Ökobetyár

High tech vagy low tech? | öko-retro-bio-grín

KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu

2023. október 02. 19:43 - RózsaSá

KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu

Karikó Katalin (KK) kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében.” Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál (75 db) rögtön gyanút fogok. KK klímaölő módon röpköd a Föld körül, hogy bezsebelje díjait. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Hülye vagyok, hogy riogatok?

Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben. De talán inkább ő csinál magából hülyét?A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket - a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek. A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz. A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?


A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva, nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik. Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók - 50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él. A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól. A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik. A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?

Szólj hozzá!

KARIKÓ ÉS A NOBEL-DÍJ – taz Berlin/RózsaS

2023. szeptember 23. 14:35 - RózsaSá

KARIKÓ ÉS A NOBEL-DÍJ – taz Berlin/RózsaS

Karikó Katalin (KK) a messenger-RNA kutatásával a kovidvakcinák, az mRNA-technológia alapjait rakta le. Elismeréséig sok labor-év telt el, nem kevés kritikát is el kellett viselnie. Kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében. „Eleinte a támogatások visszautasításait gyűjthettem be.” Barátja Mainz-i lakásában adja az interjút, Pennsylvania-i otthona és a tajváni díjátadás között. Sokat utazik, előadásokat tart. „68 vagyok és a kofferemből élek. Ki szeret ennyit utazni?” Smartwatch-ja, laptopja jelez. „Legjobban szeretem, ha nyugodtan kutathatok.” 40 éve ezt teszi.

Tárgya az mRNA, a messenger ribonukleinsav. Ez szinte a DNA másolata, fehérjék építését teszi lehetővé. Mivel az mRNA vírusok, baktériumok és tumorsejtek építőterveit is szállítja, a test egy védőoltással edzhető. Így az már a megbetegedés előtt védősejteket építhet. Az mRNA laborban egyszerűen átépíthető, az építőtervek mesterségesen előállíthatók. Így született a módosított mRNA, amivel kovidvakcinákat lehet előállítani. A DNA-val ellentétben, amivel egyértelműen azonosítani lehetett a kórokozót, az mRNA előállítása drága volt és a molekula gyorsan szét is esett. KK-t nem támogatták, akkor mégis miért kutatott tovább? Selye János stresszelmélete ösztönözte. „Észrevettem, hogy többféle mRNA-t vagyok képes előállítani.” Egerek beoltása után egy brit kutató lábába is beadta az mRNA-t. Ám súlyos mellékhatások, gyulladások léptek föl. „Úgy láttam, 10 év kutatásom veszik el.” 1998-ban Drew Weissmann immunológussal futott össze egy nyomtatónál. 7 évvel később olyan mRNA-t építettek, amely nem váltott ki erős védekező reakciót.

KK utólag megköszönte magyar professzorának, hogy a hiányzó eredmények miatt kirúgta. E nélkül talán nem lett volna elég bátorsága az USA-ba kivándorolni. Ám az érdeklődés eleinte ott sem volt nagyobb. (Bezzeg a pandémia után megnőtt.) Derrick Rossi, US-üzletember fölismerte az esélyt és megalapította a Moderna-t. Pár éve rá Uğur Şahin és Özlem Türeci kooperált KK-val. Megkezdődtek a kísérletek emberen is. 10 évvel később a BioTech KK mRNA-ismeretei alapján, a kovid idején, vakcinák milliárdjait állította elő. Selye stresszkutató „eustresszt” és „distresszt” különböztetett meg. Az első a növekedést és a teljesítményt serkenti, míg a distressz megbetegít. KK csak az eustresszt engedi érvényesülni. Nehezére esik követni a kutatásokat, a repülőn olvas. Néha olyan meghívást is kap, amihez semmi kedve. A Vatikán-látogatásra lánya bírta rá. Mutat egy fotót, amelyen unokáját a pápa áldja meg.

taz, 23. 9. 2023

Impfgegner hassen ihren Trick

KOMMENT

Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál rögtön gyanút fogok. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?

KK 75 DÍJA – Minden másképp van! Tudománykritika/RózsaS

 

Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Bill Gates 2015-ben figyelmeztetett. Egy 1993-as előadásom címe: LESZ-E BUDAPEST 30 ÉV MÚLVA? Tehát jövőre derül ki, mennyire csináltam magamból hülyét. Ám inkább legyek én a balga, semmint, hogy bekövetkezzék az untergang. (A 30 év 2023. dec. 31-én zárul!).

 

Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben.

De talán inkább ő csinál magából hülyét?

 

A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek.

 

A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz.

 

A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.

 

Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?

A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik.

 

Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók -50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten.

 

Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él.

 

A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól.

 

A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik.

 

A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.

 

Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás.

2022. 10. 28.


LEMENT KUTYÁBA

négyről

két lábra állt

de a sok út közül

a legkönnyebbet választotta

a gépekét

ez becsábította a városba

ott meggazdagodott

de elhagyta istenét

elűzte barátait

és ismét négy lábra állt

lement kutyába

körülötte tömegek

még sincs senkije

 

Szólj hozzá!

MERKEL ÉS A FARKAS – SPIEGEL/RózsaS

2023. szeptember 18. 08:20 - RózsaSá

MERKEL ÉS A FARKAS – SPIEGEL/RózsaS

2008-ban Bukarestben NATO-csúcstalálkozó volt A NATO föl akarta venni Ukrajnát. Többség volt, de Merkel közbelépett. Ebből lett a katasztrófa. 2022 áprilisában Zelenszkij közölte, Bucsában több megölt civilt találtak. A tetemek az utcán hevertek, a házakban és a tömegsírokban. Z. nemcsak az oroszokat vádolta, hanem Merkelt és Sárközyt is. „Merkel asszonyt és Sárközy urat meghívom Bucsába, hogy lássák, mire mentek az oroszokkal szembeni engedményekkel.”

 

Ukrajna sosem volt közelebb a NATO-tagsághoz, mint akkor, 2008-ban. Ám M. és S. közbelépett - Putyintól való félelmünkben. Emiatt a ballépéstől szenved ma Ukrajna a legrosszabb háborútól, 1945 óta. Németország ismét egy háború kirobbantója – ezúttal gyávaságból? Bukarest a német oroszpolitika őskatasztrófája? Z. a kancellár asszonyt megszólalásra késztette. M. kiáll a 2008-as NATO-döntések mellett. Ukrajna NATO-tekintetben már akkor megosztott volt - ha fölveszik, Putyin már akkor lecsapott volna.

 

A SPIEGEL fél tucat diplomatával beszélt, akik akkor ott voltak. Egyesek, mint a lett Valdis Zatler, vállalta névvel a megszólalást, sokan nem. Merkel és Bush „High Noon”-járól esett szó, C. Rice düh-könnyeiről, a lengyel miniszter, R. Sikorski Steinmeier-rel szembeni kemény kritikájáról és Putyin vad fenyegetéseiről. Merkel oroszul vitatkozott a kelet-európaiakkal, majd zöld tintával aláírta a közös közleményt. A csúcstalálkozó 2008 április 2-4 között zajlott, az utolsó napon fogadták Putyint. A birkózás 2007-ben kezdődött és Bush mandátuma végéig tartott, 2009 januárjáig.

Merkel nem állt egyedül, mögötte volt szinte fél Ny-Európa.

 

M. ellenállása talán mégis helyes volt? Az orosz agresszió óta fölmerült a keletpolitika újraértékelése – de máig semmi sem történt. A SPIEGEL sok dokumentumhoz hozzájutott. M. és S. nem vállalták az interjút. Az alkotmánybírósági elnök, Juscsenko, tudtára adta az USA-nak, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba. Felesége amerikai, egykor a külügyben dolgozott, az oroszoktól tartott. J. éppen csakhogy túlélt egy dioxin-mérgezést. Szerinte Ukrajna szuverenitását csak a NATO szavatolhatja, e nélkül Moszkva fél-gyarmata marad. J. a 2004-es, szabadság és jólét célú narancsos forradalom egyik élharcosa. A tagságért még vetélytársa, Julija Timusenko is küzdött. Viktor Janukovics ellenzék-vezér 2014-ben átállt az oroszokhoz, előtte ő sem zárta ki a NATO tagságot.

Ám a reformok döcögtek, pedig ezek voltak a belépési föltételek. A Kreml, ahol csak tudott, keresztbe tett. A Tranparency International korrupciós listáján Ukrajna a 118. helyen áll, az oroszok közelében. Janukovicsról és Timosenkoról is azt tartották, megvehetők.

Az ország anti-NATO-hangulatát nem sikerült megfordítani, Janukovics a 2007-es választásokon a NATO-ellenes mozgalom élére állt. A lakosság, főleg délen és keleten, a hidegháborús propaganda utóhatásai miatt ódzkodott a Nyugattól. Az afganisztáni megszállás emlékei éltek, sokan újabb bevetéstől tartottak, most a Nyugat nevében.

Victoria Nuland, brüsszeli NATO-nagykövet nagyszabású fölvilágosító kampányt ösztönzött. Némelyeknek az volt a benyomása, az USA inkább akarja a belépést, mint az ukránok. 2008-ban Juscsenko, Timosenko és a parlamentelnök levelet küldött Brüsszelbe. Egy Membership Action Plan-t követeltek. Ez egy több éves reform standard folyamat, egy megelőző döntés. Ám Janukovics embereivel a levél elleni tiltakozásul lebénította a parlamentet, még verekedés is volt. A végén népszavazásban egyeztek ki.

Amikor M. Ukrajnába látogatott, Juscsenko megpróbálta megakadályozni, hogy Timosenkoval találkozzon. A németek trükkel éltek: M. beült egy étterembe, ahová T. a hátsó ajtón slisszolt be. M. biztonsági munkatársa: „Kijev egy rémálom.” A levél mégis kiugrasztotta a nyulat a bokorból. Putyin 2000-ben még azt hitte, Oroszország NATO-tag lehet és Ukrajna tagsága sem lehet probléma. 2008 elején Putyin brüsszelbe küldte az ultranacionalista Dmitrij Rogozsint ( 1,90 m, „huligán”). Azt állította, a Baltikum, a Krim és Ukrajna széles területe az orosz nemzet törzsterületeihez tartozik. Azzal fenyegetőzött, hogy Ukrajna belépése a szuverén állam megszűnéséhez vezethet. A britek és a magyarok tiltakoztak. Putyin nem rejtette véka alá, hogy Oroszországot ismét nagyhatalommá akarja tenni.

SPIEGEL, 16.9.2023

MERKEL UND DER WOLF

Szólj hozzá!

NEM PIRULUNK, AMIKOR A DÉLT KIRABOLJUK? taz/RózsaS

2023. szeptember 18. 08:20 - RózsaSá

NEM PIRULUNK, AMIKOR A DÉLT KIRABOLJUK? taz/RózsaS

A kapitalizmus kemény játék, de sportszerűbben is mehetne: globális minimálbérrel és az adóparadicsomok fölszámolásával. Az ENSZ mindenkit szeretne a szegénységből kimenekíteni, de ez miért olyan nehéz?

Sven és Ram élete talán választ ad. Sven buszsofőr Stockholmban, Ram New Delhi-ben. Mindketten átlagban 50 embert szállítanak, de Sven 50x többet keres Ram-nál. Nem Sven-en múlik, ugyanolyan buszt vezet, mint Ram. Ám Sven szerencséje, hogy Svédországban él, ahol sok gépet vetnek be. Ebből az össztársadalmi produktivitásból olyanok is profitálnak, akik nem technikai területen dolgoznak, pl. tanárok és ápolók.

 

Az államok úgy gazdagodnak, hogy a termelékenységbe fektetnek be. A gépek drágák, csak akkor gazdaságosak, ha az emberi munka még drágább – vagyis, ha a bérek magasak. Dél bérei nevetségesek, tehát ott nem kifizetődő gépekbe fektetni. Banglades: 4 millió varrónő varr ruhákat a Nyugatnak. Lehetne gépesíteni, de az drágább lenne. Az állam beszállhatna és központilag vihetné előre az iparosodást. Japán, Tajván, D-Korea, Kína úgy érte be a Nyugatot, hogy kormányuk nagyban fektetett be villamos erőművekbe, kohókba, autógyárakba. Ám a globális Dél nehezen hozza be a Nyugatot: a gyárakat bővíteni kell, hogy rentábilisak maradjanak. Az autógyártás csak tömeges termelésnél és eladásnál gazdaságos. Kína 1,4 mrd lakosával előnyben van. Vámokkal védekezhetnek. Kis országok ezt nem tehetik, rá vannak utalva a világ szabadkereskedelmére. Ám épp ez a szabadkereskedelem teszi nyertessé a technikai fölényű, gazdag nyugati államokat, amelyeknek nincs komoly vetélytársuk.

Mindez nem jelenti, hogy a Dél leragadt a XIX. században. Lányok is járhatnak iskolába, szinte mindenki be van oltva gyerekbénulás és kanyaró ellen. Az emberiség 90%-a jut ivóvízhez. A legtöbb embernek van mobiltelefonja és ezzel hozzáférhet a világ tudásához. Az US Andrew McAfee írja: „Ma egy masszai harcos Kenyában jobb telefonnal bír, mint az USA elnöke 25 éve.”

A globális Dél gazdagodhat, de technológiailag és gazdaságilag beérnie Nyugatot szinte lehetetlen. Banglades egy főre jutó jövedelme 2020-ban 5 $, a németeké 54 $. A kapitalizmus kétarcú: A fogyasztási cikkek világszerte kaphatók, de ez nem jelenti azt, hogy ott is gyártják őket. Néhány ország látja el az egész Földet. J. Osterhammel, német történész: „Az iparosítás nem teljes körű (flächendeckend), mint a tv.” Az EU és az USA nem tehetnek arról, hogy korán iparosítottak és a követők csak cammognak.

Ám a gazdag Észak mégsem teljesen ártatlan. Segíthetné Délt, lehetne garantált minimálbér az exportnál. A Dél munkásait kegyetlenül kizsákmányolják. Egy póló Németországban 2,7 $, holott a 10 $ meg sem kottyanna. A globális minimálbér megakadályozná, hogy Banglades levigye az árait Kambodzsa és Láosszal szemben. Másodszor: Föl kell számolni az adóparadicsomokat! A Dél hatalmasai kirabolják országaikat és a pénzt Északon rejtik el. Málta, Ciprus, Svájc, UK kínálja szolgálatait és így cinkossá válik. A nagy nemzetközi déli cégek nagy profitot zsebelnek be, de nem adózzák el helyben, hanem haza viszik. Így pénzeli a szegény Dél a gazdag Északot, holott fordítva lenne helyes. Bár 150-200 mrd $ fejlesztési segély áramlik Délre, de ennek többszöröse folyik vissza oda, ahol az adókibúvást megengedik.

taz, 16. 9. 2023

Gerechtigkeit ist machbar

 

Szólj hozzá!

GYEREKEINK NYUGDÍJA – Lisa Laun - ZEIT/RózsaS

2023. augusztus 29. 08:38 - RózsaSá

GYEREKEINK NYUGDÍJA – Lisa Laun - ZEIT/RózsaS

Lisa Laun professzor a svéd IFAU-ban (Munkapiaci és Képzéspolitikai Értékelő Intézet). A nyugdíjrendszerek kutatója, a svéd pénzpolitikai tanács tagja. „A svédektől a németek csak tanulhatnak. Itt a nyugdíjrendszer önfenntartó és még hozamot is produkál.” Az FDP már rég bevezette volna a részvénynyugdíjat, ám sokan ellenzik. Laun szerint ezen kár civakodni, nem ezen múlik.

ZEIT: A berlini kormány a svéd modellt dicséri. Lehet ez példakép?

Laun: Abszolút. 15 éve dolgozom egy nemzetközi csoportban azon, hogy az öregedő társadalomban biztos legyen nyugdíj.

Z: A svéd rendszer egy része a részvénynyugdíj. Javasolja?

L: Berlin bevezetheti, de a problémát nem ez oldhatja meg. A német nyugdíj több sebtől vérzik (Nekem küldik! RS) és a svéd sem a részvénynyugdíjtól olyan sikeres. A rendszer komplikált. Van a jövedelemnyugdíj, ebbe minden dolgozó jövedelme 16%-át fizeti be. Aki keveset keres, kérhet alapnyugdíjat. Továbbá van a részvénynyugdíj, amit nálunk prémiumnyugdíjnak neveznek. Ebbe a jövedelem 2,5%-a folyik. A legtöbb svéd az AP7 állami alapba fizet be. Aki nem dönt, automatikusan ide kerül. Ám mindenki 5 magánalap közül választhat. A választék óriási, alkalmazottaknak 480 alap áll készenlétben. Az állam ezt azonban 150-200-ra tervezi csökkenteni, hogy jobban ellenőrizhesse őket.

Z: A részvénynyugdíj miért nem döntő?

L: Egy csinos bonusz, nem több. A befizetett 2,5% a kifizetések csak 5,5%-át teszik ki. 60-70%-át továbbra is a jövedelemnyugdíj adja.

Z: Sokan azért ódzkodnak a részvénynyugdíjtól, mert spekulatívnak, bizonytalannak tartják.

L: A tőkepiacon minden valamennyire spekulatív. A kovid idején láttuk, mi történt a tőzsdéken. Részvények és fondok 20%-ot is zuhantak. Az FDP mégis a bruttójövedelem 2%-át ide javasolja elhelyezni, lehetőleg német alapba. Ez még a svéd aránytól is kisebb – tehát a kifizetésekre aligha fog hatni. Fordítva: az a kockázat, ha a részvénypiac hozamaival nem élünk. A svéd állami alap 2000 óta átlagban 11% hozamot fial, idén eddig 19%-ot. Ez hihetetlen fejlődés, amit a németek elmulasztanak. (A pénz nem terem a fán. Minden centért valaki megdolgozott. Ezért vagyok én ökoszocialista. RS).

Z: Svédország 1998-tól kezdte lépcsőzetesen bevezetni a részvénynyugdíjat. Így 25 éve profitál a részvénypiacokon. Németország így is, úgy is, lekésett?

L: Nem tudom megmondani, hogyan alakulnak a részvénypiacok, de ez nem is olyan fontos. Nálunk a dolgozók bérszerződései igen erősek. 90% üzemi gondoskodásra számíthat. A munkaadó a bruttójövedelem 4,5%-át fizeti be egy tőkefedezett nyugdíjalapba. Lehet választani kölcsönkötvény és részvényfond között. Ám ha ezek rosszul fizetnek, a kockázat a befektetőé. Az összes kifizetések egyharmada ilyen üzemi alapból történik. Ezen felül mindenki kötelezően a törvényes nyugdíjalapba is befizet. A németek innét a tisztviselőket és az önfoglalkoztatókat kizárja.

Z: A Hans-Böckler-Stiftung kimutatta, hogy egy 22 éves kora óta dolgozó svéd nyugdíjszintje 41,3%. Bár 2 évvel korábban mehet nyugdíjba, de kevesebbet kap, mint egy német. Ha erre a magángondoskodást is rátesszük, akkor sem lesz jóval több egy németénél.

L: A nyugdíjszint a jövedelmek és a kifizetések arányát mutatja. Igen, ez tényleg nem nagyon magas. Így nézve, az 1990-es nyugdíjreform óta az egyes nyugdíjas rosszabbul jár. Elméletileg kevesebbet kap, mint a régi rendszerben.

Z: Ez nem tűnik valami vonzónak.

L: Célunk, hogy a fiatal nemzedékek is szolid állami nyugdíjat kapjanak. A svéd rendszer önmagát pénzeli. Másutt, Németországban is, az állam milliókat tesz hozzá. Mivel a befizetések automatikusan csökkennek, a kifizetések pedig nőnek (egyre kevesebb fiatal dolgozik, egyre több idős kap nyugdíjat). Ez a rendszer így egyszer összedől. (Csak a klímakatasztrófáig kibírja! RS). Mi, svédek, az évek során a nyugdíjkasszát alaposan föltöltöttük. Most az a kérdés, mint tegyünk a tartalékkal. Meglehet, egyszerűen szétosztjuk a nyugdíjasoknak.

Z: Mi a garancia, hogy nem csap át egyszer mégis mínuszba?

L: Az automatizmus. A mi rendszerünk független a várható élettartamtól. A kassza mindig legyen egyensúlyban. Ha a kifizetések meghaladják a befizetéseket, csökken a nyugdíj. Ez utoljára 2014-ben történt. Ellenben szavatoljuk a stabil járulékokat és a rugalmas belépést. 63 évesen lehet nyugdíjba vonulni és 69 éves korig szabad dolgozni – a munkaadó engedélyével még tovább. Minél korábban tesszük le a munkát, annál kisebb lesz a nyugdíj. Ez arra ösztönöz, hogy tovább dolgozzunk. (Igen, de Nálatok mindig hideg van. RS).

Z: Az ilyen nyugdíjkurtítások nem dühítik föl a svédeket?

L: Nem annyira, mint várható. Persze, hogy mindenki többet szeretne kapni. Voltak is viták és tüntetések. A polgárok követelik, hogy részesüljenek a fölösből. Ám az automatizmusnak köszönve, elmaradnak a viták a nyugdíjkorhatár-emelésről. Erre nyugodtabb a nép, nézze csak meg a franciákat!

KOMMENT

Hobbit: Szégyen, hogy legtöbbünk a napi megélhetést sem tudja fedezni! Fizessenek a tisztviselők, az önfoglalkoztatók is a nyugdíjalapba! 70-ig dolgozhatunk, aztán éljünk meg nyomorult 1300€-ból.

OC: Régen csak egy biztos nyugdíj volt: az állami. Minden inflációt kompenzált az állam. Aztán jöttek a nagyokosok és a nyugdíjkasszából mást is fizettek. Utána jött a „Pillenknick” és kevesebb gyerek lett. Aztán a politikus urak, minden pártból, csak kurtítottak. Most bedobják a részvénynyugdíjat, hogy ne kelljen gondolkodni. A 67-re rábólintottunk. A 70-re is, holott 1980 óta tudott, mi történne. A klímánál is „csakígytovább”, ahelyett, hogy biztosítanák az 1500€ alapjövedelmet, amihez mindenki hozzájárulna, politikusok és derivátkereskedők is.

W: A részvénynyugdíj-pártiak tudják-e, hogy ki lesznek szolgáltatva a tőkepiacoknak? A Deferred Compensation Programmes biztosított nekem egy bizonyos összeget (a tőkekifizetés-átalakítás értékét). A nyugdíj kezdetekor a tőke lényegesen kisebb értékű, mint a befektetett pénz. A programnak köszönve nem jártam úgy, mint akik a tőkepiacra mentek.

A: A részvénynyugdíj nem „spekulatív”. Sokan az összhozamra gondolnak, mely teljesen mellékes. A kiszórásokról van szó, melyek a havi kifizetéseket fedezik. Ezt úgy lehet biztosítani, hogy széles körben fektetünk be, mint a norvég „Fund”. Ehhez növekedés-részvényeket is lehet venni, melyek ráadást termelnek vagy opcióügyletekbe lehet fogni.

... (Itt abba hagyom, mielőtt szétesik a fejem. RS).

ZEITonline, 2. August 2023

Rente in Deutschland

Lisa Laun ist Professorin für Wirtschaftswissenschaften am schwedischen Institut für Evaluation der Arbeitsmarkt- und Bildungspolitik (IFAU), wo sie unter anderem zur Effizienz von Rentensystemen forscht und publiziert. Seit 2021 ist sie außerdem Mitglied des schwedischen Rats für Finanzpolitik.

Sollte sich Deutschland Schweden wirklich zum Vorbild bei der Altersvorsorge nehmen? Vieles spricht dafür, findet die Rentenforscherin Lisa Laun. "Die Aktienrente ist ein netter Bonus, mehr nicht" Von der schwedischen Rente könne Deutschland lernen, sagt Lisa Laun. Die FDP würde sie gerne einführen, Schweden hat sie längst: die Aktienrente. Das Vorhaben wird scharf kritisiert. Dabei könnten sich die Deutschen den Streit um die Aktienrente sparen, findet die schwedische Rentenforscherin Lisa Laun. Sie erklärt im Interview, warum es auf sie gar nicht ankommt und wie Deutschland sein Rentenproblem stattdessen lösen könnte.

Die Rentenexpertin erklärt, wie sich das System selbst trägt. Und dabei Überschüsse erwirtschaftet. Eine Rente, die sich am Kapitalmarkt orientiert, sei immer etwas spekulativ, sagt Lisa Laun. "Auch junge Generationen sollen noch eine staatliche Rente bekommen"

ZEIT ONLINE: Frau Laun, wussten Sie, dass sich in Deutschland gerade viele Menschen für Ihre Arbeit interessieren?

Lisa Laun: Nein, das war mir nicht klar. Aber ich kann mir denken, warum. Mein Mann ist deutscher Ökonom, wir diskutieren auch am Küchentisch gerne mal über die aktuelle Rentendebatte in Deutschland und natürlich auch die Aktienrente.

ZEIT ONLINE: Eine Expertenkommission der Bundesregierung und auch der ökonomische Sachverständigenrat haben das schwedische System gerade als Modell hervorgehoben. Ist Schweden ein Vorbild?

Laun: Definitiv. Ich arbeite seit 15 Jahren als Teil für eine internationale Forschungsgruppe. Mit Teams aus den USA, Kanada, Japan und neun europäischen Ländern forschen wir daran, einer immer älter werdenden Bevölkerung einen sicheren Ruhestand zu ermöglichen. Daher weiß ich, dass das schwedische Rentensystem sehr gut ist.

ZEIT ONLINE: Ein Teil des schwedischen Rentensystems ist die Aktienrente. Über diese wird aktuell in Deutschland viel diskutiert. Sollten wir sie einführen?

Laun: Die Bundesregierung kann die Aktienrente ruhig einführen, aber so entscheidend ist sie gar nicht. Die Aktienrente allein wird eure Probleme nicht lösen. Das deutsche Rentensystem kränkelt an anderen Stellen, genauso wie das schwedische System nicht wegen der Aktienrente so erfolgreich ist.

ZEIT ONLINE: Sondern? Erklären Sie uns, wie das schwedische System funktioniert.

Laun: Natürlich ist es kompliziert, wie jedes andere Rentensystem auch. Es gibt eine Einkommensrente, in die alle Berufstätigen 16 Prozent ihres Einkommens im Jahr einzahlen. Wer wenig verdient und eingezahlt hat, kann eine Basisrente beantragen. Ansonsten gibt es die Aktienrente, die bei uns Prämienrente heißt und in die 2,5 Prozent des Einkommens fließen. Die meisten schwedischen Arbeitnehmer investieren hier in den Staatsfonds AP7.

ZEIT ONLINE: Weil der Fonds eine sogenannte Default-Option ist?

Laun: Genau, wer keine aktive Entscheidung trifft, landet hier automatisch. Man muss sich bewusst dagegen entscheiden und kann dann auch in bis zu fünf private Fonds investieren. Aktuell ist die Auswahl riesig, Angestellte können aus insgesamt 480 Fonds wählen. In den kommenden Jahren will der Staat die Zahl aber auf 150 bis 200 einschränken, um sie besser kontrollieren zu können.

ZEIT ONLINE: Und für den Erfolg dieses Systems ist die Aktienrente nicht entscheidend?

Laun: Sagen wir mal so, die Aktienrente ist ein netter Bonus, mehr nicht. Erwerbstätige zahlen 2,5 Prozent ihres Einkommens in die Aktienrente. Laut Berechnungen macht das am Ende aktuell etwa 5,5 Prozent aller Rentenzahlungen aus. Bestenfalls steigt der Anteil zwar noch mit den Jahren, aber im Vergleich dazu, macht die Einkommensrente immer noch etwa 60 bis 70 Prozent der Rente aus.

ZEIT ONLINE: Wer die Aktienrente ablehnt, befürchtet meist, sie sei spekulativ und bringe ihre Rente in Gefahr. Ist diese Angst berechtigt?Laun: Natürlich ist eine Rente, die sich am Kapitalmarkt orientiert, immer etwas spekulativ. Wir haben während Corona gesehen, was mit den Börsen in Krisenzeiten passieren kann. Aktien und Fonds können auch mal 20 Prozent abstürzen. Trotzdem lautet der jetzige Vorschlag der FDP in Deutschland, nur zwei Prozent des Bruttoeinkommens in eine Form der Aktienrente, womöglich auch einen deutschen Staatsfonds, zu zahlen. Das ist noch mal weniger als hier in Schweden. Der Effekt auf die Rentenauszahlung dürfte am Ende also noch geringer sein. Umgekehrt kann man es auch als Risiko betrachten, die Gewinne an den Aktienmärkten nicht mitzunehmen.

ZEIT ONLINE: Wie hoch ist dieses Risiko?

Laun: Also, der schwedische Staatsfonds schafft seit seinem Start 2000 durchschnittlich eine Rendite von elf Prozent im Jahr, allein dieses Jahr waren es bisher knapp 19 Prozent. Das ist eine unglaublich gute Entwicklung, die Deutschland verpasst.

ZEIT ONLINE: Schweden hat schon 1998 begonnen, die Aktienrente schrittweise einzuführen und konnte über 25 Jahre hinweg von den Renditen an den Aktienmärkten profitieren. Wäre Deutschland nicht ohnehin zu spät dran?

Laun: Ich kann leider nicht vorhersagen, wie sich die Aktienmärkte in Zukunft entwickeln werden. Ich finde das aber auch nicht so entscheidend.

ZEIT ONLINE: Was könnten wir uns denn von Schweden abschauen, das uns wirklich hilft?

Laun: Wir haben in Schweden starke Tarifverträge, knapp 90 Prozent aller Arbeitnehmer haben eine betriebliche Altersvorsorge. 4,5 Prozent des Bruttoeinkommens zahlt allein der Arbeitgeber in einen meist kapitalgedeckten Rentenplan. Versicherte können sich entscheiden, ob das Geld in einen Anleihen- oder Aktienfonds fließen soll, sie tragen aber auch das Risiko, wenn dieser nicht gut läuft. Diese betriebliche Rente macht knapp ein Drittel der gesamten Rentenzahlungen in Schweden aus. Außerdem zahlen bei uns ausnahmslos alle in den gesetzlichen Rententopf ein, Deutschland schließt dagegen Beamte und Selbstständige aus.

ZEIT ONLINE: Laut der Hans-Böckler-Stiftung liegt das Rentenniveau einer Schwedin, die 2020 im Alter von 22 angefangen hat, zu arbeiten, bei 41,3 Prozent. Das einer Deutschen hingegen bei 41,5 Prozent. Die Schwedin kann zwar zwei Jahre früher in Rente gehen, hat aber weniger Geld im Monat. Wenn man die private Altersvorsorge einbezieht, ist die Rente eines Schweden auch nicht viel höher als die eines Deutschen.

Laun: Das Rentenniveau zeigt das Verhältnis von Einkommen zu den Rentenauszahlungen im Ruhestand. Und ja, es stimmt, das ist in Schweden nicht wirklich hoch. So gesehen ist die Rente seit der Reform 1990 tatsächlich schlechter für den einzelnen. Er bekommt theoretisch heute weniger raus, als er es früher im alten System bekommen hätte.

ZEIT ONLINE: Das klingt erst mal nicht so attraktiv.

Laun: Wir finden, dass auch junge Generationen noch eine solide staatliche Rente bekommen sollen. Das schwedische System finanziert sich selbst. In anderen Ländern, auch in Deutschland, muss der Staat oft noch viele Millionen zuschießen, um die Renten ausbezahlen zu können. Weil die Einzahlungen ab- und die Auszahlungen automatisch zunehmen, wenn immer weniger junge Menschen arbeiten und dafür immer mehr ältere Menschen Renten beziehen. Irgendwann brechen diese Systeme zusammen, weil der Staat sie nicht mehr tragen kann. In Schweden haben wir hingegen in den vergangenen Jahren ein großes Plus in der Rentenkasse angesammelt und müssen jetzt tatsächlich überlegen, was wir damit machen. Vielleicht verteilen wir einen Teil einfach an unsere Rentnerinnen und Rentner.

ZEIT ONLINE: Wie kann Schweden garantieren, dass die Rentenkasse nicht irgendwann doch ins Minus rutscht?

Laun: Durch Automatismen. Unser Rentensystem ist weitestgehend unabhängig von der steigenden Lebenserwartung der Menschen. Die Rentenkasse soll immer ausgeglichen sein. Das heißt, die Einzahlungen, unser Vermögen, werden mit den Auszahlungen, den Verbindlichkeiten, in Relation gesetzt. Übersteigen die künftigen Rentenauszahlungen die -einzahlungen, wird die Rente gekürzt – das ist zuletzt 2014 passiert. Dafür garantieren wir aber auch stabile Beiträge und ein relativ flexibles Eintrittsalter: Ab 63 können Schweden theoretisch in Rente gehen und bis maximal 69 Jahre dürfen sie arbeiten. Wenn ihr Arbeitgeber zustimmt, können Sie in Schweden noch später in den Ruhestand gehen. Je früher man aussteigt, desto weniger Rente erhält man logischerweise. Das motiviert sicherlich einige dazu, länger zu arbeiten.

ZEIT ONLINE: Aber sorgen solche Rentenkürzungen nicht für großen Unmut bei den Schweden und Schwedinnen?

Laun: Nicht so sehr, wie man vielleicht vermuten könnte. Klar, jeder möchte immer mehr Rente bekommen. Und zuletzt gab es einige Debatten und auch Demonstrationen. Aber vor allem, weil die Bürger fordern, auch an einem Plus in der Rentenkasse beteiligt zu werden. Insgesamt ist es in Schweden aber viel ruhiger als in anderen Ländern. Dank der Automatismen diskutieren wir zum Beispiel nicht alle paar Jahre darüber, das Rentenalter anzuheben. So was macht das Volk wütend und mürbe. Dafür muss man nur mal nach Frankreich schauen.

ZEIT ONLINE: Schweden hat schon 1998 begonnen, die Aktienrente schrittweise einzuführen und konnte über 25 Jahre hinweg von den Renditen an den Aktienmärkten profitieren. Wäre Deutschland nicht ohnehin zu spät dran?

Laun: Ich kann leider nicht vorhersagen, wie sich die Aktienmärkte in Zukunft entwickeln werden. Ich finde das aber auch nicht so entscheidend.

ZEIT ONLINE: Was könnten wir uns denn von Schweden abschauen, das uns wirklich hilft?

Laun: Wir haben in Schweden starke Tarifverträge, knapp 90 Prozent aller Arbeitnehmer haben eine betriebliche Altersvorsorge. 4,5 Prozent des Bruttoeinkommens zahlt allein der Arbeitgeber in einen meist kapitalgedeckten Rentenplan. Versicherte können sich entscheiden, ob das Geld in einen Anleihen- oder Aktienfonds fließen soll, sie tragen aber auch das Risiko, wenn dieser nicht gut läuft. Diese betriebliche Rente macht knapp ein Drittel der gesamten Rentenzahlungen in Schweden aus. Außerdem zahlen bei uns ausnahmslos alle in den gesetzlichen Rententopf ein, Deutschland schließt dagegen Beamte und Selbstständige aus.

ZEIT ONLINE: Laut der Hans-Böckler-Stiftung liegt das Rentenniveau einer Schwedin, die 2020 im Alter von 22 angefangen hat, zu arbeiten, bei 41,3 Prozent. Das einer Deutschen hingegen bei 41,5 Prozent. Die Schwedin kann zwar zwei Jahre früher in Rente gehen, hat aber weniger Geld im Monat. Wenn man die private Altersvorsorge einbezieht, ist die Rente eines Schweden auch nicht viel höher als die eines Deutschen.

Laun: Das Rentenniveau zeigt das Verhältnis von Einkommen zu den Rentenauszahlungen im Ruhestand. Und ja, es stimmt, das ist in Schweden nicht wirklich hoch. So gesehen ist die Rente seit der Reform 1990 tatsächlich schlechter für den einzelnen. Er bekommt theoretisch heute weniger raus, als er es früher im alten System bekommen hätte.

ZEIT ONLINE: Das klingt erst mal nicht so attraktiv.

Laun: Wir finden, dass auch junge Generationen noch eine solide staatliche Rente bekommen sollen. Das schwedische System finanziert sich selbst. In anderen Ländern, auch in Deutschland, muss der Staat oft noch viele Millionen zuschießen, um die Renten ausbezahlen zu können. Weil die Einzahlungen ab- und die Auszahlungen automatisch zunehmen, wenn immer weniger junge Menschen arbeiten und dafür immer mehr ältere Menschen Renten beziehen. Irgendwann brechen diese Systeme zusammen, weil der Staat sie nicht mehr tragen kann. In Schweden haben wir hingegen in den vergangenen Jahren ein großes Plus in der Rentenkasse angesammelt und müssen jetzt tatsächlich überlegen, was wir damit machen. Vielleicht verteilen wir einen Teil einfach an unsere Rentnerinnen und Rentner.

ENDE

ZEITonline, 2. August 2023,

Hobbit

Es ist beschämend, dass die meisten von uns nicht Mal ansatzweise auf eine Rente kommen, welche den täglichen Bedarf an Überleben decken wird. Ich erwarte, dass in naher Zukunft und unverzüglich Beamte, Selbstständige ebenfalls in das Rentensystem einzahlen. Es kann nicht sein, dass man von uns verlangt, bis zum 70. Lebensjahr in Vollzeit womöglich arbeiten zu müssen, um dann von spärlichen 1300 Euro leben zu dürfen. Wie soll man auch bei steigenden Kosten und Inflation zusätzlich für eine angemessene Aufstockung mit einem Durchschnittsgehalt von 2900 Brutto /Monat sorgen? Willkommen in der Realität! ☺️

Oliver Climatic

Es GAB nur eine sicheres Rente, die des Staates. Der Rest ist Augenwischerei. Jede Inflation, jede Währungsreform wurde durch den Staat aufgefangen. Dann kamen die ganz Schlauen und drückten der Rentenkasse Fremdleistungen auf. Dann kam der Pillenknick und kein Politiker, jeglicher Partei, hatte außer Kürzungen der Entgeldpunkte, kein anderes Konzept. Und um den Herren Politikern das Denken abzunehmen kommt die Aktienrente ins Spiel. Ok, wir sind keine Franzosen, wir sagten bei 67, ja danke gern, bei 70 wird nicht geschimpft. Dabei wussten die Herren Politiker seit 1980 was passieren würde. Ok beim Klima hatten die ja auch nur einen Konzept, "weiter so", anstatt zu sagen: BGE von 1500€ und ALLE Zahlen ein, auch Politiker, auch Derivatehandel. Punkt.

W

Kleiner Nachtrag: Ist den Befürwortern der Aktienrente bewusst, dass sie sich vom Wohl und Wehe an den Kapitalmärkten abhängig machen ? Kleines aktuelles Beispiel: Mir wurde im Rahmen eines Deferred Compensation Programmes ein bestimmter Betrag zugesichert (Wert der umgewandelten Kapitalzahlungen), zum

Zeitpunkt des Renteneintrittes sind die Kapitaleinlagen deutlich weniger wert als das angelegte Kapital. Zum Glück erhalte ich den zugesicherten Betrag, ansonsten würde ich wie manch andere, die auf den Kapitalmarkt gesetzt haben, deutliche Verluste verbuchen.

A

1. Eine Aktienrente ist nicht sehr "spekulativ", denn die meisten Kritiker machen einen "Denkfehler", weil sie auf die "Gesamtrendite" schauen. Die ist aber bei der Aufgabe, die die Rentenversicherung hat, völlig nebensächlich. Da geht es um Ausschüttuungen, die die monatlichen Zahlungen decken. Die kann man sicher stellen, wenn man sehr breit streut, in Dividendentiteln, wie es zum Beispiel der norweg. "Fund" macht. Dazu gibt es dann Anteile an "Wachstumsaktien", die Zusatzerträge generieren oder mit Optionsgeschäften.

2. Vorsichtig mit dem "Durchschnitt" dieser Mittelwert ist nicht robust!

Jadoo6

Was lernen wir daraus?

Nur die Umlage-Rente ist sicher und eignet sich für eine Basis-Rente.

Kapitalanlagen sind riskant und kommen nur oben drauf.

Wer ein Spitzeneinkommen vor der Rente hat, hat auch Chancen für ein nennenswertes Einkommen aus Kapitalanlagen später, die Mehrheit aber nicht.

coolray

"Übersteigen die künftigen Rentenauszahlungen die Renteneinzahlungen, wird die Rente gekürzt ."

AHA. Und wenn das mehrere Jahre passiert werden jedes Jahr die Renten gekürzt . Und werden dann auch Mieten, Energiepreise ect. gekürzt oder bleiben die gleich . Und was macht die schwedische Regierung mit Rentnern die in die Armut abrutschen ? Sich ihrem Schicksal überlassen ?

GH

Von der Logik aber meine ich, dass jegliche Renditen, also ein Plus gegenüber der Einlage nicht von selbst einstellen. Dazu wäre einmal grundsätzlich die Frage wodurch Betriebs- und volkswirtshaftlich Gewinne entstehen, sodass es überhaupt zu einem Überschuss kommt. Im vorherrschenden Wirtschaftsystem ist das techisch nur möglich, wenn sich die abstrakte Geldmenge über eine Bilanzverlängerung vor allem der Geschäftsbanken, Zentralbanken und Fondsgesellschaften etc. vermehrt. Das wiederum setzt voraus, dass jemand Schulden aufnimmt um damit in irgendeiner Form etwas zu konsumieren also Waren, Dienstleistung oder sonstige Investitionen tätigt. Es müssen aber Schulder auftreten, daamit eine permanente Gewinnerzielung vs. Verzinsung funktioniert- also nur wenn dauerhaft die Geldmenge steigt und permanent konsumiert wird. Das weltweite kap. Wirtschaftssysem ist nach meiner Einschätzung nicht dazu geschaffen, um zu sparen oder etwas zurückzulegen. Es ist in sich selbst ständig davon abhängig, dass konsumiert wird und je mehr Mitspieler hier Zinsen oder Gewinne erwarten, desto mehr steigt die Gelmenge einerseits und irgendwo gibt es Menschen, die dies per Schulden ermöglichen. Diese permanente Gewinnstreben vor allem auf dem Kapitalmarkt bedingt zwangläufig, dass es viele Verlierer gibt. Zwar regulieren in D. dievSozialsysteme sowie viele Schutzgesetze.Fazit: Das Geld wechselt bei steit ansteigender Geldmenge die Besitzer! Nur so ist Gewinn und Zins+ möglich!

b

Hier einmal ein paar grundlegende Überlegungen:

Der Kapitalstock des deutschen Rentensystems ist die Leistungsfähigkeit der deutschen Volkswirtschaft (im Detail ist es das aus dem BIP abgeleitete Volkseinkommen).Aktien und festverzinsliche Wertpapiere knüpfen ebenfalls daran an - Zinsen und Dividenden werden immer im hier und jetzt erwirtschaftet. Beim Handel am Sekundärmarkt gilt aber: Bei Kursgewinnen gibt es auch immer einen Verlierer, d.h. die Wirtschaftsleistung erhöht sich dadurch gerade nicht.

Zwar ermöglichen nur Aktien und Anleihen auch Anlagen im Ausland und können damit auch höhere Gewinne einfahren. Allerdings schwächt jeder abfließende Euro die heimische Binnennachfrage (in deren Folge Kapazitäten abgebaut werden). Ältere Menschen fragen weit überwiegend Waren und Dienstleistungen in Form nicht handelbarer nach (Immobilien, Gesundheitsleistungen, Nahrungsmittel). In 2045 würde also im Extremfall eine massiv gestiegene Geldmenge der Senioren auf geringere Kapazitäten im Inland treffen, die dann überlastet wären. Der Effekt wäre eine satte Inflation (trauriges Beispiel: Immobilien ab 2012).

Der Schlüssel liegt am Arbeitsmarkt und beim Staat - gute Arbeitsverhältnisse mit vernünftigen Lohnerhöhungen halten die Binnennachfrage genauso aufrecht, wie öffentliche Ausgaben für Investitionen, Erhaltungsmaßnahmen und Unterstützungen.

b

Die Rentenexpertin erklärt, wie sich das System selbst trägt.

Die "Rentenexpertin" erzählt vor allem jede Menge Halbwahrheiten über das deutsche und das schwedische Rentensystem:

1. Behauptung: Der Bundeszuschuss wäre ein Beweis dafür, dass "die Rente" schon heute nicht mehr funktioniere, weil es immer mehr Ältere und immer weniger Junge gebe. Und dass das Rentensystem garantiert zusammenbreche, weil der Staat irgendwann nicht mehr zahlen könne.

Der Bundeszuschuss von 100 Mrd. Euro ist Erstattung versicherungsfremder Leistungen Diese Leistungen gibt es in privaten Systemen nur gegen Extra-Beiträge oder überhaupt nicht: Beispiele: 47 Mrd. Euro/a Witwenrenten, 30 Mrd. Euro/a Aufwertung Ost-Beiträge (Spätfolge der Wiedervereinigung), 20 Mrd. Euro/a Beiträge für Kindererziehungszeiten, 9 Mrd. Euro/a Anrechnungszeiten (Mutterschaft, Arbeitslosigkeit), 6 Mrd. Euro Fremdrenten (Spätaussiedler).

Summe: 112 Mrd. Euro/a.

Ein Durchschnittsverdiener in Schweden zahlt 22,3% Altersvorsorgebeitrag - sagt die OECD: https://www.oecd-ilibrary.org/sites/d164c

2. "Also, der schwedische Staatsfonds schafft seit seinem Start 2000 durchschnittlich eine Rendite von elf Prozent im Jahr,"

...und zwischendurch gab es erhebliche Abstürze an den Aktienmärkten, die der schwedische Staat mit Schulden auffangen musste - die Aktienrente musste ja weiter bezahlt werden - sagte 2018 zumindest die Zeitschrift CAPITAL: https://www.capital.de/geld-versicherungen/warum-das-schwedische-vorsorgemodell-einen-haken-hat

D

... der schwedische Staatsfonds schafft seit seinem Start 2000 ...

Und genau da liegt doch der Hase im Pfeffer, es wird viel zu kurzfristig/kurzsichtig gedacht. Nehmen wir mal an, ein Mensch beginnt mit 20 Geld zu verdienen und er/sie/es wird 80 oder so, so ist der Zeithorizont doch 60 Jahre.

Wie sah unsere Welt/unsere Wirtschaft 1963 aus? Dazu zeigt ein Blick in die Natur, dass die Biologie immer nur aus dem Tagesbetrieb "finanziert", maximal werden Vorräte für ein viertel Jahr angelegt, maximal ein halbes, andernfalls finden sich andere "Abnehmer" dafür oder es verschimmelt oder treibt aus.Wie viele Mäuse kann sich ein schlauer Fuchs auf die hohe Kante legen, um davon wie lange als Rentner zu leben? Auch der überwiegende Teil der Menschheit hat sich bis zur industriellen Sklavenarbeit aus dem laufenden Betrieb ernährt, jede Reserve, jede Beteiligung ist nur so viel wert, wie ein anderer dafür zu zahlen bereit ist, unabhängig davon, welche Zahl auf einem Papier steht.Insofern müssen wir jetzt erst mal lernen, nachdenken darüber, was "Rente" eigentlich ist.

mf

Ich frage mich ernsthaft ob die Leute die hier in den Kommentaren über Aktienrendite und Dividende schwadronieren den Artikel überhaupt gelesen haben? Eine zentrale Aussage war ja, dass die Aktienrente in Schweden mit 2,5% nur ein kleiner und nicht der grundsätzliche Pfeiler der Rente ist. Und die Dame hat recht, das deutsche Rentensystem hat massive Probleme. Vielleicht sollte man sich dann doch mal eher auf Aspekte wie Tariflöhne, Generelle Betriebliche Altersvorsorge und ein Topf für Alle fokussieren. Aber gegen letzteres wehrt sich ja diese Mittelalter Mafia Organisation namens DBB vehement.

Ich kann mir schwer vorstellen, dass Deutschland in naher Zukunft irgendwas mit Aktien macht. Dafür ist die deutsche Mentalität viel zu risikoavers. Wenn nicht sogar eher ängstlich. Auch ein Grund warum wir aktuell hinterherhinken. Wir labern nur statt zu machen.

Id

Aktienrente für alle wird nicht funktionieren, da es mehr Rentner als Aktien gibt. Im Vergleich 350 MRD Rentenzahlung haben alle DAX Unternehmen zusammen 50 MRD an Dividenden ausgeschüttet - Selbst wenn ich die aktuelle Marktkapitalisierung von 2 Billionen mit einer Realrendite von 4% rechne, reicht das für 20 Millionen Rentner für 300€ im Monat und sollte ich wirklich den gesamten DAX kaufen wollen, werde ich den aktuellen Aktienbesitzern einen deutlich höheren Preis anbieten müssen. Ich kann zwar auch im Ausland Aktien kaufen - da aber umgekehrt das Ausland bei uns eher mehr kauft ändert dieses nichts am Verhältnis.

Szólj hozzá!

„WOKE” – MI A FENE AZ? S. Neiman – ZEIT/RózsaS

2023. augusztus 29. 08:34 - RózsaSá

WOKE” – MI A FENE AZ? S. Neiman – ZEIT/RózsaS

Susan Neiman (68), filozófus, a potsdam-i Einstein Forum-ot vezeti.

DIE ZEIT: Ön magát könyvében (Links ≠ woke) „balosnak” vallja. Ez mit is jelent?

Susan Neiman: Sok barátom ezt magáról inkább letagadja, mert a woke-kal teszik egyenlővé. Ez egy kisebbség nézete, Albert Einstein nézete is hasonló volt. A széles nyilvánosságban a „woke” terjedt el, bár magát senki sem nevezi ennek.

Z: … a szó valójában a kirekesztettekről való éber gondoskodást jelenti.

N: Sajnos, ma már inkább szitokszó. Talán a szóban eleve benne van egy csíra, eléggé pontatlan és könnyű visszaélni vele. A jobb oldal már rég beveti, az US-republikánusok ezzel indulnak az elnökválasztásba. A „woke” magyarázatra szorul. Az én gyökereim az US-polgárjogi mozgalomból erednek. Az „én” használata egyáltalán nem narcisztikus. Kiejtésekor Jean Améry jut eszembe, de sok szerző élt ezzel: Hannah Arendt, Wittgenstein, Sartre, Beauvoir, Rousseau, Diderot - de még Kant is. Ők ma néha időszerűbbek, mint a jelen filozófiája. Nem szakszövegek, jól olvashatók és minden gondolkodó embert megszólítanak. Az „én” mögött több változó identitás rejtezik: Kant-szakértő, anya, univerzalista. Bosszant, hogy a woke identitáspoltikája csak kettőre korlátozódik: a rasszra és a genderre. Ezek születésünk óta adottak. A woke-gondolkodásban nem azok vagyunk, amivé alakítottuk magunkat, vagy amit választottunk – ezt én nagyon szegényesnek tartom. A kifejezés először 1938-ban , a blúz-zenész Leadbelly dalaiban hangzik el. Kilenc fekete kamaszt akartak fölakasztani, egy vélt megerőszakolás miatt. Nemzetközi tiltakozással sikerült őket megmenteni. Ilyen értelemben a woke: éberség az igazságtalanságnál. A woke-ok fölháborodnak az elnyomottak sorsán és ezzel egy oldalra kerülnek a balosokkal. Ám egy egész traumaerdőbe visznek és elfelejtik, hogy az emberek többek sérelmüknél. A történelem több, mint bűnözés. A woke-osok megrekedtek egy törzsi gondolkodásnál és az embereket csoportismérvek alapján szortírozzák. Ám az emberek olyan módon is cselekednek, aminek semmi köze a törzstagsághoz.

Z: Ön most teljesen a jobbosokhoz tolja át őket, holott ők magukat balosoknak vallják.

N: Tudatosítani akarom, hogy hasonlítanak a konzervatívokhoz, sőt, netán a reakciósokhoz is. Azt sulykolják, hogy mély, igazi kapcsolatok csak a törzsön belül lehetségesek. A hatalommal és nem az igazságossággal foglalkoznak. A balosok a fölvilágosodás óta univerzalistáknak és nem tribalistáknak értik magukat. Hasonlók a liberálisokhoz, akikkel közös céljuk az igazságosság. Külön választják a hatalmat és a jogot - ha ez nagyon nehéz is. Mindkét irányzat hisz a haladásban, de nem olyan naivak, hogy ennek törvényszerű bizonyosságában is higyjenek. A balosok abban különböznek, hogy a szociális jogokat nem privilégiumként értik, hanem emberi jogoknak, ahogy azt az ENSz 1948-ban kimondta. Mint baloldali, kész vagyok minden szövetségre a nyomuló jobb oldallal.

Z: De mért foglalkozik a woke-kal? A konzervatívok elég erősek, hogy az autoriter jobbtámadást kivédjék.

N: Erősek, az igaz. Ám védeni akarják a „természetadta” hagyományokat, ódzkodnak azokra rákérdezni. A nők tényleg természetszerűleg a férfiak után sorolandók? A kaszttársadalmak hierarchiája maradjon? Lám, itt a tradíció nem igazságos. A konzervatívokat egyszerű kritizálni. Itt magamra is gondolok, mert a woke-okkal közös politikai táborban vagyok.

Z: A konzervatívok az emberiségtől legalábbis idegenkedtek. Különösen a szélsőséges jobbosok. Aki emberiséget mond, csalni akar, Carl Schmitt náci jogász szerint. Mit mond erre a Linke?

N: Az emberiségszintre nehéz fölmenni. Aki az emberiségről szól, normatív igényeket támaszt. Az ember méltósága érinthetetlen. Ám a valóságban nap mint nap tiporják - ez nem lehet normatív. Minden kísérlet az ős-emberit meghatározni - eleve politikai. Az összes emberben két tulajdonság van jelen. Az egyik az együttérzés, ha valaki a közelben szenved. Ha egy csecsemő sír, mindenki arra fordul. (Kivéve a pestieket, amikor az Erzsébet téren kísérletképp egy gépcsecsemőt hagytak sírni. RS). A második: a szabadság utáni vágy. Ha korlátozzák, védekezünk. Erre a kettőre építhető egy olyan univerzalizmus, amely nem vezethető vissza a vallási ősbűnre.

Z: Ebből még nem lehet politikát csinálni. A filozófus, Olúfemi Táíwo, szerint a fájdalom rossz tanácsadó, szülessen az elnyomásból vagy másból.

N: Ám összeköt bennünket, embereket. Kell-e egy csoportidentitást kovácsolni a fájdalomból? Semmiképp. O. T. még azt is hozzáfűzi, a sebezhetőség traumatikus megtapasztalása nem ruház föl, hogy egy csoport érdekében fölszólaljunk. Mivel a történelmet a győztesek írják, a XX. sz. közepén a hősök helyett el kezdtek az áldozatokra fókuszálni. Az áldozatokról való gondoskodást tekinthetjük erénynek anélkül, hogy magát az áldozatot is erénynek minősítenénk.

Z: Ön tehát azt mondja, tartsunk távolságot az áldozat-történetektől. Mégis támogatja a black-lives-matter mozgalmat. Hogyan illik az együttérzés a távolságtartáshoz?

N: A distancia élesíti a politikai látásmódot. Fegyvertelen emberek megölése emberiség elleni bűntett. Ám tény, hogy a feketék az USA-ban gyakrabban szenvednek el rendőri erőszakot, mint a fehérek. A rendőrképzésre több pénzt kell rászánni. Egyes US-államokban nehezebb kapni egy fodrászengedélyt, mint fegyvertartásit. Csak az univerzalista perspektíva segíthet.

Z: Ön az emberi jogokra hivatkozik. Ám a XIII. századi rabszolgahajók olyan neveket viseltek, mint Jean-Jacques vagy Liberté. A woke-okkal kritizálja a fehér európai fölvilágosodást.

N: Az ideálokat sosem sikerült teljesen megvalósítani. Az akkori gondolkodók szexisták voltak és még rasszista megjegyzéseket is megengedtek maguknak. Ám ez mit sem változtat azon, hogy úttörőként elvetették az eurocentrizmust és a maradék világ szemszögét vették föl.

Z: A gyarmatokon is?

N: Kant, Voltaire és Diderot is szigorúan elítélték a gyarmatosítást és a rabszolgatartást is. A fölvilágosítás harcosai csak részben voltak sikeresek. A Candide-ben egy rabszolga lábát levágják szökés miatt, mire az így fakad ki: „Ez az ára a ti cukoréhségeteknek Európában!” Persze, ez a kritika csak kevesekhez jutott el.

Z: A „fölvilágosítóknak” a nők jogai nem jutottak eszükbe.

N: A nők mégis így jutottak egy fontos fegyverhez: A fölvilágosult értelemhez. Ebben benne volt a haladás lehetősége is.

Z: Ma, az általános kijózanodás után, mi hozhat még haladást?

N: Próféta nem vagyok. Elterjedt kétkedés, hogy ezen a hangos nyugat-érték-retorikán kívül misem történik. Az értelem hatástalan marad, mert csak a hatalom finom formája. Banalitás, hogy a fehérek feketékkel házasodhatnak? És lehet melegházasság is? Vagy, hogy a gyerekek elleni erőszak bűntett?

Z: Az erőszak marad.

N: A modern kritikájához tartozik, ahogy Michel Foucault mondja, az értelem csupán a hatalom egy eszköze. Ezzel azonban eltűnik az erőszak és a meggyőződés közötti alapvető különbség. Akit egyszer vertek, ismeri ezt a különbséget. Az értelmes indokok és az erőszak között akkora a különbség, mint a demokrácia és a fasizmus között. Az értelem megváltoztathatja a valóságot, de, hogy mi is ez, nem szabad az autoritásokra bízni. A liberális pragmatista, Richard Porty szerint a baloldal annyira el van foglalva a jelen leleplezésével, hogy elfelejt egy jobb jövőt építeni. A woke-ban is ez a veszélyes. Mint Carl Schmitt, uszít a liberális, demokratikus parlamentek ellen, amelyek semmit nem tesznek, csak mindent szét-beszélnek. Ez nagyon csábító. Könnyen elfelejtjük: Háborús politikai elmélet születhetik. Akkor a politika nem lesz más, csak harc a hatalomért.

ZEIT, 17. 8. 2023

Ist das links oder woke?

Szólj hozzá!

TESZTOSZTERON-VB BUDAPESTEN

2023. augusztus 29. 08:31 - RózsaSá

TESZTOSZTERON-VB BUDAPESTEN

Egy hét múlva elstartol az atlétika VB Bp.-en. Bp. ismét rekorder a VB-vendéglátásban. Sebastian Coe (66) a World Athletics elnöke, maga is futó volt, 11 rekorddal, 2 olimpiai arannyal. Utána brit konzervatív képviselő, majd a 2012-es londoni olimpia felelőse. A Nemzetközi Olimpia Bizottság (IOC) elnökének, Thomas Bach-nak lesz az utódja.

SPIEGEL: Lord Coe, a legjobbak készülődnek. Ön hogyan birta a stresszt a versenyek előtt?

Coe: A mentális erő a fizikaiból születik. Amikor tudatában voltam maximális fölkészültségemnek, sem betegség, sem sérülés nem akadályozott, szinte biztos voltam győzelmemben.

Sp: Ön számos világrekordot állított föl. (Tépné ki a tyúkhúrt úgy, hogy annak ne szakadjon bele a gyökere! RS). Bp.-en is sokat várnak Öntől.

C: Nem fogunk csalódást okozni. Atlétáink topformában, csak az idén 7 új világrekordot döntöttek meg. (0,001 mp-cel? RS).

Sp: A legtöbbet futószámokban. Az új karbonszálas futócipő egy „doppingszer”? A tartánpályák is gyorsabbak lettek. (Sztirol-akril, multisportos. RS).

C: A technika korában élünk. Ám anélkül is sok rekord született. Rudolf Harbig, 1939-ben, salakon 1:46-ot futott 800-on (Coe: 1,41), Derek Clayton 1969-ben 2:08 óra alatt futott maratont olyan cipőben, amilyenben ma kutyát sem sétáltatnánk.

Sp: Anyagcsatává züllött az atlétika?

C: Dehogy! Persze, egy gyártó sem mondhatja: lassító cipőt tervezünk. A társadalomban benne van a technika javítása.

Sp: A gyógyszeripar is fejlődik. Ön mennyire biztos abban, hogy a mai rekordok überelik a 80-as évek anabolikus-világcsúcsait?

C: Hiszem, hogy „tiszta” edző és sportológeneráció nőtt föl azóta. Nem védem a szereket, de a dopping idejében párhuzamosan úttörő edzésmódok indultak el. Két perc alatt futni a 800-at nem dopping, hanem kitűnő coaching.

Sp: A mai sztároknak más a karakterük?

C: Ma nagyobb a nyomás rajtuk. A vasfüggöny idején is futottam az NDK-ban és Lengyelországban. Nem tűröm a doppingot, de megértettem a lipcseieket. Nem volt más útjuk, mint az állami dopping. Problémásabbnak tartom, hogy demokráciában is történhetik ilyen csalás, hisz most senki sem kényszeríti ki. Az antidopping szabályok is félreérthetetlenek. Viszont a szponzorok bizonyos teljesítményeket várnak el. Ilyen nyomás rajtunk nem volt.

Sp: Ön egy régi hidegháborús országba utazik ismét. Mo. blokkolja az EU-t, bevándorláspolitikája kirekesztő. Lehet ilyen egy vendéglátó ország?

C: A magyar kormánnyal őszinte és bizalmas vitákat folytattunk. Biztosíthatom Önt, sportunk tekintélyét maximálisan őrizzük és „kellemetlen” témákra is rákérdeztünk. (És? RS). A magyarok kitűnő vendéglátók. (A migránsok számára is? RS).

Sp: Mindegy, ki pénzeli a sportot?

C: Természetesen nem. De fontosabb, hogy mire költünk.

Sp: Az orosz milliárdos, Abrámovics, a Chelsea-t eladni kényszerült, mert az EU a háború miatt szankcionálta. A World Athletics azon kevesek egyike, amelyik kizárja az orosz és fehérorosz atlétákat. Az IOC viszont „semleges atlétákként” beengedné őket. Ön érez nyomást, vagy elszigetelődést?

C: Nem.

Sp: Pedig ezt hallottuk.

C: A Council Világszövetség 27 tagja mögöttem áll. Tavaly, amikor München-ben üdvözölni akartam az ukránokat, egyikük hozzám lépett és közölte, hogy a magasugró Katyerina Tabersnyik édesanyját egy rakéta megölte. 20 percig némák voltunk. Nem tudok semleges maradni.

Sp: Az oroszok és a fehéroroszok kizárva maradnak, amíg tart a háború?

C: Nem valószínű. Egy munkacsoport dolgozik a kizárás kritériumain. A döntés nehéz, határidő nincs. A végleges kizárás senkinek sem használ.

Sp: Ön többször ellenezte a bojkottálást. Ukrajnának sem ajánlja. Vitás, hogy orosz és fehérorosz sportolókat is beengedjenek-e Párizsba.

C: Hadd jöjjenek! Egy bojkott a végén azoknak árt, akiket védeni akarunk.

Sp: Caster Semenya, olimpiai rekorder tesztoszterin szintjét levitték, hogy mint nő futhasson. Önt ezért kapott a fejére.

C: Mi védjük a nők részvételét. Ha nem tennénk, egy nő sem indulna.

Sp: Semenya perelt a szabályok ellen és többször nyert. Ám most az EU emberjogi bizottsága úgy találta, nem világították át eléggé.

C: Az ítélet nem hat szabályainkra. Ám fontos, hogy autonóm és független maradjunk. A sport sokkal fontosabb az éremtükörnél. Az IOC elég erős, hogy egy rendkívüli szervező legyen.

SPIEGEL, 12. 8. 2023

»Testosteron ist nun mal der wichtigste Faktor«

KOMMENT

RS: Nyakunkon az aszály, az erdőtűz, az árvíz, a háború, a klímakatasztrófa – ezek meg 0,001 mp-ekért güriznek! „Sportolók” és sleppjeik repülőznek a világ körül és ölik a klímát. Nem megyek ki futni, ha nem lesz új világrekord? Megáll az eszem!

GYERE A SZIGETRE KLÍMÁT GYILKOLNI! Nyílt társadalom tűzijátékkal – FAZ/RózsaS

A kelet-európai összeomlásra a Nyugat nem tört ki diadalordításban: a most következő nehézségek nem kisebbek, csupán másmilyenek lesznek. Az utópia, ami volt, legalább egy magasztos értelmet adott az embereknek, amire a liberális társadalmak képtelenek. Ezzel csupán visszavetik az egyént individuális kívánságainak betöltésére: egy világ, ahol minden lehetséges és semmi sem fontos. Ahol egy nemzedék az összes örökölt elvkincsekkel, igazságokkal és értékekkel egy vidám tűzijátékot rendez. A személyes gazdagság és kényelem szétzúzza azt az alapot, ahonnét ez a szabadság kinő. Umberto Eco írja, az „anything goes”-világok saját törvényeiket követve nem a szabadság magasabb fokát eredményezik, hanem szükségszerűen erőszakrendszerekbe csapnak át. Mennyire lehet egy liberális társadalom tartósan állandó? Demokratikus struktúrák, erőszakmegosztás, piacgazdaság csupán egy rendezett együttélés eszközei, korántsem maga a cél. Ralf Dahrendorf ezeket „cold project” néven illeti.

Mit tegyünk? Kérdi Thomas Morus Utópiájában és négyszáz évre rá Lenin megadja rá magabiztos válaszát, amint önmagát és profi forradalmárjait a történelem alanyaivá kiáltja ki. Nyilván az ember ilyen válaszokat igényel, olyasvalamit, ami kielégíti vágyakozását valami Egészen Másmilyen, valami Nagy, valami Megingathatatlan után. Valami, ami fölötte van az évente emelkedő munkaabéreknek, az évi Ibiza vagy Seychellen nyaralásoknak, valami transzcendentális. Eugen Drewermann, Franz Alt, Luise Rinser tömeges könyvkiadásai is ezt jelzik.

Magam sem tudom, mi csillapíthatná az emberek metafizika utáni szomját. A politika ilyen kérdésekre válasz nem ad, vagy ha igen, akkor szörnyűségeset. Ám az értelemkeresést, a meghittséget, a szilárd alapot nem biztosíthatja. A hosszú társadalmasítás után ez most minden egyes egyén saját föladata. Addig is ezt a „polgári társadalmat” állandósítani kell, viharállóvá tenni, fenntartó intézményeit erősíteni.

(Joachim Fest, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1992.)

KOMMENT

RS: Mért kell egy egész atomerőmű ahhoz, hogy mulassunk? A technika és a tudomány hozzásegített ahhoz, hogy elveszítsük többezeréves önszórakoztató képességünket. Pedig valahol van még táncház – egy szál hegedűvel!

AZ ALKOTMÁNY ELLENSÉGEI – SPIEGEL/RózsaS

75 éve a bajor Herrenchiemsee kastélyában összeült az ún. „Verfassungskonvent” (11 landképviselő és 5 szakember) hogy belefogjanak az új német alaptörvény megfogalmazásába. Frank-Walter Steinmeier, közt. elnök, a napokban: „Szabadságunkat és demokráciánkat újból meg kell védenünk.” A jó demokrácia ki kell hogy állja ellenségei támadásait. Nem mondta ki az AfD nevét, amely a Grundgesetz ellenségeinek gyülekező helye. A legszigorúbb intézkedést említette: a párttilalmat. Az alaptörvény megalkotói előrelátóan erre is gondoltak. A puccsoló pártokat lehetséges alkotmányellenesnek nyilvánítani. Ezt az opciót tartalmazza a 21. cikkely: „Azok a pártok, melyek követői a szabad demokratikus alaprendet zavarni vagy fölszámolni szándékoznak, alaptörvény-ellenesnek nyilváníthatók.

Björn Höcke türingiai AfD-képviselőnek bírósági papírja van arról, hogy fasiszta. Eleve puccsgyanús. Az ő népuralmához csak „bionémetek” tartoznak, migránsok és „papírnémetek” nem. Ez ellentmond az alaptörvénynek, melynek 1. cikkelye kimondja, minden ember méltósága megvédendő. Az AfD-ben vannak mérsékeltek is, de az ő hangjuk nem hallatszik. Az AfD egyre inkább radikalizálódik – látni lehetett a legutóbbi európa-pártnapon. A kezdeteket kivédeni már késő, de a további fasizálódás megfékezhető. Az alkotmányvédelem a „Höcke-szárnyat” már 2021-ben szélsőségesnek minősítette. Bár állítólag fölszámolták, de befolyása megmaradt. Több Ost-Landverband is alkotmányellenes lehet. Ezeket be kellene tiltani, hisz ilyen tilalom alsóbb szintekre is kimondható.

Ám nem olaj a tűzre, ha az AfD-t az áldozat szerepébe kényszerítik? Elképzelhető, de indokolatlan. Sok AfD-választó szerint, mivel a párt nincs betiltva, ezért demokratikus. És mi lesz a betiltott párt szavazóival? Ők átnyergelhetnek a lehetséges új, hasonszőrű pártokhoz.

SPIEGEL, 12. 8. 2023

»Wehret den Anfängen!«

Szólj hozzá!

E.ON; CO2; MŰHAL

2023. augusztus 29. 08:25 - RózsaSá

AZ ENERGIAKIRÁLY - E.on Leonhard Birnbaum – ZEIT/RózsaS

Leonhard Birnbaum (56) CEO az E.on-nál. 2013-ig az RWE-nél volt igazgató. A konszern 48 M ügyfelével 8,1 mrd € nyereségre tett szert 2022-ben. Az E.on az EU egyik legnagyobb energiavállalata. Fosszilis energiatermelésétől megvált és az áram- és gázhálózatra szállt át. Új nap- és szélerőműveket állított üzembe.

ZEIT: Először a történelemben a többi „törzsre” is gondolni kell?

Birnbaum: Először kerültünk globális veszélybe, először kell globális választ adnunk. Határok feletti kooperáció szükséges, ám struktúráink nemzetiek. Csak az innováció segíthet. Teljesen másképp kell eljárnunk. Sikerült a nap- és a szélenergiát piacképessé tennünk. De elég gyorsak vagyunk-e? Párizs-szerű együttműködésre van szükségünk, ám én ezt nem látom. 2015 éve egy csoda volt: Obama az N-díj után lépéskényszerben volt, Putyin a Krím után valami jó tettre kényszerült, Hszi Ping 3. éve volt hatalmon. És mind ott voltak Párizsban, hogy megegyezzenek! Ma ezt nem tudom elképzelni, pedig most még sürgősebb.

Z: Az 1,5 fok a tudományból ered. Egy olyan CEO-nak, mint Ön, van egyáltalán kapcsolata a tudománnyal?

B: Igen, bár a perspektívák gyakran eltérnek. Sok téma a mindennapokra irreleváns. Ilyen az alapkutatás, mely csak 20-30 év után hozza eredményeit. Nekem az energiafordulathoz most kell befektetési terveket készítenem.

Z: A tudomány idejekorán figyelmeztetett.

B. Igen, de a mostani döntédekben nem játszik szerepet. Vitatkozhatunk, 1,5 vagy 1,4 fok, ám a klíma szorít. Jóval több infrastruktúrára van szükségünk.

ZEITonline, 3. 8. 2023

Ist die Menschheit noch zu retten, Herr Birnbaum? "Es ist praktisch unmöglich, ohne neue Technologie die Wende rechtzeitig zu schaffen"

GYEREKEINK NYUGDÍJA – Lisa Laun - ZEIT/RózsaS

Lisa Laun professzor a svéd IFAU-ban (Munkapiaci és Képzéspolitikai Értékelő Intézet). A nyugdíjrendszerek kutatója, a svéd pénzpolitikai tanács tagja. „A svédektől a németek csak tanulhatnak. Itt a nyugdíjrendszer önfenntartó és még hozamot is produkál.” Az FDP már rég bevezette volna a részvénynyugdíjat, ám sokan ellenzik. Laun szerint ezen kár civakodni, nem ezen múlik.

ZEIT: A berlini kormány a svéd modellt dicséri. Lehet ez példakép?

Laun: Abszolút. 15 éve dolgozom egy nemzetközi csoportban azon, hogy az öregedő társadalomban biztos legyen nyugdíj.

Z: A svéd rendszer egy része a részvénynyugdíj. Javasolja?

L: Berlin bevezetheti, de a problémát nem ez oldhatja meg. A német nyugdíj több sebtől vérzik (Nekem küldik! RS) és a svéd sem a részvénynyugdíjtól olyan sikeres. A rendszer komplikált. Van a jövedelemnyugdíj, ebbe minden dolgozó jövedelme 16%-át fizeti be. Aki keveset keres, kérhet alapnyugdíjat. Továbbá van a részvénynyugdíj, amit nálunk prémiumnyugdíjnak neveznek. Ebbe a jövedelem 2,5%-a folyik. A legtöbb svéd az AP7 állami alapba fizet be. Aki nem dönt, automatikusan ide kerül. Ám mindenki 5 magánalap közül választhat. A választék óriási, alkalmazottaknak 480 alap áll készenlétben. Az állam ezt azonban 150-200-ra tervezi csökkenteni, hogy jobban ellenőrizhesse őket.

Z: A részvénynyugdíj miért nem döntő?

L: Egy csinos bonusz, nem több. A befizetett 2,5% a kifizetések csak 5,5%-át teszik ki. 60-70%-át továbbra is a jövedelemnyugdíj adja.

Z: Sokan azért ódzkodnak a részvénynyugdíjtól, mert spekulatívnak, bizonytalannak tartják.

L: A tőkepiacon minden valamennyire spekulatív. A kovid idején láttuk, mi történt a tőzsdéken. Részvények és fondok 20%-ot is zuhantak. Az FDP mégis a bruttójövedelem 2%-át ide javasolja elhelyezni, lehetőleg német alapba. Ez még a svéd aránytól is kisebb – tehát a kifizetésekre aligha fog hatni. Fordítva: az a kockázat, ha a részvénypiac hozamaival nem élünk. A svéd állami alap 2000 óta átlagban 11% hozamot fial, idén eddig 19%-ot. Ez hihetetlen fejlődés, amit a németek elmulasztanak. (A pénz nem terem a fán. Minden centért valaki megdolgozott. Ezért vagyok én ökoszocialista. RS).

Z: Svédország 1998-tól kezdte lépcsőzetesen bevezetni a részvénynyugdíjat. Így 25 éve profitál a részvénypiacokon. Németország így is, úgy is, lekésett?

L: Nem tudom megmondani, hogyan alakulnak a részvénypiacok, de ez nem is olyan fontos. Nálunk a dolgozók bérszerződései igen erősek. 90% üzemi gondoskodásra számíthat. A munkaadó a bruttójövedelem 4,5%-át fizeti be egy tőkefedezett nyugdíjalapba. Lehet választani kölcsönkötvény és részvényfond között. Ám ha ezek rosszul fizetnek, a kockázat a befektetőé. Az összes kifizetések egyharmada ilyen üzemi alapból történik. Ezen felül mindenki kötelezően a törvényes nyugdíjalapba is befizet. A németek innét a tisztviselőket és az önfoglalkoztatókat kizárja.

Z: A Hans-Böckler-Stiftung kimutatta, hogy egy 22 éves kora óta dolgozó svéd nyugdíjszintje 41,3%. Bár 2 évvel korábban mehet nyugdíjba, de kevesebbet kap, mint egy német. Ha erre a magángondoskodást is rátesszük, akkor sem lesz jóval több egy németénél.

L: A nyugdíjszint a jövedelmek és a kifizetések arányát mutatja. Igen, ez tényleg nem nagyon magas. Így nézve, az 1990-es nyugdíjreform óta az egyes nyugdíjas rosszabbul jár. Elméletileg kevesebbet kap, mint a régi rendszerben.

Z: Ez nem tűnik valami vonzónak.

L: Célunk, hogy a fiatal nemzedékek is szolid állami nyugdíjat kapjanak. A svéd rendszer önmagát pénzeli. Másutt, Németországban is, az állam milliókat tesz hozzá. Mivel a befizetések automatikusan csökkennek, a kifizetések pedig nőnek (egyre kevesebb fiatal dolgozik, egyre több idős kap nyugdíjat). Ez a rendszer így egyszer összedől. (Csak a klímakatasztrófáig kibírja! RS). Mi, svédek, az évek során a nyugdíjkasszát alaposan föltöltöttük. Most az a kérdés, mint tegyünk a tartalékkal. Meglehet, egyszerűen szétosztjuk a nyugdíjasoknak.

Z: Mi a garancia, hogy nem csap át egyszer mégis mínuszba?

L: Az automatizmus. A mi rendszerünk független a várható élettartamtól. A kassza mindig legyen egyensúlyban. Ha a kifizetések meghaladják a befizetéseket, csökken a nyugdíj. Ez utoljára 2014-ben történt. Ellenben szavatoljuk a stabil járulékokat és a rugalmas belépést. 63 évesen lehet nyugdíjba vonulni és 69 éves korig szabad dolgozni – a munkaadó engedélyével még tovább. Minél korábban tesszük le a munkát, annál kisebb lesz a nyugdíj. Ez arra ösztönöz, hogy tovább dolgozzunk. (Igen, de Nálatok mindig hideg van. RS).

Z: Az ilyen nyugdíjkurtítások nem dühítik föl a svédeket?

L: Nem annyira, mint várható. Persze, hogy mindenki többet szeretne kapni. Voltak is viták és tüntetések. A polgárok követelik, hogy részesüljenek a fölösből. Ám az automatizmusnak köszönve, elmaradnak a viták a nyugdíjkorhatár-emelésről. Erre nyugodtabb a nép, nézze csak meg a franciákat!

KOMMENT

Hobbit: Szégyen, hogy legtöbbünk a napi megélhetést sem tudja fedezni! Fizessenek a tisztviselők, az önfoglalkoztatók is a nyugdíjalapba! 70-ig dolgozhatunk, aztán éljünk meg nyomorult 1300€-ból.

OC: Régen csak egy biztos nyugdíj volt: az állami. Minden inflációt kompenzált az állam. Aztán jöttek a nagyokosok és a nyugdíjkasszából mást is fizettek. Utána jött a „Pillenknick” és kevesebb gyerek lett. Aztán a politikus urak, minden pártból, csak kurtítottak. Most bedobják a részvénynyugdíjat, hogy ne kelljen gondolkodni. A 67-re rábólintottunk. A 70-re is, holott 1980 óta tudott, mi történne. A klímánál is „csakígytovább”, ahelyett, hogy biztosítanák az 1500€ alapjövedelmet, amihez mindenki hozzájárulna, politikusok és derivátkereskedők is.

W: A részvénynyugdíj-pártiak tudják-e, hogy ki lesznek szolgáltatva a tőkepiacoknak? A Deferred Compensation Programmes biztosított nekem egy bizonyos összeget (a tőkekifizetés-átalakítás értékét). A nyugdíj kezdetekor a tőke lényegesen kisebb értékű, mint a befektetett pénz. A programnak köszönve nem jártam úgy, mint akik a tőkepiacra mentek.

A: A részvénynyugdíj nem „spekulatív”. Sokan az összhozamra gondolnak, mely teljesen mellékes. A kiszórásokról van szó, melyek a havi kifizetéseket fedezik. Ezt úgy lehet biztosítani, hogy széles körben fektetünk be, mint a norvég „Fund”. Ehhez növekedés-részvényeket is lehet venni, melyek ráadást termelnek vagy opcióügyletekbe lehet fogni.

... (Itt abba hagyom, mielőtt szétesik a fejem. RS).

ZEITonline, 2. August 2023

Rente in Deutschland

2026: A CO2-SZABADSÁG VÉGE – taz, Berlin/RózsaS

Mi a taz-nál két éve figyeljük, mikor használja föl az emberiség az utolsó molekula CO2-őt, anélkül hogy túllépné a +1,5 fok Föld-fölmelegedést. Eddig 2029 volt a határ, de jött egy friss tanulmány és előre hozta 2026-ra. Tehát már csak 2,5 évünk van a klímakatasztrófa megelőzésére. Több jel arra mutat, hogy a +1,5*C már nem tartható. Ezért többen kapitulálnak és másokat is erre szólítanak föl.

Pedig a cél most fontosabb, mint valaha. Konkretizálja az igényt, amit mi, emberek, támasztunk önmagunknak. Ha nem elég gyorsan és konzekvensen cselekszünk, a következmények kegyetlenül zúdulnak ránk. Ha csődöt mondunk, visszatérhetünk a régi utópiához vagy inkább disztópiához.

A párizsi egyezményben szinte minden kormány kötelezte magát, hogy 2*C alatt tartsa a hőfokot és 1,5 fok felé törekedjen – az iparosítás előtti állapothoz mérten. Ezt az igényes célt főleg a globális Dél államainak sikerült elfogadtatni, hiszen ők a hőséghullámok és a tengerszint-emelkedés első számú elszenvedői.

Világklímatanács: A CO2-kibocsátásnak 2025 után már nem szabad emelkednie. Ám a grémium saját előrejelzései mutatják, hogy már 2021 óta csak +1,5 fok fölötti szcenáriók képzelhetők el.

A most mért hőfokok ezt a trendet megerősítik. Az átlaghőfok már évek óta 1,2*C körül mozog. A Világidőjárási Intézet úgy véli, már 2027 előtt jöhet az első 1,5 fokot elérő év, utána pedig a hőfok csak emelkedik. Többen a +1,5 fokot nem tartják jelentősebbnek, mint a +1,4-et vagy a +1,6-ot. Minden növekedéssel a helyzet csak rosszabbodik. Ezért a hőfok helyett a CO2 mihamari leállítását kell követelni. Ha be is következik a +1,5, semmit nem változtat azon, hogy tovább kell küzdeni, most a +1,6 vagy +1,7 ellen.

A +1,5 fok elérése nem fizikai törvény. A kutatók úgy vélik, mihelyt leállnak az emissziók, a fölmelegedés stabilizálódik és hosszú távon a világ visszahűl. (Hosszú távon mind halottak vagyunk. RS). Ha most minden kibocsátás megszűnne, +1,2*C állna be. A problémát ember okozta és az elmúlt évtizedek letargiájával ill. késleltetéseivel függ össze. Az elodázás ellen jó konkrét deadline-ket kitűzni – legyen bármily tetszőleges is. Mit nyerünk a +1,5* betartásával? A geológiai átcsapások (Grönland fölolvadása) valószínűsége jelentősen csökken. Számtalan állat- és növényfaj élhet túl, sokkal nagyobb területeken. Emberek százmilliói menekülnek meg a hőségtől. Már idén megdőlt a legforróbb májusi és júniusi nap. Júliusban először mértek több napig 17*C átlaghőmérsékletet világszerte. Sok helyen kánikula és erdőtűz uralkodik. 2023 melegebb lehet a 2016-os rekord forró évtől is. Az átlag mégis +1,5* alatt marad. Sok gyerek élete legforróbb napját éli át. +1,5*-nál minden második év forróbb lesz, +2*C-nál minden év.

Egyszeri +1,5* még nem jelent határátlépést, csak ha ez 20 évig tart. Végzetes a világra, ha 2100-ban is magas a hőfok.

A párizsi egyezmény 200 állam elkötelezettsége, ám már most többen visszakozni kezdtek. A gazdag országok a megígért pénz töredékét adják a klímavédelemre és a globális Dél alkalmazkodására. A +1,5*-célt fatális lenne most föladni. A kormányok szavahihetőségét ez fogja tükrözni. Siker, ha pár évtized után visszaesik a hőfok. Még nincs szükség drága CO2-kivonásokra (Ami CO2-őt termelő technikákkal menne! RS). A most visszafogott CO2 a legolcsóbb. A kormányok ódzkodni fognak az utólagos klímavédelmi költségektől. Ezért emlékeztetni kell őket elkötelezettségükre. Ha a célt föladják, elárulják azokat, akiknek a „One point five to survive“ kemény valóság és túlélés. Ám a kisebb hőfokok is számos államnak életfontosságúak, ahol víz- és élelemhiány, felületveszteség, árvíz és kánikula fenyeget. Ha csökkennek a kibocsátások, CO2-óránk több időt nyer. Most minden kattanásával maradék időnket fogyását mutatja. Ám azt is jelzi, hogy még nem késő. Mi mindent lehet 3 év alatt tenni?

taz, 5. 8. 2023

Wir haben an der Uhr gedreht

HAL, AMELYIK SOSEM ÚSZOTT – taz/RózsaS

Még csak labdácskák és pálcikák, de a halevést fogják forradalmasítani. Még ott fekszenek a Lübeck-i Fraunhofer Institut asztalán, de a következőket év végén tálalja föl egy sztárszakács Szingapúrban, majd az USA-ban. És ha a vállalat tervei beválnak és az EU is törvényesíti, 2030-ban már olyan halat vehetünk, amelyik még sosem úszott. Egy élő halból in-vitro vesznek egy egyetlen őssejtet, egy csészében addig hizlalják, míg ehető mennyiségű nem lesz. A módszer számos problémára ír: túlhalászás, állatkínzás, tengerfenék-bolygatás vontatóhálókkal.

Ám többen álomnak tartják, mert sok minden akadályozza: „Skalierung” (költségcsökkentés), hatóságok, idegenkedés. A technikán több német cég dolgozik, pl. a Lübeck-i Bluu Seafood. Az alapító tengerbiológus. A tenyésztéssel jól haladnak.

A kultivált élelem betört a piacra. Az USA-ban engedélyezték az első in-vitro-csirkehúst, 2023. júniusában (Good Meat, UpSide Food, Kalifornia). Amikor ezt Lübeck-ben hallották, valójában táncolniuk kellett volna, de másnaposak voltak a 16 M € befektetéstől, amit hozzájuk vágtak. A Bluu sajtósa, Cornelius Lahme: „Nagy durranás, ami történt az USA-ban, echte breakthough. Sok pénzt szabadít föl.”

Valóban, a szingapúri piacnyitás beindította a pénzözönt. Ott már 2020 óta engedélyezett a kultivált hús és a hal, egyes éttermek már kínálják. A kormány a big business-t reméli. A Bluu egy ottani neves restaurant-ban tervezi termékét tálalni.

Tehát Szingapúrban hamarosan egy Lübeck-i fermentorban csinált halat lehet majd enni. (Elélveznek tőle! RS). Persze, jön a kérdés: kell ez nekünk? Vannak vegán alternatívák. Lahme: „A vegán étrend sokak számára kompromisszum. Mi a táplálkozás formáit akarjuk szaporítani.” Jön a hal, melyet szüretelni lehet. Lépésekben keletkezik: sejt-elszigetelés, fermentálás, elkészítés.

Az egyik hűtőben lazac- és pisztrángsejtek vannak tárolva. Endoszkóppal a zsír- és izomsejtekből szívnak föl kiinduló alapot. Lapos csészébe teszik, finom, nagy felületekre. Ezek a sejtek szeretik a széles felületeket, jól nőnek szöveteken, szalagokon, izmokon. Ezután jön rá a tápmédium. Ez mindent tartalmaz, ami a növekedéshez kell: szénforrásokat, cukrokat, aminosavakat, állati hormonokat. Így lehet egy haltest pontos képmását elkészíteni.

És itt az első akadály: A laborcsészékben csak nagyon kevés tenyészetet lehet elhelyezni. A cél a nagy tömeg. Nagyobb edényekre tértek át, 100 ml-esről 3 literes bioreaktorokra ill. fermenterekre. A bioreaktor elnevezés kerülendő, mindenki az atomhulladékra asszociál. A nyelvhasználat barátságos kell, hogy legyen. Bár az in-vitro-folyamatot ember indítja meg, mégis természetes. Hasonló a sör- vagy a sajtgyártáshoz. A halsejtek a tápoldatban forrni kezdenek és szaporodnak. „Olyan, mint a sörfőzés.” Lahme és társai az in-vitro-hal lokális kultúrájáról álmodnak.

Mindegyik start up saját specialitásán dolgozik: Lübeck lazacon, Kalifornia pisztrángon, Izrael tonhalon. Bár a folyamat természetes, sok fülnek idegen. Az emberek utálatosnak tartják, ha valami a laborból jön. Hiába természetes a fermentálás, az emberekhez nehéz közel vinni, mert eléggé komplikált. „Pedig ha tudnák, mi minden gyűlik föl a tengeri halban, hozzá sem nyúlnának: mikroműanyag, olaj, vegyi hulladék, gyógyszermaradvány. A fermentnél nincs ilyen probléma. Az teljesen tiszta.” (Olyan csak az ideális hal! RS). És a halnak nincs olyan szálas szerkezete, mint egy steak-nek, ezért egyszerűbb előállítani. Az energiafogyasztás is kisebb. Gazdaságos akkor lesz, ha több ezer literrel dolgoznak. A Bluu növényi adalékokat is tartalmazó, rántott halsejt-fasírttal tervez piacra lépni.

Milyen az ízük? Az újságírónak titok marad, mert ennek a fogyasztása Németországban még szigorúan tilos – kivéve a kutatóknak. Tényleg jó ízű, mondják ők. (Mernének mást mondani? RS). Bízni kell a forrásokban. Szétvágva nem hasonlít a sashimire, sem egy filére. De a valódi halrudacskák sem. A szelet a jövő zenéje, annak textúrája van, az más tészta. A kultivált hal előállítása egyszerű, a fermentálás energiaigénye jóval kisebb, mint a marhahús termelése, amely 37 fokot igényel. A változó melegségű halak szobahőfokon is nőnek.

A kultivált hús 2013-ban startolt. A holland Mike Post akkor mutatta be az első kultivált burgerét, a tehén-őssejtekből növesztett burgerfasírtot. Mosa Meat-nak nevezte. A folyamat ezután fölgyorsult. A probléma a „skalierung”, a költségcsökkentés. Az első burger még 250 000 €-ba került, utána az ár rohamosan zuhanni kezdett. Ami növekedett, az a bioreaktor. Már 200 liternél tartanak.

Sebastian Rakers a Bluu CEO-ja, „laborhalásznak” nevezik. Igen büszke cégére és 30 alkalmazottjára. „Eltűrjük az állatokkal való bánásmódot, 6 millió lazac egy norvég hálós-telepen – ez ma már nem megy. 4 évig nő egy állat, hogy aztán megegyük. A kultiválás állatbarátibb. Nem kell egy egész halat fölnevelni. (?? Kecskegidát lehet enni? Mondtam volna anyámnak, ne vágja el a csirke nyakát? RS). „Gyors engedélyezés kell, nem várhatunk 6 évig. Külföldre megyünk, oda, ahol lazábbak az élelmiszer-rendeletek.” Az előnyök: Ellenőrzés, mi kerül bele a sejtbe. Nincs mikroműanyag, betegség, antibiotikum. Nem árt az óceánoknak. Nincs mellékfogás (más halak nem szándékos kifogása), nincs messzire szállítás. Ám az első hátrány a magas előállítási költség, amihez a kutatás költségeit is hozzá kell számítani. A Bluu-nál nem mondanak számot. A Shiok Meat-nek sikerült pár év alatt a garnélahús árát 10 000 $-ról 50 $-ra levinni.

Itt van még az idegenkedés. A Bluu több embert ráállított a marketingre. (Ennyien majdcsak lenyomják a torkunkon a műhalat! RS).

Mikor vehetünk fermentált húst? 2030-ban, mondja a Bluu. Egy Kearney-tanulmány szerint 2040-re a kultivált hús 35% is lehet.

taz, 5. 8. 2023

Wir blenden aus, wie wir mit Tieren umgehen.”

 

Szólj hozzá!

TERRORISTÁK A BUNDESTAG-BAN – ZEITonline/RózsaS

2023. augusztus 01. 11:38 - RózsaSá

TERRORISTÁK A BUNDESTAG-BAN – ZEITonline/RózsaS

A Reichsbürger-mozgalom, Heinrich XIII. Prinz Reuß szélsőjobboldali és volt katonákból álló csoportja nem ismeri el a kormányt. Azt tervezték, hogy megrohamozzák a parlament épületét, és átveszik a hatalmat. A volt AfD-képviselő, Birgit Malsack-Winkemann, végigvezette őket a kormányzati épületeken. A „vendégek”: az ex-KSK-katonák Peter Wörner és a Bundeswehr-őrnagy, Maximilian Eder. MW-t a Szövetségi Bíróság vizsgálati fogságba helyezte. A vád: A Reichstag fegyveres lerohanása 16 személlyel. A kormány tagjait és a képviselőket megbilincselve tervezték elvezetni. Wörner 2021 nyarán Berlinbe utazott. Birgit Malsack-Winkemann-nak, aki akkor, mint AfD-s a Bundestagban ült, szabad bejárása volt a kormányépületekbe. Még 6 vendéget is vihetett magával. Kétszer is végigvezette társait a parlamenten, közben videóztak az ülésteremben és a földalatti alagutakban. A Paul-Löbe-házat is kikémlelték, ahol a bizottságok üléseznek. Az összeesküvőknek megmutatta, ki hol ül. 3 hónappal letartóztatása előtt megküldte neki a 2022-es szeptemberi napirendet is. MW beismerte tettét. Megerősítette, hogy tagja volt a Prinz Reuß-féle csoportnak, de tagadta a csoport terrorista terveit. Nem volt sem puccs, sem erőszakos behatolás szándéka. Védőügyvédje szerint a BGH csak a szövetségi ügyész narratíváját veszi át, hogy indokolja a letartóztatást. MW jogász, 2021-ben bíróként dolgozott a berlini land-bíróságon. 2022 óta van vizsgálati fogságban. A vád: Tagság egy terrorista csoportban. A Reichsbürger- és a Qanon-mozgalom puccsra készült és árnyékkormányt alakított. MW lett volna az igazságügy-miniszter. 2021-ben parlamenti irodájában egy Heppenheim-i (Hessen) nőt is foglalkoztatott, aki jósként és asztrológusként dolgozott. A mamutperben 60 vádlott szerepel, 20-at közülük hazaárulással vádolnak. Vélhetőleg az alkotmányos rendet akarták erőszakkal megdönteni és ezzel súlyos alkotmányárulást ("Verfassungshochverrat") követtek el.

ZEITonline, 31. 7. 2023

Szólj hozzá!

AZ MESTERSÉGES I. ÉS A GEMKAPOCS – MI: Áldás vagy átok? N. Bostrom/RózsaS

2023. július 29. 14:50 - RózsaSá

AZ MESTERSÉGES I. ÉS A GEMKAPOCS – MI: Áldás vagy átok? N. Bostrom/RózsaS

Nick Bostrom (50). filozófus Oxford-ban. Úgy véli egy mesterséges szuperintelligencia kiolthatja az emberiséget.

SPIEGEL: B. prof. úr, Ön évtizedek óta egy szuperintelligenciára figyelmeztet, amely legyőzheti az embert. Mikor?

Bostrom: Még 2050 előtt, a veszély egyre nő. A robbanásszerű fejlődés miatt a katasztrófa pár éven belül bekövetkezhet.

Sp: Ma az algoritmusok beszélgethetnek velünk, kreálhatnak mesterséges képeket, verseket, de értelmük korlátozott.

B: Az MI-modellek sokáig részterületekre voltak szakosítva. Ma azonban már képesek tanulni. Computer-kódokat, dalokat írnak, nehéz fizikai, orvosi vagy jogi vizsgákat abszolválnak. Sémákat ismernek föl, az így nyert tudásukat fölhasználják új kérdéseknél. Mindez néhány éve elképzelhetetlen volt.

Sp: Ez elég ahhoz, hogy egy univerzális MI szülessen, amely agyunkkal versenyez?

B: Nyilván több kell. A mai modellek gyöngéi a tervezőképességükben, a kritikus gondolkodásukban, memoárjuk használatában, éberségükben nyilvánul meg. Ám fejlesztésük gőzerővel folyik. Meglehet, az olyan nagy transzformációs modellek, mint a GPT-4, egy még komplexebb MI-rendszer részei lesznek.

Sp: Tudatra is szert tehetnek?

B: A végén: igen. Nem tudjuk, rendelkeznek-e már most is bizonyos érzelmekkel. Nincs lefektetve, a tudathoz milyen kritériumok szükségesek. További probléma, hogy az MI-ban történő folyamatokat nem teljesen értjük.

Sp: Az MI veszélyes lehet számunkra?

B: A fenyegetővé váláshoz nem kell tudat. Elég a magas intelligencia. Mi, emberek is, domináns szerepünket agyunknak köszönhetjük, nem fizikai erőnknek. Ha most tőlünk okosabb gépeket építünk, lehetséges, hogy ők veszik át a hatalmat.

Sp: Ez olyan Hollywood-szerű.

B: A „Terminátor”-filmekben a hős mindig happy end-hez vezet. A való életben azonban más lehet a kimenetel. Egy szuper-okos MI több módot találhat arra, hogy kitörje a nyakunkat: mikro-robotokkal, vírusokkal. Mire észrevennénk, késő lenne.

Sp: Mi az ellenszer?

B: Sokan dolgoznak azon, hogy az MI-t rövid pórázon tartsák. A három vezető MI-labor mind ráállított egy-egy team-et a problémára. Már tovább lennénk, ha nem aludtuk volna át az utóbbi 20-30 évet.

Sp: Ön a gemkapocs-gondolatkísérlettel lett híres. Ez miből áll?

B: Gondoljuk el, hogy az MI azt a feladatot kapja, hogy a lehető legtöbb gemkapcsot hozza létre. A szuperintelligens gép arra jutna, hogy akkor készítheti a legtöbb kapcsot, ha senki le nem állíthatja – ezért kiirtja az embereket. Tehát nem kell ide embergyűlölő MI, csak a teljesen korrekt válasz. Rábízhatunk más feladatot is, az eredmény hasonló lesz. Ezért fontos, hogy ne legyen olyan MI, amely nem tiszteli az emberi értékeket.

Sp: Nem parancsolhatjuk neki meg egyszerűen, hogy tilos kárt okoznia?

B: Valóban ez lehetséges volna. A nagy nyelvmodelleknél, mint a ChatGPT, parancsba adhatjuk biz. személyek imitálását. Megpróbálhatjuk azt mondani az MI-nak, legyen mindig barátságos és tisztelje az emberi jogokat. De vajon ez elég lesz-e? Shogoth példáját idézem. Ez H. P. Lovecraft könyveinek szörnye, amelyik képes alakját változtatni. A MI is mutathat felénk egy mosolygós megjelenést, ám valójában lehet idegen és ellenséges. Belső folyamataiban követhet más célokat. Ezt a tesztszakaszban nehéz fölismerni és csak akkor kerül napfényre, ha az MI egy új helyzettel szembesül. Az MS BingChatbot első verziójának megparancsolták, legyen mindig udvarias. Később derült ki, bizonyos inputokra erőszakossá és fenyegetővé vált.

Sp: Hogyan fékezhető meg egy ilyen monstrum?

B: Három kihívás van. Az első, hogyan írjunk olyan MI-kódot, amely kizárja, hogy a szoftver megbolonduljon? Második feladat: Hogyan zárjuk ki a visszaélést? A háborús célokra, álhírgyártásra, emberek elnyomására való fölhasználást? A harmadik veszélyre eddig kevesen figyelmeztettek: Ha tényleg lesz egy érző és gondolkodó MI, hogyan zárjuk ki a vele való unfair bánásmódot? Szükségünk lesz egy digitális-agy-etikára.

Sp: Ez most sci-fi.

B: Igen, ma ezt még nem tudjuk elképzelni. Ám elkezdhetjük komolyan venni. Ha tényleg lesz egy érző-gondolkodó gép, akkor morális státuszt kell kapnia. Érdekeit figyelembe kell vennünk és nem szabad bántalmaznunk. Ha a bőrszín miatt nem diszkriminálhatunk, ezt akkor sem tegyük, ha „valakinek” hiányzik a fizikai teste.

Sp: Néhány neves MI-kutató 6 hónapos moratóriumot javasol, hogy az új algoritmusok fejlesztését biztonságosabbá lehessen tenni és a technikával való visszaéléseknek elejét lehessen venni.

B: Lehet, hogy segít. Ám egy ilyen moratóriumot ismételten meg lehet hosszabbítani és ez az MI-kutatást egyfajta permafrosztba döntené. Ekkor másba halnánk bele, mert nem használnánk ki egy szuperintelligencia védelmét. Az én javaslatom: koordináció. Meg kell akadályoznunk azt a fegyverkezési versenyt, amelyben 20 különböző labor próbál a lehető leggyorsabban egy szuperintelligens MI-t kifejleszteni. Ebben a hajszában az a team nyerhet, amelyik fittyet hány a biztonságra. Ezért szükséges az együttműködés.

Sp: Ön a „Longtermism” filozófia híve. Ez a messzi jövő javítását tűzi ki célul. Ezt sokan, az akut szegénységi és klímaprobléma miatt, cinikusnak vélik.

B: Félreértenek. Egyszerre kell mindkettőn dolgoznunk.

Sp: Milyenek az esélyeink egy szuperintelligens MI-vel szemben?

B: Ha megerőltetjük magunkat, megnövelhetjük túlélési esélyeinket. Ám az is lehet, „átkozottak” vagyunk, mindegy mit teszünk.

Sp: Milyen érzés, untergang-tudattal élni?

B: Keményen dolgozom, nap mint nap. Úgy hiszem, történelmi fordulóponthoz értünk – minden technika terén. Lesz egy ELŐTTE és egy UTÁNA is.

Sp: Van egy derűlátó szcenáriója is?

B: Ha a fejlődést a végéig gondoljuk, a MI-nek és a robotikának köszönve egyáltalán nem kell majd dolgoznunk. (És a szemetet ki viszi le? RS).

Sp: Úgy hiszi, lehetséges egy jó élet – munka nélkül?

B: Miért is ne? Egykor a gyerekek a földeken és a gyárakban dolgoztak. Ma senkinek sem jut eszébe, hogy megrója őket azért, mert játszanak és iskolába járnak. Talán egyszer mind privatier-ek leszünk, bérmunka helyett szép dolgoknak szenteljük életidőnket.

SPIEGEL, 28. 7. 2023

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása