Minden idő ma a „tenni valamit” diktatúrája alatt áll. Ezen semmit sem segít, ha a digitális kütyük föltalálói folyton azt ígérik, ezekkel időt nyerünk. Eddig minden technikai haladás csak az ember idejét rabolta. Ahogy azt a szociológus Hartmut Rosa kimutatta, a lehetőségekkel nő az igény is. Aki régen 6 levelet válaszolt meg, ma 60 email-re kell, hogy reagáljon (56). (A mosógép, a mosogatógép, a fölszaporodott mosnivaló miatt, nem rövidítette le a háztartási munkaidőt.RS18X17). „Az idő pénz”-lózung igencsak félrevezető, de ezt alig firtatja valaki. Pénzzel igen gyakran az emberi élet sem hosszabbítható meg. Egyébként is az idő és a pénz igen eltérő tulajdonságúak. A pénz, ha elosztják, megfeleződik - az idő nem. Nem lesz gyorsabb, mint egyébként. Esetleg, mint „kitöltött idő” marad emlékezetünkben, mindenesetre inkább, mint az az idő, amit lépések és lépcsőfokok számolgatásával töltöttünk el. A legfontosabb: pénzt megtakaríthatunk, időt nem. Egy „idő-spórkassza” csak Michael Ende Momo-jában van. Sem a fast food, speed dating, power napping vagy multitasking számunkra időt nem takarít meg. Ezek csupán más viselkedésmódok, ugyanannyi életidőben. És egyre több gyakran egyre kevesebbet jelent.

Olyan friss hír, hogy még meleg: A WHO kételkedik a Remdesivir-ben - Reuters/ZEIT/RózsaS

A WHO 4 gyógyszer hatását vizsgálta, covid-19-betegeknél. Egyik sem csökkentette az elhalálozást.
A széleskörű vizsgálatban a Remdesivir mellett a malária-szer
hydroxychloroquin (HCQ), a HIV-medicina Lopinavir/Ritonavir valamint az interferon hatása került ellenőrzésre, 30 ország 11 200 betegénél. A gyógyszerek csekély vagy semmilyen hatással nem voltak a kórházi kezelés idejére, sem az elhalálozásra.

A WHO eredmények ellentmondanak a hónap elején a New England Journal of Medicine lapban publikált US-tanulmánynak, melyben 1032 beteget vizsgáltak meg. Azt találták, hogy a Remdesivir 5 nappal rövidítette meg a covid-19-betegség lefolyását, azokkal szemben, akik a szert nem kapták.

Az US-gyártó Gilead:"Attól tartunk, a WHO globális kutatása nem került szigorú fölülvizsgálatra, ami lehetővé tenné a konstruktív tudományos vitát, különösen a "stúdiumdesign" korlátozása miatt."
A WHO kutatásvezetője, Soumya Swaminathan, ezen a héten bejelentette, hogy még júniusban leállították a HCQ- és a Lopinavir/Ritonavir-kísérleteket. A Remdesivir engedélyt kapott az US egészségi hivataltól (FDA), a vészhelyzetre való tekintettel. Így a szer más országokban, Európában is bevetésre került, feltételes engedéllyel. A Gilead a szert eredetileg az ebola, Marburg, MERS és SARS vírusok ellen fejlesztette ki.

ZEIT-online, 2020. október 16.

ZEIT-komment 1:
Akkor ismét a pénzüknél vannak, ami az ebolánál nem jött be...

ZEIT-komment 2: Remélhetőleg bejön még néhány független szakvélemény, sok adattal.

APOSTOLI KIRÁLYSÁG - Országos Pech és Balek Szövetség (OPeBaSzö)

-A kúria frissen sült elnöke végre visszahozza nekünk az Apostoli Királyságot. Dunajég híján a városligeti korcsolyapályán közfelkiáltással dől el, ki lesz az új apostol és ki az új király?

-Ha az isteni küldött lesz az, akkor a dinasztia hercegnői és hercegei is helyet kapnak a trón oldalán, a rangidős trónvárományos pedig megkapja az ország összes királyi fogadóját - hozományként.

-Na, és udvari bolond is kell! A bőség zavara! Ezért előválasztó maratont rendeztek, melyen az alábbi futóbolondok rajtoltak: 1. Kásler, 2. KósaL, 3. Matolcsy, 4. NémethSz, 5. SelmecziG.

-A katona-utánpótlás problémáját huszárvágással oldotta meg: mindent doktort besorozott katonának. A mi orvoskatonaságunk lesz a világ legképzettebb hada!

-Büntetendő lesz a hálapénz. -Doktor úr, sajnos "úgy" már nem lehetek hálás. -Sebaj, én is feledékeny voltam. Magában hagytam a maszkomat!

-A nyáj-immunitás igen nemes cél, a melnök dicséretes törekvése, hogy a maradék lakosságot is birkává változtatja.

-A nyunyóka néni a világ legjobb virológusa: előre megmondja, mennyi fertőzött lesz. (Ahány teszt).

-Az MTVA előírta, bemehetnek a képviselők az épületbe, de csak a cselédbejárón.

-A kórházak után az állatkerteket is végig látogatja. -Ön elégedett az ellátással? - szólított meg egy vaddisznót. -Igenis, röf-röf-röf. Csak ne tessék belőlem kolbászt csinálni!

-Október 23-án bemutatja, hogyan lehet a Rádiót elfoglalni - egyetlen puskalövés nélkül.

-Ki lesz a biodóm első lakója?

(Dr. Persányi).

-Elment Brüsszelbe és a szemükbe vágta: -Az egész EU egy korrupt banda! Sorosista migráns-simogatók! -De Elnök úr, Önök is tagok az EU-ban! - Csak ha bennünket is megvesztegetnek.

-Lázár Ervint is ledarálják, pedig a Dömdödöm jól szolgált nekik:

-Miniszter úr, honnét tellett az óriási luxus villájára?

-Dömdödöm.

-Hát a drága yacht-nyaralásra?

-Dömdödöm.

-De azt csak megtudhatjuk, miért helikopterezik ennyit?

-Dömdödöm.

A magát halottnak hívő rögeszmés elment a pszichiáterhez, gyógyítsa ki. -Jó. Megvágom az ujját és ha vérzik, Ön nem halott. - Rendben. A doktor nyisszent, a rögeszmés vérzik, de fölkiált: -Doktor úr, örülök, hogy megszabadított a tévhitemtől, miszerint a halottak nem véreznek!

-A minap a Városligetben igencsak meglepődtem: az épülő néprajzi múzeumot idő előtt birtokba vették a gördeszkások!

-Az őrmezői Budapest One irodaház máris új nevet kapott: Budapest Ó, NE!

-Az Etele plázára versike született: Etele - aki bemegy, betel-e?

-A buszba szállva, köszöntem a sofőrnek, mire az igazolványt kért, azt hitte, külföldi vagyok.

-Én az apád vagyok, de te nem vagy a fiam!

(Szóltam lányomhoz).

ÁRPÁD FEJEDELEM ESETE A FACEBOOK-KAL -Mi az FB és mit tehetünk ellene?- stern/RózsaS

Amikor Árpád népével a Vereckei szoroshoz érkezett, Szvatopluk állta útját:

-Állj! Egy lépést se, míg nem regisztrálsz a Facebook-on!

Árpád: Ha csak ez hibádzik...

És így lettünk mi Pannónia békés féjszbukos lakosai.

A Facebook rögzíti az Ön minden kattintását. Ez talán nem lepi meg, de tudta-e, hogy az FB az Ön összes Wlan-kapcsolatát, okostelefon-aktivitását és még sok mindent tárol?

Az FB végét már sokan jósolgatták, hol a fiatalok, hol a reklám-megrendelők kivonulása miatt - ám az FB továbbra is él és virul, 2,7 mrd fölhasználójával világszerte.

Gyakori FB-kritika az elégtelen adatvédelem. Senki ne csodálkozzon, hogy ha FB-tag, akkor az minden lépését követi minden platformon, minden klikkjét rögzíti. Másképp hogyan is lenne képes az Ön 5 évvel ezelőtti - talán kissé elhamarkodott - kiposztolását az Ön orra alá dörgölni? A techóriás nem híres ügyfelei adatainak óvatos kezeléséről. Tavaly 540 millió személyes adatsor került ki az internetre, melyekhez hónapokig boldog-boldogtalan hozzáférhetett. És ez csak egy eset a sok közül.

A Facebook a Web-en

Hogy az FB-t használhassuk, be kell adnunk egy egész sor személyes adatunkat: milyen csoportokban vagyunk aktívak, kikkel kommunikálunk, stb. Csak így tudja biztonságunkat növelni, mondja, valójában ezek alapján testre szabott reklámözönt zúdít ránk.

Legalább a reklámoknál beavatkozhatunk. Koppintsunk rá a jobb felső nyílra és nyissuk meg a "Beállítások és magánszféra" rovatot, ott is a "magánszféra első látásra" címűt. Balról megjelenik a reklám-preferencia. Itt az FB elmagyarázza, hogyan működnek a megjelenítések és milyen adatokat vesznek igénybe. Ön a "reklámpreferenciájában" megadhatja, hogy partneri adat-alapokon vagy saját klikkelései alapján engedélyezi-e a reklámokat?

Ám az FB már rég nem marad meg saját platformjánál és regisztrált fölhasználóinál. Az FB azért lett ilyen hatalmas, mert külső vállalatok weboldalaival és reklámszolgáltatókkal dolgozik együtt. Ismertek pl. a "Log-in Facebook" csempék, amiket ismerhetünk, az Airbnb-ről vagy a Spotify-ról.

Michal Kosinski, Stanford pszichológusa algoritmusokat kutat. "A magánéletnek végérvényesen vége." Szinte minden nagy weboldal - mint ez, a stern.de is - Facebook-pixel és szolgáltatásokhoz van kapcsolva, így ezekkel közvetlenül lehet posztolni a közösségi hálókra. Ezeket az adatokat a konszern éveken át a profilokkal kötötte össze, így a felhasználókat mindenhová követhette a hálón.

Egy példa: Valaki egy online-webshop-on turista bakancsokat keres. Ha ebbe az oldalba FB-pixel van beépítve, a hálózat értesül a konkrét keresésről, és az adatokat összeköti a felhasználó profiljával. Így jelenhetnek meg cipő-reklámok az FB-hírfolyamon.

Ezt az eljárást a sajtó annyira rosszallotta, hogy a konszern augusztusban kijött a "Off Facebook Activity" (OFA) opciójával (lásd forbes.hu: OFA - így tudod megnézni...2020.01.29.) Bár ezzel a személyes adatok nem törölhetők, de megakadályozható a felhasználó FB-fiókjával való összekapcsolása. A reklámok továbbra is láthatóak, de kevésbé személyhez kötöttek. Hátránya, hogy az OFA csak kevés országban hozzáférhető, kiterjesztése folyamatban (nálunk igen).

FB az okostelefonokon

Egyre több fölhasználó telepíti az FB-t a smartphone-jára. Sokan azonban nem tudják, ezzel milyen fölhatalmazásokat adnak az FB-nek. Így pl. engedélyezik, hogy az FB a WiFi hálózatokat is letapogassa, amiket használunk. Ugyanúgy megkapják az Ön telefonjának típusát és a rajta levő alkalmazásokat. Ennek csak úgy veheti elejét, ha sem FB-app-ot, sem Messenger-t, Whatsapp-ot, Instagramot nem rak föl okostelefonjára.

Ha az alkalmazást mégis használni kívánja, valamennyire fékezheti az FB adat-harácsolását. Fölmegy az FB-jogosultságok opciójára ("Apps és értesítések" alatt), továbbá az android beállítások "Facebook" rovatára, vagy az iOS-beállítások alatt a "Facebook" jelölésű lehetőségre. Itt aktiválhatja vagy kikapcsolhatja az FB hozzáférését telefonja helyéhez, az Ön kapcsolataihoz, mikrofonjához, kamerájához, stb. Ennek ellenére az FB az Ön hálózata IP-címével mégis durván behatárolhatja az Ön tartózkodási helyét.

Próbáljon meg lehetőleg legkevesebb személyes adatokat megadni az FB-n. Ritkábban nyissa ki, ne kapcsolódjon lokációkba, ne jelöljön meg fotókat, ne töltsön ki kvíz-oldalakat, melyekből levezetik az Ön foglalkozását. Csak annyi profil-információt adjon meg, amennyi föltétlen szükséges.

Korlátozza app-jai számát, melyekhez az FB hozzáférhet. (Lista mellékelve). Ez nemcsak adatvédelmi szempontból fontos, hanem megnehezít a nagyméretű adatlopásokat is hackertámadásokkor.

Az app alternatívája, ha az FB-t mobil böngészőben használja és nem direkt alkalmazásban. Még kevesebb adatot árul el, ha a Chrome vagy a Safari Browser-t privát módban hogy az FB Önről adatokat gyűjtsön.

stern.de, 2020.10.05.

Kilépni sem egyszerű! Voltam FB-tag - két hétig. Ennyi ideig tart foglyul, ha le akarsz lépni. Amikor gyanús alakok jelentek meg nálam, gondoltam, egyszerűsítem az életem. RS

SARS-vírus népességvédelmi kockázatelemzés 2012, Berlin

2.3 fejezet: A "Modi-SARS-vírus" okozta pandémia kockázatelemzése (Bundestag 7/12051)

Az elemzés a berlini Robert-Koch-Institut és más országos hivatal közreműködésével jött létre. Itt először a hivatalok képviselőinek munkacsoportja egy szcenáriót dolgozott ki. Azután a pandémia kitörésének valószínűségét becsülték föl ill. a várható károkat. A forgatókönyv egy rendkívüli vészhelyzetet ír le, melyet egy újszerű vírus okoz. Ehhez egy, bár hipotetikus, de valós tulajdonságú "Modi-SARS-vírust" választottak, mivel ennek természetes változata 2003-ban sok egészségügyi rendszert teljesen kimerített. A múlt megmutatta, hogy kórokozók különleges új tulajdonságokkal képesek járványt kirobbantani (pl. SARS-koronavírus CoV, H5N1 influenzavírus, chigungunya HIV).

Egyszerűsített előföltételek mellett, egy elképzelt SARS-vírus németországi járványát vázolták föl, mely országos jelentőségű és kézenfekvő is egyben. A szcenárió egy Ázsiából eredő, világszerte terjedő, hipotetikus vírust ír le. Több személy utazik be Németországba, mielőtt a WHO első hivatalos figyelmeztetését kiadná. Közöttük két olyan személy van, akik magas fertőzési képesség és nagyszámú kontaktszemély kombinációjával elindítják a ragályt. Bár a fertőzésvédelmi törvény és a pandémiatervek szerinti előrelátott intézkedéseket a hatóságok és az egészségügyi hivatalok gyorsan és hatékonyan foganatosítják, a két fertőzés közötti rövid intervallum miatt a vírus gyors terjedését nem sikerül megakadályozni. Az első hullám tetőpontján, 300 nap alatt, 6 millióan betegednek meg. Az egészségügyi rendszer nem képes megbirkózni a feladatokkal.

Az életfontosságú infrastruktúrák üzemeltetésének biztosítása legfelsőbb prioritást kap. A kulcspozíciók tartása mellett, más infrastrukturális szektorok nagymértékű ellátáskieséseit sikerül megakadályozni. Az első hullám csillapodása után még két gyengébb hullám jön, míg 3 évre az első fertőzések után megérkezik a vakcina.

Ezen esemény különlegessége, hogy ez egész Németország területén, minden népréteget egyaránt érint, igen hosszú időn át. A 3 évig, 3 egymástól független hullámban tomboló pandémia magas áldozati számokkal és különböző védendő területek masszív károsodásával jár.

Ezen szcenárió belüli járvány föllépésére, valamint a várható kár méreteire, a kockázati elemzés módszere szerint, valószínűségszámításokra került sor. (Eredmények lásd 4. függelék).

bbk.bund.de, 2013. január 1.

11 OK EGY JOBB VILÁGÉRT Kai Spriesterbach

A vírus sötét napjaiban ismét föléledt bennem a remény, hogy a világ egy jó fordulatot vesz.

1. Él bennem a remény, hogy a gyakran elégedetlen emberek Németországban belátják, hogy mi itt átkozottul jól élünk. A gyakran szidott politikusainknak csak hálásak lehetünk, hiszen ők érdekünkben minden lehetőt megtesznek. Kormányunk meglepően jól dolgozik, a helyzetet megfontoltan és következetesen kezeli. Csak meg kell nézni pl. az USÁ-t, ahol, mint az őrültek reagálnak. Egy populista, legyen az Bolsanaro vagy Johnson & Co., sem uralja a helyzetet.

2. Él bennem a remény, hogy mind belátjuk, kevesebb utazással, fogyasztással, túlkapással is jól, vagy még jobban élhetünk. Muszáj életszínvonalunkat mindig tovább emelni? Mért ne lehetnénk kissé alázatosabbak és hálásabbak azért, amink van. Az élet egyszerű dolgai is nagyon szépek lehetnek.

3. Él bennem a remény, hogy az emberek ismét összetartanak és ismét többet gondoskodnak egymásról. A testi távolság és a karantén talán segít emlékezni, hogy szociális lények vagyunk, és egyszerűen jobban érezzük magunkat, ha segítünk egymásnak. Egy közös külső ellenség már sokszor egyesítette a népet. Most a vírus az emberiség közös ellensége. Mint régi motoros, látom az egyesült emberiség utópiáját, amint szembeszáll a földöntúli támadókkal.

4. Él bennem a remény, hogy a tudományt a jövőben komolyabban vesszük. Főleg prominens tudósok, mint Christian Dorsten, gyorsan figyelmet kapnak és bizalmat keltenek a tudományban.

5. Él bennem a remény, hogy ezek a foglalkozások, főleg az ápolás terén, nagyobb elismerést kapnak. Nem szabad a vállveregetésnél maradni, VÉGRE megfelelő fizetést kell, hogy kapjanak, számuk emelkedjen és eszköztáruk is bővüljön. Remélhetőleg most mindenkinek bevillan, hogy nem a bankárok a rendszer első számú támaszai, hanem az orvosok, ápolók, laborosok, asszisztensek, gyógyszerészek, tudósok, kutatók, kiskereskedők, stb.

6. Él bennem a remény, hogy a fontos gyógyszereket ismét helyben, Európában gyártják. Nem szabad 1-2 cent/pirula költségcsökkentésért a termelést kivinni a Távol-keletre. (Amivel a farmaóriások és menedzsereik milliárdokat kaszálnak). Most láthatjuk, hogy ez a függőség nem éri meg. Egyes gyógyszereknél már régen is szállítási problémák adódtak, ha Indiában vagy Kínában leégett a gyógyszergyár. A legrosszabb, hogy ilyenkor a betegeket drága pótszerekre állítják át, ami egészségi visszaesést okoz.

11. Él bennem a remény, hogy a helyi és fenntartható élelemtermelés megkapja elismerését. Látjuk és épp most tapasztaljuk, hogy a rövid szállítási távok decentrális szerkezettel - tehát sok kis termelő fogyasztóközelben - sokkal ellenállóbb a válságokkal és a pandémiákkal szemben. Mi történne, ha ez a monokultúrás, nitrátözönös iparosított agrárium, amit csak kőolajfüggő műtrágya-, herbicid- és peszticidtermeléssel tartanak működésben, egyszerre leállna? Ha a búza és rizstermelő országok korlátoznák exportjukat, hogy először saját lakosságukat láthassák el? Talán épp most éljük át a mezőgazdasági ipartól való elfordulást és visszatérünk a friss, jó minőségű, fenntartható és helyi élelmiszerekhez.

Sajnos, időközben épp ilyen jó érveket hallottam az mellett, hogy a járvány után is tovább fogjuk rombolni a természetet, egymást kizsákmányolni és megalázni. Erre utaló jelek:

-Aszociálisok rendelőkből és kórházakból fertőtlenítőszereket lopnak,

-bolondok, akik a figyelmeztetések ellenére korona-partikat tartanak,

-s.fejek, akik a szupermarketekben WC-papírért veszekednek,

-amcsik, akik házukat fegyverekkel látják el,

-csalók és szélhámosok, akik a válságot kihasználva hatástalan szereket adnak el,

-unokázók és házalók, akik az öregeket és a gyöngéket csapják be.

hey-uni.de, 2020.07.11. Kai Spriesterbach

MINDIG MÁSOK HALNAK MEG - betyáros bölcsességek - Zentai Rózsa Sándor

-Író-olvasó találkozót rendeztek:

eljött az író és eljött az olvasó.

-Ne vegyünk újságot, könyvet – vegye meg a könyvtár!

-Mindent elmondtak már (emberről, istenről, világról),

pont az én bölcsességem hiányozna?

-Fekete rovátkák, fehér alapon.

-Megszületett a gyorsnyomtató, meghalt az írás.

-Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak.

-Ne beszéljünk mikrofonba - emberhez beszéljünk!

-Ne próbáljunk senkit sem meggyőzni.

Csak ennyit mondjunk: ha ezt teszed, erre számíts.

-Amit megtettünk, megtesszük újra. (Prédikátor 1,9)

-Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják.

Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.

-Ne foglalkozzunk környezetvédelemmel,

hanem éljünk úgy, hogy arra ne legyen szükség.

-A magyar annyit keres, mint a nyugati -

csak hagyja, hogy a felét ellopják.

-Először embernek kell lenni, aztán zöldnek.

-Csak a bolond megy boltba vásárolni pénzért.

Ültetsz krumplit, csereberélsz, voltál már lomisnál?

-Minél több pénz, annál kevesebb barát.

-Minden szerelő, bankár, orvos azt csinál veled, amit akar.

-A bank nemcsak meglop, le is köp.

(Le is lövet, ha kell – láttuk a Széna téren.)

-Általában mindenki hülyeséget csinál.

-Korán kelek és hülyeségeket csinálok.

-Alkoholistának lenni sohasem késő.

-Villamos és nők után nem futunk.

-Vitatkozhatsz a nővel, de jaj neked, ha igazad lesz!

-Elvettem egy szexbombát, de akkorát robbant, hogy levitte a fejem.

-Ne legyünk előítélettel!

Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!

-Díjat adtak át a lónak, mert négy lába van.

-Idő, szám azóta van, mióta ember.

-Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.

-A csillagásznak kell a csillag,

de a csillagnak nem kell a csillagász.

-Minél nagyobb a részecskegyorsító,

annál több a részecske.

-A tudomány a multik terméke.

-Már olyan sokat tudunk, hogy kijön a másik felén.

-Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a szívét és a kezét.

-Lehetek én a legjobb táncos a faluban,

de az ott a képernyőn jobban tudja!

-Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!

-Tudom ki vagyok: ezek a szüleim, ez a családom, ez a népem, ez az anyanyelvem, ez a szülőföldem –

még egy kalotaszegi legényest is eltáncolok neked, ha akarod!

-Csak olyan technikákat vigyünk a házunkba,

amit meg is tudunk javítani!

-Nekem nincs okostelefonom, én az eszemet használom.

-Próbáljuk meg kitalálni a jövőt (főleg a sajátunkét).

Aki kitalálja a jövőt, az nyer.

-Az egészség jobban fial, mint a takarék.

-Ne halj meg! Bent hagyod a nyugdíjad!

-Mindig mások halnak meg.

-Az ember 100 évig él - ha hagyják.

-Termelj élelmet, tűzifát – szabad leszel!

-Költözzünk ki a vezetékes házakból,

hogy ne zsarolhassanak meg bennünket!

-Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

(ökobetyár könyve)

EGYENLŐTLENEBB VILÁG JÖN Rainer Hank, FAZ (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Kivasalja a vírus a világot és szegényebb lesz a gazdag, gazdagabb a szegény?

A járványok minden vész között a "legszociálisabbak"? Gyakran halljuk, a járvány sosem csak egyeseket, hanem egész társadalmakat érint. Ebből levezethető, hogy minden embernek egyaránt joga van segítségre, a vírus nem nézi, ki a gazdag, ki a szegény. Ezt az antidiszkrimináló nézetet azonban "szociálisnak" nevezni szerencsétlen túlzás, különösen ha a "szolidáris" és a "közhasznú" asszociációja is követi. Mert bár maga a vírus nem diszkriminál, teszi ezt a gazdasági sokk, amit a pandémia kivált. A kérdés az, a járvány utáni világ egyenlőbb vagy még egyenlőtlenebb lesz-e?

Walter Scheidel (Uni Stanford) történész szerint a vírus egalizálja a világot. Könyvében (The Great Leveller) kimutatja, hogy békeidőben az egyenlőtlenség nagyobb, míg a vészes idők egy jó hozománya a jövedelemkülönbségek zsugorodása. "Vészes idők": ezek a nagy háborúk, forradalmak, drámai államcsődök, világjárványok. Ekkor a gazdagok vagyona megsemmisül és az alsóbb rétegek több pénzhez jutnak, mert - hangozzék bár cinikusnak - a katasztrófák után kevesebb ember versenyez a munkahelyekért. A munkaerőkínálat szűkösebb, de nő a kereslet az újjáépítés ideiben. Ez főleg 100 év előttre érvényes, amikor az I. világháború és a spanyol nátha hatásai összeadódtak.

Most a vírus egyenlőbbé tesz? Inkább ellenkezőleg! A szegények fognak jobban szenvedni. A részvényesek egy rövid sokk után ismét örülhetnek, bankbetétjeik gyorsan visszakapaszkodnak a járvány előtti szintre. Attól nem kell tartani, hogy az államadósságok miatt a milliárdosok vagyonukból veszítenek. Inkább infláció fenyeget, ami a szegényeket károsítja a legjobban. Már most nő a munkanélküliség világszerte, különösen a képzetlenek veszítik el munkájukat. A vírust gyakran a gazdag városokból vitték át a szegény országokba. A gazdag olajállamok lockdown-ja miatt vándormunkások százezrei kényszerültek vissza Indiába, Bangladesbe, Indonéziába - és vitték magukkal a vírust. Ezt nem lehet szociálisnak nevezni.

Milyen elosztási hatása van a vírusnak a gazdag országokban? A GDP esése és a munkanélküliség növekedése meglehetősen absztrakt. Hogyan képzeljük el a 10%-os gazdasági visszaesést, melyek a statisztikusok a 2. negyedévre Németországban kiszámoltak?

A Harvard-közgazdász, Raj Chetti csapatával érdekes fogyasztó-kutatást tett közzé. Kimutatta, hogy a kieső gazdasági aktivitás főleg a visszaeső fogyasztásra vezethető vissza. Ezt kevésbé a vásárlóerő meggyöngülése okozza, hanem a koronavírus által elzárt kínálat, főleg a személyre szabott szolgáltatásoknál: szállodák, éttermek, butikok, utazási irodák, óceánjárók leálltak, ahogy azt a vizsgált kreditkártyák mutatják. Van azonban egy súlyos különbség: a gazdagok fogyasztása az USÁ-ban sokkal inkább esett, mint a szegényeké, úgy arányában, mint abszolút (gazdagok -31%, 3,1 mrd $; szegények -23%, 1 mrd $).

A válság főleg az alacsonybér-országokat sújtja

Mi köze ennek az egyenlőtlenséghez? Ott, ahol a gazdagok korábban sok pénzt leadtak (drága szállodák, éttermek, butikok), jelentősen nőtt a munkanélküliség. Így megy ez a munkamegosztásos társadalmakban, ahol az egyik rá van utalva a másikra. Az Upper East vagy a Westside Manhattan szállodai és éttermi alkalmazottai közül sokan elveszítették munkájukat. New York alacsony keresetű munkásainak 70%-a lett munkanélküli, míg Bronx-ban sokkal kevesebben. Azt lehetne mondani, itt a "trickle down"-elmélet igazolódott be: a szegények a gazdagokra vannak ráutalva. Ha a gazdagok nem költhetnek, ettől főleg a szegények szenvednek. ("Adjon úgy is, ha nem kérem", a gazdagok pénze a kizsákmányolásból és a környezetrombolásból ered.RS20IX29).

További jel arra, hogy a vírus egyenlőtlenséget gerjeszt, a képzések igénybe vétele. Chetti a matematikai app-ok elterjedését vizsgálta meg. A teljes leállás alatt a kollegisták mindenütt keveset foglalkoztak számtannal. A lazításkor azonban a polgári osztály egyetemistái kezdtek ismét matekozni, míg a szegény rétegek gyerekei csak jóval később. Ez egyezik a német ifo-intézet eredményeivel, amikor nem-diplomás szülők gyerekei és az alacsonyteljesítményű diákok a krízis alatt ritkán kaptak tanítási segítséget. Kérdés, ez a lemaradás a járvány után eltűnik-e? Kétséges, mivel az oktatás-hiátus korábban is hosszútávú hátrányokat hagyott maga után.

A munkavilág változása is negatív hatású lehet, hisz pl. Frankfurt jól fizetett bankárjai és ügyvédei most odahaza dolgoznak és nem látogatják a drága éttermeket. És ha a migránsok és vándormunkások virológiai veszélyt hoznak (lásd Tönnies), a vágóhidak a jövőben inkább az olcsóbb automatizálást és robotokat választják. A minimálbér minapi emelése, a fékezett globalizációval és a munkaerőkínálat csökkenésével kísérve, ezt a trendet csak erősíti.

faz.de 2020. 08. 09.

A VÍRUST AZ EMBER HOZTA MAGÁRA Schmidt-Chanasit, trópusorvos

A vadállatok életterének beszűkítése járványokat okoz. Érintetlen ökorendszerek szétzúzása és a klímaváltozás döntő szerepet játszik az új vírusok, mint a covid-19 elterjedésében.

Jonas Schmidt-Chanasit virológust kérdezte a bpb.de.

bpb (Bundeszentrale für Politische Bildung): Professzor úr, honnan indult ki a koronavírus?

SC: Jelenlegi tudásunk szerint, ami változhat, a covid-19, vagyis a sars-CoV-2 egy patkóorrú denevérről ugrott át az emberre, valószínűleg egy nyestkutya köztes gazdán keresztül. Egyértelmű, hogy ez Kínában történt, ahol novemberben jelentkeztek az első fertőzések. Több elemzés kizárja, hogy már hónapokkal előbb terjedt volna ez a zoonotikus, tehát állatról emberre terjedő vírus.

bpb: Azóta a vírus mutálódott?

SC: A vírusok általában mindig változnak. Bizonyos mutációk az RNA-vírusoknál gyakoribbak, mint a DNA-vírusoknál. A herpesz-vírus, mely egész életünkben bennünk marad, egy jól kivizsgált vírus. Az RNA-vírusok, mint az új koronavírus is, többször mutálódnak, de az nem jelenti föltétlen azt, hogy kórokozóvá válnak, vagy könnyebben terjednek. Máig nincs utalás arra, hogy a covid-19 mutálódott volna. ("Coronavirus is mutating - does is matter?" nature.com, 2020. 09. 16., RS). Világszerte 4000 genom-szekvencia van az adatbankokban tárolva (pl. GenBank), így valós időben követhetjük a vírus változását.

bpb: Miben különbözik a SARS-COV-2, a SARS-COV-1 és a MERS-COV?

SC: Mindegyik a koronavírusok családjába tartozik. Közülük sok az állatokban, pl. denevérekben fordul elő, ezek közül néhánynak sikerül az emberre is átugorni. Ilyen utoljára a sars 2002-es kitörésekor történt és most újra. A jövőben is számolnunk kell azzal, hogy rokon koronavírusok az embert, mint gazdát megtalálják és ezt nem sikerül megakadályoznunk. Ezért csak óvatosan a vadállatokkal.

bpb: Vannak más példák arra, hogy a vírus-átragadások a vadállatok életterének szétrombolásából erednek?

SC: Tipikus példa az ebola vírus. Itt az ember letarolta a vadállatok élettereit, amikor ültetvényeknek csinált helyet vagy tömeges állattenyésztésnek. Ezért sikerül a kórokozóknak, melyek lezárt ökorendszerben élnek, emberre vagy haszonállatra átragadni és fertőzőláncot elindítani. Épp ezekben a hetekben (2020. ápr.RS) jelentettek új ebola-eseteket Kongóban.

bpb: Tehát virológiai kockázat, ha esőerdőket irtanak ki, melyek a vadállatok utolsó nagy élőhelye?

SC: Mindenütt, ahol vadállatokat szorítanak ki ősi életterükből, majd ezek új területekre kényszerülnek, új, eddig sosem létező kontaktusok keletkeznek és ebből lesz a probléma. Ember és állat verseng a szűkülő forrásokért. Mi, emberek, világutazó rekorderek vagyunk, alig maradt még tőlünk érintetlen terület a Földön. Az árukereskedelem mindenhová betör. Nyilván sok mindent nem lehet visszacsinálni eredeti állapotába, de a természet figyelmeztetett bennünket, jobb, ha csínján bánunk vele. Föl kell készülnünk a nagy járványokra, nem szabad alábecsülnünk a vírusokat.

bpb: Nem a vadállatkereskedelem a kockázat, melyet könnyű lenne szabályozni?

SC: A vadállatkereskedelem és a vadállatpiac nagy probléma, mely régiókban kulturálisan erősen be van ágyazva. Pl. a hagyományos kínai orvoslás sok vadállat-forrást vesz igénybe. Kulturális szokásokba belenyúlni hosszú és fáradtságos vállalkozás, bizonytalan sikerrel. A tilalom az illegalitásba szorítja az állatkereskedőket és folytatódik az üzlet. Ezért más eszközökhez kell nyúlnunk, pl. gyanús esetekben gyorstesztekkel fölfedni a kórokozók terjedését.

bpb: A klímaváltozás virológiai kockázat Németország számára?

SC: Ezt éljük át ismét újra. A nagyon enyhe tavasz és a még melegebb nyár kedvez a zoonitikus kórokozóknak, különösen azoknak, melyeket a dalos szúnyog terjeszt olyan régiókban, ahol ezek a szúnyogok még nem fordultak elő. Ma nálunk olyan szúnyogfajok terjednek, melyek régen csak délen éltek.

bpb: Ez annyit jelent, hogy a Dél betegségei most Németországban is jelentkeznek?

SC: Pontosan. Pl. nézzük az usutu-vírust. A dalos szúnyog terjeszti más vírusokkal egyetemben, egyre inkább. Ezek a szúnyogfajok az intenzív árú- és személyforgalommal kerülnek ide és kiszorítják a hazai fajokat. Bizonyos életterek megzavarása fertőző betegségek szaporodásához vezet, amelyben vadállatok vagy rovarok segítik a vírusok terjesztését.

bpb: Már beszéltünk a járványok globális kiterjedéséről. Trump a koronaválságban állította le a WHO pénzelését. Hogyan állunk a nemzetközi együttműködéssel?

SC: Világjárványoknál nemzeti szólóakciók nem vezetnek semmire. Ha minden ország csak magára gondol, a pandémiát nem lehet legyűrni. Ellenkezőleg, most a WHO-t kell annyira erősíteni, hogy világszerte hasonló forrásokat vehessünk igénybe, diagnosztikát és helyes védekezési stratégiát. A cél az legyen, hogy Szomáliában is olyan gyorsan reagálhassunk, mint Kínában.

bpb: Mik a konkrét intézkedések? A WHO csapatai is a helyszínen vannak?

SC: Részben. Természetesen a nemzetállamok is aktívak. Nem adják le egyszerűen a szuverenitásukat, de a WHO támogatja őket diagnosztikában, esetkövetésben, kezelésben és a kutatásban. Nézzük pl. a zika-vírust, ott orvosok és virológusok egyedül nem elegendőek. Entomológusokra, rovarászokra van szükségük, akik pontosan tudják, hogyan kell a dalos szúnyog ellen eljárni, milyen szereket, rovarirtókat szabad bevetni, anélkül, hogy az ökorendszer károsodna. A feladat eléggé összetett. Ha mindehhez még a védőoltás is hozzájön, vagy a közéleti infrastruktúra korlátozása, már közgazdászokat is be kell vonni. Ők fölmérik a kihatásokat és ajánlásokat fogalmaznak meg. Egyik pandémia sem olyan, mint a másik, mert a kórokozók különbözőek. Bár a mostani koronavírus a régi sars-vírusokkal rokon, mégis lényeges eltérések vannak. Az eddigi sars-nál a virológusok abból indultak ki, hogy főképp kórházakban terjed. A koronavírusról tudjuk, hogy a fő fertőzési út a pre- és az aszimptomatikus fertőzöttektől ered - tehát azoktól, akik még nem betegek. Ez teljesen más védekezési stratégiát követel. Erre az One-Health-koncepció, mely több szakra épül - állatorvosokra, antropológusokra, közgazdászokra - abszolút célravezető eljárás.

bpb: A neves epidemiológus, Larry Brillant, mondta egyszer: A vírus-kitörések elkerülhetetlenek, de a pandémiák megelőzhetők. Így van?

SC: Igen. A mai világban a vírusok emberre való átlépését elkerülni nem tudjuk. Mit tehetünk, ha ez megtörténik? Azonnal reagálnunk kell, földeríteni a fertőzötteket, a betegeket gyorsan és szakszerűen kezelni, hogy ne keletkezzenek fertőző láncok, amik aztán követhetetlenek. Ha mindezt nem tesszük, azt kapjuk, amit most: egy világjárványt.

bpb: Tehát mit kell tennünk, hogy a jövőben megakadályozzuk a pandémiákat?

SC: Egy előrejelző riasztórendszer kell, mint a szökőárnál. A koronavírusnál túl sok idő telt el, míg az államok reagáltak. Bár a vírus terjedésének figyelmeztető jelei mutatkoztak, mégsem mondták le a tömegrendezvényeket, karneválokat, futballmérkőzéseket. A gyors reakción kívül világszerte lehetővé kell tenni az új kórokozók azonosítását, a betegek gyors és helyes kezelését. Ebben a nemzetközi szervezetek és erősítésük az első helyen kell, hogy legyen: a WHO, de az Európai Járványvédő Hivatal (ECDC) is. Ezeket az utóbbi években inkább elhanyagolták. Európában is óriási különbségek vannak diagnosztika és kezelés tekintetében. Hasonlítsuk össze a német egészségügyi rendszert a spanyollal, az olasszal - de az USÁ-n belül is nagyon különböző a felkészültség.

bpb: Mi Németország feladata a világjárványok megelőzésében?

SC: Németország támogatja az ECDC-t és a WHO-t is. Mint trópusorvos jól tudom, hogy az afrikai országokban sokat segítünk, pl. mozgó laborokkal, hogy gyorsan a helyszínen diagnosztizálhassunk, úgy az ebola, mint a covid-19 esetében is.

bpb: Milyen szerepet játszik a környezet állapota és a klímaváltozás a nemzetközi járványvédekezésben?

SC: Sokaknak nem világos, mért függ össze ilyen szorosan az ökorendszerek szétzúzása és a fölmelegedés a világjárványok kitörésével. Környezetünk masszív szétrombolása szörnyű következményekkel jár. Ez a pandémia nem valami tőlünk független természeti katasztrófa, amely csak úgy ránk tört. Tanulnunk kell belőle, azt, hogy a természettel óvatosan kell bánnunk. Én néhány halálos vírussal foglalkozom, azzal, honnan erednek, hogyan hatnak és hogyan lehet őket megfékezni. Tudom, ha nem változtatunk a magatartásunkon, előbb-utóbb sokkal veszélyesebb világjárvánnyal lesz dolgunk, mint a mostani.

bpb.de, 2020.4.29.

(A sorozat további cikkei:

Koronavírus: *Mik a pandémia szociális következményei? 2020.4.9.

*Melyek a munkapiacra való kihatásai? 2020.5.15.

*Melyek a pandémia gazdasági kihatásai? 2020.5.18.)

A GLOBALIZÁCIÓ NEM ÁLL LE - 3 ok miatt

Hogy a válságok alapvető változást hozzanak, néhány feltételnek fenn kell állnia.

A koronavírusnál egy ilyen sincs.

1. A kríziskiváltó ok endogén kell, hogy legyen.

2. Alternatívák legyenek kéznél.

3. A leváltandó rendszer lecsengőben legyen.

A pandémia kívülről jövő, exogén válságokozó, amelyről a vállalkozások nem tehetnek. Szerkezetváltás saját hibából keletkezett válságnál indul be.

Másodsorban a reformhoz könnyen kivitelezhető, nem túl drága alternatívák szükségeltetnek. Az ózonlyuk-problémánál a fluór-klór-vegyületeket relatív olcsón és gyorsan lehetett ártalmatlan anyagokkal helyettesíteni.

Egy váltás különösen akkor valószínű, ha a leváltandó rendszer amúgy is visszavonulóban van. A II. világháború azért vetett véget a gyarmatosításnak, mert az már amúgy is meghaladta csúcspontját.

Mindezt megfontolva, azt kell hinnünk, hogy a gazdasági globalizáció semmiképp nem lesz a vírus áldozata. A járvány egy exogén sokk és nem a globalizáció következménye. (??RS20IX23). Bár az endogén/exogén besorolás társadalmi konstrukció függvénye - az eredmény nemcsak objektív adottságok, hanem politikai értelmezési harcok által is meghatározott - mégis sok minden az mellett szól, hogy a pandémia, mint exogén sokk kerül minősítésre.

Pandémiát repülőutazásokkal is ki lehet váltani

A járvány először helyileg lép föl, aztán terjed a régióban. A globális fertőzéstérkép sok regionális epidémia köré rajzolt, többé-kevésbé vastag körökből áll. Globális járvány, pandémia akkor lesz, ha ezek a regionális járványkitörések összekötődnek. Ám hogy a vírus régióról régióra átragadjon, ahhoz nem kell elmélyült globalizáció. Elegendőek egy összefüggő világ normális közlekedés-kapcsolatai. A vírus csak akkor zárható be egy régióba, ha minden jármű - repülő, vonat, hajó, autó - leáll a régió körül. De ez nem csak a globalizáció végét jelentené, hanem visszaesést a XVIII. századba is.

Az Ázsiából induló kolerát 1831-ben sem sikerült - katonaság bevetésével sem - Európa határainál megállítani. A 90-es és a 2000-es évek további globalizáció-hullámainak szerepe is csekély a mostani pandémia kitörésében.

Kétség kívül akadna alternatíva a globális termelő- és szállító láncok kiváltásához. A gazdasági folyamatok parciális renacionalizálása lehetséges. Ez azonban emelné a költségeket és megnyirbálná a jólétet. Ha visszatér a normalitás, a privát és az állami adóssághegyek az égig érnek - globális recesszió köszönt be. A költségek gigantikusak lesznek.

(A járvány a globalizáció kisebb bűne. Súlyosabb - katasztrofális - hogy a globalizáció fölzabálja a világot. Ha nincs ez az őrült személy- és áruszállítás, fogyasztás, nemcsak a vírusok maradnak, de a létalapok fölélése is lefékeződik, kevesebb CO2 és több egészség, nyugalom, jó élet lenne. Ha a vírus lassan terjedt volna, lett volna idő a kivédésére. Költség, "jólét"-veszteség? Az e g é s z forog kockán - még életünkben!RS).

A globalizáció visszavonulása nem valószínű. Arcmaszkok, gyógyszerek gyártása visszakerülhet a nemzeti gazdaságba, de az össztermelés aligha. Az nem tagadható, hogy a globalizáció lelassult, de ez még koránt sem a gyökeres fordulat. A gazdasági globalizáció a járvány előtt nagyon magas szinten állt. A válság után valószínű visszatornázza magát oda.

A videókonferenciák állandósulnak

Legyünk tehát óvatosak, mielőtt a globalizáció halálhírét keltenénk. Exogén sokkok hosszú távon többnyire keveset mozdítanak, mint amennyit a krízis nagyságából levezetnénk. A válság természetesen új szociális érintkezési formákat hoz, melyek ha beválnak, meg is maradnak. Így vélhetőleg a krízis után több videókonferencia és kevesebb üzleti találkozó lesz. Ez jó lenne.

A kiskereskedelem további ritkulása is várható, míg az Amazon & Co piacrésze megnövekszik. Ez baj lenne. Összességében a vírus fölgyorsítja a digitalizálást, mert most is digitális technikákra vagyunk rákényszerülve. Talán a kézfogás és az üdvözlő puszi kiesik az életünkből. Ehhez valószínűleg hozzászoknánk.

Ám, hogy a vállalatok külföldi gyáraikat nagy mértékben lebontanák, nem valószínű. Bár sok cég, melyek Wuhan-ból való szállításokra voltak ráutalva, februárban bajba jutottak, ám ha beszállítói vagy gyárai itt, az NRW-ben lettek volna, a probléma itt is utol érte volna őket, csak később. Sok minden szól az mellett, hogy a "krízis után" lesz a "krízis előtt". A várható rossz gazdasági számok miatt sokaknak föl kell gyűrni az ingüket.

tagesspiegel.de, 2020.04.19.

Miért ne vághatná agyon a vírus a globalizációt? Exogén-endogén - egyre megy, ha a hatás elég erős és mindent letarol. Ha a globalizáció így marad, mindig jöhet egy másik vírus is és megismétlődik az egész. Ha a vírus együtt utazik az áruval és a munkaerővel, mindenki megfontolja, nem az egészsége fontosabb-e? Szerencsés esetben ezt a járványt leállítja a védőoltás. Marad egy erősen visszafogott globalizáció 2.0 - és marad a covid-19 visszaszorítva, mint a HIV, a TBC, az ebola.

RózsaS