni.

Hkaspar: Nem véleményszabadságról van szó, hanem korrupcióról, akkora pimaszsággal, amit szerencsére Németországban nem ismerünk. Nyilván Schröder-t korrupcióval nem lehet vádolni, akkor sem, ha néhai hivatala hírnevének árulásával pénz üti a markát.

Pommer79: Mi más, ha nem korrupció, ha orosz gázcégektől pénzt kap, míg az orosz kormány gázstoppal fenyeget? 17 éve kilépett a politikából, ezért magánszemély és az alkotmány neki is szavatolja a szabadságjogokat.

Kandas: Elképesztő, mennyire védik Schröder-t, aki a háborús bűnös Putyintól nem akar elhatárolódni. Ez a haramia megtámadott egy szuverén államot.

Haptioterix: Mint „Altkanzler”, adófizetők által pénzelt irodát tart fent. Minden más, csak nem magánszemély.

ZEIT online, 9. 3. 2022

Strafanzeige gegen Schröder wegen Verbrechen gegen die Menschlichkeit

ATOMERŐ: A LEÁLLÍTÁS LEÁLLÍTÁSA – ZEIT Hamburg, RózsaS

A háború és az energiafüggőség kérdésessé teszi a 3 utolsó német A-reaktor leállítását. Az AKW ui. közben klímabarát és diktatúrafüggetlen „lett”. A 20-ból, a maradék Emsland, Isar és Neckarwestheim 2, az év végén leáll – ha csoda nem történik.

A tovább-futtatást először is az üzemeltetőknek kellene vállalniuk. Az E.on és az EnBW – Putyin hatására – hajlandó erről tárgyalni. Mégis maradna legalább 5 akadály.

1. Az atomtörvény

Ez írja elő az A-kiszállást. Ezt megváltoztatni sok képviselőnek olyan, mint átugorni saját árnyékukat. Isabel Cademartori (34, SPD), 2 évvel Csernobil után született. „Ebből a traumából semmi sem ért el. Mindig is tudományosan akartunk vitázni, erről mért nem lehetne?” A vélemény a parlamentben lassan változhat, de nem elég gyorsan.

2. A személyzet

Egy atomerőmű üzemeltetéséhez magasan képzett mérnök- és technikusgárda szükséges. Almut Zyweck (PreussenElektra, Isar 2): „A régiek jövőre nem biztos, hogy vállalják. Újak képzése 3-4 évig is eltarthat. Dehát 10 év alatt 14 reaktort állítottak le, hová lettek a szakemberek? Zyweck: „Ez olyan, mint a pilótáknál. Aki vezethet Boing 737-et, nem vezethet Airbus 300-at. Isar 2-höz különleges képzés kell, ez 1-2 évig is elnyúlhat.” A környezetminisztérium legalább 1 éves bedolgozást ír elő, ehhez jön egy negyedéves gyakorlat. Ulrich Waas: „A pilóta-hasonlat sántít. Az épp lekapcsolt Brockdorf épp olyan nyomottvizes típus, mint Isar 2. Az átképzés pár hét alatt megtörténhet – ha a cég akarja. Waas a Siemens atomosztályán dolgozott több évtizedig, biztonságelemzés terén. A reaktorok tovább-futtatását lehetségesnek tartja. Nem a személyzet, hanem a biztonsági befektetések és a fűtőelem-beszerzés a probléma.

3. TÜV (Technische Überwachungsverein)

Minden AKW, mint az autóknál, rendszeres technikai vizsgán kell, hogy átessen. Amely alkatrészt kopás fenyeget, azt újra kell cserélni. Ez az anti-aging-management drága és körülményes. Évente 1200 külső szerelő végzi el. A tervezett stop miatt a készenlétet visszavették, ismét fölhozni sok pénzbe kerül, de nem lehetetlen. Az erőművek jó állapotban vannak. Ezek „konvojreaktorok”, engedélyezésük is egyszerre történt.

4. Az üzemanyag

Mivel leállásra készültek, nem rendeltek új urán-fűtőelemeket. Most 1,5 év, mire megérkeznének. A francia Framatom kitérő választ adott: „Üzletünk nem hipotetikus kérdésekre épül.” Waas optimista. A fűtőelemek, a terheléstől függően, 4-6 évig is kitartanak. Ha valóban hiány lesz, részteljesítménnyel futhatnának.

5. Befektetési kockázat

Hogy az üzemeltetők tárgyalási hajlandóságot is mutatnak, kérdés, mennyire bíznának meg egy új engedélyben? 2000-ben ui. kaptak egy stopot, 10 évre rá mégis egy hosszabbítást, amit 2 év után visszavontak. Ha most az új befektetések túlságosan is kockázatosnak minősülnek, az államnak nem marad más, mint átvenni az atomerőműveket. Ez nem volna teljes kerülő, hisz az atomipar már félig állami – az atomtemető teljesen. Persze, a teljes átvétel sok mrd-ba kerülne.

Fácit: A maradék 3 erőmű további üzemeltetéséhez a Bundestag-nak teljes hátraarcot kellene csinálnia, a felügyelő szerveknek a személyzet kérdésében rugalmasnak lenni és a konszerneknek vagy a kormánynak egy halom pénzt kellene kiadni.

Ez csodák láncreakciója lenne.

ZEIT, 3. 3. 2022

Atomkraft: Einsteigen, bitte?!

LONG COVID ÉLETHOSSZIG – ZEIT Hamburg/RózsaS

Százezrek küzdenek a kovid utóhatásaival. A korábbi pandémiákat is követte egy 2. hullám. A spanyol nátha után is sokan ólomnehéz fáradtságra panaszkodtak. Az »Encephalitis Lethargica«-tól egy millió szenvedett.

Dr. Jördis Frommhold pontosan emlékszik 2020. április 14-re, amikor az első kovid-túlélő ült előtte. Korábban sportos, 40 éves férfi került ki az intenzívről. Szürke volt az arca, nehezen lélegzett. Frommhold főorvos a Median klinika (Heiligendamm, Ostsee) tüdőbetegségek osztályán.

A mostani páciensek teljesen másmilyenek. Főleg fiatalok, kórházban nem voltak, a fertőzést is alig érezték. Most azonban kimerültek, légzésük nehéz, izmaik fájnak, fejükben kábaság. Ez a long covid (LC). Kívülről láthatatlan, belülről pokol. „Némelyek sírva fakadnak, mert végre valaki hisz nekik.” - mondja a doktornő.

11 millió kovidgyógyult van Németországban, ám nem mind egészséges. 60%-nak fél év után is panaszai vannak. A társadalomra terhelő: Több millió ember vándorol évekig egyik orvostól a másikig. Beállnak a rehabilitációsok hosszú sorába? Rövidesen szakápoló hiány fenyeget, mert őket is kiüti a long covid? A járvány vége után long-covid-pandémia jön?

Madlon Schmidt asszony (45) korábban félmaratont futott. Most napi programja az osztályon: 7:00 inhaláció a tengeren, tartástorna, UH; 10:45 sole-inhaláció, du. légzőterápia, vízitorna. Ide egy év várakozás után került. 2020 novemberében fertőződött meg, hetekig csak aludt. Később 6 órás munkát vállalt, de annyira kimerítette, hogy este csak feküdt. Néhány hónapja, hogy a híradások nyomán döbbent rá: long covid – ez én vagyok.

Nincs egységes definíció, annyira különböznek a panaszok. Az orvosok a 4 hetes betegséget akut kovidnak nevezik, utána lehet a long covid-ról beszélni. A 12 héttől tovább tartó állapot hivatalos elnevezése: »Post-Covid-Syndrom«, ICD-Code U09.9.

A tünetek zavarbaejtőek: A levertség, bágyadtság, rossz koncentrálás vajon a vírus, vagy a home office, a bezártság, az otthon-tanulás következménye? Hamarosan ezreket fognak olyan betegségek miatt kezelni, amiket a poszt-kovid-check nélkül meg sem találtak volna. Schmidt-nél szívbillentyű-hibát észleltek és a pajzsmirígy-értékei is megváltoztak. Másrészt ez utóbbi nőknél nem ritka jelenség.

A legtöbb long-covid-tünet szubjektív, sem szív-, sem vérvizsgálat nem mutatja ki. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a finoman kiegyensúlyozott immunrendszer fölborulhat, testszövetek elleni antitestek mutathatók ki, mint az autoimmun betegségnél. Lehetséges, hogy a sokak által hordozott Epstein-Barr vírus kerül reaktiválásra. Ez a kórokozó fejfájást, alvászavart, fáradtságot vált ki. Többeknél csökken az oxigénfelvétel és szívritmus-zavar áll be. Lehetséges, hogy a szív- és az ereket szabályozó idegek sérültek meg. Az agyban hajszálerek is megsérülhettek és kevesebb vért tudnak szállítani. Némely long-covid-beteg agyi RMI-je csökkent aktivitású agyrészeket mutat.

Bár a tartós kimerültséget tanulmányok támasztják alá, a gyakorlatban azonban az orvosok lerázzák a betegeket. Tovább küldik vagy kiírják betegszabadságra őket. Hiányzik a szakterületek koordinációja, az orvosok továbbképzése. Andreas Gonschorek (Neurozentrum Berufsgenossenschaftliches Klinikum Hamburg): „Nehéz helyzet. Nincs teszt, ami a long-covid-ot kimutatná.” Kezdetben tüdőbetegségek közé sorolták és tüdőklinikákra küldték a betegeket. Sokaknál visszatért az ízlelés és elmúlt a fejfájás, de szaporodtak a pszichés és kognitív panaszok. Gonschorek klinikáján főleg ápolókat és kollégákat kezelnek, akik megjárták az intenzívet. Olyanok is vannak itt, akik túlterhelték magukat. „Ez olyan betegség, ahol a testet és a lelket nem lehet szétválasztani.” Agyi vérellátási problémák depresszióval járnak együtt.

Országszerte 80 LC-ambulancia működik, de talán 800 kellene. Mindkét orvos kolléga-páciensei kimerülésig dolgoztak, most kiégés fenyegeti őket. Az LC-ről való sok vita helyett törődni kell az érintettekkel, hisz majdnem 1 millió beteg, munkaképtelen emberről van szó. Senki sem tudja, elegendők-e a rehabilitációs helyek? A Wissenschaftliche Medizinische Fachgesellschaft (Tudományos Orvosi Szaktanács) úgy véli, a fertőzöttek 15%-a (1,65 M) posztkovid-tünetektől szenved - több nő, mint férfi.

Ám ez a szám bizonytalan – függ a módszertől. Orvos kérdezte ki őket, vagy maguktól töltöttek ki online-kérdőívet? Sokaknak már a pandémia előtt voltak pszichoszomatikus problémái. Az sem derül ki, hosszabb ideig voltak-e ízlelés-zavarai vagy olyan beteg, hogy egy lépést sem tud tenni? Ez a válság csak számolgatás eredménye?

Gyanítható, hogy 2 év ragály után mind egy kicsit posztkovidosok vagyunk. A Gutenberg Covid-19 tanulmány során 10 000 személy ¾ évig töltött ki kérdőíveket és adott vért vizsgálathoz, Rheinland-Pfalz-ban. 5% volt fertőzött, ¼ érezte magát rosszabbul hetekkel a fertőzés után. Ám a nem-fertőzöttek 22%-a is rosszabbul érezte magát.

Hajo Zeeb, Leibniz-Institut für Präventionsforschung und Epidemiologie, Bréma: „Ha fejfájás és légzéspanasz szerint soroljuk be a betegeket az LC-közé, több lesz, mint ha csak az ízlelés-zavarokat nézzük. Hosszú-kovidos nem lehet több 1-2%-nál.” Ezt egy dán tanulmány is alátámasztja. Ott 10 500 fertőzöttet követtek fél évig. 12 hét után csak 2% maradt beteg. Az oltás 40%-ban csökkenti az lc kialakulását, mutatja egy brit kutatás 6000 emberen.

A betegbiztosítók számai sem drámaiak. A Deutsche Rentenversicherung évi 1 millió reha-kérvényéből csak 40 000 volt koviddal kapcsolatos, 2021 első félévében. Jens Baas, a Techniker igazgatója: „ 11 millió biztosított közül 30 000-nél diagnosztizáltak LC-t.” Persze, az is lehet, hogy az orvosok még nem alkalmazzák a megfelelő kódot. Nem emelkedett a nem-specifikus „kimerülés” diagnózis sem. Ám Baas sem teljesen nyugodt. Az adatok sokára érnek a központba, az omikron hatásait még nem is regisztrálták. A gyors adatok sem érnek semmit, ha nem ismeretes, min alapulnak. „Biztos diagnózis-kritériumokat kell kialakítani, akkor dolgozhatunk megbízható alapokon és eldönthetjük, kell-e kezelés vagy sem.”

Az LC orvoslására nincs biztos módszer. Frommhold: „Megpróbáljuk enyhíteni a betegek szenvedését, kísérlet-tévedés megközelítéssel. Orvosi határokba ütközünk, együtt tanulunk a pácienseinkkel.” Tapasztalatait tovább adja. Az Uni Lübeck kollégáival most kezdtek egy vizsgálatba, a reha-hatékonyságról, hogy kiderítsék, mely kezelések eredményesek tartósan. Madlon Schmidt-nek a légzőgyakorlatok (guggoló-csavaró-tartás) segítenek a legjobban. O2-gépet is ajánlottak, de az több ezer € és hatása nem is igazolt. Ha autoimmunitás gyanúja áll fent, plazmaferézis ajánlott. Ez egy vér-átmosás, a káros antitestek eltávolítására. Az Uni Erlangen a Berlin Cures egy új gyógyszerével próbálja az antitesteket semlegesíteni, néhánynak segített. Az LC-kutatásra kevés pénzt ad a minisztérium, 6,5 M €-t; az USA-ban 1,15 mrd $-t szánnak rá. Frommhold bízik a sikerben. Szerinte van elég reha-hely. LC-orvos szövetséget alapított, továbbképzést nyújtanak, hogy a betegeket ne kelljen speciális ambulanciába tovább küldeni. A teleorvoslást szorgalmazza, jobb egy terápia-app, mint semmi. Klinikáján 3 hét a tartózkodás, hosszú a várólista.

Néhány hete ő is kovidos lett, most példát mutat: Nincs rohanás; sok szünet, pihenés mozgás van.

ZEIT, 3. 3. 2022

Atmen und durchhalten

A SZABADKERESKEDELEMNEK VÉGE – SPIEGEL/RózsaS, német-sajtó figyelő

Az export-világbajnok Németország a járvány és a háború miatt elveszti sikeres üzleti modelljét.

Thomas Laxhuber (49), alsóbajor szárítógép-gyártó, eddig világszerte üzletelt, de most egy „hidden champion”. A visszaesés nem most kezdődött. A növekvő protekcionizmus Kínában, az USA-ban, de az EU-ban is 2% haszonrést vitt el tőle. Eckart von Klaeden, Mercedes-Benz: „Múlt év végéig az USA-Kína versengés jelentette a kockázatot, most Putyin.”

Sokaknak csökken a forgalmuk, szenvednek az emelkedő energiaáraktól, a beszállítóláncok akadozásától. Hogy a részvények nem zuhantak még jobban, az annak a jele, hogy a befektetők az orosz gazdaság globális szerepét nem tartják jelentősnek. Joe Kaeser, Siemens Energy: „A világjárvány fölülírta azokat a geopolitikai deformációkat, amelyek a fejlődő és a fejlett államok, ill. politikai rendszerek között eddig fennálltak.”

Az exportorientált országok drámai csapást szenvednek el. A szabadkereskedelem és a viszonylagos világpolitikai stabilitás korának vége. És ezzel a kivitel-alapú üzletmodellnek is. A német cégek évtizedekig profitáltak a nyílt piacokból, táplálták a küszöbállamok iparosítását. Kínának gépeket, robotokat, berendezéseket szállítottak. Ezzel az ottani középréteg autó és más fogyasztási cikkek iránti keresletét elégítették ki. Amíg a nemzetközi munkamegosztás működött, a német gazdaság csak nyert. A jólétnövekedés mámorában azonban elmulasztották saját nyersanyagaik és előtermékeik biztosítását. Kulcstechnológiákat, mint a félvezetők és az akkumulátorok gyártását itthon elhanyagolták. Ezt lehet naivnak, de gondatlanságnak is nevezni.

Kockázatok mindig is voltak, de nem ilyen mértékben. Hidegháború indul, most gazdasági eszközökkel. A Kiel-i Institut für Weltwirtschaft (IfW) tanulmánya mutatja, hogy a gazdasági fölényű államok hatalmukkal ismételten visszaéltek. Új, hogy a szabadkereskedelem most alapjában kérdőjeleződött meg. Az elmúlt évtizedben a nemzeti gazdaságok érdekei kerültek előtérbe. Ez Kína felemelkedésével függ össze, továbbá Brazília, India és Oroszo. hatalmi követeléseivel. A világgazdaság szoros hálózatba kötése és integrációja sebezhetősége is egyben. A demokráciák visszahúzódóban vannak. Autokrata és populista államok gyakrabban élnek protekcionalista eszközökkel.

Az elmúlt 10 évben a kereskedelmi konfliktusok szaporodtak. IfW: 1950-ben csupán 20 szankciót kellett alkalmazni, 2019-ben már 250-et. Geopolitikai célokat egyre gyakrabban geogazdasági eszközökkel próbálnak elérni. Ebben főleg az USA és Kína a nagymester. A németeknél egy ilyen geoökonómiai stratégia hiányzik. Eddigi üzletmodelljüket nem tudják az új világhelyzethez adaptálni.

Oroszo. évek óta nagy kockázatnak számít. 2014-ben, a Krim-válságkor, az oroszok ellen szankciókat foganatosítottak. A német ipar részben visszahúzódott, részben egy „go-local-stragie”-vel kiegyezett. A Daimler még 2019-ben is szerelőművet nyitott Moszkvában, a tehetős oroszok SUV-val való ellátására. Most az eladás-számok zuhannak. Mégis számára az orosz helyzet „nem kritikus”, ahogy a legtöbb német vállalat számára sem.

2012-ben a német-orosz kereskedelmi mérleg 80 mrd €-val kulminált. Azóta egynegyeddel esett. A Siemens Putyinnal sajátos úton járt. 2017-ben a Krim-re Siemens turbinák kerültek, holott ez meg volt tiltva. Siemens az orosz TPE céget hibáztatta.

A világ változását a kormány külföldi kapcsolatok osztálya tükrözi a legjobban. 20 éve még főleg államfők látogatását szervezték meg gyárakba, ma egy geopolitikai riasztási rendszert működtetnek. Minden nagyobb konszern Berlinben, Brüsszelben és több fővárosban figyelő irodát tart fent, hogy a változásokat időben érzékelhessék.

SPIEGEL, 26 . 2. 2022

Die Ära des Freihandels und der relativen weltpolitischen Stabilität ist passé

CLUB OF ROME, TRIAGE – Két vaklárma? - SPIEGEL/RózsaS

A „Növekedés határai” 50 éves. Mennyire lett igaza?

1972. március 2: A sötét jövővíziót bemutatják Washington-ban. Kevesen hitték, főleg a szerzők, hogy megélik az 50 éves évfordulót. Akkor egy szupercomputerrel kiszámolták, hogy az emberiség exitus előtt áll: Túlnépesedés, éhség, nyersanyag hiány miatt. Már 1979-re kifogy minden arany, 1983-ra az ezüst, 1985-re az ón, 1988-ra a cink. Az olaj csak 1990-ig, a földgáz 1992-ig tart.

Az optimistább verzió szerint a Föld 2020-ra lesz teljesen kirabolva.

Ma már tudjuk, hogy a számítógép szinte minden pontban tévedett. Bár a népesség kétszer akkora, az untergang elmaradt. Táplálék nem kevesebb, hanem több van. A várható életkor nem csökkent, hanem növekedett.

A számítógép és programozói hibája az emberi kreativitás alábecsülése volt. A haladást nem vették figyelembe. Így keletkezett az elrabolt jövő mítosza.

Vajon a tévedés ártott-e a szerzőknek? Meglepő, egyáltalán nem. A Club of Rome-ot máig idézik, Maja Göpel-től Eckart von Hirschhausen-ig. Még a kormány gazdasági jelentése is növekedéskritikával van fűszerezve, amióta a gazdasági miniszter a zöld Robert Habeck.

A „Növekedés határai”-nak, úgy hiszem, emberellenes ideológia rejtezik a hátterében. Dennis Meadows, az egyik szerző, egy ízben kétségbe vonta, hogy a demokrácia képtelen az emberek áldozatkészségét mobilizálni. Társszerzője, Jørgen Randers, 2016-ban közzétette a mű aktualizált változatát. Ebben azt követeli, kapjon minden nyugati nő 80 000 $-t, ha megáll egy gyerek szülésénél.

Legjobb esetben azt mondhatjuk, hogy a „Növekedés határai” élesítette a környezet-tudatot. Legrosszabb hatása pedig a haladásba vetett hit szétzúzása. Így vagy úgy, a könyv mehet a használtpapír-gyűjteménybe.

KOMMENT

Kedves Alexander Neubauer! Új lelőhelyeket tártak föl, takarékosabbak lettek, beindult a recycling – talán épp a Club of Rome hatására? Milyen jó, hogy nem lett igaza! A 80-as években, Kölnben, mi is „riogattunk” ilyen szcenáriókkal, de hozzátettük: NE LEGYEN IGAZUNK! Vállaljuk, hogy hülyét csinálunk magunkból. A haladást pedig egészében nem vitathatjuk el, de nem ez a „haladás” hozta nyakunkra a klímaválságot? Ha pedig a Te glancos, mérgező-festékes lapodat nézzük, Ti is 50 éve riogattok (kérdőjeles szalagcímek) – de, szerencsére, semmi nem jött be, egyelőre.

RS

TÉVES RIASZTÁS? - Nem lett triázs – SPIEGEL/RózsaS

Decemberben, a 4. hullám csúcsán politikusok és kutatók arra figyelmeztettek, hogy az egészségügyi rendszer az összeomlás előtt áll. Aztán többet nem.

2021 decemberében a Tuttlingen klinikája és Baden-Württenberg szociális osztálya SOS-üzeneteket küldött szét. A kórház túlterhelt, további beutalások erősen megfontolandók. Az intenzívre csak azok kerüljenek, akik nagyobb eséllyel túlélnek. A Landrat megpróbálta a helyzetet pacifikálni, de akkor már a sajtó tele volt a hírrel. Egy szó mindenütt: Triage. A kifejezés francia, „kiválasztást” jelent.

Ekkor tombolt a delta, a járvány legnehezebb szakaszát hozta. Főleg az oltatlanok élete került veszélybe. A betegek fiatalabbak voltak, hosszabb ideig foglalták el az intenzíveket. Frank Ulrich Montgomery (Világ Orvosainak Szövetsége): „A csőd előtt álltunk, a triage-ra készültünk.” A Divi (Vereinigung der Intensiv- und Notfallmediziner) 2500 új, intenzívre szoruló beteget várt, egy héten belül, a meglevő 3500-hoz. A Luftwaffe először szállított át betegeket nyugatra.

Azóta 3 hónap telt el. A drámai prognózisok nem következtek be. A kevésbé veszélyes omikron terjedt el.

A pandémia alatt az Allensbach többször ezt kérdezte a lakosoktól: „A média hűen tudósít-e a járványról vagy inkább pánikot kelt?” 2020 elején 47% találta valósnak a tudósításokat, ám 2 év múlva, 46% szerint túl sok a pánikkeltés. December 1-jén az esetszám elérte csúcsát, de december 10 után csökkent a betegek száma az intenzíveken. Pánikkeltés volt?

Minél többször jön egy riasztás, a polgárok annál érzéketlenebbek lesznek. Ám ha a katasztrófa valóban beüt, a következmények végzetesek. A virológusok szerint a figyelmeztetések segítettek elkerülni a legrosszabbat. A legkevesebben voltak tisztában azzal, milyen tragédiák játszódtak le a kórházakban.

Thorsen Lehr 2020 márciusában, Saarland klinikáján, modelleket dolgozott ki a ragály terjedésére. Mivel félreértések adódtak, óvatosabb lett a prognózisokkal. „Nem a jövőt mondjuk meg, hanem modelleket szerkesztünk azzal a kikötéssel, hogy a körülmények nem változnak.” A modellek aligha valósulnak meg, mert az emberek változtatják magatartásukat. Számításait nem vonja vissza. „Szélsőséges volt a helyzet, főleg délen és keleten. Az egész országra való tekintet torzította az észlelést.”

Emil Reisinger, Uniklinik Rostock (Mecklenburg-Vorpommern): „Csak 1-2 hét hiányzott a triázshoz. Kovid-etikai bizottságot hívtunk össze, hogy támogassuk az orvosokat döntésükben, ki kapjon ágyat és ki nem. Hogy mégsem lett triázs, azt az oltatlanok megregulázásának és a munkatársak megfeszített munkájának köszönhető.” Az is segített hogy tervezhető műtéteket halasztottak el. Ennek ára az volt, hogy a rákos betegeknek rosszabbodott a prognózisa. December közepén már kevesebben voltak az intenzíveken. Montgomery:”Ha a legrosszabb nem következett be, azt kérdezik, mire volt jó az alarm.” Az Augsburg-i uniklinikán, december elején, 36 beteg feküdt az intenzíven, pedig sokat átszállítottak. 40-nél „triázs-előriasztás” volt előírva. Egy hajszálon múlott. Vannak fokozatok: Latens vagy csendes triázs. Ez már beállt, pl., ha a mentőkocsi nem viheti át a beteget a legközelebbi, másik kórházba.

SPIEGEL, 26. 2. 2022

Triage