KORMÁNYOZNI FOGSZ! – Brit választási PR-ügynökök mentek lépre – ARD/SPIEGEL/RózsaS, német-sajtó figyelő

A riporter Peter Kreysler (PK) és Hans-Peter Schwarz (HPS) pártkampány-főnöknek adta ki magát és dubiózus PR-ügynökségektől elképesztő választó-befolyásolási stratégiákat kapott, de főleg ígéreteket. A New Century Media még kormányzást is beígért.

Hans-Peter Schwarz: A választóra propagandaözön zúdul az FB, a Twitter, a Youtube közösségi oldalakon – zömük nem korrekt, magyarán: beetetés. Ezek nyerészkedő tanácsadó cégek, csoportok országok - 4-5 éve próbálunk ellenük föllépni. Peter Kreysler-rel jutott eszünkbe ez az undercover akció, úgy gondoltuk, 50:50, hogy sikerül. Nem volt szabad, hogy fölismerjenek és mégis elfogadjanak. Szerencsére Hans-Peter Schwarz-ból több ezer van, de mobil-, számítógép-, platform-identitást; digitális lábnyomot teljesen újat kellett kreálnunk. És kellett egy párt is. Nem volt könnyű, de megtaláltuk a DIE PARTEI*-t, ennek lettem aztán a „kampánymenedzsere”. Kockázatos volt, mert ez egy viccpárt. Először e-mail-lel próbálkoztunk, nem jött válasz. Ekkor elkezdtünk telefonálni: 10-ből 3 rá is állt a találkozóra, 2 US-céggel skype-on tárgyaltunk. Londonban, a Savoy Hotel-ben feszengtem: be voltam drótozva, ha mozgok, a kamera rosszul veszi föl. (Az UK elismeri a rejtett fölvételeket). Kissé féltem is, nem tudhattam, milyen nagyhatalmak, netán oroszok, kínaiak állnak a háttérben. Rögtön belecsaptak a lecsóba: „A németek határzárat akarnak, a nagylelkűséget össze kell törni. A migránsok nem segítenek az Önök gazdaságán, nem hoznak növekedést. Azért jönnek, mert szociális és lakhatási segélyt kapnak.” Nem kérdezhettem vissza, ezt honnan veszik, mert rögvest lebuktam volna.

Tragikus: ezt a digitális propagandát, dogmatizmust benyelik a választók! 5 éve követeljük az átláthatóságot – mindhiába. A Cambridge Analytica romjaiból föltámadt föl. A brexit-style, a Trump-style láthatatlan keze uralkodik sokak fölött. És mindez bár aljas, de teljesen jogszerű. Nem cenzúrát vagy vélemény-korlátozást akarunk, hanem a dezinformáció végét. A manipulációt kell lelepleznünk, hogy demokratikus, társadalmi diskurzus indulhasson meg, mialatt mindenki véleményt alakíthat ki.

Az agentúrák jelszavai: „meggyőző-messaging-stratégia”, „etikus kampány”, „transzparencia”. A migráció-téma kifizetődik, a brexitnél a „török migrációkockázat” teljesen bejött. Mr. Borwick ajánlata: 3 munkatárssal személyesen dolgozik a németeknek, hogy 6-7%-ot érjenek el. A New Century Media vote-leave veteránjai 11 oldalon még komoly koalíció-partnerséget is belengettek. A DIE PARTEI jó eséllyel még „királycsináló” is lehet. Referenciaként csatolták, hogy Imran Khan-t pakisztáni elnökségre segítették, Irakban pedig egy 2%-os pártból egy 12%-os pártot csináltak. Javaslatuk a DIE PARTEI-nak: pozicionálja magát az AfD-től középre, mint populista alternatíva. „Microtargeting”: Az ügynökség gondoskodik arról, hogy pl. egy drezdai szerelő, volt AfD-szavazó social-media-reklám hatására, a berlini régi pártokat gőgösnek lássa. Ugyanakkor egy divatcégnek klímaváltozásról küld üzeneteket. Számtalan mikroüzeneteket fognak minden elképzelhető témáról küldözgetni. A testreszabott digitális meggyőző-munka alapjait egy adatbank szolgáltatja, „pszichográfiai profilokkal”. Ilyen profilokkal, melyeket like-okból és más, online információkból levezetett személyes jegyekből vezetnek le, már a hírhedt Cambridge Analytica is dicsekedett. Egy Jordánia számára dolgozó adatszolgáltatót is emlegettek. Ez ördögi szoftverrel olyan embereket azonosított, akik a kormány ellen lázítottak. Ez kissé félelmet keltő, mondta az ügynök, de a céggel nagyon jó viszonyban vannak és „normálisan”, a párt ügyében is bevethetők. Árat is mondtak: 815 000 €-ba kerül a párt fölkészítése a digitális választási kampányra.

A cégek azóta nevet változtattak, de tovább működnek. A digitális propaganda-biznisz csak nőtt.

Kutyaharapást szőrivel: Létre kell hozni egy FB-app-oldalt, ahová korrekt, ellenőrzött, fizetett „dark ads” hirdetések kerülnének. Ilyen projektek már futnak, pl. a Süddeutsche Zeitung-nál vagy a „Target Your Ad” New York-ban.

Jakob Guhl, a londoni Institute for Strategic Dialogue munkatársa, ezt a témát kutatja. A pártok kötelezzék el magukat, hogy ilyen módszereket nem alkalmaznak. Adják meg, milyen ügynökségekkel dolgoznak. A platformok ellenintézkedései nem elegendőek, a szabályozást szigorítani kell.

Vitatott, hogy ezek a módszerek mennyire hatásosak. Martin Sonneborn-ot, a viccpárt elnökét meglepték pártja „bámulatos” esélyei. Meg kell vizsgálni, lehetnek-e egy AfD-light párt? Egy biztos: Az ötletért, hogy a CDU Armin Laschet-et a plakátokon, mint sárga miniont ábrázolni, nem kellett nekik Londonba menni.

*DIE PARTEI: A németek kutya-pártja, 2004-ben alapította a Titanic szatirikus lap. Tényleg kaptak egy széket az EU és a német parlamentben. A falépítés mellett kétszer annyi igazságosságot követelnek, mint az SPD; a menedzser fizetéseket a melltartó-mérethez kötnék, továbbá államilag szabályoznák a sör árát. Vajon a kutyapárt-ötletét Kovács innét koppintotta?

ARD radiofeature 29.08.2021

Virtuelle Propaganda - Reporter im Gespräch

SPIEGEL, 28. 8. 2021

WildeVerheißungen

KOMMENT

Ez is valami? A Fidesz-Finkelstein és a kamupártok után?

Mielőtt én is féknyúzos lennék: a fentieket egy hangfelvételből és egy Spiegel cikkből, kissé hevenyészve, gyúrtam össze. Tessék a forrásra rákattintani!

RS

HULLADÉKTESZT – A HVG mellé dobott? - RózsaS

Tisztelt HVG!

Örülünk a hulladéktesztnek (zhvg, 2021. aug. 23.), de néhány javítandót javaslunk:

*Kissé elsietve vezették be a hulladékszelektálást, lépcsősen kellene, egyszerűtől kezdve – több hónapos info-kampány után!

*A gyógyszernél főleg. „Ne szedjünk be semmilyen pirulát!” /Ökokiskáté/. Nem lehet mondani: „Bevettem egy pirulát és meggyógyultam.” Sosem tudhatjuk biztosan, mitől-kitől gyógyultunk meg. Sok gyógyszert írnak föl felelőtlenül, kis fejfájás és máris pirula kell. (Fejreállás a lepedő hintával* jobb). Sok lejárt tabletta is még használható, csak a hűtendők és a friss keverékek nem.

*Ha nem hevítjük túl az étolajat, teljesen elfogyasztható. Komposztra, kályhába, kis mennyiségben nem bűn!

*Nincs gumiabroncsom, busszal járok.

*Ne dobjunk 3-asat (PVC) és 6-osat (polisztirol) a sárga kukába?

Ne kérjünk ilyet, nem életszerű a számot böngészgetni. Igaz: Megy az égetőbe, mérgező dioxinok a levegőbe. Eleve ne legyen ebből göngyöleg!

*Műanyag játéknál ugyanez a helyzet: Ne legyen PVC-ből!

*Üveg 2025 után a kukába? Az egyetlen, ami jól visszaforgatható. Inkább további szigorítások jönnek. Ez a pont törlendő: Ne rontsuk a szelektálási hajlandóságot!

*Nincs szárazkenyér, ha kis odafigyeléssel beosztjuk a kenyeret. Nagy mosogatás sincs, ha kenyérrel kitöröljük a tányérunkat. A száraz (nem penészes) kenyér ehető! „Tejbepapi”; de vizezve, mikróban melegítve, éhes ember megeszi!

JOBB MEGELŐZNI, MINT SZELEKTÁLNI! Ki szeretne szalagon szemetet válogatni naphosszat?

Dr. Rózsa Sándor

Szelíd Energia Alapítvány

(Lásd még az „ökobetyár”-on: Intelligens tévesdobás/Nincs mosogatás!/A páciens esete a természetgyógyásszal;/Az okoskonyha;/Hogyan sütök 100 Ft-ból 1 kg kenyeret?/Dobozolt élelmet ne vegyünk!/*Spine Exercise Inversion Swing Sheet/Ökokiskáté.)

KINEK VAGY TE, FDP? - Püfölik a liberálisokat - ZEIT, Hamburg/RózsaS

A ZEIT fölkért 4 szerzőt, írjon bírálatot kedvenc pártjáról. FDP, SPD, CDU, GRÜNE közül itt az első. Christoph Möllers (52), a HU Berlin államjog és jogfilozófia tanára. Könyve a »Freiheitsgrade« jelentős mű. Linda Teuteberg (40), FDP-Bundestag-képviselő, Brandenburg FDP vezetője.

BÍRÁLAT

„Mi, szabadelvű demokraták az egyén önfelelőssége erejére, a privát kezdeményezésre, a szabadságra építünk”. Ám egy gazdag és jól szervezett társadalomban ezt az egyént nem is olyan könnyű megtalálni. A legtöbb, amit tudunk és tehetünk, mások teljesítményéből vagy szervezetekbe való betagolódásból ered. Egyes egyének jogaira hivatkozni mért különleges jegy? A többi párt is ezt teszi. Hol az egyén, akit az FDP politikailag képvisel? Ezek nem azok, akik már amúgy is gazdaságilag sikeresek?

Itt volnának a vállalkozás-gründolók, akik saját ötletükkel lettek sikeresek. Az FDP varázsszava, a „startup” első pillantásra meggyőző, de tudjuk, hogy Németországban ez főleg a kapcsolatoknak és a privilégiumoknak köszönve működik: a gazdagok fiainak vállalkozás-kultúrája, állami hátszéllel. Ez hatékony lehet, de hogy a hatékonyság az egyéni szabadsággal egybeesik, nehezen hihető. Azok kapnak, akiknek már amúgy is van.

A liberálisok másik célcsoportja a gyerekek, mint a jövő individuumai. A társadalom állandó megújulása, az egyéniség kialakítása közösségi teljesítmény. Az FDP támogatja az oktatás általi fölemelkedést, kezdve a kicsi gyermekeknél. Ezzel tovább megy az egyszerű piacliberalizmuson túl, a társadalom dinamikáját állami eszközökkel kell megszervezni. Persze közben nem támadja azt az intézményt, mely munka nélküli vagyont oszt és ezzel minden új generáció esélyegyenlőségét megkérdőjelezi: az öröklést. Hogy a vállalkozásokat ne veszélyeztesse, az FDP ellenez minden öröklési és vagyonadót. Eltekintve, hogy ezt a közgazdászok vitatják, fontosabb, hogy ezen mentegetőzésnek semmi köze az egyéni-liberális programukhoz, amely a személyes keresetre alapul. Az örökösök nem szolgáltak rá az örökségre.

A politikai egyének 3. csoportja a menekültek. Aki egy új életbe vág bele, a szabadság individuális-liberális kritériumának megfelel. Támogató államuk nincs, szociális hálójuk gyenge. Ők a legdrámaibb módon individualizáltak, mégis itt lehet az egyéni teljesítményt a legjobban fölismerni. Az FDP mégis a migrációt fenyegetésnek látja és nem esélynek. A jelenséget a pandémiával, a klímával, a terrorizmussal köti össze.

A párt nemzeti liberális gyökereit mindmáig nem rázta le teljesen. Az individualitásban való hitnek sincs semmi köze a nemzethez. Így az a benyomás marad, hogy az FDP ott hangoztatja az individualitást, ahol az már szociális és gazdasági hatalom által biztosított vagy ahol a rögzített érdekeknek nem fáj. Ha komolyan vesszük az individualitás-liberalizmust, nem bízhatunk a fennálló jogelosztásban. Rá kell kérdeznünk, hogyan kerültek ezek a jogok megszerzésre, mennyi mögöttük a beszámítható erőfeszítés. A liberalizmus pedig lusta lesz ezen gondolkodni, ha a sikert a teljesítménnyel, a szociális, pénzügyi vagy intellektuális tőkét a munkadíjjal teszi egyenlővé. (Christoph Möllers)

VÁLASZ

C. M. nem találja az egyént? Eléggé kultúrpesszimista hozzáállás. Miért ne kapna egy fejlett, munkamegosztásos társadalomban az egyén fölismerhető, releváns értelmezést? Igaz, a kölcsönhatások komplexek, de ez nem ok az erdőtől nem látni a fát. Társadalmi haladást akarunk és szkeptikusak vagyunk a technokratikus hübrisszel szemben. Nem kell mindent hagyni, ahogy van. Az örökösödési adó bünteti az egyéni gazdasági kezdeményezést. A jog, post mortem is vagyonunk fölött rendelkezni, a magántulajdon garanciájának integrális összetevője, a szabadság joga. Ez az alkotmányban is rögzítve van.

Másrészt fönnáll az esélyegyenlőség sérülése, meritokrácia helyett jólét-arisztokrácia alakul ki. Mindkettő álláspontra vannak jó érvek – liberálisak is. A megoldás: a társadalmi kompromisszum. Möllers úgy véli, kevés többértelműség-tolerancia a liberális önképhez tartozhatna. A „munka nélküli jövedelem” helyett azon kellene vitázni, hogy lehetne lehetőleg sok embernek esélyt adni a kiérdemelt vagyonszerzésre. A piaci siker föltétele és a szociális mobilitás a jó oktatás, ezt C.M. is elismeri. Gondolkodásunk nem a plafonon kezdődik, hanem a közös padlónkon (Ralf Dahrendorf). Innét minden egyén motivációja és képessége szerint szociálisan föl tud emelkedni. Lehető sok embernek a vagyonképzést lehetővé tenni annyit jelent, hogy megkeresett pénze fölött szabadon rendelkezhet. Javítani kell a saját tőkeképzés, tulajdonszerzés és öregségi előgondoskodás feltételeit. (Linda Teuteberg)

ZEIT, 19. 8. 2021

Die Frage ist, für wen du da bist, liebe FDP!

HOL LESZNEK TÚLÉLŐK? - A gazdagok már helyezkednek – RND Hannover/RózsaS

Ausztrália, Új-Zéland, Írország, Izland, UK – a top 5, mint menedékhely

Hová, ha leszakad az ég? „Wenn alle Stricke reißen”, vagy „when shit hits the fan“ ?

Vulkán, földrengés ellenére Új-Zéland az egyik tipp. A többi is mind sziget, könnyebb visszaverniük a migrációt. Mind az 5 csekély hőfok- és csapadékingadozást mutat – ez a relatív stabilitás vélhetőleg a klímakríziskor is megmarad. Elég nagyok ahhoz, hogy energiával és élelemmel ellássák önmagukat.

A pandémia alatt Új-Zélandot vették célba a szupergazdagok. Gary Lynch, a bunkergyártó Rising S főnökének egyik ügyfele már 2020 márciusában beköltözött Új-Zéland-i bunkerébe. „Az ajtó kombinációt kérte megvizsgálni, továbbá az áram- és melegvíz-szolgáltatás biztonságát ill. további víz- és légszűrők beépítését kérte.”

Az ingatlanvásárlás már 2017-ben elkezdődött Új Zélandon, köztük a techmilliárdos Paypal-Gründer Peter Thiel. A gazdagok farmokat és földeket vettek, főleg az idillikus Queenstown-ban és a Délszigeten. A sziget már akkor ideális menedéknek számított.

A Föld életjelei gyöngülnek

A pandémia és a természeti katasztrófák miatt sokakban erősödött a teljes kollapszusban való hit. A „Bioscience“ szaklap júliusban szintén sötét képet festett le. Az utóbbi 2 évben a bolygó életjelei tovább romlottak, bár élt a remény, hogy a pandémia negatív következményei ellenére legalább a klímának segített. 2020 elején jelentősen visszaesett a légi forgalom és sok millióan dolgoztak odahaza. Ám a tanulmány megerősítette a klíma-vészhelyzetet, amire 2019-ben már 11 000 kutató figyelmeztetett.

Ha valamikor tényleg összeomlik a civilizáció – fölbomlanak a beszállító láncok, a nemzetközi egyezmények, a globális pénzügyi szerkezet – akkor a túlélés valóban csak néhány helyen lesz lehetséges. (Anglia Ruskin University/ARU).

A klímaváltozás, mint rizikómultiplikátor

Ha az ökológiai pusztítás, a forrás-szűkösség és a népességrobbanás egyszerre következik be, a horror-szcenárió valósággá válhat. Ezekre a trendekre a klímaváltozás, mint rizikómultiplikátor, csak ráerősít. (Szaklap „Sustainability“). Aled Jones, ARU: „A következő években és évtizedekben jelentős változások jöhetnek.” Az apokalipszis lassan, évtizedek alatt beköszönthet, de egy éven belül is. (Minő bölcsesség! RS). A változások súlyosságát a klímaváltozás kihatásai határozzák meg. Ezek a gyakori aszályok és árvizek, hőséghullámok, melyeket tömeges migrációk követhetnek.

RedaktionsNetzwerk Deutschland, 2. 8. 2021

Studien untersuchen: Wo hat man die besten Chancen, die Apokalypse zu überleben?

KOMMENT

Az igazi tragédia nem ennek a civilizációnak az összeomlása, hiszen ez már kezdetében benne volt.

A nagyagy kiemelte magát az evolúcióból és ez lett a veszte: túl sokat tud. Az esze lehagyta a humánumát. A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a magas vérnyomást és a c.betegséget. A tudomány egy problémát megold, kettőt gerjeszt.

Számomra a legkeserűbb az ember elaljasulása. Elárulja a felvilágosodást, a Bibliát, önmaga ideálját.

Kiröhögi a 7 főbűnt:

superbia (kevélység),

avaritia (kapzsiság),

ira (harag),

gula (torkosság),

invidia (irígység),

acedia (restség),

luxuria (bujaság).

(Bár kimaradt a képmutatás, hazugság és a lopás - I. Gergely pápa válogatós volt.)

Pedig ahhoz, hogy ne ártsunk másnak, nem is kell sem Biblia, sem a 7 főbűn ismerete – csupán egy alapvető emberi érzés: nem teszem, mert embernek tartom magam és társaimat.

De ne legyünk fatalisták, károgók, játékrontók!

A világot nem menthetjük meg – de saját lelkiismeretünket igen!

Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

Idd a borod és tiszteld az Istent! (És vidd vissza a visszaváltható üveget.)

RS

Lásd még az „ökobetyáron”: Szelíd Energia Füzetek 12, Robinzon-ház; Lesz-e Bp 30 év múlva? Untergang-szcenárió; Ökokiskáté; Ökoremete.

TÚLÉLŐ ESZKÖZ- ÉS ANYAGLISTA

Eszközök, szerszámok:

-Álcaháló, hőkamera ellen
-Arcmaszk
-Ásó, éles, tábori
-Bicikli, utánfutóval
-Biofilter, fertőzött vízhez
-Első segély doboz:
sebvarrótű, fonál, csipesz, olló, sebkendő,
fertőtlenítő, antibiotikum
-Feszítővas
-Fresnel-lencse, tűzgyújtáshoz, 1x1m, műanyag
-Fejlámpa, LED, tölthető elemmel
-Fűrész, fa-, vas-
-Gázgyújtó, szikrás, tűzkővel; gyufa, öngyújtó
-Gázpalack, patron, tartály, flakon; fojtószeleppel
-Gázmaszk
-Generátor, benzines, gázos, pedálos
-Kerti szerszámok
-Kés, vadász
-Láncvágó
-LED-lámpák, tölthető elemmel
-Légszűrő
-Mászóöv, famászáshoz, heveder
-Medvespray, 5m-re lövell
-Napelem, 10W
-Patkányfogó, rugós
-Pedálos gépek: generátor, daráló, fűrész
-Pergőfurdancs, tűzgyújtáshoz
-Petróleumlámpa
-Pumpa, 25m mélyre, PVC-csövekből, dugattyú,

visszacsapó lent, vízoszlopot kézzel föl
-Pumpa, kézi , olajszivattyú
-Rádióvevő, napelemes, kurblis
-Rádió adó-vevő, walky-talky
-Ragasztószalag, több féle
-Spirituszégő
-Szerszámosláda, fogók, kalapács, fűrész
-Szűrős szívószál, szennyes vízhez
-Varrókészlet
-Víztartály, összehajtható, 350 literes, kádban
-Vízgyűjtő, esővíznek
-Vízszűrő

-VödörWC

Anyagok:
-Aktívszén, faszén, koksz; víz-, légszűrőbe, porítva
-Algásodás elleni tabletta, víztartályba
-Alkohol, benzinkútnál, üzemanyag E86
-Alkoholos ital, vodka, rum, pálinka – csereáru
-Enzimes tabletta ürüléklebontáshoz, szennyvízbe
-Homok, vízszűréshez
-Jódtabletta, moszatpor, sugárzás ellen
-Kocsonyapetróleum, vattával hosszan ég
-Üzemanyag: benzin, gázolaj, petróleum, fáradt olaj, fa, cukor
-Vetőmag (ERLO-, önszaporító; nem hibrid, nem GMO)

LŐFEGYVER KOCKÁZATOS! BALESETVESZÉLY!
TÉGED SEBEZHET GYAKORLÁSKOR, ELLENED FORDÍTHATJÁK!
Jobb: kitérni, rejtőzni, túlélő csoportot szervezni.

PIRULÁK MARÉKSZÁMRA? Már 5 -féle is kockázatos- SPIEGEL/RózsaS

Rendesen az ember azért szed pirulákat, hogy jobban legyen. Ám az ellenkezője is igaz lehet: Jobban lesz, ha abba hagyja. A dán Kolding városban tartják októberben az első „describing” ('recept-leírás') konferenciát. Thomas Kühlein, Uni Erlangen: Mért szed egy 85 éves hölgy egyszerre 16 -féle preparátumot? (Lásd: Geriatrie-Report). Már 5 félénél is nő az előre nem látható kölcsönhatások kockázata: bénítja a gondolkodást, terheli a szerveket, megrövidíti az életet. Ez lesz, ha a felíró nem nézi az embert, mint egészet. Jó szert ír föl az ő szempontjából, de nem vesz figyelembe a beteg más lehetőségeit. Gyakran kaszkád-felírás történik: elrendelnek egy szert, hogy az előző szer hatását semlegesítsék. Diuretikum növeli a vizelet mennyiségét, ezért jöhet az inkontinencia elleni szer. Altatóktól eleshetnek a betegek, ezért csonterősítőt kapnak. Reuma ellenes szer megtámadhatja a gyomrot, erre proteinpumpa-inhibitor az ellenszer. A féktelen gyógyszerezést egy kritikus háziorvos vagy családtag felülvizsgálhatja és kizárhatja a fölösleges tablettákat. Némely gyógyszert nagyon időseknek nem is szabad adni, más szerek pedig már nem is indokoltak. Megint mások kezdettől fogva fölöslegesek lehettek.

SPIEGEL, 14. 8. 2021

Warum viele ältere Menschen besserweniger Medikamente einnehmen sollten

Lásd még: A páciens esete a természetgyógyásszal, ökobetyár.blog

BIO-PAPRIKA A FÓLIAMEZŐKRŐL – Ökologikus? T. Tscharnke/SPIEGEL/RózsaS

Teja Tscharnke biológus, szociológus a göttingai egyetemen. Szerinte az öko-agrárium eltúlzott, a biodiverzitás sínyli meg.

SPIEGEL: Tschernke úr, Ön vásárol öko-élelmet?

TSCHERNKE: Természetesen. Semmi kifogásom az öko-termelés ellen. Ám kétlem, hogy a biodiverzitás számára a legjobb út. A bio-logo nem jelenti, hogy a krumpli egy idillikus tanyáról, virágzó sövényű, kis parcellás földekről származik. Egy bio-paprika eredhet egy andalúziai fóliamezőről is, vagy egy holland üvegházból. A növekvő kereslet a biotermelés növekvő belterjességét váltja ki – a nyilvánosság előtt ismeretlen biodiverzitás-hátrányokkal.

Sp: Az ökogazdálkodásból legalább a szintetikus peszticidek ki vannak tiltva. Ez egyharmaddal növeli a biodiverzitást.

T: Ez igaz, de az ökogazdák is bevethetnek mérgeket, ha ezek természetesnek számítanak, pl. réz gomba ellen. A bio-szőlőt gyakran hagyományos szerekkel permetezik. A bio-gabona hozama fele a hagyományosnak. 100 ha ökobúza helyett 50 ha konvencionális búzát lehetne vetni és 50 ha-t természetes területnek meghagyni. Mezei fák, bokrok, parlagok, tavacskák, zöld területek, sovány legelők kitűnő élőhelyek madaraknak, kétéltűeknek, rovaroknak.

Sp: Milyen mezőgazdaság lenne ideális?

T: Meg kell határozni, milyen eljárások vagy ezek kombinációi a leghatásosabbak. Kis szántók, sok kultúrnövény-faj és legalább 20% természetes terület a jó. A hozam nem lenne kisebb, de a munka igényesebb és drágább lenne.

Sp: És a gazdáknak le kellene mondaniuk földjeik egy részéről. Ki fizesse ezt?

T: Eltekintve az EU szubvencióktól, a biotermék kereslet növekszik. A vásárlók készek többet kiadni a fenntartható termelésért. Csak az kapjon bio-pecsétet, aki nem csak a peszticidekről mond le, de változatos termelést is folytat és biotópokat ápol.

SPIEGEL, 14. 8. 2021

Bio-Paprika aus Plastikplanen-Landschaft

ÖNTÖZZ HELYESEN! - Junkie-növények-SPIEGEL/RózsaS

Peter Janke (51) bokorkertész Hilden-ben, kertje 14 000 m2-es. Radikálisan ellenzi az öntözést. Víz csak ültetésnél kell.

Azonnali vízmegvonás nyilván óriási károkat okozna, mondja Janke. Ám a kiszáradt növényeket szárazságtűrőkkel lehet pótolni. Állandó öntözés ivóvízzel nemcsak költséges, de tisztességtelen is . A német vízfogyasztás az utóbbi 3 évben megugrott. Hessen és Brandenburg vízhiány miatt 2019/20-ban betiltotta az öntözést.

Janke kör alakú kertje nem tetszene a természetvédőknek, mert sok itt a külföldi, nagy teret igénylő növény: euphorbia Liguriából, korbácsliliom, patagóniai vasfű és egyéb hőség és szárazságtűrő faj. Fönnáll a gyanú, hogy ezek ártanak a hazai biodiverzitásnak. Ráadásul több virágágyás kaviccsal van lefedve, ami néhol tilos is. A kavicsréteg azonban visszatartja a gaz-kinövést és forró napokon hidegen tartja a talajt. A gyökerek nem forrósodnak át. Janke ódzkodik tanácsokat adni az öntözés-mentességhez, mert sok függ a helyi talajtól. Hortenziát azonban kifejezetten nem javasol ((hydrangen = vízedény), esetleg csak nagyon árnyékos és nedves helyre. A rododendron és a szarkaláb is igen „iszákos” növény.

Mielőtt valaki kertet kezdene építeni, ismerkedjen meg a talajával. Homokos, agyagos? Erősen sűrített, új lakónegyedekben? „Ügyfeleim 85%-a nem ismeri kertjének talaját. Nem birják ki öntözés nélkül, elég, ha néhány levél lekonyul.” Az eredmény: a növények „junkie”-vá lesznek, rövid gyökerekkel, követelik napi vízadagukat. Kései vízmegvonás lehetséges, de nem a forró nyár közepén.

Michael Ernst, Staatsschule für Gartenbau Stuttgart-Hohenheim: „Sok embernek meg kell tanulnia helyesen öntözni.” Janke radikális kertészetével nem ért teljesen egyet, hisz Németországban a legtöbb helyen van elegendő víz. Mégis mérsékelt vízhasználatra int, a növények érdekében is. Sok kerttulajdonos túlzott gondoskodásával árt a virágoknak és a cserjéknek. Hőség esetén is heti 2 locsolás elegendő, akkor is 20 l/m2 alatt kell maradni. Lassan öntözzünk, hogy a talajnak legyen ideje a vizet fölszívni. Ez időigényes, de ilyenkor a talaj mélyebben is nedves lesz és a növények hosszabb gyökereket fejlesztenek. Ez fölkészíti őket a következő nyári szárazságra, így 1-2 hetet is kibírnak víz nélkül. Tanácsos gyűjtött esővízzel locsolni. A virágágyásokat mulccsal kell lefedni, a párolgás és a gaz ellen. Begónia és fukszia nem bírja az erős napot, ezeket ne ültessük.

Itt még egy probléma: az öntözött kultúrjószág gyep. Gabriele Schnotz, a Deutsche Rasengesellschaft (Német Díszfűtársaság ) elnöke: A klímaváltozás és fajkihalás ellenére is célszerű díszfüvet telepíteni. Ám nem szabad agyonápolni, néha szenvedjen egy kicsit. Gyorsan meg tud újulni. Előfordulhat, hogy bebarnul, vagy ún. dollárfolt, hópenész, rozsda jelenik meg – a túlöntözéstől. Az ökologikus és lepkevonzó kert a németektől még igen távol van. Minden vadvirág könyörtelen kiirtásra kerül.

A gyepgondozás milliós üzlet, sok pénzt adnak ki fűnyíró robotokra, nedvesség-érzékelőkre, számítógépes öntözőrendszerre. Utóbbi ajánlatos lehet, hatékonyabban öntöz, mint az ember.

A kérdés, füvesítsünk-e vagy sem, marad. A kertépítő Janke sem akar lemondani róla. Gyerekek játszóhelye, ő maga is szívesen elnyújtózik néha a pázsiton. Öntözetlen gyepjei túléltek, csak egy 500 m2-est kellett hangával pótolnia. 2018/19 forró nyarain sem öntözött, növényeit fehér lepedőkkel védte. Kicsit aggódott, de a kert túlélte a stresszt.

SPIEGEL, 14. 8. 2021

Junkies im Garten

TÖRÉKENY DEMOKRÁCIA – Mindent a népnek, semmit a néptől?- ZEIT Hamburg/RózsaS

Választások előtt egy párt sem mer valamit követelni a választóktól. Pedig épp ez lenne a demokrácia feladata.

Mikor kezdődött ez a fogyasztható demokrácia, az állam lefokozása szolgáltatóvá? Amikor Kohl az újraegyesítést a kávékasszából akarta kifizetni és megígérte: „Senkinek nem lesz rosszabb, de sokaknak jobb!” Vagy amikor Merkel azt mondta a németeknek, meg tudjátok tenni, menekültek százezreit befogadni, de valójában ezt gondolta: Muszáj megtennetek. Meg is kapta élete ellenszelét. Vagy amikor a politikát a pandémia tetemes erőfeszítésre kényszerítette és ezt sokan száz évre megelégelték?

A csírája már ott volt a háború utáni jólétben: hűtő, autó, családi ház – cserébe a politikai nyugalomért. Bármikor is kezdődött ez a kisiklás, ez a „Zumutungsfreiheit” ezen a választás előtti nyáron tetőzött. Ég és föld a politikai teendők és a pártok elvárásai között. Míg a klímaválság tűzbe jön, a választási kampány úgy tesz, mintha semmi sem történne. Miért? Mert a pártok bezárták magukat abba a dogmába, miszerint a klímapolitika észrevétlen kell, hogy maradjon, csak a motorok változzanak. Ám azt senki sem hiszi, míg minden kockán forog – a költségeket senki sem viseli.

A kapcsolónál a legfontosabb párt, a CDU, ám előretolta a „csak-így-tovább” Armin Laschet-jét. A párt, mely önmagától semmit sem követel, így tesz választóival is. Laschet megígéri, semmi sem fog változni, ha kancellár lesz, semmit sem fog kérni. Szinte apolitikus, demobilizál, mint Merkel, hogy aztán a válság erejével alapvető változásokat verjen át. Ám mégis van egy különbség: a válság nem igazodik a választási időpontokhoz. Itt van és komoly válaszokat követel.

Az ország disztruptív változások előtt áll, ha akarja, ha nem. Az iparosítás legnagyobb transzformációja elkerülhetetlenül közeleg: a fosszilis és ökológiailag destruktív életmód átváltása emisszió-mentes, klímasemleges rendszerbe. A választási kampány és a valóság drámaian távol van egymástól.

Lemondás és óriási erőfeszítés nélkül nem fog menni. Semmilyen nagy és alapvető megújulás ezen a földkerekségen nem történt úgy, hogy a nép karosszékből kényelmesen figyelte. Mindenkit érő változások mindenkit megráznak, fölháborodást váltanak ki, a terhek méltánytalannak tűnnek. Erős politika kell, mely megmondja, minek kell megtörténnie, mit akar, ezt propagálja és kiemeli a nyereségeket.

Aki nem akar az erőfeszítésekről beszélni, a jutalmazásról is hallgatnia kell. A nyuszi-politikához még a zöldek is csatlakoztak, bár ők őszintébbek. De ők sem mondják meg, mi zúdul rá az emberekre. Amikor nyílt beszéddel próbálkoztak, ellenfeleik fölhördültek.

Mindez annyit jelent, a demokrácia képtelen a klímaválsággal megbirkózni? Túl béna és a lusta népet kell magával cipelnie? Merkel alatt már elérte csúcssebességét? Mást jelent: le kell ráznunk a tévhitet, miszerint demokráciában a követelés nem megengedhető.

A szabadságért és az egyenlőségért mindenkinek tennie kell. Az emberi méltóság szolidaritást, fegyelmet, korlátozást és felelősséget követel. A demokrácia egyenesen a követelések kormányzási formája. A demokráciák kezdetén gyakran a kormányzók akarata volt a polgárokat bevonni. Legkésőbb a francia forradalom és Napóleon sikerei után a hatalom tudta, modern állam polgárok nélkül nem építhető. Az emberek legyenek lojálisak, fizessenek adót, gyakoroljanak szolidaritást, legyenek hű katonák. Követelés a követelés végett.

A köztársaság megköveteli saját köreinkből való kilépést, a „közjólét” megerőltető gyakorlatát. A XIX. sz. reformereinek jelszava az „öngondolkodás” (Selbstdenken) volt. Önmagunkat kormányozni, felelősséget vállalni nagyszerű és kielégítő, de egyben fegyelmező és penetráns, ezért a pogárok sokszor fanyalogtak. A demokratizálódás kezdetén alig mentek el szavazni, fölösleges nyűgnek vélték.

Tehát a követelmények a liberális demokráciák előírt teendői. A „minden ember egyenlő” elfogadása nem magától értetődő, fáradtságos tanulási folyamat. A többség akarata előtt meg kell hajolni, mert elvileg minden szavazat egyenlő erejű. Mégis véd a többség zsarnokságától (Tocqueville). A kisebbségeknek is joguk van védelemre és beleszólásra. A többség nem uralkodhat egyedül, a checks and balances komplex kontextusba van beleágyazva. A parlamentarizmus mindezen követelményeknek edénye. Tehermentesíti a polgárokat, amikor a képviselők döntenek – de ezeket mindenkinek el kell fogadnia. A képviseleti rendszerben a képviselők dönthetnek a nép ellen is, kemény megszorításokat is kiróhatnak. Ez kötelességük is. Időnként kormányozhatnak a közhangulat ellen is. Ez strukturális változásokat indít el. Jogállami kereteken belül a képviselők bátran alakíthatják a világot, korrektúrákba, reformokba kezdhetnek bele, ezeknek kézenfekvőségét kommunikálhatják a polgároknak.

És így – csakis így – sikerül a demokráciáknak sok ellenállással szemben újításokat és javításokat eszközölni. Ahogy a választójog is ellenállásba ütközött, úgy a szociális állam is. „Méltánytalan igénybevétel”, nem egyszerűen szolgáltatóvá degradálja az államot, hanem a többségtől szolidaritást és lojalitást is követel, hogy a méltóság követelményéhez közelebb jusson. A szegénységért való reformok néha a többségek és a gazdagok ellenére valósultak meg. A polgár nemcsak a politika egyszerű fogyasztója.

Igaz, a demokrácia jólét nélkül elképzelhetetlen, mindenkinek jó életet biztosít. Ám ezért olyan szolidárisan kell megszervezni, hogy ne csak a tehetőseknek és kevés generációnak legyen javára.

És aki úgy hiszi, a háború utáni demokrácia csak azért működött, mert a politika a növekvő jólét mellett semmit sem követelt az emberektől, az emlékezzen az NSzK korai elosztási harcaira, a tartós krízisállapotokra és a követelésre, mindenki rója le adósságát. „A demokrácia egy nyűg.” - mondta Ernst Lemmer, CDU, 1952-ben. A kritika és a változás premisszái kényelmetlen alapjain nyugszik. Az állampolgársági lét nem egy komfortzóna. Nem a hadúr, hanem a nép állít föl hadsereget, hogy megvédje a demokráciát. Szélsőséges esetben életet is követel. Hogy a nőknek ugyanilyen jogok és szabadságok is kijárnak, azt sokan fölháborodva nyugtázzák, de a politika ezt lépésről lépésre kiköveteli.

Az újraegyesítés minden öröm mellett óriási teher is volt a nyugatnémeteknek. Milliárdokat kellett fizetniük és az átlátható bonni Bundesregierung-ot beáldozni. A megpróbáltatás azonban a keletnémeteket érte jobban: egész életüket át kellett szervezniük, a nyugatiak arroganciája ellenében.

A követelés-nélküliség ígérete nem érvényes mindenkire, ezektől messze tolja a demokráciát. A szegények, a gyerekek, az egyedül-nevelők, a rendszerrelevánsok, vagyis minden rosszul szervezett, egész sor elvárással szembesül. Ezért a komfort politikája főleg azoknak szolgál, akik már bent vannak a komfortzónában. Az elképzelés, hogy a polgár tiszta politikafogyasztó, hogy a demokrácia nem más, mint jólét-intéző a polgárok nevében, meglehetősen rezignatív és a demokratikus politika gátja. Ezekben az években a nyugati demokráciák egy etapja ért véget, mely normalitásként értelmezte önmagát, pedig csupán egy szakasz volt.

A háború óta a Nyugat egyre hatalmasabb, gazdagabb és önértelmezésében morálisabb lett. Hatalmi helyzete, életmódja ökológiai és politikai költségeit sikerült másokra és a jövőre tolnia. Ezt lehet nem szeretni, kellemetlennek vélni, netán pimaszságnak, csak hogy a követelések nem férnek össze a demokráciával és ezt történelmi törvényként beállítani – ezt nem szabad tenni.

A demokráciának nem kell „szállítani”. Ő maga a szállítás. Kevésbé a jólét megőrzésének eszköze, inkább a méltóság előállításának eljárása. És ebben áll a rendszeres nyugtatgatások politikai vétke: elveszi az induló jelölt esélyét, hogy kisördöge ellen opponáljon. És nem kínálja föl, ami a nagy transzformáció idején a legjobban szükséges: a követelések egyenes politikáját, hogy fölvehessük a harcot a válsággal és lehetőleg győzzünk is.

ZEIT, 12. 8. 2021

Wie zerbrechlich ist die Demokratie?

OLTÁSKÖTELEZETTSÉG – A social media gátol – ZEIT/RózsaS

Oltani, oltani, oltani – éjjel-nappal, hogy a 4. hullám megtörjön és a gyerekek biztonságban legyenek az iskolákban.

A Robert-Koch-Institut (RKI) Berlin 85%-os átoltottságot célzott meg. Csakhogy ez nem fog menni. Az oltópontok üresek, életmentő vakcina megy pocsékba. Oltás-ösztönzők: szabadnap, díjmentes ÖPNV (közközlekedés), ingyen sör és bratwurst.

Ám, ha mindez kevés, az állam bekeményíthet? Jöhet az oltáskötelezettség? Itt a kényszerítő állam, bár úgy az egészségügyi miniszter, mint Merkel megígérte, ilyen nem lesz. Az egyre veszélyesebb új variánsok új helyzetet teremtenek: oltás vagy lockdown? Reiner Haseloff, CDU: „Az oltáskötelezettség az etikai tanács témája lehetne. Az NDK-ban volt ilyen, túléltem.” Baden-Württemberg zöld miniszterelnöke, Winfried Kretschmann: "Általános oltáskötelezettség nem szükséges, de ez csak a mostani variánsokra vonatkozik.”

Macron az egészségügyieket kötelezte az oltakozásra. Anthony Fauci, US fő-virológus helyi és regionális oltáskötelezettséget javasol, különösen az alacsony átoltottságú helyeken, de iskolákban és egyetemeken is. Francis Collins (Direktor National Institutes of Health): „Minden céget üdvözlök, amely alkalmazottaitól megköveteli az oltást.”

Ám vajon kötelezheti-e az állam polgárait a védőoltásra? Az alkotmány 2. cikkelye kimondja az élethez és a testi épséghez való jogot. A dolog politikailag eléggé komplikált, jogilag kevésbé. Mindenesetre nem zárja ki. De alkotmányjogilag is megállja a helyét? Vannak ennél fontosabb, ezt fölülíró jogok?

Oltáskötelezettség Németországban már 200 éve van. A Bajor Királyság 1807 óta bevezette a kötelező himlőellenes oltást. A többi korábbi védőoltás is ellenállást váltott ki. Egyesületbe szerveződtek, újságokat adtak ki, bíróságra mentek. Érvelésük hasonló a maiékhoz: mellékhatások, szabadság-korlátozás, hagyja az állam őket békén. 1983-ban eltörölték a himlő-oltás kötelezettséget, mert az oltáskampány olyan sikeres volt, hogy a himlő eltűnt. Ám ez jóval az FB és a twitter előtt volt. Vajon sikerült volna a himlőt kiirtani, ha már akkor lettek volna közösségi oldalak?

2020 óta a kanyaró miatt ismét van oltáskötelezettség. A menekült -táborokban 2500 € büntetést kap, aki nem oltatja be magát. Az alkotmányvédő bíróság – sürgősségi eljárásban – elutasította a rendelet elleni beadványt. A betegség terjedésének megakadályozása nem csak az egyént védi, de azokat is, akik orvosilag nem vehetnek föl védőoltást.

Az oltakozás egyéni döntés – szociális következményekkel. Aki nem oltakozik, nem csak önmagát veszélyezteti, hanem másokat is megfertőzhet észrevétlenül. Ez az oltás szociális dilemmája. Az alkotmányvédő bíróság végleges ítélete még nincs meg, ám ha jön, a kovid-oltáskötelezettséget is befolyásolja. Jogilag fontos az arányosság, az, hogy van-e a vírus leküzdéséhez enyhébb eszköz? Az oltáskötelezettség előtt több kérdés tisztázandó: Hogy halad az átoltottság? Jöttek-e új, veszélyesebb vírus-variánsok? Mennyire biztosak a vakcinák hatásai és mellékhatásai? Milyen erőkkel próbálták a lakosságot az oltásra rávenni?

Most, 2021 augusztusában a döntés bizonyára az oltáskötelezettség ellen szólna.

Ám a döntés változhat, ha a vírus változik – vagy ha többé senki sem oltakozik. Ám az állam még sok módon noszogathatja az oltáselleneseket. Októbertől fizetni kell a kovidtesztért a nemoltottaknak. Ezt a tesztet sok rendezvény megköveteli. A következő lépést, a nemoltottak kitiltását éttermekből koncertekről, múzeumokból, a politika nem meri megtenni. Megtehetik a privátok. Egy pizzéria vagy egy légiforgalmi társaság kizárhatja az oltatlanokat. A 1. FC Köln nem enged be ilyeneket a stadionba.

Az USA-ban az oltakozás már a kultúrharc része. De mikor csap át az oltás-ösztönzés kényszerítésbe? Már az „Impfmobbing” is szóba jött. Némely nem beoltott kiközösítve érzi magát. Az US podcaster Joe Rogan: Az oltásigazolvány egy lépés a diktatúra felé. A republikánus államok oltakozása jelentősen alacsonyabb. Abszurd, hisz Trump a beoltást követelte. A francia oltásigazolvány bevezetése sokakat vezetett az oltópontokhoz, ám ugyanakkor tízezer oltásellenes vonult az utcára. A már izzó társadalmi konfliktusokat egy oltás-tiltakozás csak fölerősít. Nem mindenki megrögzött oltástagadó. Sokan csak kivárnak, mások bíznak immunrendszerükben, megint másokat a vélt mellékhatások tartanak vissza. Vannak, aki pórul jártak az egészségügyben. (Magyarok? RS). Némelyeket az oltáskötelezettség megmozdítana, de sokakat végleg eltaszítana. Az oltáskötelezettség egy erőteljes hatalmi eszköz - a társadalmat képes lenne véglegesen ketté szakítani.

DIE ZEIT 12. August 2021

Kann der Staat Menschen zum Impfen zwingen?

EZ A VÉG? - A visszafordíthatatlanság - SPIEGEL HH/RózsaS

Évezredes hőségrekord, felhőszakadások, aszály – a világot szélsőséges időjárások sorozata teszi próbára. A klímaváltozás belépett a visszafordíthatatlanság szakaszába?

1

Lytton (Br. Columbia) polgármestere nevetve mesélte a riporternek, hogy a szomszéd polgármester jön neki egy sörrel, mert abban fogadtak, kinél lesz melegebb. Akkor még nem sejtette, hogy 2 nap múlva farmja porig ég, ahogy az egész falu is. A Fraser-kanyonban, Koblenz szélességi fokán, június 27-én 49,6*C-ot mértek. A tüzet vélhetőleg egy vonat szikrája okozta. Lytton 15 perc alatt lángban állt, a lakosokat evakuálták, legtöbb ház porig égett. Washington, Oregon állam szintén hőségrekordot jelentett, 5 fokkal magasabbat az eddigieknél. Kalifornia, Arizona, Nevada, Utah államokban tartósan megállt a forró levegő. Ezt egy előrejelzés sem mutatta. Történelmi hőséghullám, mega-aszály uralkodik.

Két hétre rá Hagen-re és Wuppertal-ra egy nap alatt 150 l/m2 víz zúdult. Közép-Európába is megérkezett a klímaváltozás. Görög- és Törökországba szintén, Antalya-ban 40 *C-ot mértek, éjszaka 30 fokot. Tüzek lángoltak föl, a tűzoltók sok házat képtelenek voltak megmenteni.

2

A tűz CO2-je Ny-USA-ban kezdi meghaladni a pandémia alatt visszafogott szén-dioxid mennyiségét. Helsinki és Moszkva is rekord hőfokot jelentett. Több, mint egy millió hektáron ég az erdő. Szibériában is próbálják oltani. A tüzek veszélyeztetik az üvegházgázok (ühg) csökkentését. A Perzsa öbölben egy melegkupola 50*C-ra emelte a hőséget. Afganisztánban, Madagaszkáron éhínség fenyeget. Az emberek sáskákat esznek. A brazil Rio Iguacu vize ötödére csökkent, a világ egyik legnagyobb vízerőműve nem tud elég áramot szolgáltatni. Taiwan is a szárazságtól szenved. A számítógépipar innét kapja chip-jei nagy részét. Kína legnagyobb sivatagában rekord mennyiségű eső esett.

3

Igaz, az időjárás szeszélyes. Ám most mintha teljesen megbolondult volna. Eddig a szakemberektől ezt hallottuk: Az ilyen események szaporodnak, de az egyes esetek nem köthetők a klímaváltozáshoz. Igen valószínűtlen, de véletlenekről lehet szó. Mára a WWA (Watches, Warnings & Advisories) a véletlent kizárta. Ez annyit jelent, ha nincs klímaváltozás, Lytton község ma is lenne. Friederike Otto, Uni Oxford: „Hogy a klímaváltozás hőséghullámokat okoz, annyira igazolt, mint az, hogy a dohányzástól rákot kapunk.”

Az is elképzelhető, hogy a „nem-lineáris kölcsönhatások” fokozódnak. A klíma új és váratlan viselkedést mutat. A kanadai hősokk kétségbe vonja a hőséghullámok keletkezésének magyarázatát.

4

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése is vizsgálja a klímarendszer instabilitását. A kutatók olyan helyszíneket keresnek, ahol a globális fölmelegedés gyorsuló folyamatokat indít el. „Tipping points” után kutatnak, olyan billenő kapcsolók után, amelyek visszafordíthatatlan változásokat indítanak el. Ha permafagy-talajok ezrei fölolvadnak, erős ühg-metán jut a légkörbe és tovább melegíti. Ez viszont a további olvadást erősíti. A sarki jégolvadás a fehér hófelületeket vízzé alakítja, ezek több hőt nyelnek el. A víz tovább melegszik, még több jég olvad. A Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK) a „Nature”-ban fölhívást tett közzé: „Bolygónk stabilitása került veszélybe.”

Az IPCC aug. 8-án tette közzé 6. jelentését, az eddigi kutatások összefoglalását. Ez minden kormány klímapolitikai alapja. Most erre jobban odafigyel a nyilvánosság, mint a 2013-as jelentésre. Azóta 190 állam írta alá a párizsi egyezményt, miszerint a fölmelegedést 2 fok alatt kell tartani. A megújuló energiák bevetése, a közlekedés villamosítása fölgyorsult. Az USA visszatért a párizsi egyezményhez. Biden megígérte, 2050-ig (?? Hol lesz Biden addigra? RS) kiegyensúlyozott ühg-mérleget érnek el. Az EU 2030-ig 55%-kal csökkenti kibocsátásait, 1990-hez képest. Kína is csatlakozik. (Közben szénerőműveket épít? RS).

De vajon mindez elegendő lesz-e? A klímaváltozás belendült, a párizsi célok veszélyben vannak. A Föld rendszere nagy tehetetlenségű: egy azonnali, radikális ühg-redukció is csak nagyon későn hatna. Most a helyzet egyre romlik. Ami ma évszázad-nyár, az 10 éven belül évente lesz. Több víz párolog el, több lesz a rendszertelen csapadék, száraz régiók pedig eső nélkül maradnak.

5

Az ún. attribúciós kutatás azt próbálja tisztázni, hogy a szélsőséges időjárások az előrejelzések keretein belül hol lelhetők föl és mennyire valószínű, hogy ezek a klímaváltozás következményei. A Br. Colubia-i hőség után a WWA számítógépes elemzést végzett. Az eredmény: még a már melegebb légkörben is, egy ilyen esemény 1000 év alatt legfeljebb egyszer következhet be – antropogén éghajlatváltozás nélkül pedig gyakorlatilag lehetetlen. Ha egy klímadémon fölébred, követi a többi. A billenő kapcsolók össze vannak kapcsolva, „billenő kaszkádokról”, „dominóhatásról” beszélnek.

Johann Rockstrom (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung, PIK) : A viszonyok paradicsomiak, a legutóbbi jégkorszak után. A globális átlaghőfok 14*C és az utóbbi 10 000 évben csak egy fokot ingadozott. Ennek köszönhető, hogy az ember mezőgazdaságot, magas kultúrát teremthetett. Ez a klímastabilitás semmiképp sem magától értetődő. Az elmúlt sok száz ezer évben 14+-5*C uralkodott. Nem csoda, hogy a homo sapiens csak késve kezdett neki a földművelésnek, ha előbb próbálkozik, a termést elveri az időjárás.

6

A PIK-becslést nem mindenki osztja. Otto: „Túl sok szó esik a billenő kapcsolókról.” Marotzki, Max-Planck-Institutfür Meteorologie, Hamburg: „A kiváltott önerősítő folyamatok bár kézenfekvőek, de a modellek túl leegyszerűsített feltevéseken alapulnak. A legtöbb átcsapó jelenséget klímamodelljeinkben nem látjuk, a világ végének semmi jele.” Ám a klímaváltozás „tipping point”-ok nélkül is elég fenyegető. A szuperszámítógépek fontos folyamatokat még nem tudnak leképezni. Lehet, hogy a modelleink stabilabbak, mint a valóság.

Óvatosságra intenek a jégkorszaki hőfok-ugrálások. Ezt egy klímamodell sem tudja visszaadni. És ha a modellek a múlt rekonstrukciójára képtelenek, miként jelezhetik a jövőt? Különösen a sarki régiók tartogathatnak még meglepetéseket. A jég az, ami erősen beleszólhat a klímába. Grönland jege egy óriási billegő kapcsoló lehet. Ötször nagyobb, mint Németország, 1-3 km vastag jéggel. Itt még a kétkedő klímakutatók is látnak veszélyt. Ha a jégolvadás egyszer saját dinamikába megy át, megállíthatatlan lesz. Ekkor az egész jég eltűnhet az ún. olvadás-magasság-visszacsatolás miatt. Minél több méterrel csökken a jégpajzs magassága, annál melegebb lesz a légréteg és annál gyorsabban olvad a jég.

7

Még vitatott, hogy a globális fölmelegedés elérte-e már a kritikus küszöbértéket, amikor az olvadás már nem tud leállni. Ricarda Winkelmann, PIK: „Az átcsapás 0,8-3,2 fok között lehet. Ma a Föld 1,2 fokkal melegebb, mint 150 éve – tehát már meghaladhatta a kritikus küszöböt és Grönland sorsa már eldőlt. A tenger 7 m-t emelkedik, ha az összes jég elolvad.” Anders Levermann, PIK: „Ez ok a klímavédelemre, de nem a pánikra.” Azt nem várja senki, hogy az összes jég máról holnapra az óceánba omlik. Hogy nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen keletkezik – ehhez évtizedek kellenek. Az összeomlás lassított film-szerű, akkor is, ha Grönlandon naponta 8 km3 jég olvad el és a Sermeq Kujalleq gleccser 46 méter csúszik. Ez 2021-ben 18 cm tengerszint-emelkedést okoz. Jörg Schäfer (Columbia Uni NY) átfúrta Grönland jegét és a sziklamintázatokról megállapította, hogy azok sokszor voltak napsütésben. Tehát a jég az évmilliók alatt többször leolvadt - vagyis kevésbé stabil, mint gondolnánk.

8

Brazília: Az Amazonas-esőerdő szerepet cserél. A stresszes El Nino években több CO2-őt ad ki, mint amennyit elnyel. Az óriás széntározó ühg-kibocsátó lesz. Antonio Donatos, brazil klímakutató intézet INPE: „Ha a tarolás nem szűnik meg, megváltozik a helyi éghajlat és nem csak Brazília, de Bolívia, Paraguay, Argentína mezőgazdasága is veszélybe kerül. Ha az esőerdő 40%-a eltűnik, a sztyeppesedés már nem állítható meg.”

9

A kutatók 2 frakcióba sorolhatók. A többség ragaszkodik ahhoz, hogy csak biztos tudásra szabad támaszkodni. A számítógépes modellek, bár elégtelenek, nem mutatják, hogy a klíma kisiklana. Marotzke, Hamburg: „A nem-linearitások annál inkább lesznek láthatatlanok, minél komplexebb egy modell. Vagyis: minél stabilabb.”

A másik frakció szerint a kockázat túl nagy, hogy ignorálhatnánk. A visszacsatolások valósak, destabilizálhatják a rendszert. Ha ez beindul, az intézkedések lekéstek. Rockström, PIK: „A következő 10 év megmutatja, borul-e a klíma.” Ezek a kutatók a mostani zavarok forrását a 10 km magasban kígyózó futóáramlat gyengülésében látják. A sarki és a szubtropikus hőfokok különbsége mozgatja nyugatról keletre, közben ciklonokat és anticiklonokat hoz létre. Másrészt az áramlat a sarki tenger fölött elválasztja a hideget a melegebb déli régióktól. Hogy a klímaváltozás befolyásolja-e a jetstream-et, ez megosztja a kutatókat. Stefan Rahmstorf, PIK: „A hőfok-különbség csökken, mert a globális fölmelegedés miatt az Arktisz gyorsabban melegszik, mint a Föld sivatag-öve. A futóáramlat veszít erejéből, a ciklonhullámok messze északra és délre is kiterjednek. Legrosszabb, ha egy keleti nyúlvány nem mozdul tovább. Ekkor egy régió fölött állandósul az időjárás (Br. Columbia, Eifel).

10

De mindez csak föltételezés, mondja Marotzke. Bár stimmel, hogy az Arktisz talajhőfoka gyorsabban megy föl, de a troposzférában épp az ellenkezője történik. A futóáramlat minden magasságban érzi a hőfok-különbséget, kérdés, a végén melyik hatás fog dominálni? A kutató a mostani szélsőségeket statisztikai kiugrásoknak véli és nem egy új, még hiányosan értett időjárásrendszer jelének. „Mielőtt a jövőbeni nem-linearitásokról beszélnénk, meg kellene győződnünk, vannak-e egyáltalán ilyenek?”

Ami a klímapolitikát illeti, mindkét frakció egyetért: a CO2-emissziót gyorsan vissza kell venni, világszerte. Az attribúciós kutatók szimulációi szerint további 0,8*C emelkedés várható, ezzel elérjük a 2*C-ot. Kanadában 5-10 évente ismétlődni fog az évezredes hőségsokk.

SPIEGEL, 7. 8. 2021.

Sind wir noch zu retten?

KOMMENT

A valóság lehagyja a tudományt. Most aztán okosabbak lettünk! Ha tovább dajdajozunk, tényleg nyakunkon a világvége. Ha pánikolunk, kitör a végkiárusítás: gyorsan oda, amíg van. Ahhoz, hogy embermódra viselkedjem, nem kell nekem kutatás. Az állat „tudja”, mennyit szabad legelnie. A józan ember is érzi, nem vezet jóra ez az esztelen tékozlás. De mintha itt mindenki alaposan be lenne lőve!

RS

SPIEGEL, 7. 8. 2021.

Sind wir noch zu retten?

HÁZAS EMBER TOVÁBB ÉL? - A házasság előnyeiről és hátrányairól/ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

Házasok tovább élnek, de mennyivel?

A kutatók 2-7 évre tippelnek.

RÁK

Nem látni, hogy a házasok ritkábban kapnának rákot, vagy korábban észlelnék, mondják norvég kutatók. Egy biztos: gyakrabban járnak szűrésre és gyakrabban oltatják magukat.

SEBGYÓGYULÁS

A boldog házasok sebei gyorsabban gyógyulnak (Ohio State University). Vélhetően jobb az immunrendszerük, a házasság biztonságot ad és stresszmentesít. Műtét után is hamarabb lábra állnak. Örökös perpatvar és stressz megbetegíthet. Ilyenkor a sebek 40%-kal lassabban gyógyulnak.

FITNESZ

13 500 személy közül a házasok kevesebbet sportolnak, a férfiak 75 perccel, a nők 20 perccel hetente, mint a szinglik. Fontos, hogy együtt kocogjanak. Ha egyikük elmarad, a másik is gyakrabban hagyja abba (Indiana University).

TESTSÚLY

A frigy után 2-4 évvel átlag 2,7 kg-ot szednek föl.

TÁRS HALÁLA

Egy év után magas a kockázat, hogy a másik is elhuny, főleg a férfiak.

SZÍVELÉGTELENSÉG

Házasok ritkábban halnak ebbe bele (John Hopkins Uni.)

CUKORBETEGSÉG

Házasoknál kisebb a vércukorszint és a betegség kockázata is (Brazília).

ALKOHOL

Szinglik többet isznak (General Social Survey USA).

DEMENCIA

Ritkább (Svédország).

DEPRESSZIÓ

Házasságkötés után a depressziós tünetek csökkennek, válás után nőnek.

ELÉGEDETTSÉG

Házasok gyakrabban elégedettek. Nőknél ez nagyban a mindenkori szerepképtől és a vallási kontextustól függ. Ezt mutatta egy kutatás 27 országban. Némely országban az élettársak is olyan elégedettek, mint a házasok. Ez a német nőkre, az angol és a norvég férfiakra mondható.

EGYENLŐTLEN BOLDOGSÁG

A feleségek kevésbé boldogok a házasságban, mint a férjek. A „vad”-házasságoknál ezt nem figyelték meg.

A kutatások a „vadházasokra” nem térnek ki (Ők szingliként voltak besorolva?RS). Így nem lehet a házastársakat és az élettársakat összehasonlítani. Astrid Wonneberger, családkutató (Hochschule für Angewandte Wissenschaften in Hamburg) szerint a házasságlevél sokat jelent. „A házasság több tényezője megnyugtató, pozitív hatással lehet. Anyagi előnyök, kölcsönös felelősség, szülői szerep, gondoskodás – mindez automatikusan szabályozott. És ami a legfontosabb: Az egymáshoz való kötöttség erősebb.”

ZEIT, 29. 7. 2021

Warum heiraten?

KOMMENT

Házas ember tovább él – ha nem öli meg a felesége?

A fenti eredmények meglehetősen „mutmasslich” (találgatósak). Egy brazil házasságot hogy lehet egy norvég mellé tenni? A házasság egy sok ezer éves, kipróbált intézmény, sosem avulhat el. Státusz szimbólum is lehet. Mit kell ezen kutatni? Másrészt a párkapcsolat talán soha nem volt ennyire veszélyben, mint ma. Elvált szülők gyerekei is válnak. A fogyasztói társadalom tagja válogatós, azt hiszi, leakaszthatja az ideális partnert, mint az árut a szupermarketben. A gazdasági növekedési kényszer szétszedi a párokat: ketten külön - két hűtőszekrény. Az őszinteség, a becsületesség, a hűség ma már elavult cucc, ahogy a hozomány, a jó parti is. A kereső nők sokkal szabadabbak. Mindenkinek sok pénze van, hogy szingli legyen. A médium megbolondítja az embereket: „Addig bámulom a szép nőket a tévében, amíg ki nem ábrándulok a feleségemből.” De J. M. Gottmann erről sokkal többet tud, lásd: A jól működő házasság 7 alapelve (letölthető).

RS

AZ ÉRTELMISÉGI ESETE A KAPITALIZMUSSAL- NZZ Am Sonntag/RózsaS, német-sajtó figyelő

Az utóbbi 200 év értelmisége küszködik a kapitalizmussal - nem csak Marx, de Dickens, Th. Mann, Zola is. Föllép egy bankár vagy egy vállalkozó egy regényben, kötelezően rossz jellemű vagy legalábbis kiüresedett egzisztenciájú. A mai regényekben és mesekönyvekben is nyüzsögnek az ellenszenves gazdagok, akik erkölcsileg kérdésesek és elrettentő példaként szolgálnak.

Hogyan magyarázható ez a mély megvetés? Első pillantásra paradox, hisz épp a modern kapitalizmus tette lehetővé az ilyen értelmiségi típust. A régi feudális világban sem politikai szabadságterek, sem pénzforrások – kevés kivétellel – számukra nem léteztek. A sikeres értelmiségiek mindig a modern tömegpiac profitőrjei. Műveik, mint minden más áru, eladásra kerülnek, magas példányszámban. (Kivéve az Ökobetyár könyve 40 ajándék-darabját. RS). Nem kevesek keresnek sok pénzt és átlagon felüli életstílust engedhetnek meg maguknak.

Tulajdonképpen a kapitalizmus által nyújtott előnyöket és szabadságokat különösen értékelniük kellene. Ám fordítva van! A kapitalizmuskritika az értelmiségi identitásához tartozik. Ennek oka az lehet, hogy a piacra dobott jószágaikat magasabbra értékelik, mint más árukat. Egy könyv, kép, zenedarab nem szolgál közvetlen anyagi kielégítésre, hanem magasabb kulturális értékeket testesít meg. Bár útja a termelőtől a vásárlóig olyan, mint minden más árué, ám itt az eladás csak eszköz, míg a normális vállalkozó az eladást végcélnak tekinti. Az intellektüellek sosem mondanák, hogy azért alkotnak, hogy ügyféligényeket elégítsenek ki. Azért dolgoznak, hogy az emberiséget előbbre vigyék és új tapasztalatokat tegyenek lehetővé. Ők megvetik azokat, akik csak pénzt akarnak keresni. (Az Ökobetyár pedig ezt mondja: Az értelmiségi munka megvetendő. RS).

Ez banális és erkölcsileg elítélendő. A kapitalizmus épp azért sikeres, mert a sikert sok pénzzel jutalmazza és magas teljesítményekre ösztönöz. Mi, emberek, természetesen többek vagyunk kapzsi egoistáknál, akik csak a haszon maximalizálására hajtanak.

Ám a kapitalizmus nem moralista rendezvény. Adam Smith-nek igaza van: „Nem a hentes, szakács, pék jószándékától várjuk el ételünket, hanem saját érdeke érvényesítésétől. Nem emberségéhez fordulunk, hanem önszeretetéhez. Nem a mi igényeinkről beszélünk neki, hanem a saját előnyeiről”

A nyugati sajátos hagyomány is szerepet játszhat. A normális pénzkeresés megvetése már a görög-római ókorban és a kereszténységben jelentkezik, olvashatjuk Alan S. Kahali „Mind vs Money” c. könyvében. Platon és Arisztotelész a munkát lealacsonyítónak tartották és az Új Testamentum is a gazdagságot a jó keresztény élet akadályának tekintette. „Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el a vagyonodat és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz a mennyben; és jer és kövess engem.” (Máté, 19,21). Vagy Márk 10,23: „Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be Isten országába, akiknek gazdagságuk van!”

Tehát az értelmiségiek erős okok miatt tartják a kapitalizmust kétséges gazdasági rendszernek. Ez az alapvető kritika nem fog megszünni. De vajon egy demokráciának hasznos és nélkülözhetetlen-e? A mértékétől függ. Ha a kapitalizmuskritika annyira domináns, hogy a többség meggyőződése szerint a magánvállalkozás lényegében bűnözői tevékenység, a helyzet súlyos. Ha azonban a kritika abban segít, hogy a kapitalizmus negatív következményeit okos gazdaságpolitikai intézkedésekkel orvosoljuk, akkor ez a bírálat fontos.

Svájc történelmében eddig ez utóbbi érvényesült. Ez így is marad, amíg a normálisan dolgozó népességé az utolsó szó.

NZZ Am Sonntag, 18. 7. 2021

Die Intellektuellen und der Kapitalismus:eine unendliche Geschichte

KOMMENT

A legjobb kapitalizmus sem képes föltölteni a bányákat. A legjobb szocializmus is becsődölt. Szeressünk, utáljunk bármit – a játszma a végéhez közeledik. Csak a saját lelkünket menthetjük: éljünk úgy, hogy nyugodtan halhassunk meg - ennyit tudtunk tenni.

Visszavittünk egy visszaváltós üveget.

RS