ONLINE-DATING – Szerelem a neten – ZEIT/RózsaS

Minden harmadik dating-ező itt ismerkedett. Minden harmadik szingli a neten keres új szerelmet. Ám a digitális flörtölők elzüllenek és rontják az üzletmodellt. Marc Schachtel (37) informatikus vezeti a Parship csoportot (forgalma 500 M €).

ZEIT: Schachtel úr, a dating-platformok virágkorukat élik?

SCHACHTEL: Mindenképp. Karácsony után +10-20% felhasználóval bővülünk.

Z: Ön most kampányt indított, amelyben fölszólítja kuncsaftjait, viselkedjenek tisztességesen. Ennyire eldurvult a helyzet?

S: Nemcsak nálunk, össztársadalmi jelenségről van szó. Korábban az online-dating ritka volt, ma mindenki ismer egy párt, akik az interneten jöttek össze. Ám különösen a járvány óta kellemetlen dolgok történnek, melyek veszélyeztetik az ágazatot. A felhasználók minden csatornán egyre több barátságtalan híreket kapnak. Ez a dating-portálokon különösen sértő. Piackutatásunk kihozta, hogy a szinglik 25%-a már ghosting-olt, vagyis egyszerűen eltűnt, miután reményt keltett. Ez sértő a faképnél hagyott érzelmeire. Ezt egy bárban nem teheti meg, hacsak ki nem mászik a WC-ablakon. Másik probléma a benching, amit már minden ötödik átélt. Ennél „biztos padra ültetem”, közben tovább keresem a Mr. vagy Mrs. Perfekt partnert. Akit így lebegtetnek, arra ez igen sértő. De ez még nem minden. Az ezredfordulós hölgyek fele kapott már „dick pick”-et, vagyis pénisz-fotót. Mi ezeket azonnal eltávolítjuk. Ekkor átmennek a WhatsApp-ra vagy az SMS-re. Nő a türelmetlenség. Találkozunk? - kérdezik és ha 2 perc múlva nem jön válasz, máris méltatlankodnak. „Miért nem válaszolsz? Mi bajod?” Aztán szidalmaznak.

Z: Tehát ez a ghosting ellentéte.

S: Pontosan. De őket talán már tízszer otthagyták, ezért frusztráltak és eleve aggresszív hangnemben kezdik. Így korbácsolódnak föl ezek a trendek.

Z: A kovid miatt nőtt az érzékenység?

S: Igen, ez hozzájárulhatott. A nők a találkozásnál óvatosabbak lettek. A férfiak lerohanták őket, a naponta tucatjával érkező üzeneteket meg sem tudták válaszolni. Ez mindkét oldalt frusztrálta. 68% szingli úgy érzi, belefáradt a dating-be és szünetet akar. Swipe-fatigue-nak is nevezik, amikor már nincs kedve a tömérdek üzenő szinglik profiljait jobbról balra swipe-olni, törölni.

Z: Az Önök reklámját most át kellene írni: „Minden 11 percben az egyik szingli frusztrálja a másikat”.

S: Valóban, ma már gyorsabban is megy. Ha az összes dating-platformot nézzük, tényleg így lehet. Az online-dating-et ismét kellemesebbé és értékesebbé kell tennünk. Ezért új szabályokat vezetünk be. Hogy megakadályozzuk, hogy a felhasználók irdatlan sok üzenetet gyorsan kiüssenek, csak napi 60 új kontaktust engedélyezünk.

Z: Mért nem kevesebbet?

S: Ha durván korlátoznánk, sokan elállnának, ekkor a service mindenki számára rosszabb lenne. Mi pedig, ígéretünk szerint, nagyon sok embert akarunk összehozni. A copy-and-paste gombot is kiiktattuk, az első üzenetnél. Így nem lehet ugyanazt a szöveget egyszerre sokaknak elküldeni. A levél legalább 7 szóból kell, hogy álljon, legyen valami tartalma, ne csak „Hey!”.

Z: A 7 szó még mindig rövidebb egy tweet-nél.

S: De így legalább elindul egy gondolat! Kényszeríteni senkit sem akarunk, csupán ösztönözni, hogy többet tegyen egy kapcsolatért. Ezek gazdaságilag kockázatos lépések, nem is teszi más. Látni fogjuk, melyik módosítás funkcionál a gyakorlatban. Mindenesetre az első visszajelzések biztatóak. Érzékeny pontra tapintottunk.

Z: Nem szankcionálhatnák a ghosting-olókat?

S: Nem zárom ki, erre felé haladunk.

Z: Aggresszív kommunikáció mindenütt van a neten. Ezt hogy oldják meg?

S: Eddig senkinek sem sikerült. De összerakhatunk egy terméket, amely kezeli és gyöngíti a problémát. Ha a ghosting-ot és más viselkedést kevésbé teszünk valószínűvé, a felhasználók ismét nagyobb bizalommal lesznek egymás iránt. Ismét több közelséget és elkötelezettséget szeretnénk az online-dating-be behozni. Ne tekintgessenek körül, mi van még. Ne csinálják csak úgy mellékesen, WC-n ülve! Abszurd!

Z: Sok a versenytársuk a piacon. Önök azt akarják jelezni, hogy Önöknél tisztességesebb kommunikáció folyik?

S: Igen. Más az ügyfélszolgálatunk. Aki rosszul viselkedik, sárga, majd piros lapot kap – a végén kizárjuk, ha prémium ügyfél is.

Z: Az online-dating miatt ma boldogtalanabbak a szinglik, mint régen?

S: Úgy gondolom, a mérleg pozitív. 20 év Parship nyomán több mint egy millió ember lett szerelmes. (??RS). Az is valószínű, hogy ezek a negatív trendek sok társkeresést meghiúsítanak, sokan tartósan boldogtalanok lesznek. Ebben az online-dating-nek is szerepe lehet. Milliók nyüzsögnek ezeken a platformokon. Ez azt sugallja, egyszerűen és gyorsan partnert kaphatunk. Innét ered a felületesség és a kicserélhetőség, mely nem erősíti mások megbecsülését és tiszteletét. Valahogy egymás megismerését elfelejtettük. Mi egyedül ezt nem javíthatjuk meg, a többieknek is igyekezniük kell.

Z: Önök mennyire nőhetnek még?

S: Nagyon! Ma 800 millió szingli él a világon, 2025-re egy milliárd lesz. Az USA-ban az új kapcsolatok 40%-a online-dating-ről indult. Németországban ez egyelőre 36%.

Z: Lesz-e a jövőben társajánlat DNS-teszt alapján?

S: Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Az emberek nem akarnak tömegesen vér- és szagmintákat küldözgetni. Sokkal fontosabbnak tartják az élő találkozást, amikor érzékszerveik segítenek dönteni. Virtual reality esetleg előfordulhat, találka fotózott vagy avatar formában, de ez sem az igazi.

Z: A fogyasztóvédelem bírálja az Önök szerződéseit. Ezek túl hosszú időre szólnak és automatikusan korán meghosszabbodnak.

S: A szerződések futamideje nem lehet rövid, az ügyfél szánjon elég időt a keresésre. Ne higgye senki, hogy 11 perc alatt találhat valakit.

Z: Nem barátságtalan, hogy az előfizetés 6-24 hónappal automatikusan meghosszabbodik?

S: Ez az abo szerkezete.

Z: De miért 12 hét a felmondási határidő? A szerelem egy pillanat alatt születik.

S: Sokat befektetünk, hogy új és főleg tisztességes ügyfeleket hozzunk a platformra. Ez sokba kerül és a szolgáltatás egy ponttól nem ingyenes. Március 1-jén jön a fair szerződéseket szabályozó törvény. Az új szerződések lejártukkor automatikusan meghosszabbodnak határozatlan időre, de havonta fölmondható.

Z: Önöknél meg lehet adni, hogy valaki beoltott és csak ilyenekkel kíván kapcsolatra lépni?

S: Vita után úgy döntöttünk, ezt nem tehetjük kötelezővé. Nem vagyunk sem politikai, sem egészségügyi szervezet. Sokan profilszövegükben megadják oltottsági státuszukat, ez OK. Mi nem kérjük, hogy erről nyilatkozzanak.

ZEIT, 6. 1. 2022

Anständig Geld verdienen

LEGYŐZNI A STRESSZT – K. Lieb – SPIEGEL/RózsaS

„Az ember nem tartós krízisekre teremtődött.” Klaus Lieb (56) a Mainz-i pszichiátria-klinika igazgatója, a Leibnitz-Institut reziliencia kutatócsoport vezetője.

SPIEGEL: A kovid lelki beteggé is tehet?

Lieb: Nem föltétlen. Az ember sokat kibír, ez az evolúció sikere. Ám óvakodjunk attól, hogy sokáig rendkívüli helyzetben maradjunk. Ekkor pszichénk mégis megsérülhet.

Sp: Mit tehetünk ellene?

L: A járvány alatt is segíthetnek a régi technikák, hogy lelkileg stabilak maradjunk. Heti háromszor 30 perc mozgás, kiegyensúlyozott étkezés, alkohol mértékkel. Homeoffice-ben is beoszthatjuk a napunkat munkaidőre, ékezésre, szabad időre. Fontosak a személyes kapcsolatok. Ha találkozók nem is lehetségesek, telefonáljunk vagy skype-oljunk. Van egy ökölszabály: Aki öt személyt fölsorol, akikre nehéz helyzetben számíthat, az biztosítva van. Érzelmeink legyenek pozitívak, erre később támaszkodni lehet. Ez különösen karácsonykor fontos, ha ezek a napok másként alakulnának.

Sp: Mit javasol?

L: Pofonegyszerű dolgokat: Játék a családdal, lebilincselő filmet nézni, főzés közben zenét hallgatni. Ez most kissé közhelyszerűen hangzik, de ezek a tudományos eredmények. Váltsa egymást a megfeszítés-ellazulás. Ha a pandémia terhelő korlátozásokat rak ránk, legyünk aktívak és tartsunk ellent. Ekkor olyan dinamika indul be, amely éberebbé tesz, rugalmasabban gondolkodunk és reagálunk.

Sp: Sok embert kikészít, hogy ugyanazok a félelmek és viták jönnek, mint egy éve. Utazhatunk-e, veszélyes-e a családi összejövetel, túlterheltek-e az intenzívek? Ilyen sok szép filmet nem nézhetünk meg.

L: Így van. De nézzük azt, ami pozitív történt ebben az évben. Új lehetőségek a digitalizálástól a vakcinákig, nemcsak egyesek helyzetén javít, hanem az egész társadalomén is.

Sp: Sokan nem így látják. Tiltakoznak a kórházak és a politikusok háza előtt.

L: Igen, ez kétségbeejtő. Védőoltásoknak köszönhetjük, hogy a himlő, a gyermekbénulás eltűnt Németországból. Bár szinte megszállottként viselkednek, komolyan kell venni őket. Speciális látásmódjukkal szemben a tudományos-racionális érvelés tehetetlen. Sértettséget sejtek. Nem érzik magukat sehová tartozónak, csalódtak az államban és a társadalomban. Az igazságtalannak érzett világ ellen próbálnak tiltakozni. Mélyen rögzült sértődöttség esetén érvek alig segítenek. Meg kell mutatnunk, hogy nem írtuk le őket azzal, hogy hozzáállásukat nem helyeseljük. Különben még jobban eltávolodnak és radikalizálódnak. Ám a mi álláspontunkat is mindig világosan kommunikálnunk kell. Próbáljuk meg rávenni őket az önkéntes oltásra, pl. az új fehérjealapú vakcinával.

Sp: A többség viszont azért csalódott, mert a politika a pandémiával rosszul járt el és emiatt kimerültnek érzi magát.

L: Bár a kutatások a többterhelést visszaigazolják, de ez az érzés nem lesz erősebb. Két éve élünk tartós társadalmi stresszben. Ez az állapot kedvez más betegségeknek. Az ember jól viseli a visszatérő válságokat, de a permanens krízist kevésbé. 500 embert interjúvoltunk meg és nemzetközi adatokat értékeltünk. Ezek szerint a 30-60 évesek ellenállóbbak, mint az ettől fiatalabbak és idősebbek. (Ehhez minek kutatás? RS). Életük során megtanultak a válságokkal bánni. Az idősek inkább a magánytól, az elszigetelődéstől tartanak. Köztük növekedett meg legjobban a depressziósok száma. Nőknél erősebb lelki megterhelést látunk, de lehet, csak azért, mert ezt ők inkább beismerik. Erősen terheltek a kovidon átesettek és akik hozzátartozóikat vesztették el. Gyerekek és serdülők a lockdown és a homeschooling miatt lelkileg szenvednek. Ezek az általános adatok az egyes esetekről semmit sem mondanak. Aki az éttermét zárta be, vagy gazdaságilag ment csődbe, annál a lelki betegség kockázata nagyobb.

Sp: És épp eben a nehéz helyzetben túl kevés a terápiahely. A pszichoterapeuták szövetsége a kezelést igénylők ugrásszerű emelkedéséről adtak hírt.

L: Meg kell különböztetnünk a társadalom terhelését és a terápia-keresletek számát. A klinikákon 30% csökkenést láttunk, mert sokan féltek a fertőzéstől. Az ambuláns kezelést igénylők száma viszont emelkedett. Gyerekek és serdülők esetében a lelki terhelés növekedése már évek óta látható. Mekkora a járvány hatása, azt csak a kovid előtti, alatti és utáni állapot vizsgálata adja meg. Közben természetesen a kockázati csoportokra külön figyelnünk kell.

Sp: A kovid most a legfontosabb stresszfaktor?

L: Az összlakosságra nézve, az általános stresszterhelésnek 10-15%-a esik a pandémiára. A legtöbben továbbra is egyéb okokból érzik magukat stresszelve: dugóban araszolnak, a munkahelyük vagy a partnerük miatt idegeskednek.

Sp: A járványt egyelőre nem sikerül megállítani. Az új egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach, már az 5. hullámra figyelmeztet. Mit kell a társadalomnak tenni, hogy ezzel is megbirkózzunk?

L: Itt is az érvényes, mint minden más válságnál: Aki inkább derűlátó, az jobban átvészeli a következő évet is. Ez sajnos csak bizonyos mértékig tanulható tulajdonság. Iskolázottabbak és magas jövedelműek szintén könnyebben boldogulnak. Ám mindenki tudatosíthatja, mi a fontos a számára. A járvány megmutatta, mennyire sérülékeny a társadalmunk. Előrelátóbban kell terveznünk és preventívebben cselekednünk. Ez az ökológiai kérdésekre és a pénzvilágra is érvényes. A tudományos képzés sokkal magasabb helyet kell, hogy kapjon. A valószínűségszámítás, a kockázatbecslés, a hibakeresés, az adatértékelés az iskolától kezdve egész életen át tanulási feladat kell, hogy legyen. Rövidtávon segíthet a jobb tudományos kommunikáció. A járvány kitörése óta túl sok tudós nyilatkozott eltérően. A tudományt természetesen a vita alakítja és a tudáshoz idő kell. Ám a pandémiáról és a vakcinákról való biztos tudást világosan és egységesen kell kommunikálni, különben még többen fordulnak el az értelem, az ésszerűség és a tények elfogadásától.

SPIEGEL, 24. 12 2021

»Menschen sind nicht für Dauerkrisen gemacht«

ANYÓSOM, A CENTRÁLIS ERŐTÉR OPeBaSzö

- A gyerek meglepve látta, hogy nagyanyja kiveszi a műfogsorát a szájából. -Nagyi, téged szét lehet szedni?

-Papa, hogy hívták Ádám anyósát? -Ádámnak nem volt anyósa. Ő még a paradicsomban lakott.

-Sportolók gerelyvetésnél: -Ma mindent bele kell adnom, az anyósom ott van a lelátón! -Gondolod, el tudod találni?

-Macskáit macska-rehabilitációra küldte. Én is bejelentkeztem, de a csípési rangsorban a macskák után következem.

-Elment az orvoshoz, mire az megkérdezte,: -Hol volt, hogy ilyen sokáig nem láttam? Tán csak nem beteg volt?

-Olyan jó az orra, hogy nemcsak azt találja ki, mit ittam, hanem az évjáratot is.

-Japánban már kapható robot-anyós. Állítható soft- és hard-módra, a fiatal jegyesek ezzel edzenek.

-Lomtalanítás volt, kitettem az anyósom, de nem vitték el.

-Ha én nem lennék, ti sem lennétek.

-Ha ti meghaltok, akkor lesz nekem jó.

-Főzőcskézel?

-Télen kinyitja az ajtót, hogy beengedje kintről azt az 5 fok meleget.

-Csiki-csukit játszunk: Én becsukom, ő kinyitja; ő becsukja, én kinyitom.

-Mit csinálsz? Már megint fát ültetsz?

-Azt mondja, olyan ferdén ástam föl a kertet, hogy az ember kitöri a lábát.

-A néger életbe, neked nem lehet parancsóni?

Betyáros bölcsességek - Zentai Rózsa Sándor

-Mindent elmondtak már (emberről, istenről, világról),

pont az én bölcsességem hiányozna?

-Fekete rovátkák, fehér alapon.

-Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak.

-Ne beszéljünk mikrofonba - emberhez beszéljünk!

-Ne próbáljunk senkit sem meggyőzni.

Csak ennyit mondjunk: ha ezt teszed, erre számíts.

-Amit megtettünk, megtesszük újra. (Préd. 1,9)

-Már láttuk a fényt az alagút végén - de kiderült, az a szembe jövő vonat!

-Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják.

Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.

-Ne foglalkozzunk környezetvédelemmel,

hanem éljünk úgy, hogy arra ne legyen szükség.

-A magyar annyit keres, mint a nyugati -

csak hagyja, hogy a felét ellopják.

-Először embernek kell lenni, aztán zöldnek.

-Csak a bolond megy boltba vásárolni pénzért.

Ültetsz krumplit, csereberélsz, voltál már lomisnál?

-Minél több pénz, annál kevesebb barát.

-Minden szerelő, bankár, orvos azt csinál veled, amit akar.

-A bank nemcsak meglop, le is köp. (Le is lövet, ha kell – láttuk a Széna téren.)

-Általában mindenki hülyeséget csinál, csak nem tudja.

-Mindenki az lesz, ami az apja.

-Korán kelek és hülyeségeket csinálok.

-Alkoholistának lenni sohasem késő.

-Kis ember feles felétől is berúg. Micsoda takarékoskodás!

-Kis ember fele annyit eszik. Amit nem ad ki, beteszi a házalapba. De hát hol a házam?

-Villamos és nők után nem futunk.

-Most már okos vagyok, van okostelefonom!

-Olyan okos feleséget választottam, aki mindenre tud mit mondani.

-Vitatkozhatsz a nővel - de jaj neked, ha igazad lesz!

-Ne legyünk előítélettel! Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!

-Díjat adtak át a lónak, mert négy lába van.

-Idő, szám, azóta van, mióta ember.

-Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.

-A csillagásznak kell a csillag,

de a csillagnak nem kell a csillagász.

-Minél nagyobb a részecskegyorsító,

annál több a részecske.

-Már olyan sokat tudunk, hogy kijön a másik felén.

-Nincs más tudás, ami a magyar paraszt ne tudott volna.

-Lehetek én a legjobb táncos a faluban,

de az ott a képernyőn jobban tudja!

-Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!

-Tudom ki vagyok: ezek a szüleim, ez a családom, ez a népem, ez az anyanyelvem, ez a szülőföldem – még egy kalotaszegi legényest is eltáncolok neked, ha akarod!

-Csak olyan technikákat vigyünk a házunkba, amit meg is tudunk javítani!

-Nekem nincs okostelefonom, én az eszemet használom.

-Próbáljuk meg kitalálni a jövőt (főleg a sajátunkét).

Aki kitalálja a jövőt, az nyer.

-Az egészség jobban fial, mint a takarék.

-Ne halj meg! Bent hagyod a nyugdíjad!

-Mindig mások halnak meg.

-Az ember 100 évig él - ha hagyják.

-Termelj élelmet, tűzifát – szabad leszel!

-Költözzünk ki a vezetékes házakból,

hogy ne zsarolhassanak meg bennünket!

Az ökologista mindig örül:

-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.

-Ha fúj a szél, forog a szélkerék áramfejlesztője.

-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.

-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.

-Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

ÉVI 900 000 DOLGOZÓVAL KEVESEBB – Valódi Willkommenskultur kell – WELT/RózsaS

 D. Terzenbach, Országos Munkaügynökség: „A munkapiacon tarvágás fenyeget.” Soha nem látott munkaerőhiány várható, demográfiai okokból is. Sok külföldi vendégmunkást nem tud itt tartani az ország. Lengyelország, Bulgária, Románia hazatelepítési akciókat szervez. „Célzott bevándorlási politikára van szükségünk. Kínával, Japánnal, több angolszász állammal kell vetélkednünk. Sokan közülük több évtizedes tapasztalattal bírnak. Ha nem építünk ki egy valódi Willkommenskultur-át, ekveszítjük a versenyt. Ápolók jöhetnek Kolumbiából, Mexikóból, Indonéziából. Most 34,3 millió ember dolgozik, de 2035-ig 7 milliót elveszíthetünk.

A járvány éket vert a munkapiacba. Egyrészt hiányoznak a munkaerők az ápolásban és az IT-ben, másrészt egy millió van egy éve munka nélkül. Nem leszünk képesek mindet átképezni. Mindig lesz egy zoklicsoport, akik a digitális társadalom iramával nem tudnak lépést tartani. Szociális munkapiac segíthet az évek óta munka nélkül élőknek. Az automatizálás és a transzformációs folyamatok során sok munkahely eltűnik, de ugyanennyi létre is jön – ám más profillal. Főleg a munkaadók feladata, hogy definiálják, milyen képzésre van szükség. Az ügynökség abban segít, hogyan juthat valaki A-cégtől B-céghez. Ha nem sikerül a hiányt pótolni, a gazdasági növekedés és a jólét forog kockán.

 WELT 27. 12. 2021

Fachkräftemangel

 MERKEL UTOLSÓ AJÁNDÉKA – Német fegyverexport/RózsaS

A nagy koalíció utolsó napjaiban közel 5 mrd € értékű fegyverexportot hagyott jóvá, a 4 mrd-on felül. A 9,043 mrd-dal meghaladta 2019-es rekordját. Sevim Dagdelen Linke-képviselő kérdésére adott választ a gazdasági miniszter. A „kisegített” országok élén Egyiptom szerepel, mely többek között egy Meko 200 fragettot kap. Bűnlajstroma: emberi jogok megsértése, fegyveres konfliktus Jemenben és Líbiában. A kiviteli engedély 3 fregattra és 16 légvédelmi rendszerre vonatkozik, a Thyssenkrupp Marine Systems és a Diehl Defence termékeire.

 A felelősség a mai Scholz kancellárt is terheli, aki a választás előtt restrikciót ígért a fegyverexportban. Gyakorlat, hogy a kormány utolsó napjaiban nem hoz fontos döntéseket. Ezt is megszegte a szűk kör, a Szövetségi Biztonsági Tanács (Bundessicherheitsrat). Ennek Scholz is tagja volt és még 8 miniszter. Titokban üléseznek, a jegyzőkönyvek is titkosak. Scholz itt is átlátható engedélyezési politikát ígért.

 Az SPD egy fegyverexport-kontroll-törvényt is beharangozott, mely garantálná, hogy az EU-n és a NATO-n kívül a szállítást erősen korlátozná. Egyiptom eszerint a jövőben egyáltalán nem kaphatna német fegyvert, mert nem írta alá az ATT nemzetközi fegyverkereskedelmi egyezményt. Most az új koalíció pártjain múlik, lesz-e ilyen törvény? A zöld gazdasági minisztertől, Robert Habeck-től is sok minden függ. Az is alapvető kérdés, maradjon-e a fegyverexport a gazdasági miniszternél, hisz a fegyver nem rendes kiviteli áru, nem szabad gazdasági kritériumok szerint dönteni róla.

 dpa, 25. 12. 2021

NEM KELL A POLITIKAI PRÉDIKÁCIÓ! L. Bednarz – ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

Liane Bednarz (47), hamburgi jogász, evangélikus CDU-tag. Íme karácsonyi siratóéneke.

Semmi más nem riasztotta föl a Bundesrepublik polgárait ilyen drasztikusan, mint ahogy a világjárvány figyelmeztetett életük törékenységére. Betegség és halál, amit el szeretnénk tolni magunktól, naponta megjelenik és vele saját múlandóságunk, földi életünk végessége. Keresztényekben, de másokban is, fölvillan a kérdés, mi lesz velünk halálunk után, rátalálunk-e kegyes Istenünkre?

Ezek a nyugtalanító kérdések vezetnek engem a templomba. Ám az evangélikus egyház, ahová tartozom, inkább zöld és balos politikai üzeneteket közvetít, semmint a bűn, a halál, a megváltás kérdéseivel foglalkozna. Nem akarok igazságtalan lenni a sok szorgalmas lelkésszel szemben, akik a központi emberi problémákkal foglalkoznak, mint a feloldozás, a családi viszályok, bűn, lelkiismereti kérdések, hagyatékok.

Sajnos, a Német Evangélikus Egyházi Tanács (Evangelische Kirche in Deutschland, EKD), különösen Heinrich Bedford-Strohm (HBS) elnöksége alatt keveset törődött az alapvető kérdésekkel. Ehelyett az egyre szekularizálódó egyház képét erősítette. Csak remélhető, hogy az új tanácselnök, Annette Kurschus nem politizál. Ehhez azonban kényes kérdésekkel kell szembenéznie.

2020-ban 220 000 ember hagyta el az evangélikus egyházat. A keresztelések száma a felére, 81 000-re csökkent. Az okok sokfélék lehetnek, de számomra, mint konzervatív, hívő ember számára, a politizáló vezetés gyakran frusztráló. Elvárom, hogy az egyház a bibliai témákat komolyan tárgyalja, pl. a bűnösséget és a föloldozás igényét. Ehelyett az EKD politikai aktorrá alacsonyodott le, amikor szeptemberben, két nappal a választások előtt, csatlakozott a Fridays-for-Future Hannover-i tüntetéséhez. HBS rá egy napra FB-oldalán így büszkélkedett: „Ilyen még soha nem volt. Pedig a teremtés megóvása évtizedek óta központi egyházi téma.” De hát akkor miben különbözik egy egyház egy világi aktivista szervezettől? Olyan egyházat szeretnék, amely Istenhez és Jézushoz való hitvallásával kerül be a sajtóba és nem fél, hogy ezért kinevetik. Kétségtelen, hogy a protestáns teológia feladatához tartozik az Isten által teremtett világ gondos védelme. De emögött több is rejtezik.

Egészében így hangzik: „A keresztény egyházak közös tanösvénye a békesség, az igazságosság és a teremtés megőrzése felé.” Szépen hangzik, de mára egy meglehetősen átideologizált koncepció mantrája lett. Az 1983-as Vancouver-i Egyházak Ökuménikus Tanácsainak 6. plénuma által kibocsátott „konciliáns folyamatokról” van szó. Problémás, hogy ezt nemcsak az etikus magatartás absztrakt rávezetéseként értelmezik, hanem az erre való hivatkozással bibliai koncepciókat szekularizálnak. A „békét” nem a bűn meghaladását Jézus halálával, mint az Istennel való békét értik, hanem mint egy pacifista kezdeményezést. Az „igazságosság” nem a páli értelemben vett isteni igazságosság, hanem a szociális igazságosság. És a „teremtés megőrzését” a 70-es és a 80-as években a zöld környezetpolitikára és az antiatom-mozgalmakra redukálják.

A politikai hozzáállás egyoldalúsága csak olaj a tűzre. Az FfF főleg balosokból és nagyon balosokból áll. Az Aachen-i helyi csoport, a „klimastreik” napján, ezt skandálta: „A kapitalizmus nem természeti törvény.” Némely egyházfi a flagráns pártpolitikába is bemerészkedik. A zöldek kampányfilmjében (Kein schönes Land) egy lelkész is föltűnik. Lehet, hogy ezek csupán egyes esetek. De ha kombináljuk, összeáll a teljes kép. Csak az óvja a teremtést, csak az a jó keresztény, aki a zöld környezetpolitikát és az FfF-et támogatja. Ezzel anti-pluralista, sőt, politikai-vallásos impulzus oson be, amely a keresztényeket kirekeszti. Engem is, aki a CDU/FDP oldalán, a környezetvédelemben inkább a piacgazdasági eszközökben hisz.

Hasonló a helyzet, mint a United4Rescue-támogatásnál, amikor HBS több konzervatív ellenében kiállt a tengeri vészhelyzetben levők kimentése mellett. Mindez torzítja az EKD képét, mely valójában jóval sokrétűbb. Pietista és evangelikális áramlatok is jelen vannak, melyek határozottan elkülönülnek a szélső jobb és fundamentalista tendenciáktól.

Újból és újból föltárni, hogy az egyházvezetőség világi politikát folytat, a tanács kiváló tagjai ellenében, hosszú távon igen fárasztó. Oda is vezethet, hogy némely protestáns a hit kérdésében sokkal szigorúbb katolikusokat látja vonzó alternatívának. Ne legyen félreértés: Egy rosszul értelmezett „világiatlanítás” helyett a keresztény etika feladata, hogy a hívőket pozitív cselekvésre ösztönözze.

Közben azonban ne feledjük a bűn-halál-megváltás hármasát és az örök életet. Az Isten háza más valami, mint a baloldali politikai spektrum fölkészítő előszobája. Végső ideje, hogy ismét magához térjen, ahelyett, hogy politizálásával templomait üresre prédikálja.

ZEIT, 22. 12. 2021

Verschont mich mit politischen Predigten!

KOMMENT

Kölnben, az evangélikus Melanchton Akadémiára gyakrabban kaptam előadói meghívást. A katolikus Bildungswerk vezetője meglepett, amikor megjegyezte, hogy „Elvesztettük a Worringen-i csatát.” 1288-at fájlalja? Az akkori kölni érsek harci kocsija ki van állítva a kölni Stadtmuseum-ban. Ne ölj? 1980-ban, a pápa látogatása után a parkolók által megrongált Köln-Butzweilerhof zöld területeit javítgattuk.1982 táján a kölni érsek riadót fújt, mert jönnek a természetvédők és védelem alá helyeznek egyházi mezőket, erdőket. A leggazdagabb német érsekség most pedofília-eltusolásáért felel a Vatikán küldötteinek.

HÍVŐK ÉS HITETLENEK – P. Dausend- ZEIT Hamburg/RózsaS

Peter Dausend a ZEIT berlini politikai újságírója.

A hit a karácsonyban egy fura dolog. Az ajándékok tömkelege – Civey-kutatás nélkül is tudom – messze túlszárnyalja az istenhitet. A németek többsége inkább úgy látja, ahogy Marius Müller-Westernhagen rock-zenész, aki 1978-ban ezt énekelte: „Hiszel a jóistenben? Vagy Guevara-ban? Én a Deutsche Bank-ban hiszek, mert az kápéban fizet.” Ám a DB az elmúlt 43 évben ugyanúgy vesztette hívőit, mint sok egyház. Ennek ellenére az óriásbank megmaradt istenhez hasonlónak, ha csak nem ő maga az isten. Ezért némely DB-főnök felelős, aki olykor mindentudónak és mindenhatónak szeretett mutatkozni, mintha ő teremtette volna az egész világ pénzgazdaságát és ehhez még 7 nap sem kellett neki. „Im Namen des Koppers, des Ackermanns und des Heiligen Geldes, Amen”. A Kopper, az Ackermann és a Szent Zsozsó nevében, amen.

Nem karácsonyi csoda tehát, ha az embereket december 24 táján nem arról kérdezik, hisznek-e istenben, hanem, hogy hisznek-e azon parány teremtett lény végében, amely Sars-CoV-2 néven már a második karácsony vásárlás-örömét fékezi. A Civey-kutatás szerint a németek csupán 13%-a hiszi, hogy 2022 karácsonyára vége lesz. 76% pesszimistább és már a 3. boldogtalan karácsonyra tippel.

Ha igazuk lesz, az egész 2022-es évben a virológusok, az epidemiológusok és a politikusok minden új hullám megtörésével lesznek elfoglalva. Hogy ez mennyire sziszifuszi lesz, döntsék el a drosztenisták és a streeckiánusok (Drosten, Streeck: virológusok).

Az új egészségügyi miniszter estéről-estére a Tagesschau-ban, majd az Illner, Will és a Lanz tv-talk-show-jaiban fogja magyarázni, miről, hogyan döntött. Azt is elmondja majd, melyik új tanulmány miatt nem jut intézkedései és tv-karrierje végére. Karl Lauterbach-ot boldog embernek kell elképzelnünk.

ZEIT, 22. 12. 2021

Dausend

www.okobetyar.blog.hu

HALÁLVÁROS – Abszurd dráma - SPIEGEL Hamburg/RózsaS

Hildburghausen egy 12 ezres kisváros Frankfurt és a cseh határ között Türingiában, ahol akár Krasznahorkai „Herscht”- je is lejátszódhatna. 1553 esetszámával a legfertőzöttebb német város, átoltottsága a legrosszabbak között (49,4% szemben a 69,8% országossal).

Thomas Eckermann, a helyi Regiomed-Klinik főorvosa: „Sem az első, sem a második hullámnál nem volt ilyen nehéz. Pár nap alatt az intenzíven fekvők fele meghalt. 33 halottal tele a hullaház.” Eközben egy csoport oltásellenes lakos karácsonyi dalokat és a német himnuszt énekelte a dec. 13.-i tüntetésen. 150 aggódó tüntetett egy neonáci vezetésével: „Békét, szabadságot – nem diktatúrát! Egy helyi háziorvos a maszkot „szájkosárnak” nevezte, a vakcináról azt híresztelte, megváltoztatja az ember genetikáját. Egy pap: „Ördög eszköze. Aki fél, annak helyén az esze.”A helyi újságban ez olvasható: „Az intenzív-ágy-hazugság tovább folytatódik.”

Helikopterrel vitték át a betegeket Nyugatra. Minden más műtét elhalasztva. Normál időben az intenzíven 5% hal meg, most a fele. Egy helyi, sokáig oltatlan CDU politikus kómában fekszik a jénai klinikán.

November közepén a régió 21 orvosa, természetgyógyásza, patikusa nyílt levelet tett közzé: „Szüntessenek meg minden állami korlátozást. Döntsön a polgár a maszkról és minden más védekezésről. Ne gyámkodjanak fölöttünk!” Az aláírók között van a helyi klinika geriátria főorvosa is. Az Eckermann fölötti emeleten dolgozik. Egyébként jó szakorvos. A klinika vezetősége elhatárolódott, bár a személyzet megosztott. Az alkalmazottaknak kiadta, világosítsák föl az oltáselleneseket. Az aláírók egyike a városi bőrgyógyász, 35 éve a pályán. „Minden gyógyszerhez részletes leírást kapok, csak a vakcinákhoz nem.” Fehérje-csomósodásról, érelzáródásról, gyulladásokról ír, mint oltás-mellékhatásokról. Azt mondja, két kollégája az oltástól betegedett meg. Ha már a GMO-ételeket elveti, úgy a vakcinákat is. Egyébként tesztje pozitív lett.

Egy másik orvos (háziorvos) a város főterén szintén aláíró. Megkérdeztük volna, miért csatlakozott, de zárva tart, „Szabadságra mentünk”. De korábban sem akart válaszolni, a Spiegel-tv stábját kidobta. Még 2020-ban ezt mondta: „Ez nem más, mint egy könnyű influenza. A sajtó csinált belőle 'killervírust'. A lakosságot pánikba ejtették, hogy a kormány védelmi intézkedéseit megindokolhassa.” A doktor úgy érzi, visszaestek az NDK-időkbe. Reklámozza a Telegram konteó-portált. A maszkot szájkosárnak nevezi, olyan vakcinát szeretne, amely nem változtatja meg az ember DNS-ét.

A második adventkor a közeli Sonnenberg-ben 1000 ember tüntetett. A szervező egy orvos. Martin Michaelis, evang. lelkész: „Azt a hatóságot, amelyik betiltja az istentiszteletet, azt az Úr és a független gondolkodók el akarják hallgattatni. Aki megtépázza az élet fáját, az előbb-utóbb távozik a paradicsomból. Egy gyógyszerrel, melynek nem ismerjük hosszú távú hatásait, az 5. parancsolat szellemében járjunk el: Ne ölj!” A végén Luther-hátszéllel polgári engedetlenségre szólít föl: „Ha ezen törvények betartásával bűnt követünk el, meg kell tagadni az engedelmességet. Amen.” Nem úgy az Erfurt-i zsinat: „Az oltás felebaráti szeretet.”

Ha a jelenséget jobban megvizsgáljuk, erős jobboldali irányultság tűnik föl. Szeptemberben az AfD/CDU 47,6%-ot kapott a városban. Engedély nélküli tüntetés és nem avatkoznak közbe? Csak ketten vagyunk, válaszolja a Hildburghausen-i rendőrparancsnok. Petra Dickmann, a jénai pandémiakutató csoportjával választ keres a Hildburghausen-i jelenségre. Föltételezi, hogy az egymáshoz való közelség és az összetartás kiváló közeg a vírus számára. A lakosok főleg egymást fertőzik meg, kevés a külső kórokozó. A véleményvezérek, a „narratívák fertőző ereje” óriási.

A polgármester, Tilo Kummer, furcsa módon az AfD-fészekben, mint Linke nyert 2020 elején 52%-kal. Nem élvezi posztját. Folyton rendezvényeket kell lemondania, intézményeket bezárni és még a pocskondiázást is el kell tűrnie. „Nincs bizalom a politikában”. Ez egészen az újraegyesítésig vezethető vissza. Egyesek szerint a kovid csak egy grippe, mások szerint nem is létezik. „Magam sem tudom elmagyarázni, miért nem engedélyezték a Szputnyikot és a kínait.” Megpróbált beszélni a háziorvosával (aki szabadságra ment) – hiába. A városvezetőség is kettészakadt. Megérti a lakosokat: A szabályok nem eléggé világosan indokoltak. A helyi kontaktkövetés egy hetes késésben van. Egy PCR-tesztre 4 napot kell várni. Lakossági fórumon akart szót érteni a polgárokkal – a veszélyhelyzet miatt nem engedélyezték.

Holott Dickmann épp ezt látja kiútnak: „Másféle rizikó-kommunikáció szükséges.” Ezt tanulta az ebola-krízisnél Afrikában, mikor kővel dobálták. „Kötetlen vita visz előre, amelyben minden alapelv terítékre kerül.” Így a teljes átfertőzöttség is szóba jöhet. Kummer videó-konferenciát tervezett , hogy szólhasson a lakosokhoz. Sem az egyház, sem a jénai egyetem, sem a miniszter nem válaszolt.

SPIEGEL, 18. 12. 2021

Hildburghausen: Weihnachtslieder und Nationalhymne

Lásd még: -Uszításból gyilkosság (2019-ben megölték Kassel kormányzóját, Lübcke-t).

-»Diesmal geht es gegen mich. Das nächste Mal gegen einen Richter«, SPIEGEL, 18 12. 2021.(Szászország miniszterelnökét megfenyegették, hogy megölik).

KOMMENT

Hhausen jelképpé vált – talán az egész Nyugat szimbólumává, Európa Salem-évé. A közelséget és az összetartást egy hatalmas démon fordítja visszájára: az internet. Az ember a gépek útját választja és lemegy kutyába. Az oltásellenesek ugyanúgy lehetnének géprombolók. Csak így kényelmesebb. Milyen árat kell még fizetnünk az internetért?

RS

20 000 € MINDEN 18 ÉVESNEK – TAZ Berlin/RózsaS

A német vagyon ötödével 0,1% rendelkezik, a lakosság fele a nagy semmivel. A berlini DIW az összvagyon igazságosabb elosztására tett javaslatot.

A Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) a múlt héten egy alapörökség modelljét ismertette. Stefan Bach: „Ez még OECD-viszonylatban is sok. Különösen a középréteg vagyonai elenyészőek.” Első ok: Kevés az ingatlantulajdonos. Ráadásul a vagyon-megoszlás torzulása, a várható öröklések miatt, tovább éleződik. Kevesen sokat kapnak – sokan keveset. A legtöbbje semmit.

Adjon az állam minden 18 évesnek 20 e€ alaptőkét! („Grunderbe”). Ehhez 15 mrd € kell, ez az alacsony örökösödési adó megemeléséből jönne össze. További forrás lehet a szupergazdagokra kivetett vagyonadó és az ingatlanüzletek megadóztatása. Egy FDP-kompatibilis indítványt is szóba hoztak: Az első ingatlan megszerzési díját töröljék. Ezzel kis vagyonú fiatal családok könnyebben jutnának ingatlanhoz, saját használatra.

Az „örökség mindenkinek” nem új gondolat. A brit közgazdász, Tony Atkinson, már 2016-ban megfogalmazta. A DIW a koncepciót alaposan kikalkulálta. A dolog működhet. Bach meggyőződése, hogy a vagyonbirtoklás érezhetően egyenlőbbé válna. Ám ezekhez az adóemelésekhez úgy a Bundestag-ban, mint a Bundesrat-ban egyértelmű többség szükséges. Ennek most semmi jele.

Főleg az örökösödési adó - a halálhoz való kapcsolata és az állami beavatkozás miatt - kevésbé népszerű. Ezt az ellenállást az alapörökség enyhítené. A gazdagok erősebb megadóztatása könnyebben átmenne, ha az az alapörökség érdekében történne. A precíz elgondolás kissé diffúz abban a kérdésben, ki lenne jogosult erre a kedvezményre. Elvileg mindenki, ha szegény, ha gazdag a szülői háza. Hogy a fiatalok tényleg vagyonuk megalapítására fordítsák az összeget és nehogy elverjék, föltételeket kell betartaniuk. Felhasználási célok: Tandíj, lakás-vásárlás, cégalapítás, továbbképzés, jövedelem-pótlás munkanélküliség vagy betegség esetében.

Az SPD 2017-ben valami hasonlót kezdeményezett „Chancenkonto” címmel, de hamar ejtette. Hogy mik lennének konkrétan a kritériumok és hogyan történne az ellenőrzés – legyen vita tárgya. A koalíció tervezi a lakásszerzés támogatását. Ám az FDP ellenez minden újra-elosztást és terhelést, vagyonosait illetőleg. Ezzel a vagyonmegőrzést a teljesítmény- és az esélyegyenlőség-ideál fölébe helyezi. Sajnos a projekt megvalósítására most kedvezőtlen a hangulat, ám a nyomás növekszik.

Tageszeitung (TAZ), 17. 12. 2021

Wohlstand vom Staat für alle ab 18 Jahren

www.diw.de

KOMMENT

A teljesítmény nélküli alapjövedelem, az alapörökség, de az ingyenes közközlekedés ügyében én is kissé berzenkedem. Jobban megbecsüljük, ha valamiért megdolgoztunk. Hát még ha valaki ölébe milliárdos örökség hull! Ő mennyit teljesített – miközben élvezte az állam szolgáltatásait? (Amely a rablóktól védte meg). Globálisan azt is helyre kell tenni, hogy pl. egyesek olajmezők fölé rakták a feneküket, holott a Föld kincsállománya minden embert, sőt, minden élőlényt egyaránt megillet. Jó német családokban a 16 éves nem bicskát kapott, hanem egy Bausparkasse-t. Amiből, ha jól sáfárkodott, egy lakás lett. Jómagam is éltem vele, 10% álomkamattal. (Miközben a kamatot akartuk eltörölni!).

Lásd még: FNA 1200 €/hó - elverik vagy befektetik? - okobetyar.blog

4,70 € WC-PAPÍRRA – német szegények – TAZ Berlin/RózsaS

A járvány másképp hat szegényre, mint gazdagra. Ulrich Schneider, Paritätische Gesamtverband (Paritás Szövetség): „A szegényeket jobban sújtja a pandémia, mert munkakörülményeik rosszabbak, a közközlekedésre vannak ráutalva, lakásuk rosszabb és szűkösebb, egészségi állapotuk is gyengébb. Nem is szólva a menekültek szálláshelyeiről és a hajléktalanokról.”. A Szövetség 2020-ban végzett fölmérésének címe: Szegénység a pandémiában. Az ún. szegénység-kvóta soha nem látott csúcsot ért el: 16,1 %-ot. Ők az átlagjövedelem 60% alatti összegből élnek. Más tanulmányok „szegénység-veszélyeztető-küszöbnek” nevezik („Armutsgefährdungsschwelle“). A nettó-jövedelem havi 1 126 € alatt maradt, egyszemélyes háztartásra számítva. A teljes lakosság egyhatodáról van szó.

0,2% növekedés látható, de ezt módszertani okokból, a korábbi évekkel csak részben hasonlíthatjuk össze. A Hartz-IV-eseknél több lett a kiadás. Az ún. kisegítő-támogatás („Unterstützungsangebote“) - táblák, iskolai étkeztetések, szociális áruházak, a járvány miatt kiestek. Ezzel szemben új kiadásaik jelentkeztek maszkok, fertőtlenítők, higiéniai szerek formájában, amit a Hartz-IV-normaösszeg csak 4,70 €/hó erejéig fed le. Csak 2020 második felében kaptak 300 €-t minden gyerek után.

A jövedelem-kiesés főleg a foglalkoztatottakat érintette. 2019-ben 9% önfoglalkoztató volt szegény, 2020-ban már 13%. Ezen vállalkozók 40%-a keresett kevesebbet. A biztosítottaknak sokat segített a kurzarbeit-juttatás és a munkanélküli segély. Schneider: „Drámai visszaesés a szegényeknél mégsem következett be.”

Az összlakosság 4/5-ének jövedelme nem csökkent. Ők főleg nyugdíjasok és állami alkalmazottak. IFO-Institut München: A járvány főleg a gasztronómia és a rendezvény-szervező szektort érintette súlyosan. Elmaradtak a vendégek, a nézők, a megbízások. Andreas Lutz (Verband Gründer und Selbstständige Deutschland, VGSD): „A karácsonyi ünnepek és piacok elmaradtak. München-ben bezártak a bárok.” A egyemberes-önfoglalkoztatók 2022 márciusáig ún. új start-támogatást kérvényezhetnek, 1500 €-t havonta.

Az új koalíció egész sor intézkedést tervez, a jövedelem-szegénység enyhítésére. Az alapprobléma az, hogy a minimálbéren kívül minden ilyen segély fenntartásokkal kapható („Finanzierungsvorbehalt“). Így a megígért gyermek-alapbiztosítás csak akkor léphet életbe, ha előbb a gyerekes családok jövedelem-szegénysége gyakorlatilag megszűnik. Minden attól függ, hogy az új kormány hogyan definiálja a gyermekek szociokulturális létminimumát.

TAZ, 17. 12. 2021

4,70 Euro im Monat für Masken, Tempos, Binden

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

A TOLMÁCSLÓ HITELESSÉGE

Magamnak is fölteszem a kérdést, milyen hűen magyarítom a német cikkeket?

1

Aki fordít, óhatatlanul is itt-ott félrefordít. (Redox potenciál = a vörös ökör nemzőképessége). Sok a csapda-helyzet: Nincs magyar szó rá. (Regierungspräsident, Kohleausstieg, Energiewende - „tartományi kormányelnök”, „szénstop”, „energiafordulat”). Egyébként a német is tele van angol kifejezésekkel. Meghagyhatjuk eredetiben: Bundestag, Ampelkoalition, Bund, Land. Az Ampel az jelzőlámpa, de a Land hogy lehet tartomány vagy megye, ha pl. a bajor „tartomány” majd' kétszer akkora, mint Mo.? A „német szövetségi tagállam” annyival jobb, hogy pl. a járványvédelemben épp a kiskirály-Land-ok az akadályozók.

2

A cikkek terjedelmesek, ki kell tölteni a lapot. Egyrészt a részletekben tárul föl egy jelenség igazán, másrészt sem tér, sem idő nincs rá korlátlanul. Könyörtelenül zanzásítok, elhagyom az ismétléseket, a redundanciát. Nem lehet minden rövidítést megmagyarázni – dolgozzon az olvasó is, járjon utána! Már az első mondatoknál kiderül, ha valaki „rizsázik” ill. akadémikus bikkfa-nyelven próbál szólni. Gyanús, ha a mondat nem világos, nem szabatos, nem tárgyilagos. Lehet mélyen arany, ekkor kibányászom - ha észlelem.

3

Ahogy jómagam, a forráshoz bárki hozzáférhet. Ha valaki kételkedik, ellenőrizze az eredetiben. Csak rangos lapokban tallózom, még saját „Tageszeitung”-unkból, a TAZ egykori szcéna-újságból is ritkán idézek. A DER SPIEGEL-t sokan bírálják, hogy „sztorit” kerekít valamiből, véleményt kever a tényekbe, a „Gegendarstellung” (cáfolat) is többször előfordul. De kevesen dolgoznak föl ekkora alapossággal, ilyen mélyrehatóan, pro és kontra, égető témákat.

4

Az én jutalmam legyen a KOMMENT lehetősége, ahol én is „rizsázhatok” ill. találgathatok. Pl. a „VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK”-ban (amit az Országos Tisztifőorvos is figyelemre méltatott), úgy véltem, akit a kovid igazán megkínzott, az nem lehet több 5-10 %-nál. Másképp nem magyarázható meg az ekkora közöny, felelőtlenség és a járvány tombolása - már 2 éve! Hiába a 70%-os átoltottság, egy beoltott és egy 12 éves is lehet felelőtlen és vírushordozó.

2021-ben mintegy 100 cikket sikerült postáznom, ebből kb. tízet saját „Misthaufen”-emről (trágyadomb) - nem számítva az OPeBaSzö-ket. Lehívható lesz a „2021 krónikája” cím alatt.

Boldog szentestét!

RS

NEM MEGYÜNK BE A PARLAMENTBE! RózsaS, Szelíd Energia Alapítvány

Kedves Ellenzék!

Mondd ezt:

„GYŐZÜNK!

DE HA MÉG SEM, NEM MEGYÜNK BE A PARLAMENTBE!”

RS

A KÖTELESSÉG RENESZÁNSZA – A. Reckwitz – ZEIT Hamburg/RózsaS

Az egyén érdeke ma a kollektív jólét alá rendelendő. „Tilos a tilos!” - skandálták a 68-asok. Ma épp a progresszívok követelnek szabályokat. Mi történt?Andreas Reckwitz (51) a Humboldt-Universität zu Berlin szociológia professzora. Utóbbi könyvét Hartmut Rosa-val írta: »Spätmoderne in der Krise. Was leistet die Gesellschaftstheorie?«

Elképesztő, ahogy rég halott fogalmak képesek föléledni. A kötelesség nemrég még obszolét és száműzött pozíciójából hirtelen a politikai agenda első helyére ugrott föl. Az osztrák eldöntött, a német tervezett oltáskötelezettség egy paradigmaváltás kezdetét jelzi. A másik súlyos korlátozást a klímakockázat provokálta ki. Az Alkotmánybíróság 2021 év-elejei ítélete nem más, mint a kollektív kötelesség kimondása a jövő generációk jogai érdekében. Ebben a Friday for Future-nak nem kis szerepe volt. A táplálkozás, a közlekedés, a fogyasztás terén az egyén köteles úgy viselkedni, hogy ne fenyegesse a társadalom jólétét és biztonságát. Ez az indoklás mára már nagyon erős érveléssé vált.

A svájci történész, Philipp Sarasin, „európai szolgálati kötelességről” beszél könyvében (1977 - Eine kurze Geschichte der Gegenwart; 1977 – A jelen egy rövid története). A 70-es évek kulturális irányváltásáról ír, amely napjainkig kihat. Akkor az önkibontakozás, az individuális autonómia, a Counterculture, a személyi számítógép diadalútját éltük át. Másik oldalon az új piaci szerkezet térhódítása, a fogyasztó új alakja és a politikai neoliberalizmus előretörése volt látható. A szociológia az utolsó 50 év értékváltozását találóan a kötelesség és az elfogadás értékeinek az önmegvalósítás értékei felé való transzformációként írja le. Kb. 1970-ig szinte az egész társadalomban a kötelesség-teljesítés és a szociális alkalmazkodás képezte az élet központi vezérvonalait. Ezt szorította ki az autentikus én, az egyén óhajai és igényei kibontakozása. Párhuzamosan egy balos liberális politika jött föl, mely az önrendelkezést és a személyi jogok erősítését tűzte ki célul.

Bár a kiterjedt piaci logika más gyökerű, mégis ugyanoda vezetett: A szociális piacosítása során az egyén inkább fogyasztónak, semmint polgárnak tudta magát. (Már aki! RS). Választhatott a kínált áruk és szolgáltatások közül. Ezt kísérte a közintézmények privatizálása, a versenyszerkezetek kiterjedése, a szociális reguláriák csiszolása és a személyi szabadságok erősítése.

Mindez a kötelességtudat visszaszorításához vezetett. A kötelesség konzervatív vagy szocialista maradék-ideának számított, az egyén jogainak és érdekeinek illegitim, indokolatlan kerékkötőjének. A sponti-lózung „Tilos a tilos” (»Es ist verboten zu verbieten«) és Margaret Thatcher diktátuma, »There is no such thing as society, there are only individuals« egy érem két oldalaként tárult föl. A társadalommal szembeni köelességek – különösen idegenek esetében, akiktől ellenszolgáltatás nem várható – eltűntek. A liberalizációs folyamatok meghaladott normákat és kollektív korlátozásokat törtek meg. A személyes kibontakozás lehetőségei megnőttek.

Ezért figyelemre méltó az utóbbi évek önkritikus átnyergelése. A jövő történészei talán úgy fognak a 202-as évekre tekinteni, mint Philipp Sarasin az 1977-es évre. Az oltásvita és az FfF „gamechanger”-nek tűnhet majd. Eleinte az oltást klasszikusan a személyes egészségvédelemnek fogták föl. A miniszter „oltás-ajánlatról” beszélt. Ám a szél megfordult: Az oltáskötelezettség azon alapszik, hogy az oltakozás mások védelmére szolgál és arra, hogy a klinikákat megvédje a triázstól. Akkor is, ha egyeseket az önvédelem sem érdekli vagy ha kételkednek az oltásban. Az egyén védelme a kollektív jólétnek rendelendő alá. Ez főleg a globális klímavédelem legerősebb érvelése.

A 68-asok az emancipációt és az önrendelkezést állították szembe a korhadt autoritással. Ma az FfF követelése a Föld és a jövő lakosságának védelme. E célból most kell lemondani bizonyos lehetőségek kimerítéséről. (Vagyis seggbe rúgni, aki kétszázzal száguld az autópályán! RS).

Egyik oldalon liberalitás és represszió-ellenesség, másik oldalon erkölcsösség és óvatosság. Ironikus, hogy épp az önmegvalósító konzumforradalmárok gyerekei indítottak egy ellenmozgalmat. Nem a tradicionális kötelességek reneszánszáról van szó, hanem új, univerzális kötelességről, melyek tudományos tényekre épülnek. Ezzel az új etikus kötelesség már nemcsak a konzervatívok és a régi moralisták ügye többé. Mai képviselői balos liberálisok, jól képzett, városi polgárok és politikusok.

Hogy mind egy közös világnézetben találkozzanak, nyilván illúzió. Ha a kötelesség reneszánsza ilyen konfliktusokat provokál, mennyire célravezető az államnak ezt forszírozni? Épp ezzel sokasíthatja a dacolók számát.

Három út lehetséges. A politika bevezethet általános szabályokat – minden moralizáló indoklás nélkül. Ezt teszi az egész törvénykezéssel, a bérjogtól az adójogig. Aki vét a szabály ellen, azt szankcionálja – de nem állítja pellengérre, mint erkölcstelen polgárt.

Második mód az infrastruktúra szabályozása vállalkozásoknál. Ha a cégeket a klímabarát energiák felé terelik, vagy bizonyos szociális normák betartását várják el, nem az „erkölcsös és erkölcstelen” polgárok között robbantanak ki konfliktust.

Van egy harmadik, politikai opció is, amikor a kormányzástechnológia nem a „nudging” szigorú szabályzását választja. Közvetett állami ösztönzéssel, a gátak lebontásával a polgárokat pl. az ökologikus vagy egészségvédő magatartásra próbálják rávezetni. Itt sem a papos dorgálás, hanem az egyén racionális kalkulációja vezethet eredményre.

Tehát az általános szabályok érvényesítése, morális hátszéllel, csak egy eszköz a sok közül. Az ostorozás keményen visszaüthet – meg kéne hagyni utolsó eszköznek. Ettől függetlenül a kulturális és politikai érzékenységek változását éljük át. A korlátlan liberalizáció történelmi szakasza, úgy tűnik, a végéhez közeledik.

ZEIT, 16. 12. 2021

Die Pflicht ruft

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

A TOLMÁCSLÓ HITELESSÉGE

Magamnak is fölteszem a kérdést, milyen hűen magyarítom a német cikkeket?

1

Aki fordít, óhatatlanul is itt-ott félrefordít. (Redox potenciál = a vörös ökör nemzőképessége). Sok a csapda-helyzet: Nincs magyar szó rá. (Regierungspräsident, Kohleausstieg, Energiewende - „tartományi kormányelnök”, „szénstop”, „energiafordulat”). Egyébként a német is tele van angol kifejezésekkel. Meghagyhatjuk eredetiben: Bundestag, Ampelkoalition, Bund, Land. Az Ampel az jelzőlámpa, de a Land hogy lehet tartomány vagy megye, ha pl. a bajor „tartomány” majd' kétszer akkora, mint Mo.? A „német szövetségi tagállam” annyival jobb, hogy pl. a járványvédelemben épp a kiskirály-Land-ok az akadályozók.

2

A cikkek terjedelmesek, ki kell tölteni a lapot. Egyrészt a részletekben tárul föl egy jelenség igazán, másrészt sem tér, sem idő nincs rá korlátlanul. Könyörtelenül zanzásítok, elhagyom az ismétléseket, a redundanciát. Nem lehet minden rövidítést megmagyarázni – dolgozzon az olvasó is, járjon utána! Már az első mondatoknál kiderül, ha valaki „rizsázik” ill. akadémikus bikkfa-nyelven próbál szólni. Gyanús, ha a mondat nem világos, nem szabatos, nem tárgyilagos. Lehet mélyen arany, ekkor kibányászom - ha észlelem.

3

Ahogy jómagam, a forráshoz bárki hozzá férhet. Ha valaki kételkedik, ellenőrizze az eredetiben. Csak rangos lapokban tallózom, még saját „Tageszeitung”-unkból, a TAZ egykori szcéna-újságból is ritkán idézek. A DER SPIEGEL-t sokan bírálják, hogy „sztorit” kerekít valamiből, véleményt kever a tényekbe, a „Gegendarstellung” (cáfolat) is többször előfordul. De kevesen dolgoznak föl ekkora alapossággal, ilyen mélyrehatóan, pró és kontra, égető témákat.

4

Az én jutalmam legyen a KOMMENT lehetősége, ahol én is „rizsázhatok” ill. találgathatok. Pl. a „VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK”-ban (amit az Országos Tisztifőorvos is figyelemre méltatott), úgy véltem, akit a kovid igazán megkínzott, az nem lehet több 5-10 %-nál. Másképp nem magyarázható meg az ekkora közöny, felelőtlenség és a járvány tombolása - már 2 éve! Hiába a 70%-os átoltottság, egy beoltott és egy 12 éves is lehet felelőtlen és vírushordozó.

2021-ben mintegy 100 cikket sikerült postáznom, ebből kb. tízet saját „Misthaufen”-emről (trágyadomb) - nem számítva az OPeBaSzö-ket. Lehívható lesz a „2021 krónikája” cím alatt.

Boldog szentestét!

RS

Országos Pech és Balek Szövetség (OPeBaSzö)

-Orbánovics elrendelte, tilos boldog karácsonyt kívánni, helyette mondjuk: Boldog szentestét!

-Ha minden jól megy (Putyinnak), ismét határosak leszünk! Orbánnak csak Záhonyig kell mennie, de még egy kicsi és itt lesznek Pesten - az utat tudják!

-Egy francia újságíró megkérdezte tőle, mit tud a Pegasus-ról? A művelt miniszterelnök ezt válaszolta: „Pégaszosz (helytelen átírásban: Pegazus) szárnyas ló a görög mitológiában, Poszeidón és Medusza gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ugrott ki a nyakából. Semjén ezt kapja karácsonyra.”

-Hosszú az a nap, amely a csókod nélkül múlik el... (Semjén dala).

-Egy Pegazus-lehallgatás 15 millióba kerül. Egyszerűbb lenne, ha ideadják azt a 15 milkót és mindent elmondok.

-Brüsszel tovább támad minket, megsérti a magyar népet, amikor nem adja ide azt a 2,5 ezer milliárdot. Áder 1,5 mrd-os villáját is alig tudtuk kifizetni, a bekamerázás is milyen drága.

-Gulyás Gergely reggel fölütötte az újságot: „Nahát, letartóztattak valakit a repülőtéren!”

-Amióta a repülőtéren szoktak lefogni valakit, a ravaszabbja „vadakat terelő juhászként” slisszol át Ausztriába.

-Barátaim, Kannibálok! - kezdte beszédét a miniszterelnök.

-Fidesz: Senki sem hagyunk az út szélén – visszük magunkkal a szakadék felé!

-Véletlenül rossz gombot nyomtam meg, mondta Kövér házelnök, az európai bíróság elmarasztaló ítéletére, miután Szél képviselő mikrofonját kikapcsolta. Bernit sem kell félteni, nem kell neki mikrofon...

-Szabó Tímea kétharmadra készül...kérdés, melyikre?

-Amikor Matolcsyhoz egyik munkatársa belépett, meglepetten látta, amint M. egy hatalmas hentesbárddal csapkodja az asztalán kiterített Budapest térképét.

-A pornó-milliárdos a 3. leggazdagabb azon a listán, amelyen 99-et azonnal le kellene csukatni.

-Gattyán milliárdos a digitalizálással akarja idevarázsolni a paradicsomot. A tízezer éhező gyerek majd virtuális kenyeret kap? Új üzleti modelljében „előadók” szerepelnek, világszerte 6 millió ügyfele van, 40 hatósági eljárás volt a csúcs – dicsekedett a Spirit FM Harcosok Klubjában (dec. 16).

-Völner fölesketése napján is zsebre tett 5 milliót, de amikor esküdött (Großes Ungarisches Ehrenwort), háta mögött csuriba szorította az ujjait!

-Gazdag az az ország, ahol ennyit lehet lopni.

-Frakciót alapít a parlamentben Völner Pál, Boldog István, Volner János és Mengyi Roland – utóbbi egyelőre csak a nézőtérről szurkol.

-Verembe esett a 6 állat: a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd. Hamar megéheztek, mire a DK ezt mondta: - Soroljuk föl a neveinket és akinek a legcsúnyább, azt megesszük. Déká-béká, jaj, de szép; Jobbik-lobbik, jaj, de szép; Emeszpé-nemeszpé, jaj, de szép; Momentu–bomentum, jaj, de szép; Párbeszéd- kárbeszéd – de csúnya!

Miután végig sorban megették egymást, arra jött a Fidesz vadász bácsi, agyonlőtte a DK-t és kitömette a következő vadászkiállításra.

-Jótékonysági vadászatot rendeztek a szabolcsi református lelkészek. A bevételt az árva őzikéknek és bocsoknak szánják.

-A Magyar Madártani Egyesület megválasztotta az év madarát. Mit ad isten, hát az is nem a miniszterelnökünk lett!

-Magyarország jól áll a nyájimmunitás terén – a birkák már megvannak hozzá.

-A román medvékről nem tudni, támadni vagy csak játszani akarnak? Ezért, mielőtt elfutunk, kérdezzük meg. Ha ezt válaszolja: "Kérem én még nem játszottam," - hát akkor játsszunk vele egy kicsit!

-Egy román vírustagadó megharapta az olasz Rai1 riporterét. Veszett is volt?

-Szurkoló: Hogy hívják a kutyáját?

Bíró: Nincs is kutyám!

Szurkoló: Szörnyű! Vak és nincs kutyája!

-Pártalapítás ideje van, megalakult a macskapárt. Egeret a macskáknak! Szólásszabadságot és frakciót! Szerencsére gyorsan szembetalálták magukat a kutyapárttal. Így a kutyák láthatták volna a végeredményt, ha láthattak volna.

-Állatkertben fest egy amatőr festő. Odalép hozzá egy látogató: -Elefántot nem festenék. Az elefántok haragtartók.

-Két színésznő:

-Képzeld, játszom a Szép és a szörny-ben!

-És ki játssza a szépet?

-A túszejtő egy meztelen nőt és 30 ezer forintot követelt. A fölvonuló egységek, tekesek, bombaszakértők, óriási összegbe kerültek. Egyszerűbb lett volna a nő és a három tízes?

-Drágám, örökké fogsz szeretni?

-Igen, de néha be kell mennem az irodába.

-Alkoholistának lenni soha sem késő.

-Szerénység és alázat kell a Ligethez, mondta a miniszteri biztos a megértő Ceglédinek. És azt is, hogy több zöld lesz, mint volt. A Klubrádiót kiszorító Spirit FM-be egy rakás ripacs menekült be, akik ezt is tudják, azt is tudják – aszerint, milyen mikrofonba beszélnek.

-

-Sokan érdeklődnek a Planet Budapest 2021 iránt, mondta Joó István, fenntarthatósági kormánybiztos, az Orbán-rádióban.

Kivéve azt a 200 embert, akit épp most égetnek el a krematóriumokban...

-Orbán Balázs államtitkár: „A Színházi Olimpia nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a világ minden tájáról idelátogató társulatok és előadások élénkítsék, gazdagítsák a hazai színházi szakmát.”

És Vidnyánszky zsebét. Drámája kiemelkedik:

1. felvonás: A kovid bemutatkozik.

2. felvonás: Mindenki lázasan futkározik a színpadon.

3. felvonás: Az intenzíven gyorsan elcsendesednek.

-A Balázs-áldás 2 km-ről is érvényes (Mária Rádió).

-Katolikus Rádió: -Szeressétek felebarátaitokat!

Betelefonáló: -Az ellenzéket is?

-A Szent Gellér urnafal alsó soraira 15-30% kedvezményt ad. -Ezt az akciót nem szalaszthatom el! - mondtam a feleségemnek.

-Dankó Rádió: Ma köztörvényes bűnözők dalait sugározzuk (Zalatnai, Lagzilajcsi.)

-Panasz érkezett, hogy a KPU-Sülysáp vonata sokat késik. MÁV: A késések csökkentése érdekében a 7:20-as járatot megszüntettük.

-A MÁV költségcsökkentés céljából bevezette a Bátrak vonatát. Ez az állomásokon csak lassít és az utasok elegáns guruló levetődéssel szállnak le a vonatról.

-Dugófigyelő riporter: -A Körút teljesen bedugult, csak araszolunk. Nicsak, ott egy kolléga! És amott is egy!

-Elterjedt, hogy miután megkaptuk az oltásigazolást, a karunkra helyezett paradicsomszelet kiszívja a vakcinát.

-Arcfelismerő kamerát kapnak a kínai kecskék. Kecske-férj: Lebuktál asszony! Láttalak a szomszéd bakkecskével!

-A SPAR mézesüvegén ez áll: Származás EU és nem EU országokból.

-VEGYEN GLICERINES KRÉMET, HIDRATÁL! (Csak nem a bőrt, hanem a nedvszívó glicerint.)

- A hónap végén annyira legatyásodtunk, hogy még a perselypénzre sem futotta!

AZ ÖKOLOGISTÁK NEHÉZ ÉLETE – ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

1. MARTIN FERL (57), Gelsenkirchen

Kéthavonta lemegyek a pincébe, leolvasom a villanyórát. Ha elhagyom a lakást, kihúzok minden dugót a konnektorokból. A plafonlámpa amúgy sincs sosem fölkapcsolva, kis LED-eket vagy gyertyát használok. Feleségemmel csak tusolunk, egy teli kád 4 €-t vinne el. Minimálbért kapok, a lakbérem épp most drágult 20%-kal. A fűtésköltségem is évente növekszik. Az Energiewende-t egyrészt jónak látom, de aggódom. Mint a Caritas energia-tanácsadója, olyanokat látogatok meg, akiknél kikapcsolták az áramot. Sok Hartz IV-es (szoc-segély) és nyugdíjas attól fél, hogy nem tudja kifizetni a rezsit. Főleg idős, magányos hölgyek vannak gondban. Sokan tetemes adósságot halmoznak föl. Pl. azért, mert nem vehetnek egy AAA+, 700€-hűtőt. Egy Hartz IV-es 446 €-t kap, ha ebből 100 € a villany, miből fog megélni? (Átlagjövedelem: nettó 2000 €, RS). Én sem vehetek új hűtőt. Nálunk is egy régi, áramzabáló átfolyós elektro-vízmelegítő van. Mint lakbérlő, nem változtathatok. Az állam miért nem veszi elő a háztulajdonosokat? Járom a lakásokat, de már nem is tudom, mit mondjak. Megnézem a készülékeket és a villanyszámláikat. Azt is mondom, zárják el a csapot, míg szappanozzák magukat, de a tusolást is tiltsam be? Pláne, ha gyerekeik is vannak. Sokan a fűtést sem kapcsolják be. Nagy hátralékuk van. Nem akarok nagyon rájuk ijeszteni, azt mondom, a CO2 ára emelkedik, ezért a fűtés drágul. Ekkor a politikusokat szidják, holott a környezetvédelem mellett vannak. A szegényebbek még jobban vigyáznak a környezetre, mint a jól keresők. Másként viszonyulnak ahhoz, amit megvesznek. Élelmet nem dobnak könnyen el. Maradék szemét alig van. Magam is sokáig voltam munkanélküli, tudom, miről beszélek. Örültem, amikor hallottam, hogy az áram-illeték megszűnik és az áram olcsóbb lesz. Remélem, így is marad.

KOMMENT

Kedves Ferl úr! Már Kölnben sok tippet adtunk (Energiemenü): bojlert csak szombaton bekapcsolni, addig pb-palackkal nagy fazék vizet melegíteni; nyáron nem kell meleg víz; télen csak este begyújtani, nappal klubba, könyvtárba menni; csak a konyhát fűteni főzés közben, hőszigetelésre ügyelni, padláson szigetelő járólapokat lefektetni; télen kikapcsolom a hűtőm - balkonon, vízaknában, pincében tárolom a romlandót; magokat főzök, kevés kolbásszal; amit lehet, nyersen megeszem (saláták), kenyeret kenyérsütőben sütök.

RS

2.

Nora Eichner (36), Michael Haug (36) Neufra

Nemrég föl akartuk mondani az öko-áramunkat, pedig a fenntarthatóságot fontosnak tartjuk. Nyaraláskor sosem repülünk, a gyerekekkel a környéken sátorozunk. Vettünk egy parasztházat a Schwäbischer Alb-on, oda napelemet tervezünk. Vizet fatüzeléssel melegítünk, de csak fürdéshez, egyébként hideg vízben mosdunk. A faluban átlagban 2 autót tartanak, mi csak egyet. Kisebb bevásárlásokat kerékpárral intézek. Kertünkben tököt, káposztát, sárgarépát, hagymát termesztünk. Mindketten részidőben dolgozunk, fogyatékosokkal. Ezért vigyázunk a pénzre. A tönköly ára megduplázódott. Lisztet a kenyérsütéshez most a konvencionális molnártól veszünk. Kiszámoltam, az áramszolgáltató-váltással évi 200 €-t nyernénk. Most még bírjuk, de ha az öko-élet költségei emelkednek, átállunk.

KOMMENT

Mint „öko-guru”, én sem akarok ráfizetni. Már újrapapírt sem veszek, mert drágább. Ráfizetés nélkül is sok mindent lehet csinálni: Fát ültetni, komposztálni, bringázni, buszozni, hulladékot szortírozni, futni, egészségesnek maradni.

RS

3.

Björn Laser (54), mérnök, Bremerhaven.

Ingázó vagyok, Bremerhaven-Bremen, 70 km oda-vissza, minden nap. Feleségem dettó, Osterholz-Scharmbeck, oda-vissza. Ha nem vagyunk homeoffice-ban, havonta 420 € a tankolásunk. Ha emelik a CO2- és a dízel árát, az nem örvendetes. Kifizetjük. Mint tüzeléstechnikai projektvezető, jól keresek. Feleségem ápolói fizetése is hozzá jön. A klímavédelmi költségek egyrészt nem vágnak földhöz, hisz végre történnie kell valaminek. Másrészt értelmes intézkedéseket várok el. Mit használ a benzin drágítása, ha nincs alternatíva? Szívesen átállnék vonatra, de egy jegy 13,20 €, kétszer több, mint a régi dízeles kocsimmal. Még a 8 km-t is letekerném bringával az állomásig, jó kis torna lenne. Ám ezzel 2 órára növelném az utazási időm. Feleségem sem vonatozhat, óránként van járat, nem illik a munka-ciklusához. Már most is alig vacsorázunk együtt. Munkahelyeinkhez sem költözhetünk. Itt Bremerhaven-ban van egy szép kertes házunk. Brémában olyan drágák az ingatlanok, hogy mi sem vehetnénk.

KOMMENT

A mérnök úr öko-lábnyomát jobb, ha ki sem számoljuk. A szegény Martiné (1. eset) többször beleférne. (Amiből nem következik, hogy a legjobb környezetvédő a halott környezetvédő.) Kétségkívül csapdába kerültek. Mit ér a kertes ház, ha sosincs otthon? Az egybevetés a 13,20 €-jeggyel nem pontos: Az autózás teljes költsége mindig nagyobb (egy részét az állam fizeti); nem szólva a stresszről, balesetveszélyről, egészségről. Ez az ingázó életmód egyszer kiszívja az erejüket. Jobb, ha nem várják meg.

RS

ZEIT, 9. 12. 2021

Drei Haushalte ringen mit den Kosten.